Sam Bradford - a potenciális 1/1

 A Sooners támadójátékából ráadásul nem olyan nehéz átállni majd az NFL-re, Stoops mester fiai előszeretettel használnak „No-Huddle Offense-t” a meccs bármely szakaszában, szóval Bradford is hozzászokott a sebességhez, és a gyors döntéshozáshoz. 

 Az alábbiakban eddigi rövid, ám annál eseménydúsabb pályafutását foglaljuk össze. Külön felhívnám a figyelmet a számadatokra. A Bradford féle oklahomai offense úgy termeli a yardokat és a pontokat, mint gyakorlatilag senki más. Egy 60 szerzett pont körüli, és 350 passzolt yard környéki meccs után a szezon végén már a megszokás jelei mutatkoztak az elemzőkön is.

 

 Kihez is került legutóbb a Heisman trófea?

Samuel Jacob Bradford 1987. november nyolcadikán született Oklahoma City-ben. 193 centiméter magas, 99 kilogramm tömegű, súlypontemelkedése 33 inch. Jelenleg ő a kezdő irányító az Oklahoma Soonersben. Csapatában a 14-es mezt viseli. Egyetemén pénzügyi tanulmányokat folytat. 2008-ban ő lett a második másodéves (sophomore) az NCAA történetében, aki Heisman-díjat nyert. Bradford tartja az újonc által adott legtöbb touchdown passz rekordját is, 36 darab hat pontot érő átadással. Bradfordot a szakértők a 2010-es NFL játékosbörze egyik legjobb prospectjének tartják.

 

 

 Középiskolás évek

 Bradford a Putnam City North középiskolába járt, ahol futballozott, kosárlabdázott, és golfozott. A 2005-2006-os szezon folyamán végzős középiskolásként 2,029 yardot passzolt és 17 touchdown passzt adott 12 mérkőzés alatt. Ugyanebben az évben, kosárlabdában dupla-duplás átlagot ért el (18.4 pont, 10.5 lepattanó). Ekkoriban még nem tartották akkora tehetségnek, a rivals.com weboldalon 3 csillagos minősítést kapott csupán, míg Tim Tebow, Matthew Stafford, és Mitch Mustain 5 csillagost.

 

 

 Elsőévesként

2006-ban a Sooners addigi kezdő irányítóját, Rhett Bomart elbocsátották a csapattól az NCAA szabályainak megsértése miatt. Paul Thompson, az irányító, akiből elkapót képeztek, újra irányítót játszott, és ő vezette 2006-ban a Soonerst a Big 12 csoport győzelmére. A következő offszezonban Keith Nicol, Joey Hazle, és Bradford küzdött a kezdő pozícióért. Nicol egy igazi „dual-threat” (mind passzolással, mind futással veszélyt jelent az ellenfélre) QB volt, egy 4 csillagos prospect a rivals.com oldalon, ő később a Michigan Statehez került. Hazle később Bradford cseréje lett, de ekkoriban mérkőzésről egyedül neki volt tapasztalata. 2007. augusztus 21-én a Sooners kezdő irányítója Sam Bradford lett.

 Első mérkőzésén Sam azonnal megdöntött egy rekordot. Az egy félidő alatt passzolt legtöbb yard OU játékostól 350 volt, Josh Heupel tartotta, ám Bradford a North Texas Mean Green ellen 363 yardig jutott (23 passzából 21 lett sikeres), és 3 TD passzal segítette a karmazsinvörös-krémfehér gárdát. Érdekesség, hogy ekkor pont Heupel volt a Sooners QB edzője. A következő mérkőzésen Bradford újabb iskolarekordot adott át a múltnak. Jason White, a Sooners 2003-ban Heisman-díjat nyert irányítója tartotta a sorozatban legtöbb adott jó passz rekordját, de Bradford megdöntötte mindezt. A 2007-es szezon második hetének legjobb támadójátékosává is megválasztották, miután beállította az egy meccsen adott legtöbb TD passz rekordját (5). Elsőévesként első 9 meccsén 25 TD passzt adott Bradford, és úton volt, hogy megdöntse David Neill 1998-ban felállított, és a nagy rivális Texas Longhorns irányítója, Colt McCoy által 2006-ban beállított rekordját (29 passz).

2007. november 17-én Bradford elszenvedte karrierje első sérülését a Texas Tech Red Raiders elleni rangadón, Joey Hazle állt be helyette (291 yard, 41 passzából 21 volt, jó, 2 TD passzt adott, és egy interceptiont dobott), de a Sooners elveszítette a mérkőzést 27-34 arányban. Bradford végül visszatért a csapatba az Oklahoma State elleni „Bedlam Game” rangadó idejére, november 24-én. Ezen a mérkőzésen Joe John Finley-nek adott a 2. negyedben TD passzt Bradford, és mivel ez már a 30. volt neki a szezonban, a rekorddöntés megtörtént. (a szezont végül 36 TD passzal zárta). A Big 12 csoport döntőjében Bradford nem dobott interceptiont, 2 TD-t ellenben igen, és a Sooners győzött is, zsinórban másodszor. Bradford a West Virginia Mountaineers elleni Fiesta Bowlon játszotta kezdőként első BCS meccsét, ahol a Sooners vereséget szenvedett 28-48 arányban.

 

 

 Másodévesként

 A 2008-as szezonnak nagy reményekkel vágtak neki Oklahomában. Sok kezdőjátékos maradt kerettag a tavalyi Big 12 győztes csapatból, tehát a csapatnál már érezhették, hogy ez egy sikeres év lesz. A csoportgyőzelemben a Texas, és a Texas Tech gátolhatta meg őket. Bob Stoops, a Sooners edzője azt nyilatkozta a szezon előtt, hogy Bradford kivételes képességű, a liga legjobbjaihoz lehet csak mérni, és nagy hatással van a Sooners játékára, itt a Texas tech elleni tavalyi mérkőzést hozta fel példának. A csapatban irányító poszton már nem volt kérdés, hogy ki lesz a kezdő, Hazle volt a csere, Nicol a Michigan State-re került, hogy közelebb lehessen családjához, a 3. QB posztért pedig a másodéves John Nimmo, és az elsőéves Jones Landry iparkodott. Bradford is bizakodott a szezon előtt, ebben közrejátszhatott az is, hogy már ekkor látszott, milyen remek támadófal állhat majd előtte, a vakoldali tackle Phil Loadholt, illetve mellette a bal oldali guard, George „Duke” Robinson, mindketten remek játékosok, és kiválasztásra kerültek a 2009-es NFL drafton. (Loadholt Minnesotába, Robinson Carolinában került). Az egyedüli kérdőjel a kiváló receiver, Malcolm Kelly, és az eddigi kezdő TE, Finley távozása volt. A pótlás megoldódott, Juaquin Iglesias biztoskezű no1 célpont lett, és ma már a Bears alkalmazottja, Jermaine Gresham pedig vitán felül az NCAA legjobb tight end-je manapság.

 Az első mérkőzés a szezonban könnyed győzelmet hozott, Terrell Owens volt egyetemét, a Chattanoogát győzte le a Sooners 57-2 arányban. Bradford 2 TD passzig, és 183 passzolt yardig jutott a mérkőzésen, amelyet vihar miatt meg kellett szakítani. Manuel Johnson révén egy a meccsen 120 elkapott yardig jutó WR-t sikerült előhúzni, és az is látszott, hogy DeMarco Murray, és Chris Brown személyében két remek futó tehermentesítheti a passzjátékot. A remek támadófal, megbízható elkapók, és a jó futójáték jelezték, hogy a Sooners támadósor hatékony lehet, de nem szabadott még nagy következtetést levonni, hiszen a Chattanooga nem túl veretes ellenfél.

 A szezon azonban hasonlóan alakult, sorban jöttek az 50 szerzett pont feletti mérkőzések (Cincinnati Bearcats, Washington Huskies, TCU Horned Frogs ellen), a csapat támadójátéka valósággal szárnyalt, és a ranglistákon is gyorsan az első helyre kúszott fel a Sooners. A TCU ellen Bradford karriercsúcsot ért el, 411 yardot passzolt, Manuel Johnson egymaga 206 yardot kapott el, 3 hosszú TD elkapása is volt. Ezután következett az első csoportrivális elleni ütközet a Baylor Bears ellen, Bradford itt is remekelt 372 passzolt yardig jutott, és a Sooners 5-0-s mérleggel, a lista élén várhatta a „Red River Shootout”-ot, az ősi rivális Texas Longhorns elleni szuperrangadót, ami már ekkor látszott, hogy azt is eldöntheti, hogy ki jut be a BCS nagydöntőbe.

 Ez a mérkőzés azonban vereséggel végződött. A Texas remekül felkészült a Sooners védelméből, 45 pontot szereztek, kiválóak voltak mind a futójáték, mind a passzjáték területén. A Sooners védelem nem muzsikált túl fergetegesen, és a futók sem tudtak ezúttal annyit hozzátenni az offense-hez. Bradford azonban remekelt, látszott, hogy nem nyomasztja a nagy tét. A Sooners mind az 5 TD-je passzból született és Bradford ismét 300 yard fölé jutott, az ellenfél QB-jével, Colt McCoy-jal megosztva kapták a mérkőzés embere díjat. A rangadó után természetesen senki sem kérdőjelezte meg Bradford képességeit, ekkor körvonalazódott, hogy 3 játékos, 3 elsőrangú irányító kaphatja a Heisman díjat: Bradford, aki remek statisztikai mutatókat produkálva rekordot rekordra halmozott, McCoy, akinek csapata vezette a ligát, és szintén csapata vezére volt, és Tim Tebow, a tavalyi BCS bajnok Gators vezére, a floridai szurkolók kedvence.

 Bradford, és csapata ezután könnyedén vette a Kansas, Kansas State, és Nebraska elleni mérkőzéseket, utóbbin a Sam által vezérelt támadó alakulat 62 pontot szorgoskodott össze, az első negyedben önmagában 35-öt. Bradford 5 TD passzal zárt. A Kansas elleni 468 yardot passzolt Bradford, átadva a múltnak Josh Heupel rekordját. Eközben a Big 12 csoport másik két erős csapata, a Longhorns, és a Red Raiders csapott össze, és a Red Raiders diadalmaskodott. Az a helyzet állt fenn, hogy ha a Texas A&M Aggiest legyőzi a Sooners, akkor azután a Red Raiders elleni diadallal körbeverést idézhetett volna elő. 

 Az Aggies elleni könnyed 66-28-as siker után jött az újabb nagy csata, ami eldönthette a Big 12 csoportgyőzelmet, és a Heisman trófea sorsát is. A Red Raidersben a kiváló elkapó, Michael Crabtree, valamint a spread offense-ben kiemelkedő QB, Graham Harrell kandidált eme elismerésre.

 A nagy mérkőzés végül a vártnál jóval simábban alakult, a Sooners nagyon simán győzött, a Big 12 egyik legjobb csapata ellen 65 pontot szerzett, és 21-et kapott. Bradford 304 passzolt yardig jutott, és 4 TD passzig jutott. Bradford a mérkőzés után azt nyilatkozta, hogy nem tud a karrierjéből olyan mérkőzést mondani, amit még csak megközelítőleg ennyire élvezett volna.

 Ezután jöhetett a Bedlam Game az Oklahoma State ellen, a mérkőzésen a Sooners diadalmaskodott 61-41 arányban. Bradford 4 TD passzt adott, és ismét jóval 300 passzolt yard fölé jutott. Az Oklahomáért szorítók számára üröm volt az örömben, hogy Bradford megsérült a bal kezén. A második félidőben sérülése két snap utáni fumble-hez vezetett. Egy 8 yardos scrambling után Bradford óriásit esett, ám a következő playben ő maga futott 1 yardos TD-t. A döntőbeli játékára lehetett ugyan számítani, de mindenképpen aggodalomra adott okot a sérülés. Hazle személyében ugyan olyan irányító állt bevetésre készen, akit többen a legjobb csereirányítónak tartottak, ám Bradford ekkor már 46 passzolt TD-nél járt, és magasan vezette a ligát. A Mizzou Tigers ellen azonban nem volt kérdés a Big 12 bajnoki győzelem sorsa. A Sooners 62-21 arányban győzött, és megdöntötte a 2006-os Hawaii Warriors rekordját, ami az egy szezonban szerzett legtöbb pont volt. A Harcosok 656 pontig jutottak, míg a Sooners 702-ig. Ebben vastagon benne volt az ekkor már egyértelmű Heisman esélyes Bradford játéka. Az is eldőlt, hogy a Sooners január 9-én a nemzeti nagydöntőben játszhat az NCAA bajnoki címéért a Florida Gators ellen. A döntőben a Sooners azonban vereséget szenvedett 24-14-re, holott a nagyközönség sokpontos győzelmet várt inkább. Bradford 41 passzából 21 volt sikeres, 256 passzolt yardig jutott, 2 touchdown passzt is jegyzett, azonban két interceptiont is dobott. A Gators megérdemelten győzött a döntőben, és lett az elmúlt három évből másodszor is az NCAA bajnoka.

 

 

 Heisman-győztes

Az alapszakasz végeztével kiosztották az egyéni díjakat, Bradford kapta a Sammy Baugh, Davey O’Brien, és a Heisman trófeát egyaránt. Ő lett a második, aki másodévesként kapta meg a rangos elismerést, előtte 2007-ben döntőbeli ellenfele, Tim Tebow kapta a díjat. Továbbá ő az 5. Sooner, aki Heisman díjas lett, legutóbbi a már említett Jason White volt 2003ban. A szavazáson Bradford 1726 pontot kapott, a második helyen Colt McCoy zárt 1604, a harmadikon Tim Tebow 1575 ponttal. Tebow-t tették a legtöbben 309-en első helyre, Bradfordot csupán 300-an. Sam a 315 2. helyre jelölésnek köszönheti a díját. A szavazáson 926 ember szavazott. Érdekesség, hogy az 1970-ben győztes Jim Plunkett óta Bradford az első amerikai őslakos, aki elnyerte a díjat, mivel Bradford cherokee indián felmenőkkel büszkélkedhet, üknagymamája, Susie Walkingstick teljesen cherokee volt, Sam így 1/16 részben mondhatja magát annak. Ha már a cherokee vonulat szóba került, Bradford az 1. cherokee irányító, aki első osztályú egyetemen mérkőzésen kezdő volt Sonny Sixkiller óta (ő 1970-1972 között volt a Washington irányítója).

 

 

 Személyes dolgok

 

 - édesapja Kent Bradford, Sooners játékos volt offense linemanként 1977-1978-ban, ő a példaképe is

 - édesanyja Martha Bradford

 - szereti a jégkorongot, Vancouver Canucks rajongó

 - kedvenc étele az olasz konyha

 - hobbija a horgászat

 - egyetemén tagja a keresztény sportolók közösségének

 - minden mérkőzés előtt elolvassa a „Dávid, és Góliát” történetet, hogy erőt merítsen belőle

 - 2009 óta január 13. hivatalosan is az ő napja („Sam Bradford’s Day”) Oklahoma Cityben

  

 

Statisztikái

 

Videók:

 

Sam Bradford Heisman promo (katt)

 

Sam Bradford 2008 highlights (katt)

 

Sam Bradford - Freshman of the year? (katt)

 

Sam Bradford - draftparty highlights 2008 (katt)

 

Sam Bradford összes passzkísérlete a Texas Tech ellen (katt)

 

 

 

Ennyi röviden a Sam Bradford- story. Nem túl lassan, de biztosan menetel afelé, hogy egyszer, az egyik franchise őt válassza majd ki a csapat arcának, és tőle fogja elvárni, hogy fellendítse a klubot. Ha most elkezdünk szemezgetni a korai mockok között, gyakorlatilag mindben az ő neve lesz 1/1-en, kivéve ott, ahol nem rangsorolják csak a seniorokat, mert ne feledjük: Bradford ha akar, 2010-ben is még focizhat a Sooners-ben. (Ezt majd még talán az új CBA is befolyásolja).

 Az ellendrukkerek mondogathatják, hogy innen már csak bukni lehet, ami alapvetően igaz is lehetne, de Bradford esetében valószínűbb, hogy még jövőre is csak fejlődni fog…

 

 

 

Pap Dániel (Konqueror)