SEC East beharangozó 2011

A legtekintélyesebb college futball konferencia, az SEC keleti csoportja idén is a nyugati divízió mögé szorul játékerőben. Kevesebb a kimagasló csapat és jelenlegi helyzet alapján nagy meglepetés lenne, ha a South Carolinát akármelyik együttes képes lenne megállítani a divízió megnyeréséért folyó versenyben. Írásomban egyesével mutatom be a csapatokat, amelyek sorrendje egy szezon előtti power rankingként is felfogható.

South Carolina Gamecocks
Steve Spurrier együttese a tavalyi szezonban végre valahára elérte első nagy sikerét az SEC-ben a keleti csoport megnyerésével. A támadó- és védőoldalon is 7-7 kezdő tér vissza a csapathoz, így elvárt tőlük az ismétlés. Aki keveset foglalkozik a college focival, de a legjobb játékosok neveit legalább ismeri, azoknak nem kell bemutatni a csapat két sztárját, az RB Marcus Lattimoret és a WR Alshon Jefferyt, akik posztjuk legjobbjai közé tartoznak az NCAA-ben. Természetesen ez sem lett volna igazi Gamecocks offseason anélkül, hogy a QB Stephen Garcia ne csinált volna valami méretes butaságot. Garciának sikerült kivívnia ötödik határozatlan idejű eltiltását ötödik évében, ez valószínűleg NCAA rekord egy csapat színeiben. Az irányítónak augusztus folyamán ismét bizonyítania kell Spurriernek, ha kezdő szeretne lenni. Tavasszal Connor Shaw kapta az első csapatbeli snapeket, de ő még nem érett arra, hogy vállára vegye a nagy terveket szövögető csapatot. Így feltehetőleg marad Garcia, aki néhány jó mérkőzés mellett eddig is hajlamos volt hibákra mérkőzésdöntő helyzetekben. Azonban még mindig vele működik a legjobban a támadójáték. Garcia célpontjai közül kiemelkedik Jeffrey, akihez fogható WR idén nincs az SEC-ben AJ Green és Julio Jones profivá válását követően. Tori Gurley ugyan távozott, de így is több további magas célpont áll rendelkezésre, például Jason Barnes és DL Moore személyében. Alacsony, de villámgyors elkapók is vannak a rosteren, közülük is kiemelkedik Ace Sanders és az elsőéves Damiere Byrd. A megállíthatatlan Lattimore mögött is megfelelő depth húzódik az RB-knél, közülük feltehetőleg Kenny Milest fogjuk legtöbbször látni. A falba három kezdő tér vissza, közülük Rokevious Watkins RT pozícióba kerül a korábbi RG posztról. A legnagyobb kihívás a baloldal problémájának rendezése volt, de ez is sikerült a jelek szerint a tavaly is több mérkőzésen kezdőként bizonyító Kyle Nunn (LT) és AJ Cann (LG) révén.
A védelemben a legnagyobb izgalommal a szurkolók a 2011-ben az Egyesült Államok legtehetségesebb végzős középiskolásának választott Jadeveon Clowney bemutatkozását várják. Clowney ugyan egyelőre nem kezdő DE, de szezon végére valószínűleg már az lesz. A Julius Peppers-höz hasonlított játékos kimagasló atletikus képességeiről a Gamecocks edzői ódákat zengenek. A falban továbbra is Devin Taylor az egyik kezdő DE, az NFL-be távozó Cliff Matthews helyére pedig Melvin Ingram a legesélyesebb, de idővel erre a posztra kerülhet be Clowney is. A védőfal közepén Travian Robertson helye biztos, az egyetemen végző Ladi Ajiboye helyettesítése okozza a legnagyobb gondot. Valószínűleg Aldrick Fordham és Kelcy Quarles játszik majd itt rotációban. Az LB sorban a tavaly tavasszal eséllyel induló trió lesz kezdő, azért érdemes ezt kiemelni, mert tavaly a felkészülés során a három LB-ből kettőt kiszorított a saját cseréje... Köszönhető ez annak is, hogy Rodney Paulk nem tért vissza régi önmagához 2009-es ACL szakadása után, és Shaq Wilson egész idényben izomhúzódással bajlódott. Az LB sor a két játékos felépülésével várhatóan jobb lesz, mint 2010-ben. A secondary sztárja Stephon Gilmore, aki valószínűleg utolsó idényére készül a csapatban, vár rá az NFL. Érdekesség, hogy Gilmore annak idején csapattársa volt a sztárrecruit Clowneynak, így nagy szerepe van abban, hogy a legnagyobb egyetemek elől sikerült megszerezni a leendő (?) sztárt. Gilmore mellett a korábbi FS, Akeem Auguste szerepel majd CB-ként, a korábbi SS, DeVonte Holloman pedig az LB sorba távozott (az ő játéka kérdéses júniusi letartóztatása miatt), így két új safety kerül majd bevetésre, valószínűleg Jimmy Legree és DJ Swearinger személyében. A védelemben a legnagyobbat a secondarynek kell fejlődnie, már tavaly is voltak problémák az egységgel.
A special teamben a mindkét rúgófeladatot megoldó Spencer Lanning távozott, helyettese Jay Wooton lesz a kickereknél, míg a punter pozíció Patrick Fish és Joey Scribner-Howard között dől el.

Akikre érdemes figyelni: Alshon Jeffrey (WR), Marcus Lattimore (RB), Stephon Gilmore (CB),  Devin Taylor (DE), Jadaveon Clowney (DE), Shaq Wilson (LB), Travian Robertson (DT), Rokevious Watkins (OT/OG), Akeem Auguste (CB/S), Stephen Garcia (QB)

Georgia Bulldogs
A Georgia egyetem tavalyi szezonjában semmi sem úgy sült el, ahogy azt Richt főedző remélte. Gyakorlatilag ahol lehetett, saját magát buktatta el a csapat. Az idei szezonban rengeteg kérdés merül fel a Bulldogs-szal kapcsolatban, de legalább a QB poszton rend van. Aaron Murray személyében megtalálták Matt Stafford méltó utódját, igaz, az még csak most fog kiderülni, hogy Murray mire képes elit elkapó segítsége nélkül. AJ Green már a Bengals játékosa és Kris Durham is az NFL-ben szerepel, így a legrutinosabb elkapó a rosteren a harmadéves Tavarres King. Mellé kell felnőnie sokaknak, többek között Marlon Brownnak, Rantavious Wootennek, Michael Bennettnek és a TE Orson Charlesnak. Nem túl ideális a létszám, de legalább tehetséges opciók állnak rendelkezésre. Az RB poszt az idei offseasonben óriási átmeneten ment át. Washaun Ealey elhagyta a csapatot, Caleb King kihullott az egyetemről, Carlton Thomast pedig eltiltották. Így nincs más lehetőség, azonnal mélyvízbe kell dobni az elsőéves Isaiah Crowellt, aki a nyári edzések során annyira igyekezett, hogy sikerült is azonnal megsérülnie. Az RB hiány elleni lépések közé tartozott Richard Samuel visszahozása a pozícióba az LB-ktől. Samuel annak idején még Knowshon Moreno cseréje volt a Bulldogsnál. Ha nem lenne elég kérdés az elkapóknál és a futóknál, akkor még ide tehetjük pluszban a támadófalat is, ahol Cordy Glenn (LT) és Ben Jones (C) kivételével óriási kérdőjelek vannak, és még a korábban guardként szereplő Glenn sem tudjuk, hogyan állja meg a helyét LT poszton. Glenn „átképzésére” azért volt szükség, mert Trinton Sturdivant ismét, immár harmadszor elszakította az ACL-jét...
A védelem tavaly próbálkozott meg először a 3-4-gyel, és első próbálkozásra nem sikerült a várt javulást előidézni. Futás ellen nem volt hatékony a front seven. Ennek elsődleges oka, hogy nem volt igazi NT méretű játékos, aki megszilárdította volna a fal közepét, az idén már DE-ként játszó DeAngelo Tyson játszott NT-t. Idénre orvosolták ezt a gondot, most már két 350 font feletti játékos is rendelkezésre áll erre a posztra. John Jenkins JUCO-ból érkezett (Terrence Cody volt iskolájából), míg Kwame Geathersnek sikerült elérnie új versenysúlyát. Tyson a DE-knél a távozott DeMarcus Dobbs helyét veszi át, a másik DE továbbra is Abry Jones lesz. Az LB-knél nagy veszteség volt a két NFL draftpick, Justin Houston (OLB) és Akeem Dent (ILB) távozása, de a USC transfer Jarvis Jones és az ex-safety Alec Ogletree hamar feledtette nagynevű elődjeit az edzéseken. Az egyetlen probléma, hogy az ILB, Christian Robinson rendelkezik a mostani csapatban a legtöbb sackkel karrierje során, egészen pontosan kettővel... A secondaryben a returnerként is remek CB, Brandon Boykin és az SS-ből FS posztra váltó Baccari Rambo emelhető ki. A mélység megvan a poszton, de a CB-knek van hova fejlődnie tavalyhoz képest. A Georgia talán az egész NCAA legjobb rúgópárosával rendelkezik, Blair Walsh (K) és Drew Butler (P) is esélyes arra, hogy elkeljen a 2012-es NFL drafton.

Akikre érdemes figyelni: Aaron Murray (QB), Isaiah Crowell (RB), John Jenkins (NT), Brandon Boykin (CB), Jarvis Jones (OLB), Ben Jones (C), Cordy Glenn (OT/OG), Orson Charles (TE), Tavarres King (WR), Baccari Rambo (FS/SS)



Florida Gators
Urban Meyer elbúcsúzott Floridától két National Championship győzelem után, méghozzá egy olyan szezonnal, ami a szégyen kategóriájába tartozik. Utódja az a Will Muschamp lett, akit a Texas egyetem tavaly nevezett ki Mack Brown leendő utódjának. Amennyiben a híres HC bejelentette volna a közeljövőben visszavonulását, Muschamp vette volna át a helyét. A védekező zseninek tartott Muschamp a Florida egyetem által felajánlott nagy lehetőség miatt hátat fordított a Longhornsnak és a Gatorsnél kötött ki. Hamarosan szerződtette a Kansas City Chiefs offenzív koordinátorát, Charlie Weist, ezzel pedig a sikeres spread offense a múlté lett, és beköszöntött a Pro Style korszak. A tavalyi csapat nagy problémája a támadójáték volt, képesek voltak olyanra például, hogy a rivális South Carolina ellen a harmadik negyed közepén érték el az első first downjukat... A gondok élén a passzjáték állt, ahol a Tim Tebow utódjának kikiáltott John Brantley katasztrofálisan játszott. A mellette lehetőséget kapó Trey Burton (az offense mindenese) és Jordan Reed (a TE...), jobban játszott QB-ként, mint Brantley. Idén is Brantley tűnik befutónak, de óriási csodát kell produkálnia Weisnak, ha belőle értékelhető irányítót akar faragni. Mind Muschamp, mind Weis jelezte, hogy Brantley szerintük sokkal inkább Pro Style QB, mintsem spread, és emiatt jobb teljesítmény várható majd tőle az új rendszerben. Mindezek ellenére a spring game-en ismét borzasztóan gyenge volt. Egy ponton van tavalyhoz képest előrelépés, az elsőéves Jeff Driskell és Jacoby Brissett (mindketten az idei class top 5-be rangsorolt QB-jei) ott állnak Brantley mögött, és ha a projekt nagyon rosszul sülne el ismét, ne lepődjünk meg, ha egyiküket mélyvízbe dobják a szezon folyamán. És ha azt hinnénk, hogy a QB poszton véget érnek a Gators támadóoldali gondjai, akkor jelentőset tévedünk. A WR-eknél nincs igazán megbízható célpont. Várhatóan Quinton Dunbar és Frankie Hammond Jr. lesz a két kezdő WR, és az ő cseréjük lesz Omarius Hines és az örök ígéret, Deonte Thompson. A nagy reménnyel várt Andre Debose is óriási csalódás eddig, ráadásul játéka elsősorban a spreadbe passzol. Emellett gondoljunk bele abba, hogy a Pro Style offense megköveteli az TE-ek blokkolómunkáját, a FB jelenlétét, a biztos falmunkát.  Egyik felsorolt pont sem megoldott jelenleg! A TE-eknél Jordan Reed jó elkapó, de sok köze nincs a blokkoláshoz, a kezdő FB a mindenes Trey Burton lesz, ő sem az a tipikus blokkoló. A falban csupán az LT, Xavier Nixon jelenti a biztos pontot, a többiek mind csak epizódszerepet kaptak eddig. Pótlásra vár többek között a drafton elsőkörös Mike Pouncey (C) és a második körben elkelt Marcus Gilbert (RT) is. Az offense erőssége papíron az RB szekció, az NCAA talán két leggyorsabb játékosával. Jeff Demps az NCAA bajnoka volt 100 méteres síkfutásban és 60 méteren fedett pályán, ma már 10 másodpercen belül futja a 100 métert. Chris Rainey pedig a Gators történetének legjobb eredményére volt képes pár éve 40 yardon. A kérdés az, hogy hogyan teljesítenek majd Pro Style offenseben, ahova inkább a valamivel erőteljesebb testfelépítésű (de még mindig nem tradicionális RB méretű) Mike Gillislee és az elsőéves Mack Brown passzol, mint every down back. Összességében a Gators offense egy hatalmas kérdőjellel írható le.
Annak oka, hogy mégis ennyire előre soroltam a csapatot, a védelem erősségében keresendő, illetve itt ehhez hozzávehetjük a Muschamp faktort is. A védelem erősségét annak ellenére kijelenthetjük, hogy csak három kezdő tér vissza tavalyról, ugyanis hihetetlen tehetségek állnak rendelkezésre. Muschamp kreatív lesz a rendelkezésre álló játékosokkal, ebben biztosak lehetünk, 4-3-at és 3-4-et is láthatunk majd a pályán. A védőfal közepén visszatér a tavaly kezdő Jaye Howard, de mellette ott vannak még az elmúlt években elit recruitnak számító játékosok: Omar Hunter, Shariff Floyd és Dominique Easley. A legnagyobb várakozás a 2010-es évben Amerika legtehetségesebb középiskolásának választott Ronald Powell (DE) játékát övezi. Powell a tavasz folyamán hihetetlen dolgokat szabadított el az edzőpályán. A másik DE posztra több jelölt van még jelenleg. Az LB-knél érdemes figyelnünk a harmadéves, de még mindig csak 19. életévében járó Jelani Jenkinsre, illetve a tavaly sok szerepet kapó Jon Bosticra. A secondaryből az NFL-be távozott Will Hill és Ahmad Black, de helyetteseik megvannak Matt Elam (Abram Elam öccse) és Josh Evans személyében. Nagyobb gond Janoris Jenkins elvesztése. A potenciális elsőkörös CB kicsapatta magát az iskolából sokadik drogügye után. CB poszton így nincs igazán kimagasló játékos, de a két kezdő, Jeremy Brown és Cody Riggs is elfogadható teljesítményre képes.
A kicker Caleb Sturgia visszatérhet 2009-es formájához hátsérülésének kiheverése után, míg a puntereknél a kiváló Chas Henry helyét Kyle Christy veszi át.

Akikre érdemes figyelni: Ronald Powell (DE), Jeff Demps (RB), Jelani Jenkins (LB), Shariff Floyd (DT), Jaye Howard (DT), Chris Rainey (RB), Matt Elam (SS), Jordan Reed (TE), Jon Bostic (LB), Jeff Driskell (QB)



Tennessee Volunteers
Derek Dooley első idénye a Vols kispadján a szezon végi nagy menetelésről és a bowl mérkőzésen zajló hihetetlen eseményekről marad emlékezetes. A nagy áttörést a csapat játékában Tyler Bray (QB) csapatba kerülése jelentette, aki ellenállhatatlanul játszott a szezon utolsó öt mérkőzésén. Tegyük hozzá, a sorsolás sem volt éppen félelmetes, a Memphis, az Ole Miss, a Vanderbilt, a Kentucky és a kis túlzással B csapatára redukálódott UNC finoman szólva sem volt elit csapat 2010-ben. Ettől függetlenül Bray sokkal jobban teljesített, mint Matt Sims, a Giants volt irányítójának, Phil Simsnek a fia. Bray remeklése után idén nem várt visszaesést produkált tavasszal, 5/30-as passzmutatóval zárt a spring game-en, azonban ennek ellenére ő a megkérdőjelezhetetlen kezdő irányító. A Vols passzjátéka izgalmas lehet idén, hiszen Braynek sok remek célpontja van. Da’Rick Rogers és Justin Hunter is még csupán másodéves, de már tavaly mutattak nagyon szép dolgokat, különösen igaz ez Hunterre. A két fiatalnak fel kell érnie minimum Denarius Moore és Gerald Jones szintjére, akiknek lejárt a négy éve az iskolában. Mychal Riverától azt várják a legtöbben, hogy gond nélkül átvegye a drafton elkelt TE, Luke Stocker szerepét. Ez nehezebb vállalkozás lehet, mint a WR-ek esetében. A tavalyi zöldfülű társaság egy szezonnal érettebben tér vissza a támadófalba, a kezdők között négy sophomore szerepel majd idén, kiemelni a junior LT-t, Dallas Thomast érdemes. A legtöbbet ez az egység fejlődött a tavasz folyamán Dooley szerint. A futóknál utolsó szezonjára tér vissza a tavaly remeklő Tauren Poole, akivel szemben idén is elvárás az 1000 futott yard felülmúlása. Poole elsőszámú cseréje Rajion Neal lesz.
A védelem tavaly nem volt a legmegbízhatóbb, de vannak benne legalább olyan játékosok, akik SEC szinten nézve is kiemelkedőnek nevezhetők. Két sztárral számolni kell a konferencia legjobbjainak részletezése során is, ők a DT Malik Jackson és az FS Janzen Jackson. Malik Jackson a USC egyetemről érkezett, ahol korábban DE poszton játszott. A Volsban átkerült a DT-k közé, 3 technique pozícióból terrorizálta az ellenfél QB-jeit, és állította meg futójátékosait. Mellette három új kezdő szerepel majd a védőfalban. Ben Martinra nagyon számított volna idén a csapat, de a DE a tavalyi sérülését tetőzte a tavasszal elszenvedett második Achilles szakadásával (igaz ezúttal másik sarkáról van szó), így egyelőre kérdéses a sorsa. Az LB sor legjobbja, a WLB Herman Lathers is maródi, bokatörést szenvedett el júniusban. A másik két LB poszton (is) új arcok jelennek majd meg a kezdőcsapatban, főleg Nick Reveiz helyettesítése lesz nehéz a tavalyi kezdők közül. Végül térjünk át a secondaryre, ahol említettem már Janzen Jacksont. Az ő helyzete nem mindennapi. A tavaly berobbanó játékos, akit Eric Berry méltó örökösének tartanak, februárban személyes okokra hivatkozva otthagyta az iskolát. Július elején meggondolta magát, és visszairatkozott az őszi félévre. Ugyan jelenleg a csapattal edz, de Dooley egyelőre nem jelentette ki, hogy Jackson lesz a csapat kezdő free safetyje a szezon első mérkőzésén. Hiányában a korábbi CB, Prentiss Waggner gyakorolt tavasszal kezdő FS-ként. A cornereknél nagyon nagy elvárások vannak Marsalis Teague-gel szemben. A csapatnak új kickere és puntere is lesz idén, Mike Palardy és Matt Darr személyében. Igaz, Palardy már szerzett kisebb tapasztalatot Daniel Lincoln tavalyi sérülésekor.

Akikre érdemes figyelni: Malik Jackson (DT), Janzen Jackson (FS), Tauren Poole (RB), Justin Hunter (WR), Tyler Bray (QB), Prentiss Waggner (CB/FS), Dallas Thomas (OT), JerQuari Schofield (OG), Brent Brewer (SS), Da’Rick Rogers (WR)

Kentucky Wildcats
Joker Phillips második évében a cél a bowl részvételi sorozat fenntartása, amely immár öt évet számlál, és az, hogy a csapat minél tovább versenyben legyen a csoportgyőzelemért. Nagy elvárások ezek ebben az idényben, aminek nem valószínű, hogy a csapat meg tud felelni. Támadóoldalon ugyanis nagyon meggyengültek. Elvesztették két elkapójukat, a klasszis Randall Cobbot és Chris Matthewst, valamint az RB Derrick Lockét, sőt, távozott még a kezdő irányító, Mike Hartline is. Hartline pótlása lesz a könnyebb feladat, hiszen Morgan Newton már évek óta arra vár, hogy átvegye tőle a kezdő QB posztot. Newton nagy reményekkel érkezett Kentuckyba, de nem tudta kiszorítani Hartlinet, és maximum akkor kapott lehetőséget, amikor a másik QB sérült volt, vagy eltiltását töltötte. Az RB-knél Raymond Sanders feladata lesz, hogy felnőjön Locke szintjére, amely talán túl nagy elvárás vele szemben. A WR-eknél viszont még esély sincs arra, hogy Cobbékat valaki helyettesíteni tudja. Első elkapóvá a tavalyi harmadikszámú WR, La’Rod King lép előre, és mellette Matt Roark és Brian Adams lehet versenyben a kezdő posztért. Ha van erőssége támadóoldalon ennek az idei Wildcatsnek, akkor az a támadófal, élén a két kiváló guarddal,  Larry Warforddal és Stuart Hines-szal. A fal nagyon rutinos, tavalyról négy kezdő tér vissza, és az ötödik játékosnak is van kezdő rutinja a múltból.
Tavaly a Kentucky védelme úgy egészében egy átjáróház volt. Különösen futás ellen volt a csapat kilátástalan, a védőfal senkit sem volt képes megállítani. Nehéz is azt úgy, ha a DT-id 280 font alattiak, míg a két DE mindössze 240-250 font súlyú. A probléma megoldására Phillips új koordinátort nevezett ki, ennek pedig az eredménye az lett, hogy a Wildcats idén mindent kipróbál a védelmi oldalon, amit lehetséges. Fognak 4-3-at játszani, 3-4-et, 3-3-5-öt és 4-2-5-öt is, valamelyik csak működni fog jelleggel... A védelem sztárja az LB Danny Trevathan, aki idén is fogja a csapatot vezetni szerelések terén, hacsak meg nem sérül. Feltehetőleg a 3-4 lesz a legtöbbet alkalmazott felállás, mivel végre sikerült három olyan DT-t találni, akik meghaladják a 310 fontot. Mister Cobble lehet az NT a maga 340 fontjával, és mellette Donte Rumph és Mark Crawford szerepelhet az első vonalban. Ilyenkor a két korábbi DE, Taylor Wyndham és Collins Ukwu egyike az LB sorba húzódik Trevathan és Ronnie Sneed mellé, és lehetőséget kap majd a másik OLB poszton a korábbi kezdő FS, Winston Guy Jr. is, aki a védelem második legjobb játékosa. Guy helyén ilyenkor Mychal Bailey szerepel majd, míg a másik safety poszt a CB-k közül átkerülő Martavius Nelomsé lesz. A CB-knél pedig Randall Burden és Anthony Mosley kezd majd. A leírt változat még meglehetősen képlékeny, sok minden változhat még idénykezdetig, és pláne a szezon során...
A csapat kickere marad Craig McIntosh, a punter pedig Ryan Tydlacka. A returnereknél nagy változás lesz Cobb és Locke távozása miatt. Valószínűleg Guy és az új RB, Sanders kaphatja meg ezeket a feladatokat.

Akikre érdemes figyelni: Danny Trevathan (LB), Winston Guy Jr. (FS/LB), Larry Warford (OG), Stuart Hines (OG), Mister Cobble (NT), Ronnie Sneed (LB), La’Rod King (WR), Mark Crawford (DT), Morgan Newton (QB), Randall Burden (CB)

Vanderbilt Commodores
A 2008-as remek szezon már a múltba tűnt az SEC konferencia feketebárányánál. Ki hinné, látva a tavalyi és tavalyelőtti szenvedést (4-20-as összesített mutató), hogy a Vandy három évvel ezelőtt még bowl mérkőzést játszott. A csapat irányítását átvevő volt Maryland offenzív koordinátor, James Franklin nem idén fogja visszavezetni a Commodorest erre a szintre, azonban legalább annyi segíteni fogja, hogy a tavalyi csapat 22 kezdő tagjából 19-en idén is rendelkezésre állnak majd. Van pár kimagasló képességű játékos ebben a csapatban, de egy-egy klasszis még kevés az üdvösséghez az SEC-ben. A támadóoldalon nem hiszem, hogy örül Larry Smith (QB) annak, hogy Franklin Pro Style offense bevezetését határozta el. Smith nem az a tipikus NFL QB, sőt, igazán a passzjáték nem is erőssége, ehelyett meglehetősen sokat fut, néha kétségbeesésében... Tavaly 1262 passzolt yardot hozott össze 12 mérkőzésen, és csak hat TD átadása volt, miközben 47 %-kal passzolt. Cseréje, Jordan Rodgers (a Packers Super Bowl győztes irányítójának, Aaron Rodgersnek az öccse) ugyan a tavasszal megkapta az esélyt, de egyelőre nem tudta kiszorítani Larryt. Smithnek igazán kiemelkedő elkapója sincs, leszámítva Brandon Bardent, a csapat TE-jét. Barden nem a legatletikusabb TE, de kiválóan blokkol, és valahogy mindig megtalálja a rést a védelmekben. Ő a csapat egyik All-SEC kandidánsa. A WR-ek közül kiemelhető lenne John Cole és Jordan Matthews, de általában a mérkőzések többségén alig jut el hozzájuk a labda... A támadóoldalon az RB pozíció a csapat erőssége. Warren Norman 2009-ben óriási tettet hajtott végre, újoncként vezette a konferenciát all-purpose yardokat tekintve (Warren a csapat returnere is). Erre pedig korábban a konferencia történetében csak Herschel Walker volt képes újoncként. A csapat szerencsétlenségére Normant 2010-ben folytonos sérülések gyötörték, és felépülése áthúzódott a tavaszra is. Így a felkészülés során eddig többet foglalkoztatták cseréjét, Zac Stacyt. Stacy is eléggé sokat küzdött agyrázkódásokkal, úgyhogy ha mindenketten kiesnének az idény folyamán, akkor Wesley Tate (a Seahawsban szereplő elkapó, Golden Tate öccse) kaphat lehetőséget a futóknál. A támadófal esetében mind az öt kezdő visszatér, és vannak köztük egészen jó játékosok is, mint például a két OT, Wesley Johnson és Ryan Seymour, vagy a guard Kyle Fischer, de alig van csereállomány. Ha valaki kidől, akkor nagy bajban lesz a Vandy.
A védelemben a falnál ugyanazt a problémát látjuk, amit a Kentucky esetében láthattunk tavaly. Alulméretezett DT-k és DE-k találhatóak a csapat keretében. A fal legtöbbre tartott játékosa Tim Fugger (DE) és TJ Greenstone (DT), de kiemelendő még a szituációs pass rusher, Kyle Woestmann is. LB poszton játszik a védelem vezére, az évek óta All-SEC választott Chris Marve. Mellette azonban csak kérdések vannak, ráadásul nincs a pozíciónak megfelelő mélysége sem. A secondary és a csapat legnagyobb sztárja a CB, Casey Hayward, aki tavaly hat interceptiont gyűjtött össze. Mellette az SS, Sean Richardson is kiemelendő. Talán csak a secondary az jelenleg, amely felveszi a versenyt szinte minden SEC csapattal hasonló egységével. Ahhoz azonban, hogy még reálisabb kép alakuljon ki Haywardék képességeiről, sokat jelentene, ha a QB siettetés előrébb lépne, sajnos azonban erre nincs túl sok esély. A Vandy kickere idén is Ryan Fowler lesz, míg a punter Richard Kent.

Akikre érdemes figyelni: Casey Hayward (CB), Warren Norman (RB), Brandon Barden (TE), Chris Marve (LB), Sean Richardson (SS), Ryan Seymour (OT), Kyle Fischer (OG), Wesley Johnson (OT), Tim Fugger (DE), TJ Greenstone (DT)

Gaál Sándor (gsn)