Hall of Fame 2012 - Dermontti Dawson

Dermontti Farra Dawson 1965. június 17-én, a Kentucky állambeli Lexingtonban született. A Bryan Station High Schoolra járt, ahol országosan jegyzett diszkoszvető és súlylökő volt; a futballcsapathoz - ahol akkoriban két későbbi NFL-játékos, Marc Logan és Cornell Burbage is szerepelt - csak junior évében csatlakozott. Középiskolai szinten az állam egyik legjobb offensive tackle-jeként tartották számon, így elfogadta a Kentucky egyetem futball-ösztöndíját. A Wildcats-nél elsődlegesen nem a támadófal szélén, hanem guardként és centerként játszatták. Első évében csapatával a Wisconsint legyőzve megnyerték a Hall of Fame Bowlt, végzősként beválasztották az SEC konferencia második csapatába.

Dawsont az 1988-as draft második körében, összességében a 44. pickkel választotta ki a Steelers. Újoncként nyolc mérkőzésen kezdett guard poszton, egy sérülés miatt azonban a szezon második felében már nem tudott pályára lépni. A következő idényben nem kisebb feladat várt rá, mint a négyszeres Super Bowl-győztes, későbbi Hall of Famer Mike Webster pótlása kezdő centerként. Nem indult túl jól az év, a Steelers hazai pályán 51-0-s vereséggel nyitott a Browns ellen (máig a legnagyobb különbségű vereség a franchise történetében), Dawson azonban nem ijedt meg az előtte álló kihívástól: rövid időn belül a csapat egyik vezéralakjává és posztja egyik legjobb játékosává vált; 1989 és 1998 között, 10 szezonon át egyetlen mérkőzésről sem hiányzott (1993-tól a long snapper szerepkört is ő látta el). „Dirt” becenévvel illették az alapján, ahogy az ellenfél védőjátékosait a földbe döngölte, ugyanakkor pályán kívüli barátságos természete miatt egy másik becenevet is kapott, amely Ned Flanders-re, a Simpson család című sorozat karakterére utalt.

Először 1992-ben szerepelhetett Pro Bowlon, melyet sorozatban hat másik meghívó követett. 1993 és 1998 között folyamatosan tagja volt az All-Pro csapatnak is. 1993-ban a játékosok holtversenyben az AFC legjobb támadófalemberének szavazták meg. Két évvel később 16 év után újra Super Bowl-szerepléshez segítette a Steelers-t, az ezt követő idényben Dawson és a teljes offensive line hathatós közreműködésének köszönhetően Jerome Bettis 1431 yardot futott, majd 1997-ben karrier-csúcsot jelentő 1665 yardot ért el a „Bus” becenévre hallgató running back. Dawson 13 éves profi pályafutása alatt a Steelers kétszer lett ligaelső futott yardok tekintetében, 1994-ben 2180-nal, illetve 1997-ben 2479-cel.

1989-től 1999-ig sorozatban lejátszott 170 alapszakasz-mérkőzése a második legtöbb a csapat történetében. 1999-ben azonban kilenc, egy évvel később hét találkozót volt kénytelen kihagyni. Részben a visszatérő sérülések, részben salary cap problémák miatt a Steelers a 2000-es szezont követően felbontotta a szerződését, Dawson azonban nem akart más csapatban játszani, így a visszavonulás mellett döntött.

Bill Cowher, a Steelers korábbi vezetőedzőjének szavai: „A valaha volt legjobb játékos, aki ezen a poszton szerepelt. Az erő, a gyorsaság, és a robbanékonyság kivételes kombinációját testesítette meg, és nagyon megbízható játékos volt. Szinte egyetlen mérkőzésről sem hiányzott. Újradefiniálta a center posztot.”

Bill Belichick méltatása, aki a 90-es évek elején a Browns-nál is dolgozott edzőként: „Egyike a legjobb játékosoknak, akikkel valaha szembe kellett néznünk ezen a poszton. Kivételes gyorsasággal rendelkezett. Úgy gondolom, egy center esetében a legfontosabb, hogyan boldogul a legerősebb bull rusherekkel. Dawson kiváló kéz- és lábmunkájára alapozva remekül tartotta tisztán a zsebet Neil O’Donnell és mindenki más számára.”

Dawson jelenleg San Diegóban él feleségével, Reginával, valamint két gyermekével, és egy kereskedelmi vállalatnál dolgozik. 2009-ben a Steelers scouting részlegénél alkalmazták, 2010-ben a Cincinnati Bengals-nál is megfordult edzői munkakörben. Résztulajdonosa a Frontier League nevű független baseball-ligában szereplő Washington Wild Things-nek. Lelkes támogatója alma materének; feleségével 2001-ben ösztöndíjat alapítottak a Kentucky egyetemen.

Dawson a 90-es évek álomcsapatának és a Steelers all-time teamjének egyaránt tagja. Jóllehet a Steelers hivatalosan nem vonultat vissza mezszámokat, Dawson visszavonulása óta a 63-as számot senki sem viselte a csapatban. Három egymást követő évben volt finalista a Hall of Fame-szavazáson, míg végül 2012-ben beválasztották a halhatatlanok közé.

Vass Ádám (vassadi) - Steelers.hu