A párbaj (2008) - IV. rész

1. A szezon els? három hetének egyik legkiválóbb produkcióját a Philadelphia Eagles nyújtotta. Köze van ehhez az ismét kiváló formában játszó Donovan McNabbnek, de a kulcs igazán a védelem. Mondhatjuk ezt annak ellenére is, hogy becsúszott a csapatnak egy Dallas elleni shootout. Jim Johnson blitzsémái révén a liga egyik legdominánsabb védelme alakul Pennsylvaniában. Három hét után az Eagles vezeti a ligát a Giants-szel holtversenyben elért sackeket tekintve, de a QB nyomáson túl a futás ellen is kiváló a csapat. Mit kiváló, minden id?k legjobbja lenne, ha így érne véget az idény… Ha két fontos mutatót nézünk, a Phily defense futás elleni produkcióját vizsgálva, megdöbbenünk. A csapat mérk?zésenként eddig 45,7 futott yardot engedélyezett, labdacipelésenként pedig 2,4 yardot. El?bbi mutatóban egy idény során csupán négy csapat volt, amely 70 yard alatt tudta tartani egy idény folyamán ellenfeleit (Ravens 2000 60,6, Vikings 2006 61,6, 49ers 1995 66,3, Vikings 1994 68,1). Utóbbit tekintve pedig szintén négy csapat volt, amely az NFL történetében carrynként három yardnál kevesebb térnyerést engedélyezett (Chargers 1998 2,7, Ravens 2000 2,7, Vikings 2006 2,8, Ravens 2007 2,8). Sikerül-e mindkét kategóriában rekordot döntenie az Eaglesnek 2008-ban?

Lang Péter (Igor): Nem
Mindkét kérdésre NEM a válasz. Nézzük is meg kicsit komolyabban, kikkel játszott az Eagles védelme eddig. Steven Jackson és a Rams volt az els? áldozat, S-Jax jó futó, de miután a Rams hamar hátrányba esett, kénytelenek voltak sokat passzolni és így Jackson csak 14 cipelésnyi lehet?séget kapott az Eagles ellen, ebb?l pedig 40 yardot futott, ez 2.9 yardos átlag (ami már a rekordátlag feletti.) A Dallas elleni meccsen Marion Barber és Felix Jones 21 cipelésb?l 73 yardot futottak, ami majd 3.5 yardos átlag – mindkét adat gyengébb a rekordot jelent? értékeknél (ami 2.6 YPC és 60 yard-game-et jelent).
A Steelers elleni meccsen aztán remekelt a Philly fala – ám Willie Parker egy rendkívül instabil futó. Gyakran fut 100 yard felett, ám igencsak gyakran zár rendkívül kevés yarddal, és így tett az Eagles ellen is: 13 futásból csak 20 yardot szerzett. Ezért dicséret illeti a Philadelphia csapat véd?falát, ám ebb?l az egy mérk?zésb?l még nem szabad messzemen? következtetést levonni.

A Philly D a következ? hetekben igencsak komoly futók ellen lesz kénytelen felvenni a harcot: Matt Forte in Chicago (Week 4), Clinton Portis-Ladell Betts in Philly (Week 5), Frank Gore in San Francisco (Week 6), Michael Turner-Jerious Norwood in Philly (Week 8), Julius Jones in Seattle (Week 9) a következ? 5 csapat, amely ellen az Eagles védelemnek bizonyítania kell. Forte, Gore bombaformában van, az elmúlt héten Julius Jones is remekelt, Betts/Portis szintén nagyon csak er?s páros, míg az Atlanta rush offense egyel?re brillírozik, és a liga legjobb futójátékát tudhatja magáénak a Falcons csapata. Lions védelem ide vagy oda, Michael Turnerrel lassan számolni kell. Ráadásul, ezek a csapatok gyakrabban fognak élni a futással, mint támadóeszközzel, f?képp a Chicago és Atlanta próbálja majd meg e módon levenni a terhet saját QB-je válláról.
Ráadásul a menetrend ezután sem lesz könnyebb: kétszer kell a Giants remek RB triója ellen meccselni, hátravan még egy meccs a Dallas és a Baltimore ellen, s?t akár Edgerrin James, Chris Perry vagy Jamal Lewis is meglepheti az Eagles védelmét. Bár a Sasok védelme eddig remekelt, a hátralev? hetek egyikében sem pihenhetnek, sorsolásuk rendkívül nehéznek t?nik, ezért én lehetetlennek tartom, hogy képesek lennének az el?bb említett futók listáját meccsenként 60 yard alatt, vagy 2.6 yardos átlagon tartani.

Gaál Sándor (gsn): Igen
Amikor nyáron az Eagles megszerezte Asante Samuelt, akkor már-már a liga legjobb secondaryjeként méltatták a Phily D hátsó alakzatát. Sokaknak tetszett az igazolás, talán csak Lito Sheppardnak nem. A szurkolók tartottak attól, hogy esetleg Litoval a középpontban el?fordulhat olyan konfliktusszituáció, amely miatt nem fog tudni kiforrni az egység, nem fognak saját szintjükön teljesíteni. Elfogadható eddig az Eagles passz elleni védekezése, de ami ennél is kimagaslóbb, az az, amit futás ellen m?vel az egység. Sokan abba a hibába esnek, hogy kijelentik, azért hatékony az Eagles rush D-je, mert sokat blitzelnek, így a line of scrimmage környékén tudnak szerelni, elég sokszor akár mögötte is. De nem csupán a blitzeknek köszönhet? ez a hatékonyság. Tény, Jim Johnson változatos és kiismerhetetlen sémái nagyon fontosak a mostani eredmények szempontjából, de elfelejtjük azt, hogy nem csupán az elmúlt heti Steelers elleni meccsb?l kell kiindulnunk. Jim Johnson a legnagyobb védelmi zsenik közé tartozik Rex Ryan, Dick LeBeau, Monte Kiffin és Steve Spagnuolo mellett. Igazi mágus, aki képes olyat is kihozni egy játékosból, amit a játékos maga sem tudott, hogy benne van. A nyomás alapelem a védelmében. Ha csak a statisztikákat átfutja az ember, máris tisztában lesz azzal, hogy mennyire sokoldalú a JJ féle zone blitz rendszer. LB-knek, CB-knek, S-eknek annyi sackje, QB siettetése van idén, mint a defensive line tagjainak… A futás elleni hatékonyság egy másik dolog. Láthattuk, az els? héten hogyan vették le a pályáról a Rams remek RB-jét, Steven Jacksont (40 yardot futott mindössze). Blitzelték Bulgert természetesen, ki ne blitzelne egy papírfal mögött álló QB-t, tehát el?-el?fordult olyan, amikor a QB helyett a klasszis futójátékos lett áldozatuk. Ami igazán azt mondatja velem, hogy érdemes megfontolni ezt a rekord dolgot, az a Cowboys elleni teljesítménye a rush D-nek. A Dallas ellen Jim Johnson a tavalyi stratégiát látszik követni, akkor a novemberi eleji hazai meccsükön alkalmazott Tony Romo ellen hasonló taktikát, mint ezúttal. A védelem egyetlen sack vagy QB siettetés nélkül zárt, nem is próbálták támadni a QB-t. Szabadon hagyták dobálni, akárcsak ezúttal. (Ez egyébként érdekes döntés, mert a tavalyi második mérk?zésen, amikor elszabadította a koordinátor a játékosait, az Eagles meglepetésgy?zelmet jegyzett Dallasban, Romot pedig hibákba hajszolták.) És éppen ezért fantasztikus teljesítmény, hogy sikerült 63 yardon tartani az NFL egyik legveszélyesebb futójátékosát egy végletekig kiélezett meccsen. Marion Barber az a típusú futó, aki még akkor is a gameplan része kell legyen, amikor a csapata hátrányból próbál visszakapaszkodni. A liga egyik legjobb futójátékosa, aki rossz álmokat képes okozni LB-knek, és bármely secondary tagjainak, ütközések után egyszer?en utánozhatatlan, képes átgyalogolni az emberen (falembereken azért ? sem szokott). Éppen futóstílusa az oka, és az általa szerzett pluszyardok, ami miatt egyszer?en nem szabad elfelejteni még akár 10 pontos hátránynál sem. A Cowboys nem is nagyon tette, Barber szerezte a gy?ztes TD-t is. Még impesszívebb a teljesítmény, hogyha megnézzük, hogy Barber 63 yardjából 19 yard egyetlen futás eredménye. Azért fontos kiemelnünk a Dallas elleni mérk?zést, mert ott bebizonyította a Philadelphia, hogy képes úgy is minimalizálni az ellenfél futójátékának hatékonyságát, hogy nem alkalmaz blitzeket, s?t, egyáltalán nem támadja az irányítót. Patterson és a végre kiforró Bunkley középen er?teljes párost alkot, a szélekre futó RB pedig a gyors és a rendszerbe tökéletesen ill? fiatal LB-k prédája lesz. A Steelers elleni mészárlást, amely során a csapat szinte végigblitzelte a meccset, újra és újra és újra a földbe döngölve Ben Roethlisbergert, senki sem felejti el. 9 sack, 10 QB siettetés… És emellett megfojtották a Steelers messze földön híres futójátékát. Az els? fordulóban a Texans ellen 138 yarddal és 3 TD-vel záró Willie Parker a következ? statisztikával zárt: 13 futás 20 yard. És ha megnézzük a csapatok körét, akikkel játszottak, rájöhetünk, hogy ezek bizony nem olyanok, amelyeknek a passzjátéka annyira veszélytelen lenne, hogy minden playnél csak futásra kell felállnod (talán csak a Bears, a Falcons, a Ravens lesz ilyen 2008-ban).
Tehát azt már bebizonyítottuk, hogy ha blitzr?l van szó, ha nem, akkor is képes hatékonyan m?ködni ez a rush D. A másik kérdés már nehezebb. Vajon tényleg képes lesz-e év végére ez a defense felülmúlni minden id?k legdominánsabb védelmét? Bizony, ha megnézzük, mindkét kategóriában els? helyen szerepel (egyikben megosztva) a 2000-es Baltimore Ravens, amely mindenki számára csodaszámba megy. Aki emlékszik rá, aki átélte, sohasem feledi azt, hogy Ray Lewisék abban az évben milyen teljesítményt nyújtottak. Elképeszt? volt, ahogy mérk?zésr?l mérk?zésre a védelem szerezte meg a gy?zelmeket a Hollóknak. Ezt a védelmet megel?zni akármilyen mutató terén hatalmas tett. De úgy érzem, ennek az Eagles defensenek idén esélye van erre, s?t több is ez esélynél, szerintem megdöntik mindkét rekordot idén.

2. Két 25 éves QB teljesít kiválóan eddig ebben az idényben. Jay Cutler 3-0-s mérleghez vezette a Broncost, Aaron Rodgers pedig 2-1-hez a Packerst. Cutler második teljes idényében kezd Denverben, Rodgers pedig els? kezd? évében jár Green Bayben. Melyiküknek van nagyobb esélye arra, hogy pár éven belül olyan magasságokban emlegessük ?ket, mint a jelenleg már 30-on túl, vagy annak közelében járó Tom Bradyt, Peyton Manninget vagy éppen Drew Breest napjainkban?

Lang Péter (Igor): Aaron Rodgers
Jómagam láttam Aaron Rodgers els? szereplését mintegy 3 éve, mikor egy 2005. évi decemberi éjszakán a mélyvízbe dobták a fiatal újoncot a Ravens D ellen. Pályafutása második meccsén Rodgers botladozott, 2 fumblet vesztett el, dobott egy picket és háromszor sackelte a Hollók védelme, amelyik korábban Favre-t is majdnem kivégezte, és a Ravens végül 48-3-ra söpörte le a Sajtfej?eket. Kissé sajnáltam is az ifjú irányítót, hogy ilyen meccsen kell bizonyítania... Ám valamiért fontos a meccsre visszatérni: ez volt az els? és utolsó alkalom, hogy Rodgers interceptiont dobott a profi ligában.

Igaz, a rákövetkez? két évben továbbra is a padot koptatta és a legtöbben már-már lemondtak róla, hogy valaha is látni fogják az ifjú tehetséget, hisz mindenki úgy vélte, Brett legalább 87 éves koráig játszani kíván, Rodgersnek nincs tehát hely a pályán. Aztán a csoda megtörtént, a Packers vezet?sége eltradelte az idén újból vissza-visszatér? Favre nagyapót, és Rodgers kezd? QB-vé lépett el?: és az els? hetekben eddig briliáns játékot mutatott. A Minnesota és Detroit védelmeit teljesen szétcincálta, 4 TD passzt dobva, és mindössze 1 sacket elszenvedve, ráadásul 116 pont körüli QB ratinget produkált. A Dallas ellen ugyan már nehezebb kihívás elé nézett, nem is tudott TD-t dobni és 5 sacket szenvedett el – ám nem vétett kritikus dobóhibát, és ezt a meccset is interception nélkül élte túl.
Szó se róla, Cutler is remekel az idén eddig, ám tavalyi meccseit nézve, mikor négy alkalommal is dobott legalább 2 picket, az egykori Vanderbilt játékos jobban hasonlít egy jó kis old-school gunslinger típusú irányítóra (lásd Brett Favre), aki a yardok és TD-k mellett a pickeket is halmozni fogja. Ha egy Brady- vagy Manning-féle zseb-QB-t keresünk, aki remekül kontrollálja passzait, és a minimumra csökkenti hibái számát, akkor Rodgersre kell tenni a voksunkat.

Azt se feledjük, Cutlernek már több mint 20 meccses tapasztalata volt kezd?ként, miel?tt harmadik szezonjába lépett, míg Rodgers a vizes flaskákat cipelte, és az idei volt az els? meccse, ahol kezd?ként léphetett pályára, és jelent?sebb szerepet kapott egy még nem lefutott mérk?zésen. Ehhez képest, az egykori California QB igencsak impresszív játékot nyújt.
Persze három mérk?zésb?l talán kissé korai még kiindulni, és várjunk egy-két hetet még, nézzük meg Rodgers hogy szerepel egy-két másik keményebb védelem ellen (Tampa Bay, Indianapolis, Tenneessee a három következ? keményebb védelemmel rendelkez? ellenfél, és a Chicago elleni két meccsb?l is sokat tanulhatunk). Ha azonban hagyatkozhatok egy apró megérzésre, és a korábban leírt analógiára, továbbra is úgy érzem: Cutler a következ? évtized Favre-féle irányítója, míg Rodgers jobban hasonlít majd a Brady/Manning-féle játékosokra.

Gaál Sándor (gsn): Jay Cutler
Érdekes a helyzet QB fronton az idei évben. A felsorolt játékosok közül Tom Brady megsérült, kihagyja az idényt, Peyton Manning még nem emlékeztet önmagára nyári m?tétjéb?l visszatérve, Drew Brees az egyetlen, aki hozza magát. Kit?n?en játszik még a szintén korosodó, de reneszánszát él? Donovan McNabb és Kurt Warner is. Mégis három, náluk fiatalabb irányítóról beszél a legtöbbet az ember manapság. Philip Rivers, aki éppen a két korosztály között „ingázik”, nyújtja talán a legjobb teljesítményt eddig. (Érdekes, hogy a 2004-es draft classban elit QB-ként elkel?k közül ? produkál jeleket legutoljára, Roethlisberger és Eli Manning már Super Bowl gy?ztes, ne feledjük, igaz, ilyen kiválóan, mint Rivers most, vállára véve a csapatot, talán csak Big Ben játszott a duóból a tavalyi év folyamán.) Cutler és Rodgers azok, akik kisebb meglepetésre vannak ilyen magasan sokak szemében. Jay Cutler volt az idei meglepetésemberem QB-kat tekintve, miután tavaly Tony Romot választottam erre a szerepkörre. Rodgers esetében vártam azt, hogy nem fog miatta a Packers jelent?sen visszaesni, de ennyire meggy?z? játékot nem vártam t?le.
Egyetemi pályafutásukat összevetve úgy gondolom, Jay Cutler az, aki kisebb el?nyben van. Aki a Vanderbilt egyetemen képes sztárként csillogni, az bizony zseni. Az SEC egyetlen inkább akadémiai iskolájában olyan teljesítményt nyújtott, hogy más sztárcsapatok is irigyelték a Commodorest. Aaron Rodgers a Jeff Tedford QB iskola „terméke”. Tedford igazi sztárokat farag minden egyetemi QB-b?l szinte, aki kezd nála. De jellemz? sajnos az is, hogy a Tedford fiókák az NFL-ben nem sokra jutnak. A két QB-ról szerintem el lehet mondani egy dolgot. A legjobbak lesznek egy-egy kategóriában. Cutler képességeit tekintve talán a legjobb QB lehet, aki az SEC-b?l kikerült az elmúlt éveket figyelembe véve, és a legtöbbre jutó Vandy játékos. Míg Rodgers az els? Tedford nevelés, aki igazán beválik az NFL-ben.
Mindkettejük esetében ki lehet azt jelenteni, hogy NFL csapatuk offenzív sémája tökéletes a játékos képességeihez. Mindkét séma West Coast jelleg?, Shanahan is a tradicionális Walsh offenseb?l alakította ki saját verzióját, McCarthy is így tett. Az eredeti West Coasthoz valamivel közelebb áll a Green Bay támadójátéka. Slantek, crossing route-ok szép számmal el?fordulnak. Ami érdekes a két QB-t elemezve, hogy mind Cutler, mind Rodgers ügyesen dob pocketb?l kifordulás után futás közben. Azt megszokhattuk, hogy az egykori QB edz?, Mike Shanahan Denverben alapnak tartja a bootlegeket, így Cutler erre való alkalmasságán nem kell meglep?dnünk, Rodgersén annál inkább. Rodgers összességében már most egy kidolgozott játékosnak t?nik. Meglep?en jól olvassa a védelmet, nem egy dobásán, és tökéletes meglátásán meglep?dtem az els? három hétben. Emellett remekül menedzseli a játékot, nem adja el a labdát. A Dallas ellen sokat sackelték, de ez ne csapjon be minket. Amikor nem volt olyan elkapó, aki szabadon lett volna, Rodgers inkább bevállalta, hogy sackeljék, vagy eldobja a labdát, mintsem interceptiont dobjon. Amit viszont hiányolok Aaron Rodgersb?l az mindenképpen a karjának ereje. Nem képes minden dobást végrehajtani, ezért is kiváló neki ez a séma, amely inkább épít a pontosság-rövidebb passzok kett?sére. Emellett jól menedzseli a játékot, de nem látom még benne azt, hogy a következ? szintre tudna lépni. Értem ez alatt azt, amit a klasszis QB-k meg tudnak tenni, mindenféle támogatás nélkül (gondoljunk itt f?leg a futójátékra) megnyerni a játékával a csapatának a meccset.
A John Elwayhez szokott Denver szurkolóknak, azt hiszem, tökéletesnek t?nik eddig Jay Cutler játéka idén. Mike Shanahan minden QB-be, akit kiválaszt magának, megpróbálja Elway stílusjegyeit belenevelni. Culter erre eddig a legtökéletesebb személy. Elképeszt?en er?s kar, jó dobáspontosság, mobilitás, ha szükséges, jó dobás pocketb?l kifordulva és bizony Cutler már abba a kategóriába lépett, amit Rodgers esetében kérd?jelként említettünk. Jay képes megnyerni a meccset a Broncosnak, képes arra, hogy úgy felmegy a pályára, hogy nincs futójátéka (hiszen ett?l idén nem sok minden választja el, nem fut annyit a Denver, mint megszokhattuk), és mégis gy?zelemre vezeti a csapatot. Esetében egy-egy védelem olvasási zavar (pl. double coveragebe dobott interception Mike McKenzienek a hétvégén, vagy az endzone pick a Chargers ellen) fel-fel t?nik, de az összkép nagyon meggy?z?.
A sokak által három évesnek tartott (kezd?ként eltöltött) érési perióduson belül van mindkét játékos, de a jelek már most lehengerl?ek. Magabiztosság szempontjából talán Cutlert emelném ki kettejük közül, mind a sémát, mind a védelmek ismeretét, mind döntéshozást tekintve. Az ?ket körülölel? játékosok között sok a fiatal, Green Bayben Donald Driver, a kezd? WR és a két OT az f?leg, akit pótolnia kell a franchisenak majd Rodgers karrierje során, Denverben pedig els?sorban a fal középs? része az, ami elgondolkodtató. Mindkettejüknek igen fiatal kezd? elkapó állományuk (természetesen Drivert leszámítva), így ha egyben marad a csapat, ez nem fogja befolyásolni kiforrásukat.
Minden tényez?t figyelembe véve úgy gondolom, hogy Rodgers és Cutler is nagyon jó QB-ek lesznek, de kettejük közül Cutler az, aki igazán nagy sztárrá válik majd.

3. A Cleveland Browns 0-3-as mutatóval áll. A tavaly remekl? támadósor, a liga utolsó helyén szerénykedik. Sokan a QB-et, a tavaly Pro Bowlra is bekerül? Derek Andersont teszik felel?ssé a csapat gyengélkedéséért. Az irányító a második leggyengébb ratinggel rendelkezik a kezd? QB-ket figyelembe véve, és holtversenyben a legtöbb interceptiont dobta a ligában. Brady Quinn - a tavaly els? körben draftolt QB - ott ül a kispadon továbbra is, és személyében a Brownsnak egy igen jó alternatívája van a QB pozícióra. Elérkezett-e az id? arra, hogy Quinn átvegye a kezd? szerepet?

Lang Péter (Igor): Igen
Ezen a csapaton sok minden más már úgysem segíthet, amondó vagyok, hogy Brady Quinn-t már ezen a héten, a Cincy gyenge védelme ellen kellene kezdetni, legkés?bb azonban a bye week utáni New York Giants elleni találkozón már mindenképp az ifjabb, egykori Notre Dame-s irányítót kellene a pályára küldeni.

A csapat támadójátéka egyel?re kilátástalan, a meccsenkénti 120 passzolt és 70 futott yarddal a ligautolsók közt tanyáznak a Barnák, és így meccset nyerni még akkor is nehéz lenne, ha a Browns védelme a jobb D-k közé tartozna (pedig ez nem így van.) Ahogy az várható volt, és több szakért? is fejtegetette a holtszezon során, a legtöbb koordinátornak b?ven volt ideje felkészülni a tavalyi év QB-szenzációjából, és ennek bizony meglátszik az eredménye: 2 passzolt TD és 5 pick az eddigi három meccsen, nem egy remek teljesítmény, még akkor sem, ha három elit védelem ellen kellett eddig dobálnia.
A Barnák számára a rájátszás gyakorlatilag ezzel a három vereséggel elúszott (vagy a Steelers vagy a Ravens 3 gy?zelemmel fog állni a MNF meccs után), így az idei szezont rászánhatnák arra, amit már tavaly nyilvánvalóvá tettek: a franchise jöv?jét Brady Quinnel képzelik el, legalábbis els?körös irányítót ritkán szoktak 1-2 évnél tovább kispadoztatni (kivéve ha Green Bayr?l van szó). Quinn azonban rendkívül érett QB, sokak szerint már els? évében NFL-re kész, rátermett irányító volt, Anderson pedig nem az a Favre-féle legenda, akit neve és az egymást követ? kezdett meccsek rekordja miatt sokan nem szívesen ültetnének le a kispadra.

Egy szó mint száz, véleményem szerint a Barnák számára az ideális megoldás Derek Anderson eltradelése lenne/lett volna (Minnesota, Chicago, esetleg New England Patriots?) – minden bizonnyal sok csapat örülne egy Anderson-kaliber? Pro Bowlernek, aki minden bizonnyal üdvözölné a leveg?váltást, és egy jobb/más típusú támadócsapatban esetleg tündökölhetne. A jöv? azonban Brady Quinné ennél a csapatnál, és minél hamarabb megkezd?dik ez a jöv?, annál hamarabb lábal ki a clevelandi csapat a jelenlegi kaotikus helyzetb?l.

Gaál Sándor (gsn): Nem
Ezt a kérdést három tényez?re bontva érdemes vizsgálni. Egyrészt ott van a QB pozíció, másrészt az offense szereplése, harmadrészt pedig a csapat szereplése.
Kezdjük a QB pozícióval. Tavaly, amikor Derek Anderson villámrajtot vett Charlie Frye eltradelése után, még nagyon pesszimista voltam Andersonnal kapcsolatban, és Quinnt vártam év végére a csapatba. Ez nem történt meg, Derek ugyanis remek évet zárt, Pro Bowler lett, és offseasonben még egy három éves szerz?déssel is megajándékozták. Akkoriban azért volt más a szituáció, mert Anderson alig volt túl pár kezd? meccsen az NFL-ben, Quinn pedig nem szerepelt még egyáltalán, kicsi volt a szakadék kettejük között rutin terén. Anderson nem hiába nem választottuk múlt héten a ratingos kérdésben, egyértelm?nek t?nt, hogy nem várható t?le rövidtávon jelent?s javulás. Ennek ellenére úgy gondolom, még mindig Derek Andersonban van a több lehet?ség, ha idén valamit el akar érni a Browns. Vele van nagyobb esélyük nyerni, nagyobb a rutinja. Ráadásul Quinn csak ett?l a hétt?l kap közel annyi snapet edzésen, mint Anderson. Ha most Quinnt betennék a csapatba az kett?t jelentene, egyrészt Quinn a jöv?beni QB-nk, Anderson pedig felesleges luxus a padon, másrészt számomra azt mondaná a váltás, hogy a Browns a szezon idei szakaszában már feladta a harcot a rájátszásért. Ha majd esetleg féltávnál állnak 2-6-tal vagy 1-7-tel, akkor megérteném a váltást, kell az id?, míg Brady Quinn megszokja az O-t, az NFL légkörét, hogy milyen kezd?nek lenni. Megérteném, mert addigra lenne alapja a franchisenak azt mondani, hogy Anderson nem megfelel?, és meg tudnák hozni azt a döntést, hogy Quinn a franchise QB-nk, és szeretnénk ?t hozzászoktatni ahhoz, milyen az NFL-ben kezd?ként szerepelni. Amíg nem áll fent ez a szituáció, addig a váltást nem érzem olyannak, ami pozitívumokkal járhat.
Romeo Crennel bejelentette, hogy a hétvégén Anderson kezd, és utána majd meglátják hogyan alakul. De számomra mondandójában sokkal inkább fontos jelent?sége van, hogy az összes többi pozíciót is értékelik. Mert bizony semmi sem m?ködik úgy offenzív oldalon, ahogy kellene. Nem csak Anderson itt a ludas, nemcsak az ? védelemolvasási hibái a felel?sek a csapat verg?déséért. Az elkapók szinte mindent elejtenek. Stallworth és Jurevicius sérülései miatt nincs két kezd? szint? WR, Braylon Edwards pedig eddig katasztrófa, jelenleg messze van az NFL szint? elkapótól is, nemhogy a Pro Bowlert?l. A futás sem megy, a fal is gyengébb, mint tavaly, tehát alapvet?en az offense egésze teljes cs?d. Fontos pont volt ez az edz?t?l, mert egyértelm?, hogy nem a QB itt az egyetlen felel?s a verg?désért, ahogyan azt a sajtó szereti tálalni.
A csapat sorsolásáról már írtam több alkalommal is, hogy összehasonlíthatatlan a tavalyival, többek között az idei els? párbaj részben is, amikor azt indokoltam, hogy miért nem lesz playoffban a Browns. Így gondoltam, de ilyen szint? tragédiára nem számítottam még én sem.
Jobb szereplés maximum akkor várható, ha a csapat nagyon összekapja magát. F?leg a támadójáték javulására van szükség, de a védelem is javíthat az eddigieken. Ha ez nem sikerül, ilyen sorsolás mellett nem tudom hova jutnak a Barnák, semmi sem kizárt, még akár nagyon el?kel? drafthely is összejöhet…
Azt hiszem, érvelésem legfontosabb gondolatával kell zárnom ezt a kérdést. Az a dönt?, hogy az adott helyzetben melyik QB az, amelynek nagyobb esélye van gy?zelemre vezetni a csapatot. Ez a QB még ha gyenge formában is van, jelenleg Derek Anderson.

4. Az idény eddigi három hetében láthattunk nagy meglepetéseket, az AFC szinte feje tetejére állt, az NFC-ben is csupán pár csapat képes megfelelni az el?zetes jóslatoknak. Az AFC-ben a Patriots által évek óta uralt keleti csoportot a Bills vezeti veretlenül. A déli csoportban a divíziót uraló Colts és a trónkövetel? Jaguars is negatív mérleggel áll, a Titans pedig veretlenül vezet. Talán a legnagyobb meglepetésre az AFC Northt a Ravens vezeti két mérk?zést játszva és nyerve, ráadásul újonc f?edz?vel. A Bills, Titans, Ravens trióból melyik szerzi a legtöbb gy?zelmet a 2008-as alapszakaszban?

Lang Péter (Igor): Tennessee Titans
Bár a Bills és a Ravens is remekül kezdte az idényt, talán egyik csapat remek startja sem annyira meglep?, mint a Titans kiváló kezdése. Nem is a 3 gy?zelem ténye a meglep?, hisz a Cincy és Houston verhet? csapat, a Jacksonville pedig mindig is félkarú óriás volt – hanem inkább az, ahogy mindhárom meccsen domináns teljesítményt nyújtva nyert a Tennessee.
Ez a csapat akár mind a 16 alapszakaszbéli meccsét megnyerheti! Ebben nagy szerepe van a sorsolásnak, ám az elkövetkezend? ellenfelek mind verhet?nek t?nnek (Minnesota, Baltimore, Kansas City, Green Bay, Chicago, NY Jets, Detroit, Cleveland, Pittsburgh, valamint a csoportellenfelek: Indy kétszer, Jacksonville és Houston).
Valószín?, hogy itt-ott elhullajtanak majd egy-egy mérk?zést, ám a Titans még így is kényelmesen nyerhet 12 vagy 13 meccset, ezzel pedig a legtöbb gy?zelmet fogják aratni az eddigi AFC meglepetéscsapatok közül.

Szolid futójáték, kiváló védelem, kérdéses QB-WR pozíció. Lassan mintha ez a kombináció lenne azon AFC csapatok védjegye, amelyek a rájátszásba kívánnak becsúszni a wild-card helyek egyikén (mert arra még nem elég jók, hogy a csoportot megnyerjék). A Ravensre, és a Billsre is nagyjából ráillett ez a leírás az elmúlt években, bár mintha most Buffalóban Trent Edwards bontogatni kezdte volna szárnyait, és meglehet lassan az elit QB-k útjára lép… Tennessee-ben pedig ugyanez a helyzet. Vince Young és Kerry Collins játéka egyaránt kérd?jeles, és a Justin Gage, Brandon Jones, Justin McCareins-féle WR-sor korántsem ijeszt?, még akkor sem, ha kiegészítjük a képet a két tight enddel. Alge Crumpler és Bo Scaife szintén inkább szolid elkapók, mint kiváló TE-k.
A futójáték és a védelem azonban leny?göz?: Chris Johnson a tavalyi combine leggyorsabb embere méltó az eddigi hírveréshez, és LenDale White is rendkívül elszántan fut az idén. Nagy szerepe van abban, hogy a Titans képes az órát lefuttatni, a védelmet fárasztani  és az id?t kontrollálni a legtöbb meccsen (mégha a számadatok egyel?re csalókák is, 3 yardos cipelési átlaga ugyanis nem éppen kiváló eredmény).

A védelemr?l eddig is tudtuk, hogy a Big Al-féle front seven ellen irdatlanul nehéz futni (habár Steve Slaton most mutatott nekünk valamit az elmúlt héten, amit a többi csapat jól ki fog elemezni a videónézegetések során, a Titans ellen felkészülve), ám az igazi pozitív meglepetés számomra eddig a Titans secondary remeklése. Meccsenként alig 150 yard passzjátékot engednek az ellenfél irányítójának, és mindössze egy passzolt TD-t engedtek a három meccsen (azt is Greg Jones, a Jaguars fullbackje csinálta és gyakorlatilag inkább futott TD, mint passzolt). Ráadásul két játékosuk egyel?re remekel: Cortland Finnegan 4 interceptionnel vezeti az NFL-t, míg Michael Griffin a másodéves safety három labdát halászott le ellenséges irányítók kezéb?l. A két rendkívül fiatal játékos szereplése nagy öröm a Titans szurkolók számára, és mivel még egy hónapig nem találkoznak igazán kiváló QB-vel (Peyton Manning jön Nashville-be látogatóba október 27-én), ezért valószín?, hogy a Titans secondary remeklése folytatódik.

A gyenge menetrend, és az eddigi kiváló teljesítmény alapján úgy vélem, a Tennessee képes lehet az AFC Southot megnyerni, és biztos vagyok benne hogy a Bills, Ravens, Titans trióból ?k fogják a legtöbb gy?zelmet aratni.

Gaál Sándor (gsn): Buffalo Bills
Vegyük sorra a csapatokat. A Tennessee Titans remek védelme és futójátéka, még a VY-nál jobban passzoló Kerry Collins-szal sem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy a trióból a legtöbb gy?zelmet szerezze a nashville-i gárda. Brutálisan er?s ugyan a védelem, a támadójáték pedig hozza a szokványos teljesítményt, de nem várhatjuk el azt, hogy a divízió összes csapata úgy teljesítsen egész évben, mint eddig. A Titansnek még hátra van az AFC North nehezebbik fele (Steelers, Ravens), a Colts oda-vissza, a Jaguars elleni második meccs, a teljes NFC North (a nem gyenge Packers-szel és Vikings-szal). Azt hiszem, a sorsolás csak most kezd er?södni. Eddig a Jaguars otthoni legy?zéséhez, a jelenlegi Bengals és Texans felülmúlásához azért nem kellett megszakadnia a Tennesseenek. A Ravens esetében nemcsak a sorsolás (köztük a Steelers oda-vissza, Titans, Jaguars, Colts, és az egész NFC East) az, ami szerintem megakadályozza majd ?ket a legtöbb gy?zelem megszerzésében triónkból. Az egy dolog, hogy játszanak sok futás ellen jól védekez? csapattal, az meg a másik, hogy egy rookie QB-et kezdetnek, aki nem biztos, hogyha a futást valamennyire leszedik a pályáról, képes lesz gy?zelemre vezetni a csapatot. A védelem csodálatos idén is, itt viszont aggódni kell a sérülékenység miatt, ami máris áldozatokat szedett. Az id?sebb játékosok ugyan még tartják magukat, de fél?, hogy legalább egy poszton szerepl? sztárjátékos nem bírja végig az idényt. Ha jósolnom kellene, azt mondanám, hogy a Titans szerzi a hármasból a második legtöbb gy?zelmet, a Ravens pedig a legkevesebbet. Na de az volt a kérdés, hogy ki szerzi a legtöbbet, innent?l nyilvánvaló a választásom, a Buffalo Bills. A Bills játszik az AFC Eastben a legjobban az els? három hetet figyelembe véve. Marshawn Lynch ugyan még egyszer sem múlta felül a 100 futott yardos határt, de f? letéteményese a Bills O-nak, a védelem pedig a liga els? felében található mind futás ellen, mind passz ellen. Továbbra is az egyik legjobb special teammel rendelkeznek. Az igazán leny?göz? azonban Trent Edwards fejl?dése. Zseniálisan játszik, jelenleg ? az AFC East legjobbja posztján, már-már kicsit többet hoz, mint a game manager szerepkör. A Jaguars ellen az utolsó negyedben 6 pontos hátrányból vezette gy?zelemre a csapatot. A Raiders ellen a múlt héten 9 pontos hátrányból tette ugyanezt a mérk?zés utolsó 8 percében. Az a hihetetlen, hogy a Bills ilyen helyzetekb?l is képes felállni, szerintem senki sem várta volna t?lük a Raiders elleni fordítást például. A sorsoláson szerepel az egész AFC East hat mérk?zéssel, de úgy érzem, azt legalább 4-2-es mérleggel képes lesz a Bills hozni. Ezen kívül három NFC West gárda (Rams, 49ers, Cardinals), három AFC Westes együttes (Chargers, Broncos, Chiefs) és a Cleveland Browns vár még a csapatra. Jelenlegi forma alapján a Buffalo egy ilyen sorsolásból képes szerintem mind a Titansnél, mind a Ravensnél jobb mutatót produkálni.