Brandon Staley a Chargers új főedzője!

Access Bowl-beharangozó [12/31]

Írta: r.baggio — 2015. december 31., 00:41

A Peach Bowl indítja el a 6 kiemelt bowl sorozatát, egy napon a két elődöntővel.

Access Bowl-beharangozó [12/31]


#18 Houston Cougars vs #9 Florida State Seminoles 

 

Mikor?
2015. december 31-én, 18 órai kezdettel az ESPN csatornán. A kommentátorok Dave Pasch és Brian Griese lesznek.

 

Miért és kikkel?
Az új rendszerben a "nagyok" közé lépett esemény a hat Access Bowl egyike, melyet már egyik konferenciához sem köt kontraktus, tehát Host Bowlnak tekinthetjük. A Houston a legjobb Group of 5-os csapatnak fenntartott helyet vitte el (az American, C-USA, MAC, Mountain West, Sun Belt kvartettből), az ACC-s Florida State a top10-ben végezve vívta ki a garantált meghívót. Az USA-ban igen népszerű Chick-fil-A gyorsétteremlánc 1997-től az esemény főszponzora.

 

Hol?
Georgia Dome, Atlanta. Az 1992-ben átadott létesítmény mára végnapjait éli, a tőszomszédságában már épül az Atlanta Falcons új stadionja, a 2017-re beígért Mercedes-Benz Stadium. 2010 óta az NCAA első osztályában szereplő Georgia State Panthers is bérlő, de pár hete eldőlt, hogy hamarosan ők is elköltözhetnek (a baseballparkból futballpályájává átalakítandó Turner Fieldre). A Falcons meccsei és a Peach Bowl mellett az SEC konfdöntó helyszíne még a Dome.

 

Mennyiért?
Mindkét gárda 4-4 millió dollárral gyarapítja csoportja "playoff pool"-ba dobott közös, szezon után elosztandó pénzét. A játékosok 300 dollár értékű Vanilla Visa ajándékkártyát, Fossil órát, Bluetooth kihangosítót, focilabdát és egy 10 dolláros Chick-fil-A ajándékkártyát kapnak.

 

Peach Bowl történelem:
A mérkőzés 1968-ban a georgiai Lions Clubs adományszerzésének céljából jött létre, később a gyenge nézőszámok és bevételek miatt átvette a szervezést az Atlantai Kereskedelmi Kamara. Az első három Peach Bowlt a Grant Fielden játszották, majd egészen 1991-ig az Atlanta-Fulton County Stadium volt a vendéglátó. Kezdetben az ACC konferencia küldöttje játszott itt egy at-large alapon meghívott csapattal, 1993-2013 között ACC vs. SEC párharcra váltottak (2006-tól a bowl szervezői elsőnek választhattak a nem BCS-bowlon résztvevő ACC-csapatok közül). 2014-től lett egyike a hat kiemelt bowlnak, melyek rotációs jelleggel fognak elődöntős szerepet betölteni a College Football Playoffban (idén ez az Orange és a Cotton Bowl feladata, melyeket közvetlenül a Peach Bowl után tartanak az óév utolsó napján). A legnézettebb PB a 2013-as volt a Clemson és az LSU részvételével, a legsimább végeredményt tavaly láthattuk, mikor a TCU 42-3 arányban intézte el az Ole Miss-t.


A csapatok:

HOUSTON COUGARS (12-1, 9-0)

Út Atlantáig: Új főedzővel, az American konferenciában viaskodva előzetesen sokan nem számoltak országos szinten számottevő tényezőként a houstoniakkal, akik a második meccsükön, a Louisville elleni idegenbeli sikerrel vétették észre először magukat. A menetrendjük ezután novemberig csak könnyű győzelmeket engedélyezett, ekkor 7-0-lal állva a Vanderbilt, tehát egy SEC-s gárdával szemben bizonyíthattak újra oly módon, amire az USA minden pontján felkapták a fejüket az emberek. A Commodores ugyan az SEC sereghajtója volt, viszont a 34-0-ás diadalt nem kellett magyarázni, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Cougars egy komplett csapat. A Cincinnati vendégjátékát túlélve (33-30) a kiemelt Memphis-hez látogattak, ahol a kezdő irányító, Greg Ward Jr. lesérült, és még ez sem gátolta meg őket a negyedik negyedben bemutatott 20 pontos fordításban. Bár a UConn ellen már elfogyott a szerencse és tényleg megérződött a kényszerű QB-váltás, veretlensége elvesztésével sem esett szét a Houston, és a felépülő Warddal a soraikban újabb két top25-öst - előbb a Navy-t, aztán a csoportdöntőben a Temple-t – intéztek el relatíve simán. A college football committee utolsó rangsorában a 18. helyen zártak, ami a Group of 5-osok közül a legmagasabb pozíciót eredményezte a 21. Navy előtt.

Kikre figyeljek?
1. Demarcus Ayers (WR) – junior
2. William Jackson III (CB) - 3. kör
3. Trevon Stewart (S) – udfa
4. Elandon Roberts (LB) – udfa
5. Kenneth Farrow (RB) - 7. kör

Ayers nem csak egy 89 elkapásos receiver, de 19 futása is van, meg egy passzolt touchdownja. Eddig 1140 yardot kapott el, így nagyon várjuk, hogy Ramsey ellen hogyan tovább. Mivel Greg Ward nem egy profi stílusú QB (16 passzolt, 17 futott TD), így őt csak érdekességképpen lehet felhozni, de mellette Farrow magasabb szinten is kaphat pár carry-t, főleg ha ma átjut 1000 yard fölé, ehhez 51 kéne neki.
A védők közül WJIII jegyzi idén a legtöbb leütött passzt tizennéggyel, ráadásként 3 interceptiont is fogott, kettőt TD-re váltva. DJ Hayden is így kezdte. Stewart és Roberts itt igazi húzónévnek számítanak, de országos viszonylatban, főleg egy Seminoles ellen nem rúgnak labdába.


Az edzői stáb:
A főedző az Ohio State-tel januárban OC-ként bajnok Tom Herman, akinek annyira jól sikerült a bemutatkozása, hogy a fél NCAA körberajongta már kegyeiért, Herman mégis a maradás mellett döntött (komoly fizetésemeléssel együtt). A támadókért Major Applewhite, a védőkért Todd Orlando felelős, a két fiatal - 37 és 44 éves – szakember nagy eséllyel hamarosan a „főnökhöz” hasonlóan szintet léphet, noha Applewhite már dolgozott a Texas-nál is OC-ként és az nem volt egy fáklyásmenet.

 

FLORIDA STATE SEMINOLES (10-2, 6-2)

Út Atlantáig: A Seminoles idén egyszer már járt a georgiai városban, igaz nem a Georgia Dome-ban, hanem a Georgia Tech pályáján. Ami ebben pikáns, hogy azt a mérkőzést vélhetően örökre ki akarták verni a fejükből, hiszen a Tech egy utolsó másodperces blokkolt mezőnygólból visszahordott TD-vel fosztotta meg makulátlan mérlegétől az akkor 6-0-ával büszkélkedő FSU-t. Idényük mondjuk másról nem igazán maradhat emlékezetes, az ACC-bajnok, PO-ba is bejutó Clemsontól kaptak még ki, ezen túl a Miami szorította meg kicsit a floridaiakat, a kötelezőket az állami rivális Gators-szel együtt könnyedén behúzták. Persze a tavalyelőtti bajnoki cím és a tavalyi rájátszásban történő részvételt követően ez alapvetően egy újjáépítésre szánt év volt, ezeket az elvárásokat pedig a 10-2-vel magasan felül is múlta a Noles.

Kikre figyeljek?
1. Dalvin Cook (RB) – sophomore
2. Jalen Ramsey (CB) - 1. kör
3. Roderick Johnson (OT) – sophomore
4. Nile Lawrence-Sample (DT) - 3. kör
5. Roberto Aguayo (K) - 4. kör

... és a sort lehetne folytatni akár huszadik számozásig is (a 2013-as bajnokcsapat támadósorából pl. az összes kezdő az NFL-ben van jelenleg). Egy ekkora prospect-gyárban talán meglepő, hogy a rúgó is bekerül, de mégiscsak egy 97%-os pontossággal dolgozó emberről van szó, akit hamarabb draftolhatnak, mint a poszttársai jelentős részét. Az igazi fenomén, Dalvin Cook nem csak 150 yardos átlagával van ott az NCAA élbolyában, de 7.9-es cipelésenkénti mutatóját se kell magyarázni. A másodéves játékos 19 touchdownt jegyzett 2015-ben eddig.
Mivel Cook jövőre is itt fog játszani, így az NFL megfigyelőknek Ramsey játéka lesz a legérdekesebb, akiről a class legjobb cornerbackjeként vélekednek. Ez a védelem 25 pontnál még nem kapott többet, Ramsey pedig idén játszik először teljes évet CB-ként, ehhez képest nem nagyon enged elkapást. "NLS" annak a védőfalnak a csomópontja, amely 7 TD-t engedett csak futni az ellenfeleknek, és Timmy Jernigan valamint Mario Edwards is sokat profitált a jelenlétéből anno. A több mint két méteres Johnsonnak is itt folytatódik majd karrierje 2016-ban, de benne lehet látni a future LT-t, erre pedig nagy idény van mindig.


Az edzői stáb:
Mivel Les Miles-t végül nem rúgták ki, az LSU-vel hírbe hozott Jimbo Fisher távozásától idén nem kell tartania a Florida State drukkereinek. Na nem mintha Jimbo ne szeretne Tallahassee-ben dolgozni, csak 2007-ben épp Louisianából átköltözve lett Seminoles OC Bobby Bowden alatt, majd a legenda visszavonulásával főedző, és itt már mindent megnyert, amit lehetett. A 2013-as nagydöntő után részben kényszerből, részben saját döntésből koordinátorokat kellett találnia, ezt házon belül oldotta meg, co-OC-knek az addigi QB coach Randy Sanders-t és a WR coach Lawrence Dawsey-t, illetve DC-nek az LB coach Charles Kelly-t kinevezve.

 


Érdekességek:


- Amennyiben az FSU legyőzi a Houstont, az első program lesz a Power 5 csapatok közül a college football történelmében, mely négy év alatt legalább 50 mérkőzést nyert.

- Tom Herman a nyáron megígérte játékosainak, ha az American élén végeznek, fogaira gyémánt grillt fog felhelyeztetni, fogadalmának az ismert houstoni rapper, Paul Wall segítségével eleget is tett a héten.

- A Florida State és a Houston eddig 16-szor találkozott egymással, utoljára viszont 1978-ban, ennek tudható be a 12-2-2 arányban a Cougars felé billenő örökmérleg.

- A Houston irányítója, Greg Ward Jr. vitte véghez az idényben a QB-k közül a legtöbb 20+ yardos (14) és 30+ yardos futást (8). Hat kategóriában is a top15-ben foglal helyet.

- Az FSU-s Dalvin Cook is a hosszú játékok mestere, a futókat tekintve senki nem csinált nála több 20+ (22), 30+ (13), 50+ (6) és 70+ (4) yardos futást.

 

Az esélyekről:
Mikor utoljára próbálta egy kiscsapat megskalpolni a floridai indiánokat, az este nem végződött fényesen a Group of 5-os kihívó számára. A 2013-as Orange Bowlon a Northern Illinois-t Jimbo Fisherék megerőltetés nélkül küldték haza, és akármennyire szép sztori a Houston, ez az eshetőség most sincs kizárva, melyet a statisztikák is alátámasztanak. A számítógépes prognózisok természetesen nem kalkulálnak az emocionális tényezőkkel, ezért sem véletlen, hogy a fogadóirodák már nem annyira magabiztosak, csupán egy TD-s a hendikep, és az a veszély talán nem fenyeget, hogy a legutóbbi Peach Bowlon, a TCU-Ole Miss-en tapasztalt egyoldalú vérengzésben lesz részünk. Ami azért sem ártana, mert optimális esetben a meccs kiváló felvezetés lehet a két elődöntőhöz, és ki tudja, talán meg is győzhetne egyeseket, hogy a szilveszteri dzsembori helyett az amerikaifutballt válasszák tökéletes évbúcsúztató/évköszöntő gyanánt.