Carolina Panthers [CAR]

Alapítás
1995
Liga
NFC
Divízió
S
Város
Charlotte, North Carolina
Stadion
Bank of America Stadium

Weboldal
http://www.panthers.com

Tulajdonos
Jerry Richardson
Főedző
Ron Rivera
OC
Mike Shula
DC
Sean McDermott

Dicsőséglista

Super Bowl győzelmek száma: 0
NFC Championship győzelmek száma: 1 – 2003
Divíziógyőzelmek száma: 5 – 1996 (NFC West), 2003, 2008, 2013, 2014 (NFC South)
Playoff szereplések száma: 6 – 1996, 2003, 2005, 2008, 2013, 2014

A kezdetek

1987-ben, kicsivel azután, mikor eldöntötték, hogy Charlotte NBA franchise-t kapott (Charlotte Hornets) Jerry Richardson a Baltimore Colts ex-játékosa néhány lehetséges támogatóval találkozott, hogy megbeszéljék egy NFL franchise Carolinába hozását. Richardson elhatározta, hogy Charlotte-ba egy 70 ezer férőhelyes stadiont épít.
Közleményt készített, hogy üzletemberek, politikusok és minden állampolgár csatlakozzon, hogy megmutathassák az NFL-nek, hogy ennek a régiónak szüksége van egy csapatra. Az Egyesült Államok szenátorai, Jesse Helms Észak-Carolinából és Ernest Hollings Dél-Carolinából félretették pártállásaikat, hogy meggyőzzék az NFL tulajdonosokat a bővítésről. Időközben Észak-Carolina kormányzója James G. Martin és Dél-Carolina kormányzója Carroll A. Campbell, Jr. segédkeztek a mozgalomnak. 1989-ben, 1990-ben és 1991-ben előszezon mérkőzéseket hoztak a régióba, amiken minden jegy elkelt, ezzel bizonyították a szurkolók, hogy szükségük van egy NFL franchise-ra. 1992-ben az NFL 5 területet jelölt meg, ahova lehetséges franchise-t vinni: a marylandi Baltimore, a missouri St. Louis, a tennessee-i Memphis, a floridai Jacksonville és a carolinai Charlotte. Miután a szavazást elhalasztották egy játékosok- liga vita miatt, a verseny 1993-ban újra elkezdődött. Ez év júniusában a Richardson Sports bejelentette, hogy támogatja a Pemanent Seat License-ek, a klub ülőhelyek és a luxus páholyok eladását. Az első nap estéjére minden hely elkelt.
Az, hogy meg lehet-e valósítani a csapatot már nem volt kérdés, azonban a ligán múlt, hogy indulhat-e franchise Charlotte-ban. 1993. október 26-án a liga bejelentette, hogy a tulajdonosok egyhangúan Carolinára szavaztak, így Ők lehetnek az első belépők (29. franchise) 1976 után. Jacksonville-t 30-nak egy hónappal később választották be. A szurkolók mindenhol tűzijátékkal ünnepeltek, emlékezetes pillanat volt, amikor Richardson közvetlenül a kamerába beszélt, hogy megköszönje annak a 40 ezer embernek a támogatását, akik megvették a PSL-eket és így nem kellett az adófizetőkre terhelni a stadionépítés költségeit.
Bár St. Louis és Baltimore nem kapták meg a lehetőséget, hogy csapatokat „alapítsanak”, azonban mégis mindkét város örülhetett: a Los Angeles Rams 1995-ben St. Louis-ba költözött, Baltimore pedig a Cleveland Browns áthelyezési vitái miatt lehetőséget kapott franchise alapításra. Memphis szintén kapott csapatot: a Houston Oilerst áthelyezték Tennessee-be 1997-ben. Az első két szezonjukat a Liberty Bowl Memorial Stadiumben játszották, amíg a nashville-i LP Field épült.

A Capers időszak (1995-1998)

A Panthers szerződtette Dom Capers-t a Pittsburgh Steelers egykori defensive koordinátorát, mint vezetőedzőt. Az 1995-ös expansion drafton az első választása Rod Smith defensive back volt. A választott játékosok között volt még például Greg Kragen, Jack Trudeau és Mark Carrier. Bill Goldberget az Atlanta Falconstól húzta a Panthers, de ő vált az első kirúgott játékossá; Goldberg később profi pankrátor lett. Az 1995-ös NFL drafton a Panthers Kerry Collins irányítót választotta először, ez volt az első jelentős hosszú távú „befektetésük”. A két új franchise kapott egy olyan kedvezményt, amit eddig egyik belépő sem élvezhetett: ez pedig a szabadügynök piacon való részvétel volt. Ezt a lehetőséget a Carolina tökéletesen használta ki. Szerződtette Sam Mills linebackert, John Kasay kickert és Don Beebe wide receivert.
A Panthers vált a második olyan frissen belépő csapattá, (a Minnesota Vikings 1961 után) amelyik megnyerte az első mérkőzését, ez pedig a másik belépő a Jacksonville Jaguars ellenében történt az 1995. július 29-én megrendezésre kerülő Hall of Fame Game-n. A meccset 20-14 arányban nyerték a Párducok a Jaguárok ellen, ezért a meccs a Nagymacskák Csatájaként került a köztudatba. Az első szezon hazai mérkőzései a Clemson Egyetem pályáján kerültek megrendezésre, a stadion épülése miatt. Az első mérkőzésre a Falcons ellen került sor idegenben, a Georgia Dome-ban: A Carolina az első 3 drive-ból pontot szerzett, így 13-0-ra vezettek, ám a meccs végén az Atlanta szurkolók örülhettek a 23-20-as sikernek. Az első hazai mérkőzésen (Clemsonban) a St. Louis Rams ellen is vereséget szenvedett a csapat. Az első győzelemre Október 25-éig kellett várni, amikor 26-15 arányban a New York Jets csapatát sikerült legyőzni, többek között Sam Mills 36 yardos interception return touchdownjának köszönhetően. Később a Panthers nem csak azzal ejtette ámulatba a ligát, hogy egymás után 4 meccset sikerült nyernie (az új belépők közül először), hanem hogy a Super Bowl címvédőt, a San Francisco 49ers-t is sikerült legyőznie 13-7 arányban. Ez volt a liga történetében az első olyan meccs, ahol a frissen belépő csapat képes volt legyőzni a tavalyi bajnokot. Az 1995-ös szezont végül 7-9-cel zárta a csapat ami messze a legjobb eredmény, ha az összes franchise első szezonjának eredményét nézzük.
Az 1996-os drafton az első választási jogukkal Tim Biakabutuka running backet választotta a Carolina, a másodikkal pedig Muhsin Muhammad wide receivert. Az off-season alatt megszerezték Steve Beuerlein irányítót, Wesley Walls tight endet és Kevin Greene linebackert. Ez a szezon talán még jobban sikerült mint az előző: egy 7 meccses győzelmi sorozattal sikerült megszerezni az NFC West első helyét. Következett a csapat történetének első rájátszása és rögtön az első meccsen sikerült győzelemmel debütálni, a Dallas Cowboys csapatát győzték le 26-17 arányban. A következő mérkőzésen már nem volt ilyen szerencsés a csapat, a későbbi Super Bowl győztes Green Bay Packers-től kapott ki 30-13-ra.
A másik, előző évben belépő csapat, a Jacksonville Jaguars eljutott az AFC döntőbe  (ahol 20-6 arányban szenvedtek vereséget a New England Patriots-tól), így nem sok kellett, hogy létrejöjjön egy olyan SB ahol a friss franchise-ok léphetnek pályára. A szurkolók szerint sokat javult a csapat az előző szezonhoz képest, ezt bizonyította a 8 Pro Bowler játékos. Beszavazták Collinst, Millst, Kasayt, Greenet, Wallst, Michael Batest, Eric Davist és Lamar Athont.

Az 1997-es szezonban a Párducok célkitűzése, az előző szezon sikereinek megismétlése volt. Ám a 2-4-es kezdés gyorsan lelombozta a Carolina szurkolókat. Ebben az időszakban sajnos több váratlan, pályán kívüli esemény történt. Az 1997-es draft első körében húzott wide receiver Rae Carruth-t letartoztatták, mivel 1999-ben részt vett terhes barátnője meggyilkolásában. Később elítélték, jelenleg is büntetését tölti North Carolinában. A sztár QB Kerry Collins alkohol problémái miatt került előtérbe és megvádolták, hogy rasszista megjegyzéseket tett csapattársaira (főleg Muhsin Muhammadre). Collinst az 1998-as szezon után elbocsátotta a csapat. A legszomorúbb, azonban Frank Lane egykori running back esete: Lane-t 2000-ben felesége meggyilkolta az 5 millió dolláros életbiztosítása miatt.

A Seifert időszak (1998-2001)

Miután Dom Capers 1998-ban egy szörnyű 4-12-es szezont produkált, a csapat szerződtette George Seifert-et, mint második vezetőedzőt. Seifert két Super Bowlt nyert a San Francisco 49ers vezetőedzőjeként. 1999-ben első szezonjában 8-8-al végzett és lemaradt a csapat a wild cardról a szerzett pontok miatt. Seifert második szezonja még rosszabbul végződött, a Panther 7-9-es mutatóval zárta az idényt.
Seifert harmadik és egyben utolsó szezonja katasztrófa volt. A csapat az offseasonban kirúgta a veterán irányítót, Steve Beuerleint és a Denver Broncos-tól szerződtette a rutintalan, de tehetséges QB-t Jeff Lewis-t. Lewis miután többször is gyengén játszott az előszezon során szintén kénytelen volt elhagyni a csapatot és a center mögé a rookie quarterback, Chris Weinke állhatott. Ebben az idényben a csapat beállította a sorozatban elszenvedett vereségek rekordját, amelyet 2008-ig birtokolt.
A 2001-es szezon végén Seifertet kirúgták és elkezdte keresni a csapat a harmadik vezetőedzőt. Bár az utolsó szezon borzasztóan sikerült, Seifert segített több kiemelkedő játékost kiválasztani, úgy mint Kris Jenkins, Dan Morgan és Steve Smith. Steve Smith ma az egyik legjobb wide receiver a ligában.

A Fox időszak (2002-napjainkig)

Harmadik vezetőedzőnek John Foxot a New York Giants ex-defenzív koordinátorát nevezték ki. Foxtól azt várta a vezetőség, hogy a védelmet tegye rendbe, mivel az előző szezonban ez a csapategység szinte minden statisztikában hátul végzett.

2002

Fox a 2002-es drafton kezdte kitatarozni a csapatot. Az első kör második választási jogával Julius Peppers defensive endet választotta. Peppers hihetetlenül domináns volt az Észak-Carolinai Egyetemen és Fox csapatába is tökéletesen illeszkedett. Ezen a draftonkerült a csapatba Will Witherspoon linebacker és DeShaun Foster running back is. Peppers kiegészülve Mike Ruckerrel, Kris Jenkins-el és Brentson Bucknerrel több szakértőnél a  legjobb defensive line-ok között volt számontartva. Mike Minter állt a secondary élén, Witherspoon (a csapattársak és szurkolók körében „Spoon”) és Mark Fields pedig a linebackereket vezette. Fox és a védelem jól dolgozott, ez egy 7-9-es szezonhoz vezetett, amihez nagyban hozzájárult, hogy a defense ellen egyáltalán nem tudtak futni a csapatok - a legjobb futókísérletenként engedett yardátlaga (YPC) volt a Panthers-nek (3.69) – összességében pedig a 2. legjobb alakulat volt ez a ligában.

2003: A Super Bowl szezon

A 2003-as szezont a Carolina néhány tehetséges játékos draftolásával kezdte. Így került a csapathoz Ricky Manning Jr. cornerback és Jordan Gross offensive tackle. Az offseason során Jake Delhomme irányító, Stephen Davis futó és Ricky Proehl wide reciever csatlakozott a kerethez, ezzel próbálta meg Fox felerősíteni a támadóalakulatot a 2002-ben remek formát mutató védelemhez. A csapat nem maradhatott tragédia nélkül: Az egykori linebackernél és edzőnél Sam Mills-nél vastagbél rákot diagnosztizáltak, míg Mark Fields-nél Hodgkin-kórt, ami a nyirokszövetek daganatos megbetegedése. Ezekből az esetekből pozitív előnyt kovácsolt a Panthers, még egységesebbek voltak és 5-0-lal kezdték a szezont. Jake Delhomme a szezon első felében vette át a csapatot Rodney Peete irányítótól és egy 4. negyedes comeback-kel megnyerte élete első meccsét. Ezután minden mérkőzésen Delhomme kezdett és 11-5-ös mutatóval zárták a szezont a Párducok, ami NFC South győzelmet és playoff kvalifikációt jelentett.

Playoff

Hazai pályán a Dallas Cowboys nem volt nehéz ellenfél a wild cardon, ám a St. Louis Rams csapatával nagyon izgalmas mérkőzést vívott a csapat az Edward James Dome-ban. 3 perccel a vége előtt már minden eldőlni látszott, ugyanis a Panthers 11 ponttal vezetett riválisa előtt. Azonban egy Marshall Faulk touchdownnal és az utána következő sikeres két pontos kísérlettel újra a meccsben volt a kosok gárdája, így megérte megkockáztatni az onside kicket, amit a st. louis-i csapat szerzett meg és meg se álltak a field goalig, így következhetett a hosszabbítás. Az első overtime-ban John Kasay és Jeff Wilkins is kihagyott egy-egy mindent eldöntő field goal kísérletet. A hosszabbítás második felvonásának első play-ében azonban Jake Delhomme megtalálta Steve Smitht, így egy 69 yardos touchdownnal a Carolina Panthers 29-23-ra győzőtt és ők jutottak be az NFC bajnoki döntőbe, ahol a Philadelphia Eagles csapatával találkoztak. A védelem ismét a tavalyi fényében csillogott, levette a Sasok offense-ét a pályáról, ezzel hozzásegítve a Párducokat a 14-3-as győzelemhez és a Super Bowl-hoz.
A 38. Super Bowl-on a New England Patriots-szal találkozott a Carolina. A döntő első negyedében egyik csapat sem tudott pontot szerezni és ez a félidő végéig így is maradt. A második negyed utolsó 5 percében viszont megkezdték a pontgyártást, ebben a rövid időintervallumban 24 pontot szerzett a két csapat együtt és 14-10-es Patriots vezetéssel vonulhattak a csapatok az öltözőbe. A harmadik negyed ismét pontok nélkül maradt, de az események a negyedik negyedre felpörögtek: a Super Bowlok történetének legtöbb pontot hozó negyedik játékrészét produkálták a csapatok. Muhsin Muhammad a Jake Delhomme passza után elért egy 85 yardos touchdown elkapással 22-21-re alakította az eredményt és újabb rekordot állítottak fel, a döntők történetének leghosszabb play-ével. A Hazafiak egy touchdownnal és egy két pontossal ismét átvették a vezetést, ekkor 29-22 állt az eredményjelzőn, mindaddig míg Ricky Proehl egy elkapott TD-vel nem egalizálta az eredményt. Ekkor 1 perc és 8 másodperc volt hátra a mérkőzésből és mindenki várta a Super Bowl-ok történetének első hosszabbítását. John Kasay kickoffja azonban oldalt hagyta el a pályát, így a saját 40 yardos vonalról indulhatott a Patriots és a SB utoldó drive-a. Adam Vinatieri, aki a 36. Super Bowlon már rúgott egy győztes field goalt most is lehetőséghez jutott, hogy „megismételje a történelmet”. A meccs korábbi szakaszában, már mezőnygól kísérlete volt ugyan, de mindkettő kimaradt. A döntő pillanatban nem hibázott és ez a 41 yardos field goal azt jelentette, hogy a New England Patriots ismét a liga legjobb csapata lett, hasonlóan a két évvel ezelőtti bajnoksághoz. A sok szoros meccs miatt, ami vagy az overtime-ban, vagy az utolsó másodpercekben dőlt el, kapta a Panthers az új becenevét: „Cardiac Cats”.

2004

Minden szakértő azt vallotta, hogy a Panthers meg tudja ismételni a 2003-as szezont és ismét a bajnoki címért harcolnak. A draft első két választásával Chris Gamble cornerbacket és Keary Colbert wide recievert választotta a csapat. A döntős csapat kulcsjátékosai közül nem vesztett el egyet sem a Carolina, így nagy várakozás előzte meg a 10. jubileumi szezont. Az egyik legjobb hír, hogy Mark Fields linebacker, aki az előző szezont Hodgkin-kór miatt kénytelen volt kihagyni, visszatért és készen állt a játékra. De a korai sérülések gátat szabtak a csapat vágyainak, Steve Smith a szezonnyitón a Green Bay Packers ellen eltörte a lábát, Stephen Davis a második mérkőzésen összeszedett egy térdsérülést, míg Kris Jenkins a vállproblémái miatt volt kénytelen leülni a kispadra már a szezon elején. 14 játékos volt sérültlistán, ebből 4(!) running back, ez több, mint akkor bármelyik csapat ehhez hasonló hiánya. Az 1-7-es kezdés után a szurkolók rémálma jött elő, az, hogy esetleg megismétli a csapat az 1-15-ös szezont. Ekkor jött Nick Goings a csere fullback, aki öt 100 yardos mérkőzést produkált, Keary Colbert, aki kiemelkedően szerepelt és a védelem, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az utolsó 8 mérkőzésből a csapat 6-ot megnyerjen. A playoffot nem sikerült kivívni. Egy 60 yardos mezőnygól kísérlet csak egy picit volt rövid, de így vereséggel végződött a zárómeccs a New Orleans Saints ellen és a Párducok 7-9-es mutatóval fejezték be a szezont.
A csapat megünnepelte 2004-ben a franchise 10-éves évfordulóját és kihirdették az elmúlt 10 év válogatottját. Az offense-ben a tight end Wesley Walls-on kívül minden játékos pályára lépett a 2003-as Super Bowlon a védelemből csak a front 4 (Peppers, Rucker, Jenkins, Buckner), Morgan és Minter. A kicker posztját természetesen John Kasay kapta meg.

2005

A drafton az SS és LB poszton is bevethető Thomas Davis volt a legnagyobb érkező, Foxék végül szélső linebackerként számítottak rá.
Az első meccsen a New Orleans Saints csapatát fogadta a Panthers és kapott ki tőlük 23-20-ra. Ekkor az egész ország a Szentek mögött állt, mivel ekkor sújtott le a Katrina-hurrikán és söpörte el több millió ember házát. A következő meccsen a már kétszeres Super Bowl címvédő New England Patriots volt az ellenfél. A csapat mindenképpen revansot szeretett volna venni és ez sikerült is egy 27-17-es győzelem segítségével. Következett egy szoros összecsapás a Miami Dolphins ellen, ahol végül 27-23 arányban alulmaradtak a Párducok.
Itt elindult a gépezet és egy 6 meccses győzelmi szériával a csapatra máris, mint playoff várományosra tekintettek. A Minnesota Vikings elleni 38-13-as meccs alkalmával Steve Smith bemutatta, hogy a liga legjobb elkapói közé tartozik. 11 elkapásából 201 yardot és 1 touchdown-t szerzett, legnagyobb elkapása pedig 69 yardos volt. Jake Delhomme is nagyon jól játszott, 19 passzából 21 volt sikeres, 341 yardja mellé pedig 3 touchdown párosult. Ezzel a teljesítménnyel kiérdemelte a Hét legjobb játékosa díjat. A sorozat a Bears elleni vereséggel szakadt meg és a következő hat meccsen csak egy 3-3-as mutatót sikerült felmutatni. Ahhoz, hogy a csapat bejusson a rájátszásba nyerniük kellett az utolsó héten, idegenben az Atlanta Falcons ellen. Meg is tette ezt a csapat, fennállásuk legnagyobb különbségű győzelmével. 44-11 arányban győzték le a Falcons-t, ezzel megszakítva egy 1997 óta tartó rossz sorozatot, ami a Georgia Dome-ban való nyeretlenség volt. A Carolina Panthers az NFC 5. helyét megszerezve bejutott a rájátszásba.

Playoff

A Panthers az első mérkőzésen a Giants Stadium-ba utazott, ahol a New York Giants volt az ellenfél. Az első negyedben egyik csapatnak sem sikerült pontot szerezni, a harmadik negyed végén azonban DeShaun Foster, Jake Delhomme és Steve Smith hármasának köszönhetően 23-0 állt az eredményjelzőn. John Fox a korábbi Giants defensive coordinator kihasználva, hogy ismeri az ellenfelet tökéletesen felkészítette a védelmet, így azok 0 ponton tudták tartani az Óriásokat.
A következő ellenfél a Bears volt a Soldier Fielden. A védelmüket az egész média éltette, ám a Panthers már a második playben lecsitította őket egy 58 yardos Smith elkapással, ami touchdownt is ért. „Smitty” 12 elkapással és 218 elkapott yarddal végzett és ezek mellé bonuszként szerzett 2 TD-t is. A meccs végeredménye 29-21 lett és 11 éves fennállása során a Panthers harmadszor jutott az NFC döntőbe. A Bears elleni győzelem során DeShaun Foster bokája megsérült és Peppers is rásérült a vállára. A következő héten a Seattle Seahawks gárdája a sérülések és a sorozatban játszott mérkőzések miatti fáradtság miatt is, nagyon könnyen, 34-14-re lépett át a Párducokon és kapott ki aztán a döntőben a Pittsburgh Steelerstől.

2006

Egy újabb playoff szezon után, Keyshawn Johnson veterán wide receiverrel és az újonc futóval, DeAngelo Williams-szel a fedélzeten kezdte meg az idényt a Panthers. Ismét a korai sérülések vettettek véget az álmoknak: Steve Smith kiesése egy 0-2-es szériához vezetett, ám visszatérte után 4 meccset nyert a csapat egyhuzamban. Később azonban Delhomme is megsérült és újabb 3 mérkőzésen hagyták el nyeretlenül a pályát a Párducok. 8-8-as mutatóval lett vége a szezonnak és nem sikerült a playoffba jutni. A szezon végén Dan Henning offenzív koordinátor lemondott, Johnson pedig miután a második körben a Panthers draftolta Dwayne Jarrettet a USC egyetemről és őt kirúgta, visszavonult és az ESPN szakértői csapatához csatlakozott.

2007

A 2007-es szezonnak a Carolina úgy indult neki, hogy a minimális elvárás a playoff. A szezont megelőzően több szakértő is a Super Bowl környékére várta a csapatot. A Rams elleni nyitómérkőzés nem is jelentett problémát, ám a 2. fordulóban a Texans ellen 14-0-s vezetésről sikerült elbukni a meccset 34-21-re a gyenge passz elleni védekezésnek köszönhetően. A harmadik, Falcons elleni találkozót sikerült győzelemmel abszolválni, ám ez vezéráldozatot követelt: Jake Delhomme könyöke megsérült így kénytelen volt kihagyni a teljes szezont. Mintha megérezte volna ezt az edző stáb szezon előtt, mivel szerződtette a Houston Texans egykori 1/1-es irányítóját David Carr-t. Carr az elején jól muzsikált, ám a későbbi sérülésének is köszönhetően pocsékul játszott és a csapat kénytelen volt leigazolni a veterán Vinny Testaverde-t, aki egy közepes teljesítményen tartotta a csapatot. A szezon záró meccsei már a tanulás jegyében teltek, Matt Moore a rutintalan quarterback tapasztalatszerző mérkőzéseivel. 7-9-cel zárult a szezon. Üde színfolt volt Jon Beason, akit a 2007-es draft első körében választott a csapat szélső linebackernek, ám Dan Morgan sérülése után MLB szerepkörben tűnt fel és alkotott maradandót. Ezalatt a szezon alatt posztja legjobbjai közé emelkedett, így Dan Morgan távozása, a játék szempontjából nem hagyott maga után űrt.

2008

Ezelőtt a szezon előtt senki sem beszélt a csapatról. Sokan megkérdőjelezték Fox jogosultságát a posztján, a defenzív- és special team koordinátorok munkásságát és a futójáték hatékonyságát. Fox egy „do or die” döntést hozott: eltradelte a 2009-es 1+3. körös draft jogunkat egy 2008-as választásért cserébe, így érkezett a csapatba Jeff Otah offensive tackle és Jonathan Stewart running back. Stewart, DeAngelo Williams mellé erőfutónak, Otah pedig a fal jobboldalának erősítése végett. Otah erőssége a futásblokkolás volt, így számítani lehetett rá, hogy ebben az évben a Párducok a földön próbálnak érvényesülni. Dwayne Jarrett pályán kívüli ügyek miatt nem tudott az edzésekre koncentrálni, így nem jutott a kezdőcsapat közelébe, ezért lett szerződtetve régi-új játékosnak Muhsin Muhammad és D.J. Hackett.
A szezon rögtön egy elképesztő mérkőzéssel kezdődött: A San Diego Chargers ellen, idegenben az utolsó másodpercekben dobott touchdownnal sikerült győzni 26-24-re. Ezen a találkozón is bizonyította Delhomme, hogy mennyire fontos a csapatnak. A futójáték remekül működött egész szezon során, Williams és Stewart pedig szállították a yardokat. Williams elképesztő statisztikát produkált 1500 yard felett teljesített, mindezt 5.5 futásonkénti yardátlaggal elérve. Emellett a legtöbb touchdown, legtöbb 40+ yardos futás (5) is az ő nevéhez fűzödik. Tette mindezeket úgy, hogy közben 0(!) fumble-je volt egész szezon során. Stewart 800+ yardos teljesítménye csak hab volt a tortán. A fal munkája kulcsfontosságú volt a teljesítményükhöz, remekül blokkoltak a futás előtt, ezt is mutatja a 16 mérkőzésen szerzett 25 futott touchdown. Delhomme visszatérésével a passzjáték is stabilizálódott, Smith és Moose együtt 2000 yardot értek el, ami egy ilyen futójáték mellett több, mint elégséges. A Bank of America 2008-ban bevehetetlennek bizonyult, a 8-0-s hazai mutatónak is köszönhetően a Panthers 12-4-el végzett, megnyerte az NFC South-t és bejutott a rájátszásba.

Playoff

A playoff előtt mindenki hosszú utat jósolt a csapatnak, így a szurkolók, már kezdtek félni, hogy korai búcsú lesz a vége, ugyanis, ha esélyes volt a csapat akkor szinte mindig leszerepelt.
Nem volt ez máshogy most se. Az első mérkőzésen az Arizona Cardinals csapatával találkozott a Carolina és nagyon simán kapott ki, annak ellenére, hogy a Vörösbegyeket egyszer már megverték a szezon során a Párducok. Delhomme 6 labdát adott el (5 int, 1 fumble), Smith 43 yardon maradt, Williams meg Stewart pedig csak 73 yardot szerzett. A Cardinals szinte minden mutatóban felülmúlta a Párducokat, így ők jutottak tovább és meg se álltak a Super Bowlig, ahol drámai körülmények között kaptak ki a Pittsburgh Steelers csapatától.

2009

Újabb trade a drafton, ezúttal a 2. körben szerzett egy draftpicket a csapat a jövő évi első körük elvesztésével. Ezzel a pickkel pedig Everette Brown defensive end-et választotta a csapat, mivel az offseason legnagyobb kérdése akkor még megválaszolatlan volt: „Marad-e Julius Peppers vagy sem?”. A végén Peppers egy franchise tag keretében maradt, így ha Brown beváltja a hozzá fűződő reményeket akkor az NFL egyik legfélelmetesebb pass rusher párosával állhat ki a Panthers a jövőben. A védelem teljesítménye hagyott némi kívánni valót maga után az előző szezonban, így Michael Trgovac defenzív koordinátort kirúgták és a Tony Dungy-val az Indianapolis Colts-tól távozó Ron Meeks-et szerződtették.

(...)

A csapat főedzői

Dom Capers (1995-98)
George Seifert (1998-2001)
John Fox (2001-2010)
Ron Rivera (2011-)

A Pro Football Hall of Fame tagjai

Reggie White, DE (2000) Beiktatva: 2006

Visszavonultatott mezszámok

51 - Sam Mills, LB