Politika

 www.origo.hu/itthon/20211103-kalomista-gabor-ha-hann-endre-ugy-erzi-akkor-nyugodtan-forduljon-birosaghoz.html

"Elképzelhetőnek tartja, hogy legyen a filmnek folytatása?

Kizárni semmit sem lehet. Ezek megtörténtek, de a legbrutálisabb október 23-i eseménysor, a lovasroham még nincsen feldolgozva."

kész teleregény lesz ez már 😊

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊
Helmut Zimmer

Na meselj, milyen nehezfegyver gyartasi kapacitast epitesz te most Munchenben? 😀 Ha az NDA zavar, megirhatod privatban is 😀
undisputedly

Egyrészt nem. 😊
Másrészt tényleg van bennem egy félelem, hogy mi lesz ezzel a sok tettrekészséggel és tudományos kutatási kapacitással. Mehetne ez "zöld irányba is", de hányan fizetik azt meg a lakosság 0.1 %-a?!

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

Miért?
Amadeus

Szörnyű lenne leírni, és kiábrándító, olvasni meg még sokkal borzalmasabb. Nem bántás ez a részemről, egyszerűen csak a felsőoktatás a legridegebb gyártás, amelyet valaha láttam.
Helmut Zimmer

Én amúgy tök kíváncsi vagyok rá.

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

Miért?
Amadeus

Szörnyű lenne leírni, és kiábrándító, olvasni meg még sokkal borzalmasabb. Nem bántás ez a részemről, egyszerűen csak a felsőoktatás a legridegebb gyártás, amelyet valaha láttam.

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊
Helmut Zimmer

Na meselj, milyen nehezfegyver gyartasi kapacitast epitesz te most Munchenben? 😀 Ha az NDA zavar, megirhatod privatban is 😀

Szerkesztette: undisputedly

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az
Sobri Jóska

A focisták után tehát a repülőtéri dolgozók lesznek az új sztárok, juhéé
r.baggio

Már rendelem is a májkülkorsz munkaruhat hogy abban varjam a wizzaires utasokat 😎

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

És mint top egyetemeken dolgozó, az nem szórakoztatna esetleg, hogy leírod a véleményed? 😊

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

Miért?

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.

mivel a felsőoktatásra nincs valós piac mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Gyurma Pappa

Bocs, de ekkora hulyeseget meg nem hallottam, hogy nincs valos felsooktatasi piac. Jobb lesz ha kozlod ezt a vilag osszes egyetemevel amelyik milliardokat ol marketingbe, a diakok elcsabitasaba es abba, hogy ebbol a sok 10 milliardos piacbol kihasitson egy kis szeletet, mert ezekszerint nemletezo piacon probalnak reszesedest szerezni nemletezo dollarokert/eurokert/forintokert vagy azokkal a kutatokkal, szerzokkel, akik a felsooktatasi piac mukodeset elemzik hivatasszeruen 😊

Amugy meg ezzel a logikaval elve, 450 loeros sportautobol sincs vegtelen marka (kinalat), gyorsan fel is hivom Enzo-t, hogy alljanak le a dogos kis voros ordogok gyartasaval, mert nincs is valos piacuk ra. De igaz ez az analogia kb. minden termekre.

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak. Gyurma Pappa

Persze. Ahogy ide vaghatod a "bevezetes a kozgazdasagtanba 2" teljes szoveget, az sem cafolja a fentieket/lentieket. Vegeredmenyben a keresleti oldalon a hallgatok tobbsege olyan tudast akar amit a legkonnyebb penzre valtan vagy amit a legtobb penzre tud valtani (ami a legjobban illik a kepessegeihez, igy tehat a leginkabb sikeres lehet a sajat teruleten), mig a felsooktatasi intezmenyeket az erdekli, hogy minel tobb legyen a beveteluk (minel sikeresebb legyen a kutatoi munka stb, igy minel vonzobb legyen a potencialis hallgatoknak), nagyon keves olyan egyetem van, ahol a fenntarto azt mondja, hogy oke, csinaljunk valamilyen kepzest, akkor is, ha netto minuszos lesz a mukodtetes, de neki kellenek ay ilyen vegzettsegu emberek (mint pl bizonyos vallasi szervezetek/egyhazak felsooktatasi intezmenyei) ha az allam is reszt vesz piaci szereplokent, akkor a felsooktatasban mondhatja hogy ervenyesiti a gazdasagpolitikai elkepzeleseit (pl szukseg van meg 1000 rendszergazdara a kovetkezo 5 evben), ettol fuggetlenul a kepzesei ugyanugy megjelennek fizetos rendszerben, nem csak az allamilag tamogatottban, de arulja ezt a tudast olyan kulfoldieknek is akik a tudats megszerezve egybol viszik kulfoldre, tehat a beszedett tandijon kivul semmilyen gazdasagpolitikai szuksegletet (kozfeladatot) nem elegit ki a kepzese.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.Gyurma Pappa

Ahogyan az allamnal az oktataspolitikai donteshozok, a vegrehajto hatalom. Es? Ezzel mit cafoltal?

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége. Gyurma Pappa

Ahogyan egy magyar hallgato is donthet ugy, hogy kimegy daniaba ingyenes felsooktatasba, Becsbe/londonba/Kolnbe stb osztondijjal, vagy fizetosre Bostonba, Californiaba (mint ahogyan szamos pelda van ezekre, es szerintem mindenkinek van olyan fiatal rokona, vagy ismer olyan fiatalt aki kulfoldi felsooktatasban tanul allando jelleggel, nem erasmus-szal vagy hasonlo programokkal). Hogy ne lenne mar valasztasuk 😀 Sot, nem is kell messze menni, magyarorszagon is van. Andrasssy (szerk: most nezem, hogy az Andrassy mar megsznt kulonleges jogallasban), MAcDaniel, Metropolitan, Milton Friedman stb. kulonbozo magan penzugyi foiskolak, de nagyon sokaig a CEU is itt volt bizonyos reszkepzeseknek versenyt allitva. Es ne gyere azzal, hogy de a magyar felsooktatasba vagyakozo nem mobilis a 21. szazadban.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Gyurma Pappa

Megvalositja az oktataspolitikai celjait. Kifizeti azoknak a diakoknak a tanulamyni koltseget, akiket szamszeruen szeretne latni valamelyik szakmaban. Ettol meg mindenhol van kb koltsegteriteses kepzes, ahogyan a kulfoldi hallgatok ezrei akik itt tanulnak, nem is vehetnek talan foszabaly szerint reszt allamilag tamogatott kepzesben.
Ha pusztan kozfeladatot latna el, ez nem igy mukodne.

Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom. Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik. Gyurma Pappa

Es ettol nem piac a piac? Hogy vannak a keresleti oldalon akik elore determinalt kinalatot keresnek, akkor is ha a racionalis dontes mas kinalat valasztasa lenne? Ez maximum annyit jelent, hogy a francia irodalom kedvelo Luca kisebb kinalatbol valaszthat. Ha en gazdagreten akarok hazat venni magamnak, zold tetoset es napelemeset, akkor mar nem is letezik az ingatlanpiac, csak azert mert en elore determinalt elkepzelessel kisebb piaci valasztekbol szemezhetek?

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Gyurma Pappa

Aha. Nem erzed az ironiat? A kinalatot biztosito egyik entitas ugy dont, hogy a sajat penzevel tesz valamit, de ez nem piac? 😀 Szerintem meg pont jol latja az allam, hogy a tarsadalom szeles retege nem lenne kepes megfizetni az elit oktatast es nincs is szukseg olyan mennyisegu elit oktatast elvegzore. Az, hogy ebben keveredik a vegrehajto hatalom celkituzese, az meg nem teszi nem piacca, ahogy fent is irtam.

Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.
Gyurma Pappa

Tehat azt mondod a tobbsegi tarsadalmat, akik a fogyasztoi is a felsooktatasi rendszernek, nem erdekeli a felsooktatas szinvonalanak emelese, teljesen el vannak a mostani rednszerrel es az allam felismerve a fogyasztoi nagyreszenek igenyet, nepoktatast tol a felsooktatas cimszo alatt? 😀 Ez nekem nagyon piaci mechanizmusnak hangzik. Nagy kar, hogy most mar tudjuk, nincs felsooktatasi piac 😊

Az, hogy a fogyasztoja a felsooktatasi termeknek egyben a tulajdonos is, nalad delegitimal minden piaci szempontot. Sot, akkor most bele se megyek, hogy milyen modellvaltas zajlik most tobb egyetemen, sok szellemi muhelyben nem csak nevlegesen (Alapitvany, stb.) Pont most akarja 1-2 egyetem fentebbi polcra pozicionalni maga 😊

Szerk: Es nagyon szepen elnavigaltal az eredeti problema-felvetesrol, hogy az adjunktus, mint munkavallalo fizeteset a piac hatarozza meg. De nem csoda, hiszen, ha onmagaban azzal a hibas felvetessel elsz, hogy a higher education industry mint olyan, nem letezik, nem is juthatsz masra. Ajdanlanam szivesen a Mission and Money: Understanding the University cimu konyvet (tudok hozza linket kuldeni), de szerintem mar az elso oldalaknal, ahol a felsooktatasi piac elemzesebe kezd, leraknad 😊

Szerkesztette: undisputedly

 444.hu/2021/11/04/amikor-a-volt-kommunista-stefka-istvan-meg-amiatt-panaszkodott-hogy-a-beke-brigad-nem-elegge-szocialista-erdeklodesu

😀

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te 1, gyerekedet tanítani, 2, téged műteni, 3,bíróságon védeni meg a 4,házadat tervezni.
Teabee

azért - és lehet azt mondani, hogy naiv vagyok - ezek közül csak az 1-est látom reális veszélynek, már ami a kiccsaládomat illeti. ez viszont bele van kódolva a rendszerbe, úgy is készülök, hogy magántanárhoz kell majd járatni a gyereket - megjegyzem, a jelenlegi osztálylétszámok sok mindenre alkalmasak lehetnek, de a hatékony oktatásra pont nem.
de - és itt jön be a naivitásom - azért a 2-es pont olyan, hogy a vágás jogát ki kell érdemelni, a 3-asnál olyan szakit kell keresni, aki ért is hozzá, a 4-esnél meg azért gondolom, hogy nem a futottak még kategória tervez házakat, mert az irodák nem hiszem, hogy kockáztatnák a büntetőjogi felelősséget vagy a kártérítést.slowmotion

A kettes esetén az a baj, hogy az nem mindig oldható meg "magántanárral". Egy vakbél műtétre vagy egy boka törésre még találsz esetleg megfelelő minőségű ellátást magánpénzen, de egy áttételes rák, egy szívműtét, koponyaműtét költségeit soha nem fogod tudni megfizetni. És onnantól bizony az vág, aki éppen neked jut. Aki egyébként valószínűleg "kiérdemelte", hogy vághasson, de ha ő is az ideje felében a magán rendelésére koncentrál, akkor a maradékra neki is kevesebb energiája jut.

A ház építésénél meg nem csak az a szempont létezik, hogy ne dőljön össze. Lehet rosszul tervezni úgy is, hogy az épület stabil, csak mondjuk a közösségi terekben lehetetlen normálisan közlekedni, mert nem mérték fel rendesen, hogy hol mennyi ember mozgása várható. Vagy kevés a klotyó, vagy lépcsőznöd kell, mert fele annyi a lift, mint kellene. Vagy csak egyszerűen baromi árnyékos, hideg, nyirkos az irodád / házad, mert nem jut be elég fény, stb.
peterk2005

persze. de attól még valószínűleg nem a rezidens vág, nulla főorvosi felügyelettel.
meg hát nyilván azzal éppíttetsz, akiben megbízol, vagy oda költözöl, ami tetszik és amiről Te is úgy látod, hogy jó terv.

Gyrumapapa szerint az, hogy a Dacia cegen belul van egy belso utasitas, hogy mekkora lehet a junior mernok, senior mernok, junior sales manager es senior business analyst fizetese, az azt jelenti, hogy a Dacia nem a piacon operal (majd azon lamental, hogy a dacia azert szar, mert a mernokok fusiznak vagy azert fusiznak, mert a dacia szar), holott konnyen belathato, hogy de, ott operal, csak sajat szabalyzatai menten donti el, mennyiert mukodteti a z uzletet es mennyiert allitja elo a termeket. Mert visszaterve a temankra, a magyar allam a piac legaljanak kinalja a termeket, nepoktatas szinten, ami szar. Es ezert a szarert beszed a hallgatoktol x osszeget, ami sokkal kevesebb, mint amit egy Oxford vagy Ivy ligas egyetem ker, cserebe ugye tok haszontalan a tudas amit kapsz. Es ilyen feltetelek menten az oktatok akiket elkalmaz, nem keresnek jol, mert az allam, mint piaci szereplo ennyit szant a nepoktatasi termeke eloallitasara.
undisputedly

Oké. Csak hogy én ekkora baromságot sehol nem írtam. Ez egy középiskolai közgáz szinten is hülyeség. Az, hogy felrajzolsz egy Marshall keresztet, és azt mondod "tessék mindenki így gondolkodik", nem igaz.
1) Eltérőek az egyes piaci szereplők motivációi és működési elvei
2) A felsőoktatás piac nem létezik
3) A munkaerőpiac nem így működik

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége.

Az állam, klasszikus értelemben akkor jelenik meg piaci szereplőként, ha ott ad vagy vesz valamit, ezzel befolyásolva annak keresletét és kínálatát. Ez a kibocsátási oldal egyik felel. Folytatva a cégekkel kapcsolatos analógiát az állam nem klasszikus piaci szereplő tulajdonosi és kockázatvállalási szempontból, mivel nincsen egyértelműen meghatározható, körülírható és megfogható tulajdonosi érdeke, és a tulajdonosok érdekérvényesítő képessége sokkal alacsonyabb, mint egy cég esetében.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Ebben lehet elméleti vita, hogy mi közfeladat és mi nem, de itt pont ezért lép be az állam, mert a piac nem tud vagy nem akar vagy az állam valamilyen más érdekből (menedzsment rövidtávú igényei) tiltja is a megjelenését. Ami a nagyon fontos, hogy ezeknél a közfeladatoknál a végfogyasztónak nincs vagy végtelenül kicsi a választási lehetősége. Elmehet külföldre, tanulhat máshol, de ha igénye van arra, hogy rendes jogi képzést kapjon, elmegy 3.ban gyakornoknak inkább vagy akármi, nem akarok példákat dobálni.

(Az, hogy az egyetemek fenntartása közfeladat-e, ezen lehet vitatkozni: szerintem csak részben, és a magyar rendszer szar.)

A magyar állam nem arról hozott döntést, hogy ő népegyetemek csinál, és nem ad rá pénzt, hanem úgy döntött a kormány, hogy a saját rövidtávú érdekeik fontosabbak, és ezért folyamatosan csökkentette a finanszírozást. Ezért kialakul egy olyan kényszerpálya az egyetemeken, hogy népoktatásba kezdtek. De nem ez a piaci igény, mert az állam nem valódi piaci szereplő, mivel a felsőoktatásra nincs valós piac, mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Nem az van, hogy van 10 elit egyetem 100 közepes és 500 gyenge állami, hanem az van, hogy van 500 szar és 2 jó. Nincs valódi verseny a hallgatókért, nem küzdenek a menő sportolókért vagy szállnak ringbe a zsenikért, mert nincs rá forrásuk sem és lehetőségük sem, illetve termelési erőforrásuk sem.

A munkaerőpiac nem klasszikus piac. Mivel akkor és csak akkor lehetne az, ha mind a kereslet, mind a kínálat végtelen lenne, és a piaci felek minden szereplője minden munkára egyelően tekintene. De ez egyértelműen nem igaz. A viselkedési közgazdaságtan makró részéből tudjuk, hogy a munkaerőpiaci szereplők döntéseit csak racionálisan hozzák. Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom.

Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik.

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az
Sobri Jóska

A Zete a kevés reptér miatt kapott egy 5-öst Kisvárdán.

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az
Sobri Jóska

A focisták után tehát a repülőtéri dolgozók lesznek az új sztárok, juhéé

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te 1, gyerekedet tanítani, 2, téged műteni, 3,bíróságon védeni meg a 4,házadat tervezni.
Teabee

azért - és lehet azt mondani, hogy naiv vagyok - ezek közül csak az 1-est látom reális veszélynek, már ami a kiccsaládomat illeti. ez viszont bele van kódolva a rendszerbe, úgy is készülök, hogy magántanárhoz kell majd járatni a gyereket - megjegyzem, a jelenlegi osztálylétszámok sok mindenre alkalmasak lehetnek, de a hatékony oktatásra pont nem.
de - és itt jön be a naivitásom - azért a 2-es pont olyan, hogy a vágás jogát ki kell érdemelni, a 3-asnál olyan szakit kell keresni, aki ért is hozzá, a 4-esnél meg azért gondolom, hogy nem a futottak még kategória tervez házakat, mert az irodák nem hiszem, hogy kockáztatnák a büntetőjogi felelősséget vagy a kártérítést.slowmotion

A kettes esetén az a baj, hogy az nem mindig oldható meg "magántanárral". Egy vakbél műtétre vagy egy boka törésre még találsz esetleg megfelelő minőségű ellátást magánpénzen, de egy áttételes rák, egy szívműtét, koponyaműtét költségeit soha nem fogod tudni megfizetni. És onnantól bizony az vág, aki éppen neked jut. Aki egyébként valószínűleg "kiérdemelte", hogy vághasson, de ha ő is az ideje felében a magán rendelésére koncentrál, akkor a maradékra neki is kevesebb energiája jut.

A ház építésénél meg nem csak az a szempont létezik, hogy ne dőljön össze. Lehet rosszul tervezni úgy is, hogy az épület stabil, csak mondjuk a közösségi terekben lehetetlen normálisan közlekedni, mert nem mérték fel rendesen, hogy hol mennyi ember mozgása várható. Vagy kevés a klotyó, vagy lépcsőznöd kell, mert fele annyi a lift, mint kellene. Vagy csak egyszerűen baromi árnyékos, hideg, nyirkos az irodád / házad, mert nem jut be elég fény, stb.

mindkettőtöknek igaza van.
a piac árazza be a fizetést (csak az állami felsőoktatásban ezt bértáblának hívják), de az oktatók meg azt választják meg, hogy melyik piacon milyen mértékben vesznek részt.

nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ezért "fogyasztják" ezek valamilyen kombinációját a tanárok.

de az állam arra apellál, hogy van, aki kényelmes lesz, és beül a tutiba a két marék szotyiért, nem megy a belét kihajtani a kompetitív szektorba. tulajdonképpen ezt vehetnénk a kiegyenlítő bérkülönbségek modelljének egy ékes példájának is, ahol a kompenzálandó "rosszabb" munkaköri körülményeken a versenyszféra esetén jelentkező magasabb intenzitást értjük.
slowmotion

sztem a piac azt határozza meg hogy KI fog ott tanítani nem pedig azt hogy mennyit keresel ott
és emiatt vna egy brutális spirál lefelé
Negritis

Felfogás kérdése. Én értem Undi megközelítését is, lehet úgy tekinteni egy kapitalizmusban a folyamatokra, hogy ultimately "mindent" a piac határoz meg, mert mindenki egy "piaci szereplő". Nem mondom, hogy ezt tartom a legjobb megközelítésnek, de legitim.

Csak ugye nem az a lényeg, hogy honnan közelítünk. Teljesen mindegy, hogy ki vagy mi határozza meg a béreket, az számít, hogy azt jól vagy rosszul teszi-e. Ha jól, akkor oké, ha rosszul, akkor azon javítani kell, különben hosszú távú károkat okoz. Édes mindegy, hogy egy építész mérnök miért kereshet többször annyit, ha a pesti belvárosban egy épületet húz fel / tervez annál, ha diákoknak ad elő az egyetemen, ha ennek a különbségnek az a következménye, hogy a következő építész nemzedék nem jobb, hanem bénább lesz a jelenleginél. Az se annak a jövőbeli építésznek nem jó, sem a jövőbeli munkaadójának, akinek utólag, saját időt és költséget rááldozva kell utóképezni azt a friss diplomés mérnököt, hogy alkalmas legyen a munkája ellátására.

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te 1, gyerekedet tanítani, 2, téged műteni, 3,bíróságon védeni meg a 4,házadat tervezni.
Teabee

azért - és lehet azt mondani, hogy naiv vagyok - ezek közül csak az 1-est látom reális veszélynek, már ami a kiccsaládomat illeti. ez viszont bele van kódolva a rendszerbe, úgy is készülök, hogy magántanárhoz kell majd járatni a gyereket - megjegyzem, a jelenlegi osztálylétszámok sok mindenre alkalmasak lehetnek, de a hatékony oktatásra pont nem.
de - és itt jön be a naivitásom - azért a 2-es pont olyan, hogy a vágás jogát ki kell érdemelni, a 3-asnál olyan szakit kell keresni, aki ért is hozzá, a 4-esnél meg azért gondolom, hogy nem a futottak még kategória tervez házakat, mert az irodák nem hiszem, hogy kockáztatnák a büntetőjogi felelősséget vagy a kártérítést.

ami az államot mint befektetőt illeti, az ő céljuk, hogy x ember le legyen oktatva, hogy lehessen azt mondani, hogy van felsőoktatás. célja, stratégiája nincs, mivel nincs rászorítva arra, hogy gazdaságosan és hatékonyan oldja meg az oktatást. ez nem jó, de ez van.

mindkettőtöknek igaza van.
a piac árazza be a fizetést (csak az állami felsőoktatásban ezt bértáblának hívják), de az oktatók meg azt választják meg, hogy melyik piacon milyen mértékben vesznek részt.

nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ezért "fogyasztják" ezek valamilyen kombinációját a tanárok.

de az állam arra apellál, hogy van, aki kényelmes lesz, és beül a tutiba a két marék szotyiért, nem megy a belét kihajtani a kompetitív szektorba. tulajdonképpen ezt vehetnénk a kiegyenlítő bérkülönbségek modelljének egy ékes példájának is, ahol a kompenzálandó "rosszabb" munkaköri körülményeken a versenyszféra esetén jelentkező magasabb intenzitást értjük.
slowmotion

sztem a piac azt határozza meg hogy KI fog ott tanítani nem pedig azt hogy mennyit keresel ott
és emiatt vna egy brutális spirál lefelé

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te gyerekedet tanítani, téged műteni, bíróságon védeni meg a házadat tervezni.

mindkettőtöknek igaza van.
a piac árazza be a fizetést (csak az állami felsőoktatásban ezt bértáblának hívják), de az oktatók meg azt választják meg, hogy melyik piacon milyen mértékben vesznek részt.

nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ezért "fogyasztják" ezek valamilyen kombinációját a tanárok.

de az állam arra apellál, hogy van, aki kényelmes lesz, és beül a tutiba a két marék szotyiért, nem megy a belét kihajtani a kompetitív szektorba. tulajdonképpen ezt vehetnénk a kiegyenlítő bérkülönbségek modelljének egy ékes példájának is, ahol a kompenzálandó "rosszabb" munkaköri körülményeken a versenyszféra esetén jelentkező magasabb intenzitást értjük.