Politika

Más: fontos, hogy a trianoni nemzeti tragédia jelentőségéről való tudást az emléknapon közösségi élménnyé tegyék.

De így??? Szánalom, röhej és nem mellesleg maga Trianon emlékezetének sárba tiprása:  index.hu/belfold/2013/05/30/pajtas_daloljunk_szep_magyar_hazankrol/Dzsokijuing

Mennyivel jobb nótázni egy általános iskolában, mint mélabúsan koszorúkat cipelgetni, közben meg azt se tudod miről van szó. Énekeltük mi is hangosan az "Április 4 - kedves ünnepünk" című slágert, bár azt se nagyon tudtuk minek, vagy miért kell, bár nem is érdekelt, pont olyan szép dallamos volt, mint ez. Szerencsére ez most egy nagyon más rendszer, senki sem akarja kitalálni fent, hogy tessék énekelni, mert mi azt "kérjük". Kíváncsi leszek mennyire lesz népszerű a sulikban.Kori

1. Van átmenet egy émelyítően giccses dal éneklése és a koszorúcipelés között. Mondjuk interaktív, a fiatalok érdeklődését felkeltő eszközökkel történő valódi ismeretterjesztés Trianonról.
2. Amikor pozitív kontextusban összeveted a Kádár-korszak hujdejó közös énekléseit a maival, az mindent elmond a korról, amelyben élünk (negatív kontextusban).
3. És a minisztérium "kérése" pont arról szól, hogy igenis fentről akarják kitalálni és mindenkire ráerőltetni ezt a közös ízlésficam-formáló valamit.
4. És lehetett volna találni a témában zseniális dalokat:
 www.youtube.com/watch?v=o85NgcHqxGI
 www.youtube.com/watch?v=qlioJTZbNwMDzsokijuing

A finom irónia most nem jött be 😊

 www.origo.hu/itthon/20130530-hogy-latjak-az-50-eves-orban-viktort-a-fideszben.html

50 éves a vezérünk!gabtsi

Kádár és Horn óta az ország legtehetségesebb politikusa. Ez a három név egyben a közös tragédiánk is.Dzsokijuing

Orbán egyedfejlődését nagyban befolyásolta rossz irányba a 2002-es elvesztett választás. Amivel akkor megverték (több pénzt az embereknek, nyugdíjemelések), azt mára teljesen magáévá tette.
Egyik nagy és beteljesíthetetlen vágyam, hogy lássam azt a Magyarországot mondjuk a 2008-as válság előtt, amely 2002-ben nem adott esélyt Medgyessynek majd Gyurcsánynak.

akkor hogy kerülhet be független jelölt a parlamentbe? miért nem állunk át is az amerikai szavazósdira, demokrata-republikánus helyett szociáldemokrata-konzervatív jelöltetekkel? (a jobbik meg lesz Tea Party)jjncaa

Független sehogy. Molnár Oszkár edelényi polgármester iszonyat helyi népszerűsége a kivétel, ami erősíti a szabályt.
Még az önkormányzati választásokon sincs esélye függetlennek, csak civil egyesületek színeiben rúghat az ember labdába.

A kétpártrendszerre szerintem már átálltunk, csak néhány apróbb pártvezér ezt még nem veszi észre.
A Bajnai-Mesterházy meccs egy az egyben Obama-Hillary kopirájt magyar viszonyok között.

 www.origo.hu/itthon/20130530-hogy-latjak-az-50-eves-orban-viktort-a-fideszben.html

50 éves a vezérünk!gabtsi

Kádár és Horn óta az ország legtehetségesebb politikusa. Ez a három név egyben a közös tragédiánk is.

akkor hogy kerülhet be független jelölt a parlamentbe? miért nem állunk át mi is az amerikai szavazósdira, demokrata-republikánus helyett szociáldemokrata-konzervatív jelöltetekkel? (a jobbik meg lesz Tea Party)

 www.origo.hu/itthon/20130530-hogy-latjak-az-50-eves-orban-viktort-a-fideszben.html

50 éves a vezérünk!

De ezzel csak a saját lelkiismereted nyugszik meg, a közösség egy fikarcnyival sem lép előre.Dzsokijuing

nem erről szól alapból is a szavazás? és mennyivel lép "előbbre" a közösség, ha egy olyan pártra voksolok, amely nem jutott be a parlamentbe, vagy egy olyan jelöltre, ami nem nyert?jjncaa

A politikaformálás a szervezettségről szól. Ha egyénileg próbálsz beleszólni a dologba, mondjuk egy nemszavazással vagy egy esélytelen pártra adott vokssal (úgy, hogy az adott párt tuti lúzer), az lehet fontos figyelemfelhívás, csak a hatóköre kétséges. A két dolog nálam egyenlő.

Más: fontos, hogy a trianoni nemzeti tragédia jelentőségéről való tudást az emléknapon közösségi élménnyé tegyék.

De így??? Szánalom, röhej és nem mellesleg maga Trianon emlékezetének sárba tiprása:  index.hu/belfold/2013/05/30/pajtas_daloljunk_szep_magyar_hazankrol/Dzsokijuing

Mennyivel jobb nótázni egy általános iskolában, mint mélabúsan koszorúkat cipelgetni, közben meg azt se tudod miről van szó. Énekeltük mi is hangosan az "Április 4 - kedves ünnepünk" című slágert, bár azt se nagyon tudtuk minek, vagy miért kell, bár nem is érdekelt, pont olyan szép dallamos volt, mint ez. Szerencsére ez most egy nagyon más rendszer, senki sem akarja kitalálni fent, hogy tessék énekelni, mert mi azt "kérjük". Kíváncsi leszek mennyire lesz népszerű a sulikban.Kori

1. Van átmenet egy émelyítően giccses dal éneklése és a koszorúcipelés között. Mondjuk interaktív, a fiatalok érdeklődését felkeltő eszközökkel történő valódi ismeretterjesztés Trianonról.
2. Amikor pozitív kontextusban összeveted a Kádár-korszak hujdejó közös énekléseit a maival, az mindent elmond a korról, amelyben élünk (negatív kontextusban).
3. És a minisztérium "kérése" pont arról szól, hogy igenis fentről akarják kitalálni és mindenkire ráerőltetni ezt a közös ízlésficam-formáló valamit.
4. És lehetett volna találni a témában zseniális dalokat:
 www.youtube.com/watch?v=o85NgcHqxGI
 www.youtube.com/watch?v=qlioJTZbNwM

De ezzel csak a saját lelkiismereted nyugszik meg, a közösség egy fikarcnyival sem lép előre.Dzsokijuing

nem erről szól alapból is a szavazás? és mennyivel lép "előbbre" a közösség, ha egy olyan pártra voksolok, amely nem jutott be a parlamentbe, vagy egy olyan jelöltre, ami nem nyert?

Más: fontos, hogy a trianoni nemzeti tragédia jelentőségéről való tudást az emléknapon közösségi élménnyé tegyék.

De így??? Szánalom, röhej és nem mellesleg maga Trianon emlékezetének sárba tiprása:  index.hu/belfold/2013/05/30/pajtas_daloljunk_szep_magyar_hazankrol/Dzsokijuing

Mennyivel jobb nótázni egy általános iskolában, mint mélabúsan koszorúkat cipelgetni, közben meg azt se tudod miről van szó. Énekeltük mi is hangosan az "Április 4 - kedves ünnepünk" című slágert, bár azt se nagyon tudtuk minek, vagy miért kell, bár nem is érdekelt, pont olyan szép dallamos volt, mint ez. Szerencsére ez most egy nagyon más rendszer, senki sem akarja kitalálni fent, hogy tessék énekelni, mert mi azt "kérjük". Kíváncsi leszek mennyire lesz népszerű a sulikban.Kori

Nincs ezzel szerintem semmi baj.
A közös éneklés csak növeli az összetartozás érzését, és valamennyire erősíti a csapatszellemet is.
Az nem hátrány, hogy nem kötelező,mint anno a "Hiszek egy..."

Más: fontos, hogy a trianoni nemzeti tragédia jelentőségéről való tudást az emléknapon közösségi élménnyé tegyék.

De így??? Szánalom, röhej és nem mellesleg maga Trianon emlékezetének sárba tiprása:  index.hu/belfold/2013/05/30/pajtas_daloljunk_szep_magyar_hazankrol/Dzsokijuing

Mennyivel jobb nótázni egy általános iskolában, mint mélabúsan koszorúkat cipelgetni, közben meg azt se tudod miről van szó. Énekeltük mi is hangosan az "Április 4 - kedves ünnepünk" című slágert, bár azt se nagyon tudtuk minek, vagy miért kell, bár nem is érdekelt, pont olyan szép dallamos volt, mint ez. Szerencsére ez most egy nagyon más rendszer, senki sem akarja kitalálni fent, hogy tessék énekelni, mert mi azt "kérjük". Kíváncsi leszek mennyire lesz népszerű a sulikban.

Ez az ötlet választáslélektanilag fals. Ha valaki rendszerellenes, elmegy és így szavaz, mindaddig röhög rajta a politikai elit, amíg nem éri el azt a kritikus tömeget, hogy komolyan vegyék. De ha már elérte a kritikus tömeget, hatékonyabb pártot, mozgalmat gründolni (Beppe Grillo), hogy az ellenállás utáni pozitív állításokat programmá kovácsolva érdeminek tűnő változásokat próbáljon generálni. Itthon ez utóbbi teljesen hiányzik, így az otthonmaradás értelmesebb opció. Bár annak sincs túl sok értelme 😊.Dzsokijuing

Mindig azt mondják, hogy ha nem mész el szavazni, akkor ne is szólj bele a politikai ügyekbe. Na már most ha én meg akarom ezt tenni, de nincs olyan párt a listán, akivel szimpatizálni tudnék, akkor mi van?jjncaa

Akkor 3 dolgot tehetsz:
1, csinálsz egy olyat.
2, választasz a listáról egyet.
3, nem mész el szavazni, és vállalod, hogy azt mondják: ne is szólj bele.Sobri Jóska

4., elmegyek és szándékosan érvénytelen szavazatot adok lejjncaa

De ezzel csak a saját lelkiismereted nyugszik meg, a közösség egy fikarcnyival sem lép előre. Tehát akár otthon is maradhatsz. Sobri 3 pontja életszerűbb, a legfontosabb az első.

Más: fontos, hogy a trianoni nemzeti tragédia jelentőségéről való tudást az emléknapon közösségi élménnyé tegyék.

De így??? Szánalom, röhej és nem mellesleg maga Trianon emlékezetének sárba tiprása:  index.hu/belfold/2013/05/30/pajtas_daloljunk_szep_magyar_hazankrol/

Azt írtad, hogy az élet nem logikus, én erre reagáltam.jjncaa

Nem is.... 😀 Ok, lehet, hogy én reagáltam túl... sőt: tuti. De már mindegy.toxique

De, a valóság mindig teljesen logikus.
Ok-okozat.
Az, ha te, vagy más nem látja az összefüggést, kevés a releváns infója, vagy odaképzel összefüggéseket, ahol nincs is, na erről a valóság, az élet nem tehet.
Vagyis az ember nem feltétlen logikus, de a valós világ az bizony mindig az. (Kb. erről szól a fizika, a matek, és pár hasonló egzakt rendszer.)

Atapapa benne volt/van a logisztikában, így (félig-meddig?) belülről többet lát és jobban rálát az összefüggésekre, mivel a szakmája. Ő inkább a fuvarozók szemszögéből vizsgálja a kérdést és globálisan, míg laccoo74 annál a végénél ragadja meg a problémát, ami őt - nagy valószínűséggel - érinteni fogja és az életére kihatással lesz. De pont ezért tudunk újat mondani a másiknak, nemde?
toxique

Nagyon finoman fogalmaztad meg, hogy laccoo74-nek kivételes érzéke van a fasz rosszabbik végéhez való keveredésben.

Öregem... nagyon megnéznélek, hogy 300 Fotyával a zsebedben (összvagyon) + a "ruha ami rajtad van" kombóval hogyan vélekednél az életben eléd gördülő akadályokról 😀 ! Végül is... ez nem gond, hiszen mindenki mást kapott az élettől ugródeszkának 😉 és magasról mindig könnyebb, nemde? :-Ptoxique

Ez körülbelül olyan, mintha te egész életedben tudtosan, egészségesen, sportolva, odafigyelve élnél, egy alkesz, dohányos, túlsúlyos mókamiki, pedig azt mondaná: "te könnyen beszélsz mákos csóka, mert szerencséd van, de megnéznélek mit kezdenél egy májzsugor-tüdőrák-szívinfarktus kombóval".
Mert szerinted véletlenül történik, amin valaki évek óta, napi tizenórát melózva dolgozik, ja. Logikus, hogy így vélekedsz, tényleg. És ha gondolkodnál? Vagy akkoris erre jutnál?
Aki nem szopóágon van, az vagy beleszületett vagy csak szerencséje volt, persze.
Nem lehet, hogy tanult, gondolkozott, próbákozott, melózott, ha nem ment váltott, ha az se ment máshogy csinálta, adaptálódott, még tanult, még gondolkozott, még többet melózott, kockáztatott, és még melózott egy kicsit?
Kizárt, mi?
Bár végülis, ha így látod valóban nem kell olyan dolgokkal bíbelődni, hogy felelősségvállalás a saját döntéseidért, önmagad hibáztatása, a világ/kormány/zsidók/cigányok/bárki más helyett vagy gondolkodás, áldozatvállalás, sok meló.Sobri Jóska

Az a probléma, ha a tudatosan, egészségesen, sportolva, odafigyelve élő embernek alakul ki halálos betegsége, vagy az, ha a folyamatosan előremenő, soha-fel-nem-adó, jövőbe tekintő, adaptálódó embernek nem sikerül elérnie semmit. Ha mindenki azt kapná, amit érdemel, akkor nem ukrán maffiózók ingáznának luxusautóval a jacht-juk és a villájuk között 😊 és nem sült bolondokat bámulnának az emberek a TV-ben. Ha mindig az éppen legjobb / legrátermettebb nyerne, akkor az elmúlt időszakban a Pats-nek 10 gyűrűje lenne, a Giants-nek meg egy sem (bocs 😀 ). De az élet nem ilyen. Nem logikus, még csak nem is következetes.
Aki nem szopóágon van, annak megvan az a 10% szerencse-faktor az életében, ami kell a sikerhez. Aki szopóágon van, az nem kötelezően azért van ott, mert nem hajtja agyon magát, buta, nem akar, vagy gyáva változtatni az életén / módszerein.
Mindenhez kell a szerencse (jó-időben-jó-helyen, a megfelelő döntés vagy akár a jó háttér... stb.), nélküle beleszakadhatsz az akarásba: nem fog menni, csak el fog fogyni az erőd a semmiért.

Nem tudom, hogy miért beszélünk el így egymás mellett: nem azzal van bajom, hogy Neked, vagy bárki másnak sikerült. Azt mondom továbbra is, hogy sikerüljön mindenkinek! Egyszer már nekem is sikerült, úgyhogy tudom, hogy milyen az, ha bejön az élet. 😉 Aztán átfordult velem a világ és rájöttem arra, hogy az általad felsorolt erények mellett (ami nélkül alapból nem is mehet) mennyi szerencsés döntésem volt (és aztán szerencsétlenek is). Az óta értékelem a "mázlit" mindennél többre.toxique

Valóban elbeszélünk, mert én nem a sikerességet magasztalom, hanem a lúzerséget szapulom.
Azt, ha valaki nyivákol, picsog, siránkozik, másokban keresi a hibát, nem vállalja a tetteiért a felelősséget, kormányozik, zsidózik, cigányozik, komcsizik, stb.
Aki megtesz minden tőle telhetőt, annak se biztos, hogy bejön, persze.
De aki lófaszt se tesz csak nyüffög, annak biztos nem jön be semmi.
Az nem szerencse kérdése, ha valaki addig manőverezik, míg mindig a fasz rosszabbik végére keveredik.
Egyszer, kétszer lehet a pech-re fogni. Évtizedeken át is lehet, csak akkor illik szólni: "öreg, lehet valamit kúúúrva rosszul csinálsz."

Azt írtad, hogy az élet nem logikus, én erre reagáltam.jjncaa

Nem is.... 😀 Ok, lehet, hogy én reagáltam túl... sőt: tuti. De már mindegy.

Azt írtad, hogy az élet nem logikus, én erre reagáltam.

...jjncaa

Az észlelés problémája egészen messze nyúlik vissza, már a korai vallásosság is sokat küzd ezzel a kérdéssel. Idéznék valamit:
"A fent bemutatott problematika rávilágít arra, hogy milyen vonatkozásai vannak annak, hogy csak bizonyos konvenciók által értünk meg eseteket, szituációkat. A közös világban (társadalomban, csoportban, vallásban) való komform-élés egyik feltétele, ugyanis az, hogy a világ dolgai összerendezettek és az összerendezés elvei elérhetőek legyenek a közösség tagjai számára. Így jöhet létre ugyanis a megértés (konszenzus) több ember között." (a cikk ugyan nem politika, de analóg a kérdés)

És még arról nem is beszéltünk, hogy amikor valaki kiesik a komfort zónából, akkor azért Isten/a szellemek/OrbánViktor/a zsidók a hibásak.Gyurma Pappa

Ez igaz. Mint ahogyan a társadalmi elit is többféleképpen próbálta szentesíteni a vagyoni és hatalmi fölényének jogosságát a pórnép felett. Anno volt egy keresztény irányzat :-P ami a vagyont és a sikerességet Istentől eredeztette és a mennyekbe való kerülés biztos jeleként könyvelte el. Vagyis a gazdagság, a kiválasztottság jele volt... ma meg a tehetségé 😀 . Abban a társadalomban, azok között a konvenciók között Isten-hez fűzték a megerősítést, a mai ateista világban a tehetséghez, mert ma ez az elfogadott (okos-ügyes-tehetséges). 😀 A lényeg, hogy végül a pénz mindkét korszakban megbocsátot, nemde?
Bár az igaz, hogy ha manapság kiesik valaki a komfort-zónájából, akkor Istent szidja elsőnek, nem a tehetséget... de ezt felfoghatjuk ragadványnak is.

Aztán ha a "fasz rosszabbik végére kerülünk", ahogy Sobri írta, elkezdjük a körülményekben keresni a hibát, ami persze ezerszer könnyebb, mint saját gondolkodásmódunkat megváltoztatni, más szemmel nézni a dolgokat.jjncaa

Ebben egyetértünk. Mondtam én, hogy sobrinak nincs igaza ebben?

Átnézem azt, amit írtam: nem mondtam egy szóval sem azt, hogy nincsen benne igazság. Vagy írtam? Azt sem, hogy nem kell a szemléletváltás ahhoz, hogy kikerülj valamiből ami nyilvánvalóan nem működik. Vagy írtam? Azt mondom, hogy kell valami plusz a sikerhez, ami nem rajtunk múlik és nem a szemléletünkből fakad. Divatos paradigma az ellenkezőjével érvelni, hogy elég a tehetség, meg a kitartás és a vas-akarat... de az élet nem ezt igazolja.

Miután lekerült valaki a padlódeszka alá, a talpra állásának van egy folyamata. Eleinte csak a hibát látod és keseregsz a bajod felett, hevesen vádolsz mindent és mindenkit a történtekért majd eljutsz az önvádig. A választóvonal ott van (szerintem), amikor elkezded magad túltenni az "én vagyok a legnagyobb szar" érzésen és elkezded felépíteni magad kockáról-kockára; jön-e az életedben pozitív megerősítés azon az úton amin elindultál? Ha nem jön, akkor miért nem jön? Mekkora lelki-erőt tudsz mögé tenni az újabb változtatások mögé? Plusz mekkora a kényszer faktor: van-e lehetőséged rálépni az utadra amit választottál? Vagy kényszerből el kell vállalnod valamit ami adódik és ami csak rabolja az időd/energiád az új célodtól de muszáj csinálnod, mert enni kell, a számlákat fizetni kell... stb.? Arra utaltam, hogy ez az egész egy nagyon összetett dolog, aminél a külső körülményekről tudomást nem venni egyszerűen badarság!

 index.hu/gazdasag/2013/05/30/jonnek_a_nemzeti_italboltok/

😊

mindenáron be akarják indítani a csempészetet.

...jjncaa

Az észlelés problémája egészen messze nyúlik vissza, már a korai vallásosság is sokat küzd ezzel a kérdéssel. Idéznék valamit:
"A fent bemutatott problematika rávilágít arra, hogy milyen vonatkozásai vannak annak, hogy csak bizonyos konvenciók által értünk meg eseteket, szituációkat. A közös világban (társadalomban, csoportban, vallásban) való komform-élés egyik feltétele, ugyanis az, hogy a világ dolgai összerendezettek és az összerendezés elvei elérhetőek legyenek a közösség tagjai számára. Így jöhet létre ugyanis a megértés (konszenzus) több ember között." (a cikk ugyan nem politika, de analóg a kérdés)

És még arról nem is beszéltünk, hogy amikor valaki kiesik a komfort zónából, akkor azért Isten/a szellemek/OrbánViktor/a zsidók a hibásak.

neszeneszenesze:
"Mindezek fényében teljesen érthető, miért lett elkönyvelve Alex a fesztivál szellemiségéből erősen kilógó, retrográd előadónak. Értjük már, miből lógott ő ki. Nyílt provokációként nem smárolta le gitárosát, sőt, bemutatkozó anyagában nem átallott a Parlament sziluettjével előhozakodni. Dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat helyett pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ideológiájával teljesen kompatibilis konditerem és narancslé szerepelt még a rövidke spotban. Próbáljuk meg mindezek tükrében még egyszer átfutni ezt az egyszerűnek tűnő kis dalszöveget:

 gyuloltellensegeink.blog.hu/2013/05/22/az_eurovizios_dalfesztival

De az élet nem ilyen. Nem logikus, még csak nem is következetes.toxique

ez megint elterjedt nézet, de óriási butaság, már ne haragudj
magamat ismétlem (a "nem etikus, de jogszerű" mellett ez a kedvenc mottóm a politikában): "perception is the key"

Ez az élet a létező világok legjobbika, a logikusságot meg sokan összekeverik az idealizmussal (ami ráadásul rettentően énközpontú, mint a Pats-es példád is tökéletesen szemlélteti). Vannak bennünk jó mélyen elültetett dolgok - hogy ez veleszületett-e, azt nem mondanám -, amit a szüleink, az iskola, az egyház, az állam belénk sulykol, és akkor ezek szerint gondoljuk "logikusnak" vagy sem, "következetesnek" vagy sem az általunk ismert világot. Aztán ha a "fasz rosszabbik végére kerülünk", ahogy Sobri írta, elkezdjük a körülményekben keresni a hibát, ami persze ezerszer könnyebb, mint saját gondolkodásmódunkat megváltoztatni, más szemmel nézni a dolgokat.

A GKI-t pusszantom Vértessel és Petschinggel az élen, utóbbi olyan magabiztosan hirdette pár hete is, hogy még a Varga-csomag se lesz elég ahhoz, hogy kijöjjünk az eljárás alól.
A GKI a baloldal nézőpontintézete.

Megvan a véleményem a választási osztogatásokról, különösen akkor, ha azokat nem egyszeri tételekből állítják össze, hanem tartósan a költségvetés részévé teszik. Ám személy szerint azt könnyebben el tudom nézni, ha egy olyan kormány osztogat, amely előtte keményen sarcolt, de legalábbis takarékoskodott (Horn, I. Orbán), mint amelyik a választásokig is csak pazarolt (2002-2006).atapapa

Nekem Horn-ról az 1 forintos cégprivatizációk, Orbán 1-ről a vadászgéptender, a 10x annyiból épített autópályák és a szabad szemmel látható összegű hitelfelvételek jutnak az eszembe.
A keményen sarcolás mindegyik kormánynál megvolt, de a takarékoskodás egyikre sem volt jellemző... mivel takarékoskodott az Orbi 1 kormány? A szociális kiadásokon kívül?toxique

ja, nekem valamiért az maradt meg, hogy az OTPK (új játékosok kedvéért az ezredforduló egyik leggyönörűbb kifejezése: Orbán-Torgyán Polgárkormány) nem igazán építgetett autópályát. tudom, a média a baloldal kezében volt...

Ez az ötlet választáslélektanilag fals. Ha valaki rendszerellenes, elmegy és így szavaz, mindaddig röhög rajta a politikai elit, amíg nem éri el azt a kritikus tömeget, hogy komolyan vegyék. De ha már elérte a kritikus tömeget, hatékonyabb pártot, mozgalmat gründolni (Beppe Grillo), hogy az ellenállás utáni pozitív állításokat programmá kovácsolva érdeminek tűnő változásokat próbáljon generálni. Itthon ez utóbbi teljesen hiányzik, így az otthonmaradás értelmesebb opció. Bár annak sincs túl sok értelme 😊.Dzsokijuing

Mindig azt mondják, hogy ha nem mész el szavazni, akkor ne is szólj bele a politikai ügyekbe. Na már most ha én meg akarom ezt tenni, de nincs olyan párt a listán, akivel szimpatizálni tudnék, akkor mi van?jjncaa

Akkor 3 dolgot tehetsz:
1, csinálsz egy olyat.
2, választasz a listáról egyet.
3, nem mész el szavazni, és vállalod, hogy azt mondják: ne is szólj bele.Sobri Jóska

4., elmegyek és szándékosan érvénytelen szavazatot adok le

Atapapa benne volt/van a logisztikában, így (félig-meddig?) belülről többet lát és jobban rálát az összefüggésekre, mivel a szakmája. Ő inkább a fuvarozók szemszögéből vizsgálja a kérdést és globálisan, míg laccoo74 annál a végénél ragadja meg a problémát, ami őt - nagy valószínűséggel - érinteni fogja és az életére kihatással lesz. De pont ezért tudunk újat mondani a másiknak, nemde?
toxique

Nagyon finoman fogalmaztad meg, hogy laccoo74-nek kivételes érzéke van a fasz rosszabbik végéhez való keveredésben.

Öregem... nagyon megnéznélek, hogy 300 Fotyával a zsebedben (összvagyon) + a "ruha ami rajtad van" kombóval hogyan vélekednél az életben eléd gördülő akadályokról 😀 ! Végül is... ez nem gond, hiszen mindenki mást kapott az élettől ugródeszkának 😉 és magasról mindig könnyebb, nemde? :-Ptoxique

Ez körülbelül olyan, mintha te egész életedben tudtosan, egészségesen, sportolva, odafigyelve élnél, egy alkesz, dohányos, túlsúlyos mókamiki, pedig azt mondaná: "te könnyen beszélsz mákos csóka, mert szerencséd van, de megnéznélek mit kezdenél egy májzsugor-tüdőrák-szívinfarktus kombóval".
Mert szerinted véletlenül történik, amin valaki évek óta, napi tizenórát melózva dolgozik, ja. Logikus, hogy így vélekedsz, tényleg. És ha gondolkodnál? Vagy akkoris erre jutnál?
Aki nem szopóágon van, az vagy beleszületett vagy csak szerencséje volt, persze.
Nem lehet, hogy tanult, gondolkozott, próbákozott, melózott, ha nem ment váltott, ha az se ment máshogy csinálta, adaptálódott, még tanult, még gondolkozott, még többet melózott, kockáztatott, és még melózott egy kicsit?
Kizárt, mi?
Bár végülis, ha így látod valóban nem kell olyan dolgokkal bíbelődni, hogy felelősségvállalás a saját döntéseidért, önmagad hibáztatása, a világ/kormány/zsidók/cigányok/bárki más helyett vagy gondolkodás, áldozatvállalás, sok meló.Sobri Jóska

Az a probléma, ha a tudatosan, egészségesen, sportolva, odafigyelve élő embernek alakul ki halálos betegsége, vagy az, ha a folyamatosan előremenő, soha-fel-nem-adó, jövőbe tekintő, adaptálódó embernek nem sikerül elérnie semmit. Ha mindenki azt kapná, amit érdemel, akkor nem ukrán maffiózók ingáznának luxusautóval a jacht-juk és a villájuk között 😊 és nem sült bolondokat bámulnának az emberek a TV-ben. Ha mindig az éppen legjobb / legrátermettebb nyerne, akkor az elmúlt időszakban a Pats-nek 10 gyűrűje lenne, a Giants-nek meg egy sem (bocs 😀 ). De az élet nem ilyen. Nem logikus, még csak nem is következetes.
Aki nem szopóágon van, annak megvan az a 10% szerencse-faktor az életében, ami kell a sikerhez. Aki szopóágon van, az nem kötelezően azért van ott, mert nem hajtja agyon magát, buta, nem akar, vagy gyáva változtatni az életén / módszerein.
Mindenhez kell a szerencse (jó-időben-jó-helyen, a megfelelő döntés vagy akár a jó háttér... stb.), nélküle beleszakadhatsz az akarásba: nem fog menni, csak el fog fogyni az erőd a semmiért.

Nem tudom, hogy miért beszélünk el így egymás mellett: nem azzal van bajom, hogy Neked, vagy bárki másnak sikerült. Azt mondom továbbra is, hogy sikerüljön mindenkinek! Egyszer már nekem is sikerült, úgyhogy tudom, hogy milyen az, ha bejön az élet. 😉 Aztán átfordult velem a világ és rájöttem arra, hogy az általad felsorolt erények mellett (ami nélkül alapból nem is mehet) mennyi szerencsés döntésem volt (és aztán szerencsétlenek is). Az óta értékelem a "mázlit" mindennél többre.