Senior Bowl - 4. rész

A védővonalban helyet foglaló játékosok teljesítményét együttesen fogjuk szemügyre venni, ám a DT és a DE poszton játszók helyzetét a draft előtt természetesen külön választjuk.

Kezdjük a defensive tackle-kkel. Jó helyzetben voltak a DT szükségletben szenvedő csapatok megfigyelői, hiszen csaknem az összes szóba jöhető top prospect tiszteletét tette a táborban. A juniorok közül majd Sen’Derrick Marks-ra érdemes figyelni az Auburn-ből, őt könnyen elképzelhető, hogy az első körben fogják választani az április drafton. Érdekes lett volna még látni Ricky Jean-Francois-t az LSU-ból, elvégre a szintén junior játékos a középső körökben lelhet gazdára, akárcsak a másodosztályú Hampton underclassmen-je Chris Baker, aki nemrég indult meg felfelé a ranglistákon. A legnagyobb senior hiányzó Tyson Jackson, szintén az LSU-ból, aki tökéletes 3-4-es DE felépítése miatt szerepel előrébb a rangsorokban, mint azt teljesítménye indokolná. Azért itt kerül szóba, mert 4-3-as alapfelállásban nyilvánvalóan DT-ként juthatna szóhoz.

Pontosan ez, vagyis az eltérő defense sémák teszik érdekessé a DE-k versengését. Három underclassmen DE is van ugyanis, aki berobbanhat az első körbe, mint 3-4-es OLB. A legtöbb megjelent DE-ről elmondható, hogy felépítése, mérete, adottságai alapján megfelelő lenne neki a 3-4 is, de nem lesz könnyű dolguk az olyan agilis "fiatalok" elé kerülni, mint Maybin (Penn St.), Everette Brown (Florida St.) vagy Kruger (Utah). A Senior Bowl résztvevőinek azonban annyiban szerencséje van, hogy a 2 legtöbbre tartott végzős is lemondta a részvételt, nevezetesen Brian Orakpo (Texas) és Michael Johnson (Georgia Tech). Eléggé összekuszálódott tehát a nem várt harmadévesek bejelentkezésével, illetve a nagy ászok itteni távolmaradásával a DE erősorrend, annyi azonban bizonyos, hogy aki itt jól teljesít, az nagyot léphet előre.

A Defensive linemanek névsora:
Mitch King DT Iowa (é)
Alex Magee DT Purdue (é)
Ron Brace DT Boston College (é)
BJ Raji DT Boston College (é)
Lawrence Sidbury DE Richmond (é)
Will Davis DE Illinois (é)
Tim Jamison DE Michigan (é)
Larry English DE Northern Illinois (é)
Cody Brown DE UConn (é)
Robert Ayers DE Tennesse (d)
Kyle Moore DE USC (d)
David Veikune DE Hawaii (d)
Fili Moala DT USC (d)
Vance Walker DT Georgia Tech (d)
Evander Hood DT Missouri (d)
Corvey Irvin DT Georgia (d)
Peria Jerry DT Ole Miss (d)

Az északiaknál a Boston College falának közepéről Raji és Brace is meghívást nyert Mobile-ba, nem véletlenül, egészen egyedülálló, hogy egy 4-3-at védekező csapat két olyan DT-t is fel tudjon mutatni, akik nyugodtan NT-ként is használhatók. Közülük vitán felül Raji a tehetségesebb, az ő helye az első körben valószínűsíthető volt a szezon végén, Brace azonban sokak által túlértékelt, mert könnyű dolga van az olyan OL-ek ellen, amelyek folyamatosan double teamet helyeznek Raji-ra. Mögöttük eltörpül Magee és King, utóbbi ráadásul tweener, és jobban járhat, ha a profik között DE-ként próbálkozik. A DL szélén Sidbury az East – West shrine game után ide is meghívást nyert, ami nagy karrier a másodosztályból. Lehet, hogy a Richmond Tim Hightower után újabb tehetséget ad az NFL-nek rövid időn belül. Tim Jamison a katasztrofális michigan-i szezon után is a meghívottak listájára került, ellentétben csapattársával, a korábban többre tartott DT-vel, Terrance Taylorral. Larry English egy kis iskolai prospect, talán a listából neki feküdne leginkább a 3-4 OLB szerep. Cody Brownra és Will Davis-re a rengeteg tehetség között nem sok figyelem hárult, most ez is fordulhat. Bónuszként pedig ne feledjük el Connor Barwint, aki csak néhány nap múlva kapott lehetőséget a DE-k között.

Délre a USC delegált két játékost is, Moore és Moala közül utóbbit tartják nagyobb tehetségnek, dehát ebből a Trojans védelemből csak jó játékosok kerülhetnek ki. Ayers a Tennessee védelmének oszlopaként jól helyt állt egész évben, nem rajta múlt, hogy szinte semmi sem jött össze ebben a szezonban Knoxville-ben. Veikune egyértelműen harmadik számú DE-nek tűnik Ayers és Moore mögött, kérdés, ki tud-e bújni ebből a szerepből a szintén gyengén teljesítő csapatból érkező játékos. A DT-k közt Peria Jerry a legmagasabban jegyzett védő, Rajival külön versenyt is folytathatnak majd a #1 DT címért. Vance Walker választ adhat arra, mennyit nyomott a latba remek számai tekintetében, hogy oldalán Michael Johnson szerepelt. Ugyanezt el lehetne mondani Jerry-ről is, hiszen Greg Hardy személyében szintén egy leendő NFL játékos segítette DE poszton, bár Jerry képességei eléggé túlmutatnak Walkerén. Hood sem kis névként érkezett a táborba, bár a szezon előrehaladtával egyre kevesebbet hallhattunk róla. Irvinnek pedig ilyen DT mezőnyben alighanem csak epizódszerep jut majd.

A táborba érve az első rosta a mérlegelés volt, leginkább English, Ayers és Hood felépítése volt átlag feletti.

Hood aztán az egymás közti gyakorláson is nagyon agilisan mozgott, csapata motorja lehet, ha így folytatja a profik között is. A páros gyakorlatok során ráadásul többször is könnyen legyűrte a jónevű California centert, Alex Mack-et. Nem csak vele gyűlt meg a baja Macknek, hanem Mitch Kinggel is, ami azért érdekes, mert jóval kisebb játékosról van szó. Nem ment ilyen jól Cody Brown-nak, akit Phil Loadholt (Oklahoma OT) minden helyzetből lenyomott. Brown egyébként is messze a legkisebb defensive lineman a táborban, Loadholt például 100 fonttal többet nyom nála. Úgy tűnik már az első nap után azt javasolják neki, hogy linebacker-t kellene játszania. A bostoni duó közül, amint várni is lehetett, Raji megmutatta, hogy miért is tartják a legjobb DT-nek. Brace sokkal lassabb, és nehézkesebb volt, annak ellenére, hogy gyakorlatilag megegyeznek a méreteik. English a mérlegelés után az edzésen is bizonyította kirobbanó erőállapotát. Hihetetlen fizikai adottságai vannak, a combine egyik nagy sztárja lehet belőle pár nap múlva. Délen Jerry dominanciáját hozta az első nap. Egyik támadófalember sem tudta megfogni. Pass rush képességei is szépen előjöttek, de a nap jelenete alighanem az volt, mikor pancake helyett Jerry lökte földre az OL tagokat. A 11-11 elleni játékban aztán double teamet helyeztek rá, nem sok sikerrel. Kíváncsian várjuk, hogy a meccsen az északi OL jobban tartani tudja-e majd, mint edzésen a déli. A DE-ik közül Sidbury igazi terror az irányítókra, hatalmas pass rusher potenciál van benne, de hozzá kell tenni, hogy futás ellen szinte használhatatlan. Ellentétben vele, Robert Ayers eléggé kiforrott, összetett játékosnak tűnt. Agresszív stílusa még Michael Ohert (Ole Miss OT) is zavarba hozta olykor.

Kedden Raji és Hood továbbra is meggyőzők voltak. Reakcióidejük a labda elindításának pillanatára egészen meglepő. Kiemelkedő volt ezúttal Tim Jamison is, előbb Ramses Bardent vitte földre egy reverse play folyamán, majd Loadholt-ot megverve csinált mínusz yardos szerelést Sheets-en. Délen Irvinnek sikerült sackelnie Harpert, de más egyebet nem nagyon láthattunk tőle. Walker is eléggé közepesnek tűnik, csak 1-2 kiugró playt láthatunk tőle, az esetek nagy részében szürke. Sidbury szélsőséges tréningen van túl, Jason Watkins (Florida OT) ellen villogott, Oher azonban uralta párharcukat. Lehet neki is 3-4-es OLB-ként kéne próbálkozni. Ugyanez történt Fili Moalával is, néhány OG ellen nagyon ment neki, mások ellen szinte momentuma sem akadt. Csapattársa, Kyle Moore nagyon tehetségesnek tűnik az első edzések alapján, de furcsa érzése van az embernek vele kapcsolatban, kicsit mintha túl nagyképűnek tűnne. Ayers visszaesett tegnap óta, rengeteget volt a földön, és egyszerűen képtelen volt bármit is kezdeni Troy Kropog (Tulane OT) ellen. Jerry-re azonban hiába állnak akár ketten is, megfoghatatlan. Most a 380 fontos Herman Johnson sem tudott mit kezdeni vele, pedig double teamben Eric Wooddal is próbálkoztak semlegesíteni – mindhiába. Eldőlni látszik, Jerry biztos első körös tehetség.

A sajtótájékoztatón mindkét edző ámulattal beszélt legjobb emberéről, Jerry-ről illetve Rajiról. Utóbbi személyesen is megjelent. Kedvenc játékosa Tommie Harris, de önmagát inkább Kris Jenkins-hez hasonlítaná. A 4-3 DT poszton kívül 3-4 nose tackle-t is tud játszani, viccesen hozzátette, hogy gimiben fullbackként is bevethető volt. Meg akarja mutatni, hogy igazi playmaker, és boldog, hogy olyan játékosok ellen fejlődhet, mint Max Unger vagy Alex Mack. Tavaly januári műtétje már a múlté, semmi behatása sincs mai játékára. Rengeteget tanul a videóelemzésekből, elsősorban technikai tudását csiszolandó nézi ezeket vissza.

Raji egyértelműen a Senior Bowl főszereplője! Szerdán az egyik legjobb OG, Andy LeVitre szenvedett ellene minden play alkalmával, egyszerűen nem találunk gyenge pontot a játékában, a legjobb DT a kínálatban, nem is kérdés. Vajon mikor fogják kiválasztani? Érik a top10. Valamivel szerényebbek a céljai English-nek, de ez nem azt jelenti, hogy ne nyújtott volna maradandót, sőt. Biztos első napos pick benyomását kelti, remek munkát végez a gyakorlatok során, most még sack-je is volt. Közben megérkezett a védelembe Connor Barwin, és meg is mutatta miért ő a Big East sack királya. Gyors, fordulékony, robbanékony, igazi pass rusher, nem pedig tight end. Alex Magee is szolid munkát végez a DT-k között, de hát nem sok szó kerül róla Raji mellett, pedig megérdemelné, mert használható második napos választásnak tűnik. Feltámadt Cody Brown a hét eleji hanyatlás után. Villogott a gyakorlás közben és a játékban is számos tackle-t mutatott be a backfielden. Brace érdekes napon van túl, jól ellenállt a double team ellen, Mack 1 az 1-ben azonban simán földre küldte! Szintén Mack volt Mitch King napjának elrontója, a DT-nek se jött össze semmi a Golden Bears centere ellen. Will Davis-nek jól ment az egymás közti játék, a feladatok elvégzésében azonban megfigyelhettük hiányosságait. Délen ugyanaz Jerry, mint északon Raji. Ha nem lenne itt a Boston College DT-je, minden Jerry-ről szólna. Tényleg nehéz fokozni már a magasztalásukat, talán ennyit elég mondanom róla: top20. Többen azonban szenvednek csak rajta kívül. Walker irgalmatlan lassúnak látszik, Irvint egy Oher szintű lineman megeszi, Veikune és Sidbury pedig hiába nagyon gyors, ha nincs fizikai ereje elegendő. Moala ellenben megbízható volt, jó pass rusher, és erőben is nehéz felülmúlni. Kyle Moore is a jobbak közt van, kezdősebességre például ő tűnt leginkább élen haladónak. Robert Ayers közben egész héten Oherrel harcol. Általában Big Mike uralja a párharcot, nem sok babért termelve a DE-nek, de lehet így is pozitívan jön ki a dologból, hogy ennyire agresszív, versenyképes, és hatalmas küzdő. Soha nem adja fel.

A hét második felében már kevesebbet foglalkoztak az edzők a falakkal. Ennek ellenére Larry English továbbra is kemény munkát végzett, hiszen ekkor külső linebackerként próbálgatták. Megjelent a sajtó munkatársainak Ziggy Hood is, de a rengeteg klisén kívül szinte alig mondott valami érdemlegeset.

Pénteken kiderültek a kezdőcsapatok, Raji társa nem Brace, hanem Magee lesz a kezdőben, a szélről pedig English és Jamison támadja majd az ellenfél backfield-jét. Délen nincs meglepetés, Ayers-Jerry-Moala-Moore kezdővel állnak ki a találkozóra.

Raji-ra természetesen double teamet helyeztek a déliek, nem is tudott olyan nagyot alkotni, mint a tavalyi mérkőzésen Sedrick Ellis, pedig sokan ezt várták tőle.
A másik oldalon Kyle Moore nem okozott csalódást, míg Veikune elsősorban special teamben villogott, és volt egy kiharcolt fumble-je is. Akárcsak Ayers-nek, aki hatalmasat játszott aznap, és az end zone-ban tudott labdát szerezni, amit Jerry váltott touchdown-ra. Jerry-nek sack-je és elütött passza is volt, a védelem egyik legjobbjaként vonulhatott le a páyláról

Összességében sokat segített a Senior Bowl hét a prospectek megítélésében. Raji a legjobb, és Jerry a 2., ezt eddig is sejtettük, de, hogy ennyire jók, azt kevesen gondolták. Papírforma alapján top10 illetve top20-as választottról van szó, az őket követőkről azonban nehéz állást foglalni. Moala és Hood még beférhet az első két körbe Marks mellé. A defensive endeknél English és Ayers sokat javított megítélésén, szintén első napos picknek tűnnek. Érdekes lesz Orakpo, Johnson és a fiatalok mutatványa a combine-on, elvégre a seniorok közül sokan letették a névjegyüket.
 

Herczeg Ádám (Höri)