Super Bowl LI beharangozó #2: Az elkapók és összekötők

Írta: Drip — 2017. január 31., 13:58

Folytatjuk a felsorolást az irányítók célpontjaival.

Super Bowl LI beharangozó #2: Az elkapók és összekötők

Atlanta Falcons

Tény és való, hogy egy irányító nem tud meglenni potens elkapók nélkül, ahogy az is, hogy egy klasszis irányító a névtelen emberekből is sztárt tud faragni, így valahogy a kettő kiegészíti egymást. Jelen cikkben sorra vesszük mind két oldal elkapóit és összekötőit. Kezdjük is rögtön Matt Ryan fegyvereivel, pontosabban legbiztosabb célpontjával Julio Jones-al. Jones-t a 2011-es Draft 6. választási jogával húzta ki az Atlanta, mégpedig egy csere útján. Az 1/6-os cetlit ugyanis a Cleveland birtokolta, a georga-i egyesület pedig nem kevés pick árán cserélt helyett a Cleveland-el. Megérte? Ennyi idő után azt hiszem bátran lehet mondani, hogy igen, hiszen az Atlanta Julio személyében egy igazi nr1 Wide Receiver-t talált, míg a Browns … megkapta Greg Little-t, Brandon Weeden t, Owen Marecic-t és Trent Richarson-t. Julio Jones 6 szezon alatt eddig jegyzett 497 elkapást, 7610 yardot valamint 40 TD-t, ebből idén  83 elkapás 1409 yard és 6 TD számít bele. A 4-szeres Pro Bowler mind mélységi mind rövid passzoknál képes megkeseríteni az ellenfél életét, és az egyik legbiztosabb kezű elkapók egyike.

Az egykori Alabama elkapó mellett Mohamed Sanu szolgál Matt Ryan 2. számú célpontjaként. Sanu a Rutgers egyetem elkapója volt és a 2012-es class jobb elkapói közé sorolták. Nem hiába, hiszen 117 elkapása és 1206 yardja valamint 7 TD-je megsüvegelendő teljesítmény. Végül a Cincinati Bengals draftolta a 3. körben, és újonc szerződését végig itt is töltötte. Ez idő alatt nem tudott túlnőni AJ Green árnyékán, és rookieként nem is jutott sok szerep neki viszont 2. és 3. szezonjában bebizonyította, hogy egy legitim nr2 elkapó. Utolsó Bengals mezben töltött évében kissé visszaesett teljesítménye és végül úgy döntött az ohio-i franchise, hogy elengedik Sanu-t. Az Atlanta azonban nem riadt vissza, sőt kapott is az alkalmon és egy 5 éves 32,5 millió dolláros szerződéssel kínálták meg a WR-t. Sanu meghálálta a bizalmat és hamar jó kapcsolatot alakított ki Ryan-el, az alapszakaszt pedig 59 elkapással, 653 yarddal és 4 TD-vel zárta. Eddigre már nyilvánvaló volt, hogy Jones-t sem fogja túlszárnyalni, de nem is ezért hozták el, hanem mert egy nagyon megbízható all-around játékos.

Ha már fentebb meg lett említve a Cleveland most is visszakell kanyarodni kicsit hozzájuk, ugyanis nem csak Jones-al „ajándékozták” meg a Falconst de az idei keretszűkítések folyamán Taylor Gabriel-nek nem sikerült a végső 53-ba férkőznie, az Atlanta viszont aprópénzért bátran befogadta az egykori draftolatlan elkapót. Gabriel sosem méreteivel tűnt ki már a Browns-ban sem hanem sokkal inkább sebességével. A Falconsnál is hasonló szerepkör várt rá, és maximálisan sikerült is megfelelni az elvárásoknak. A 35 elkapás 579 yard és 6 TD bőven átlagon felüli teljesítmény volt tőle. Mélységi passzoknál egyértelműen veszélyt fog jelenteni, illetve elkapás után is résnél kell lenni, hiszen egy igen fürge elkapóról beszélünk.

Ha eddig visszatekintünk jól látható, hogy Ryan remekül osztja szét a labdát és fentebb megemlített elkapók 15 TD-t tudnak betenni a közösbe. Ehhez hozzájárul még a 4. számú elkapó (illetve inkább Gabriellel rotáló)  Justin Hardy még 4 TD-vel aki ahhoz képest, hogy limitált szerepkör jutott neki, Ő is aktívan részt vett a pontszerzésben. Az egykori 4. körös volt ECU játékos már sok újdonságot valószínűleg nem tartogat, de az mindenképp pozitívum az irányában, hogy ugyanannyi elkapásból (21) mint amit 1 évvel ezelőtt szerzett sokkal eredményesebb tudott lenni. (2015-ben TD nélkül zárta újonc évét.) Hardy legfőképp a rövid yardos szituációknál tud a leghasznosabb lenni, valamint futásblokkolásban is ki tudja venni a részét.

Sose szabad megfeledkezni az eddig elfelejtett játékosokról, hiszen nem lehet tudni, kiből lesz 1 mérkőzésre sztár. Aldrick Robinson-nak ez már a 5. szezonja az NFL-ben de ezen idő alatt nem nagyon sikerült előrébb lépnie, de valahogy a kevés elkapásokból is képes volt 1-2 TD-t szereznie. A Washington Redskins a 6. körben draftolta Robinsont, és ugyan újoncként egy mérkőzésen sem lépett a pályára, 2012-ben már 15 meccsen is beöltözhetett. Ekkor mindössze 11 elkapást sikerült csinálnia viszont ebből kihozta a maximumot, hiszen 237 yard és 3 TD jött neki össze. A következő évben is hasonló szerep jutott neki(18 elkapás, 365 yard, 2 TD) a későbbiekben azonban már nem jutott neki egy a rosteren, s a Baltimore is próbálkozott vele, de ott is egyhamar kegyvesztett lett. Idén már Atlantában hozta a szokásos számokat 20 elkapás 323 yard és 2 TD. Robinson egyértelműen a hosszú elkapásokból él meg, nem hiába átlagol 18 yardot elkapásonként karrierje során. Ha nem Gabriel vagy Hardy van a slotban akkor Robinsontól kell várni a mélységi játékot.

Nem csak Robinson de Nick Williams is a Redskins-től jött Atlantába, ám a draftolatlan szabadügynök még mindig várja az áttörést. Idén mindössze 5 labdát kapott el, és Ő az első olyan WR a felsorolásból, akinek nem volt TD-je. Valószínűleg a döntőn sem fog sok szerephez jutni hacsak nem történik valamilyen váratlan sérüléshullám.

Ugyanilyen szerepre várhat Eric Weems is aki viszont igazi régi motorosnak számít a rosteren, hiszen már 10. éve játszik az NFL-ben és nem is ez az első alkalom, hogy Atlanta mezben látjuk. 2007-től 2011-ig volt a Falcons tagja ezen idő alatt inkább return specialist volt mintsem, hogy a WR poszton játsszon. Ezután jött egy kétéves kitérő Chicagoban ahol szintén visszahordóként alkalmazták. 2014 óta ismételten Atlanta játékosként beszélhetünk róla és nem meglepő módon még mindig a special teamben láthatjuk a legtöbbet.

Természetesen nem csak elkapókból de összekötőkből is válogathatott Ryan bár vitathatatlan, hogy sokkal hamarabb fordul a WR-ek felé. Két kezdő Tight End-je az újonc Austin Hooper és a tapasztaltabb Levine Toilolo. Hooper egyelőre nem sok vizet zavart, voltak szép megmozdulásai de egyértelműen a jövő zenéje még, hogy mire is képes valójában.  Ha elkapásoknál nem is blokkoknál mindenféleképpen fontos szerep juthat neki a döntőben is. Akárcsak Hooper, Toilolo is a Stanford egyetemről került az NFL-be. Sosem sikerült klasszis Tight End-é válnia, inkább megmaradt jó munkásembernek, akinek azért rövid yardos szituációknál oda lehet dobni a labdát. Egyikük sem első számú célpont, de ha minden kötél szakad Ryan bátran keresheti őket a labdával. Utánuk következik a Depthen a szintén újonc Josh Perkins valamint a 3. szezonját futó DJ Tialavea. Előbbi játékos a Wahington egyetemre járt, ám végül UDFA-ként került a Falconshoz. Idén 8 meccsen lépett pályára és 3 elkapást jegyzett, amiből sikerült is egyszer a Carolina ellen az end zone-ba érnie. Perkins-ről nagyon kevés film van, így akár meglepetés ember is lehetne, főként a pálya közepén tudna bajt keverni. Tialavea már egy szezont lehúzott Atlanta mezben, de ez idő alatt sem sikerült előrébb kerülnie a depth charton. A volt Utah State TE egyébként még a Falcons előtt próbálkozott a Jags és a Bills training campjében de végül Atlantában talált otthonra. Idén mindösszesen 2 meccsen kellett beöltözni, de ez idő alatt is sikerült egy 1 yardos TD-t csinálnia. Goal Line felállásoknál láthatjuk majd elsősorban, ha ne adj isten valamilyen nem várt sérülés történne a csapaton belül.

New England Patriots

Ha visszakanyarodunk legelső mondatomhoz, azt hiszem Tom Brady irányában kétszeresen igaz, az az állítás, hogy a kis emberekből is képes nagyot csinálni. Ha végig nézünk a Patriots elkapósorán nem találunk Julio Jones féle klasszis elkapót, ellenben Chris Hogan és Julian Edelman a két szélen rendszeresen képes volt felnőni a feladathoz. Edelman-t nem kell sokaknak bemutatni, 2009-ben draftoltaa 7. körben a Patriots a Kent State egyetemről. Edelman számára a siker nem következett be egyből, 4 évet kellett várnia, hogy rivaldafénybe kerülhessen, addig csak kiegészítő szerep jutott neki Bill Belichick csapatában, főleg mivel egy volt irányítóról beszélünk, aki a profik között lett átképezve elkapóvá. 2013-ban aztán mondhatni a semmiből lépett elő, és egy 105 elkapásos 1056 yardos és 6 TD-s szezont tudott maga mögött. Innentől kezdve beszélhetünk róla, mint legitim első számú célpontról. A következő években, amikor egészséges volt mindig irányítója segítségére volt, akárcsak az idei szezonban. Yardok tekintetében karriercsúcsot döntött (1106) viszont a 3 elkapott TD elég vékony eredménynek számít tőle, főleg hogy 1 évvel ezelőtt 7 db-ot is sikerült neki csinálnia. Edelman egy gyors, fürge játékos, aki mindig megtalálja a módját, hogy üresre játssza magát, ezért a Super Bowlon is főszereplő lehet, főleg, hogy a 2015-ös SB-n is nagyszerűen játszott.

Chris Hogan története sem kezdődött egyszerűen. Mire megragadt a Buffalo Bills keretében, addig a 49ers, a Giants és a Dolphins edzésein is részt vett. Végül a már említett Buffalo adott neki esélyt 2012-ben. Eleinte ahogy az lenni szokott nem sokszor került fel a pályára, 2014-ben azonban már 41 elkapással 4 TD-vel és 426 yarddal zárta az alapszakaszt. Még egy hasonló év következett, amikor is végül a Bills megvált tőle, és így került el New Englandbe, ahol első évében rögtön hasznos fegyvernek bizonyult Tom Brady számára. 38 elkapásból csinált 680 yardot és 4TD-t. Hosszú passzoknál igazi veszéllyé nőtte ki magát, szinte biztos, hogy most is fog egy két mély passz szállni felé.

Danny Amendoláról sem szabad megfeledkezni, aki idén ugyan kissé alulteljesített, de még mindig lehet rá számítani a slotban. A volt TTU játékos végül nem lett draftolva 2008-ban, s a Cowboysnál és az Eaglesnél is próbálkozott, de végül az akkori St Louis Rams-ben tudott meragadni. 2009-től 2012-ig viselte a Kosok mezét, ez idő alatt főleg első két évében tudott kiemelkedőt alkotni, utána sajnos folyamatos sérülések hátráltatták, ezért kénytelen volt a Rams megválni tőle. New Englandben aztán hamar összeszokott Brady-vel, első itt töltött idényében például 54 elkapást, 633 yardot és 2 TD-t tudott felmutatni. Ahogy az már említve volt elkapások és yardok terén is kissé visszaestek a számai (23 elkapás, 243 yard) viszont a 4 TD karriercsúcsnak számít. Ahogy Edelmannek, neki is van már Super Bowl tapasztalata, 2015-ben 5 elkapással 48 yarddal és 1 TD-vel járult a győzelemhez.

Az elkapósorban egy újonccal is találkozhatunk, mégpedig Malcolm Mitchell-el. Mitchell a Georgia egyetemről lett draftolva a 4. körben, és lehet kicsit hamarabb is elkelt volna, ha nem lett volna egy régebbi ACL sérülése. Mindenesetre elég jó számokkal zárt az újoncok közül, és hamar megtalálta az összhangot Brady-vel. 32 elkapás. 401 yard és 4 TD volt a termése. Mitchell már most egy korrekt possession receiver-nek tekinthető és ugyan a Houston és a Pittsburgh ellen nem sok labda szállt felé, nincs kizárva, hogy 1-2 fontosabb elkapásra ne legyen beállítva a Falcons ellen.

Rajtuk kívül még epizód szerep juthat Matthew Slaternek valamint az egykori elsőkörös Michael Floydnak is. Slater már 2008 óta erősíti a Patriots csapatát, akit az 5. körben választottak ki a UCLA egyetemről. Elkapóként sosem tudott érvényesülni, de special teamerként annál inkább. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a 6 Pro Bowl választás. Floyd évközben lett megszerezve az Arizonától, ahonnan ittas vezetés miatt bocsájtották el. A Patriots kapva kapott az alkalmon és le is igazolta. Floyd első évei úgy teltek Arizonában ahogy azt elvárták. Egy szolid rookie év után jött egy 1000+ yardos szezon, majd a következő 2 évben megragadt az 50 elkapás, 800 yard 6 TD körüli számoknál. A Patriotsban eddig mindössze 4 elkapásig jutott bár abból egy nagyon izmos TD volt a Dolphins ellen. A rájátszásban egy 9 yardos elkapása van, így jól látható, hogy eddig nem sikerült teljesen a beilleszkedés és esetleg jövőre lehetnek nagyobb tervek vele.

A tigh endek felsorolását minden bizonnyal Rob Gronkowskival kezdené mindenki, de mivel sérült ezért a Patsnek két másik TE-vel kell beérnie még pedig elsősorban Martellus Bennettel. Valószínűleg Bennett-et sem kell különösebben bemutatni bárkinek, eddigi 9 idénye alatt tett eleget az asztalra, bár főleg a Dallasból való eligazolása után kezdtek nőni a számai. A Cowboyban eltöltött 4 szezon nem sok gyümölcsöt hozott neki, ellenben a Giantsben 1 év is elég volt neki, hogy karriercsúcsokat döntögessen. (Akkor ez 55 elkapást, 626 yardot és 5 TD-t jelentett). Chicagoban aztán tovább nőttek ezek a statisztikák és 2014-ben már Pro Bowlon vehetett részt. Az idei szezont már Bostonban kezdte meg és igen nagy segítségére volt Brady-nek főleg Gronk hiányában, és amikor kellett akkor előlépett.

Matt Lengel már sokkal kevésbé ismert játékos. Ő a 2. számú TE a csapatban, aki egyértelműen elsősorban blokkoló feladatokat lát el. Lengel már az Eastern Kentucy-n térdsérüléssel bajlódott, és amikor egészséges volt akkor sem hozott kiugró számokat. Végül a Bengals adott neki esélyt de az egész 2015-16os szezont a practice squadban töltötte. Miután elengedték a Patriots is ugyanezt tette, de a sérülések miatt kénytelenek voltak aktiválni. 6 meccsen lépett pályára és 2 elkapásból sikerült is 1 TD-t szereznie. Mint mondtam inkább blokkolóként számíthatnak majd rá, valamint goal line szituációknál lehet még hasznára a csapatnak.