Super Bowl XLIII - A két secondary

Ha a Super Bowl résztvevőkről beszélünk, se a Pittsburgh Steelers-nél, se az Arizona Cardinals-nál a secondary jut az eszünkbe. Az Arizona támadók és a Pittsburgh front seven mellett nem szokás említeni a két csapat passz elleni védelemért felelős csapategységét.
A defensive backek játékát azonban nagyban befolyásolja egy-két külső tényező: A pittsburgh-i csapat agresszív, sok blitz-re épülő játéka nagyban megkönnyíti a cornerbackek és safetyk dolgát, mivel az ellenfél irányítóinak a play-ek nagy részében rendkívül rövid idő alatt kell döntést hozniuk, így a mai kor kifinomult passz play-ei rendre csődöt mondanak. A Cardinals passzjátéka viszont komoly kihívás lesz ennek az „acélos” egységnek.

Ha a Steelers secondary kerül valahol szóba akkor mindenki azonnal rávágja: Troy Polamalu. A zseniális strong safety a 2003-as draft első körében érkezett az Acélvárosba és egyből beilleszkedett a Pittsburgh védelmébe. Rookie évében ugyan csak csereként számítottak rá, ám második szezonjában már kirobbanthatatlan volt a védelemből. Troy feltűnő jelenség a pályán, sörényszerű haja és lendületes játéka miatt lehetetlen szem elől téveszteni. Polamalut sokat kritizálták az első éveiben, hogy a passz ellen nem elég meghatározó, viszont a Steelers futás elleni védelmének egyik alappillére volt már a pályája kezdetétől. Kemény ütközései és mindent elsöprő játéka végett akasztották rá a szurkolók a „Tazmán Ördög” és a „Szamoai Fejvadász” becenevet. Tavaly a sérülései nem a legjobb évét zárta de 11 mérkőzésen is összehozott 58 szerelést. Idén sokkal többet játszott a mély zónákban, mint az előző szezonokban, így a passz elleni védekezésben is hozzá tudott tenni a Steel Curtain remekléséhez, ezt mutatja a 7 interception és a 17 pass deflection, ami az eddigi legjobb karrierje során. Troyt a goalline és rövid yardos szituációk specialistája, az egyik legjobban védekező defensive back ezekben a szituációkban. A Steelers védelmének alapja a blitz, Polamalut itt is remekül lehet használni, mert miután felgyorsult nincs az a támadó falember aki megtudná fogni. Néha el tud szállni, mivel az ilyen mindent elsöprő játékban könnyen benne van a hiba lehetősége, ha kicsit rutinosabb és technikásabb játékossal találkozik.

A safety duo második tagja Ryan Clark. 2006-ban csatlakozott a Steelers-hez, előtte a New York Giants-ben és a Washington Redskins-ben játszott változó sikerekkel. Clark nem az a safety aki hihetetlen playekkel kápráztatja el a „nagyérdemű”-t, hanem csöndben, de szorgosan végzi a dolgát. Az első szezonja egyből kiugróan sikerült végig kezdő volt, ám a Tampa elleni meccsen összeszedett egy lágyéksérülést ami miatt ki kellett hagynia a szezon hátralevő részét. A következő szezonjának hamar vége szakadt: 6 meccs után sérültlistára tették mikor már a 3. meccset kellett kihagynia lép problémák miatt.
Idén azonban bebizonyította, hogy tényleg helye van a csapatban, career high 87 tackle-t szerzett és passz ellen is jól muzsikált, ám többször játszott a box környékén, mint az ezelőtti szezonokban. Polamaluhoz hasonlóan Ő is nagyokat ütközik, kiérdemelte Ő is a hard hitter titulust. Komoly jelentősége lesz a Cardinals WR hármasa (Fitzgerald, Boldin és Breaston) semlegesítésében, mivel a cornerbackek nem biztos, hogy a helyzet magaslatán fognak állni. Clark szerint, hogy megfogják az Arizona támadóit a maximális koncentráció és a kommunikáció a legfontosabb, mivel a sok keresztbemozgást és a play action-öket nagyon nehéz máshogy levédekezni.

Akkor térjünk át a cornerbackekre. Ike Taylor és Bryant McFadden is hazai nevelés. Egyikük sem tartozik a poszt elitjébe, Taylor ugyan az egyik legjobb „Fantasy CB” mivel rendkívül sok szerelése van, de ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében sikeres mellette az elkapás és csak utána tudja megállítani a play-t. Első két évében inkább csak a special teamekben vett részt, először 2005-ben számítottak rá, mint „elsősoros” CB. Szerencsés év volt ez Ike számára, nagyon jó szezont zárt és a Super Bowl-on 7 szereléssel és egy interception-nel segítette csapatát a győzelemhez. Taylor sok szerelése mellett már a passzok ellen is elég jól teljesít, ha így fejlődik tovább akkor még komolyan építhet rá a Steelers secondary.
Idény elején Bryant McFadden nem gondolta volna, hogy a Super Bowl-on az egyik legnagyobb teher rá fog hárulni. A Florida State egyeteméről érkezett 2005-ben a csapathoz és egyből Super Bowl-t nyert. Ebben az évben még csak nickelként számítottak rá, a következő szezonban azonban már az utolsó hét mérkőzésen kezdőként lépett pályára, azonban a 2007 elején elszenvedett bokasérülés miatt kikerült a kezdőcsapatból. 2008-at is nickelbackként kezdte Deshea Townsend mögött, ám mikor Townsend megsérült remekül helyettesítette és sérülése után is visszatérhetett a kezdőcsapatba. Gyakorlatilag kevés rutinnal rendelkezik, érdekes párharc lesz az Ő és Anquan Boldin között lezajló csata.
Deshea Townsend most a nickelback posztját tölti be. A Cards sok passza miatt a Super Bowlon őt is sokat láthatjuk, de kérdéses, hogy Mike Tomlin inkább Woodleyt és Harrisont küldi hátra a zónákba, vagy leveszi egyik kitűnő passrusherét és több DB-s nickel, esetleg dime felállásba küldi pályára csapatát.

Az Arizona secondary-ének könnyebb dolga lehet, gondolhatják a laikusuk, pedig a Steelers passzjátéka se lebecsülendő. Hines Ward és Sanantonio Holmes sokszor megtréfálhatja a Cardinals defensive backjeit.

Itt is a strong safety-t kell előtérbe helyezni, ugyanis Adrian Wilson egyértelműen az arizonai defensive backek vezére. Itt is mint a Pittsburgh-nél egy kőkemény, ellenállhatatlan játékosról beszélünk, aki a box környékén érzi otthon magát, ahol vadászhat a futójátékosokra. Wilson 2001-ben került a Cardinalshoz és a special teamben játszott főleg az első évében. Következő szezonjában viszont berobbant és elkezdődött egy olyan sorozat amihez hasonlót nem sok safety produkált: Egyetlen teljes szezonjában se szerzett 75-nél kevesebb szerelést, ahol minimum 14 meccsen pályára lépett. Adrian igazi klasszisa a ligának: Heath Millerrel és Willie Parkerrel nagy csatákat fognak vívni, ha jól játszik a passz elleni védelem egyik oszlopos tagja is lehet. Wilson is rendkívül sokoldalú, blitzekre is használható, 2005-ben például 8,0 sacket ért el, ami 1982 óta a legtöbb amivel defensive back iratkozott fel a statisztikákba. Tehát Adrian Wilsonra is érdemes lesz figyelni a döntő folyamán…

Társa a pályán egy ex-cornerback Antrel Rolle. Rolle pályafutása elején nem muzsikált valami fényesen, inkább a szereléseket és a büntetéseket gyűjtögette, mint a deflectionöket. Ken Whisenhunt azonban úgy gondolta, hogy a jól szerelő játékost kipróbálja free safety-ként és úgy tűnik eddig ez a döntés bejött: Rolle néhány misstackle kivételével remekül védekezett, sokszor Wilsont is tehermentesíteni tudta azzal, hogy fellépett a boxba. A gyenge CB depth miatt nickelként is lehetett számítani rá CB múltja miatt és a futás elleni védelem így se gyengült sokat. Még újonc szerződését tölti, ami 2010-ben 8 millió dollár feletti fizetést garantálna neki, az Arizona vezetőinek vele is le kell ülni tárgyalni. Érdekesség, hogy a rájátszásban az offense-ben is pályára lépett, egyik megmozdulása first downt ért a Cardinals-nak.

A cornerbackek a Cards-nál nem sok rutinnal rendelkeznek. Az első számú CB Roderick Hood 2007-be került a csapathoz és egyből kezdő pozícióba került. Nem egy kimondott klasszis, a jó védekezései mellé sokszor ugyanennyi hiba is párosul, a jobb WR-ek át tudják játszani, így gondja lehet akár Hines Warddal, akár Sanantonio Holmes-szal. Futás ellen megfelelő, de ha nem siettetik eléggé Roethlisbergert akkor Ő egy gyenge pontja lehet a Cardinals védelemnek.
A másik oldalon az újonc Dominique Rodgers-Cromartie próbálja felvenni a versenyt a gyorslábú elkapókkal. Már idén, első szezonjában ki tudta harcolni a kezdő pozíciót és holtversenyben a legtöbb interceptiont szerezte a rookiek között, pass deflectionben viszont senki nem vehette fel vele a versenyt. Mindenképp jó húzásnak bizonyult a 2008-as draft első körében választott Cromartie, aki a San Diego Chargers-es Antonio Cromartie unokatestvére. Futás ellen nem olyan jó viszont hihetetlen sebességgel, agilitással és súlypontemelkedéssel rendelkezik, aminek köszönhetően rengeteg látványos play-t képes bemutatni. Az biztos, hogy mellette nem lesz egyszerű elszakadni a wide recievereknek.
DRC Eric Greent szorította ki a kezdőcsapatból, aki nem teljesített túl jól a szezon elején, így Whisenhunt az ifjú titánt tette a kezdőcsapatba. Green az év végén többször volt az inaktív listán így nem szabad vele komolyan számolni a Super Bowlon.

Nickelbackben könnyen elképzelhető, hogy Antrel Rolle fog játszani, mivel Willie Parkert nem szabad őrizetlenül hagyni, de ha nem Rolle lép fel, akkor Ralph Brown a Carolina Panthers elleni meccsen interceptiont fogó cornerback fog pályára lépni. Ezen a meccsen a fél secondary interceptiont fogott: Cromartie, Brown, Hood, és Rolle is feliratkozott az interceptiont szerző játékosok listájára.

A dimback Michael Adams lehet, aki idén jobbára csak a special teamben szerepel, de nagyon tehetséges fiatal játékos.

Alaphelyzetben egyik csapatnak sincs elképesztő secondary-e, viszont ha a pass rush úgy működik ahogy azt tervezik a csapatok akkor könnyen bővelkedhet a Super Bowl látványos interceptionökben, deflectionökben és a WR-eken „elkövetett” hard hitekben.

Hanó Péter (Peppers)