12. játékhét legjobbjai

A hét legjobbjai – offense:

Tony Romo (QB – Dallas Cowboys): A Cowboys rájátszásról szóló álmait a gyenge szezonkezdet után az irányítócsere, és az így pályára kerülő Romo élesztette újjá. A Dallas megtáltosodni látszik, az elmúlt hetekben 5 meccs során 4 diadal a mérleg, és a NY Giants „bénázásának” köszönhetően a csapat átvette a vezetést az NFC East csoportban. Romo a hétvégén ismét parádézott, a Tampa ellen 29 passzából 22 volt sikeres, 306 passzolt yardot ért el és kiosztott 5 TD-átadást is. 148.9-es QB-rating, magabiztos diadal, a hét legjobbja-jelölés: eredményes hét van a Cowboys irányítója mögött!

Larry Johnson (RB – Kansas City Chiefs): Bár volt olyan futó, aki több yardot vagy több touchdown-t szerzett a fordulóban, Larry Johnson azonban a kemény denveri védelem ellen vezette diadalra csapatát egy olyan rangadón, mely kulcsfontosságú lehet a rájátszás szempontjából. Persze a 34 futásból elért 157 yard és az 1 yardos TD miatt sincs szégyenkeznivalója a Chiefs ászának.

Steven Jackson (RB – St. Louis Rams): A Kosok hosszú vereségsorozatnak vetettek véget, nagyrészt univerzális futójuknak köszönhetően. Bár még korai lenne Jackson és Marshall Faulk között párhuzamot vonni, de figyelemre méltó, hogy Faulk-hoz hasonlóan Jackson is egyformán veszélyes futásokkal és elkapásokkal is. A 49ers elleni statisztikái: 23 futás, 121 futott yard (5,3-as átlag), 1 futott TD (36 yardról), 9 elkapás, 71 elkapott yard, vagyis összesen 194 támadó yard volt a termés.

Vince Young (QB – Tennessee Titans): Az idei draft legelőkelőbben elkelt irányítója végre tanújelét adta páratlan tehetségének a NY Giants elleni derbin. Young szinte egymaga hozta vissza a 4. negyedben a Titans csapatát 21-0-s hátrányból. A meccsen összesen 249 passzolt yard, 2 TD-átadás (4 és 14 yardról), valamint 69 futott yard (közte egy futott TD) került a neve mellé. Nem utolsósorban pedig a nyertes field goal előtt fél perc alatt 2 sikeres passzal és 18 yarddal hozta helyzetbe Rob Bironas-t, aki értékesítette a kísérletet.

Joseph Addai (RB – Indianapolis Colts): Egy újabb zseniális újonc, aki a jelek szerint tökéletesen be tudja tölteni a Colts támadósorában az Edgerrin James távozásával keletkezett űrt. Az Eagles egykor jobb napokat látott védelme többnyire csak szemmel tudta követni Addai futásait, és ennek 171 futott yard, 4 TD (15, 10, 15 és 4 yard távolságról) és kiváló 7,1-es átlag lett az eredménye. A 37 yard elkapás pedig már csak a hab volt a tortán.

A hét legjobbjai – defense:

Corey Ivy (CB – Baltimore Ravens): A rovatba tulajdonképpen a teljes Ravens-védelmet be lehetne tenni, mert tanítani való módon végezték ki a Steelers támadóit. Ivy teljesítménye a sokoldalúság és a nagy játékok miatt érdemel külön említést. 2 tackle mellett 1 sack, 1 interception és egy kikényszerített fumble is a neve mellé került a statisztikai lapra (ez utóbbiból szerzett egyébként 57 yardos fumble recovery TD-t Adalius Thomas). Az pedig az egész Ravens secondary érdeme, hogy a Steelers-nek nem volt 50 yard feletti elkapója a meccsen.

Terrell Suggs (DE – Baltimore Ravens): Még egy Holló, aki aktív részese volt a Pittsburgh legyilkolásának. Suggs-ot fizikai adottságai tökéletes defensive end játékossá teszik a Baltimore védelmi rendszerében, és gyakran képes kiugró teljesítményre is. Ezúttal 6 tackle és 2 sack szerepelt a meccs végén a „lőlapon”, illetve az a tény, hogy Roethlisberger mellett a Steelers futójátékát is sikerült lenulláznia a Ravens falának. Szerencsétlen Willie Parker "komoly" 22 yardot szenvedett össze 2,2-es átlaggal.

Asante Samuel (CB – New England Patriots): A szezon eddigi talán legjobb meccsén Samuel a sérülések által sújtott Patriots-secondary vezére volt. Cornerback létére 9 alkalommal állította meg a Chicago támadóit (mindegyik solo tackle volt), és nem mellesleg ugyanannyi Grossman-passzt kapott el, mint a Bears sztárelkapója, Mushin Muhammad. Más kérdés, hogy ennek a 3 interception-nek igazából csak a New England szurkolói örülhettek, de számukra Samuel szerzett labdái a diadalt is jelentették az NFC egyik legkeményebb csapata ellen.

Robert Mathis (DE – Indianapolis Colts): Mathis az Eagles elleni meccsen is megmutatta, hogy a Colts defensive falától miért rettegnek az aktuális ellenfél irányítói. Bár „szaktársa”, Dwight Freeney idén nem tündököl annyira, Mathis helyette is terror alatt tart minden irányítót. A Philly ellen 3 solo tackle mellett 2 alkalommal terítette le Jeff Garcia-t, aki mindkétszer elvesztette a labdát is az egyensúlya mellett. Az egyik labdát Mathis maga szerezte meg, a másik fumble után pedig azonnal TD-t szerzett a Colts védelme, Kelvin Hayden 26 yardos futásával.

Tamba Hali (DE – Kansas City Chiefs): A támadók után a védők közül is ki kell emelni egy újonc játékost. Tamba Hali a Denver elleni meccsen hatalmas szerepet játszott abban, hogy a Chiefs nyert, hogy a Kansas ezzel beérte a Broncost a csoportban, hogy a híres denveri futójáték teljes kudarcba fulladt és hogy Jake Plummer a jelek szerint a szezon után új munkaadó után nézhet. Hali statisztikái a meccsen: 6 tackle (4 solo, 2 assisted), 2 sack és egy kikényszerített fumble.

A hét legjobbjai – special team:

J.J. Arrington (RB – Arizona Cardinals): A Cardinals kick-off visszahordó játékosa igen termékeny hétvégén van túl. Összesen 220 yardot futott vissza a Minnesota kirúgásaival, 36,7 yardos átlag mellett. A koronát pedig már a meccs legelején feltette a teljesítményére: a kezdő kirúgást 99 yardon keresztül visszaadta a Vikings-nek egy TD formájában.

Mike Nugent (K – NY Jets): Nugent a Houston elleni meccsen minden lehetséges feladattal megbirkózott, ami egy rúgó számára a meccsen adódhat. 4 sikeres field goal-ja között volt közeli (23 yard), középtávoli (34 és 40 yard) valamint kimondottan távoli is (54 yard). Emellett berúgta a 2 jutalompontot, így összesen 14 ponttal járult hozzá a csapat sikeréhez. A kirúgások során pedig még egy tackle-t is bemutatott, ami azért nem megszokott a rúgóktól az NFL-ben sem.

Roscoe Parrish (WR – Buffalo Bills): Parrish 2 alkalommal állt fel a Jaguars puntjai során visszahordónak, és egy 22 yardos return, valamint egy 82 yardos punt return TD lett a tevékenységének végeredménye, amivel komoly szerepet játszott a Jacksonville feletti diadalban.

Michael Koenen (P – Atlanta Falcons): Ha egy punter bekerül a jelöltek közé, az általában együtt jár az adott csapat támadóinak szerencsétlenkedésével, így jelen esetben a Falcons drukkerei várhatóan nem örülnek Koenen jelölésének. Pedig a 6 punt során felmutatott 49,2 yardos átlag, a 3 darab 20 yardos vonalon belülre rúgott punt, a 65 yardos leghosszabb rúgás mind-mind szép mutatók. Ráadásul a New Orleans összesen -1 yardot tudott visszafutni a 6 punt return során, szóval a vereség nem Koenen teljesítményén múlt.

Josh Brown (K – Seattle Seahawks): Brown az idei szezonban talán élete legjobb formájában rúgdossa a tojáslabdát. Számos meccsnyerő field goal után ezúttal nem annyira a minőség, mint inkább a mennyiség emelte a jelöltek közé. Négy kísérletből négy értékesített mezőnygól (45, 41, 37, 28 yard) és 2 sikeres extra pont, összesen 14 szerzett pont a Green Bay elleni Monday Night Football alkalmával, mindezt ráadásul szakadó hóesésben. Ez bizony klasszis teljesítmény volt!

Somoskövi Gergely (somoskovig)