6. hét előzetesek

Washington Redskins (3-1) @ Green Bay Packers (4-1)
19:00 - Lambeau Field, Green Bay

Igazából az NFC két pozitív-meglepetéscsapatáról mikor a Redskins és a Packers szóba kerül. Az hogy eddig csak egy vereséget szedtek be bizony sok, nagy esélyes csapatban irígységet ébreszthet. Szinte kár, hogy egymás elleni játékuk valamelyikük mérlegén fog rontani, de még így is szép az eddigi produkció a vártakhoz képest.
A Washington múlt héten a passzerős Detroit legénységét döngölte el csúnyán, 34-3-ra. Jason Campbell rendkívüli nyugodtsággal passzolgatott, ugyan nem egy vadállati mennyiséget, inkább csak pontosan, hidegfejű játékot bemutatva. Sajnos vezető receivere, Antwan Randle El sérülten hagyta el a pályát, játéka most is kérdéses, ha pályára is lép, valószínűleg csak részmunkaidőben lesz foglalkoztatva, míg James Thrash és Keenan McCardell inkább előtérbe kerülhet. A földön a folyamatosan kisebb-nagyobb sérülésekkel bajlódó Clinton Portis próbál rendet rakni, ez Randy Thomas elhúzódó gyógyulásával persze kicsit nehezebb lesz. A múlt meccsen két labdát is elhagyó futó keze nem tűnik olyan biztos szorításunak, amibe korábbi váll és karsérülései is belejátszhatnak.
A védelem kitett magáért, a Lions ellen öt labdaszerzést produkáltak. Sajnos sérülés miatt Marcus Washington valószínűleg nem játszik, pótlására valószínűleg Randall Godfrey érkezik.
A Packers kicsit leült Favre rekorddöntése után, de ezt nem szabad tendenciának tekinteni. Az idén fiatalos agresszióval kiálló Favre múlt héten sem játszott tulajdonképp rosszul, a Bears védelem ellen a két interception azért nem akkora meglepetés. A nagy öreg mégsem nyugodhat meg, hogy most könnyeb dolga lesz: kezdő centere, Scott Wells csúnya arccsont-törést szenvedett (a szemüreget határoló lapos csontlemeze tört el). Múlt héten Donald Driverre nagyon figyeltek a Bears-védők, így inkább Greg Jennings szaladozott üresen, így végül kb ugyanannyi labdát kapott a Driver-Jennings-James Jones trió. A futásnál hasonló bontakozott ki eddig, és hasonlóra számíthatunk ezután is: nemhogy a kezdő, hanem a KÉT kezdő futó neve is állandó rejtély, a Brandon Jackson - Vernand Morency - DeShawn Wynn trióból bárki bármikor pályára léphet.
A védők közül persze Nick Barnett emelkedik ki, akit abszolut nem árnyékolt be A.J. Hawk jötte, és idáig egy statisztikai szörnyetegként funkcionál. A védekezés amúgy nem nagy erőssége a Green Baynek, jó középmezőnyben találjuk őket. Tavalyhoz képest a két sztárrá avanzsált DE, Kabeer Gbaja-Biamila és Aaron Kampman teljesítménye eddig csalódás, legalábbis sokan többre számítottak tőlük.
Jó kis NFC rangadóra számíthatunk, míg a Green Bay agresszív passzjátékkal, addig a Redskins egy kiegyensúlyozottabb támadójátékkal készül kiállni két "háááát...." védelem ellenében - az ilyenek pedig általában élvezetesek.

Philadelphia Eagles (1-3) @ New York Jets (1-4)
19:00 - Giants Stadium, New York

Ha valaki azt mondja a szezon előtt hogy a Philly 1-3-mal kezd, akkor minimum furcsán néztem volna rá. Most viszont látva a középszerű támadójátékot és a futás ellen kiváló, viszont passz ellen csak épp elég védelmet, nem vagyok annyira meglepve. Hasonló igaz a Jetsre, a támadásuknál már csak a védelmük rosszabb. Nagyon kíváncsian várom hát, ki mozdul el a mélypontról.
Donovan McNabb legalább nem sérült meg eddig, de ezen felül nem sok érdemlegeset tud felmutatni idén - és hol van már az a tavalyi fergeteges szezonkezdet?! Az egyébként kitűnő McNabb idén leginkább Westbrookot kereste labdákkal, és míg három hete a Detroit ellen parádézott, két hete a nem éppen acélosnak ismert Giants védelem 12(!) alkalommal gyalulta a gyepszőnyegbe - bár ezt inkább a támadófalnak lehetne elkönyvelni, nem az irányítónak. Állandó célpontjára, Brian Westbrookra maradt volna hát a feladat, hogy csapatát kilökje a gödörből - persze ehhez játszania kellett volna. Helyettese, Correll Buckhalter ugyan kiválóan elláta a hálátlan feladatot, a jets ellen ismét Westbrook játszhat. Fő elkapókról nehéz beszélni, Kevin Curtis a legkedveltebb célpont, de mindezidáig ő sem egy olyan "McNabb No.1 célpont-statisztikai-szörnyezet" , amilyennek várni lehetett.
A védelem legnagyobb hiányzója volt Brian Dawkins, aki nyaksérülése óta a gárda nem találja régi önmagát, és a pár éve még rettegett Philly védelemből mára csak a védőfal bír valamennyi hírnévvel. Jelzem, ők teszik is a dolgukat, futás elleni védekezés terén a liga hatodik helyén áll az Eagles.
A New York Jets a tavalyi kiváló szereplés, rájátszásba kerülés, trükkös védelem ellenére is 1-4-gyel kezdett. Chad Penningtonról pozitívumként elmondható, hogy pontosan dolbálgat, 0,7 felett van a sikeres/megkísérelt arány - viszont ha sikertelen az már többször is interceptionben végződött - jelenleg ötnél jár. Érdemes elmondani, hogy a Jets támadófal idén a tavalyihoz képest borzalmasan teljesít, Penningtonnak néha szó szerint az életéért kell futnia - bár a Ginats őt jobban kímélte, mint McNabbet egy héttel korábban. Két legfontosabb targetje Jerricho Cotchery és Laveranues Coles a "new yorki rangadón" ugyan TD nélkül maradtak, most viszont legalább egyiküknél számíthatunk pontszerző akcióra. Nem úgy a futóknál, ugyanis mióta Thomas Jones a Nagy Almába költözött teljesítménye ugrásszerűen megváltozott - negatív irányba. Futásai enerváltak, kiszámíthatóak, és ezen a néha bedobott Leon Washington sem tud sokat segíteni, bár neki legalább már van touchdownja.
A védekezőegység tavaly cseles volt, gyors, könnyen váltott alapfelállást, sokat blitzeltette a defensive backeket - ebből idén semmit nem látni. Vagy mindenki felveszi és kielemzi a védekező playhívásokat, vagy egyszerűen átlátható és konzervatív a védőséma. Egyaránt képtelenek a futást és a passzjátékot is megfogni. A védőfalban Kenyon Coleman ugyan próbálkozik, de sem a falember-társaktól, sem a linebackerektől nem jön segítség. Jonathan Vilmának továbbra sem ízlik a 3-4, és ez bizony az egész védelemre rányomja a bélyegét.
Míg a Jets csak támadással tud győzni, addig a Philly már a védelemmel is sikert érhet el. Lito Sheppard (játéka kérdéses) és Sheldon Brown megfoghatja a két fürgelábú elkapót, míg a védőfal a passrushra és a futás lezárására is megfelel. A Jetsnek az eddigiek alapján egy jól játszó McNabb ellen egyszerűen nincs orvossága.

Csordás Gábor (TyR)

Tennessee Titans (3-1) @ Tampa Bay Buccaneers (3-2)
19:00, Raymond James Stadium, Tampa

Érdekes mérkőzés lesz a Tampa és a Titans összecsapása. A Tampát hetek óta nehezíti, hogy egymás után esnek ki a futójátékosok. Előbb Cadillac Williams, utána meg Michael Pittman dőlt ki. Cadillac egész szezonra, Pittman pedig 6-8 hétre. Pótlásukra csak egy FB-et, az Oakland által idén elengedett Zach Crockettet sikerült szerződtetni. Így úgy tűnik, pályafutása során először Earnest Graham lesz a csapat kezdőfutója ezen a hétvégén. A csapat eddig nagyon eredményesen használta a futójátékot, azonban most más területeken kell inkább érvényesülniük, egyrészt, mert nincs igazán jó RB-jük már, másrészt a liga egyik legjobb futás elleni védelmével néznek szembe. A Titans védőfala, elsősorban Albert Haynesworth révén dominál szinte minden csapat ellen, az idei évben még nem engedtek csapatot 100 futott yard fölé. És ami nagy baj a Bucs számára, hogy passz ellen is meglehetősen hatásos a Titans védelme. A linebackerek, Bulluck vezetésével kiválóan zónáznak, a secondaryben alkalmazott rotáció révén pedig mindig van friss játékos CB vagy S posztokon. De hát nem tehet mást a Bucs, passzolniuk kell, minél többet, így, hogy nincs igazi komolyan terhelhető RB-jük. Jeff Garciára nincs is panasz, az Eaglestől megszerzett QB idén még nem dobott interceptiont, 5 mérkőzésen 4 TD átadása van. Nagy szüksége lesz arra, hogy az eddig megbízhatóan játszó Ike Hilliard mellé fellépjen valaki az elkapók közül. Joey Galloway a csapat első számú WR-e mindig kettős őrizetet kap, így neki nehéz boldogulnia. Ezért lesz nagy szükség arra, hogy valaki a Maurice Stovall, Michael Clayton, Alex Smith trióból jeleskedjen a hétvégén az elkapásokban.
A Titans támadójátéka jelenleg leginkább a futójátékra épül. LenDale White, Chris Brown és Vince Young együtt szállítja a yardokat. White teljesítménye érdekes, a korábban inkább fegyelmezetlenségeiről ismert játékos idén kezd végre olyan teljesítményt nyújtani, ami egy kezdő RB szintjének felel meg. Young pedig ismerve adottságait, nem is meglepő, hogy mindig kiveszi a részét a labdacipelésből is. Ha van a Tampa Bay védelmében gyengébb pont, az pontosan a futás elleni védelem. Barrett Ruud beépítése a csapatba nagyon jót tett, de még ez sem elég ahhoz, hogy a csapat átlagosnál jobb legyen futás ellen. Ez lehet a vesztük. A passz ellen a csapat tűrhetően védekezik, játékosai az elmúlt hetekben remek passzoffense-ek ellen is bizonyítottak (a Colts ellen azért kicsit elmaradtak a várakozásoktól). Csakhogy a Titans elég keveset passzol, és nem lenne meglepő, ha kicsit óvakodnának ettől ezen a héten. Vince Young ugyanis az elmúlt hetekben csak az interceptionök gyártására volt képes többnyire. De az ő teljesítményét már megtanultuk máshogy értékelni. Van úgy, hogy botrányos statisztikával végez, de mégis ő a főszereplője annak a drivenak, amivel csapata diadalmaskodik.
Összességében, úgy gondolom, a mérkőzés esélyese a Titans, mert kedvez nekik az, hogy a Tampának most többet kell passzolnia, mint általában, illetve, hogy a Tampa futás ellen kicsit gyengébben védekezik, ami pedig a Tennessee Titans specifikuma.

Gaál Sándor (gsn)

Oakland Raiders (2-2) @ San Diego Chargers (2-3)
22:15 Qualcomm Stadium, San Diego

Az AFC West divíziórangadója talán a Chargers főedzőjének, Norv Turnernek lesz a legérdekesebb. Két évig vezette anno a Raiders gárdáját, és akkor mind a négy mérkőzését elvesztette a Chargers ellen. Most kicsit más lesz a helyzet, hiszen a Chargers edzőjeként ex-csapatával kell megküzdenie. A győzelem csapata számára is fontos, de talán méginkább neki, hogy megmutassa Al Davisnek, hogy igenis képes ő eredményeket elérni ebben a ligában. Tegyük hozzá gyorsan, nem lenne csoda egy Chargers győzelem, sőt… Az egész NFL egyik legtehetségesebbnek tartott csapatáról van szó ugyanis, amely a mérkőzés esélyese. A múlt heti Broncos elleni hatalmas győzelem után kezdenek Turner feje felől eltűnni a viharfelhők, pedig ott voltak azok nagyon sokáig. A tetőpontot a Chiefs elleni hazai mérkőzés jelentette, amikor is ő maga hibázott, elrontva a második félidei taktikát. Mára tanulni látszik ebből, és még jobban bevonja a játékba a csapat legjobb játékosát, a tavalyi MVP-t, LaDainian Tomlinsont. LT játéka jól érvényesülhet a Raiders ellen, hiszen eddigi 12 Raiders elleni mérkőzésén 1455 yardot és 12 TD-t ért el, megspékelve még ezt 3 passzolt TD-vel. Ha Turner nyerni akar, minden második labdaérintésnél minimum LT kezeiben kell legyen a labda. A Raiders futás elleni védelme mellett idén átlagos a passz elleni védekezés is. Ez nem jelent jót a csapatra nézve. Elméletben Asomugha és Washington nagyon jó CB-k, de idén nincsenek igazán formában, több nagy playt kellene csinálniuk, ahogy azt tették az elmúlt évben. Ezen a héten ellenfeleik nem igazán tartoznak az elit kategóriába. A Chargers két kezdő WR-je, Craig Davis és Vincent Jackson nem hordoz magában óriási fenyegetést. Sokkal inkább veszélyes Antonio Gates, akit esetleg egy állandó safety kísérettel, vagy Thomas Howarddal (LB) áldhat meg az ég ezen a napon. Gatest nem lehet kikapcsolni a játékból, de talán sikerül a Raidersnek kicsit megfognia a fantasztikus TE-et. Philip Rivers (QB) teljesítménye nagyon függ elkapóitól. Alapvetően azt gondolom, hogy ez a hét nem az övé lesz, még akkor sem, ha a számok alapján nem jó a Raiders passz elleni védekezése.
Az Oakland Raidersben a héten ismét Daunte Culpepper kezd majd QB pozícióban. A csapat viszont továbbra is futásirányultságú marad. Igaz ez akkor is, ha Lamont Jordan hátsérüléssel bajlódik, és valószínűleg nem játszhat (mellette még Gerald Warren (DT) és Derrick Burgess (DE) kiesése valószínű ezen a héten). A semmiből egy offseason alatt csodálatossá váló támadófal a liga legtöbb futott yardjához segítette eddig a Raiderst. Jordan távollétében nagy segítség lehet Dominic Rhodes visszatérése eltiltásából, illetve a beugróként mindig ígéretes teljesítményt nyújtó Justin Fargas szereplése. Egyetlen probléma csak az, hogy a Chargers a liga jobb futás elleni védelmei közé tartozik, szóval ez nem segít a Raidersnek. A oaklandi passzjáték inkább visszafogottnak nevezhető Lane Kiffin offensében, így nem nagyon valószínű, hogy az amúgy meglehetősen inkonzisztens San Diego secondaryt hatalmas próba elé állítanák.
Úgy gondolom, hogy a mérkőzés esélyese a Chargers. Minél több labdát kap LT, annál nagyobb az esélye, hogy nem hagyják el szomorúan a szurkolók a Quallcomm Stadium-öt.

Gaál Sándor (gsn)

St. Louis Rams (0-5) @ Baltimore Ravens (3-2)
19:00, M&T Bank Stadium, Baltimore

Survival- ezzel az egy szóval jellemezte Brian Billick, a Baltimore Ravens csapatának főedzője a múlt heti, 9-7-es győzelemmel véget ért San Francisco elleni meccset. Vehetjük ezt a mérkőzés szorosságára utaló kijelentésként is, de talán jobban illik magára a Ravens csapatára. Természetesen nem ők az egyetlenek ilyen téren, de elég nagy sérüléssorozat sújtja a csapatot. Steve McNair ugyan eddig tudta vállalni a kezdéseket, de nem egyszer jött be Kyle Boller helyettesíteni(a Jets elleni meccs végig az ő kezében volt), most pedig csak a mérkőzés előtt fog kiderülni hadrafogható-e a veterán irányító. Hasonló cipőben jár(biceg?) még Samari Rolle(CB), Todd Heap(TE), Jonathan Ogden(LT) és Mike Flynn(C). Trevor Pryce(DE), Adam Terry(OT) és Daniel Wilcox(TE) viszont biztosan kihagyják a meccset. Visszatérve a falemberekhez: amikor a 49ers ellen megsérült Ogden addigi cseréje, Terry, illetve a kezdő center Flynn, elképesztő felállást láthatott a továbbiakban a közönség. A Ravens támadófala a következőképpen volt kénytelen felállni: Jared Gaither (rookie)-Jason Brown(4th year)-Chris Chester(3rd year, eredetileg guard)-Ben Grubbs(rookie)-Marshal Yanda(rookie). Az oldalvonalnál pedig nem állt több falember... De bármennyire hihetetlen, ez az egység nem engedett sacket a 49ers védelmének, ellenben 315 yardhoz és 38 perc labdabirtokláshoz segítette saját csapatát. Egy fél gameball kijár Chris Foersternek, az OL coachnak. (A héten már egy korábban támadó-, ám jelenleg védőfalban szereplő játékost is próbálgattak edzésen) Az más kérdés, hogy az offense többi tagja nem tud az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. A Ravens csapata az eddigi 5 meccs során mindössze 5 TD-t ért el(a legutóbbi 10 negyed alatt 1), ez pedig elég kevés egy McNair-McGahee-Mason/Clayton fémjelezte egységtől. A Rams gárdájánál viszont épphogy kellemes meglepetés érhette a csapatot előző héten(már amennyire egy vereség lehet akármennyire is kellemes…). Győzni ugyan megint nem sikerült(így a legutóbb 45 éve előfordult, még Los Angeles-i időkből származó legrosszabb szezonkezdő mutató(0-6) nagyon közel került…), de a Gus Frerotte vezette támadósor 31 pontot „tett fel a táblára”, és 190 play után ismét touchdownnak örülhetett a St.Louis-i publikum. Frerotte 262 yarddal, és 3-3-as TD-INT mutatóval zárta a meccset, ami minden tekintetben több(de nem mindig jobb), mint Bulger statjai. Az irányító javulását nem fogja segíteni, hogy ismét nélkülöznie kell jó pár WR-ét(Isaac Bruce, Dante Hall, Dane Looker), így Torry Holt és Drew Bennett mellett mindössze 2 másodéves WR fogja az elkapógárdát alkotni. Steven Jackson ismét nem fog játszani, így a múlt héten 135 total yardig jutó Brian Leonard kap lehetőséget újra. A sérült támadófal fogalma a Ramsnél se ismeretlen, az eddigi 5 meccsen 5 különböző kezdőötös lépett pályára.
Ez a támadóegység próbálja meg majd felvenni a versenyt a hosszú évek óta hihetetlen erős Ravens védelemmel. Azzal a védelemmel, amelyik az elmúlt 10 évben kilencszer volt Top 10-es, 8 alkalommal pedig a legjobb ötben találhattuk meg a nevüket. A Superbowl győzelemhez is volt valami közük(165 kapott pont a 2000-es alapszakaszban)… Ed Reed ötödik meccsén a harmadik IT-jét szerezte, a 49ers gárdáját pedig az első félidőben 1 first downon tartották. A meccs végére ez a szám 6-ra javult. Sok sikert, Gus! A Rams védelmében folytatódik a mozgolódás; játékosok jönnek, mennek, sérülnek, felépülnek. Jó hír, hogy Tye Hill(CB) valószínűleg visszatér a csapatba, bár még nem kezdő szerepben, Claude Wroten(DT) pedig letöltötte 4 meccses eltiltását. A negatív oldalra fordulva: Raonal Smith(LB) ismét nem játszhat, és a Cardinals elleni meccsen további 2 safety, Todd Johnson és Jerome Carter sérült meg. Carter szezonjánek vége, Johnson játékára viszont van esély, ahogy Corey Chavous(S) is talán játékra jelentkezhet. A bizonytalanságot kicsit áthidalva a Rams szerződtette Bwahow Jue-t(S), aki legutóbb a Chargers alkalmazásában állt.
Legutóbbi meccsük 2003-ban volt, ahol a Rams nyert 33-22-re, védelmük 7 labdaszerzésének köszönhetően. Erre, de még a győzelemre is kevés esélyt látok most. Ha a Ravens javít a redzone offensen, illetve a védelem hozza a szokásos formáját, nem lehet kérdéses a hazai siker.

Mundy András

New Orleans Saints (0-4) @ Seattle Seahawks (3-2)
02:15 Qwest Field, Seattle

Csalódott csapatok csatáját csodálhatjuk az NBC csatornán hétfő hajnalban, amikor a még mindig nyeretlen Saints látogat a 3-2-vel álló Seahawks csapatához. Mindkét csapat nehezen emészthető vereségen esett át az előző fordulóban, különböző formákban. A Seattle megkapta az esélyt a visszavágásra a Pittsburgh Steelers gárdájának a legnagyobb(XL-es) Superbowlon elszenvedett vereségért. Azonban a Sólymok csúnyán leszerepeltek a 4 kezdőjátékost is nélkülöző Steelers ellen. A 2000-es szezonkezdet után ismét lenullázták a csapatot, Mike Holmgren HC pályafutásának 2. elszenvedett nullázása volt. A támadóalakulat rég nem látott szenvedést mutatott be Matt Hasselback(QB) és Shaun Alexander(RB) vezetésével. Az irányító mindössze 116 yardot passzolt, kevesebb, mint 50%-os pontossággal, és a csapat legjobb pontszerzési esélyét egy endzone INT-tel rontotta el. Holmgren le is hozta még a mérkőzés vége előtt. Alexander pedig mindössze 11 carryt kapott, azokból pedig 25 yardot sikerült összekotorni. Rég volt az az MVP szezon… Persze, nem lehet csak e két ember nyakába varrni a vereséget, a támadófalnak is fontos szerep jut a labda mozgatásában. Ám voltak alkalmak, amikor Hasselback hosszú másodpercekig nézelődött jobbra-balra, de végül oldalvonalon túlra kellet dobnia a labdát. Deion Branch(WR) sérülése se jött jól a csapatnak, őt pár hétig kell majd nélkülözniük. D.J. Hackett(WR) sem kész még a visszatérésre, így a Bobby Engram, Nate Burleson, Ben Obomanu, Courtney Taylor négyesnek kell majd felvennie a versenyt a Saints D-vel. Engram több időt fog a szélen tölteni, de majd vissza-visszatér a számára ismertebb slot pozícióba. Alexander dolgát pedig a 15 évet a ligában szolgált FB, Mack Strong sajnálatos visszavonulása nehezítheti meg kicsit, bár cseréje, Leonard Weaver az edzéseken jól mozgott. Ám e tényezők sem akadályozhatják meg a Seahawks támadóalakulatát abban, hogy eredményesek legyenek a Saints védelme ellen. A New Orleans csapata eddig átlagban majdnem 30 pontot kapott meccsenként, első(és egyetlen) sackjüket az 5. héten mutatták be... Nyomás így nehezedik az ellenfelek irányítóira, a CB-k pedig nemnagyon képesek a WR-ekkel maradni. A holtszezonban igazolt Jason David(CB) kénytelen lesz kihagyni a meccset, hogy ez melyik csapat előnyére válik, nehéz megmondani…
Múlt héten a Saints már úgy nézett ki meg tudja szakítani zuhanását, de végül kulcsszituációkban hibázva kikaptak a David Carr vezette Pantherstől. Javítani kell mindenképp a csapat koncentrációján, hiszen amíg gyermeteg hibákat követnek el tucatjával(elejtett labdák, kihagyott mezőnygólok, büntetés miatt visszafújt TD...), nehezen fognak jönni az eredmények. Brees(QB) 2 újabb INT-et dobott(egyet nyílegyenesen a DB kezébe), 1/9-re módosítva TD/INT mutatóját, Bush(RB) mindössze 2.9-es átlaggal fut, Colston(WR) csak 9.8 yardot szerez elkapásonként. Nem ezt láttuk tavaly a Saintstől… Olindo Mare(K) helye pedig már veszélyeztetve van, a csapat több rúgójátékost is tesztelt a héten(köztük volt Mike Vanderjagt is).Most pedig ismét nem könnyű védelemmel néznek farkasszemet. A Seahawks D két vezére, Lofa Tatupu(MLB) és Julian Peterson(OLB) hatalmas formában játszik. Tatupu a tavalyi statisztikái körül mozog, Peterson viszont hihetetlen dolgokat mutatott be eddig. Legutóbbi 2 meccsén 14 tackle, 4 sack, 2 forced fumble a mérlege. Kell is a két LB jó játéka, hiszem Reggie Bush bármikor képes lehet egy hatalmas egyéni megmozdulásra. A Steelers ellen egyébként is sok rossz szerelési kísérlet volt, bár most nem kell Davenport-méretű ellenfelektől tartani. Sean Payton, a Saints edzője azt nyilatkozta, hogy szeretné jobban bevonni a támadójátékba a WR-eket, több lehetőséget adva pl. Lance Moorenak és David Pattennek. Ez felkeltheti a Seattle DB-k figyelmét, elvégre Brees eddigi egyetlen meccsén 332 yardot és 3 TD-t dobott a Seahawks ellen még a Chargers színeiben. Bár ebbe nem nagyon kapaszkodhat jelenleg az irányító.
A mérkőzés esélyese a Seattle csapata, a kiegyensúlyozottabb csapatrészek, illetve a kisebb zűrzavar miatt. Persze a Saints offense is felébredhet bármikor egy esetleges pontzáporhoz...

Mundy András