Big East figyelő 9.

Az ötödik játékhét mérkőzéseinek összefoglalói:

Connecticut Huskies-Vanderbilt Commodores 40-21
A Vandy számára nem kezdődhetett volna rosszabbul az east hartfordi vendégszereplés, rögtön az első játéknál elveszítették a labdát. Három playen belül máris vezetett a UConn, a visszatérő Jordan Todman TD futásával, amelyet egy újabb futott TD követett a második negyed elején a sztárfutótól. Innentől azonban a Vanderbilt percei következtek. Három Commodores driveból három TD született mindössze négy perc alatt. A Huskies védői egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a mozgékony, de máskor igen gyengén szereplő irányítóval, Larry Smith-szel. A félidőre már döntetlen volt az állás, a Connecticut nem esett össze a 21, sorozatban kapott ponttól, és a QB, Cody Endres vezette támadással egyenlítettek. A második félidőben aztán már csak a UConn szerzett pontot, a Vanderbilt sok labdát adott el, és nem tudott mit kezdeni Jordan Todmannel, aki ezen a napon (is) a Huskies legjobbja volt. Most már egyértelmű az is, hogy Cody Endressel a UConn offense sokkal jobb teljesítményre képes, illetve érdekesség, hogy a védelem az utóbbi két mérkőzésen nagyon feljavult a szünet után. A Connecticut a második csapat, amely idén képes volt arra, hogy egy BCS ellenfelet legyőzzön a Big East együttesei közül.
A mérkőzés legjobbja: Jordan Todman (RB, Connecticut) 37 futás, 190 yard, 2 TD, 12 elkapott yard



Rutgers Scarlet Knights-Tulane Green Wave 14-17
A mérkőzés második playével megszerezte a vezetést a Rutgers a Tulane ellen, de ezzel a pozitív dolgok véget is értek. Mohamed Sanu 91 yardos TD futása a leghosszabb play volt az iskola történetében. A Tulane átvette a vezetést a második negyedben és nem sokkal később a sérülten játszó Knights irányító, Tom Savage számára véget ért mérkőzés. Bár tudjuk, milyen gyengén szerepelt eddig idén a fiatal QB, egy kezdő irányító elvesztése mindig hatalmas probléma. Különösen igaz ez, ha egy elsőéves QB-nak kell átvennie a kezdő feladatokat. Chas Doddra pontosan ez várt, és bár elfogadható játékot nyújtott, nem sikerült megfordítania a mérkőzést. A harmadik negyedben a Tulane Joe Kemp révén elhúzott 17-7-re, de innen még felállt a Schiano csapat. Dodd 10 yardos TD passzal találta meg Sanut, és már csak 3 pont volt a hátrány. A negyedik negyedben tovább próbálkozott a Rutgers, de egyszerűen semmi sem sikerült nekik. Végül Dodd interceptionje vetett véget a mérkőzésnek számukra. A Tulane futójátékát megsemmisítő Rutgers D ezúttal nem szerzett labdát, a támadójáték a szokásos volt, ráadásul még Savage is kidőlt, ennek a következménye az, hogy a C-USA egyik középcsapata ellen alulmaradt a Rutgers Piscatawayben. Számíthattunk rá, hogy előbb-utóbb visszaüt a támadójáték gyengesége, de hogy ez éppen a legkönnyebb ellenféllel szemben sikerült, az nem sok jót jelent a jövőre nézve...
A mérkőzés legjobbja: Mohamed Sanu (WR, Rutgers) 9 futás, 122 yard, 1 TD, 70 elkapott yard, 1 elkapott TD

Pittsburgh Panthers-FIU Golden Panthers 44-17
A mérkőzés egy meglepetéssel kezdődött, hiszen nem szerepelt a kezdőcsapatban Dion Lewis, a gyengélkedő, de a szezon előtt Heisman esélyesnek tartott futójátékos. Helyét az a Ray Graham vette át, aki eddig idén sokkal jobban teljesített, mint Lewis. Együtt érkeztek a csapathoz a 2009-es recruiting class tagjaként, és a különböző szervezetek Grahamet tartották jobb RB-nek. Azért lett tavaly a kezdő RB Lewis, mert Graham sérüléssel bajlódott a beilleszkedésekor, illetve mivel annyira jól ment Dionnak a játék, ő maradt a kezdő. Most pedig az ellentétes folyamatot láthatjuk, amikor ő húz hasznot Lewis gyengélkedéséből és sérüléséből. Graham ide vagy oda, az első játékrészben megint csak szenvedett a Pitt. Tino Sunseri, a Panthers QB-ja a szünetben 5 sikeres passzkísérlettel állt, miközben Jonathan Baldwin, a csapat sztár WR-e 7 yardos teljesítményt tudhatott maga mögött. Sunseri játéka a múlt heti, Miami elleni produkciót idézte. A második negyedben 23 pont született, 3 sikeres FG mellett (kettő Hutchins és a Pitt, egy Griffin és a FIU részéről) mellett Graham 34 yardos, illetve Darriet Perry 1 yardos TD futása hozta a pontokat a két oldalon. A harmadik negyed rögtön egy Pittsburgh labdavesztéssel kezdődött, Mike Cruz, a TE követett el fumblet. Ennek ellenére nagyrészt a Panthers birtokolta a labdát a negyedben, de csupán egy sikeres FG-ig jutottak. A záró játékrészben aztán átlépett addig jól küzdő ellenfelén a Wannstedt gárda. Graham újabb két TD-t szerzett, amelyek közül az első 79 yardos volt, és végül 28-7-re sikerült nyerni az utolsó negyedet. A passzjáték is valamivel tűrhetőbb lett a mérkőzés végére, de a győzelmet a szenzációsan játszó Ray Grahamnek köszönhette ezen a napon a Pitt. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul az RB poszt a továbbiakban. A kiváló formában levő Graham kiérdemelte, hogy sok lehetőséget kapjon, vajon milyen hatással lesz játéka Dion Lewis szereplésére?
A mérkőzés legjobbja: Ray Graham (RB, Pittsburgh) 29 futás, 277 yard, 3 TD, 19 elkapott yard, 78 kick return yard

Arkansas State Red Wolves-Louisville Cardinals 24-34
A Cards egy félidő alatt eldöntötte az Arkansas State elleni idegenbeli mérkőzést. A Louisville az első félidőben hét támadássorozatot vezetett és abból öt pontszerzéssel ért véget. Ez is jól jelzi, hogy a Red Wolves védelme még a beharangozottnál is rosszabb teljesítményt nyújtott. A 31-7-es szünetbeli vezetés kialakításában szinte az egész Cards remek teljesítményt nyújtott. A védelem minimalizálta az Arkansas State támadójáték hatékonyságát, az offense pedig megállíthatatlan volt. A két futó közül ugyan Bilal Powell szerzett két TD-t, de Victor Anderson is kiválóan játszott (ő is 100 yard fölé került végül). Az elkapóknál főleg a két TD elkapást jegyző Josh Bellamy emelhető ki, az irányító, Adam Froman pedig ismér túlszárnyalta magát. Az első félidő egyetlen negatívuma az volt louisville-i szempontból, hogy Chris Philpott kihagyott egy 42 yardos FG-t... Az impresszív első félidő után aztán visszaesett a teljesítmény, Ryan Aplinék átvették a kezdeményezést, és sorozatban 17 pontot szereztek. 31-24-nél aztán ismét megemberelte magát a Cards, és egy FG-lal bebiztosították a győzelmet. Kisebb csalódás volt a visszaesés, úgy tűnik az elmúlt hetek tekintetében, hogy a Louisville még csupán egy kimagasló félidőre képes, de ezúttal elég is volt ennyi a sikerhez.
A mérkőzés legjobbja: Bilal Powell (RB, Louisville) 21 futás, 157 yard, 1 TD, 65 elkapott yard, 1 elkapott TD

South Florida Bulls-Florida Atlantic Owls 31-3
Négy eltiltott védője nélkül kezdte a mérkőzést a FAU a USF ellen. Hamar hátrányba is kerültek, miután Jerrel Young interceptionjét követően a Demetris Murray sérülése miatt ezúttal elsőszámú RB-ként tevékenykedő Moise Plancher 5 yardos futott TD-t ért el. A negyed vége felé aztán már két TD volt Skip Holtzék előnye. Egy Quenton Washington által blokkolt puntot követően Armando Sanchez futott be az endzoneba. Eric Schwartz kihagyott egy FG-t, de ez sem veszélyeztette a USF biztos szünetbeli előnyét. Nem tudott mit kezdeni az egyébként nagyszerű FAU támadójáték a Bulls védelmével, amely iskolarekordot jelentő hét sacket mutatott be. Jeff Van Campék mindössze egy FG-ra voltak képesek az egész mérkőzésen. A második félidőben már csak a South Florida szerzett pontot, és pozitívum, hogy végre a passzjáték is egészen jól működött, illetve a sérüléséből visszatérő Dontavia Bogan is kimagasló teljesítményt nyújtott.
A mérkőzés legjobbja: Moise Plancher (RB, South Florida) 20 futás, 93 yard, 2 TD

A konferencia állása:
 

Erősorrend:
 

Mozgások a ranglistákon:

AP Top 25: Jelenleg nincs top 25-ös Big East csapat.
USA Today Coaches’ Poll: Jelenleg nincs top 25-ös Big East csapat.
BCS rangsor: -

Beharangozók, hatodik játékhét:

A hét mérkőzése: Notre Dame Fighting Irish-Pittsburgh Panthers

Nyugodt szívvel lehetett volna ezt a mérkőzést a hét rivalizálása rovatban is elemezni, de ennél azért sokkal kiemelkedőbb összecsapás ez. A Big East konferenciának már csak három mérkőzése van BCS ellenfelekkel szemben, az Irish elleni mérkőzés adhat ismét lehetőséget egy meglepetés győzelemre (ami még mindig hiányzik a konferencia csapataitól ebben az évben), illetve arra, hogy tovább javuljon a Pitt elmúlt hetekben szétesőben levő játéka. A két csapat rivalizálása egészen 1909-ig nyúlik vissza, és érdekesség, hogy a Pitt a harmadik legtöbb mérkőzését játszotta az Irish ellen, illetve a Notre Dame szempontjából az ötödik legtöbb összecsapásukra a Panthers ellen került sor.
A Notre Dame az idei évben éppen átalakulási folyamatának elején áll, de már látszik a volt Cincy HC, Brian Kelly kézjegye a csapat játékán. A spread offense máris kiválóan működik, az Irishé az NCAA egyik legjobb támadóegysége. Köszönhető ez elsősorban a kiváló WR-nek, Michael Floydnak, illetve az NCAA talán legjobb TE-jének, Kyle Rudolphnak, de ne vitassuk el a QB poszton Jimmy Clausen helyére lépő Dayne Crist érdemeit sem. A futójáték továbbra is a passzok árnyékába húzódik. A védelem teljesítménye idén leginkább átlagosnak tekinthető, de azért minden héten láthatunk egy-két remek ütközést a sztár LB-től, Manti Te’otól. A jelenlegi Pittsburghnek szinte minden ellenfél, és annak védelmi egysége kihívás, nem igazán lehet előre sejteni, hogy mire lesz képes a Panthers O az ND védelem ellen. Sokkal fontosabb ennél az, ami az Irisht a mérkőzés esélyesévé teszi, mégpedig a Pitt passz elleni védekezésének gyengeségei. Ahhoz, hogy a Panthers győzzön, nem elég a támadóoldali fejlődés, az is kell, hogy jól teljesítsen a secondary a passz ellen. Érdekes lesz a mérkőzés szempontjából, hogy milyen döntést hoz Dave Wannstedt RB fronton Ray Graham és Dion Lewis viszonylatában.

A hét rivalizálása: Cincinnati Bearcats-Miami (OH) Redhawks

Miért is olyan kimagasló ez a mérkőzés? – kérdezheti meg az olvasó látva a két csapat nevét egymás mellett. A válasz kissé váratlan lehet sokaknak. A Victory Bell névre hallgató összecsapás ugyanis a college football legrégebbi rivalizálása, már ami a konferencián kívül meccseket illeti. Az első mérkőzésre 1888. december 8-án került sor az ohioi Oxfordban, és azóta 114 alkalommal csaptak össze egymással a felek. 59 Miami (OH) és 48 Cincy siker mellett született 7 döntetlen is. Az elmúlt négy mérkőzést a Bearcats nyerte.
A Redhawks sokat fejlődött a tavalyi botrányos évük óta, ezt bizonyítja, hogy 3 győzelmet már sikerült is megszerezniük 2010-ben. A Florida ellen sem játszottak rosszul, és azóta az összes nyerhető mérkőzésükön sikerült győzniük. A támadóoldal továbbra sem kimagasló, de a Zac Dysert vezette passzjáték legalább elfogadható teljesítményt nyújt hétről hétre. A védelem elsősorban a futás ellen jeleskedik, amely kedvezhet az inkább a passzban jó Cincynek. A mérkőzés esélyesei Collarosék, akiknek nagyon kell a siker, hiszen jelenleg a legrosszabb mérleggel rendelkeznek a Big Eastben.

Kiemelkedő mérkőzések: Rutgers Scarlet Knights-Connecticut Huskies; South Florida Bulls-Syracuse Orange

Az első két konferencián belüli mérkőzésre is sor kerül a hétvégén. A Big East csapatok konferencián kívüli botladozását látva nem csoda, hogy már hetek óta ezeket az összecsapásokat várják leginkább a szurkolók. Nagyon sokat segíthetnek ezek a párharcok abban is, hogy végre ténylegesen megfigyelhessük, hogy egyik-másik csapat reálisan mire képes, mennyit tud.
A nyitótalálkozón a UConn utazik Piscatawaybe, ahol Todmanékre a Scarlet Knights remek védelme vár. A Rutgersé az NCAA egyik legjobb futás elleni védelme jelenleg, de nem lennék abban biztos, hogy a kiváló Huskies fal ellen is sikerül az eddigi teljesítményt hozniuk. A Rutgers oldalán a támadójáték gondjait már ezerszer említettük a figyelőben, így már mindenki kívülről tudhatja, hogy bizony, ha Greg Schianoék nyerni akarnak, akkor a védelem és a special team az, amire jobban lehet számítani. Ráadásul Tom Savage, a kezdő QB sérülése is komoly gondot okoz. Jelenleg a Connecticut számít a mérkőzés favoritjának.
A USF és a Syracuse is jó benyomásokat tehetett ránk az elmúlt hetekben. A Bullsnál leginkább a passzjáték gondjai szolgáltattak témát, de a Florida Atlantic-kel szemben már az is működött. A Syracuse pedig minden héten kimagasló volt valamelyik területen, egyszer a védelem, egyszer a passzjáték, egyszer pedig a futójáték nyújtott kiváló teljesítményt. Talán valamivel nagyobb esélye van hazai pályán BJ Danielséknek, de nem lenne meglepetés egy Syracuse győzelem sem az idei játékuk fényében.

Egyéb mérkőzések: Louisville Cardinals-Memphis Tigers; West Virginia Mountaineers-UNLV Rebels

A Louisville és a Memphis több konferenciában is együtt szerepelt korábban (legutóbb a C-USA-ban), így rivalizálásnak is tekinthető találkozójuk, amely a kosárlabdában talán magasabb szintet ért el, mint a focipályákon. Az idei Tigers egy még alakuló fázisban levő gárda az új mester, Larry Porter kezei alatt. A tavaly katasztrofális védelem eddig idén is meglehetősen gyenge, és akkor ehhez még hozzájön egy többnyire rutintalan játékosokból álló támadósor. Figyelembevéve a Memphis és a Louisville idei játékszínvonala közötti különbséget, Strongéknak győzniük kell ezen a mérkőzésen. A West Virginia ellenfele, a UNLV az MWC konferencia gyengébb csapatai közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nagyon könnyű ellenfelek lennének. Játszottak idén már olyan csapatokkal, mint a Wisconcin, a Utah vagy a Nevada, és 20 pont körüli különséggel maradtak alul általában. A WVU-nak is illene hasonló különbséggel győznie az eddig idén a játék egyik elemében sem kimagasló ellenfelükkel szemben. Elképzelhető, hogy a mérkőzést kénytelen lesz kihagyni Noel Devine, a kiváló RB, mert a lábujj-sérülése a bye week miatti kihagyás ellenére semmit sem javult.

Kezdési időpontok és tippek:

október 9. szombat
01:30 Rutgers-Connecticut (13-23)
18:00 South Florida-Syracuse (20-14)
20:00 Louisville-Memphis (31-10)
21:30 Notre Dame-Pittsburgh (27-17), tv: Eurosport 2, élő
21:30 West Virginia-UNLV (35-14)

október 10. vasárnap
01:00 Cincinnati-Miami (OH) (37-20)

Szabadnapos: -

Heti hírek:
Savageről csak a meccs előtt döntenek
Két fontos cserejátékos műtétje
Devine játéka kérdéses
Sterling Griffin visszatérhet
Fejlemény RB fronton

Gaál Sándor (gsn)