Big Ten beharangozó 2010 - 2. rész

Northwestern Wildcats

Pat Fitzgerald, a még mindig csak 35 éves vezetőedző 2006-ban vette át a program irányítását a tragikus hirtelenséggel elhunyt Randy Walkertől. Negyedik évére stabilizálta a csapat helyzetét a konferencia középmezőnyében. Megtalálta azt a koordinátor párost, amelyikkel hatékonyan tud dolgozni. OC Mick McCall és DC Mike Hankwitz is a harmadik évét kezdi Evanstonban, és ténykedésük alatt csak három csapat nyert több meccset náluk (17) a Big Tenben. Fizgeraldnál, mint korábbi recruiting koordinátor, a toborzás is jó kezekben. Az egyetlen dolog, ami még hiányzik, az egy bowl győzelem. Az elmúlt két évben mindkétszer hosszabbításban, a végletekig kiélezett összecsapáson szenvedtek vereséget. A támadóknál hasonló kérdésekkel kell az edzőknek szembenézni, mint a 2009-es idény előtt. A kezdő irányító diplomázott, akárcsak az elkapók krémje, és a futójáték továbbra sem állt össze. Ami állandó, az a támadófal. RS freshman koruk óta állandó kezdő junior LT Al Netter és C Ben Burkett szolgáltatja a biztos alapot. A fal jobb szélén az a sophomore Patrick Ward lehet a kezdő, aki tavaly 2002 óta az első 4-csillagos recruitja volt a csapatnak. Guard poszton megfelelő a depth. Junior Doug Bartels és az RT-ként is bevethető sophomore Neil Deiters közül fog kikerülni a kezdő RG, míg a másik oldalon sophomore Brian Mulroet kell kiszorítania senior Keegan Grantnek, ha kezdő akar maradni. A támadófalnak elsősorban futásblokkolásban kell fejlődnie. Ehhez kapcsolódik a futókérdés. Tyler Sutton távozása óta nem sikerült elsőszámú futót találni, és a folyamatos rotáció sem járt sikerrel, hogy ismét meghatározó lehessen a futás a spread formációból játszó csapatnál. Legjobb esélye a tavaly valódi freshmanként is 302 yardig (legjobb a csapatban) jutó Arby Fieldsnek van. Elkapások és pass protection terén sokat fejlődött. Mögötte Scott Concannon jön a sorban, majd a rövidyardos helyzetek, valamint 3rd downok során hasznos korábbi walk-on junior Jacob Schmidt. A futójátéknál kell megemlíteni az irányító posztot. Bármennyire is a legtöbbet és legpontosabban passzoló csapat voltak tavaly, az irányító második volt futott yardokban Fields mögött, és különösen 1st downok megfutása, és a gólvonalhoz közel volt eredményes. Át tudják venni ezt a szerepet a futók, vagy alapvető feladata maradt ez az irányítónak? Dan Persa alkalmasnak tűnik rá, mint futó-passzoló irányító, de tekintve, hogy mögötte RS freshman Evan Watkins tölti be a legtapasztaltabb tartalék szerepét, Persat ajánlott lenne a passzjátékra megtartani. A tavaly olyan jellemző, gyors, rövidpasszos játékot remekül tudja ő is irányítani, de különösen, ha akadozik a futójáték szükség lesz a mélységi játékra is, hogy távol tartsa a védelmet a LOS közeléből. A senior elkapók távozásával 148 elkapást, 1783 yardot és 12 touchdownt kell pótolni. A legnagyobb segítség tight end posztról, vagy ahogy itt hívják, superback posztról érkezik junior Drake Drunsmore-tól (48-532 yard 3TD). Mellette Sidney Stewart a top WR, akihez Jeremy Ebert és Demetrius Fields csatlakozik a kezdőben. A védelemben a konferencia jobbik feléhez tartozó linebacker trió biztosítja a stabilitást, az állandóságot. Mindhárom tavalyi kezdő visszatér. Senior MLB Nate Williams mellett senior all-conference jelölt Quentin Davie, és junior Ben Johnson/Bryce McNaul fog játszani. Előttük a védőfalban kezdő endet és DT-t kell pótolni. Junior Vince Brownra hárul a nagy feladat, hogy elsőszámú pass rusherként megkönnyítse a tartalék szerepéből idén kilépő Kevin Watt dolgát. Középen Jack DiNardo lép be állandó kezdőnek senior Corbin Bryant mellé. A legnagyobb veszteség a secondaryt érte. Jordan Mabin tér vissza egyedül, mint állandó kezdő az egyik CB posztra. Brian Peters mellett Jared Carpenternek kell betöltenie safety poszton azt a hatalmas űrt, amit Brad Phillips és Brendan Smith hagyott maga után. David Arnold harmadik safetyként hasznos lehet nickel felállásoknál. Rúgó poszton a nyár híre, hogy Stefan Demost felszabadították a punter feladatok alól, amit RS freshman Brandon Williams vesz át. Így Demos koncentrálhat a kezdőrúgásokra és a mezőnygólra, ahol a konferencia egyik legjobbja.

Ohio State Buckeyes

Jim Tressel és csapata sorozatban a hatodik konferencia győzelmére készül. Tressel 2001-es vezetőedzői kinevezése óta hét alkalommal nyertek legalább tíz mérkőzést, hatszor végeztek a top 5-ben az AP év végi ranglistáján, és hatszor nyerték a Big Ten konf küzdelmeit. 2002-ben országos bajnokok lettek.  A 2010-es év kezdetére nagy lökést ad nekik a januári meggyőző Rose Bowl győzelem. A támadóknál minden a meccsenként közel 200 yardot termelő futójátékra épül. Terrelle Pryor irányítóként vezette a futó statisztikát. Ideális QB a csapat támadójátékának irányítására. A passzjátékban azonban van hova fejlődnie. Jobb döntéshozásra, ami jobb pontossághoz vezet, valamint könnyedebb mozgásra van szüksége a támadófal mögött a pass rushsal szemben. Azonban ezek a hiányosságok is csak arra elegendőek, hogy elsősorban futóirányítóként hivatkozzon rá az ember. A konferencia bármely védelmének azzal kell kezdenie a felkészülést ellenük, hogy milyen módon fogják kordában tartani Pryort. Az irányító mögött a konferencia legzsúfoltabb, és elit futó gárdája sorakozik senior Brandon Saine és junior Dan Herron vezetésével. Kettőjük tavalyi teljesítménye pont kiteszi egy featured back produkcióját: 1300 yard, 11 TD. Ezt a csapatrészt csak tovább erősíti Jaamal Berry, aki tavaly lábsérülése miatt nem kapott szerepet freshmanként. Most egy redshirted évvel később biztosra vehető a játéka. A futók sorának még nincs vége: valódi újonc Carlos Hyde újabb opciót jelent. Pryor fentebb leírt játékstílusából adódóan, ha van olyan pontja a csapatnak, amely nem tartozik a konferencia élmezőnyéhez, akkor az elkapó gárda az, és a passzjáték. Junior Dane Sanzenbacher és DeVier Posey felelős az elkapásokért. Mögöttük csak epizódszerep jut a többieknek. A futók ebből is kiveszik a részüket: Saine-nek és Herronnak 28 elkapása volt tavaly. Ha egy csapatnak hatékony a futójátéka, az remek támadófalat feltételez. Érdemes a fal közepével kezdeni: Justin Boren a futójáték egyik fő letéteményese baloldali guardként. Mellette junior center Michael Brewster játszik. Ők konferencia szinten is a kiemelkedő játékosokhoz tartoznak posztjukon. A fal jobboldalán OG Bryant Browning és OT J.B. Shugarts helye biztos. Ahol mindenki csatára számított az a kezdő LT kérdése. Azonban Andrew Miller sérülése (könyök) egy időre rövidre zárta a témát. Ha a mindig is nagy ígéretnek számító Mike Adams nem nyújtana megfelelő teljesítményt, könnyen lehet csere ezen a poszton, ha Miller újra egészséges lesz. A depthet freshman Andrew Norwell biztosítja, miután Marcus Hall tanulmányi gondjai miatt idén nem fog játszani. A védelem tavaly összyardban és játékonkénti átlagban is az ország öt legjobb csapata között végzett és meccsenként csupán 12.5 pontot szereztek ellenük, ami csak három tized lemaradással az első mögött a konferencia második legjobb mutatója volt. A kiemelkedő védőfalba visszatér senior end Cameron Heyward. Elsősorban futás ellen nagyon jó, stabil játékos. A túloldalon a hibrid DE/LB pozícióban junior Nathen Williams fog játszani, aki térdsérülés miatt egy ideje már nem edzett, bár műteni nem kellett, és így ha az első héten még nem is fog játszani, a második héten a Miami (Fl.) ellen már bizonyára bevethető állapotban lesz. A fal közepén Dexter Larimore képviseli a tapasztalatot és felel meg futás ellen a mozdíthatatlan DT szerepének. Mellette sophomore-ként John Simon fog kezdeni. Johnatan „Big Hank” Hankins okozhat meglepetést NT poszton. Ha van olyan linebacker-sor amelyik egy lapon említhető a Spartans linebackerekkel, akkor az a Ross Homan, Brian Rolle, Andrew Sweat hármas. Homan a nagy meccsek mestere, akinek tavaly 5 interceptionje volt. Az LB-nél kell megemlíteni a „star”, hibrid S/LB posztot, amely a gyakori nickel felállásoknál kap szerepet: a hatalmas ütköző Tyler Moeller a kezdő. A secondaryben a távozó safety páros helyettesítése a legnagyobb kihívás. Chimdi Chekwa kiemelkedő cornerback, aki konferencia szinten nagyszerű párost alkot Devon Torrence-szel. A kezdő SS posztért vívott küzdelemben végül sophomore C.J. Barnett diadalmaskodott köszönhetően Orhian Johnson krónikus sérülésének. A free safety Jermale Hines lesz.

Penn State Nittany Lions

Nem lehet mással kezdeni az ismertetőt, mint a PSU program élén immáron negyvenötödik évét kezdő 83 éves Joe Paternoval. A vezetőedző az elmúlt években átesett csípő-, és szemműtéten is. Idén tavasszal fogaira kapott antibiotikum miatti mellékhatásoktól szenvedett két hónapig. Saját bevallása szerint nem maradt ki semmiből, de a jövőben korlátozza nyilvános megjelenéseit, lemondta rádióműsorát is. Munkáját kiváló koordinátor-páros segíti OC Galen Hall és DC Tom Bradley személyében. Nem szabad megfeledkezni Paterno fiáról, QB edző Jayről, aki a remek HD fantázianevű spread támadójátékukat felépítette. Célkitűzést nehéz olyan egyetemnél megfogalmazni, amely csapata 22 győzelmet szerzett az elmúlt két évben és a Top 10-ben végzett az AP ranglistáján. Az idei csapat azonban tele van kérdőjelekkel. Kezdve a biztos ponttal: Evan Royster. A végzős futó a konferencia egyik elit játékosa. 2400 futott yard az elmúlt két évben tiszteletet parancsoló. Ráadásul rendelkeznek olyan elkapó gárdával, ami további utat nyithat, és teret adhat Royster képességeinek maximális kihasználásához. 2009 két legtermékenyebb WR-e is visszatér. Junior Derek Moye, 195 cm magas, szintén elit játékos; senior Graham Zug biztosítja, hogy az ellenfélnek ne kizárólag Moye-ra kelljen figyelni. A depth sem kérdéses, érdemes lesz figyelni másodéves Curtis Drake-et a slotban. A támadójáték olajozott működéséhez elengedhetetlen a támadófal. Apró problémák itt kezdődnek. A kezdő sort teljesen felforgatták, pozícióváltás, pozícióváltást követett az elmúlt hónapokban. Kezdve az ország egyik legjobb belső falemberével, végzős Stefen Wisniewskivel, aki center posztról eggyel jobbra költözik, ahonnan így a fal szélére löki RT-nek Lou Eliadest. Kettőjük kezdő tapasztalata jelentheti a rutint és a stabilitást a falban. Feltéve, ha center poszton Doug Klopacz megállja a helyét jelentékeny kezdőtapasztalat nélkül is, és nem kell oda visszairányítani Wisniewskit. A támadófal baloldala nyitott kérdés: a Quinn Barham, DeOn’tae Pannell, Johnnie Troutman, Matt Stankiewitch négyes szinte minden variációban elképzelhető. A támadóknál végére maradt az irányító kérdés, ami valószínűleg el fogja dönteni a csapat sorsát: újabb kiemelkedő év, vagy kisebb visszaesés a konferencián belül. Daryll Clark távozásával megüresedett QB posztért másodéves Kevin Newsome és Matt McGloin fog harcolni. Előbbit tartják az esélyesnek, de a passzjátékban bizonytalan. Futóképességeit tudná kamatoztatni, kérdés, hogy mekkora szükség van erre a dimenzióra Royster mellett a támadóknál. McGloin természetesebb passzoló, de eddig az edzéseken ő is inkább szenvedett. Nevető harmadik lehet az elsőéves Robert Bolden. Jól mozog a zsebben, és szép a dobómozdulata. A labda másik oldalán távozott a teljes linebacker sor, illetve a konferencia év védőjátékosa, DT Jared Odrick. A komplett LB-gárda pótlása még itt is gondot okozhat, de a tapasztalt edző gárda garancia a sikerre. Bani Gbadyu rendelkezik legalább minimális tapasztalattal. Mellette a tavaly nyári térdsérüléséből visszatérő Michael Mautira lehet leginkább számítani. A védőfal közepén a jó hír, hogy NT Ollie Ogbu visszatért senior évére, így talán könnyebb dolga lesz Devon Stillnek pótolni a korábban említett Odrickot. End poszton visszatér a Jack Crawford, Eric Latimore páros, akik tavaly Odrick mellett a csapat két legjobb sackgyárosa volt. A secondary a konferencia élmezőnyébe tartozik, különösen a ragyogó FS Nick Sukay és a futás ellen jeleskedő SS Drew Astorino. CB D’Anton Lynn jó eséllyel pályázik all-conference elismerésekre év végén. Érdemes lesz figyelni nickelbackként RS freshman Derrick Thomas játékát.

Purdue Boilmakers

Danny Hope a konferencia egyetlen újonc edzőjeként nem okozott csalódást 2009-ben. A program azonban nem lehetett ismeretlen előtte, mikor átvette a vezetőedzői posztot a legendás Joe Tillertől, akinek a spread formáción alapuló passzjátékát évekig félték az ellenfelek. 1997-től öt éven keresztül volt a támadófal edzője, majd 2008-ben visszatért, hogy jelenlétével segítse az átmenetet. Tavaly csak öt győzelemre futotta, de ebből négyet konferencián belül szereztek, többek között az OSU ellen. Ami a támadókat illeti: Gary Nord koordinátornak komoly problémával kell megküzdenie. Ralph Bolden az elsőszámú futó még tavasszal szenvedett térdsérülést; helyettese Al-Terek McBurse is sérüléssel bajlódik. Akárcsak Keith Carlos, így Dan Dierking maradt a fő opció, aki se nem igazán gyors vagy nagydarab futó. Ellenben remekül lát a pályán, de vele nem fog sokáig jutni a futójáték. Amire pedig nagy szükség lenne, hogy kiegyensúlyozott tudjon maradni a támadórészleg. A passzjáték azonban új irányítót kapott Robert Mavre, a Miami (Fl.) korábbi játékosa személyében, aki az NCAA szabályai miatt floridai transferje után idén léphet először a pályára új csapatában. Az egy év szünetet hasznosan töltötte az osztályteremben is, mert Hope elismerően nyilatkozott róla, hogy rendbe szedte a jegyeit. A levegőváltozásnak köszönhetően érettebb lett, aki készen áll arra, hogy felelősségteljesen vezesse előre a csapat támadógépezetét. A cseréje Caleb TerBush helyett, aki tanulmányai gondjai miatt idén már nem játszhat, RS freshman Rob Henry lesz. Elkapó poszton Mavre igazi klasszissal dolgozhat együtt. Senior WR Keith Smith tavaly elkapásokban (91) és elkapott yardokban (1100) is első volt a konferenciában. Mellette számításba jön a korábbi irányító Justin Siller, aki egyre otthonosabban mozog az új szerepkörben, és kezd megbarátkozni az útvonalakkal.  Senior tight end Kyle Adamsre is lehet számítani a passzjátékban. Tavaly 29 elkapással vétette észre magát. Ez a poszt fontos lehet a támadósémában, amelyik újra számít a tight endekre elkapóként. A támadófal közepén az OT posztról átirányított sophomore Peters Drey lehet a kezdő. Jobbján a remek guard, Kenny Plue fog játszani 18 meccses kezdőtapasztalattal. LT Danny Kelly a tavalyi év kellemes meglepetése volt jó játékával. A fal jobb szélét Nick Mondek, korábbi DT fogja biztosítani. A védelemben a csapat büszkélkedhet a konferencia kiemelkedő pass rusher endjével. Senior Ryan Kerrigan (6-4, 263) tizenhárom sacket termelt tavaly (országosan harmadik legtöbb, Big Ten első) 18.5 TFL-lel együtt. A másik end poszton junior Gerald Gooden (4.5 sack, 8 TFL) is visszatér, akárcsak középen DT Kawaan Short, aki 12 meccsen volt kezdő elsőévesként. A védőfal egyetlen távozójának a pótlása (Mike Neal) nem tűnik egyszerűnek, amit különösen a futás elleni védelem szenvedhet meg. Ezt ellensúlyozhatja a teljes létszámban visszatérő linebacker egység, amelyik nagyot nyert a 2009-ben újra pályára lépett Jason Wernerrel, aki idén hatodéves seniorként folytathatja jó játékát. Nagy szükség is lesz a védőfal és a linebackerek hatékony jelenlétére, mert a secondary mind a négy kezdőjátékosát elveszítette az elmúlt év végén. Charlton Williams kaphatja meg az egyik kezdő cornerback helyét, míg free safetyként Albert Evans játszhat, aki sérülés miatt kihagyta a tavaszi edzéseket. JUCO transfer CB Mike Eargle kaphat még komolyabb szerepet.

Wisconsin Badgers

Bret Bielemanak egy pillanatig nem kellett az átmeneti évek miatt aggódnia, mikor 2006-ban kinevezték a legendás Barry Alvarez utódjának vezetőedzőnek. Előtte két évig szolgált mellette védekező koordinátorként, ráadásul Alvarez is maradt az egyetemnél, mint sportigazgató. A csendes őrségváltás, azóta négy pozitív mérleget eredményezett (38-14, 20-12), de Bielema első évét máig nem sikerült túlszárnyalni. A Capital Bowlon aratott győzelemmel 12 sikert szereztek akkor, ami iskolarekord és top 10-ben is végeztek az AP ranglistáján. Az idei bajnokságnak úgy vágnak neki, hogy annál a támadósornál minden kulcsjátékos visszatér, amelyik konferencia első volt szerzett pontokban, összyardban, futott yardban és TD-ben. A konferencia élmezőnyébe tartozó támadó koordinátor, Paul Chryst vezette csapatrésztől hasonlóan kiemelkedő eredményt várnak. Ha a kezdő ötös nem lenne elég erős a támadófalban, a tavalyi sérüléseknek köszönhetően minőségi depth is kialakult, amikor többen értékes tapasztalatot szerezhettek. Ennek eredménye, hogy a belső három poszton legalább öt játékos bevethető. A fal két elit játékosa vitán felül LT Gabe Carimi, és LG/C John Moffitt. OT poszton kritikus, hogy komolyabb sérülések nélkül éljék túl az évet. Carimi kezdőtársa Josh Ogleby, remek futásblokkoló, - mint mindenki a támadófalban - de passz ellen még fejlődnie kell, azonban megfelelő kezdőjátékos. Mögöttük a tartalék sor azonban kérdőjeles. A sérülések leginkább a jobb guard posztot érintették. A tavalyi évet baleset miatt kellett kihagynia Bill Nagynak és jelenleg nem ismert sérülés miatt tartják vissza az edzésektől. Kevin Zeitlert pedig bokasérülés hátráltatja, amivel a szép reményű RS freshman Ryan Groy a kezdő. A támadófal mögött a tavalyi év egyik kellemes meglepetése irányít: senior Scott Tolzien második évében lesz kezdő QB. Passzhatékonysági mutatóban és passz pontosságban is vezette a konferenciát. 16 TD mellett 11 INT-t jegyzett. Az év két legfontosabb meccsén azonban öt interceptiont dobott touchdown nélkül. Könnyű persze az élete, mondhatnák az emberek, hiszen konferencia első futójáték dübörgött mögötte John Clay vezetésével. A már Heisman-kupára is esélyesnek tartott játékosnál azonban fontos megjegyezni, hogy mindkét bokáját műtötték, és még mindig 250-260 font körül van a versenysúlya. Sérülése esetén Montee Bell és Zach Brown veheti át a stafétabotot. Az elkapó-sorról sokat mond, hogy 2005 óta Nick Toon az első WR, aki vezette a csapatot elkapásokban (54, 805 yard, 4 TD). Ő Tolzien elsőszámú célpontja. Mellette az ismét teljesen egészséges David Gilreath juthat szóhoz, illetve a kiváló blokkoló Isaac Anderson. A hagyományosan a csapat erősségének számító tight end poszton senior Lance Kendricks lép Garrett Graham helyére, és a passzjáték mellett a blokkoló, piszkos munkában is kész tenni a feladatát. A védelem teljesítményében meghatározó szerepet fog játszani a védőfal játéka. A csapatrész kiemelkedő játékosa junior end J.J. Watt (6-6, 292) futás ellen és pass rush területén is. Ha ő jól játszik, a fal másik szélén Louis Nzegwunak is megkönnyíti a dolgát. Az ő játékuk azért is fontos, mert középről hiányzik a tapasztalat. Az előző év állandó cseréje, Patrick Butrym mellett RS freshman Jordan Kohout lesz felelős a futás elleni védelemért. Kohout szinte mozdíthatatlan volt a felkészülés során, ami jó ajánlólevél ilyen támadófal ellen. Az edzőknek nagy elvárásai vannak DT poszton valódi freshman Beau Allentől (6-3, 325). Ha ő is fel tud nőni a feladathoz Ethan Hemer mellé, mint hasznos csere, akkor ez állandó jelleggel end poszton tarthatja Wattot, ami létkérdés a pass rush miatt. A linebackerek közül tavaly a legnagyobb figyelmet Chris Borland kapta, aki a konferencia év freshman játékosának is megválasztottak. Borland Mike Taylor sajnálatos térdsérülése miatt került a kezdőbe. Amint Taylor felépült második térdműtétjéből is mindketten ott vannak MLB Culmer St. Jean oldalán. Mindhárom poszton bevethető, hasznos tartalék Blake Sorensen. Végül a secondary: ahol minden a safety pároson múlik. Különösen azután hogy sztár SS Jay Valai nem rég edzésen agyrázkódást szenvedett. Ez lehetőséget adott, hogy FS Aaron Henry kezébe vegye az irányítást, aki cornerback múltja miatt még mindig csak tanulja a posztot. Hiába a sok visszatérő CB, egyedül Devin Smith a biztos pont. 

Dávid László (DoM)