Colorado Buffaloes [COLO]

Alapítás

1890

Konferencia

Big 12

Divízió

Város

Boulder (Colorado)

Stadion

Folsom Field (50,183)

Weboldal

http://www.cubuffs.com

A University of Colorado at Boulder - ahogy a neve is mutatja – a coloradoi Boulderben található, nagyjából 30 ezren tanulnak az iskolában. A festői szépségű város és kampusz a Sziklás-hegység lábainál, a Boulder völgyben fekszik, nincs kép, melynek hátterében a híres Flatirons [a "vasalódeszka" alakú kőképződmények] ne lenne ott. Boulder a képzőművészek mellett a '60-as években a hippik kedvelt állomáshelyéül is szolgált, máig az USA ultraliberális településeinek egyike (a CU-n szerzett diplomát például a South Park két alkotója, Trey Parker és Matt Stone). Az egyetem sportcsapatainak korai elnevezése a kevésbé különleges "Ezüst és arany" volt, és hívták még őket "Ezüstsisakosoknak" is. Bár a jelenlegi mezükben több a fekete, de a hivatalos színeik az ezüstszürke és az arany. 1934-ben egy futballmeccsen egy bölényborjú futott végig az oldalvonalon, ez inspirálta "Buffaloes" becenevet. Minden mérkőzés előtt körbevezetnek egy élő bivalyt, Ralphie-t (napjainkban Ralphie V-t), a játék közben a közönséget jelmezes kabala, Chip hergeli.

Történelem
A Colorado amerikaifoci programja 1890-ben alakult, 11 hallgató bátor próbálkozásaként. Az első három idényben edző nélkül tengődtek, 1894-ben Harry Hellert jelölték ki e nemes feladatra, ám 1895-ben már a Dartmouthon jogot végzett Fred Folsom vezényelte a tréningeket és ötölte ki a taktikát, Heller 8-1-es mérlege dacára. Folsom edzősködése alatt is jogászként praktizált, ez mégsem hatott ki a Buffs teljesítményére, mert két megszakítással tarkított, 1915-ig tartó pályafutását 77-23-2-es mutatóval zárta. Visszavonulása után haláláig, 1943-ig tanított jogászprofesszorként Boulderben, tiszteletére keresztelték át az 1924-ben épült Colorado Stadiumot Folsom Field-re. 1909-ben a Colorado State, Colorado College, Colorado School of Mines hármassal alkották meg a Rocky Mountain Athletic Conference-t, 1920-tól, Myron E. Witham regnálásától kezdve már olyan csapatokkal is játszottak konfmeccseket, mint a Utah, a BYU, a Utah State és a Wyoming. Withammel épp az új stadion felhúzásának idején érték el a legszebb eredményeket, '23-ban 9-0, '24-ben 8-1-1, de a térség futballja színvonalban még elmaradt az elittől, így az első Bowl-meghívásra egészen 1938-ig várniuk kellett. Bunny Oakes '37-es gárdáját invitálták meg a január 1-jei Cotton Bowlra, a Rice azonban túl nagy falatnak bizonyult. Ezt az állapotot megelégelve heten kiváltak az RMAC-ből, létrehozva a Mountain State Conference-t. Mivel komoly fejlődés nem következett be (1946-ban 76-0-ra kaptak ki a Texas-tól), a Buffs 10 év elteltével elhagyta a Skyline-ként is ismert csoportot a Big Six/Seven kedvéért. Szerencsétlenségükre a Bud Wilkinson-féle Oklahoma mögött maximum másodhegedűsök lehettek, Dallas Ward minden fáradozása ellenére – 63-41-6-os örökmérleg - csupán egy Orange Bowl (27-21, vs. Clemson) jött össze 1957-ben.

Sonny Grandelius az Orange Bowlt meg tudta ismételni 1961-ben (vereség az LSU-tól), viszont kiderült, hogy külön kasszát használt a toborzásnál 15-30 nevesebb recruit lefizetésére. Az NCAA kemény retorziókkal sújtotta a Colorado-t, a megtépázott renomé helyreállítása Wilkinson egykori segédjére, Eddie Crowderre hárult. Crowder nem vallott szégyent, feladatát jól megoldotta (két Bluebonnet- és egy Liberty-Bowl győzelem, 10-2 1971-ben), noha a konfelsőség egyszer sem sikerült. Bill Mallory-val 1976-ban igen, az örömbe az Orange Bowl elbukásával (10-27, vs. Ohio State) vegyült üröm. Chuck Fairbanks nem vált be, nem úgy Bill McCartney, akivel meglehetősen türelmesek voltak Boulderben, hiába nyitott három gyenge szezonnal. 1984-ben mindezt szerződéshosszabbítással "jutalmazták", amit McCartney tanítványai két alacsonyabb rangú Bowl-részvétellel hálálták meg. Az 1987-es 7-4-el a széria félbeszakadt, a szamoai irányító, Sal Aunese bemutatkozása ellenben lázba hozhatta a szurkolókat. Aunese '88-ban nemcsak Freedom Bowlra vezette a Buffaloes-t, hanem a főedző lányát is teherbe ejtette... A szerelmi történet '89 februárjában tragikus fordulatot vett, fia születése előtt két hónappal az orvosok gyógyíthatatlan rákot állapítottak meg a QB szervezetében, mely gyilkos kórral szeptemberig volt képes küzdeni a tehetséges játékos. Csapattársai ezzel az óriási teherrel a vállukon jutottak el az Orange Bowlig, ahol a Notre Dame nem engedte, hogy pontot tegyenek az emócióktól sem mentes idényükre (6-21). 1990-ben az álom végrehajtásában a bírók vastagon segédkeztek, októberben a Missouri-t egy 5. kísérlet (!) során bevitt TD-vel verték, majd januárban visszavágtak 10-9-el a Narancsos kupán az Íreknek (Rocket Ismail kései punt return TD-jét egy kétes clipping szabálytalanság miatt ignorálták), eddigi első és egyetlen bajnoki címüket megszerezve, Georgia Tech-el tulajdonképpen holtversenyben. A Drafton szétszedték a keretet, de 1991 és '93 között is az élmezőnyben maradtak, 1994-ben pedig Rashaan Salaam futó a Fiesta Bowlig repítette a bivalyokat. E korszakból Salaam fantasztikus statisztikái (végzősként 2055 futott yard), megiramodásai és Heisman-trófeája mellett Lamont Warren megcsúszva adott 34 yardos TD passza '93-ban az Oklahoma ellen, illetve a '94-es "Miracle in Michigan" (egy Hail Mary-vel verték otthon a Wolverines-t) lehet emlékezetes.

McCartney ezt követően ment nyugdíjba, a lendületet a HC-nek frissen kinevezett másodedzője, Rick Neuheisel lovagolta meg, 10-2-vel és Cotton Bowl-diadallal debütálva. '97-nek bajnokesélyesként indultak, míg a Michigan le nem hűtötte a kedélyeket egy nagy pofonnal. Neuheisel 1998 végén lépett le a Washingtonhoz, színtiszta káoszt maga mögött hagyva (két év felfüggesztett, ösztöndíjak elvétele, stb). Ezúttal Gary Barnett ugrott be tűzoltóként, kiváló produkciót nyújtva (2001-ben 10-3 és Fiesta Bowl, igaz zakó az Oregontól), a pályán kívül viszont elődjéhez hasonló "hírnévre" szert téve, csalással is megvádolták. Coloradoi karrierje rettentő csúnyán fejeződött be, a Texas a Big XII konferencia fináléjában (!) alázta meg fiait 70-3-as kiütéssel. A Boise State sikergyárosa, Dan Hawkins jó utódnak tűnt, 2010-re azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem ő fogja a CU képzeletbeli szekerét kitolni a kátyúból. 2011-ben csatlakoztak a Pac-12-hez, az új kihívásoknak már az ex-Buffalo Jon Embree-vel veselkedtek neki. Ez olyan rosszul sikerült, hogy Embree-t két év után eltávolították.

Riválisok, érdekességek
Az állami rangadó neve a Rocky Mountain Showdown, melyet a Colorado State Rams-szel vívnak meg évről évre. Az összecsapás helyszíne általában a Denver Broncos stadionja, az Invesco Field. Ugyan egyoldalú, de rendkívül heves rivalizálást folytatott a Colorado 1948-tól a Nebraskával (49-18-2 a Cornhuskers-nek). Azért kell múlt időbe tennünk, mert a 2011-es vándorlások okán a két csapat immár nem csoportellenfél többé, és közös szériájuk fonala belátható időn belül nem szövődik tovább. A Huskers-t a Utah váltotta fel, velük 1962-ben találkoztak utoljára, mígnem 2011-től útjaik a Pac-12-ben keresztezték megint egymást.

Öt néhai játékos a College Football Hall of Famerek illusztris társaságának tagja, közülük Bobby Anderson (#11), Byron "Whizzer" White (#24) és Joe Romig (#67) mezszámát nem viselheti soha senki. Dick Anderson két Super Bowl-gyűrű büszke tulajdonosa, Alfred Williams-et 1990-ben az NCAA legjobb LB-jének (Butkus Award) választották, White ráadásul Legfelsőbb bíróként dolgozott három évtizeden keresztül.

Fontos tradíció az ún. "Thunder Chute". A hazai mérkőzéseket megelőzően a játékosokat a Thunder Chute szobába terelik, ahol kimondottan egyedi módszerrel, fényekkel és csontig hatoló zenével adják meg nekik a kezdeti adrenalinlöketet, garantálva a 100%-os hajtást.

Az egyetem kiemelkedő atlétikai szakosztályai a síelők és a terepfutók, az alumnik táborában megtalálhatjuk Steve Wozniakot, az Apple társalapítóját, Brandon Barnes-t, a Rise Against dobosát és David Kennedy-t, a Nike "Just do it" kampányának kiagyalóját is.