Draftelemzések 2011 - AFC East

Buffalo Bills

 

A draft előtti beharangozóban megjelölt elsődleges hiányposztok: DL, OLB, QB

 

Az újoncok: 1/3 DE Marcell Dareus, 2/34 DB Aaron Williams, 3/68 ILB Kelvin Sheppard, 4/100 S Da'Norris Searcy, 4/122 OT Chris Hairston, 5/133 RB Johnny White, 6/169 ILB Chris White, 7/206 CB Justin Rogers, 7/245 OL Michael Jasper.
 

Fókuszban a futás elleni védelem, amely 2010-ban ligautolsó volt.

 

A második évüket kezdő Chan Gailey-Buddy Nix páros egyértelműen a csapat védelmét támogatta meg a drafton, azonban meglepő, hogy a pass rush részleg kimaradt a sorból, bár OLB/DE Von Miller Denverbe kerülésével esély sem volt a sokaknak teljesen nyilvánvaló választásra. Hiszen a futás elleni védelmet a tavaly második illetve harmadik körben választott Troup, Carrington kettőssel is javíthatták volna, tekintve, hogy újoncként alig léptek pályára. Vitán felül áll, hogy a Bills újoncai közül a 2011-es idény első napjától a legnagyobb hatást Marcell Dareus játéka jelentheti a védőfalban, elsősorban futás elleni mozdíthatatlanságával. Ez a minimum, ami elvárható az első kör elején választottaktól, bár az elmúlt évek draftpolitikája nem erről árulkodik náluk (McKelvin, Maybin, Spiller). Még mindig a front seven megerősítésének a jegyében a lejárt szerződésű Paul Posluszny mellé vagy éppen helyére két belső linebacker is érkezett. Chris White az lehet, aki a futójáték ellen az igazi rombolást viheti végbe szituációs játékosként a korai downok során. Méretei ellenére Sheppard inkább univerzális játékos a 34-es sémába, aki passz ellen is a pályán hagyható mozgékonysága, fordulékonysága miatt. Az árnyoldala a futójátékoknál, hogy gyakran helyezi magát akción kívülre, azzal hogy túljátssza a labdás embert, illetve akad problémája a play-action passzok felismerésével. A secondaryben is a futók megállításában való besegítésen volt a hangsúly. Donte Whitner megüresedett posztjára választhatták Da’Norris Searcy safetyt. Klasszikus tweener játékos, vagyis nem rendelkezik megfelelő hatósugárral, hogy free safety legyen, viszont hiába biztoskezű szerelő, a boxban könnyen elveszhet a nagyobb ütközéseknél, mint strong safety. Cornerbacknek is erős, fizikális játékos érkezett, akinek az emberfogás az erőssége. Aaron Williams sokáig őrizte a helyét, mint posztján a draft negyedik legjobbja a szakértőknél, de aztán idővel egyre többen megkérdőjelezték ezt az előkelő helyét, miszerint inkább csak safety poszton lehet jövője a profik között elsősorban technikai hiányosságok miatt. Idővel kiderül, melyik szerepben alkot nagyot. Rogers ellenben azt az arche-típust képviseli, amit az elmúlt években megszokhattunk a Bills cornereitől: fordulékony, mozgékony, és a zónavédekezésben érzi igazán otthon magát. A támadóoldalra nem történt érdemleges húzás. Két project, támadó falember, akik közül a korábban választott, és nyilván komolyabb szerepre szánt Hairstonnak nagyon sok munkája lesz a technikájával, hogy legalább a fal jobb szélén megállja a helyét. Michael Jasper a kisiskolás, hetedik körös belső falember. Emellett idén sem maradt el a futó választás, ami előrevetítheti a támadófilozófiájukat – (a kihalófélben lévő) sok futásra építő sémával, amihez elengedhetetlen a rotáció, és a futók frissen tartása.

 

A legjobb döntésük, hogy nem erőltették az irányító kérdést, amit nyilván meg kell majd egyszer oldaniuk, mert Ryan Fitzpatrick bármennyire is elismerést érdemlő munkát végez, rájátszásba önerőből nem valószínű, hogy be fogja őket rendszeresen juttatni. Bár ahogy a mondás tartja, előbb járni tanuljon meg az ember, csak utána szaladjon. Így most stabilizálni próbálják a védelmet, ami egy korlátok közé szorított passzjátékkal karöltve, és futásokra építve elég lehet az ötven százalék közeli eredményre. Erre már lehet építeni a jövőben. Ezen a drafton túl nagy rizikó lett volna a QB választás korai pickkel, későbbi körökre viszont nem csúszott le olyan megkerülhetetlen és meg nem értett zseni, aki rövid időn belül kirángathatta volna a kátyúból a Bills szekerét.

 

Miami Dolphins

 

A draft előtti beharangozóban megjelölt elsődleges hiányposztok: OL, RB, QB
 

Az újoncok: 1/15 OL Mike Pouncey, 3/62 RB Daniel Thomas, 4/111 WR Edmond Gates, 6/174 TE Charles Clay, 7/231 DL Frank Kearse, 7/235 CB Jimmy Wilson.

 

Fókuszban a támadójáték feljavítása, amely 2010-ben csak a 28. legjobb volt az NFL-ben.

 

Második körös pick hiányában nagy ostobaság lett volna az első körben project irányítót választani, aki csak évek múltán lett volna hasznára a csapatnak. A ’fins védelme már tavaly is készen állt a komolyabb feladatokra. Nincs idő újonc irányító betanításával pepecselni, különösen a lockout árnyékában. Az első körben a régi receptet követték: erősítse meg az ember a támadófalat, és abból profitálhat legkönnyebben a legtöbbet a csapat. Richie Incognito miatt Mike Pouncey-nak nem kell majd feltétlenül center poszton szerepelnie, mint a tesónak a Pittsburghnél. Guardként nagyon hamar meghatározó játékosa lehet a Miaminak és a ligának is. Így kell felhasználni az első kört. A futókérdést (Ronnie Brown és Ricky Williams szerződése is lejárt) Daniel Thomasszal próbálták rendezni. Ő az a fajta erőfutó, aki a 2-3 yardot minden körülmény között fogja szállítani, de nehéz elképzelni kezdőjátékosként, akivel folyamatosan képes előrehaladni a csapat, inkább az a kiegészítő figura, aki a negyedik negyedben előny birtokában pontot tud tenni a mérkőzés végére. Charles Clay egy érdekes prospect, akit tight endtől, nagyra nőtt elkapón keresztül passz elkapó fullbackig sokféleképpen lehet jellemezni. Röviden a sokoldalúság mintaképe (jó eséllyel H-back szerepben). Több területen lehet hasznos a csapatnak. Garett Millshez (Pats draftolta 2006-ban) hasonlítható, aki szintén a Tulsa programját erősítette. A passzjáték is segítséget kapott Edmond Gates személyében, aki ellenpólust képviselhet Brandon Marshall túloldalán, mint valódi szélső elkapó, aki mélységében fenyegetheti az ellen védelmét. Középiskola után még az NBA-be készült, majd másodosztályú egyetemhez került, ahol végül kikötött az amerikaifutballnál. A védelem nem szorult túl nagy gondozásra. Frank Kearse a falba érkezett, végállomása a gyakorló csapat lehet; míg Jimmy Wilson cornerbackként küzdhet meg a roster helyért. Az ő története még filmvászonra is kerülhet egyszer, ha véletlenül komolyabb karriert futna be az NFL-ben. A nagynénjét próbálta megmenteni ittas fiújától, amikor „valahogy” előkerült egy fegyver is (amit azóta sem találnak), amiért a földön küzdöttek tovább, majd eldördült a lövés. Két évig tartott az eljárás ellene, melyet a rácsok mögött várt meg (2 millió óvadék túl sok volt a családnak), és a vád szerint hidegvérű gyilkosságot követett el. Egyszerű önbíráskodást folytatott… Az esküdtszék nem tartotta bizonyítottnak az ügyészek elméletét, így felmentették.

 

A legjobb döntésük, hogy nem engedték elragadtatni magukat a Mark Ingram áradattal. Elit támadófal középszerű futóval mindig jobb opció, mint a középszerű fal elit futóval. Ettől még Thomas szerintem nem megfelelő elsőszámú futónak, de semmi sem tartja vissza őket attól, hogy amint lehetőség lesz rá, a szabadügynök-piacról szerezzenek mellé egy társat.

 

New York Jets

 

A draft előtti beharangozóban megjelölt elsődleges hiányposztok: DL, WR, OLB

 

Az újoncok: 1/30 DE Muhammad Wilkerson, 3/94 DL Kenrick Ellis, 4/126 RB Bilal Powell, 5/153 WR Jeremy Kerley, 7/208 QB Greg McElroy, 7/227 WR Scotty McKnight.

 

Fókuszban a védőfal frissítése.

 

A Miamihoz hasonlóan nekik sem volt második körös választási joguk, ami mindig megnehezíti egy csapat dolgát, mert az még az magasság, amikor „biztosan” lehet minőségi játékost találni. A védelem első vonalát feltétlenül megerősítettek Muhammad Wilkersonnal, aki az örökös Jet, Shaun Ellis utódja lehet, mint az univerzális, mindenre használható end. Technikailag még rendezni kell kissé a játékát, és az egyetemi szinten mutatott dominanciája némileg félrevezető az ellenfelek minősége miatt, de a tehetség és a lehetőség ott lakozik benne. Csak rajta és az edzőkön múlik, hogy mit hoznak ki belőle. Jó eséllyel első naptól a kezdő falban fogja találni magát. Különösen, ha Ellis már nem tér vissza játszani hozzájuk. Kenrick Ellisből válhat az a játékos - ha minden optimálisan alakul -, aki Kris Jenkins lett volna az elmúlt két évben, ha egészséges tudott volna maradni. Mivel a Hampton egyetem állt a neve mellett nem árt az egy lépés távolság a meg nem nevezett belső szabályok megszegése miatt a South Carolinától transferelt játékossal kapcsolatban. Még nyáron túl kell esnie egy bírósági ügyön is, mert testi sértéssel vádolják. Álláspontja szerint azonban csak egy hölgyet védett, amikor eltörte egy férfi állkapcsát és orrát. Így a választása rejt magában némi kockázatot, de jól mutatja a stáb elszántságát, hogy mélyítsék a védőfal rotációját. Mivel Santonio Holmes, Braylon Edwards és Brad Smith is új szerződésre vár, nem maradhatott el a játékosbörze elkapó választása nélkül. A nagyobb hatást egyértelműen Jeremy Kerley jelenti. Slot elkapót kell benne látni, aki hasznos lehet punt és kickoff returnerként is. Hasonló szerepet tölthet be a rövid-, és középtávoli passzjátékban, mint Mark Sanchez kedvenc célpontja, Jericho Cotchery. A másik általuk választott elkapó is hasonló terület bejátszására lehet képes szintén a slotból. Scotty McKnightról emellett meg kell említeni, hogy Sanchez középiskolai jó barátja, ami akár szerepet is játszhatott abban, hogy a Colorado korábbi játékosa náluk kötött ki. Bilal Powell draftja futóként nehezen értelmezhető, bár a korábbi Louisville játékos jól használható középső futásokhoz. Nem a játékossal, hanem a poszttal van a probléma. Van két fiatal futójuk (Shonn Greene és Joe McKnight) valamint egy még nem kiégett veterán klasszisuk (LT). A csereirányító kérdést is ezen a drafton oldották meg. Greg McElroy itt kaphatja meg az esélyét, hogy letegye a névjegyét az NFL-ben. Nyilván nem Sanchez mellé érkezett konkurenciának.

 

A legbeszédesebb lépésük, hogy még project játékos sem érkezett a támadófalba, ami komoly bizalmat mutat Vladimir Ducasse irányába, valamint a secondary figyelmen kívül hagyása is arra enged következtetni, hogy vagy Kyle Wilson sophomore jumpjára számítanak nagyon, vagy Cromartie tervezi hosszabbra a keleti parti kiruccanást.

 

New England Patriots

 

A draft előtti beharangozóban megjelölt elsődleges hiányposztok: OL, DL, WR

 

Az újoncok: 1/17 OT Nate Solder, 2/33 DB Ras-I Dowling, 2/56 RB Shane Vereen, 3/73 RB Stevan Ridley, 3/74 QB Ryan Mallett, 5/138 OG Marcus Cannon, 5/159 TE Lee Smith, 6/194 OLB Markell Carter, 7/219 ST Malcolm Williams.

 

Fókuszban a futógárda fiatalítása és a futóblokkolás megerősítése.

 

Az első körben a Richard Seymourért cserébe kapott választási joggal Nate Solder került a csapathoz, aki a 2008-as idényt megelőzően még tight endként játszott. Ezzel a lépéssel Bill Belichickék megkezdték a támadófal feljavítását, ami a holtidény egyik kiemelt feladata volt. A 2.03 méter magas játékos lehet a csapat jövőbeli bal OT-je, vagyis Tom Brady irányító elsőszámú őrzője az éveken át szolgáló Matt Light helyét átvéve, akinek nincs érvényes szerződése a New Englanddel 2011-re. Ha jobban tetszik nekik az újonc a jobb oldalon, akkor a harmadik idényébe lépő Sebastian Vollmer lehet az LT. Az egyetlen szépséghibája ennek a picknek, hogy semmit sem tudott profitálni abból a csapat, hogy - azóta már a pályán is bizonyítottan - franchise LT-t találtak 2009-ben a második körben. A jobb oldalra kevesebbért is lehet megfelelő játékost találni. Nem ő volt az egyetlen új arc a támadófalba. Posztváltás után guardként számíthatnak a szintén óriás Marcus Cannonra, aki az egész draft egyik legsúlyosabb támadó falembere, de méretei ellenére igenis mozgékonynak nevezhető. Azonban más, kevésbé pozitív tény miatt is a reflektorfénybe került a draftot megelőző napokban: a sajnálatos hír szerint pár héttel ezelőtt rákot diagnosztizáltak nála. A betegsége kezelhető, már meg is kezdte a kemoterápiát. Kora és egészségi állapota miatt nagyon jó esélyei vannak a teljes felépülésre. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor állhat a csapat rendelkezésére. A blokkoló munkát segítheti Lee Smith is a LOS-nál, bár ő is inkább az elkövetkező évek embere lehet, mint olyan, aki azonnal érdemi játékidőt harcol ki magának. Méretei ideális blokkoló tight enddé teszik, ami kellő technikai képzettséggel is párosul. Sőt egyes elemzések még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy pár év alatt akár szélső támadó falember is lehet belőle, ha 300 font körülire sikerül növelni testtömegét. Azonban ő inkább kifejezetten tight endnek érkezett, hogy idővel átvegye Alge Crumpler helyét a csapatban, mint harmadikszámú, elsősorban blokkoló tight end, akinek fő feladata a futójáték támogatása lesz. Az elöregedett és sérült futóegység két új játékost is üdvözölhet. Shane Vereen az ideális futó a spread sémához, vagy éppen a shot gun felálláshoz. Nagyon jó érzéke van a belső futásokhoz. Határozott, gyors döntéshozó, jól lát a pályán, ezért nem tétovázik a LOS-hoz érkezve. Hajlandó és tud is középen futni. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy csak 3-4 yardot lehet tőle elvárni: ez nem gondolkodás nélkül, fejjel előre, lesz ami lesz stílust jelent. Jó ütemérzékkel tudja kivárni, amíg a támadófal blokkjai megnyitnak előtte egy kis rést, amelyen keresztül rendszeresen fenyegetni tudja nagy játékkal az ellenfelet. Emellett jó kezei vannak, ezáltal veszélyes lehet a passzjátékban is. Az ő tulajdonságait egészíti ki jól Ridley: erőteljes futó, aki játékról-játékra képes győzelmeket felmutatni a csapatának, nem fog yardot veszíteni a LOS-nál, mozgásban tartja a támadógépezetet. Emellett tudja mit jelent a blitzek felvétele, és rendelkezik a felépítéssel, hogy bárki ellen megtartsa a pozícióját, és megvédje az irányítóját. Mallett választása egyértelműen a jövőnek szól. Távolról sem kész irányító. Akár évekre lehet szüksége, hogy pályára léphessen az NFL-ben. Elsősorban zseben belüli mozgása, lábmunkája miatt, amely technikai hiányosság gyakran kihat a dobásai pontosságára is. Jó edzőmunkával ez azonban fejleszthető, javítható. A másik oldalon félelmetes erejű a dobókarja, mélységében gond nélkül képes bejátszani a pályát. Egyeseket Drew Bledsoe-ra emlékeztethez. A sok támadó után jöjjenek a védők. A secondaryben is új szelek fújnak, mert CB léptékkel mérve magas és erős, fizikális játékra képes cornerbacket választottak. Ez az új irány már Leigh Bodden szerződtetésénél is látszott. Elképzelhető, hogy Dowling még free safetyként is bevethető lesz. Carter a hatodik körös, kisiskolás, teljesen középszerű project OLB, akivel szemben semmilyen elvárása nem lehet a szurkolóknak. Végül Foxboroba került még az a Williams is, aki még egyetemen sem tudott állandó játékidőt kiharcolni magának a secondaryben. Pusztán special teams potenciál rejtőzhet benne.

 

Említést érdemel, hogy a szokásos draftnapi ügyleteknek köszönhetően már a 2012-es draftra is szereztek plusz első (Saints) és második (Raiders) körös választási jogot is.

 

Dávid László (DoM)