Politika

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....
Gaius

Az nagyon kemény ,és főleg az a tény, hogy az egész mint a homok úgy szóródott szét. Megbocsájthatatlan tragédia.
Amúgy szívesen!

Hogy hol tartunk ma -ismeretterjesztő jelleggel Gyuszi bácsitól - 44:10 jó sztori
 www.youtube.com/watch?v=ba-3DjEZcS0
Helmut Zimmer

még csak a harmadánál járok, de kib....tt jó, tetszik, nem kicsit,,,,,nem kell asztrofizikusnak, vagy kozmológusnak, matematikusnak lenni, hogy érthető legyen....impresszív....
Gaius

Atomcsill egy jó sorozat. Direkt érdeklődőknek, Gyuszi meg egy kincs!!!!! Remélem jókat túrázik, és kiolvasta az összes Sci-Fi-t, amelyeket évek óta tologatott.

Mi sem jellemzőbb, mint az, hogy szponzorokat kellett keresniük, hogy tisztességes mikrofont, és kamerát tudjanak venni.
Még egyszer az ELTE TTK Atomcsillnek szponzorokat kellett keresni, hogy az ismeretterjesztéshez szükséges minimális technikát meg tudják szerezni.

És persze megy a kommentekben a sírásrívás, hogy miért kellenek a szponzorok?! 😉

Azt hiszem, hogy ma a Wiegner nem tökéletes német kiejtését taglaló komment után ez a legszomorúbb dolog, amit ma leírtam.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....
Gaius

Az nagyon kemény ,és főleg az a tény, hogy az egész mint a homok úgy szóródott szét. Megbocsájthatatlan tragédia.
Amúgy szívesen!

Hogy hol tartunk ma -ismeretterjesztő jelleggel Gyuszi bácsitól - 44:10 jó sztori
 www.youtube.com/watch?v=ba-3DjEZcS0
Helmut Zimmer

még csak a harmadánál járok, de kib....tt jó, tetszik, nem kicsit,,,,,nem kell asztrofizikusnak, vagy kozmológusnak, matematikusnak lenni, hogy érthető legyen....impresszív....

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.MC12

A "szar" az nem egy kvantitatív leírás. 😊 "Szar" a 150 ezres fizetés is, meg a 100 ezres is, mégis, elég jelentős különbség tud lenni a kettő között.

Kimutatható, hogy 2010 óta romlott a felsőoktatás helyzete és színvonala. A magyar egyetemek folyamatosan csúsznak vissza a listákon, és elment a legjobb minősítésű egyetem az országból. És az a tény, hogy nem csak úgy jókedvében ment el, hanem lényegében el lett üldözve elég erőteljesen Lecsó érveit támasztja alá.
peterk2005

A kvantitatív leírásokhoz annyit, hogy ha kutakodnék kicsit, akkor tuti találnék pár kormányzati forrást, ami alapján az egyetemek helyzete jobb, több forrásból gazdálkodhatnak stb. mint 2010 előtt. És ezek mint szép kimutatások lennének számokkal, statisztikákkal meg csinos ábrákkal. Attól rögtön igaz lesz? Nem hiszem 😊

Másrészről az egyetemek visszaesése kizárólag a kormány hibája? 100%? Vagy mondjuk 80-20? Mekkora az egyetemek felelőssége ebben?

Harmadrészt, az olyan érveket, hogy folyamatosan csúszik vissza egy egyetem valamilyen ranglistán hát izé nem tudom komolyan venni az alsóházban 😊 . Az nálam nem különösebb romlás, ha valaki a 478. helyről az 589. helyre csúszik vissza. Teniszes példával élve, hullamindegy hogy ki van a 478. helyen és ki van az 589. helyen. Ugyanis khm. nem túl jó egyik sem. Ahogy én most nézegettem ezeket a listákat a magyar egyetemek évek óta a 400. és 600. helyek között ingáznak, hol jobban hol rosszabbul. De van a 460. És a 590. Között érdemi különbség? Erősen kétlem. A ceu magánegyetem így őket nem számolnám bele a magyar felsőoktatás szinvonalának általános helyzetébe ahogy a Metet vagy a Friedmant se.
MC12

Majd nézd meg a Károly egyetemet. Az egy állami egyetem, kirakat egyetem, amelyet úgynevezett stratégia alapján építgetnek egy ideje . Nem kevés erőforrást pakoltak és pakolnak bele a csehek, de mára folyamatosan erősödik a jelenléte.
Ma már rengeteg nagyvállalat kapcsolati hálójában dolgoznak. Beindult a folyamat, van képzés, elit képzés, hozzáférés projektekhez, nő a háló, korszerűsödik az oktatási anyag, vannak érdekes projektek, egyre vonzóbb....

Az tényleg kezd úgy kinézni, ahogy kell egy komoly egyetem. Van múltja, jelene, lesz jövője is.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....
Gaius

Az nagyon kemény ,és főleg az a tény, hogy az egész mint a homok úgy szóródott szét. Megbocsájthatatlan tragédia.
Amúgy szívesen!

Hogy hol tartunk ma -ismeretterjesztő jelleggel Gyuszi bácsitól - 44:10 jó sztori
 www.youtube.com/watch?v=ba-3DjEZcS0

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.MC12

A "szar" az nem egy kvantitatív leírás. 😊 "Szar" a 150 ezres fizetés is, meg a 100 ezres is, mégis, elég jelentős különbség tud lenni a kettő között.

Kimutatható, hogy 2010 óta romlott a felsőoktatás helyzete és színvonala. A magyar egyetemek folyamatosan csúsznak vissza a listákon, és elment a legjobb minősítésű egyetem az országból. És az a tény, hogy nem csak úgy jókedvében ment el, hanem lényegében el lett üldözve elég erőteljesen Lecsó érveit támasztja alá.
peterk2005

A kvantitatív leírásokhoz annyit, hogy ha kutakodnék kicsit, akkor tuti találnék pár kormányzati forrást, ami alapján az egyetemek helyzete jobb, több forrásból gazdálkodhatnak stb. mint 2010 előtt. És ezek mint szép kimutatások lennének számokkal, statisztikákkal meg csinos ábrákkal. Attól rögtön igaz lesz? Nem hiszem 😊 MC12

Így van, de ettől még a 100 ezer és a 150 ezer nem lesz ugyanaz a "szar". Lesz közötte különbség.

Másrészről az egyetemek visszaesése kizárólag a kormány hibája? 100%? Vagy mondjuk 80-20? Mekkora az egyetemek felelőssége ebben?MC12

Ezt nem kvantálnám, ha megengeded, nincs mire alapozva megtennem. 😊 De egyetértünk abban, hogy nem kizárólag a kormány a sáros. De nem is a kormányról, hanem az államról volt szó, aminek 100% a felelőssége, hiszen - a kevés egyházi működtetésben és magánkézben levőn kívül - a teljes felsőoktatás állami felügyelet és finanszírozás alatt áll, más felelőse nem nagyon lehet, mint maga az állam. Aminek - egyetértek veled - része az egyetem is .... az állam által kialakított felépítésével, vezetési, döntéshozói struktúrájával ... beleértve az állam által az egyetemekhez delegált vezetőket, döntéshozókat.

Harmadrészt, az olyan érveket, hogy folyamatosan csúszik vissza egy egyetem valamilyen ranglistán hát izé nem tudom komolyan venni az alsóházban 😊 . Az nálam nem különösebb romlás, ha valaki a 478. helyről az 589. helyre csúszik vissza. Teniszes példával élve, hullamindegy hogy ki van a 478. helyen és ki van az 589. helyen. Ugyanis khm. nem túl jó egyik sem. Ahogy én most nézegettem ezeket a listákat a magyar egyetemek évek óta a 400. és 600. helyek között ingáznak, hol jobban hol rosszabbul. De van a 460. És a 590. Között érdemi különbség? Erősen kétlem.MC12

A száz helynek nincs nagy jelentősége, de a trendnek igen, mert ha folytatódó, akkor annak idővel már nagy jelentősége lesz.

A ceu magánegyetem így őket nem számolnám bele a magyar felsőoktatás szinvonalának általános helyzetébe ahogy a Metet vagy a Friedmant se.MC12

Egy magánegyetem miért is nem számít bele a felsőoktatási színvonalának helyzetébe? Az egyházi működtetésű egyetemek sem számítanak bele?

És mi lesz akkor ezután, hogy az egyetemek kimennek alapítványokba, elveszítve közpénz / koztulandon jellegüket? 😊

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.MC12

A "szar" az nem egy kvantitatív leírás. 😊 "Szar" a 150 ezres fizetés is, meg a 100 ezres is, mégis, elég jelentős különbség tud lenni a kettő között.

Kimutatható, hogy 2010 óta romlott a felsőoktatás helyzete és színvonala. A magyar egyetemek folyamatosan csúsznak vissza a listákon, és elment a legjobb minősítésű egyetem az országból. És az a tény, hogy nem csak úgy jókedvében ment el, hanem lényegében el lett üldözve elég erőteljesen Lecsó érveit támasztja alá.
peterk2005

A kvantitatív leírásokhoz annyit, hogy ha kutakodnék kicsit, akkor tuti találnék pár kormányzati forrást, ami alapján az egyetemek helyzete jobb, több forrásból gazdálkodhatnak stb. mint 2010 előtt. És ezek mint szép kimutatások lennének számokkal, statisztikákkal meg csinos ábrákkal. Attól rögtön igaz lesz? Nem hiszem 😊

Másrészről az egyetemek visszaesése kizárólag a kormány hibája? 100%? Vagy mondjuk 80-20? Mekkora az egyetemek felelőssége ebben?

Harmadrészt, az olyan érveket, hogy folyamatosan csúszik vissza egy egyetem valamilyen ranglistán hát izé nem tudom komolyan venni az alsóházban 😊 . Az nálam nem különösebb romlás, ha valaki a 478. helyről az 589. helyre csúszik vissza. Teniszes példával élve, hullamindegy hogy ki van a 478. helyen és ki van az 589. helyen. Ugyanis khm. nem túl jó egyik sem. Ahogy én most nézegettem ezeket a listákat a magyar egyetemek évek óta a 400. és 600. helyek között ingáznak, hol jobban hol rosszabbul. De van a 460. És a 590. Között érdemi különbség? Erősen kétlem. A ceu magánegyetem így őket nem számolnám bele a magyar felsőoktatás szinvonalának általános helyzetébe ahogy a Metet vagy a Friedmant se.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

Azzal, amiről szó van, nem fizetnénk meg az árát, mert azzal csak annyit érnénk el, hogy Wiegner Jenő nem 1. évesen, hanem végzősként mondaná azt, hogy csá.

Egyébként a felsoroltak - meg rengeteg német is - nem csak a BME-re, hanem Heildelbergre, Berlinre is azt mondták, hogy csá. Hiába volt a komoly think tank. Utóbbi önmagában nem elég, ha más motiváló tényezők meg más irányba terelnek.
peterk2005

igen csak Németországban megerősödött, majd hatalomra jutott egy nemzetiszocialista párt, és Wiegnernek nem volt annyira jó a kiejtése, és ezzel nem volt egyedül. Nem úgy mint Heisenbergnek, aki viszont maradt még egy ideig.

Úristen de tragikus ez! 😕

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

Azzal, amiről szó van, nem fizetnénk meg az árát, mert azzal csak annyit érnénk el, hogy Wiegner Jenő nem 1. évesen, hanem végzősként mondaná azt, hogy csá.

Egyébként a felsoroltak - meg rengeteg német is - nem csak a BME-re, hanem Heildelbergre, Berlinre is azt mondták, hogy csá. Hiába volt a komoly think tank. Utóbbi önmagában nem elég, ha más motiváló tényezők meg más irányba terelnek.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.MC12

A "szar" az nem egy kvantitatív leírás. 😊 "Szar" a 150 ezres fizetés is, meg a 100 ezres is, mégis, elég jelentős különbség tud lenni a kettő között.

Kimutatható, hogy 2010 óta romlott a felsőoktatás helyzete és színvonala. A magyar egyetemek folyamatosan csúsznak vissza a listákon, és elment a legjobb minősítésű egyetem az országból. És az a tény, hogy nem csak úgy jókedvében ment el, hanem lényegében el lett üldözve elég erőteljesen Lecsó érveit támasztja alá.

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

A kérdés az, hogy mennyire hatékony? Egy úszó világbajnokság rendezéséről is ki lehet mutatni, hogy serkenti az úszás utánpótlás nevelést, csak lehet, hogy helyi, célzott programokkal ugyanazt - vagy sokkal többet - el lehet érni, a kétszáz milliárd töredékéből is. Ergó ezért nem éri meg világbajnokságot rendezni önmagában.

Az én értékítéletem szerint az ilyen Fudan féle projektek kidobott pénzek, mert a hatékonyságuk pocsék. Összességében a magyar oktatási rendszernek jelenleg nem az a baja, hogy nem elég jó az elit képzése, hanem az, hogy nem elég jó a képzési rendszere. "Egyszerű" mérnökből, IT-sből stb. van kevés ill. képezi őket alacsony színvonalon a rendszer, és amíg ez így van, hatékonyabb arra költeni, hogy ezen a területen javuljunk. A Fudan ezen nem javít, illetve csak nagyon pocsék hatékonysággal. Sokkal hatékonyabb, ha a meglevő egyetemeknek osztjuk szét ugyanezt a pénzt, különböző formában (fizetések emelése, kutatási projektek támogatása, az egyetem <=> piaci szereplők közötti kapcsolatok építésének ösztönzése - pl. kedvező, támogatott interim programok -, stb.).

Más indok pedig nem szól a Fudan mellett, inkább ellene. A finanszírozási formája számunkra nagyon hátrányos, a lehetséges politikai rizikókkal nem tudunk megbírkózni (nem leszünk elég erősek, hogy "kitiltsuk a Huawei-t", ha valami nem kóser), stb.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

1990 és 2010 között nem voltak autoriter rendszerek, mégis szar volt a felsőoktatás - bizonyos területeken, mint akárcsak az iskolával szembeni hallgatói fellépések lehetősége, még rosszabb volt mint most - akkor kinek nem volt érdeke? A rendszerek milyenségégtől (autoriter, demokratikus stb.) függetlenül szar a felsőoktatás, nem azok következményeképpen. Csak jó magyar szokás szerint egyszerűbb egy külső felelőst keresni (a kormány, Soros, a migránsok akárki) és nem megnézni, hogy esetleg, talán, az egyetemek se tesznek egy szalmaszálat se keresztbe, hogy maguktól fejlődjenek.
MC12

Utoljára általánosban érveltem így apámnak, hogy "de mindenki egyest kapott". Lehet hogy a régi is szar volt, valami miatt, de ez az érved nem cáfolja az állításomat, miszerint egy OV vezette NER-nek nem érdeke javítani rajta. Cáfold meg, ha nincs igazam, de ne egy ilyen "elmúltnyócév" panelt dobjál ide.
Azt meg kifejthetnéd, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálakat kellene keresztbe tenniük? Gondolom az lenne a számodra elfogadható, ha ugyanezen a finanszírozási szinten is megmutatnák, hogy ők kurva lelkesek, és a színvonal folyamatosan emelkedik, az oktatói gárda kiteszi a lelkét, stb, és megérdemlik a többletfinanszírozást. Csak akkor meg felmerülne a jogos kérdés, hogy de hát ennyiből is faszán működik, minek költsünk rá még többet?
Lecsó

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.

Elárulom neked, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálat lehetne keresztbe tenni. Jártam magánegyetemre, meg államira is (jó oké, az államit levelezőn fejeztem be de mindegy 😀 ) az államin a számvitelt egy olyan 60+-os oktató tartotta, aki soha nem dolgozott a piacon, erre büszke is volt és igyekezett a lehető legextrémebb, legnyakatekertebb számvitel példákat feladni a vizsgán, aminek a gyakorlati életben 0 az előfordulási esélye. Éppen ezért a bukási arány 90-95%-os volt, attól függően, hogy volt-e kedve részpontszámokat adni vagy sem. És ez nem pénzügy-számvitel szak volt, ahol éppenséggel, még, akár, esetleg tolerálható lenne, mellettem ült egy szegény lány turizmus-vendéglátás szakról akinek azért gondolom sejtjük, mennyi szüksége van ilyen típusú számvitelre. (nem ment át, csak sokadjára).
Na szó se többet, a diákok beszéltek a HÖK-el, akik évekre visszamenőleg kutattak kicsit, és beadtak egy komplett anyagot a Szenátusnak, hogy akkor itt tenni kéne valamit, mert szopatás zajlik. A Szenátus érdemi vizsgálat és kérdés nélkül söpörte le a dolgot, hiszen a Tanár úr itt tanít 35 éve, elismert szakekintély, mégis, hogy gondolják, hogy rossz hírbe hozzák? És ez nem egyedi eset, a legtöbb általam ismert diplomás tud mondani olyan tanárt, komplett tanszéket, ahol a diákok értelmetlen szopatása a cél. Mondjuk kezdhetnék az ilyen szalmaszálakkal.

Szerinted megoldaná a fentebbieket ha X százererrel többet keresnének, szerintem meg nem. Mert a 10-20-30 éve ebben szocializálodott tanári kar esetleg azt szűrné le, hogy jééééééé a fenetbbi mentalitás mellett most kaptam egy valag pénzt is - hát akkor mindent faszán csinálok. Tehát minden szar maradna, és még sokat is keresnének. Remek kilátás.

Figyi még nem kaptam meg a díjat. Hallottam susmust, hogy ott vagyok a listán, de egyrészt ne balekoljuk el, csak 22-ben hirdetnek eredményt, másrészt lehet át sem veszem. Szeretném megtartani az autonóm gondolkodói státuszom. Grigorij Jakovlevics a példaképem.....
De köszönöm 😊

OK Péter, akkor már tudjuk mi a skilled 😊

Ja legjellemzőbb tulajdonságom. Hiszen 10+ éve csavarra szedek problémákat. Készítettem fel szigorlatra itt embert, oldottam meg érettségi példát. Szerintem is hirtelen geci lettem. 😊
De lehet, én inkább azon gondolkodnék, hogy vajon mennyire rughattam el a lasztit, ha Helmut már nem akarja ezt Velem végigbeszélni!? 😉
Helmut Zimmer

Nem geci lettél, hanem nagyképű. Ahogy te 10+ éve csavarra szeded a problémákat, úgy én meg 50 év alatt megtanultam felismerni a nagyképűséget. Ha én nem akarok valamit megvitatni valakivel, mert túl elrúgta a lasztit, akkor egyszerűen arrébb megyek.

Mi nem vitatkoztunk Helmut, mert vitatkozni nem vagy / nem voltál hajlandó. Lépjünk.
peterk2005

Helmut Zimmer

Gratulálok.
peterk2005

Helmut Zimmer

Grigorij Jakovlevics a példaképem.....
Vagyis "sejtesz" valamit, de nem veszed át? 😀
mindenesetre akár meglesz, akár nem, akár átveszed akár nem, riszpekt.
Az autonomitás fontos.
Gaius

Majd egyszer a gyűlölködjünk rovatban szívesen írok erről. Kapsz egy díjat, és utána már nagyon PC-nek kell lenned, mert visszavonják. Grigiorij ehhez képest annyit mondott, megoldott egyet a világ 5 (amúgy 7) legfontosabb matematikai sejtéséből, szarik a díjra ott a bizonyítás az önmagában elég érdem. Őt ne díjazgassák olyanok, akik ezt a problémát amúgy megmozdítani nem tudták.

Na ezért nem foglalkozom társadalomtudománnyal.
Helmut Zimmer

pörfikt.
Amúgy én nem vetném el a társ-tud-ot sem.....csak ami számomra egyre nyilvánvalóbb: a természettudósok sokkal járatosabbak a társadalomtudományokban, mint a társadalomtudósok a természettudományokban. Egyszerűen lenyűgöző a tudásuk, Marxtól, mármint Marx Györgytől Saganon, vagy Barrow-n át Paul Davies-ig. Szimplán azért (sztem), mert alap, hogy tisztában legyenek a szakterületüket illető tudománytörténettel, s az egyes forradalmár tudósokat bele illik helyezni az adott történelmi szituációba. Így egy komplexebb képük van a világról, annak történelméről, s nem ideológiai (ergo emocionális) alapon közelítenek meg dolgokat.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

okés....épp ezért írtam le, hogy én mit értek agyelszívás alatt. Bár a szavak közösek lehetnek, de az értelmezési keretrendszerük más.

Figyi még nem kaptam meg a díjat. Hallottam susmust, hogy ott vagyok a listán, de egyrészt ne balekoljuk el, csak 22-ben hirdetnek eredményt, másrészt lehet át sem veszem. Szeretném megtartani az autonóm gondolkodói státuszom. Grigorij Jakovlevics a példaképem.....
De köszönöm 😊

OK Péter, akkor már tudjuk mi a skilled 😊

Ja legjellemzőbb tulajdonságom. Hiszen 10+ éve csavarra szedek problémákat. Készítettem fel szigorlatra itt embert, oldottam meg érettségi példát. Szerintem is hirtelen geci lettem. 😊
De lehet, én inkább azon gondolkodnék, hogy vajon mennyire rughattam el a lasztit, ha Helmut már nem akarja ezt Velem végigbeszélni!? 😉
Helmut Zimmer

Nem geci lettél, hanem nagyképű. Ahogy te 10+ éve csavarra szeded a problémákat, úgy én meg 50 év alatt megtanultam felismerni a nagyképűséget. Ha én nem akarok valamit megvitatni valakivel, mert túl elrúgta a lasztit, akkor egyszerűen arrébb megyek.

Mi nem vitatkoztunk Helmut, mert vitatkozni nem vagy / nem voltál hajlandó. Lépjünk.
peterk2005

Helmut Zimmer

Gratulálok.
peterk2005

Helmut Zimmer

Grigorij Jakovlevics a példaképem.....
Vagyis "sejtesz" valamit, de nem veszed át? 😀
mindenesetre akár meglesz, akár nem, akár átveszed akár nem, riszpekt.
Az autonomitás fontos.
Gaius

Majd egyszer a gyűlölködjünk rovatban szívesen írok erről. Kapsz egy díjat, és utána már nagyon PC-nek kell lenned, mert visszavonják. Grigiorij ehhez képest annyit mondott, megoldott egyet a világ 5 (amúgy 7) legfontosabb matematikai sejtéséből, szarik a díjra ott a bizonyítás az önmagában elég érdem. Őt ne díjazgassák olyanok, akik ezt a problémát amúgy megmozdítani nem tudták.

Na ezért nem foglalkozom társadalomtudománnyal.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

1990 és 2010 között nem voltak autoriter rendszerek, mégis szar volt a felsőoktatás - bizonyos területeken, mint akárcsak az iskolával szembeni hallgatói fellépések lehetősége, még rosszabb volt mint most - akkor kinek nem volt érdeke? A rendszerek milyenségégtől (autoriter, demokratikus stb.) függetlenül szar a felsőoktatás, nem azok következményeképpen. Csak jó magyar szokás szerint egyszerűbb egy külső felelőst keresni (a kormány, Soros, a migránsok akárki) és nem megnézni, hogy esetleg, talán, az egyetemek se tesznek egy szalmaszálat se keresztbe, hogy maguktól fejlődjenek.
MC12

Utoljára általánosban érveltem így apámnak, hogy "de mindenki egyest kapott". Lehet hogy a régi is szar volt, valami miatt, de ez az érved nem cáfolja az állításomat, miszerint egy OV vezette NER-nek nem érdeke javítani rajta. Cáfold meg, ha nincs igazam, de ne egy ilyen "elmúltnyócév" panelt dobjál ide.
Azt meg kifejthetnéd, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálakat kellene keresztbe tenniük? Gondolom az lenne a számodra elfogadható, ha ugyanezen a finanszírozási szinten is megmutatnák, hogy ők kurva lelkesek, és a színvonal folyamatosan emelkedik, az oktatói gárda kiteszi a lelkét, stb, és megérdemlik a többletfinanszírozást. Csak akkor meg felmerülne a jogos kérdés, hogy de hát ennyiből is faszán működik, minek költsünk rá még többet?

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.

Most nézem, Zaránd lett MzP kampányfőnöke, hát, érdekes választás. Bizonyos szempontból értem, mert idehaza egyszerűen az ország méretéből fakadóan nincs olyan képzett szakember aki ne lenne ide vagy oda elkötelezve, becsatornázva stb. És nyilván MzP nem akart valami kivénhedt MSZP-s, poszt-náci jobbikos vagy belpesti momentumost kinevezni. Nade pont azt a személyt, aki ellen tökéletes egységbe hivhatóak az ellenzéki pártok vezetői - bátor döntés 😊 zarándot egységesen utálja a Momentumtól a DK-ig mindenki, és legalább kétszer össze is veszett minden párttal és pártvezetővel az elmúlt években, mert összeférhetetlen, egoista, tudálékos és képtelen belátni, ha nincs igaza. A szakmai rezüméje alapján maximum megyei kampányt lehetne rábízni azt is csak óvatosan, sosem vitt végig nagy költségvetésű országos kampányt, főleg nem olyat ahol ilyen sok érdeket kell egyeztetni.
Amiben jó az a váratlan húzások, meglepő döntések és elvileg alapszervezet létrehozás-mozgatasban is jó (már egy momentumos ismerősöm szerint - akivel szintén összeveszett 😊) ) épp ezért ő inkább egy kampány-tanácsadó, stratéga, de nem vezető. Ahhoz egyszerűen nincs meg a diplomata-érzéke. Kiváncsi leszek milyen szerepet szánnak a partok MzP kampánycsapatának, de Zaránd az tipikusan az a csávó, aki majd márciusban látványosan távozik - dramatic Exit - mert az ellenzéki pártok nem azt csinálják amit ők akartak, elbasszák a kampányt és különben is Gyurcsánynak a k.va anyja.

Figyi még nem kaptam meg a díjat. Hallottam susmust, hogy ott vagyok a listán, de egyrészt ne balekoljuk el, csak 22-ben hirdetnek eredményt, másrészt lehet át sem veszem. Szeretném megtartani az autonóm gondolkodói státuszom. Grigorij Jakovlevics a példaképem.....
De köszönöm 😊

OK Péter, akkor már tudjuk mi a skilled 😊

Ja legjellemzőbb tulajdonságom. Hiszen 10+ éve csavarra szedek problémákat. Készítettem fel szigorlatra itt embert, oldottam meg érettségi példát. Szerintem is hirtelen geci lettem. 😊
De lehet, én inkább azon gondolkodnék, hogy vajon mennyire rughattam el a lasztit, ha Helmut már nem akarja ezt Velem végigbeszélni!? 😉
Helmut Zimmer

Nem geci lettél, hanem nagyképű. Ahogy te 10+ éve csavarra szeded a problémákat, úgy én meg 50 év alatt megtanultam felismerni a nagyképűséget. Ha én nem akarok valamit megvitatni valakivel, mert túl elrúgta a lasztit, akkor egyszerűen arrébb megyek.

Mi nem vitatkoztunk Helmut, mert vitatkozni nem vagy / nem voltál hajlandó. Lépjünk.
peterk2005

Helmut Zimmer

Gratulálok.
peterk2005

Helmut Zimmer

Grigorij Jakovlevics a példaképem.....
Vagyis "sejtesz" valamit, de nem veszed át? 😀
mindenesetre akár meglesz, akár nem, akár átveszed akár nem, riszpekt.
Az autonomitás fontos.