Világnézeti csevegő

Kicsit hosszú, de én visítottam sok helyen.
Brouwerij van de Vrij

Ki írta ezt?
Őszentsége Sobri Jóska

Innen van, a szerző azonban nem derül ki:

Ui: Pontosabban: ha minden igaz, Treuer Tamás a szerző. (De az is lehet, hogy kamu, bizonytalan vagyok.)

Szerkesztette: nagylaza, főpohárnok

Kicsit hosszú, de én visítottam sok helyen.
Brouwerij van de Vrij

Ki írta ezt?

Kicsit hosszú, de én visítottam sok helyen.
Brouwerij van de Vrij

Tényleg hosszú. És tényleg jó.🙂
Eszembe juttatta a Rolls Frakció dalszövegét:
– Szabad vagyok! – mondta a majom a rácsnak.
– Én nem! – mondta a rács. – Engem majmok köré zártak.

Kicsit hosszú, de én visítottam sok helyen.

"𝗔 𝘀𝘇𝗮𝗯𝗮𝗱𝘀𝗮́𝗴 𝗸𝗶𝗳𝘂𝘁𝗼́𝗷𝗮 - A "Zoolanders in Philosophy" sorozatból:
Filozófiai szatíra egy felvonásban, öt francia gondolkodóra és egy gorillára Szereplők: a French Theory 5 arca- Michel Foucault, Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Jacques Lacan, Jean Baudrillard, egy állatkerti gondozó és a Gorilla.

Egy párizsi állatkert, késő délután. Öt francia filozófus ül egy padon a gorilla kifutója előtt. Mindannyian a szabadságról készülnek gondolkodni. A gorilla egy autógumi mellett ül, és láthatóan semmi kedve részt venni az európai eszmetörténetben.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Nézzétek. A modern társadalom tökéletes modellje. Megfigyelés, osztályozás, normalizálás. A gorillát előbb tudományos objektummá tettük, azután megalkottuk számára az optimális környezetet, végül bezártuk, hogy tanulmányozhassuk, mennyire jól alkalmazkodik hozzá.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Michel, te még mindig összekevered a hatalmat a valósággal. Az állatkert nem azért létezik, hogy a gorillát bezárják, hanem hogy a látogatók elhihessék: a rácsokon kívül szabadok. Ugyanaz a funkciója, mint Disneylandnek. A fogságot elkülönítjük egy látványosságban, hogy odakint ne kelljen felismernünk.
𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Könyvet is írtam erről. Azt a címet adtam neki, hogy Felejtsd el Foucault-t.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Olvastam. Nem válaszoltam.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Éppen ez volt a könyv lényege.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Már az „odakint" is problematikus. Mi az, hogy bent? Mi az, hogy kint? A határ nem egyszerűen elválasztja a két teret, hanem létrehozza a különbségüket. A szabadság jelentése magán viseli a fogság nyomát. A différance...

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Jacques, ez vasrács. Nem lábjegyzet.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Soha nem állítottam, hogy a vas ne volna vas.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Ez fontos pontosítás. Már kezdtem félni, hogy a gondozók dekonstrukcióval helyettesítik a lakatokat.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Uraim, a probléma nem a lakat. A probléma a vágy. Nem tudjuk, mit akar a gorilla, és éppen ez nyugtalanít bennünket. A Másik vágya kérdésként tér vissza: Che vuoi? Mit akarsz tőlem?

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Na tessék! Öt perce ülünk itt, és Lacan máris rá akarja fektetni szegényt az analitikus díványra.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A tudattalan nem alkalmazkodik az állatkerti nyitvatartáshoz.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: A te tudattalanod nem. Abban minden út Ödipuszhoz vezet. Egy gorilla megvakarja a fenekét, és te máris az Apa Nevének elfojtását diagnosztizálod.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Az Anti-Ödipusz négyszáz oldalon át bizonygatja, hogy nincs szükség apára. Aki ennyit ír egy felesleges dologról, az hiányol valamit.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: A hosszabb részeket Guattari írta.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Guattari az én analizandusom volt. Ő sem gyógyult ki belőle. (A gorilla ásít.)

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Érdekes. Az egyetlen résztvevő, akinek még nem jelent meg tanulmánya a szabadságról, eddig ő viselkedik a legszabadabban.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: A szabadságot nem tekinthetjük egyszerűen a korlátok hiányának. A hatalom viszonyokban működik, és ahol hatalmi viszony van, ott az ellenállás lehetősége is megjelenik. A kérdés az, hogyan válhatunk másféle szubjektummá, mint amilyenné formáltak bennünket.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Michel, te önnevelési programmá változtattad a szabadságot. Előbb bebizonyítod, hogy a szubjektumot a hatalom hozza létre, aztán azt tanácsolod neki, hogy alkossa újra magát. Ki végzi az átalakítást? A hatalom szabadnapos változata?

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Nálad legalább egy ember sem marad egyben.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A megosztottság nem hiba, Michel. Strukturális feltétel.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Lacannál minden, ami nem működik, strukturális feltétel.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Gilles, ez nem egészen méltányos. A struktúra fogalmának is megvan a maga története...

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Ne kezdd el, Jacques. Mire befejezed, a gorilla evolúciós úton emberré válik.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Ez meglehetősen antropocentrikus megjegyzés.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Látod? Máris elkezdted. (A gorilla feláll. Lassan megközelíti a rácsot, és szemügyre veszi az öt gondolkodót.)

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Most figyeljetek. Ez a tekintet pillanata. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a gorilla ránk néz. Hanem arról, hogy a látványban egyszerre mi magunk is láthatóvá válunk. A tekintet mint objet petit a megbontja a látó szubjektum önbizalmát.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: (a zakóját igazgatja) Tizenöt éve írok arról, mi történik, ha egy állat néz ránk. Most először nem merek felnézni.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Neked egy macska is elég volt.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: A macska ráadásul a fürdőszobában látott.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Doktor úr, téged minden tekintet zavarba hoz, amennyiben nem te irányítod.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Téged pedig minden tekintet érdekel, amennyiben felügyeleti rendszer szervezhető köré.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Engem inkább az érdekelne, mit tud kezdeni a gorilla a saját testével és környezetével. Milyen kapcsolódásokra képes? Mit enged meg a kifutó? Milyen lehetőségeket zár el? Nem az a kérdés, hogy mit jelent a gorilla, hanem hogy mire képes.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Jelenleg arra, hogy öt világhírű filozófust fél órán keresztül ingyen szórakoztasson.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Jean, te olyan következetesen tagadod az esemény lehetőségét, hogy ha egyszer valóban történne valami, valószínűleg lemaradnál róla, mert éppen a lehetetlenségéről írnál.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: És te olyan lelkesen ünnepelsz minden szökésvonalat, hogy...

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: A szökésvonal sem kívül áll azon, amiből megszökik.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Látod, még a mondatomat sem engeded végigmenni.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Jacques, neked a szabadság az, hogy soha ne érkezz meg sehová.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: A lezárhatatlanság nem ugyanaz, mint a mozdulatlanság.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Természetesen. Az egyikből könyvet lehet írni, a másikból csak mozgásszervi diagnózist. (A gorilla visszaül. Egy darabig nézegeti a saját tenyerét.)

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Tegyük fel, hogy kinyitjuk a ketrecet. Szabad lesz?

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Nem feltétlenül. A szökés lehetősége is irányvonala nem garantálja a felszabadulást. Más elrendeződésekbe, akár új csapdákba is vezethet. De lehetőséget teremt valamire, ami ebben a rendszerben nem jöhet létre.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Csodálatos. Vagyis ha a gorilla megszökik, az szabadság. Ha elfogják, az is a szökésvonal része. Ha pedig elpusztul, akkor bizonyára túlságosan sikeresen deterritorializálódott.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Te beszélsz? Nálad az ember akkor is hiányt szenved, amikor mindene megvan, és akkor is vágyakozik, amikor fogalma sincs, mire.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A vágy nem szükséglet, Gilles.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Nálad semmi sem szükséglet. Minden szimbólum. Egy banánt is képes lennél kasztrációs problematikává alakítani.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Csak ha elég jelentős szerepet játszik a fantazmában.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Vagy elég drága az analízis.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Van itt egy súlyosabb kérdés is. Amikor a gorilla szabadságáról beszélünk, vajon nem saját emberi fogalmainkat vetítjük rá? Nem sajátítjuk-e ki az állat másságát éppen akkor, amikor a nevében akarunk beszélni?

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Ez jogos. A gorillát olyan tudásrendszerbe helyeztük, amelyben mindent megtudhatunk róla, kivéve talán azt, mit jelent számára gorillának lenni.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Most pedig azzal a feltételezéssel ruházod fel, hogy van egy autentikus gorillasága, amelyhez közvetlen hozzáférést kellene szereznünk.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Nem ezt mondtam.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Tudom. Ezért érdekes.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: A pszichoanalízis legkényelmesebb pozíciója: akkor is igaza van, ha a másik nem azt mondta, amit hallani vélt.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Az akadémiai filozófia pedig még tökéletesebb. Ott egy félreértésből iskolát lehet alapítani. (A gorilla felemel egy banánt. Az öt filozófus elhallgat.)

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Íme, a jelérték.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Jean, az egy banán.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Marx még hitt a használati értékben. Ez a banán már csak azt jelzi, hogy banán. Pontosan ezt akarja elhitetni veled a fogyasztói társadalom.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Nem árucikk, hanem potenciális kapcsolódás egy test és egy táplálék között.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A kérdés nem az, hogy mi a banán, hanem hogy miért éppen most mutatja meg nekünk. A vágy tárgya sosem azonos a vágy okával.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Ráadásul a banán héja már előrevetíti a saját eltűnését. A gyümölcs jelenlétét a hiányának lehetősége strukturálja.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Jacques, a gorilla most fogja megenni. Nem kell előre dekonstruálnod az emésztését.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: A dekonstrukció nem olyasmi, amit én teszek a banánnal. Már működésben van.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Természetesen. A banán önmagát dekonstruálja, Michel meg majd megírja a táplálkozás genealógiáját.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Én legalább megpróbálnám megérteni, hogyan működik.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: És Guattarival közösen írnátok róla két kötetet, „A banán mint vágytermelő gépezet" címmel. (A gorilla megeszi a banánt. A héjat gondosan a földre helyezi.)

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Nos. Legalább a gorilla nem érzi szükségét, hogy minden cselekedetéhez elméletet gyártson.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Ezt nem tudhatod.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: A majom elmélete: banán van. Banán nincs. A nyugati metafizika rövid története.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A hiány megszületett.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Nem. A gorilla jóllakott.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A jóllakottság nem szünteti meg a vágyat.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: De néha meg lehetne próbálni örülni neki. (Csend. A gorilla hunyorog a napfényben.)

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Visszatérve a szabadságra: a modern ember számára a legnagyobb csapda talán már nem az, hogy tiltják neki a szabadságot, hanem hogy előírják az önmegvalósítást. Légy autonóm, produktív, rugalmas, autentikus. Kormányozd magad. A szabadság a kormányzás egyik technológiájává válhat.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Pontosan. A szabadság ma termék. Háromféle csomagban kapható: alap, prémium és korlátlan. A korlátlanhoz természetesen havi előfizetés tartozik.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Az élvezet parancsa még kegyetlenebb, mint a tilalom. A felettes én azt követeli: Élvezz! Ha nem élvezel, azért is bűnös vagy.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Az „önmagad légy" imperatívusza pedig olyan önazonosságot feltételez, amely sosem adott egyszerű jelenlétként. Ki az az „önmagad", akivé válnod kellene?

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: És miért kellene egyáltalán azzá válnod, aki már vagy? Miért nem lehetnél valami más? A szabadság nem egy előre létező én felszabadítása, hanem a mássá válás lehetősége. Háziállatot sosem tartottam, a kutya és a macska a családi háromszög szőrös kicsinyítése. Gorillává válni viszont szívesen próbálnék, de nem ez a magányos családfő a gumi mellett. Falka kell hozzá.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Egy ezüsthátú tulajdonképpen Ödipusz apja, szőrben.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Ezt most hagyjuk.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Helyes. A jövő héten akkor molekuláris gorillává válok. De csak ha a kiadóm finanszírozza.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Látjátok, most végre valóban közel kerültünk egymáshoz.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Ennél nyugtalanítóbb mondatot ma még nem hallottam.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Az egyetértés mindig gyanús. Különösen, ha Michel jelenti be.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Mert ilyenkor általában már szerveződik egy új intézmény.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Vagy egy konferencia. (Megérkezik az állatkerti gondozó. Egyik kezében seprű, a másikban kulcscsomó.)

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Uraim, záróra van. Kérem, fáradjanak a kijárathoz.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: A napirend, a térbeli elkülönítés és a mozgás szabályozása. A fegyelmező hatalom tökéletes hétköznapi megnyilvánulása.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Nem, uram. Hatkor hazamegyek.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A Törvény megszólalt.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: A munkaszerződésem szólalt meg.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: De mit jelent egyáltalán a zárás? A bezárás nem feltételezi-e mindig már a kinyitás lehetőségét?

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Nézze, én az ajtót kulccsal nyitom. Eddig bevált.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: De hát a szabadság nem lehet pusztán a megengedett mozgás egy előre kijelölt térben!

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Akkor menjenek a kijáraton kívülre. Ott nagyobb a tér.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Az egész jelenet túlságosan realisztikus. Biztos vagyok benne, hogy maga csak egy intézményi funkció szimulációja.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Uram, tizenhét éve dolgozom itt. A fizetésem olyan alacsony, hogy ha szimuláció vagyok, akkor nagyon rosszul programoztak. (A filozófusok elhallgatnak.)

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Ez figyelemre méltó. A hatalom működésének mindennapi materialitása...

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: A mindennapi materialitás az, hogy maga holnap ráér könyvet írni arról, miért kellett nekem ma túlóráznom.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Ez valóban egy másik perspektíva.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A Valós betörése megrepesztette a fantazmánkat.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Fogalmam sincs, mit mondott, de ha a túlórát kifizeti, megegyezhetünk.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Micsoda primitív realizmus.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Micsoda primitív borravalóhiány. (A gondozó a kijárat felé mutat. Az öt filozófus nem mozdul.)
𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Egyébként van itt valami, amit talán érdekesnek találnak. Néhány hete kamerát szereltünk fel a kifutóval szemben. Kutatási célból figyeljük a látogatók viselkedését.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: A megfigyelés reflexív struktúrája! A megfigyelő maga is megfigyelt objektummá válik.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Igen. Maga például negyven perce nem vette le a szemét a ketrecről. Közben huszonháromszor igazította meg a szemüvegét.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Ez irreleváns.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Az etológusok szerint nem. A társai pedig egyetlen alkalommal sem kérdezték meg, mit szeretne a gorilla.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Éppen az imént vetettem fel a Másik hozzáférhetetlenségének etikai problémáját!

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Igen, közben háromszor félbeszakított valakit.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Ez legalább valódi deterritorializáció!

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Maga viszont nem ment sehová.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Rendkívül érdekes. Az egész társaságunk egy kollektív fantazma foglya.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Maga tizenkétszer mondta ki azt, hogy „hiány". A gorilla egyszer sem.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Nyilvánvaló, hogy ez egy megkonstruált szituáció.

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Természetesen. Állatkertnek hívják. (Hosszú csend.)

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: És mire használják ezeket a felvételeket?

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Az új interaktív kiállításunkhoz. A címe: „Az ember természetes környezetében". Azt vizsgáljuk, hogyan viselkednek a látogatók, ha azt hiszik, kizárólag ők figyelnek meg valakit.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Tehát a néző és a látvány hierarchiája...

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Igen, igen. A főigazgató azt mondta, ha sikerül öt filozófust egyszerre lefilmeznünk, külön támogatást kapunk.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Ez zseniális! Végre egy tökéletes szimulákrum!

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Jean, az imént derült ki, hogy te is a kísérlet része vagy.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Természetesen. De én legalább előre megjósoltam.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Ez nem jóslat, hanem a cáfolhatatlanság elegáns formája.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: Az egyetlen igazi kérdés az, hogy ki a Másik ebben a jelenetben. (A gorilla ekkor lassan feláll. Odalép a rácshoz, megfog két vasrudat, és megszólal.)

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Bocsánat. (Halálos csend. Lacan elejti a szivarját. Derrida jegyzetfüzetébe nyúl. Baudrillard elmosolyodik.)

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Fél órája hallgatom magukat. Közben megteremtettek, elhalasztottak, kitermeltek, megfejtettek, és Baudrillard úr szerint nem is vagyok itt.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Ezt félreértetted. A szimuláció nem egyszerűen a valóság hiánya...

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Tudom. Olvastam. (Baudrillard elhallgat.)

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Az viszont senkinek nem jutott eszébe, hogy megkérdezze, akarok-e itt lenni.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Ez jogos kritika. A tudás és a szubjektiváció viszonyában...

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Michel, kérlek. Egyszer az életben ne írj könyvet abból, hogy valaki válaszol neked.
𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: ...

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Jacques, ha legközelebb meglátsz egy rácsot, ne a différance-t keresd benne. Próbáld meg kinyitni.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Ez sajnálatosan leegyszerűsíti a dekonstrukciót...

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Tudom. Egyszerűbb, mint nyitva hagyni az ajtót?
𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: ...

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Gilles, a szökésvonaladdal van egy kis bajom. Ha tényleg megszököm, engem altatólövedékkel hoznak vissza. Neked közben legfeljebb rossz kritikát írnak a következő könyvedről.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Ez valóban különbség a lehetőségek elrendeződésében.

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Látod? Tudsz te világosan is beszélni.

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Doktor úr, te pedig ne keress mögöttem hiányzó Phalloszt, apát, anyát és Ödipuszt. Egyszerűen elegem van a ketrecből.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A vágyad tárgya nem feltétlenül azonos a vágyad okával.

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: A vágyam tárgya a nyitott ajtó. Az oka a zárt.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: ...

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Jean, ha szerinted csak szimulákrum vagyok, gyere be, és mondd el közelebbről.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Nem szeretném lerombolni a jelenet hiperrealitását.

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Gondoltam. (A gorilla lassan visszaül.)
𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Félre ne értsenek. Nagyra értékelem, hogy ilyen sokat gondolkodnak a szabadságon. Csak egy apró különbség van közöttünk. (Szünet.)
𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Én legalább tudom, hogy ketrecben vagyok. (Hosszú csend.)
𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Maguk meg még belépőt is váltanak a sajátjukba. Aztán konferenciát rendeznek arról, hogy nincs kijárat. (Az öt filozófus zavartan néz egymásra.)

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Meg kell mondanom, ez figyelemre méltó szubjektivációs aktus volt.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: Különösen problematikussá tette az ember és állat közötti metafizikai határt.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A Valós megzavarta a Szimbolikus rendjét.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Egy váratlan esemény. Új kapcsolódások lehetősége.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: Vagy a gorilla olvasta a könyveinket, és parodizál minket.

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Pontosan. (Újabb csend.)

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Uraim, most már tényleg menniük kell.

𝗙𝗼𝘂𝗰𝗮𝘂𝗹𝘁: Mégiscsak figyelemre méltó a hatalom közvetlen működése...

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Uram, a kapu nyitva van.

𝗗𝗲𝗿𝗿𝗶𝗱𝗮: De melyik értelemben nyitva?

𝗚𝗼𝗻𝗱𝗼𝘇𝗼́: Abban, hogy ki lehet rajta menni.

𝗗𝗲𝗹𝗲𝘂𝘇𝗲: Talán éppen ez volna most a szökésvonal.

𝗟𝗮𝗰𝗮𝗻: A távozás nem szünteti meg a szubjektum megosztottságát.

𝗕𝗮𝘂𝗱𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮𝗿𝗱: A távozás maga is csak egy újabb szimuláció. (A gondozó sóhajt, felkapja a seprűjét, és távozik. Az öt filozófus tovább vitatkozik. A gorilla egy ideig figyeli őket, majd kényelmesen elnyúlik.)

𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Hihetetlen. (Rövid szünet.)
𝗚𝗼𝗿𝗶𝗹𝗹𝗮: Nekem legalább bezárták az ajtót. (Sötét.)"

🤘 gaben 🤘

Szóval a hinduk:
 www.facebook.com/share/p/1Emqi4dd8f/

 merce.hu/2026/08/08/szalai-erzsebet-ivan-mar-az-egi-mezokon/

Szelényi Iván 1938-2026

Életének 88. évében, hosszú betegség után elhunyt Szelényi Iván a TÁRKI Zrt. igazgatósági tagja. Büszkék vagyunk rá, hogy hazatérése után, élete záró szakaszában körünkben tudhattuk.

Szelényi Iván a Yale Egyetem Szociológiai és Politikatudományi Tanszékének William Graham Sumner professzor emeritusa, a New York University Abu Dhabi Társadalomtudományi Tanszékének alapító dékánja és Max Weber professzor emeritusa, továbbá az American Academy of Arts and Sciences ösztöndíjasa és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Ezen kívül a Corvinus Egyetem, a Flinders Egyetem, a Friedrich-Alexander Egyetem, a European University Institute és a Közép-Európai Egyetem díszdoktora volt. Korábban a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöke is volt. A Kaliforniai Egyetem Luckmann Distinguished Teaching díjban részesítette, a magyar állam Széchenyi-díjjal ismerte el munkásságát. Számos, a magyar társadalommal foglalkozó könyvnek volt szerzője/társszerzője, köztük például Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1979), Városi társadalmi egyenlőtlenségek (1983), Szocialista vállalkozók (1988), Kapitalisták nélküli kapitalizmus (1998) és A kirekesztettség változó formái (2006). Élete utolsó munkája a TÁRKI kiadásában jelent meg (Mihályi Péter társszerzőségével) két kötetben. Az egyik kötet 18 eredetileg magyar nyelven megjelent tanulmányt és 2 interjút, a másik 12 hosszabb, angol nyelvű tanulmányt gyűjt össze egyetlen könnyen áttekinthető és hivatkozható könyvbe a magyar társadalom utolsó tíz évének alakulásáról.
 tarki.hu/szelenyi-mihalyi-egyenlotlensegek-uj-formai

Két napja Bacelonában 92 évesen meghalt Raoul Vaneigem, aki a huszadik század második felének egyik legizgalmasabb könyvét, a Mindennapi élet forradalmát (Traité de savoir-vivre à l'usage des jeunes générations) írta. Talán utolsó mohikánként elment a Szituacionista Internacionálé egyik legizgalmasabb figurája.
Könyve 1967-ben jelent meg, lényegében egyszerre Guy Debord korszakos kötetével, A spektákulum társadalmával. A Le Nouvel Observateur szerint a két könyv "az új nemzedék A tőkéje és Mi a teendő?-je” volt - amiben hatásukat tekintve van némi igazság, bár kissé igazságtalan Vaneigemmel szemben, ha Debord művét Marx roppant főművéhez, míg az övét Lenin nem túl érdekes kis pamfletjéhez hasonlítják.
Vaneigem úgy vélte, az élet minden momentumában és szituációjában - lényegében az élet totális megélésében - szembe kell szállnunk az életnek nevezett kapitalista konstrukció immanens abszurditásával. Tételmondatai, gondolatai 1968 lázas tavaszán Párizs falairól köszöntek vissza: "Nem kérünk egy olyan világból, amely az éhenhalás helyett az unalomba fulladást kínálja alternatívaként"; "Egy olyan társadalomban, amely felszámol minden kalandot, a társadalom felszámolása válik a kalanddá"; "Megvalósítom a vágyaimat, mert hiszek a vágyaim valóságában"; "Minden hatalmat a képzeletnek!"...
Vaneigem a forradalmi hullám elültével, becsatornázásával és üzletté (és spektákulummá) tételével is megmaradt örök lázadónak. Nem vonult elefántcsonttoronyba, nem keseredett meg, nem adta el magát, nem illeszkedett be. "Semmi sem szent, mindent ki lehet mondani" - ezen a címen adta ki a szólásszabadságról szóló esszéit 2003-ban. „A szólásszabadságnak nincs jó vagy rossz használata, csak elégtelen használata létezik” - írta, de úgy vélte, semmiféle szólásszabadság nem igazolhatja barbár tettek elkövetését. Az államot, a politikának nevezett társadalmi passzivitást (ahogy korábban az életnek nevezett nem-életet) felháborodva utasította el. 2019-ben, a sárgamellényesek lázadása idején azt nyilatkozta a Le Monde-nak: "A forradalom az utcákon van, nem a szavazófülkékben".
„A jövő műalkotása egy szenvedélyes élet felépítése" - írta még 1967-ben. Most arra a műre, ami saját maga volt, felkerült az utolsó, befejező ecsetvonás is. Elkészült. Mondhatnánk, múlttá vált, befejezett jövőidővé.
Csak rajtunk múlik, hogy ne így legyen.
(Konok Péter nekrológja)

"amikor az SZDSZ felmérést készített a liberális értelmiség körében, miképp vélekedik a melegházasságról, én azt válaszoltam, hogy a nem melegek házasságát sem helyeslem."
 kilences.hu/interju/egy-diszpolgar-vallomasai-portrevazlat-ludassy-mariarol/

2026. július 15-én meghalt Ludassy Mária professzor, a francia felvilágosodás korát kutató legnagyobb hatású magyar filozófus. 1944-ben született.

Fantasztikus humorú tanár, kolléga, barát, nagyszerű könyvek szerzője, fordítója, nemzedékek számára a gondolkodás szabadságának megszemélyesítője.

1968-ban tiltakozott Csehszlovákia megszállása, majd az ezt követő Charta 77 gondolkodóinak bebörtönzése ellen, ahogyan a Márkus Györggyel, Kis Jánossal, Bence Györggyel, Vajda Mihállyal, Heller Ágnessel, Márkus Máriával szembeni retorziók ellen is. Egy ideig nem taníthatott az ELTE-n.

A Bibó István-díj, a Széchenyi-díj, a Lukács György-díj, a Hazám-díj, a Tengelyi László-díj mellett Ferencváros díszpolgári címét is megtisztelte azzal, hogy elfogadta.

Ha Delacroix nem a szabadság utcai, hanem szellemi harcait festette volna meg, az ő alakja magasodna a barikádok fölé. Szinte az utolsó percig tanított az egyetemen. „Az állam és a szellem szuverenitása” című kötete most, a könyvhétre jelent meg. Az országban bekövetkezett fordulatnak nagyon örült, csak azt sajnálta, hogy nem lehetett a tereken ünneplők között.

Könyvei, itthoni és külföldi előadásai a hetvenes évek elejétől megkerülhetetlenek voltak a felvilágosodás és a restauráció témakörében. Az Atlantisz Könyvkiadónál megjelent kötetei: Téveszméink eredete (1991), Szavak és kardok. Nyelvfilozófia és hatalomelmélet (2004), Felvilágosodástól elsötétítésig. Politikafilozófiai írások (2014), Az állam és a szellem szuverenitása (2026).

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/
Dzsokijuing

Úgy olvastam (egyre inkább felületesen), mintha közben homok csikorogna a fogaim között. A tartalomra nehéz figyelni, ha a nyelvezet életidegen, erőltetetten és öncélúan tudományoskodó. Ez a stílus általában 1. a mondanivaló hiányának leplezésére szolgál, 2. tehetségtelenségre vall, 3. csupán a publikációs lista bővítését szolgálja. Tetszés szerint lehet választani.
A szerzőt nem ismerem, de a bemutatkozása visszatükrözi a szöveget. A cigányellenesség és a magyar vidék jobboldali fordulatának társadalmi mikrodinamikáit vizsgálta. (Mikrodinamika, édes faszom...) Az LMP roma integrációs műhelyét vezette, majd az MTA Kisebbségkutató Intézetében, a Columbia Egyetemen, a hallei Max Planck Intézetben és a Humboldt Egyetemen dolgozott. Bravó. Akkor biztosan komoly ember.
Nem akarom kipécézni és egy írás alapján minősíteni, csak dühös vagyok. Nyomát se látom ugyanis annak, hogy belátható időn belül lesz értelmezhető méretű és hiteles baloldal Magyarországon. Legfeljebb majd akkor, ha szakad a Tisza.
nagylaza, főpohárnok

Én itt nevettem fel:

"2030-ra nem reális egy ütőképes baloldali párt felépítése. Ehhez tartós társadalmi bázis, helyi hálózatok, kipróbált jelöltek, működő pénzügyi háttér és összetartó politikai kultúra kell. Ezek közül ma egyik sem áll rendelkezésre, és négy év nem elég ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek."

Tiszta szerencse, hogy MP ezt nem tudta, úgyhogy 2 év alatt megcsinálta 😀 Persze, tudom, a Tiszának igazából nincs ideológiai háttere és pártstruktúrája meg szellemi hátországa stb., de egészen komoly szellemi vakságra és 1992-ben ragadtságra utal, ha azt hiszi, hogy 2020-as, 30-as években a nagy és komoly pártstruktúrák meg eleve, a pártok évei jönnek. Leírták sokan nálamnál jóval okosabb emberek, hogy az előttünk álló évek, akár évtizedek nem a pártokról fognak szólni amikben karakterek vannak, hanem karakterekről, akik mozgalmat, pártot gründolnak maguk köré. A pártok ugyanis megbuktak, az emberek nem bíznak bennük, nem szeretik őket, nem tudnak kötődni hozzájuk, ahogy megyünk lefele a korfán ez annál erősebben látszik. Tetszettek volna az eliteknek nem a falhoz csapni a középosztályt az elmúlt évtizedekben és akkor nem itt tartanának, de ez másik kérdés.

Szóval ja, ez klasszikusan egy háj entellektüel értelmiségi pozőrködés amit itt leművelt a szerző úr. Az már csak hab a tortán, hogy ő Berlinből megírja, hogyan kéne idehaza baloldali politikát csinálni. Nonszensz.
MC12

Itt arról beszél, hogy baloldali pártot nehéz felépíteni.
MP a full jobbos országban megszervezte a NER-ellenes vidéki konzervatívokat, akikhez a libek és a balosok esélyes párt híján csatlakoztak.
Dzsokijuing

A saját válaszodban írtad meg, miért nem kell ehhez 4 év - mert vannak lib és balosnak tekinthető szavazók szavazók, alsó hangon másfél millió. Az ő megszólításukhoz nem párt kell ahogy a vidéki konzervatívok megszólításához sem párt kellett - hanem karakter. Egy normális választási törvénynél itt a fórumon is elég sokan lennének akik egy gyengécske, kezdeteleges olyan - amilyen de értékben baloldali pártra előbb szavaznának mint MP-re újra.

Olyan ez mint a progresszív adó (jó abbahagyom 😀) először a baloldalról jöjjön egy karakter, akiben lehet hinni, ahhoz megy majd a tőke is, ez történt MP-nél. Az írónk bennragadt abban, hogy majd ŐK az intellektuális - ideológiai elit kitalálja, hogy legyen, lesz valami pártféle, erre adjanak emberek, vállalkozók fene tudja még ki pénzt, és majd ŐK 4-6-8 év alatt kitalálják hogy legyen, majd ŐK valamikor legyőzik az ellent csak a finanszírozást oldja meg valaki más 😊

Ez az ország még véletlenül sem full jobbos, semmi közünk a lengyelekhez ott tényleg lehet mondani, hogy alapvetően jobboldali a társadalom. Szerintem leginkább nincs ideológiája a random magyar szavazónak, de ha már be kell kategorizálni, valami furcsa rendpárti nemzeti-szocdem keverék lenne, habár ezért Gyurmától kapok a fejemre, majd ő leírja jobban, ha van kedve.
Az átlagszavazó nem szereti és nem bízik a magyar államban és intézményeiben, de szereti és alapjárandóságnak tartja a széles és ingyenes állami szolgáltatásokat,ami miatt azonban nagy államot kell fenntartani, de ezért azonban nem szeret adót fizetni ugyanezen állampolgár, csakhogy a magyar társadalom alapparadoxonára világítsunk rá 😀
Szereti a rendet, de leginkább azt szereti ha ez a rendcsinálás a cigányok felé irányul, 40 felett és ahogy megyünk felfele a korfán és lefele a település-nagyságon alapvetően szalonrasszista és szalonbuzizó, ez viszont ahogy olvasom és látom, alatta nagyon csökken, és 30, nopláne 20 alatt nemigazán van már ilyen ellentét, főleg a nagyobb városokban, ahol egy osztályteremben már az arabtól a kínain át a cigányon keresztül jutunk el a "sima" fehér kisgyerekhez, aki sokhelyen már csak relatív többségben van.
Egy full jobbos társadalomban ez a 16 évnyi orosz-pártiság nemhogy nem ment volna át, az első adandó alkalommal úgy elzavarta volna az ezzel haknizó pártot a nép, hogy a lába nem éri a fölet.

Szóval a magyar társadalom jelenleg alapvetően szerintem ideológiátlan. Korosztályonként van néhány kulcsdolog, amihez ragaszkodik, leginkább 50 felett valami furcsa vonzódás az államhoz, aki megvéd, 30 alatt a szabadság és az EU-hoz tartozás, de ezek meglátásom szerint nemigazán kapcsolódnak mondjuk 50 felett a jobboldali konzervatívizmushoz és 30 alatt a klasszikus liberlizmushoz. Hajlok egyetérteni Petővel a 24.hu-tól, aki szerint nincsenek igazából se demokratikus normáink se demokratikus hagyományaink, ennek a kidolgozása és beépítése az emberek tudatába mind 90-ben mind 2010-ben kudarcba fulladt és még előtünk áll. Meglátjuk, harmadjára összejön e.
MC12

Aszondod, 2010-ben a Fidesz ki akart dolgozni és be akart építeni demokratikus hagyományokat? Cool Berci után a legjobb vicced idén 😉
ender1112

Szerintem nem akarta nem is állítottam ilyet, de akkor volt egy olyan társadalmi fordulópont 90 után, ahol lehetett volna erre lehetőség. Talán az lmp programja volt az egyetlen, ami ilyesmit tartalmazott, dehát az annyit is ért.

Ámbár ez nem úgy néz ki, hogy jön valaki és beleépíti a társadalomba ezeket, hanem a társadalom kényszeríti ki egyrészt magából, másrészt az elitből a történelmi helyzetből kifolyólag. De a magyar társadalom egy jelentős része is megakarta és meg akarja úszni ezeket a normákat, akkor ugyanis a hétköznapi kis korrupciókra, sundám-bundámra, uram - bátyámra, szaloncigányozásra és buzizásra is nemet kéne mondania, sokminden más mellett.

(Berci a tetőn cool volt, de sajnos one hit wonder lett, azóta a dolgai literálisan cringe-ek lettek)
MC12

A szóhasználat egyértelműen azt sugallta, hogy ez valaki(k)nek a tudatos tevékenysége, a helyzet pedig azt, hogy ez a Fidesz, mert ki más lett volna olyan helyzetben. (Én kérek elnézést a rossz megfogalmazásodért 😀)

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/
Dzsokijuing

Úgy olvastam (egyre inkább felületesen), mintha közben homok csikorogna a fogaim között. A tartalomra nehéz figyelni, ha a nyelvezet életidegen, erőltetetten és öncélúan tudományoskodó. Ez a stílus általában 1. a mondanivaló hiányának leplezésére szolgál, 2. tehetségtelenségre vall, 3. csupán a publikációs lista bővítését szolgálja. Tetszés szerint lehet választani.
A szerzőt nem ismerem, de a bemutatkozása visszatükrözi a szöveget. A cigányellenesség és a magyar vidék jobboldali fordulatának társadalmi mikrodinamikáit vizsgálta. (Mikrodinamika, édes faszom...) Az LMP roma integrációs műhelyét vezette, majd az MTA Kisebbségkutató Intézetében, a Columbia Egyetemen, a hallei Max Planck Intézetben és a Humboldt Egyetemen dolgozott. Bravó. Akkor biztosan komoly ember.
Nem akarom kipécézni és egy írás alapján minősíteni, csak dühös vagyok. Nyomát se látom ugyanis annak, hogy belátható időn belül lesz értelmezhető méretű és hiteles baloldal Magyarországon. Legfeljebb majd akkor, ha szakad a Tisza.
nagylaza, főpohárnok

Én itt nevettem fel:

"2030-ra nem reális egy ütőképes baloldali párt felépítése. Ehhez tartós társadalmi bázis, helyi hálózatok, kipróbált jelöltek, működő pénzügyi háttér és összetartó politikai kultúra kell. Ezek közül ma egyik sem áll rendelkezésre, és négy év nem elég ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek."

Tiszta szerencse, hogy MP ezt nem tudta, úgyhogy 2 év alatt megcsinálta 😀 Persze, tudom, a Tiszának igazából nincs ideológiai háttere és pártstruktúrája meg szellemi hátországa stb., de egészen komoly szellemi vakságra és 1992-ben ragadtságra utal, ha azt hiszi, hogy 2020-as, 30-as években a nagy és komoly pártstruktúrák meg eleve, a pártok évei jönnek. Leírták sokan nálamnál jóval okosabb emberek, hogy az előttünk álló évek, akár évtizedek nem a pártokról fognak szólni amikben karakterek vannak, hanem karakterekről, akik mozgalmat, pártot gründolnak maguk köré. A pártok ugyanis megbuktak, az emberek nem bíznak bennük, nem szeretik őket, nem tudnak kötődni hozzájuk, ahogy megyünk lefele a korfán ez annál erősebben látszik. Tetszettek volna az eliteknek nem a falhoz csapni a középosztályt az elmúlt évtizedekben és akkor nem itt tartanának, de ez másik kérdés.

Szóval ja, ez klasszikusan egy háj entellektüel értelmiségi pozőrködés amit itt leművelt a szerző úr. Az már csak hab a tortán, hogy ő Berlinből megírja, hogyan kéne idehaza baloldali politikát csinálni. Nonszensz.
MC12

Itt arról beszél, hogy baloldali pártot nehéz felépíteni.
MP a full jobbos országban megszervezte a NER-ellenes vidéki konzervatívokat, akikhez a libek és a balosok esélyes párt híján csatlakoztak.
Dzsokijuing

A saját válaszodban írtad meg, miért nem kell ehhez 4 év - mert vannak lib és balosnak tekinthető szavazók szavazók, alsó hangon másfél millió. Az ő megszólításukhoz nem párt kell ahogy a vidéki konzervatívok megszólításához sem párt kellett - hanem karakter. Egy normális választási törvénynél itt a fórumon is elég sokan lennének akik egy gyengécske, kezdeteleges olyan - amilyen de értékben baloldali pártra előbb szavaznának mint MP-re újra.

Olyan ez mint a progresszív adó (jó abbahagyom 😀) először a baloldalról jöjjön egy karakter, akiben lehet hinni, ahhoz megy majd a tőke is, ez történt MP-nél. Az írónk bennragadt abban, hogy majd ŐK az intellektuális - ideológiai elit kitalálja, hogy legyen, lesz valami pártféle, erre adjanak emberek, vállalkozók fene tudja még ki pénzt, és majd ŐK 4-6-8 év alatt kitalálják hogy legyen, majd ŐK valamikor legyőzik az ellent csak a finanszírozást oldja meg valaki más 😊

Ez az ország még véletlenül sem full jobbos, semmi közünk a lengyelekhez ott tényleg lehet mondani, hogy alapvetően jobboldali a társadalom. Szerintem leginkább nincs ideológiája a random magyar szavazónak, de ha már be kell kategorizálni, valami furcsa rendpárti nemzeti-szocdem keverék lenne, habár ezért Gyurmától kapok a fejemre, majd ő leírja jobban, ha van kedve.
Az átlagszavazó nem szereti és nem bízik a magyar államban és intézményeiben, de szereti és alapjárandóságnak tartja a széles és ingyenes állami szolgáltatásokat,ami miatt azonban nagy államot kell fenntartani, de ezért azonban nem szeret adót fizetni ugyanezen állampolgár, csakhogy a magyar társadalom alapparadoxonára világítsunk rá 😀
Szereti a rendet, de leginkább azt szereti ha ez a rendcsinálás a cigányok felé irányul, 40 felett és ahogy megyünk felfele a korfán és lefele a település-nagyságon alapvetően szalonrasszista és szalonbuzizó, ez viszont ahogy olvasom és látom, alatta nagyon csökken, és 30, nopláne 20 alatt nemigazán van már ilyen ellentét, főleg a nagyobb városokban, ahol egy osztályteremben már az arabtól a kínain át a cigányon keresztül jutunk el a "sima" fehér kisgyerekhez, aki sokhelyen már csak relatív többségben van.
Egy full jobbos társadalomban ez a 16 évnyi orosz-pártiság nemhogy nem ment volna át, az első adandó alkalommal úgy elzavarta volna az ezzel haknizó pártot a nép, hogy a lába nem éri a fölet.

Szóval a magyar társadalom jelenleg alapvetően szerintem ideológiátlan. Korosztályonként van néhány kulcsdolog, amihez ragaszkodik, leginkább 50 felett valami furcsa vonzódás az államhoz, aki megvéd, 30 alatt a szabadság és az EU-hoz tartozás, de ezek meglátásom szerint nemigazán kapcsolódnak mondjuk 50 felett a jobboldali konzervatívizmushoz és 30 alatt a klasszikus liberlizmushoz. Hajlok egyetérteni Petővel a 24.hu-tól, aki szerint nincsenek igazából se demokratikus normáink se demokratikus hagyományaink, ennek a kidolgozása és beépítése az emberek tudatába mind 90-ben mind 2010-ben kudarcba fulladt és még előtünk áll. Meglátjuk, harmadjára összejön e.
MC12

Aszondod, 2010-ben a Fidesz ki akart dolgozni és be akart építeni demokratikus hagyományokat? Cool Berci után a legjobb vicced idén 😉
ender1112

Szerintem nem akarta nem is állítottam ilyet, de akkor volt egy olyan társadalmi fordulópont 90 után, ahol lehetett volna erre lehetőség. Talán az lmp programja volt az egyetlen, ami ilyesmit tartalmazott, dehát az annyit is ért.

Ámbár ez nem úgy néz ki, hogy jön valaki és beleépíti a társadalomba ezeket, hanem a társadalom kényszeríti ki egyrészt magából, másrészt az elitből a történelmi helyzetből kifolyólag. De a magyar társadalom egy jelentős része is megakarta és meg akarja úszni ezeket a normákat, akkor ugyanis a hétköznapi kis korrupciókra, sundám-bundámra, uram - bátyámra, szaloncigányozásra és buzizásra is nemet kéne mondania, sokminden más mellett.

(Berci a tetőn cool volt, de sajnos one hit wonder lett, azóta a dolgai literálisan cringe-ek lettek)

Aszondod, 2010-ben a Fidesz ki akart dolgozni és be akart építeni demokratikus hagyományokat? Cool Berci után a legjobb vicced idén 😉
ender1112

nem, ezt nem mondta. Érdekes módon hasonló okból nem sikerült egyik rendszerváltás sem. A politikai cselekvők céljai eltérőek volt, ofc, de a gyökérok nagyon is a korábban leírtakból következik.

Alapvetően a 90-es rendszerváltás lényege csak az volt, hogy erőltetetten legyen mielőbb nyugati életszínvonal, de közben nem gondoltak bele, hogy ehhez kevés a piacgazdaság, mivel 0 demokratikus norma és hagyomány van a magyarokban. Vető Balázs gondolatai alapján a bizalom kiépítése lassú és körülményes, a félelem sokkal gyorsabb. Ez határozta meg a NER gondolkodását is. A Fidesz "ideológiája" annyi volt, hogy a magyarok nem bíznak egymásban sem, bennünk sem, tehát az ő állam berendezés elképzelésük az az volt, nincs is szükség nagyobb demokratikus rendszerre, hiszen ezek a magyarok már csak ilyenek.

MC nem állította, hogy a Fidesznek voltak javító szándékai ezen a területen, csak azt állította, hogy sem 90-ben, sem 2010-ben nem sikerült a változás. És ez tény

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/
Dzsokijuing

Úgy olvastam (egyre inkább felületesen), mintha közben homok csikorogna a fogaim között. A tartalomra nehéz figyelni, ha a nyelvezet életidegen, erőltetetten és öncélúan tudományoskodó. Ez a stílus általában 1. a mondanivaló hiányának leplezésére szolgál, 2. tehetségtelenségre vall, 3. csupán a publikációs lista bővítését szolgálja. Tetszés szerint lehet választani.
A szerzőt nem ismerem, de a bemutatkozása visszatükrözi a szöveget. A cigányellenesség és a magyar vidék jobboldali fordulatának társadalmi mikrodinamikáit vizsgálta. (Mikrodinamika, édes faszom...) Az LMP roma integrációs műhelyét vezette, majd az MTA Kisebbségkutató Intézetében, a Columbia Egyetemen, a hallei Max Planck Intézetben és a Humboldt Egyetemen dolgozott. Bravó. Akkor biztosan komoly ember.
Nem akarom kipécézni és egy írás alapján minősíteni, csak dühös vagyok. Nyomát se látom ugyanis annak, hogy belátható időn belül lesz értelmezhető méretű és hiteles baloldal Magyarországon. Legfeljebb majd akkor, ha szakad a Tisza.
nagylaza, főpohárnok

Én itt nevettem fel:

"2030-ra nem reális egy ütőképes baloldali párt felépítése. Ehhez tartós társadalmi bázis, helyi hálózatok, kipróbált jelöltek, működő pénzügyi háttér és összetartó politikai kultúra kell. Ezek közül ma egyik sem áll rendelkezésre, és négy év nem elég ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek."

Tiszta szerencse, hogy MP ezt nem tudta, úgyhogy 2 év alatt megcsinálta 😀 Persze, tudom, a Tiszának igazából nincs ideológiai háttere és pártstruktúrája meg szellemi hátországa stb., de egészen komoly szellemi vakságra és 1992-ben ragadtságra utal, ha azt hiszi, hogy 2020-as, 30-as években a nagy és komoly pártstruktúrák meg eleve, a pártok évei jönnek. Leírták sokan nálamnál jóval okosabb emberek, hogy az előttünk álló évek, akár évtizedek nem a pártokról fognak szólni amikben karakterek vannak, hanem karakterekről, akik mozgalmat, pártot gründolnak maguk köré. A pártok ugyanis megbuktak, az emberek nem bíznak bennük, nem szeretik őket, nem tudnak kötődni hozzájuk, ahogy megyünk lefele a korfán ez annál erősebben látszik. Tetszettek volna az eliteknek nem a falhoz csapni a középosztályt az elmúlt évtizedekben és akkor nem itt tartanának, de ez másik kérdés.

Szóval ja, ez klasszikusan egy háj entellektüel értelmiségi pozőrködés amit itt leművelt a szerző úr. Az már csak hab a tortán, hogy ő Berlinből megírja, hogyan kéne idehaza baloldali politikát csinálni. Nonszensz.
MC12

Itt arról beszél, hogy baloldali pártot nehéz felépíteni.
MP a full jobbos országban megszervezte a NER-ellenes vidéki konzervatívokat, akikhez a libek és a balosok esélyes párt híján csatlakoztak.
Dzsokijuing

A saját válaszodban írtad meg, miért nem kell ehhez 4 év - mert vannak lib és balosnak tekinthető szavazók szavazók, alsó hangon másfél millió. Az ő megszólításukhoz nem párt kell ahogy a vidéki konzervatívok megszólításához sem párt kellett - hanem karakter. Egy normális választási törvénynél itt a fórumon is elég sokan lennének akik egy gyengécske, kezdeteleges olyan - amilyen de értékben baloldali pártra előbb szavaznának mint MP-re újra.

Olyan ez mint a progresszív adó (jó abbahagyom 😀) először a baloldalról jöjjön egy karakter, akiben lehet hinni, ahhoz megy majd a tőke is, ez történt MP-nél. Az írónk bennragadt abban, hogy majd ŐK az intellektuális - ideológiai elit kitalálja, hogy legyen, lesz valami pártféle, erre adjanak emberek, vállalkozók fene tudja még ki pénzt, és majd ŐK 4-6-8 év alatt kitalálják hogy legyen, majd ŐK valamikor legyőzik az ellent csak a finanszírozást oldja meg valaki más 😊

Ez az ország még véletlenül sem full jobbos, semmi közünk a lengyelekhez ott tényleg lehet mondani, hogy alapvetően jobboldali a társadalom. Szerintem leginkább nincs ideológiája a random magyar szavazónak, de ha már be kell kategorizálni, valami furcsa rendpárti nemzeti-szocdem keverék lenne, habár ezért Gyurmától kapok a fejemre, majd ő leírja jobban, ha van kedve.
Az átlagszavazó nem szereti és nem bízik a magyar államban és intézményeiben, de szereti és alapjárandóságnak tartja a széles és ingyenes állami szolgáltatásokat,ami miatt azonban nagy államot kell fenntartani, de ezért azonban nem szeret adót fizetni ugyanezen állampolgár, csakhogy a magyar társadalom alapparadoxonára világítsunk rá 😀
Szereti a rendet, de leginkább azt szereti ha ez a rendcsinálás a cigányok felé irányul, 40 felett és ahogy megyünk felfele a korfán és lefele a település-nagyságon alapvetően szalonrasszista és szalonbuzizó, ez viszont ahogy olvasom és látom, alatta nagyon csökken, és 30, nopláne 20 alatt nemigazán van már ilyen ellentét, főleg a nagyobb városokban, ahol egy osztályteremben már az arabtól a kínain át a cigányon keresztül jutunk el a "sima" fehér kisgyerekhez, aki sokhelyen már csak relatív többségben van.
Egy full jobbos társadalomban ez a 16 évnyi orosz-pártiság nemhogy nem ment volna át, az első adandó alkalommal úgy elzavarta volna az ezzel haknizó pártot a nép, hogy a lába nem éri a fölet.

Szóval a magyar társadalom jelenleg alapvetően szerintem ideológiátlan. Korosztályonként van néhány kulcsdolog, amihez ragaszkodik, leginkább 50 felett valami furcsa vonzódás az államhoz, aki megvéd, 30 alatt a szabadság és az EU-hoz tartozás, de ezek meglátásom szerint nemigazán kapcsolódnak mondjuk 50 felett a jobboldali konzervatívizmushoz és 30 alatt a klasszikus liberlizmushoz. Hajlok egyetérteni Petővel a 24.hu-tól, aki szerint nincsenek igazából se demokratikus normáink se demokratikus hagyományaink, ennek a kidolgozása és beépítése az emberek tudatába mind 90-ben mind 2010-ben kudarcba fulladt és még előtünk áll. Meglátjuk, harmadjára összejön e.
MC12

Aszondod, 2010-ben a Fidesz ki akart dolgozni és be akart építeni demokratikus hagyományokat? Cool Berci után a legjobb vicced idén 😉

valami furcsa rendpárti nemzeti-szocdem keverék lenne, habár ezért Gyurmától kapok a fejemre, majd ő leírja jobban, ha van kedve.
MC12

Nincs hozzáfűzni valóm.

Najó, egy. Politikailag nem annyira művelt ismerősöknek úgy szoktam mondani, hogy egy wannabe-porosz észak-balkáni társadalmunk van. Ez alatt eddig minden beszélgető partnerem pontosan ugyanezt értette, amit leírtál. És rögtön mindenkinek lett 3 sztorija, ami alátámasztja.

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/
Dzsokijuing

Úgy olvastam (egyre inkább felületesen), mintha közben homok csikorogna a fogaim között. A tartalomra nehéz figyelni, ha a nyelvezet életidegen, erőltetetten és öncélúan tudományoskodó. Ez a stílus általában 1. a mondanivaló hiányának leplezésére szolgál, 2. tehetségtelenségre vall, 3. csupán a publikációs lista bővítését szolgálja. Tetszés szerint lehet választani.
A szerzőt nem ismerem, de a bemutatkozása visszatükrözi a szöveget. A cigányellenesség és a magyar vidék jobboldali fordulatának társadalmi mikrodinamikáit vizsgálta. (Mikrodinamika, édes faszom...) Az LMP roma integrációs műhelyét vezette, majd az MTA Kisebbségkutató Intézetében, a Columbia Egyetemen, a hallei Max Planck Intézetben és a Humboldt Egyetemen dolgozott. Bravó. Akkor biztosan komoly ember.
Nem akarom kipécézni és egy írás alapján minősíteni, csak dühös vagyok. Nyomát se látom ugyanis annak, hogy belátható időn belül lesz értelmezhető méretű és hiteles baloldal Magyarországon. Legfeljebb majd akkor, ha szakad a Tisza.
nagylaza, főpohárnok

Én itt nevettem fel:

"2030-ra nem reális egy ütőképes baloldali párt felépítése. Ehhez tartós társadalmi bázis, helyi hálózatok, kipróbált jelöltek, működő pénzügyi háttér és összetartó politikai kultúra kell. Ezek közül ma egyik sem áll rendelkezésre, és négy év nem elég ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek."

Tiszta szerencse, hogy MP ezt nem tudta, úgyhogy 2 év alatt megcsinálta 😀 Persze, tudom, a Tiszának igazából nincs ideológiai háttere és pártstruktúrája meg szellemi hátországa stb., de egészen komoly szellemi vakságra és 1992-ben ragadtságra utal, ha azt hiszi, hogy 2020-as, 30-as években a nagy és komoly pártstruktúrák meg eleve, a pártok évei jönnek. Leírták sokan nálamnál jóval okosabb emberek, hogy az előttünk álló évek, akár évtizedek nem a pártokról fognak szólni amikben karakterek vannak, hanem karakterekről, akik mozgalmat, pártot gründolnak maguk köré. A pártok ugyanis megbuktak, az emberek nem bíznak bennük, nem szeretik őket, nem tudnak kötődni hozzájuk, ahogy megyünk lefele a korfán ez annál erősebben látszik. Tetszettek volna az eliteknek nem a falhoz csapni a középosztályt az elmúlt évtizedekben és akkor nem itt tartanának, de ez másik kérdés.

Szóval ja, ez klasszikusan egy háj entellektüel értelmiségi pozőrködés amit itt leművelt a szerző úr. Az már csak hab a tortán, hogy ő Berlinből megírja, hogyan kéne idehaza baloldali politikát csinálni. Nonszensz.
MC12

Itt arról beszél, hogy baloldali pártot nehéz felépíteni.
MP a full jobbos országban megszervezte a NER-ellenes vidéki konzervatívokat, akikhez a libek és a balosok esélyes párt híján csatlakoztak.
Dzsokijuing

A saját válaszodban írtad meg, miért nem kell ehhez 4 év - mert vannak lib és balosnak tekinthető szavazók szavazók, alsó hangon másfél millió. Az ő megszólításukhoz nem párt kell ahogy a vidéki konzervatívok megszólításához sem párt kellett - hanem karakter. Egy normális választási törvénynél itt a fórumon is elég sokan lennének akik egy gyengécske, kezdeteleges olyan - amilyen de értékben baloldali pártra előbb szavaznának mint MP-re újra.

Olyan ez mint a progresszív adó (jó abbahagyom 😀) először a baloldalról jöjjön egy karakter, akiben lehet hinni, ahhoz megy majd a tőke is, ez történt MP-nél. Az írónk bennragadt abban, hogy majd ŐK az intellektuális - ideológiai elit kitalálja, hogy legyen, lesz valami pártféle, erre adjanak emberek, vállalkozók fene tudja még ki pénzt, és majd ŐK 4-6-8 év alatt kitalálják hogy legyen, majd ŐK valamikor legyőzik az ellent csak a finanszírozást oldja meg valaki más 😊

Ez az ország még véletlenül sem full jobbos, semmi közünk a lengyelekhez ott tényleg lehet mondani, hogy alapvetően jobboldali a társadalom. Szerintem leginkább nincs ideológiája a random magyar szavazónak, de ha már be kell kategorizálni, valami furcsa rendpárti nemzeti-szocdem keverék lenne, habár ezért Gyurmától kapok a fejemre, majd ő leírja jobban, ha van kedve.
Az átlagszavazó nem szereti és nem bízik a magyar államban és intézményeiben, de szereti és alapjárandóságnak tartja a széles és ingyenes állami szolgáltatásokat,ami miatt azonban nagy államot kell fenntartani, de ezért azonban nem szeret adót fizetni ugyanezen állampolgár, csakhogy a magyar társadalom alapparadoxonára világítsunk rá 😀
Szereti a rendet, de leginkább azt szereti ha ez a rendcsinálás a cigányok felé irányul, 40 felett és ahogy megyünk felfele a korfán és lefele a település-nagyságon alapvetően szalonrasszista és szalonbuzizó, ez viszont ahogy olvasom és látom, alatta nagyon csökken, és 30, nopláne 20 alatt nemigazán van már ilyen ellentét, főleg a nagyobb városokban, ahol egy osztályteremben már az arabtól a kínain át a cigányon keresztül jutunk el a "sima" fehér kisgyerekhez, aki sokhelyen már csak relatív többségben van.
Egy full jobbos társadalomban ez a 16 évnyi orosz-pártiság nemhogy nem ment volna át, az első adandó alkalommal úgy elzavarta volna az ezzel haknizó pártot a nép, hogy a lába nem éri a fölet.

Szóval a magyar társadalom jelenleg alapvetően szerintem ideológiátlan. Korosztályonként van néhány kulcsdolog, amihez ragaszkodik, leginkább 50 felett valami furcsa vonzódás az államhoz, aki megvéd, 30 alatt a szabadság és az EU-hoz tartozás, de ezek meglátásom szerint nemigazán kapcsolódnak mondjuk 50 felett a jobboldali konzervatívizmushoz és 30 alatt a klasszikus liberlizmushoz. Hajlok egyetérteni Petővel a 24.hu-tól, aki szerint nincsenek igazából se demokratikus normáink se demokratikus hagyományaink, ennek a kidolgozása és beépítése az emberek tudatába mind 90-ben mind 2010-ben kudarcba fulladt és még előtünk áll. Meglátjuk, harmadjára összejön e.

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/
Dzsokijuing

Úgy olvastam (egyre inkább felületesen), mintha közben homok csikorogna a fogaim között. A tartalomra nehéz figyelni, ha a nyelvezet életidegen, erőltetetten és öncélúan tudományoskodó. Ez a stílus általában 1. a mondanivaló hiányának leplezésére szolgál, 2. tehetségtelenségre vall, 3. csupán a publikációs lista bővítését szolgálja. Tetszés szerint lehet választani.
A szerzőt nem ismerem, de a bemutatkozása visszatükrözi a szöveget. A cigányellenesség és a magyar vidék jobboldali fordulatának társadalmi mikrodinamikáit vizsgálta. (Mikrodinamika, édes faszom...) Az LMP roma integrációs műhelyét vezette, majd az MTA Kisebbségkutató Intézetében, a Columbia Egyetemen, a hallei Max Planck Intézetben és a Humboldt Egyetemen dolgozott. Bravó. Akkor biztosan komoly ember.
Nem akarom kipécézni és egy írás alapján minősíteni, csak dühös vagyok. Nyomát se látom ugyanis annak, hogy belátható időn belül lesz értelmezhető méretű és hiteles baloldal Magyarországon. Legfeljebb majd akkor, ha szakad a Tisza.
nagylaza, főpohárnok

Én itt nevettem fel:

"2030-ra nem reális egy ütőképes baloldali párt felépítése. Ehhez tartós társadalmi bázis, helyi hálózatok, kipróbált jelöltek, működő pénzügyi háttér és összetartó politikai kultúra kell. Ezek közül ma egyik sem áll rendelkezésre, és négy év nem elég ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek."

Tiszta szerencse, hogy MP ezt nem tudta, úgyhogy 2 év alatt megcsinálta 😀 Persze, tudom, a Tiszának igazából nincs ideológiai háttere és pártstruktúrája meg szellemi hátországa stb., de egészen komoly szellemi vakságra és 1992-ben ragadtságra utal, ha azt hiszi, hogy 2020-as, 30-as években a nagy és komoly pártstruktúrák meg eleve, a pártok évei jönnek. Leírták sokan nálamnál jóval okosabb emberek, hogy az előttünk álló évek, akár évtizedek nem a pártokról fognak szólni amikben karakterek vannak, hanem karakterekről, akik mozgalmat, pártot gründolnak maguk köré. A pártok ugyanis megbuktak, az emberek nem bíznak bennük, nem szeretik őket, nem tudnak kötődni hozzájuk, ahogy megyünk lefele a korfán ez annál erősebben látszik. Tetszettek volna az eliteknek nem a falhoz csapni a középosztályt az elmúlt évtizedekben és akkor nem itt tartanának, de ez másik kérdés.

Szóval ja, ez klasszikusan egy háj entellektüel értelmiségi pozőrködés amit itt leművelt a szerző úr. Az már csak hab a tortán, hogy ő Berlinből megírja, hogyan kéne idehaza baloldali politikát csinálni. Nonszensz.
MC12

Itt arról beszél, hogy baloldali pártot nehéz felépíteni.
MP a full jobbos országban megszervezte a NER-ellenes vidéki konzervatívokat, akikhez a libek és a balosok esélyes párt híján csatlakoztak.

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/
Dzsokijuing

Úgy olvastam (egyre inkább felületesen), mintha közben homok csikorogna a fogaim között. A tartalomra nehéz figyelni, ha a nyelvezet életidegen, erőltetetten és öncélúan tudományoskodó. Ez a stílus általában 1. a mondanivaló hiányának leplezésére szolgál, 2. tehetségtelenségre vall, 3. csupán a publikációs lista bővítését szolgálja. Tetszés szerint lehet választani.
A szerzőt nem ismerem, de a bemutatkozása visszatükrözi a szöveget. A cigányellenesség és a magyar vidék jobboldali fordulatának társadalmi mikrodinamikáit vizsgálta. (Mikrodinamika, édes faszom...) Az LMP roma integrációs műhelyét vezette, majd az MTA Kisebbségkutató Intézetében, a Columbia Egyetemen, a hallei Max Planck Intézetben és a Humboldt Egyetemen dolgozott. Bravó. Akkor biztosan komoly ember.
Nem akarom kipécézni és egy írás alapján minősíteni, csak dühös vagyok. Nyomát se látom ugyanis annak, hogy belátható időn belül lesz értelmezhető méretű és hiteles baloldal Magyarországon. Legfeljebb majd akkor, ha szakad a Tisza.
nagylaza, főpohárnok

Én itt nevettem fel:

"2030-ra nem reális egy ütőképes baloldali párt felépítése. Ehhez tartós társadalmi bázis, helyi hálózatok, kipróbált jelöltek, működő pénzügyi háttér és összetartó politikai kultúra kell. Ezek közül ma egyik sem áll rendelkezésre, és négy év nem elég ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek."

Tiszta szerencse, hogy MP ezt nem tudta, úgyhogy 2 év alatt megcsinálta 😀 Persze, tudom, a Tiszának igazából nincs ideológiai háttere és pártstruktúrája meg szellemi hátországa stb., de egészen komoly szellemi vakságra és 1992-ben ragadtságra utal, ha azt hiszi, hogy 2020-as, 30-as években a nagy és komoly pártstruktúrák meg eleve, a pártok évei jönnek. Leírták sokan nálamnál jóval okosabb emberek, hogy az előttünk álló évek, akár évtizedek nem a pártokról fognak szólni amikben karakterek vannak, hanem karakterekről, akik mozgalmat, pártot gründolnak maguk köré. A pártok ugyanis megbuktak, az emberek nem bíznak bennük, nem szeretik őket, nem tudnak kötődni hozzájuk, ahogy megyünk lefele a korfán ez annál erősebben látszik. Tetszettek volna az eliteknek nem a falhoz csapni a középosztályt az elmúlt évtizedekben és akkor nem itt tartanának, de ez másik kérdés.

Szóval ja, ez klasszikusan egy háj entellektüel értelmiségi pozőrködés amit itt leművelt a szerző úr. Az már csak hab a tortán, hogy ő Berlinből megírja, hogyan kéne idehaza baloldali politikát csinálni. Nonszensz.

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/
Dzsokijuing

Úgy olvastam (egyre inkább felületesen), mintha közben homok csikorogna a fogaim között. A tartalomra nehéz figyelni, ha a nyelvezet életidegen, erőltetetten és öncélúan tudományoskodó. Ez a stílus általában 1. a mondanivaló hiányának leplezésére szolgál, 2. tehetségtelenségre vall, 3. csupán a publikációs lista bővítését szolgálja. Tetszés szerint lehet választani.
A szerzőt nem ismerem, de a bemutatkozása visszatükrözi a szöveget. A cigányellenesség és a magyar vidék jobboldali fordulatának társadalmi mikrodinamikáit vizsgálta. (Mikrodinamika, édes faszom...) Az LMP roma integrációs műhelyét vezette, majd az MTA Kisebbségkutató Intézetében, a Columbia Egyetemen, a hallei Max Planck Intézetben és a Humboldt Egyetemen dolgozott. Bravó. Akkor biztosan komoly ember.
Nem akarom kipécézni és egy írás alapján minősíteni, csak dühös vagyok. Nyomát se látom ugyanis annak, hogy belátható időn belül lesz értelmezhető méretű és hiteles baloldal Magyarországon. Legfeljebb majd akkor, ha szakad a Tisza.

 merce.hu/2026/06/16/felmunkat-vegzunk-ha-csak-a-ner-vagyonokat-adoztatjuk/
Ezt a vitát le kell folytatni, hogy a közteherviselés ne csak üres lózung maradjon.
Dzsokijuing

A konkrét vagyonadót vitát le lehet majd folytatni, ha láttuk a tv-tervezetet, addig arról tudunk beszélgetni, hogy ez a módszer valaha sikeres volt-e bárhol, amire meg az a válasz, hogy 1-2 kivételtől eltekintve nem. Talán nem véletlen, hogy igazán csak Svájcban és Norvégiában van belőle releváns bevétele az államnak, és működik kb. a céljának megfelelően. Mi lenne, ha előbb elérnénk Norvégia életszinvonalát és csak ezután foglalkoznánk ilyesmivel? (Költői kérdés)

Csakhát megint fordítva ülünk a lovon, akárcsak a progresszív adó kérdésésben. ELŐSZÖR legyen széles, jómódú középosztály, amit lehet adóztatni, UTÁNA lehet össztársadalmilag fontos ügyek miatt esetleg magasabb adózásra bírni az embereket. Fordítva nem ment, nem megy és nem fog menni. Az 1% pont arra lesz jó, hogy a termelő cégek beépítsék az árakba ezt a tételt, a lakáskiadók az albérlet árakba ésígytovább. Pénz lett az államnak? Valamennyi lett. A célját elérte? Nem. Az átlagembernek egy jottányit is jobb lett ettől? Nem, de legalább ennyivel drágul majd az élete. A milliárdásoknak fáj? Nem fáj, ők meg fogják oldani, ha nem akarják fizetni.

Szóval egyelőre ez csak a rendszerváltás - már az első - utáni szokásos magyar gazdaságpolitikai intézkedés, amikor egy szipmla adóemelést leöntenek némi ideológiai mázzal, hogy jobban csússzon.

 ujegyenloseg.hu/merre-az-elore-a-baloldal-feladatai-a-tisza-korszakban/

 merce.hu/2026/06/16/felmunkat-vegzunk-ha-csak-a-ner-vagyonokat-adoztatjuk/
Ezt a vitát le kell folytatni, hogy a közteherviselés ne csak üres lózung maradjon.