NFL mérkőzésbeharangozók - 10. hét

10. heti program

Cleveland Browns - St. Louis Rams

2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Cleveland Browns Stadium

Az előzetes elvárások szerint ne számítson senki pont gazdag mérkőzésre, aki a St. Louis Clevelandi vendégjátékát választja vasárnap este.

A Browns a Texanstól, míg a Rams a Cardinalstól kapott ki a kilencedik játékhéten.

A hazaiaknál a támadókat és a védőket is sérülések hátráltatják. A két kezdő futó, Peyton Hillis és Montario Hardesty, is maródi és egyikük játéka sem valószínű ezen a találkozón. Így ezúttal is Chris Ogbonaya kapja majd a labdák legnagyobb részét és cseréje Thomas Clayton lesz. Múlt héten ez nagyon nem működött, mivel a páros csupán 38 yardot szorgoskodott össze. Ezúttal a Rams gyenge futás elleni védelme ellen jobbnak ígérkezik a teljesítményük, de múlt héten a Cards-os Beanie Wellst is kordában tudták tartani. A Browns D# sem a futások megállításáról híres idén és az sem nekik kedvez, hogy Steven Jackson remek formában teljesít az elmúlt hetekben. Ráadásul a passzok ellen is gondban lehetnek, mivel a secondary-ből három kezdő, Dimitri Patterson, T.J. Ward és Usama Young játéka is kérdéses. Ez jól jöhet a múlt héten már kezdő, de bokasérüléséből lábadozó Sam Bradfordnak, hogy megtalálja elkapóit. Közülük lábtörése miatt kiesett Greg Salas, de Mark Clayton úgy néz ki játékra alkalmas állapotban lesz, miután a héten aktiválták a PUP listáról.

A Barnák passzjátéka a nem túl meggyőzőről is lejjebb zuhant, ugyanis az elmúlt három találkozón Colt McCoy nagyjából átlagban 180 yardot passzolt. Mohamed Massaquoi agyrázkódás után lábadozik, így marad a megszokott Greg Little, Josh Cribbs, Ben Watson célpont trió McCoynak.

A speciális csapattal előnyben vannak, mivel Cribbs nagyon jó visszahordó és a Rams múlt héten egy punt visszahordás TD-vel veszítette el a mérkőzését.

Érdekességek közé tartozik, hogy Pat Shurmur, a Browns jelenlegi vezetőedzője, az előző két évben a Rams támadó koordinátora volt. Továbbá, hogy egyetemi éveik alatt Sam Bradford (Oklahoma) és Colt McCoy (Texas) riválisok voltak. Nem elhanyagolható az esem, hogy a Rams visszatér gyökereihez, ugyanis a Rams franchise 1936-ban Clevelandben született meg és 1946-ig itt tevékenykedtek, mielőtt Los Angelesbe (majd St. Louisba) tették volna át székhelyüket.

A két csapat egymás elleni örökmérlege 18 összecsapás után döntetlenre áll. Legutóbb 2007-ben találkoztak, akkor St. Louisban hátrányból fordítva tudott nyerni a Browns.

Kiss Ferenc (Fucu)

Indianapolis Colts - Jacksonville Jaguars

2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Lucas Oil Stadium

Elérkezett a Colts számára a legnagyobb kihívás, igazán ki kell tenniük magukért a fiúknak, ha tényleg a nyeretlen szezonra hajtanak. Érdekes helyzetbe került a Jaguars, mivel egy győzelemmel pont azt érik el, hogy közelebb kerülnek ahhoz, hogy évekig egy újabb remek irányító nehezítse meg az életüket minden évben legalább kétszer. A legnagyobb veszélyt a Jacksonville győzelmére a saját quaterbackjük Blaine Gabbert jelenti. Az újonc irányító számára az is nehézséget okoz, hogy 100 passzolt yard fölé jusson, és amikor el is találja a célpontját, akkor is nagy eséllyel drop lesz a vége. A dolgot tovább nehezíti, hogy Gabbertből a legkisebb nyomás is a legrosszabb váltja ki, ami nem a legjobb, amikor az új szerződésre hajtó Robert Mathis fogja üldözni. Mathis megállítása Guy Whimper feladata lesz, aki eddig majdnem minden meccsén legalább egy sacket engedett. A Jaguarsnak tehát futnia, futnia és futnia kell, mert ha rákényszerülnek, hogy passzoljanak, akkor csak egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülhetnek, még a Colts szedett vetett secondaryje ellen is. A másik falember, akinek könnyű kellemetlen pillanatokat okozni az a baloldali guard Will Rackley. Ezért a belső futások megállításában fontos szerepe lehet Drake Nevisnek. A Jaguars gyenge támadójátékát egy kiemelkedő védelem próbálja kompenzálni, általában kisebb sikerrel. Donald Brownnak és Delone Carternek nem sok esélye lesz a Posluszny-Smith párossal szemben, ráadásul a Colts nem számíthat majd Dallas Clarkra sem. Így csak a passzjátékban és a védelem által kierőszakolt turnoverekben bízhatnak. Egy küzdelmes kevés pontot hozó mérkőzésre lehet számítani, amit valószínűleg a két csapat szurkolóin kívül nem sokan fognak nézni, de az ilyen meccseken szoktak történni a legnagyobb érdekességek.

Geist Miklós (Ork)

Tampa Bay Buccaneers - Houston Texans

2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Raymond James Stadium

A Buccaneers számára nem is jöhetett volna rosszabbkor a Texans elleni meccs. Ben Tate és Arian Foster több mint 200 yardott tett meg az előző héten, úgy hogy futásai nagy része a fal közepén át történt. A Buccaneers pedig pont most veszítette el kezdő defensive tacklejét Gerald McCoyt, ráadásul a másik kezdő Frank Okamnak is valószínűleg ki kell hagynia a meccset. Ha ehhez hozzávesszük, hogy még a linebacker sorban is akadnak gondok, akkor beláthatjuk, hogy nem túl kedvezőek az előjelek a hazaiak számára. A matchupok más tekintetben is a Texans számára kedvezőek. Mindkét csapat előszeretettel használja a tight endeket elkapásra, de míg a Texans az egyik legjobb mutatóval rendelkezik ellenük, addig a Tampának nem egy meccsen okozott gondot egy jó képességű TE. Elég csak a 49ers vagy a Saints elleni meccsekre gondolni. A Buccaneersnek mindenképp a több elkapós felállásokat kell erőltetnie, mivel a Texans védelme egyedül a második és harmadik számú cornerbackeknél hozható zavarba, de Josh Freemannek nagyon kell vigyáznia, mivel eddig az évben nagyon szórta a labdákat és a Texans védelme az egyik legjobb a passzok levadászásában. A hazaiak abban bízhatnak, hogy Andre Johnson még mindig sérült így jelentős passzjátékra nem kell számítani csak a futást kell megállítaniuk. A Buccaneers számára létfontosságú lesz a mérkőzés, mivel ha kikapnak, akkor már behozhatatlanul lemaradnak a wild card helyért folytatott küzdelemben.

Geist Miklós (Ork)

Carolina Panthers - Tennessee Titans

2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Bank of America Stadium

Áprilisban még úgy gondoltuk, hogy két újonc irányító fog majd ilyenkor összecsapni, de Hasselbeck olyan remek igazolásnak bizonyult, hogy eddig fel sem merült, hogy át kéne adnia a helyét Jake Lockernek. A túloldalon viszont nem is volt kérdés, hogy az 1/1-es választott Cam Newton kezdeni fog-e. Az egyik oldalon a semmi látványosat nem mutatót, de csöndben már négy győzelmet is összehozó veterán, a másikon a minden héten minket ámulatba ejtő, de a csak két győzelmet arató újonc. Cam Newtonnak a kiszámíthatatlanság mellett a második legfőbb fegyvere a tapasztalt elkapó Steve Smith. Igazán kemény csatára lehet számítani majd közte és a Titans legjobbja Cortland Finnegan között. A Titans legfontosabb feladata lesz Charles Johnson megállítása. Johnson a fal mindkét oldalán fel szokott tűnni, és bár a támadófalnak nagy erőssége az irányító megvédése az előző héten pont kulcs szituációban adta meg magát David Stewart. A futójáték mindkét oldalon nagy jelentőséget fog kapni. Az előző héten Chris Jonson egy félidőn át már kezdte régi önmagát mutatni és a Panthers gyengélkedő futás elleni védelme pont kapóra jön a számára, hogy végre beinduljon és legalább a 100 yardot ismét elérje. A Titans futás elleni védelmének a lelke a defensive tackle Jurrell Casey képes lehet a belső futások megfogására, de vajon mit tudnak majd kezdeni Cam Newton futásaival? A Pantherstől idén nem idegenek a szoros mérkőzések, de a gyenge special team miatt többnyire a vesztes oldalon voltak kénytelenek elhagyni a pályát. Éppen ezért most is egy izgalmas fordulatos mérkőzésre lehet számítani, amin egy kihagyott mezőnygól is döntő fontosságúnak bizonyulhat.

Geist Miklós (Ork)

Atlanta Falcons - New Orleans Saints

2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Georgia Dome

A 10. héten megrendezésre kerül, talán a két csapat szimpatizánsai által a szezon egyik fénypontjának tartott mérkőzés. A Falcons és a Saints rivalizálása ősidőkre nyúlik vissza, a legnagyobb rangadók sorába tartozik kettejük mindenegyes találkozása. Idei első meccsük különösen fontos lesz, mivel mindketten a csoportgyőzelemre hajtanak, s a másikkal szemben lépéselőnybe kerülni a szezon második felének kezdésekor rendkívül fontos lenne. Eddig mindketten hasonlóan szerepeltek: a Falcons 5-3-mal, a Saints 6-3-mal áll, mondhatnám úgy is, hogy egy bye weeknyi különbség van a két csapat között. Kiemelendő, hogy a Falconst hazai pályán nagyon nehéz elkapni. Az egyik csapat, amelyik viszont rendre képes erre, az pont a mostani ellenfél: a legutóbbi 5 Dome-beli találkozójukból négyet elhozott a louisianai alakulat, míg ha a sorozat elmúlt 10 meccsét vesszük górcső alá, akkor 8-at nyertek a Szentek. Egyértelműen látszik tehát, hogy a New Orleans dominálja ezeket a csörtéket. Drew Brees idén úgy tűnik nagyon szeretné megdönteni Dan Marino számait – a Dolphins legendás irányítója tartja az egy szezonban passzolt legtöbb yard rekordját 5084-gyel – és erre idén minden esélye megvan. A 9. játékhét után tart 3004 yardnál, előtte ilyenre még senki nem volt képes. Számait tovább növelheti a szezon első felében gyengélkedő Falcons passzvédelem ellen, bár az utóbbi meccseken egész jól működött már ez a csapatrész. Leginkább most is a Jimmy Graham-Darren Sproles duóra kell fokozott figyelmet fordítania a Defense-nek, bár mint tudjuk Brees annyi remek célponttal rendelkezik, hogy azzal Dunát lehetne rekeszteni. Érdekesség, hogy ha a Saints futójátéka átlépte a 100 yardos határt, akkor 6 meccset nyertek, de ha ez alatt maradtak, akkor azokat a mérkőzéseket elvesztették. Erre eddig háromszor került idén sor, és ha az atlantai védelem valamiben kiemelkedik, akkor az a futások megállítása. Negyedik helyen vannak a vörös-feketék rangsorolva e téren, átlagban 87 yardot engedve. Kérdéses továbbá, hogy Mark Ingram tudja-e vállalni a játékot, hiszen az előző 2 fordulót egy saroksérülés miatt ki kellett hagynia. Az mondjuk nyilvánvaló, hogy ha a futások nem fognak menni, akkor légibombázás lesz, amivel hosszú fejvakargatós perceket okozhatnak Brian VanGorder védőkoordinátornak, főleg, hogy William Moore safety sérülése nem teljesen jött rendbe és könnyen előfordulhat, hogy nem lép pályára ma este. A két csapat egyébként nem a pontzuhatagos meccsekről híres, de ha a Szent passzjáték elszabadul, akkor Matt Ryanéknek egyszerű a feladata: még több pontot termelni. Julio Jones két nagy játékkal szétszedte a Colts védelmét, Roddy White-tal együtt pedig hatalmas fenyegetést jelentenek a new orleansi védelem számára. Mindketten képesek nagy villanásokra, Ryan pedig oda tudja nekik dobni a labdát. Fontos, hogy higgadtan lásson a pályán, mert Indianapolisban többször is látványosan a CB-k kezébe hajította a játékszert; szerencséjére ők nem akarták azt magukévá tenni. A negyedik évében járó QB-nak viszont megy novemberben a játék. Karrierje során eddig 12 TD-t és mindössze 1 interceptiont dobott, és a csapatnak is jól megy ebben a hónapban. A Colts elleni győzelem volt a 6. zsinórban az utolsó őszi harmadban például. Két hatalmas veszteség érte a Szentek védelmét: feltehetőleg nem fog játszani Jonathan Vilma, aki a defense szíve-lelke, valamint Tracy Porter nyaksérülés miatt lehet kénytelen lesz a pálya széléről megtekinteni a csatát. Ez jelentősen megkönnyítheti Michael Turner dolgát, aki 24. 100 yardos meccsére készül, és Vilma kiválásával erre minden esélye megvan. A Saints védelme amúgy sem túl acélos a földön, labdahordásonként átlagban 5.3 yardot engednek, ami rengeteg ezen a szinten, Turner pedig egy olyan back, aki ezt könyörtelenül kihasználhatja. Porter hiánya megnyithatja az utat az egyik sztárelkapó előtt.
Parázs mérkőzés lesz, ahol olyan nüanszok dönthetnek, mint például Garrett Hartley tavalyi kihagyott mezőnygólja. Minden adott tehát egy újabb klasszikus Saints-Falconshoz, a korai időpont pedig ordít azért, hogy minél többen tekintsék meg.

Parrag Zsombor (shawnka)

Seattle Seahawks - Baltimore Ravens

2011. november 13. magyar idő szerint 22:05, CenturyLink Field

Nem biztos, hogy az előzetes esélylatolgatás következtében igazuk lesz azoknak, akik sima Ravens győzelmet jósolnak. Emlékezzünk csak a Tennessee és a Jacksonville elleni találkozókra, amikor a gyengébbnek tartott ellenfelek meglepték a Hollókat. Ez adhat esélyt a Seahawksnak.

Az előző fordulóban a hazaiak ismét vereséget szenvedtek, ezúttal a Cowboystól, míg a vendégek csoportrangadón győzedelmeskedtek az ősi rivális Steelers otthonában.

Badarság lenne azt állítani, hogy Joe Flacco elit irányítóvá vált idén, de az elmúlt két hétben kétszer is hátrányból fordítva vezette győzelemre csapatát. Ezúttal is lehet tőle némi légi parádéra számítani, mivel az újonc Torrey Smith egyre több labdát kap el és akkor még Anquan Boldinról nem is beszéltünk. Smitht valószínűleg a szintén újonc Richard Marshall, míg Boldint Brandon Browner fogja őrizni. Ray Rice is nagyon veszélyes fegyver nehéz rajta tacklet csinálni, így a linebacker sornak fokozottan kell majd rá figyelni, ráadásul a passzjátékból is kiveszi a részét.

A hazaiaknál Tarvaris Jackson nagyon rossz mérkőzésen van túl, háromszor adta el a labdát a Dallas ellen. Ezúttal egy még erősebb védelemmel szemben kell játszania. Fontos szerep hárul a támadófalra, hogy megvédjék a Haloti Ngata és Terrell Suggs fémjelezte pass rushtól. Emiatt Russell Okung és James Carpenter ezúttal is nehéz feladat előtt áll. Ezért fontos lenne legalább egy közepes futójáték, de Marshawn Lynchre az örökifjú Ray Lewis fog figyelni.

Nem szabad leírni a Seahawksot hazai pályán, még akkor sem ha idén nem megy nekik annyira a CenturyLink Fielden.

Összesen eddig négy alkalommal csaptak össze és háromszor a Ravens került ki győztesen, de nem elhanyagolható statisztika, hogy Seattle támadó alakulata 30 pontot szerzett átlagban ezeken a mérkőzéseken.

Kiss Ferenc (Fucu)

San Francisco 49ers - New York Giants (Sport TV által közvetített mérkőzés)

2011. november 13. magyar idő szerint 22:15, Candlestick Park

NFC konferencia rangadóra kerül sor San Franciscóban, aminek tétje nem kisebb, mint a főcsoport második helyének megszerzése.

Mind a két csapat győzelemmel hangolódott erre az összecsapásra. A Giants hátrányból fordítva, 15 másodperccel a vége előtt szerezett TD-al, nyert a Patriots otthonában, míg a 49ers idei negyedik keleti túrájáról is győztesen tért haza, ezúttal Washingtonból.

Az NFL egyik legjobb védelme található San Franciscóban, akik sorozatban negyedik meccsükön nem engedték 20 pont fölé az ellenfelüket. Ráadásul labdaszerzésben is jeleskednek. Múlt héten Patrick Willis kétszer harcolt ki fumblet, míg Dashon Goldosn szerzett egy labdát. A futás ellen kiemelkedően jó védelem, ezúttal Brandon Jaccobs dolgát nehezíti majd meg. Ezen a találkozón is ő lesz a kezdő, mivel Ahmad Bradshaw már második mérkőzését mulasztja lábsérülése miatt. A passzjáték azonban remekel az elmúlt mérkőzéseken. Eli Manning kivallóan játszik főleg a mérkőzések végén van ott fejben. Nagyban neki köszönhető a hárommeccses győzelmi sorozat. Van rá esély, hogy Hakeem Nicks is csatlakozik az elkapó gárdához, miután a múlt heti találkozót sérülés miatt ki kellett hagynia. Ha esetleg Nicks mégsem tudná vállalni a játékot még mindig ott lesz neki Mario Manningham és az utóbbi hetekben első számú kedvenccé előlépett Victor Cruz. Valamint ne feledkezzünk meg Jake Ballardról sem, aki biztos célpontja Manningnek az endzone közelében.

A Giants első számú feladata lesz Frank Gore megállítása, aki egész évben kiemelkedően játszik. Múlt héten kisebb bokasérülést szenvedett, de nem fogja megakadályozni a játékban. Nagy hangsúly van az erős futójátékon, ami nem mellesleg sikeres is ezért kisebb szerep hárul Alex Smithre. A korábbi 1/1-es pályafutása legjobb szezonját nyújtja, nagyon keveset hibázik. Az igen jó Giants védekező falnak hibára kell késztetnie Smitht. Erre Osi Umenyiora, Justin Tuck és Jason Pierre-Paul megfelelő alanyok, de érdemes tudni, hogy Smith az egyik legjobb idén a nyomás alatti passzok sikeres teljesítésében. A kedvenc elkapó mind játékra készen állnak, Michael Crabtree, Braylon Edwards és Vernon Davis is jó meccs elé nézhetnek. Igaz utóbbi leginkább a blokkolásban segít mostanában.

A legutóbbi három összecsapásukat a Giants nyerte meg utoljára 2008-ban New Yorkban csaptak össze.

Kiss Ferenc (Fucu)

Detroit Lions @ Chicago Bears

Magyar idő szerint november 13, 22:15, Soldier Field

Bye weekről érkeznek az Oroszlánok a Szeles Városba, ahol a jó formában levő Bears lesz az ellenfelük vasárnap. A Chicago az utóbbi időben nyeri a meccseket, sőt, az Eagles ellen az a korábban elképzelhetetlennek hitt dolog is megtörtént, hogy Jay Cutlert NEM SACKELTÉK. Így azért mindjárt könnyebb az irányító dolga is, és az sem hátrány, a remek formában levő, sokoldalú Matt Forte a futójáték motorja. Forte ugyan kétszer elvesztette a labdát a Philadelphia ellen, és mindkét esetben hamar pontokra is váltották a hibáit a zöldek, de végül ez nem bizonyult a végeredmény szempontjából végzetesnek. Az egész offense alapja a támadófal-irányító és a támadófal-futójáték összhang, szóval bizakodhatnak a Bears hívei, hogy vasárnap este sikerülhet visszavágni a Detroitnak az október 10-ei vereségért. Suh, Vanden Bosch, Tulloch, és a többi defense játékos persze a Detroitnál nem így gondolja. A bye week előtt a Denvert zúzta le a Detroit, 45-0 arányban, Stafford és Calvin Johnson megint az idén megszokott magas szinten teljesített, a védők pedig hétszer sackelték Tim Tebowt. Futás ellen azonban csupán 28.-ként vannak rangsorolva, szóval Forte megállítása nem lesz egyszerű, ha csupán a számokra hagyatkozunk. A Lions legutóbbi három látogatása során vesztesen hagyta el Chicagot, idén viszont remekelnek idegenben. Hogy melyik arcukat mutatják, az csupán a jövő zenéje. Ja, és még egy pikáns dolog. A Bears secondary korábbi meghatározó alakja, Chris Harris első alkalommal lép pályára detroiti színekben a régi csapata ellen, egyből az általa olyannyira jól ismert Soldier Fielden. Meglátjuk, tanácsai segíteni fognak-e Staffordéknak feltörni a Bears védelmét.

Pap Dániel (konqueror)

Arizona Cardinals - Philadelphia Eagles
2011.11.13. magyar idő szerint 19:00
Lincoln Financial Field, Philadelphia

Szezon előtt ez a találkozó Kevin Kolb visszatéréseként volt várható Philadelphiába, ahol 2 olyan csapat találkozik, aki küzd a csoportjában az első helyért. Nos, úgy tűnik, ebből semmi sem fog megvalósulni vasárnap. Mind a Cardinals, mind az Eagles nagyon gyenge kezdést produkált a szezon első felében (2-6 és 3-5 a mérlegük), ráadásul Kevin Kolb sérüléssel bajlódik, nagy valószínűség szerint most sem fog ott lenni a pályán. Hiányában a fiatal John Skelton kapja meg a karmesteri pálcát, akinek a vezényletével (de nem a vezetésével!) múlt héten óriási győzelmet aratott, főleg emocionális szempontól a Cardinals. A képlet akkor egyszerű volt: Skelton ne adja el a labdát, ha baj van keresse Larry Fitzgeraldot, illetve fusson a fokozatosan egyre jobban felépülő Beanie Wells is. Várhatólag ez most is kissé változni fog, az Eagles idei legnagyobb gondja a futás elleni védekezés, ezt állandóan tesztelnie kell Wellsnek majd. Ha valamiért ez nem működik, akkor lesz gondban a Cardinals, ugyanis Skelton szembenézhet Asante Samuel és Nnamdi Asomugha párossal, illetve az idén félelmetesen jól pass rusholó védőfallal. Heap lehet szerintem még a nyerő ember, az Eagles hagyományosan nehezen fogja meg a TE-ket, most pedig a sokszor ide felépő Nate Allen sem biztos, hogy tud játszani.
Szükség lesz a jó támadójátékra, mivel a védelem idén nem a Cardinals legnagyobb ereje, egyedül futás ellen átlagosak, minden másban a liga második felébe tartoznak. Eszerint pedig Mike Vick újra rengeteg yardot fog passzolni, a Maclin-DeSean páros megtartása a Peterson-Marshall duónak komoly feladat lesz. A kérdés inkább itt az, hogy futás ellen melyik arcát veszi elő az arizonai védelem: ha Shady McCoy szét tudja őket futni, akkor bizony komoly kapott pontra készülhetnek, ez pedig nem jó hír Skeltonéknak. Ellenben, ha megfogják Shadyt, akkor Vicket idén könnyen bele lehet kényszeríteni labda eladásba, ami nagyban befolyásolja az esélyeiket.
Összességében a papírforma szerint ez hazai győzelemnek kéne, hogy legyen, de látva az idei Eaglest és a Cardinals múlt heti hosszabításos visszahordását, kiélezett csatára lehet számítani, két, kissé csalódottabb csapattól. A hazaiak esélyét emeli az a tény, hogy a Cardinals 11 mérkőzés óta nyeretlen idegenben.

Fazekas Dániel (Deny)

Dallas Cowboys - Buffalo Bills
2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Cowboys Stadium

A Dallas sorsolása rendkívül kedvező a következő hetekben (a Buffalo után a Washington, a Miami és az Arizona lesz az ellenfél), ezekhez a „kötelező” meccsekhez megfelelő kezdőlökést adna egy győzelem vasárnap. Az ellenfél a múlt héten Jetstől vereséget szenvedő, és különösen támadó oldalon szenvedő Bills. Ryan Fitzpatrick két interceptiont is dobott, és a Dallas ellen sem lesz könnyebb dolga, a DeMarcus Ware vezette pass rush minden bizonnyal alaposan megnehezíti majd az életét. A fő célpontok természetesen Stevie Johnson és David Nelson lesznek. A hazaiak secondary-jéből még mindig hiányozni fog Mike Jenkins, akit ezúttal is Orlando Scandrick pótolhat. A Buffalo offense motorjának egyértelműen Fred Jacksont mondhatjuk. A kiváló running back közelít az 1000 futott yard felé, és elkapásokból is rendkívül veszélyes. Sean Lee csuklósérülése óta a Cowboys nagyon gyenge a futás ellen (két meccs alatt 401 benyelt yard a földön...), most Lee minden bizonnyal visszatér, de Jacksont még így is hatalmas kihívás lesz megfogni. A texasiak offensének játéka érdekes fordulatot vett. A szezon korai szakaszában szinte nem létező futójáték Felix Jones sérülése óta életre kelt, az újonc DeMarco Murray parádézik. Már előre dörzsölik a tenyerüket a drukkerek, a Jones – Murray futókettősre gondolva. A Buffalo védelme futás ellen átlagos, így minden esélye megvan a fiatal futónak hogy ismét villantson. Tony Romónak egy jelentős célponttal kevesebb áll majd rendelkezésére, Miles Austin ugyanis akár egy hónapot is kihagyhat combizom sérülése miatt. Távollétében (az utóbbi időben amúgy is remek formát mutató) Laurent Robinson és Kevin Ogletree több labdára számíthat. Romónak vigyáznia kell a Bills secondary-jével, rengeteg yardot engednek, de interceptionökben ligaelsők, egy régi emlék pedig felvillanhat Romo fejében, legutóbbi egymás elleni meccsük, amikor az irányító 5-ször adta el a labdát...Érdekesség még hogy a Buffalo mestere, Chan Gailey dolgozott a Dallasnál is head coachként, 1998-tól két szezonon át, de mivel egy rájátszásbeli győzelmet sem tudott felmutatni a csapattal, Jerry Jones megvált tőle.

Borsik Tamás (Tomeee)

Miami Dolphins - Washington Redskins
2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Sun Life Stadium

Ellentétes utat jár a két csapat, a Miami múlt héten végre megszerezte első győzelmét, míg a Washington 4 meccse képtelen nyerni, öt meccset pedig 10 éve nem veszített sorozatban a franchise. John Beck egykori csapata ellen léphet pályára, és szerezheti meg első győzelmét a Rézbőrűek színeiben. Az elmúlt hetekben a támadófal és az elkapógárda sem volt a legnagyobb segítségére, rengeteg bosszantó hibát követ el a Redskins támadó oldalon, főleg mióta Santana Moss és Chris Cooley sem játszhat. Üde színfolt viszont az újonc futó Roy Helu, aki múlt héten először kezdett, és meg is hálálta a bizalmat, hiszen az offense talán egyetlen olyan embere volt a 49ers ellen akit dícsérni lehetett, 14 elkapása pedig franchise rekord. Passzokból most is veszélyes lehet, hiszen a Miami defense különösen ezen a téren gyenge, a futásokat viszonylag jól semlegesítik. Matt Moore a Chiefs elleni győzelem alkalmával hatalmasat játszott, 244 passzolt yardja és 3 touchdown passza mindent elmond, közel tökéletes ratinggel zárt. A Skins ellen azért nagyobb próbatételre számíthat, az Orakpo és Kerrigan fémjelezte passrush kellemetle pillanatokat tud okozni bárkinek, Brandon Marshall és társulata pedig LaRon Landry ütéseitől félhet. A futójáték az utóbbi hetekben kezd életre kelni Miamiban, Reggie Bush a Giants és a Chiefs ellen is kiváló átlaggal cipelte a labdát, a Washington védelme pedig jóval gyengébb futás, mint passz ellen, így vélhetően erre fog alapozni a Dolphins.

Borsik Tamás (Tomeee)

Denver Broncos - Kansas City Chiefs
November 13. magyar idő szerint 19:00, Arrowhead Stadium (Kansas City - Missouri)

Tim Tebow megkapta a read option támadószisztémát, mivel a pro style továbbra sem ment üzembiztosan. Ez már működött. Valószínű ezt láthatjuk a továbbiakban. Sokan vártak valami hasonlót a draftolása óta. Talán többre jutnak vele, mint pár csapat a Wild Cattel (vagy épp a Chiefs a pistol offense(+Thigpen) kényszerből bevállalt újítása pár éve). Célpontjai vannak Timnek (Decker+Royal vagy épp Fells (TE) is egyet-egyet elkap). A futás is beindult (ez ennek a sémának is hozadéka szintén). Legelöl Willis McGahee száguld, Moreno továbbra is vár a nagy kiugrással.

A túloldalon Crennel edző (DC) rutinos, és mindig van valami új a terveiben. Nem mindig jön be azonban. A pass rush egyetlen ember=Tamba Hali. Safety poszton Lewis jó, ellenben se csere se társ. TE levédése nulla. Előbbi kettő a play action fenyegetés miatt gond lehet.
Nem is légitámadás fenyeget, de azért ez így nem jó kombó. Futás ellen valamivel szebb a kép, de itt az említett támadóséma jelent kihívást. Tebowt rá kell kényszeríteni a másodlagos célpont keresésére. Valamint egyben a külső LBknek, SS+CB(+nickel) megfogni a futásait, flat passzait.

A Chiefs támadójátékát Jamaal Charles (+Tony Moeaki) hiánya köti gúzsba. Battle hozza a kiegészítő futó szintjét. Starter poszton ez nem egy varázslat. Thomas Jones megöregedett, semmit nem lehet felmutatni tőle egy fél szezon után.
Ráadásul Matt Cassel lassan végleg leírja magát, nem képes hozzátenni a passzjátékhoz. Leginkább a kiváló elkapógárda menti a becsületét. Pedig a Denver safety posztja sem acélos. Bailey mellett alig van kiemelkedő CB teljesítmény. Pass rush az, ami nehezítheti Casselék dolgát. Elsősorban a rookie Miller támadhatja a OL leggyengébb pontját Richardsont, aki szinte biztosan bukja szezon végére a starter ROT posztot.

A csoport idén a leggyengébb a ligában. Aki ismeri az AFC West múltját, azt tudja, hogy megalakulása napjától ez a négy csapat alkotja (egy-egy kósza ötödik vendéggel). Így itt komoly rivalizálások gyökeresedtek meg. Kétesélyes minden meccs. Idén különösen nehéz megmondani, hogy ki jobb egyáltalán és kinél? Aki nem csak Tebowt látja (ha nyer, ha veszít a Broncos), az lehet jól fog szórakozni, mert ez is AFC West hagyomány.

Mikó Zsolt (ulpianus)

Cincinnati Bengals - Pitsburgh Steelers
2011. november 13. magyar idő szerint 19:00, Paul Brown Stadium

Rendeznek pár nagy rangadót az 10. fordulóban, lesz köztük komoly presztízsű csoportderbi is, de aki az utcai harcot, a fizikális küzdelmet szereti, neki a Steelers vendégjátékát ajánljuk a Paul Brown Stadiumban. A szezont meglepetésre 6-2es mutatóval kezdő Bengals 5 mérkőzéses győzelmi sorozattal érkezik a meccsre, míg a Steelers a Ravens elleni otthon elbukott rangadón van túl, és ha nem is élet-halál számukra a mérkőzés, kellemetlen lenne egy újabb vereséget begyűjteni a divízión belül. A hazaiak sorsolása ezzel a mérkőzéssel keményedik igazán, a kötelező győzelmeket hozta a Cincinnati, de a mestervizsga (-sorozat) csak most következik. Ugyanez elmondható Andy Daltonra is, akinek szereplése legalább akkora meglepetés, mint csapatáé, jóllehet ilyen kemény és összetett ellenféllel, mint a Steelers, még nem találkozott. Ami miatt kicsit fellélegezhet, hogy LaMarr Woodley egy combhajlító sérülés miatt kénytelen kihagyni sorrendben második mérkőzését is. A félelmetes formában visszatérő James Harrison ellenpárjaként, vagy Jason Worilds vagy Lawrence Timmons kezdhet, utóbbira talán nagyobb esély van, hiszen James Farrior is visszatérhet sérülése után, így az LB sor belsején nagy űr nem lesz az Timmons szélre mozgatásával sem. A megfelelő nyomás kifejtése az irányítón, illetve a hátsó vonal effektív munkája fontos is lesz, hogy Andy Daltonnak ne legyen lehetősége megtalálni az első számú célpontjait, AJ Greent illetve Jerome Simpsont. A legnagyobb párharcnak kétségkívül Harrison küzdelme lesz a Bengals LT, Andrew Withworth ellen, mindkét fiatalember posztja legjobbjai közé tartozik a ligában, nem mellesleg a mérkőzés kimenetelére is döntő befolyása lehet a csatájuk. A másik oldalon a kérdés, hogy milyen formában tudja a hazai csapat megfékezni a Roethlisberger vezette passzjátékot. Ha valamely S eltolódik a Wallace-t őrző CB irányába, akkor a többiek miként tudják megoldani a közepes távolságban veszélyt jelentő játékosok sorát, Brownt, Wardot vagy Heath Millert. Ha emberfogást játszik a Bengals, akkor tud-e a védőfal olyan nyomást helyezni az irányítóra, hogy ne legyen esélye sem Wallace-nak megfutni a hosszú útjait, ellenkező esetben nagyon drágán fognak fizetni érte. Nem kérdés, hogy a Steelers az esélyesebb csapat, de mindenképpen szoros meccsre számíthatunk, hiszen az utóbbi 4 alkalomból 3x is hat ponton belül dőlt el a mérkőzés, és mindig érzelmekkel túlfűtött, éles küzdelmet hoztak a találkozók. A Cincinnatinél a szezon leghosszabb sérült listája volt a heti, kérdéses, Maualuga, Gresham és Adam Jones játéka is, hogy csak a fontosabbakat említsük, míg Donald Lee biztosan kihagyja az összecsapást. A vendégeknél a már említett Woodley mellett komoly hiányzó nem lesz, minden bizonnyal Troy Polamalu is vállalni tudja a játékot. Szoros küzdelmet, nagy csatát várhatunk. A Pittsburgh-nek rutinból le kell hoznia ezt a mérkőzést, ha komoly tervei vannak a csoportban, de a nu-breed Bengals meglepheti nagynevű riválisát, ha nem adja el a labdát, és a védelem, különösen a DL, nagy formát mutat.

Zandler Gábor (gabtsi)

New York Jets - New England Patriots - SNF

2011. november 14. magyar idő szerint 02:20, MetLife Stadium

A vasárnap esti rangadó igazi csemegének ígérkezik: nem elég, hogy két jó csapat találkozik, de egy komoly rivalizálás újabb epizódját láthatjuk akkor, amikor a divízió kiélezettebb mint valaha. A vesztes harmadik helyen fog állni a csoportban a meccs után, míg a győztes átveszi a vezetést, nem babra megy tehát a játék.

A Jets kétségtelenül jobb formában érkezik a meccsbe: nagy győzelmeket aratva negatív mérlegű outsiderből Super Bowl-várományosokká válta alig pár hét alatt. Ehhez kellett az, hogy a futójátékot konszolidálják, Shonn Greene kitűnő passzban, az immár teljesen egészséges Nick Mangold vezérletével pedig a támadófal is remek munkát végez. A jó futójátéknak köszönhetően mark Sancheznek nem kell hősködnie, de ha passzra kerül a sor, akkor is több jó célpontja akad: Santonio Holmes, Dustin Keller és Plaxico Burress is feltámadt az utóbbi hetekben, igaz, utóbbi nem lesz 100 %-os vasárnap. A Pats védelmének nehéz dolga lesz, bár a futás ellen általában hatékonyak Wilforkék, nem hiszem, hogy a passzjátékot sikerülhet lekapcsolniuk. Véleményem szerint itt dől el a meccs sorsa – ha a New England képes lesz levédekezni a házigazdák veszélyes célpontjait, minden bizonnyal győzni fognak.

A túloldalon az egyre inkább visszaeső (de még mindig kiváló) Tom Brady „gyengélkedése” miatt a támadójáték nem igazán klappolt az elmúlt két hétben. A futójáték teljesen eltűnt, és ezen a sérülések sokasága sem fog segíteni – a támadófal jobb széléről hiányozhat akár Nate Solder is, aki eddig megbízhatóan tette a dolgát. De az első összecsapáson bemutatták a hazafiak, hogy a Jets kőkemény védelmét képesek feltörni, Wes Welker rendszeresen megverte Darrelle Revis-t, a tight endeket pedig eddig talán senki sem tudta lefogni a szezonban, most sem valószínű, hogy Gronkowskiék gyengélkedni fognak. Azonban az elmúlt hetekben remeklő new yorki defense képes lehet arra, hogy kordában tartsa a Pats-t, és ez elegendő lehet az offense-nek, ahhoz, hogy megnyerjék a meccset.

Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy a hazai pálya nagyon fontos lehet: a Jets idén még nem bukott saját közönsége előtt, és a két csapat elmúlt öt alapszakasz-meccsét mindig a házigazdák nyerték. De ne tévesszen meg minket az, hogy a legtöbb jel a Jets sikerét jósolja, vérbeli rangadó lesz ez, ahol a győzelem az utolsó pillanatokig kétséges lehet. Aki tud, maradjon fenn, és ne hagyja ki ezt a meccset.

Rajnai Gergely (Rajna)

Minnesota Vikings @ Green Bay Packers - MNF

magyar idő szerint november 15, 2:30, Lambeau Field

Egy hét elteltélvel ismét a Sport TV képernyőjén a liga jelenlegi legjobb csapata, a Green Bay Packers. Továbbra is veretlenek, a Chargers ellen egy pontokban gazdag mérkőzésen sikerült megőrizni a hibátlan mérleget, és most hazai pályán ismét egy fontos mérkőzés vár rájuk. Ugyan a Vikings nem tartozik a liga élmezőnyébe, de egyrészt egy csoportrangadó mindig pikáns összecsapás, különösen igaz ez a liga egyik legkiegyensúlyozottabb csoportjára, az NFC Északi divíziójára. Másrészt pedig a hétfő esti kiemelt meccsekre se az a jellemző, hogy félvállról veszik a csapatok. A Green Bay legnagyobb erőssége idén (is) a támadósor. Rodgers az egyik legnagyobb MVP esélyes idén, hihetetlen formában játszik. Hihetetlen összhangban van elkapóival, akikből pedig nem csak 1-2 kiemelkedő játékos van, mint a legtöbb csapatnál, hanem 5-6 játékos (Greg Jennings, Donald Driver, Jordy Nelson, James Jones, Randall Cobb + a tight end Jermichael Finley) képes arra, hogy adott esetben akár 3 negyeden át észrevétlen maradjon, majd a negyedik negyedben egy bravúros elkapással a Sajtfejűek javára fordítsa a mérkőzést. Persze idén még a negyedik negyedes fordításokra sem nagyon volt szükség, egész könnyedén nyeri a címvédő a meccseket. Ami mégis homlokráncolásra késztetheti a szurkolókat, az a védelem időnkénti gyengeségei. Átlagban 24,4 pontot kapnak meccsenként, ezzel 17.-ek a ligában, kapott yardok tekintetében mindössze 30.-ak, passz elleni védekezésben pedig utolsó előtti helyen szerénykednek. Amíg mindig 1-2 touchdownnal többet produkálnak Rodgersék, mint az aktuális ellenfél, addig nyilván belefér ez, de hosszú távon azért nem árt óvatosnak lenni. A Vikings vélhetően megint elsősorban Adrian Peterson futásaira támaszkodik majd kedd hajnalban, a kiváló futó 175 yardot futott október 23-án a Packers ellen, megállítása kulcsfontosságú lesz, mint minden éppen a Vikings ellen játszó csapat számára. Az irányító poszton éppen a Green Bay elleni meccsen volt váltás a lilák háza táján, Ponder azóta ígéretesen teljesít, bár természetesen még van hová fejlődnie. Az előzetes tendenciák alapján tehát arra kell számítani, hogy a vendég Minnesotának is bőven lesz alkalma pontokat szerezni, tehát a győzelem bennük van. Csak hát ahhoz meg kellene állítani Rodgerset. A Packers secondary sem remekel idén a számok alapján, de a Vikings egysége még sérülésekkel is sújtott, ez pedig a már fentebb említett Green Bay elkapósor ellen könnyen végzetes is lehet. Külön kiemelném a jók közül is a legjobbat, Greg Jennings személyében, aki első számú célpontja Rodgersnek, és rá is szolgál a bizalomra, elmúlt 5 meccsén 4 TD-t jegyez, egy hónapja a Vikings ellen pedig 147 elkapott yardig jutott. Nagyon érdekes meccsre van kilátás, tippem szerint egy sokpontos összecsapásba torkollik majd a csata, aztán elválik, ki jön ki jobban az adok-kapokból. Idei forma alapján egyértelműen a Packers az esélyes, de nem szabad leírni a Minnesotát, még idegenben sem. A liga egyik legjobb futóját (Peterson), és irányítóját (Rodgers) láthatjuk a pályán kedd hajnalban a Sport TV-n, mindenképpen érdemes lesz megtekinteni ezt az NFC North divíziórangadót.

Pap Dániel (konqueror)

Oakland Raiders - San Diego Chargers
2011. november 10. magyar idő szerint 2:20, Qualcomm Stadium

A szezon első csütörtök esti meccsén a két ősi AFC West rivális, a Chargers és a Raiders csap össze San Diegoban. Mindkét csapat szezonja szétcsúszóban van, egyaránt 4-4-es mérlegükkel ugyan vezetik hármas holtversenyben a Kansas City Chiefsszel egyetemben, de utolsó két meccsüket szintúgy elvesztették, és a tendencia egyformán lefelé mutat számukra. Főleg a Raidersnek fájó ez, hiszen mindkét előző meccsükön verhető csoportriválistól kaptak ki, a Kansas Cityt és a Denvert a papírforma alapján le kellett volna tudni gyűrni a csapatnak, de Jason Campbell elvesztése teljes mértékben felborította a támadóegység stabilitását, és a Broncosellen a védelem is komolyat betlizett, összesen 297 futott yardot engedtek Tebow-éknak. A Chargers fő gondja nem a futás megállítása, hanem Philip Rivers meglepően gyenge szezonja, a több mint fél évtizede elit QB-nak számító játékos idén az NFL egyik leggyengébb irányítója lett, érthetetlen módon sokkal pontatlanabb lett mint eddig bármikor volt, és ami igazán fájó, azok a kritikus pillanatokban elkövetett hibái, hol egy interceptionnel, hol egy fumble-val pecsételi meg a meccsek sorsát. A Raiders irányítójátéka Jason Campbellel jóval stabilabb volt, de a 30 éves QB kulcscsont-törése pontot tett ennek a végére. Azóta 8 negyed alatt 9 interceptiont dobott együttesen Kyle Boller és a borzasztóan sokért a Bengalstól megszerzett Carson Palmer, aki még mindig a betanulási szakaszban tart a csapatnál. Palmer legutóbb már dobott pár egészen gyönyörű passzt - főleg Jacoby Forddal volt egy-két szenzációs összjátéka -, de a három pick még mindig nagyon sok, és egyelőre nagyon érződik, hogy bár passzolni nem felejtett el, pontosságával, karerejével nincs gond; amíg otthon edzett, nem nézett szembe NFL-szintű pass rushhal. Komolyabb nyomás esetén egyelőre még kissé elveszett a veterán, főleg ezt a fajta 6. érzékét kell visszahoznia Palmernek. A Raiders offense Campbellel a fedélzeten is inkább a futójátékra alapozott, de most sorozatban második meccsen fog Darren McFadden hiányozni bokasérülése miatt, ami a kiváló futó szezon eleji formáját elnézve komoly csapás az ezüst-fekete támadóknak, ugyanakkor Michael Bush már évek óta remekül veszi át McFadden hiányában a feature back szerepkörét, igaz a 245 fontos erőfutótól azért nem szabad várni olyan lélegzetelállító 50-60 yardos playeket mint Run DMC-től. A Raiders secondary továbbra is tele van sérültekkel, az egyetlen biztos pont Stanford Routt túloldalán most Lito Sheppard lesz a kezdő CB, aki a szezon során már a 4. lesz a másik kezdő cornerback szerepkörében. Michael Huff FS játéka is kérdéses, bár elmondta a safety, amennyiben legalább 30 %-os állapotban van, játszani fog. A másik safety, Tyvon Branch szerint kulcsfontosságú lesz a felépült Antonio Gates levédekezése, a liga egyik legjobb TE-je a Raiders ellen karrierje során 64 passzt kapott el 880 yardért és 9 TD-ért, ez megfelel nagyjából egy elég jól sikerült NFL szezonnak. A WR Malcom Floyd szinte biztosan nem játszik a meccsen, Gatesre és Vincent Jacksonra lesz tehát leginkább kihegyezve a passzjáték. A Chargers playmaker futója, Ryan Mathews McFaddennel ellentétben harcra készen áll egy meccs kihagyása után, ez talán levesz némi terhet Rivers válláról, bár Mike Tolbert remekül helytállt a másodéves futó hiányában, nem a futójáték hiánya kényszerített rossz döntésekre az irányítót. Közös pont a két védelemben, hogy mindkettő hajlamos a meccsek végén kiengedni, a Raiders 76, míg a Chargers D 73 pontot engedett a negyedik negyedben, ezzel az NFL első illetve második legrosszabbjai ebben a kategóriában.

Demeter Ádám (Döme)