NFL mérkőzésbeharangozók - 11. hét

A vasárnapi menü

 

Detroit Lions - Carolina Panthers
2011. november 20. magyar idő szerint 19:00, Ford Field

A két 1/1 ütközete. Így is lehetne aposztrofálni a mérkőzést. A két csapat egyaránt szenvedett olyan vereséget, amelyeket nagyon gyorsan szeretnének elfelejteni. Talán a hazaiaké fájóbb, ugyanis ők a csoportrivális Chicagóval nem tudtak mit kezdeni, és így nem sikerült 2 meccses előnybe kerülni a Medvékkel szemben. A Carolina úgy kapott ki a Tennessee ellen, hogy nem csináltak semmi mást, csak 11 emberrel kivették Cam Newtont a meccsből, a Párducok játékterve pedig így pillanatok alatt összedőlt. Egyik QB sem különbözik túl sokban a másiktól az elmúlt forduló alapján, mindketten idei évük legrosszabb teljesítményét hozták: Stafford 4 interceptiont dobott, Newton pedig nem tudott pontot szerezni. A Detroit ugyan elvesztette legutóbbi két hazai meccsét, de szerencséjükre a Carolina olyan rosszul játszik idegenben (11 elvesztett mérkőzés zsinórban), hogy Jim Schwartzéknak gyakorlatilag ugyanazt kell csinálniuk, mint ahogy a Titans tett múlt héten: nem hagyni Newtont parádézni, és szétfutni a védelmüket. Külön érdekesség, hogy Jim Schwartz sokáig a Tennessee védőkoordinátora volt, így tudja valószínűleg, hogy mi volt a sikerük kulcsa. Jahvid Best kiesése óta meccsenként 99 yardot átlagolnak a földön, bár ezt a védelmet bárki szét tudja futni, jelen esetben Maurice Morris és Keiland Williams lesznek ebben a főszereplők. Calvin Johnson számai az utóbbi hetekben visszaestek, nem jönnek már a TD-k párosával. Északon a helyzet most megváltozhat, mivel a vendégek védelme semmiben sem kiemelkedő, így a passzjáték levédekezésében sem, ez pedig zöld utat nyithat Megatronnak és Staffordnak egy nagyszerű mérkőzéshez.
Nem úgy Cam Newtonnak, aki a feljebb említett okok miatt egy újabb szenvedős fordulón lehet túl. Sem a passzjáték, sem a futó nem működött a Titánok ellen és a kőkemény Lions védelem ellen nem lesz könnyű visszarázódnia ennek az offense-nek abba a játékba, ami ligaötödikké avanzsálta őket a szezon eddigi részében. 2008-as találkozásuk alkalmával DeAngelo Williams 120, Jonathan Stewart 130 yardot produkált, ám ezek a számok az idei év alapján jelentősen el fognak maradni.  A Ndamukong Suh és Stephen Tulloch vezette védelem az előző fordulóban 67 yardon tartotta a liga jelenlegi legjobb futóját, Matt Fortét, és 6. helyen állnak az NFL-ben 26 sackkel. Newton rengetegszer találhatja magát olyan szituációban az este folyamán, amikor menekülnie kell, hiszen a támadófala nem kifejezetten jó, a detroiti D-Line viszont elit. Steve Smith le lett limitálva a 10. fordulóban, de Eric Wrighték ellen ismét az eddigi számaihoz hasonlókat érhet el, bár az Oroszlánok hátsó emberei meglepően jól játszanak idén.
Ha a buta hibákon túl tudnak lépni a Carolina játékosai, és a támadók melletti két csapategység is végre összekapja magát, akkor ez egy nagyon szoros találkozó lesz. Ellenkező esetben könnyen lemásolódhat az előző forduló blamája.

Parrag Zsombor (shawnka)

 

Cleveland Browns - Jacksonville Jaguars
2011. november 20. magyar idő szerint 19:00, Cleveland Browns Stadium

Aki úgy dönt, hogy a Jacksonville clevelandi vendégjátékát választja a vasárnap esti kínálatból, az minden bizonnyal a defenzív háborúk (vagy természetesen valamely csapat) híve. Egyik gárda sem rendelkezik a liga elitjébe támadójátékkal, ellenben a labda másik oldalán nagyon impresszív teljesítményre képes mindkét társaság, vitán felül a szezon egyik kellemes meglepetéseként, más-más erényekkel. A két védelem másként erős, különösen a passz elleni védekezésben emelkednek ki, ellenfelek ide vagy oda. Az eddig mutatott teljesítmények, és a jelenlegi mérleg alapján is, egyenlő erők küzdelmére számíthatunk, és bár a match-up egy hajszálnyival jobbnak tűnik a Jacksonville számára, a Barnák játszhatnak otthon. A hazaiak szenvedtek az utóbbi mérkőzéseken a futás megállításával, ami minimum rossz előjel akkor, ha a liga egyik legjobb futója, Maurice Jones-Drew érkezik a városba. Minden bizonnyal komoly feladatokkal, hiszen nem valószínű, hogy Jack Del Rio az újonc irányítója, Blaine Gabbert kezébe adná a mérkőzést, egy Joe Haden vezette secondary-vel szemben. A Browns támadásai elsősorban Colt McCoyon múlnak, hiszen az egyetlen komoly fegyvernek tekinthető, a haldokló futójáték mellett. Az első és második számú futó (Hillis és Hardesty) továbbra sem egészséges, így újból Chris Ogbonnaya foglalhatja el a kezdő szerepkört, és neki a jó futás elleni védelmek ellen (mint amilyen a Jaguars is), nem nagyon szokott menni. Ez megint csak McCoy vállán növeli a terhet, a pontokat neki kellene szállítani, de már két mérkőzés óta nem tudnak a hazai pályán a célterületre érni. Az elmúlt mérkőzésen némi fény csillant az alagút végén Greg Little játékba vonásával, ezen az úton mindenképpen tovább kell haladnia a Clevelandnek, és nagy segítség lesz, hogy Mohamed Massaquoi is visszatérhet a kényszerpihenőből. A Jacksonville számára nagy veszteség, hogy a csapat legjobb cornere Rashen Mathis MCL szakadást szenvedett, ezért a csapat kénytelen volt sérültlistára tenni, és ezzel befejezetté nyilvánítani a szezonját. Hiányzik még a védőfalból Terrance Knighton, akit várhatóan CJ Mosley helyettesít, míg Mathis helyét Will Middleton veheti át. A Barnák oldalán továbbra is hiányzik TJ Ward, illetve a már említett futópáros. Tekintve a támadók eddigi problémáit, illetve a védelmek által mutatott játékot, egy pontokban szegény mérkőzésre számíthatunk, ahol egy-egy mezőnygól is behozhatatlan előnyt jelenthet. Fontos a győzelem mindkét csapatnak, elsősorban a jövő szempontjából, az önbizalom megszerzése végett. Ezért hatalmas ütközésekben, vérre menő küzdelemben nem szenvedünk majd hiány, az biztos.
 
Zandler Gábor (gabtsi)
 
 
Green Bay Packers - Tampa Bay Buccaneers
2011. november 20. magyar idő szerint 19:00, Lambeau Field
 

Olyan meccs ez, ahol nagyon nincs értelme a csapatokat összehasonlítani, mivel a címvédő és ez idáig veretlen Green Bay Packers a játék minden egyes területén erősebb jelenleg a Tampa csapatánál. Van ahol ez minimális (futójáték), van, ahol óriási eltérés van a két gárda között (passzjáték). De, véleményem szerint azért vannak olyan párharcok, ahol lehet keresnivalója a Buccaneers csapatának, és ha ezekre tudnak építeni, akkor akár a csoda is bekövetkezhet a negyedik negyed végére. Nos, az Aaron Rodgers és elkapói vs. Ronde Barber és társai párharc nem ilyen. Rodgers idén bárkit képes széjjel dobálni (amit meg is tesz), a Buccaneers pedig nem nagyon villog itt, talán csak Ronde Barber. Nála érdekes lesz figyelni, hogy ki ellen áll fel, az idei évben: van, hogy a szélen; van, hogy a slot elkapón; van, hogy a TE ellen védekezik. Amiben kicsit bízhat a Buccs, az a pass rush. Rendkívül ingadozó idén ez a csapatnál, van, amikor folyamatosan nyomást tudnak gyakorolni az irányítóra, van, amikor semennyire. Nem a Packers erőssége idén a futójáték, de ugye nincs is erre szükség. Most azonban jó matchupnak néznek elébe, a Buccaneers hetek óta minden futót naggyá tesz szinte. Itt a fő kérdés, hogy Haynesworth mennyire illeszkedett be Gerald McCoy helyére, ha igen, akkor Starkséknak lehetnek gondjaik. Láthatjuk, az egész Green Bay offense jobb, mint a túloldali védelem, így nem igazán lesz meglepő, ha hozzák szerzett pontban az idei átlagukat (35 pont). Ez pedig gond a Buccaneersnek, mivel ők idén senki ellen nem szereztek 30 pontot sem (17.3 pont az átlaguk). Josh Freeman nagyon ingadozó egész évben, most lassan egy hónapja inkább a hullámvasút alsó pontján van, várhatólag nem fogja széjjel passzolni a Woodson-Williams duót. Nem is igazán lenne kivel, hiszen sem Mike Williams, sem Preston Parker, sem Benn, sem Briscoe nem hoz jó évet. Így tehát marad a futás a Tampának, mely a szezon első felében egész jól ment és akkor a győzelmek is jöttek, de azóta inkább csak szenved. Amiben bízhatnak, hogy többen nem 100%-osok a Packers védelméből, így akár sok futással sokáig lent lehet tartani Rodgerst és valamilyen szinten tartani is lehet vele a lépést.

Érdességként meg kell említeni, hogy Freeman először 2 éve a Packers ellen volt kezdő, amikor meglepetésre a Buccs nyert és Josh lett a franchise QB.

Fazekas Dániel (Deny)

 
Washington Redskins - Dallas Cowboys
2011. november 20. magyar idő szerint 19:00, FedEx Field
 
Talán ez a hét legegyértelműbb meccse. De egy másik favorit hasonló esélyesség mellett elvérzett csütörtökön, a Jets intő példája ott kell lebegjen a Dallas szeme előtt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a két csapat első összecsapása ugyan a Cowboys győzelmét hozta, de egyáltalán nem volt az sima menet, sőt.
A Redskins azóta azonban jelentősen visszaesett, elsősorban a támadóknál bekövetkezett sérüléseknek köszönhetően. A támadófal összhangja megbomlott, színvonala megromlott, az elkapók és a futók is sorra dőltek/dőlnek ki – így az amúgy is legfeljebb jó közepes offense most a liga egyik leggyengébb alakulata. Ezen a héten Santana Moss és Niles Paul is hiányozni fog Rex Grossman amúgy is szűkös repertoárjából. A múlt héten kezdő pozícióját visszanyerő irányító a vártnál is pocsékabbul teljesít, valóságos interceptiongyár, ezt nem lehet csak a körülményekre fogni. A futásokkal Ryan Torain és Roy Helu fog próbálkozni, feltehetően valamivel több sikerrel, de tőlük sem lehet várni a megváltást. A vendégek védelme ugyanis bivalyerős, feltehetően hatalmas nyomást fognak helyezni Grossmanre, és ebből kijuthat a futóknak is. Rob Ryan rendszere mindkét fegyver ellen hatásosnak bizonyult, és a harmadik héten az egészséges Redskins-t is többé-kevésbé sikeresen állították meg.
A Dallas támadói pedig remek formában vannak. Felix Jones sérülése (amiből valószínáleg pont ezen az összecsapáson tér vissza) megnyitotta az utat DeMarco Murray előtt, aki hetek óta megállíthatatlan. A támadófal kitánő blokkolása mellett ő is sokat tesz hozzá saját yardmennyiségéhez, félelmetes, ahogy lerázza magáról a védőket extra yardokat szerezve. Ez a futójáték – és támadófal – Tony Romo teljesítményén is javított, annak ellenére, hogy kedvenc célpontja, Miles Austin sérülés miatt hiányzott múlt héten, és ezúttal sem lesz hadrafogható. Laurent Robinson azonban kiválóan pótolja őt, Romo pedig sokkal pontosabb, mint a szezon elején volt, így a passzjátékra sem lehet panasz. Ez nagy falatnak ígérkezik a házigazdák amúgy jó kis védelmének, amely az első találkozás alkalmával touchdown nélkül küldte haza Jones-ékat. Segíthet ennek megismétlésben, hogy a kiváló fullback, Tony Fiammetta ki kell hagyja a találkozót, ami a futójátéknak semmiképp sem tesz jót. Azonban ez a részleg részben az offense impotenciája, részben saját sérüléseik miatt nem versenyképes az elmúlt hetekben látott dallas-i támadásokkal. Meglepetés lenne, ha sikerülne megismételni a harmadik heti produktumot.
De ha sikerülne is, a támadókban nem nagyon lehet bízni. A Cowboys a meccs toronymagas esélyese, de az NFL-ben pillanatok alatt fordulhat a kocka. Különösen igaz ez olyan nagy múltra visszatekintő rangadókra, mint ez a párharc, ahol mindig kicsit élesebbek a játékosok, mint a többi meccsen, akár számít, akár nem. A vendégek számára a tét a Giants üldözése és esetleges befogása, a hazaiak számára inkább a túlélés.
 
Rajnai Gergely (Rajna)
 
 
Miami Dolphins - Buffalo Bills
2011. november 20. magyar idő szerint 19:00, Sun Life Stadium
 
Két hete ez a meccs fix kettes lett volna a bukmékereknél, azonban a két csapatot mintha kicserélték volna ez elmúlt fordulókban, így megjósolhatatlan, mi fog történni Floridában vasárnap.
A Miami támadói életre keltek az elmúlt időszakban, Matt Moore szépen menedzseli a csapatrészt, Reggie Bush pedig futónak néz ki, nem pedig valamiféle hibrid elkapónak. Véleményem szerint nem ők javultak fel láthatóan, hanem a támadófal blokkol végre NFL-szinten: sokkal könnyebb dolga van mindkét backnek, ha így játszanak Longék. Különösen jól működhet ez a Bills ellen, ahol a védelem összeomlott az utóbbi időszakban. A Buffalo a szezon első felében sem mutatkozott domináns védelemnek, de a kulcsplay-eknél mindig diadalmaskodtak, ezen felül számolatlan mennyiségű labdát szereztek. Ebből semmit sem látni az elmúlt két hétben, ha a Fins ellen sem kapják össze magukat Dareus-ék, akkor feltehetően ez a szezon már mehet a levesbe részükről. Nagy hátrány számukra, hogy az év eddigi legpozitívabb meglepetése, George Wilson minden bizonnyal kénytelen kihagyni a találkozót.
A Bills támadói a Delfinekével ellenkező utat jártak be: a liga legjobbjai közé tartoztak hetekig, aztán mostanában már gyenge közepesnek mondhatóak csupán. Chan Gailey támadószisztémáját feltérképezték az ellenfelek, újításra van szükség, és persze egészségre, hiszen rengeteg sérüléssel kell mostanában megküzdenie a Buffalónak. A támadófalból ezúttal hiányozni fog Eric Wood, ez nagy érvágás lesz Fitzpatrickéknek. Ha már Fitzpatrick, a nemrég hosszabbított irányító bizonytalannak tűnik, mióta aláírta a csillagászati összegről szóló kontraktusát. Nem úgy Fred Jackson, aki egész évben stabilan kiváló formát hoz, talán Gailey többet kéne futtassa a labdát, ha a rövid passzok nem olyan hatékonyak, mint szeptemberben. A Dolphins defense-e ellen nehéz lesz kísérletezni, hiszen jó emberanyag az utóbbi időben végre bizonyít is, a fontos játékoknál sem hibáznak, mint korábban. Azonban ez a teljesítmény a Redskins és a a Chiefs ellen érkezett, ezek az offense-k a liga alsó felébe tartoznak. Ha Dansby-ék a Bills unortodox támadásait is vissza tudják verni, akkor tudnak csak igazán bizonyítani.
Kemény meccsre számítok, ami a Bills miatt látványosnak ígérkezik. Tippelni nagyon nehéz, az egész szezon és a pillanatnyi forma nagyon eltérő képet mutat, véleményem szerint a Bills képes lesz túllépni a vereségeken, és versenyben marad a rájátszásért.
 
Rajnai Gergely (Rajna)
 
 
Minnesota Vikings - Oakland Raiders
2011. november 20. magyar idő szerint 19:00, Mall of America Field
 

Kevés figyelmet kap ez a mérkőzés a héten, pedig egyáltalán nem tét nélküli, különösen nem a vendégek számára, akik keményen tepernek a csoportgyőzelemért.

A hazaiak újonc irányítójukkal, Chris Ponderrel úgy tűnt, lendületet kapnak, amikor legyőzték a Panthers-t három hete, azonban hétfőn földbe döngölte őket a Packers gyorsvonata. Ezzel minden vérmes remény elszállt, a szezon hátralévő része az újjáépítés kezdete lesz, az alapok pedig megvannak. Pondert próbálgatni kell különböző szituációkban, ha pedig ő nem jön be, Adrian Petersonban mindig lehet bízni. Az igazi probléma nem is velük van, a támadófal gyenge teljesítménye miatt nem megy idén a Minnesotának, az csalódást okozó elkapókról nem is beszélve. A Raiders védelme a liga gyengébb egységei közé tartozik, így talán itt az esély a javításra (bár Anthony Herrera hiánya ebben nem fog segíteni). A Fosztogatók védelme csalódást kelt az idén, ez különösen igaz a második félidőkre, ahol rendszeresen alulteljesítenek, talán el is fáradnak. Ezúttal feltehetően Petersonra fognak fókuszálni, ami azért is lehet különösen veszélyes, mert több jelentős hiányzó is van a védelemből: Chris Johnson biztosan nem játszik, de Michael Huff és Richard Seymour játéka is kérdéses. Ezeket a lyukakat Ponder kihasználhatja, és akkor a Vikings meccsben lehet.

A Raiders Carson Palmerrel felemás támadójátékot hoz, a veterán quarterback eddig nem minden tekintetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, különösen az eladott labdákkal akad gondja. Nem könnyíti a helyzetét, hogy mellőznie kell egyik legjobb elkapóját, Jacoby Fordot, valamint a csapat első számú sztárját Darren McFaddent. McFaddent egyelőre jól pótolja Michael Bush, kérdés, ez így marad-e a futás ellen rendkívül hatékony Vikings ellen is. Ha hiszünk a tendenciáknak, akkor Palmer kezében van a meccs kulcsa, hiszen futni nem nagyon lesz tér, passzolni viszont annál inkább: a Minnesota passzvédelme kifejezetten rossznak mondható, ráadásul a secondary is megtizedelt.

A meccs kulcsát én abban látom, hogy Palmer képes lesz-e egy nagy meccsre. Ha igen, akkor a Raiders erősebb játékosállománya győzni fog, ha nem, akkor ez egy igen kemény meccs lehet, ahol tippelni is nehéz a győztes kilétét illetően. Az Oaklandet pedig üldözi mind a Broncos, mind a Chargers, így nem engedhet meg magának vereséget egy alsóházi csapat ellenében. A nyomás nagy lesz a vendégeken, meglátjuk, hogy összeroppannak-e alatta.

 

Rajnai Gergely (Rajna)

 
Baltimore Ravens - Cincinnati Bengals
2011. november 20. magyar idő szerint 19:00, M&T Bank Stadium
 
Talán nem túlzás állítani, hogy az AFC Északi csoportja, illetve a Bengals és a Ravens szezonja szempontjából is a legfontosabb mérkőzés következik. A hazaiak hektikus teljesítményük miatt nem dőlhetnek még hátra – a Steelers söprés ellenére, míg a vendégek nem engedhetnek meg maguknak egy újabb botlást a csoporton belül. Aki nyer a mérkőzésen, az tapadhat a jelenleg csoportelső Pittsburgh-re, aki vereséget szenved, az komoly lépéshátrányba kerül, nem csak a divízió bajnoki övéért folytatott versenyben, de akár a rájátszásért is. Az előjelek egyik oldal számára sem a legjobbak, de egyrészt a párharc mindig óriási fizikai küzdelmet hoz, és a hiányzók ellenére is bőven vannak olyan egyéni csaták, amelyek miatt már önmagában megéri leülni a tévé képernyője elé. A Bengals legjobb cornere Leon Hall Achilles-szakadást szenvedett, már meg is operálták, legjobb esetben a 2012-es szezon elején térhet vissza. Sztárhiányzó lesz a labda másik oldalán is, hiszen AJ Green egy térdszalag-húzódást szedett össze az elmúlt héten, az edzésmunkában nem vett részt, nagy meglepetés lenne, ha játszana. Ugyanez igaz a Ravens esetében Ray Lewisra, akit egy lábfejsérülés hátráltat a munkában, a hét közepén már megjelentek olyan hírek, amelyek kategorikusan kizárták, hogy pályára lép, és bár cáfolták, minden bizonnyal ki kell hagynia legalább ezt az egy találkozót, amelyre 2007 óta nem volt példa. Ami az érdekes match-upokat illeti, elsősorban a falak közötti csaták mehetnek élményszámba: Terrell Suggs vs Andrew Whitworth, Haloti Ngata vs Bobbie Williams, Marshall Yanda vs Geno Atkins, Michael Oher vs Carlos Dunlap. Valamennyi játékos a maga posztján az egyik legjobb (feltörekvő) játékosnak számít, ráadásul nagy hatásuk lehet egyenként is az eredményre, összességében meg pláne. Aki ezek döntő többségét meg tudja nyerni, az nagy lépést tehet a győzelem megszerzéséhez. Joe Flacco amikor siettetve volt a Bengals DL által, akkor hibára lehetett kényszeríteni, bár a tényhez tartozik, hogy a tavalyi évben még egy teljesen más összetételű secondary-vel nézett szembe. Ezért is kell Ray Rice kezébe végre visszaadni a labdát a Ravens támadó koordinátorának, mert az semmiképpen sem járja, hogy a liga egyik legjobb futója, csak ötször kapja meg a disznóbőrt, még akkor sem, ha a szemben álló egység az egyik legjobb a futás ellen (ahogy a Seahawks volt, vagy a Bengals lesz). Andy Dalton először találkozhat a híres Holló front7-tel, és azt várják tőle, hogy a múlt hetihez hasonló nyugalommal kezelje a megpróbáltatásokat. Green kiesése hatalmas érvágás, így mindenképpen fontos lesz, hogy a Jerome Simpson, André Caldwell párosból valaki (vagy mindkettő) elővarázsoljon egy jó teljesítményt (például amit a tavalyi végjátékban sikerült), ezzel segítve a fiatal irányítót. A vendégeknek a futójátékra is támaszkodniuk kell, és biztos, hogy meghatározó szerepet is kap a mérkőzésre készített stratégiában. A Ravens, amennyiben a futójátékot nem sikerült megfelelő szintre hozni, még bőven támaszkodhat a passzjátékára is, hiszen nem látni a vendégeknél azokat a játékosokat, akik képesek lehetnek felvenni a versenyt Anquan Boldinnal, vagy Torrey Smith-szel mélyen, de a tight endek is komoly fejfájást okozhatnak. A végletekig ismerik egymást a csapatok, a Bengals több új arca ugyan okozhat némi meglepetést, de a legjobb játékosok elvesztése nem az ő malmukra hajtja a vizet. A Baltimore erősebb csapat, nem véletlenül állnak hibátlanul otthon és a csoportmeccseken is, de bármi lehet, a Cincinnati ugyanis bizonyította már idén, hogy semmilyen körülmények között nem lehet leírni őket, óriási szívük van, még ha ez nem is mindig ér sikerült, de kimondottan jól szerepelnek idegenben (4-1). Kérdés nem férhet hozzá, hogy mindkét csapat vért fog izzadni a győzelemért, akár az utolsó pillanatokig kiélezett mérkőzésen.
 
Zandler Gábor (gabtsi)
 
 
St. Louis Rams - Seattle Seahawks
2011. november 20. magyar idő szerint 22:05, Edward Jones Dome
 
Két sérülésektől tizedelt csapat találkozik vasárnap St. Louisban. Az előző fordulóban mind a két csapat győztesen hagyta el a pályát. A Rams alapításának városában, Clevelandben, míg a Seahawks meglepetésre hazai pályán kerekedett felül a Ravensen.
A sérülések tovább sújtják a Kosokat. A legújabb áldozatok Justin King és Rodger Saffold. Kingnek a csütörtöki edzésen fordult ki a bokája, emiatt kihagyja a találkozót. Saffold sérülése rosszabb, neki súlyzózás közben szakadt el a mellizma. Műteni fogják és természetesen idén már nem játszhat. A bal oldali tackle posztot Mark LeVoir veszi át és néz majd szembe Chris Clemons-al, aki többször meglepheti az új LT-t. Ezzel még nehezebb dolga lesz Bradfordnak, aki nem képes rendesen kimozogni a zsebből a sérült bokája miatt. Steven Jackson egy jó futás elleni védelemmel néz szembe. A Seahawks D-Line-on nehezen fogja keresztülverekednie magát a remek futójátékos. Ráadásul még soha nem sikerült a Seattle ellen 100 yardos mérkőzést produkálnia, pedig ez lesz a 14-ik találkozója ellenük. King kiesésével már nincs olyan CB a csapatban, aki az edzőtáborban is ott lett volna.
A Seahawksnál is jönnek a sérülések. Az O-Line bal oldala új játékosokból fog állni. John Moffitt a Ravens ellen szerzett súlyos térdsérülést és esett ki az idei évre. Míg James Carpenter a szerdai edzésen egy gyakorlat közben szerzett ACL szakadást és szintén nem játszik idén. Moffitt helyét Pat McQuistan, míg Carpenterét Breno Giacomini veszi át. Utűbbinak lesz a nehezebb dolga, mivel azt a Chris Long-ot kell távol tartania az irányítótól, aki nyolc sacknél jár az idei szezonban. Marshawn Lynch lehet a megoldás a pass rush kivédésére, de kérdés, hogy ez a felforgatott fal mennyire tud hatékonyan segíteni a futásban. A hiányos Rams secondary alkalmas lenne rá, hogy Tarvaris Jackson sok passzolt yarddal járuljon hozzá a csapata teljesítményéhez és ebben segíthet, hogy a múlt héten megsérült Sidney Rice és Doug Baldwin játékra alkalmasak.
 
Kiss Ferenc (Fucu)
 
 
San Francisco 49ers - Arizona Cardinals
2011. november 20. magyar idő szerint 22:05, Candlestick Park
 
Egy újkori rivalizálás idei első felvonására kerül sor Californiában. Mind a két csapat győzelemmel hangolt a találkozóra. A 49ers, a rájátszás szempontjából is fontos mérkőzésen győzte le a Giants-et, míg a Cardinals Philadelphiában tudott nyerni nem kicsi meglepetésre.
A hazaiaknál Frank Gore térdsérülése ad okot az aggodalomra. Az erős futójátékra épülő offense legfontosabb alapembere hiányozhat vasárnap. Azonban a Gaints ellen Alex Smith vezette győzelemre a csapatot és bizonyította, hogy idén fantasztikus évet produkál. Gore helyén Kendall Hunter kaphat több szerepet. Smith célpontjai jobban teljesítenek, mint a Cardinals védői. A Michael Crabtree – Patrick Peterson párharc kiélezett lesz, de nem szabad elfeledkezni Braylon Edwardsról sem, akit Richard Marshall próbál semlegesíteni. Vernon Davis sokat fog Daryl Washingtonnal harcolni a labdáért. A Cards pass rush most rendkívül fontos lesz, hogy működjön, mert ha időt adnak Smithnek akkor biztos, hogy találni fog üres célpontot.
A másik oldalon John Skelton harmadszor is kezdőként fog játszani, érthető mivel az előző két meccsét megnyerte és mert Kevin Kolb lábsérülése nem gyógyult meg annyira, hogy kezdőként játszani tudjon. Azonban az ifjú iránytó az egyik legjobb védelemmel kell megbirkóznia, ezúttal nem dobhat olyan pontatlan labdákat, mint az Eagles ellen, mert akkor nem két hanem több eladott labdája lesz. Carlos Rogers előszeretettel halásszal le a labdákat, már öt INT-nél jár idén. A védelem erőssége a front 7, ott is a pass rush, amit négy emberrel is hatékonyan teljesítenek. Justin Smith Daryn Colledge délutánját fogja megkeseríteni, míg Levi Brown valószínűleg a Parys Haralson/Aldon Smith párossal fog küszködni. A másik oldalról Ahmad Brooks érkezik majd, feltartóztatását kérdéses ki próbálja meg, mivel Brandon Keith térdsérüléssel bajlódik, helyettese Jeremy Bridges lehet. A futásról annyit, hogy nem fog működni az eddigi tapasztalatok alapján. Egy, hogy Beanie Wells térde nem egészséges, kettő, hogy a 49ers védelme a legjobb a futások ellen. 31 mérkőzés óta, nem futott ellenük semelyik futó 100 yard felett, valamint idén még nem engedtek futott TD-t. Larry Fitgerald is két embert kap majd „társnak”. Az egyik Rogers a másik Dashon Goldson, aki remekül teljesít az elmúlt hetekben.
Parázs mérkőzésre lehet számítani sok beszólogatással és kemény ütközésekkel megfűszerezve.
 
Kiss Ferenc (Fucu)
 
 
Atlanta Falcons - Tennessee Titans (Sport tv által közvetített mérkőzés)
2011. november 20. magyar idő szerint 22:15, Georgia Dome
 
Mike Smith múlt heti hazárdírozása nem jött be, és főleg ennek köszönhetően az Atlanta két meccses hátrányba került a héten pihenőnapot kapott New Orleansszel szemben. A Falcons idén még nem vesztett el két egymás utáni találkozót, míg a Titans kifejezetten sikeres idén NFC-s ellenfelei ellen. Döntő fontosságú lehet a Red Zone támadások kihasználása. Míg múlt héten az Atlanta 3 alkalomból egyszer sem tudott Touchdownt elérni onnan, addig az Tennessee 71%-kal értékesíti kísérleteit az ellenfél vörös zónájában.
Chris Johnson a Panthers ellen 100 yard felé jutott, így a liga eddig legrosszabbul futó csapata régi fényében tündökölt az egyébként acélosnak közel sem mondható carolinai védelem ellen. Ha meg tudják törni a hazaiak kiváló – 3. legjobbak az NFL-ben - futásvédelmét, akkor az esélyeik többszörösére fognak nőni a győzelemre. Ellenkező esetben Matt Hasselback rá lesz kényszerítve a passzokra. Fő fegyvere Damian Williams lehet, akivel nagyon megtalálták a közös hangot az elmúlt fordulókban. Azonban rajta, és Nate Washingtonon kívül nem igazán rendelkezik több komolyabb célponttal. A Falcons védelem hátsó alakulata ugyan az év elején gyengélkedett, de az utóbbi 4 meccsen rendkívül jól teljesítenek. Példának okáért Drew Brees kevesebb yardot dobott, mint amennyit Matt Ryan.
Az a Matt Ryan, aki az idei szezonban nem találja önmagát. Sorra hozza a rossz döntéseket a pályán, alig mer bevállalni hosszabb passzokat, de a rövidebb játékoknál sem mindig a megfelelő embert találja meg. Érdekesség, hogy ha Ryan 40, vagy annál több passzt kísérel meg, akkor csapatának mérlege csupán 3-11. A Saints ellen 52 alkalommal dobta el a labdát. Az újonc Julio Jones játéka kérdéses státuszban van, térdina továbbra sem egészséges. Hiányában a múlt héten fantasztikusan játszó Harry Douglas lesz Roddy White ékpárja. A Falcons szimpatizánsoknak nincs oka azt hiszem aggodalomra, Douglas bebizonyította, hogy képes úgy teljesíteni, mint akár Jones. Össze kell kapnia magát a negyedik évében járó irányítónak, ha a Falconst komolyan a rájátszásba szeretné vezetni, de az erős Titans secondary biztosan nem fogja könnyen engedni a yardokat. Michael Turner viszont megtesz minden tőle telhetőt kenyéradójáért és a nashville-i csapat ellen nagyon sok tennivalója akadhat. 25. 100+ yardos meccsére készül vörös mezben, és erre minden esélye meg is van, a Titans védelme átlagosan 125 futott yardot enged ellenfeleinek.
Két 5-4-es csapat találkozik tehát vasárnap este 10 órától. Mindketten a csoportelsőt szeretnék beérni, gyakorlatilag ugyanaz kettejük helyzete és egy győzelemmel könnyen ott loholnának ismét riválisuk nyakán. Az Atlanta 1990 óta nem tudta legyőzni a Titanst, azóta 5 mérkőzést buktak el ellenük. Idén bármi előfordulhat, érdemes lesz megtekinteni a találkozót!
 
Parrag Zsombor (shawnka)
 
 
Chicago Bears - San Diego Chargers
2011. november 20. magyar idő szerint 22:15, Soldier Field
 
Ellentétes előjelekkel érkeznek a csapatok a mérkőzésre, mind a havi, mind az előző heti teljesítményt tekintve. A kaliforniaiak négyet buktak zsinórban, legutóbb igen csúnya módon a csoportrivális Raiders ellen, míg a Medvék egy négymeccses győzelmi szériában vannak, legutóbb egy imponáló győzelem a Lions ellen. Az egyik oldalon eladott labdák, a másikon a szerzett labdák mennyisége nőtt meg a szokásosnál jobban, így azt is gondolhatnánk, hogy nagyon sima meccs lesz. Ez ugyan benne van, de a Chargerst és Rivers nem lehet leírni. Annak ellenére sem, hogy sok gond gyötri Norv Turnert. A legaggasztóbb a támadófal helyzete, ahol Kris Dielman számára már befejeződött a szezon, míg ezt a találkozót kénytelen kihagyni Louis Vasquez (G) és Marcus McNeill (LT) is. Különösen McNiell kiesése problémás, hiszen a helyére az Oakland ellen beállt Brandyn Dombrowski nem tűnt többnek egy védőfal edzőnél, aki épp imitálja a blokkolást egy tréningen a DE számára. Vasárnap este viszont Julius Peppers áll vele szemben, ami neki, Riversnek és az egész San Diegonak igen hosszú napot ígér. Az irányítónak minden bizonnyal hamar szabadulnia kell a labdától, ami erősen nehezíti a passzjátékot, és a futójátéknak sem segít a felforgatott fal. A hazaiak oldalán Charles Tillman nyújtott igen jó teljesítményt az elmúlt héten, Calvin Johnsont a lehetőségekhez képest levette a pályáról. Most is hasonlóra lesz szükség, hiszen a nem kevésbé jó felépítésű Vincent Jacksont rendszeresen fogja keresni Rivers. A Bears front7 azonban nagyban megkönnyítheti a secondary munkáját, tekintve az ellen gondjait a frontvonalon, másrészt igen jó formában vannak Urlacherék. Jay Cutler nem éppen felhőtlen viszonyt ápol az ellenféllel, de egyáltalán nem az ő bosszújára van szüksége a hazaiaknak. Amennyiben Matt Forté futásban és elkapásban is hozza az idei átlagát (cca 145 yard/mérkőzés), a védelem további pontokat szerez, és Devin Hesternek is odarúgják a labdát, simán nyer a Chicago. Persze benne van Lovie Smith együttesében a megmagyarázhatatlan összeomlás, a jó széria és a jó lehetőség sem garantálja a győzelmet. A Chargersnek is lépést kell tartani a riválisaival, hiszen csak a csoport megnyerése esetén lesz esélyük a rájátszásra, és ez egy újabb vereséggel nagyon távol kerülne. A nagy különbség ugyanúgy benne van, mint egy szoros, végletekig kiélezett meccs, novemberben vége felé közeledve már nem nagyon lehet hibázni, de kisebb csodára és Rivers újjászületésére minimum szükség van.
 
New York Giants - Philadelphia Eagles - SNF
2011. november 21. magyar idő szerint 02:20, MetLife Stadium
 
Azt hiszem elérkezett az a pont amikor már felesleges minden Eagles beharangozó elején leírnom hogy nem hibázhat többet a csapat ahhoz hogy a rájátszásba jusson...itt már nincs szó erről, a szurkolók kezdenek beletörődni hogy ennek az évnek lőttek, és hogy januártól már csak kívülről figyelhetik a küzdelmeket. A New York Giants vendégeként az SNF-en sem számítanak esélyesnek finoman szólva. Michael Vick a múlt heti Arizona elleni csúfos vereség alkalmával két bordáját is eltörte, és nem tudja vállalni a játékot, tehát Vince Young veszi át a helyét. A célpontjai közül Jeremy Maclin szintén a maródiak listáját gyarapítja, így a Jackson - Avant – Celek hármas számíthat a legtöbb passzra, de Jackson elmondása szerint nem meglepő módon a lehető legkevesebb felelősséget akarják Young vállára helyezni, így főleg biztonsági passzokra számíthatunk majd. Így sem számíthat könnyű estére a Justin Tuck esetleges távollétében (ezúttal a bokájával küszködik) is félelmetes new yorki pass rush-sal szemben. A philadelphiai offense továbbra is LeSean McCoy-ra fog támaszkodni, aki csapata pocsék éve ellenére sorra dönti a rekordokat, és megállíthatatlannak tűnik. Nem könnyít a Giants defense helyzetén, hogy a linebackersor legjobbjának, Michael Boley-nak a játéka sem biztos. A másik oldalon is van egy nagy hiányzó továbbra is, a running back Ahmad Bradshaw személyében. A helyén kezdő Brandon Jacobs az utóbbi két meccsen nem váltotta meg a világot, talán most, az Eagles gyengécske futás elleni védekezésével szemben több sikere lesz. Eli Manning pazar formát mutat mostanában, kiváló passer rating, utolsó negyedes fordítások sorozata...igazi vezér a pályán, ezt most is megvillogtathatja, hiszen bár sokat javult az Eagles secondary a szezon elejéhez képest, összességében még mindig átlagosnak mondható a passz elleni védekezés.  Hakeem Nicks, Mario Manningham és a mostanában remek formában lévő Victor Cruz is Manning rendelkezésére áll majd, a hétközi kisebb balhé ellenére (Cruz 25. születésnapját ünnepelte egy társaság egy klubban, köztük pár játékossal, amikor is lövések dördültek..). Pár hete még csábítóbbnak tűnt ez a vasárnap esti rangadó, az azonban elmondható hogy a Giants és az Eagles egymás elleni meccsei mindig izgalmasak, így mindenképp érdemes megnézni hogy ezúttal mit művel egymással a két csapat.
 
Borsik Tamás (Tomeee)
 
 
New England Patriots - Kansas City Chiefs - MNF
2011. november 22. magyar idő szerint 02:30, Gillette Stadium
 

A két csapatvezetés jól ismeri egymást. Még a Jetsben hozta össze a sors legtöbbjüket. Majd a Patriots legújabb sikerkorszakát alakították együtt. Igaz, a Chiefsből is távozott azóta már az OC Charlie Weis, akadoznak is a támadások. Romeo Crennel a védelem élén még megtalálható, ahogy (szintén ex Jets era) Todd Haley mára vezetőedző lett a Chiefsnél. A GM Scott Piolit sem kell bemutatni a New England csapatánál.
Azonban a sokáig Tom Brady cseréjét játszó, 2009 óta Chiefs QB, Matt Cassel dobókeze előző találkozón megsérült. Helyét a jobbára ismeretlen Tyler Palko tölti be. Róla annyit érdemes tudni, hogy semmi extrát nem tud. Balkezes, kicsit alacsony (6'1), 2007 óta mindig valaki cseréje volt (Saints, Cards, Steelers, Chiefs, valamint UFL és CFL liga), sosem kapott játéklehetőséget igazán. Azonban középiskolában országos hírnévre tette szert pár állami döntős meccsel. Egyetemen pedig kiszorította a csapatból az ott kezdőirányító (és később első körben draftolt) Joe Flaccot, aki távozott is a Pitt csapatából. Leginkább ahhoz ért Palko, hogy sok yardot és TD-t dobál, bátran játszik, de nem felelőtlenül. Apja is edző, technikailag felkészült irányító.
Célpontjai kiválóak, jószerivel más sincs a Chiefs offenseben ami kiváló, mint a WR sor.
A Patriots secondary egysége sérüléshullám okán  pillanatnyilag nem elérhető.  Kérjük, próbálja később. Utoljára a CB McCourty esett ki, hogy teljes legyen a kép. Hozzátéve, hogy egész szezonban 412 kapott yardból 309et a levegőben szenvedtek el, ez nem hangzik ígéretesnek. Inkább a régi bevált QB terror lehet célravezető a rutintalan QB ellen. Jó hír e téren Andre Carter 4.5 sackje, kontra a KC OT párosa zavarba hozható, különösen Richardson, aki kijátssza magát a kezdő posztról idén.
Még Ninkovich linebacker uraság mutatott előző mérkőzésen QB ijesztő 2 IT 1 TD számokat, de ő nem valószínű, hogy ezt megismétli.

A Chiefs védelmében is a DB sor a fő kérdés. Az elit CB duó (Flowers+Carr) mindkét tagja kérdéses státuszban van, Arenas a nickelback szintén sérülten játszik. Eric Berry a vezér Safety IRen, cseréje McGraw kérdéses. Ráadásul a DL vezére, Glenn Dorsey (RDE) szintúgy. Pass rush évek óta egy ember (Tamba Hali), ezen változtatni kell.
A falban az ex Chief Brian Waters (ROG) is kiharcolhatja a jó futóteljesítményt. Mivel a KC védelme a futhatóak közé tartozik. Már ha szüksége lesz Bradyéknek a passzon kívül bármire.
Welker ellen DB sor üressége, valamint a Chiefs kritikán aluli TE védekezése Gronkowskiék ellen, nem feltétlen indokol ugyanis futáskényszert.

A Kansas Citynek leginkább elvi esélyei vannak a rájátszásra, ha nyernek is. Az idei shcedule legkeményebb részébe vágnak bele hétfőtől. A Pats ellenkezőleg. Talán a szezon puhább részéhez ékeztek. Amennyiben most otthon vesztenek, azt később nagyon megbánhatják. Az AFC East dominanciájuk már a múlté, most minden ilyen lehetőséget két kézzel kell megragadni.

Mikó Zsolt (ulpianus)