Detroit Lions @ Denver Broncos
2011. október 30., magyar idő szerint 21:05, Sports Authority Field at Mile High
Az előző körben diadalmaskodó Broncos fogadja a zsinórban két meccse nyeretlen Detroit csapatát Mile High Cityben, ahol (a legújabb South Park epizódban is a jövő irányítójának nevezett) Tim Tebow kezében van a karmesteri pálca. A Messiás 15 pontos hátrányból hozta vissza a Musztángokat a meccsbe, egészen győzelemig. Amit viszont addig mutatott, az kérdéseket vet fel. Egy morálisan kicsit szétesett Lions ellen bizonyíthat, ahol Matthew Stafford az irányító. Ez a két srác néhány éve még az NCAA egyik nagy rangadóján, a Florida-Georgia meccsen nézett szembe egymással, most a profik között találkoznak újra. Stafford jelenleg a jobb játékos, eddig a sérülések nehezítették pályáját, idén nem volt semmi gond. Eddig. Múlt héten kisebb bokasérülést szenvedett a meccs végén a Falcons ellen, a héten a csere QB, Shaun Hill is edzett az első csapattal, bár csütörtökön Stafford is visszatért a tréninghez. Szerintem ő fog kezdeni, pláne annak tudatában, hogy mekkora összhangban vannak eddig Calvin Johnsonnal. A Denvernek égetően fontos, hogy Megatront megállítsa, ha ez nem sikerül, akkor nagyon nehéz lesz lelassítani az Oroszlánokat. Erre a legmegfelelőbb ember talán a korosodó Champ Bailey lehet. A meccs a közelmúltban az NCAA-t követők számára igazi csemege lehet. Stafford és Tebow az SEC két akkor domináló csapatát (Georgia és Florida) vezették, ráadásul Stafford mellett a kezdő futó az a Moreno volt, aki most a Broncosban szalad a labdával. Emellett pedig még Suh-t is megemlíthetjük, mint tavalyelőtti college szupersztárt. Ezért is lehet különleges a meccs, összehasonlítgatni, ki mire jutott az oly sokat emlegetett "következő szinten".
Pap Dániel (konqueror)
Carolina Panthers - Minnesota Vikings
2011. október 30. magyar idő szerint 18:00, Bank of America Stadium
Két olyan franchise találkozik vasárnap Charlotte-ban, akik nagyon sokban hasonlítanak egymásra. Mindketten új irányítókkal vágtak neki a szezonnak, új főedzőkkel, ám eddig a csapatok elváráson alul teljesítenek, holott a játékoskereteikben ennél sokkal több rejtőzik. Bár ha úgy nézzük, hogy a Carolina már most elért annyi győzelmet, mint tavaly egész évben, ráadásul már 18 TD-t csinált a támadóegység(tavaly mindössze 16-ot), akkor talán beszélhetek fejlődésről. Cam Newton ebből 15-öt önmaga vállalt, 7-et futva, amivel holtversenyben beállította az újonc QB által futott legtöbb TD-k számát. A Viking védelem 4. a futás ellen, mindössze 88 yardot engednek átlagban meccsenként, de az ő bajuk is rendesen meg fog gyűlni a Newton-Stewart-Williams trióval, akik az elmúlt 5 meccsen együtt 150 yard körül termelnek, amivel a leghatékonyabbak az NFL-ben. Nem kell aggódniuk azonban a futás betlizése esetén se, mivel a Minnesota 29. a légitámadások levédekezésében, Newton pedig előszeretettel szerez területet a levegőben is, fő játszópajtása Steve Smith segítségével, aki 818 yardjával vezeti a ligát, a nem létező Viking secondary ellen pedig szép számokat hozhat.
Akárcsak a labda másik oldalán Adrian Peterson, aki továbbra is a liga egyik legjobban teljesítő futójátékosa. A Green Bay ellen 175 egységet kapart össze, a szezonban már 712-t. Könnyen meglehet, hogy nagyon szép számokkal fogja gyarapítani ezt a statisztikát, mivel az északi csapattal ellentétben a charlotte-i defense inkább a passzok ellen jeleskedik. Christian Ponder jóllehet több handoffot fog adni, mint amennyi passzot megkísérel. Már csak azért is, mert egyik legjobb célpontját, Bernard Berrian-t, a héten kivágta a csapat, így a disznóbőrök nagy részét Michael Jenkins, Percy Harvin és Devin Aromashodu kaphatják. Bár a Packers ellen nem játszott rosszul. 2 TD mellett eladott 2 labdát. Ugyan csak 13 jó átadása volt 32 próbálkozásból, de sokkal jobban mozgott az ő irányítása alatt a csapat, mint a szezon során eddig bármikor McNabbel.
Érdekesnek ígérkezik a találkozó, főleg a két, tavaly még az egyetemi bajnokságban vitézkedő kezdő QB miatt. A védelmek gyengeségei és a jó playhívások okán egyik pillanatról a másikra átcsaphat a mérkőzés egy irdatlanul látványos pontzuhatagba, ami a (főleg semleges) nézők számára remek szórakozást nyújthat 18 órától.
Parrag Zsombor (shawnka)
Buffalo Bills - Washington Redskins
2011. október 30. magyar idő szerint 21:05, Rogers Centre (Toronto, Kanada)
Két túlteljesítő csapat találkozik vasárnap az NFL éves túráján Kanadába. A Bills 4-2-vel áll, és a liga talán legszórakoztatóbb csapata volt eddig, akár nyert, akár veszített, jó meccset játszottak. A Redskins-t pedig hiába írták le a szezon előtt, 3-1-el nyitottak, és bár azóta elszenvedtek két vereséget, az NFC Eastben még bőven van sanszuk a rájátszásra.
A Bills támadósorát szinte lehetetlen idén hosszabb időre megállítani. Ryan Fitzpatrick halálpontos rövid passzokkal mozdítja előre az offense-t, Fred Jackson pedig a liga egyik sztárjává nőtte ki magát. Mint minden sikeres támadóegységnek, a buffalóinak is a támadófal az alapja, amely bőven az elvárások felett teljesít, azonban ezen a mérkőzésen kénytelenek lesznek mellőzni Chris Hairstont, így a bal oldali tackle szerepét az amúgy guard Andy Levitre veszi át, míg Levitre helyett az örök beugró, Chad Rinehart játszik vasárnap. A vak oldalról így nagy nyomás érkezhet Fitzpatrickre, erre Brian Orakpo és az erőn felül teljesítő washingtoni védelem lehet a garancia. A Skins védelméből OJ Atogwe hiányozhat, márpedig nélküle a Bills-hez hasonlóan spread offense-t játszó Panthers-t nem sikerült megállítania a fővárosiaknak.
A Washington támadóival már jóval több a gond, mint a védőkkel. Jelenleg John Beck a kezdő irányító, az ő neve semmire sem garancia. Ráadásul a támadófalban is akadnak gondok, hiszen a vak oldali tackle (Trent Williams) itt is a maródiak között van, de ez a Bills gyenge passrush-ának – és Shawne Merriman kidőlésének – köszönhetően nem olyan nagy gond, mint az ellenfélnél. A három legpotensebb támadó, Tim Hightower, Chris Cooley és Santana Moss egyaránt sérültek, így az ifjú elkapókon és a sokszor biztató Ryan Torainen a sor, hogy bizonyítsanak egy gyenge közepes védelem ellen, amely leginkább szerzett labdáival veszi ki a részét a sikerekből.
Érdekes, kevesek által figyelt meccsnek ígérkezik az összecsapás, ahol az egyik oldalon a védelem, a másikon a támadósor az erős, ráadásul sérülésekből sincs hiány, akármi elképzelhető. A Bills talán egy kicsit esélyesebb, de megjósolhatatlan, mi történik, ha ők játszanak, a Skins számára pedig létszükséglet a győzelem.
Rajnai Gergely (Rajna)
Dallas Cowboys - Philadelphia Eagles
2011.10.31. magyar idő szerint 1:20, Lincoln Financial Field, Philadelphia
Vasárnap este, magyar idő szerint már hétfőn kerül megrendezésre a komoly hagyományokkal bíró rivalizálás első idei mérkőzése a Dallas Cowboys és a Philadelphia Eagles csapatai között. A tét a presztízsen kívül nagyon nagy, az Eagles ugyan 2 hete a Redskins elleni sikerrel elkezdett felzárkózni, de egy vereség akár könnyen a rájátszás álmok végét jelentheti most már. Dallasi oldalról pedig pontosan ugyanez a motiváló, Philadelphiában mérhetnének nagy csapást az örök riválisra, ezzel pedig mentálisan is erősödnének a szerzett győzelem mellett. Vereségük esetén pedig azonnal akár a csoport utolsó helyére is eshetnek, illetve a Giants mögött 2 mérkőzésre lemaradhatnak.
Csapatrészeket nézve az összecsapást az első és legfontosabb kérdés, hogy az Eagles futás elleni védelme éppen melyik arcát mutatja, azt, amit közel 5 héten keresztül, vagy azt, amit a Redskins ellen? Ha előbbit, akkor a múlt héten óriási mérkőzést játszó DeMarco Murray ha nem is megismételheti előző teljesítményét, de szintén jó számokkal zárhat. Erre pedig szüksége van a vendégcsapatnak, hiszen az Eagles védőfala irányító siettetésben idén nagyon jó, illetve Trent Cole is visszatért a sérülésből, így Tony Romo várhatólag nem fog sok időt kapni, még ha a Tehenészek támadófala egyre jobban meg is védi az irányítót. Kulcsfontosságú lesz még Jason Witten őrzése, a liga egyik legjobb TE-je szinte még nem játszott gyenge meccset az Eagles ellen, akik idén is komoly gondban vannak egy-egy TE levédekezésével. Várhatólag több alkalommal is a 2 hete 3 labdát leszedő Kurt Coleman fog rákerülni, ahol mind játéktudásban, mind fizikálisan nézve jobb a dallasi. Witten mellett lesz célpontja még Romonak, Dez Bryant és Miles Austin még a nagynevű Asante Samuel és Nnamdi Asomugha duónak is nagy problémát fog okozni előreláthatólag.
A túloldalról nézve a dolgokat, a kérdés az, mennyire sikerül időt adni Mike Vick irányítónak, ugyanis arra nem kell nagy merészség, hogy kijelentsük, DeMarcus Ware és Anthony Spencer folyamatosan a közelébe fog érni. Ugyan az Eagles támadófal 2 hete jól vizsgázott a fővárosi pass rush ellen, véleményem szerint ez még komolyabb feladat lesz. Vick helyzetét nem könnyíti, hogy Andy Reid főedző nem a sok futójáték híve, illetve a Cowboys futás ellen idén a liga elitjébe tartozik, tehát biztosan izgalmas összecsapás lesz LeSean McCoy és a Sean Lee vezette védelem között. Amire építhet Vick, az az elkapóinak a sebessége. Mindenki tisztában van vele, hogy DeSean Jackson rendkívül gyors (liga játékosai szerint csak Chris Johnson gyorsabb nála jelenleg az NFL-ben), illetve az is tény, hogy Terence Newman sebessége nem olyan, mint a 2000-es évek első felében. A pálya másik felén pedig Jenkinsnek kell lépést tartani Maclinnel, aki szép lassan az Eagles első számú elkapója lesz DeSean Jackson előtt. Érdekes kérdés lesz még a turnover mutató is, a Tehenész secondary idén mindössze 4 labdát szerzett 6 mérkőzés alatt, ami nem a legjobb statisztika. Ellenben Vick szereti eladni a labdát akár interception, akár fumble formájában.
Összességében igazi parázs NFC East rangadóra lehet számítani, amit külön érdekesség tesz az Eagles idei gyengélkedése. Véleményem szerint mind a Dallas támadósor, mind az Eagles támadósor erősebb, mint a másik oldal védelme, a nagy kérdés, melyik védelem tud feljebb lépni és labdákat szerezve nagy játékokkal a saját oldalára billenteni az összecsapást. A mérkőzés mindenki számára kötelezően nézendő, hiszen másnap munkaszüneti nap van, ráadásul óraállítás miatt már 1:20-kor kezdődik, illetve más találkozó sincs ebben a műsorsávban.
Fazekas Dániel (Deny)
St. Louis Rams - New Orleans Saints
2011. október 30. magyar idő szerint 18:00, Edward Jones Dome
Nehéz beharangozni egy olyan mérkőzést, ahol ilyen nagy különbség van a két csapat között. A múlt héten a Saints hatalmas verést mért a Colts csapatára, 62 (!) pontot szereztek, ami hattal több, mint amit eheti ellenfelük összesen ebben a szezonban. A Rams nem kapott ennyi pontot, de meglehetősen sima vereséggel távoztak Dallasból.
A Rams védelme ismét hatalmas kihívás előtt áll. Nem elég, hogy használható cornerback nélkül maradtak, mivel esélyes, hogy Justin King nem léphet pályára. Így Al Harris, Rod Hood és Josh Gordy a három legjobb CB a keretben. Drew Brees nem ismer kegyelmet és biztos, hogy teljes elkapó gárdáját kiszolgálja majd. Lehet most a futójáték lesz, ami sikeresebb lesz és többet fognak használni, hogy Brees válla „pihenjen” egy kicsit. Ugyanis a Rams védelme átlagban 180 futott yardot enged ellenfeleinek, így Mark Ingram hiányában Pierre Thomas és Darren Sporles is gyűjtögetheti a yardokat.
A hazaiak ezúttal sem számíthatnak Sam Bradford játékára, mivel a sérült bokája nem javult annyi, hogy vállalni tudja a játékot. Így ismét A.J. Feeley fog kezdőként kifutni a pályára és most egy héttel többet gyakorolhatott a támadókkal. Steven Jackson kilenc mérkőzés óta nem lépte át a 100 futott yardos határt, ez negatív rekord számára. Rajtra egyébként nem múlik semmi, csak a fal is segítsen és ne neki kelljen négy emberrel a nyakán haladnia a labdával. A RT, Jason Smith nyak- és fejsérülést szenvedett a Cowboys ellen és biztosan nem fog játszani.
Legutóbb tavaly találkoztak egymással New Orleansban, akkor a Szentek nyertek 31-13-ra.
Kiss Ferenc (Fucu)
Kiss Ferenc (Fucu)
San Francisco 49ers - Cleveland Browns
2011. október 30. magyar idő szerint 21:15, Candlestick Park
Ezen a héten három NFC West – AFC North párharcot láthatnak a nézők. Egyik közülük a Browns san franciscói vendégjátéka.
A hazaiak pihenéssel és felkészüléssel töltötték az előző hetet, mivel szabadnaposak voltak, míg a Cleveland hazai pályán győzte le a Seahawks gárdáját 6-3-ra.
Sokan úgy gondolják, hogy rosszkor jött a bye week a 49ers számára. Jó szériában voltak, mivel négy mérkőzést nyertek meg egymás után.
A támadók ezúttal az engedett yardokat tekintve a harmadik legjobb védelemmel néznek szembe a Celeveland D személyében. Alex Smith egyre jobban belejön a játékba, ráadásul ha nyomás van rajta, még pontosabban céloz. Nagyban köszönhető Smith játéka a stabil és hatékony futójátéknak, amit a Frank Gore – Kendall Hunter futóduó biztosít. Gore egymás után negyedik 100 yard feletti teljesítményére készül, ami még nem sikerült profi pályafutása során. A Browns védelmébe valószínűleg visszatérhet Scott Fujita, aki agyrázkódás miatt volt kénytelen mérkőzést kihagyni. A Joe Haden – Michael Crabtree párharc az egyik fénypontja lehet a találkozónak, ha megállítják Gore-ékat. A másik, hogy a térdműtétje után a héten először edző Braylon Edwards játékra alkalmas lesz-e. Az elkapót még 2003-ban a Browns draftolta az első kör harmadik választásával.
Támadó oldalon a Barnák a futásra helyezik a hangsúlyt. Lehet a tavaly berobbant Peyton Hillis is játékra alkalmas lesz, miután térdhajlító sérülése miatt múlt héten nem játszott. Azonban Montario Hardesty elfogadhatóan pótolta és ezen a héten is sok lehetőséghez juthat. Igaz most az egyik legjobb futás elleni védelemmel találkoznak, így nem valószínű, hogy 45 alkalommal fognak futni a labdával. Ezért ezúttal is Colt McCoy-on lesz a teher, hogy sikerre vezesse csapatát, de a pontos célzással vannak még gondjai. Ráadásul még egyik biztos célpontját, Mohamed Massaquoi-t is nélkülöznie kell. A fal előtte néha instabil, főleg a két guard játéka kiegyensúlyozatlan. Remek párharc lesz a Joe Thomas – Jason Smith párharc, de az újonc Aldon Smith is megküzd majd a pro bowler bal oldali tackle-el.
Az elmúlt húsz évben egyszer találkoztak egymással San Franciscóban, mégpedig 2003 szeptemberében. Akkor vendég siker született a minimális egy pont különbséggel.
Kiss Ferenc (Fucu)
Pittsburgh Steelers - New England Patriots
2011. október 30. magyar idő szerint 21:15, Heinz Field
Minden túlzás nélkül a forduló legnagyobb rangadója lesz a Patriots pittsburgh-i vendégjátéka, hiszen az elmúlt tíz év mellett, az idei szezont is meghatározó csapatokat testesít meg a két együttes. A legutóbbi tíz főcsoportdöntőből, nyolc alkalommal volt legalább az egyik résztvevő a Pittsburgh vagy a New England, és az idei szezon előtt is e két csapat tűnt leginkább esélyesnek, hogy az AFC-t képviselhesse a sportág legnagyobb színpadán. Az idei szezonnal azonban (eddig) egyik csapat sem lehet igazán elégedett, hiszen a játék egyes elemeiben bemutatott valódi magasságokhoz, szokatlan mélységek is társultak. Elsősorban a védelem oldalán, és ami igazán meglepő, hogy a Steelersnél is. Ezért a korábbi időszaktól eltérő módon, egy pontgazdag, elsősorban a támadójátékok miatt látványos mérkőzésre számíthatunk. A Patriots védelmére írták a legtöbb yardot a szezon első hét fordulója után, és időnként a Steelers is verhetőnek bizonyult (még ha a számok ezt nem is feltétlenül mutatják), hát még egy ilyen magas oktánszámú offense ellen, mint Brady-ék. A Pittsburgh gondjait mélyíti, hogy a Lawrence Timmons (aki az OLB-k sérülése miatt kénytelen kívül játszani) helyét átvevő James Farrior is kihagyni kényszerül a találkozót. A kezdőben így a nagynevű Stevenson Sylvester találhatja magát, a másodéves játékos NFL pályafutása során először. Minimum nem szerencsés helyzet, amikor a pálya közepén egy háromfejű szörnnyel (Wes Welker, Rob Gronkowski, Aaron Hernandez) és világhírű idomárjával kell megküzdeni. Lamarr Woodley kiváló szériát fut az utóbbi meccseken, amire ezúttal is szükség lesz, amellett, hogy ilyen szintű támadófallal nem találkozott egy ideje. A labda másik oldalán a legnagyobb kérdés, hogy a Patriots-védelem mennyire lesz képes siettetni Ben Roethlisbergert, illetve, hogy miként lesznek képesek együttes erővel fedezni, a foghatatlannak tűnő Mike Wallace-t. E párharc előjelei inkább a Steelers felé döntik a mérleget, hiszen a bostoniak passz siettetése finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után, és cornerback poszton sem túl rózsás a helyzet. Az idei drafton választott Ras-I Downling ezt a csatát is kihagyni kényszerül sérülése miatt, és minden bizonnyal sérülés áll, a nem rég még a Patroits legjobb cornerének tartott, és e szerint is fizetett, Leigh Bodden elküldése mögött is. A védelmek tehát nem minden probléma nélkül szerepelnek idén, és készülnek erre a meccsre, elsősorban ezért is várhatunk eredményes légiparádét. Törlesztenivalója elsősorban a hazaiaknak van, Brady mutatója 6-1, kezdőként a Pittsburgh ellen, és a legutóbbi hat látogatásból ötször nyertek a Heinz Fielden. Nagy mérkőzés lesz, ennél nagyobb valószínűleg csak a rájátszásbeli összecsapás lesz (ha összejön).
Zandler Gábor (gabtsi)
New York Giants - Miami Dolphins
2011. október 30. magyar idő szerint 18:00, MetLife Stadium
A szezont hat vereséggel kezdő Delfinek feladata ezen a héten sem tűnik könnyebbnek, amikor a szabad hétvégéről visszatérő Giants otthonába látogatnak. A Miaminak, amiben leginkább javulnia kell, egy esetleges győzelem érdekében az a támadó oldalon futójáték, illetve a pontszerzés. Nem lehet reális, az IR-re került Chad Henne helyét átvevő Matt Moore-tól elvárni, hogy szállítsa a győzelmeket, ezért elsősorban a Reggie Bush – Daniel Thomas párosnak kellene villantani valamit, és ez a valami pontokat kell, hogy érjen. A Dolphins 30. helyen áll a szerzett pontokat tekintve, ami a legnagyobb fejtörést okozhatja, az állását erősen féltő Tony Sparano számára. Mindkét futójátékos sérülésekkel bajlódott a héten, Bush pénteken már teljes edzésmunkát végzett, azonban Thomas egyelőre csak limitáltan edz, és minden jel szerint kihagyja a mérkőzés. Ez, ha nem is a legmegfelelőbb előjel, de a futójáték feltámasztására ideális partner lehet a Giants, hiszen mind a mérkőzésenkénti, mind a futásonkénti átlagot tekintve a liga hátsó felébe tartozik a hazai egység. Visszatérhet azonban a védőfalba a kapitány Justin Tuck, aki a harmadik forduló óta nem lépett pályára, és bizonyára nagyon várják a szurkolók, hogy a kétszeres pro bowler DE elfoglalhassa a helyét a kezdőben. A New York számára nem is jöhetett volna jobban a bye week, hiszen minden fontos sérültjük felépült és játékra kész. A legfontosabb visszatérők között kell említenünk Chris Snee-t, aki agyrázkódás miatt kényszerült kényszerpihenőre, valamint Brandon Jacobst, aki térdproblémákkal küzdött. A futójáték és Eli Manning tehermentesítése miatt fontos a bevethetőségük, a gyengélkedő secondary szempontjából pedig az idei elsőkörös húzás, Prince Amukamara egészsége jelenthet erősítést. Az újonc cornerback szezon előtti sérülése után csak az elmúlt héten tudott bekapcsolódni a munkába, ugyan játékára most még nem sok esély van, de a jövőben nagy hasznára lesz csapatának. A miami védőinek legnagyobb hiányzója Vontae Davis, a fiatal DB combsérülése miatt egyáltalán nem edzett a héten, játékától valószínűleg el kell tekintenie Sparanonak. Davis kivételével a védelem valamennyi tagja, ha csak limitáltan is, de kivette a részét a heti edzésmunkából, ami rendkívül fontos, hiszen egy sok pontos mérkőzést nem valószínű, hogy meg tudnak nyerni a vendégek. A csapatok eddigi teljesítményét, és idei céljait tekintve nagy meglepetés lenne, ha a Miami megszerezné a győzelmet, ám a Giants is igen kétarcú csapat. Képesek a legjobb csapatok fölé is kerekedni, de egy gyengébbnek tartott ellenféllel szemben is kilátástalan produkciót nyújtani. A futójáték mindkét oldalon kulcs, ám a hazaiak gond esetén egy adekvát passzjátékot is elő tudnak húzni a tarsolyból, ami nagy előny. A Giants utolsó könnyebbnek ígérkező meccse ez egy masszív sorozat (@Patrios, @49ers, vs. Eagles, @Saints, vs. Packers, @Cowboys) előtt, és ha bármi komolyat szeretnének idén, akkor ezt a meccset kérdés nélkül be kell húzni.
Zandler Gábor (gabtsi)
Seattle Seahawks - Cincinnati Bengals
2011. október 30. magyar idő szerint 21:15, CenturyLink Field
A nagy rangadó árnyékában nem tűnik elsőre népszerű választásnak ez a meccs, ám szinte biztosan jól fog szórakozni, aki úgy dönt, hogy a Bengals seattle-i látogatása mellett teszi le a voksát. Ennek oka leginkább a védelmekben keresendő, két hasonló egység, fiatalok, gyorsak, agresszívek, persze ebből adódó gyermekbetegségekkel együtt. A Seahawks az elmúlt héten is bizonyította, hogy képesek lehúzni a rolót (6 engedett pont a Cleveland ellen, bár győzelmet nem ért), amihez persze szerencse is kellett – mind mindenhez az életben -, de a teljesítmény magáért beszél. Legnagyobb bajuk, hogy nem képesek végigkoncentrálni egy meccset, és egy-egy nagy hibával nehéz helyzetbe sodorják magukat. Egyértelműen a csapat erősebbik fele a védelem, annak ellenére, hogy nevekre sokkal veretesebbnek tűnik a labda másik oldala. Jó hír a hazai szurkolóknak, hogy Charlie Whitehurst nyomorát egy darabig nem kell követniük tovább, ugyanis minden jel arra mutat, hogy Tarvaris Jackson visszaveszi jól megérdemelt helyét a kezdőcsapatban, ahogy a Marshawn Lynch is, mint kezdő futó. A hazai győzelem szempontjából létkérdés, hogy valami potens támadójátékot fel tudjanak mutatni, hiszen 3 szerzett ponttal kevés meccset lehet megnyerni, ráadásul az elmúlt hetinél készebb védelemmel néznek ezúttal szembe. A Bengals nyugodtan, bye weeken készülhetett a nyugati parti kirándulásra. Aki biztosan kihagyja a vendégek oldaláról a mérkőzést, az Cedric Benson, akinek lockout alatti magánszámát díjazta a liga egy mérkőzéses eltiltással, míg a védelem vezére Rey Maualuga egy bokasérülés miatt kénytelen kihagyni zsinórban a második találkozóját. A kezdő futó helyét Bernard Scott veszi át, míg MLB szerepkörben pályafutása második kezdésére készül Dan Skuta. Ahol eldőlhet a mérkőzés, az nem meglepő módon az a falak csatája, ezen belül, hogy melyik támadófal lesz képes megfékezni az ellenfél DL rotációját, segíteni a futójátékot, és tisztán tartani az irányítót. Egyszerű dolga egyik egységnek sem lesz sem lesz, hiszen a Red Bryant és Chris Clemons által fémjelzett védőfal legalább olyan veszélyes, mint James Carpenterre rábízni Carlos Dunlap őrzését. Amelyik védelem jobban rá tudja kényszeríteni akaratát az ellenfélre, nagy lépést tesz a győzelem felé. A komplettebb OL miatt talán a vendégeknek van erre némileg nagyobb esélye, de tény, hogy Andy Dalton egyik eddigi legkeményebb tesztje jön, hiszen a CenturyLink Field az egyik leghangosabb stadion az egész NFL-ben, nagyban nehezítve a kommunikációt az újonc irányító számára. Látványos, jó mérkőzésre van kilátás, szoros csata lesz, nüanszok dönthetnek.
Zandler Gábor (gabtsi)
Tennessee Titans - Indianapolis Colts
2011. október 30. magyar idő szerint 18:00, LP Field
Az előző héten mindkét csapat megalázó vereséget szenvedett ráadásul a Titans hazai közönség előtt, így lesz ok a bizonyításra. Azt megszokhattuk az elmúlt években, hogy a Colts rendelkezik az egyik legkevesebb futott yardal, de a Titanstől elég meglepő ez. Chris Johnson úgy szenved, ahogy anno az indianapolisi futók szoktak, de tán a jól ismert ellenfél és a nem létező védőfaluk ellen végre sikerül elérnie, hogy legalább a hazai közönség ne fütyülje ki minden labdaérintésnél. Az esélyeit tovább növelné, ha a sérüléssel bajlódó Pat Angerer nem tudná vállalni a játékot, mert rajta kívül maximum Bethea az, aki megbízhatóan képes tackleöket csinálni. Az elmúlt meccseken a Colts secondary még az eddiginél is borzalmasabbnak mutatta magát, ami főleg Dwight Freeney és Robert Mathis eltűnésének köszönhető. A Titans nem rendelkezik neves elkapókkal, de a pass protectionnel nem voltak gondok idén, és azt már láthattuk, hogy ha megvédik, akkor Hasselbeck még mindig képes meccseket nyerni a csapatának. A Titansnek viszont nem lehet gondja azzal, hogy zavarba hozza Paintert. A Colts támadófalából négy kezdő játékos is hiányozhat, egyedül az öreg center Saturday maradt talpon. A két megbízhatónak számító guardot Reitzet és Pollakot Seth Olsen és Mike Tepper fogja helyettesíteni, akik kezdőként életük első NFL meccsére készülhetnek. Anthony Castonzo még mindig nem épült fel így Linkenbach marad az LT, de mivel Ryan Diem is kidőlt ezért a másik tacklet vagy az utcáról vagy a lelátóról fognak hívni, hogy meglegyen a teljes létszám. A támadó fal teljes hiánya döntő lehet, tekintve hogy Painter a nyomás alatt szinte csak rossz döntést szokott hozni. Látva a Texans példáját, a Colts egyetlen reménye Delone Carter lehet, de ha a Titans szerzi meg a vezetést és passzolásra kényszerítik a Coltsot, akkor azzal már félig megnyerték a meccset. Azt hogy ki lábal ki a gödörből, és ki ássa magát még mélyebbre, csak vasárnap tudhatjuk meg.
Geist Miklós (Ork)
Houston Texans - Jacksonville Jaguars
2011. október 30. magyar idő szerint 18:00, Reliant Stadium
A Texans eddig könyörtelenül leszámolt két divízió riválissal, vajon a Jaguars is csatlakozni fog a sorhoz? Két remek futójáték és kiemelkedő védelem fog összecsapni, ahol egyik oldalon sincsenek megbízható elkapók. Ha bárkinek is van esélye, hogy megállítsa Ben Tate áttörő erejét és Arian Foster gyilkos gyorsaságú oldalmozgásait, akkor az csak a Jaguars Posluszny-Smith duója lehet. Ezen kívül a Jacksonville abban reménykedhet, hogy sikerül lecsapniuk Schaubra a vakoldaláról. A Texans fal remek munkát végez, de a leggyengébb pontja egyértelműen a left tackle Duane Brown, és neki pont a Jaguars fal újdonsült csillagával Jeremy Mincey-vel kell majd megküzdenie. Az viszont a Texans mellett szól, hogy van egy jó első számú cornerbackjük - Jonathan Joseph - aki képes lehet levenni a pályáról Mike Thomast. Továbbá ott van a kiemelkedő évet futó Brian Cushing, hogy kordában tartsa Maurice Jones-Drewt. Ezért nagy eséllyel Blaine Gabbertnek kéne valamit mutatnia, hogy a Jaguasrs oldalára döntse el a mérleget és erre eddig még nem volt példa. Gabbert még nagyon nem érzi a zsebet, és ha az ellenfél védői a közelébe érnek abból majdnem mindig sack is lesz. Ráadásul a Texansnak amúgy sem okoz gondot az ellenfél irányítóinak megzavarása. A párharcok összességében a Houston számára tűnnek kedvezőbbek, mivel a védelmek között nincs akkora különbség, mint a két offense között. Ezért ha a Jacksonville győzni akar, akkor Gabbertnek meg kell csillogtatnia valamit abból, amiért azt gondolták, hogy megéri egy első körös picket áldozni rá. A Texans túl jó csapat ahhoz, hogy csak Josh Scobee meg tudná verni őket.
Geist Miklós (Ork)
San Diego Chargers @ Kansas City Chiefs
2011. november 1. magyar idő szerint 01:30, Arrowhead Stadium
Érdekes, hogy az elvárások mennyire különbözőek lehetnek egyes csapatokkal szemben. A Chargers 4-2-vel vezeti csoportját, és bár egyszer sem jutottak 30 pont fölé a támadók, két vereségük egyike sem volt különösebben megalázó, mind a New England, mind a New York ellen többé-kevésbé partiban voltak, a többi mérkőzésüket pedig magabiztosan hozták. Ennek ellenére a fórumokon, a médiában szinte mindenhol azzal a kérdésfelvetéssel találkozunk, hogy mi a baj a Chargersszel, ami főleg annak fényében érthetetlen, hogy az eggyel rosszabb mérlegű Chiefset három éppen csak kiszenvedett győzelem után már ismét az AFC West egyik lehetséges nyerteseként emlegetik. Való igaz, bár egyelőre a nyugati csoport élén áll a San Diego, bőséggel akad javítanivaló játékukon, ami a legmeglepőbb, az Philip Rivers gyengélkedése, az elmúlt évek egyik legjobb irányítója, az állandó Pro Bowl résztvevő QB mindössze 7 TD passz mellett már 9 interceptionnél jár, ami csupán néggyel kevesebb, mint amit az egész 2010-es szezon során dobott. Rivers ezt főleg az összeszokottság hiányával magyarázza, az tény, hogy három legjobb elkapója közül nagyon ritkán el egyszerre mind rendelkezésére, hol Vincent Jackson, hol Malcom Floyd, hol a kiváló TE, Antonio Gates kénytelen heteket kihagyni ilyen-olyan sérülésekkel. Ennek ellenére a Jets elleni vereség előtt hármat nyertek zsinórban, az első ezek közül éppen az aktuális összecsapás odavágója volt, a Chiefset 20-17 arányban gyűrték le odahaza. A Chargers futójátéka már éppen kezdett összeállni, és nagyjából mostanában már sikerült megtalálni az egyensúlyt a Ryan Mathewsnak és Mike Tolbertnek adott labdacipelések tekintetében. Most ezt ideiglenesen megszakítja utóbbi futó kiesése, Tolbertnek mind combhajlítóizma, mind kézfeje sérült, Norv Turner nem volt túlzottan optimista hétfői játékát tekintve. Ez talán nem olyan nagy érvágás a csapat számára, idén a legutóbbi meccset kivéve mindig a másodéves Mathews teljesített jobban RB poszton, ebben az évben beérni látszik a tavaly csalódást keltő évet futó első körös játékos. A Chargers támadófala is foghíjas lesz, a bal tackle Marcus McNeill nyaksérülése miatt erősen kérdéses, a bal guard Kris Dielman pedig biztosan nem fog játszani agyrázkódása miatt, amelynek utóhatásai jóval komolyabbak a vártnál. Helyette várhatóan a tavaly 7 meccsen kezdő Tyronne Green fog kezdeni, ha McNeill nem fog tudni játszani, akkor a már tavaly is, illetve a Jets meccsen is őt helyettesítő Brandyn Dombrowski lesz Rivers vak oldalának első számú őrzője. A Chiefs a szezon második meccsén veszítette el legjobb futóját, Jamaal Charlest, akkor úgy tűnt, végleg lemondhat a csapat a normális futójátékról, mivel Thomas Jones már tavaly is borzasztó gyengén muzsikált, Jackie Battle-ről pedig nem sokat lehetett tudni, pár gólvonal közeli futástól eltekintve nem igazán láthattuk játékban az elmúlt években. Ehhez képest Battle azóta magasan a Chiefs legjobb futója, igen effektíven dolgozik a 28 éves játékos, 45 futásból 232 yardot hozott, ami 5,2 yardos átlagot jelent, ez a liga legjobbjai közé sorolja. Emellett LeRon McClain, illetve Dexter McCluster is sok szerepet kap a futójátékok során, előbbi a rövidyardos szituációknál, utóbbi pedig a passz downoknál kerül gyakran pályára. Matt Cassel bár abszolút nem játszik jól, azért a Chiefs az elmúlt meccseken "túl tudta őt élni", és azért az sokat mondó, hogy jelenleg több TD-je és kevesebb interceptionje van, mint Riversnek. A Chargers védelme a Jets ellen a második félidőben megroppant, összesen 162 yardot engedtek az addig a liga egyik legrosszabb futójátékának, illetve Antoine Cason betlizett komolyat, három TD elkapást is engedett Plaxico Burressnek. Cason pozíciója komoly veszélyben van, könnyen meglehet hogy a héten az első csapatnál is lehetőséget kapott újonc Marcus Gilchrist lesz helyette a kezdő. Casont az előző meccsen is gyakran vette célba Cassel, szeptember 25-én 8 passzt dobott rá, ebből 6 lett sikeres 79 yardért és 2 TD-ért. Várható hát, hogy amennyiben ő marad a kezdő, akkor a lehető leggyakrabban fogják Dwayne Bowe-t ráállítani, és megpróbálják ismét őt célba venni a lehető legtöbbször. A Chiefs védelmének a legfontosabb a pass rush beindítása lesz, eddig idén mindössze 6 sacket értek el Haliék. Amennyiben a Chargers fal bal oldala tényleg cserékből fog állni, lesz bőven lehetőség ezt a számot javítani, főleg Halinak, aki az elmúlt két meccsen nem tudott zsákolást bemutatni.
Demeter Ádám (Döme)