SEC döntő 2010.

1992 óta rendeznek döntő mérkőzést a dél-keleti konferenciában. Az első kettőt még a birminghami Legion Field-en, azóta viszont a jelenlegi stadion, az atlantai Georgia Dome ad otthont a meccsnek. A most bejutott két csapat közül a South Carolina először vehet részt az eseményen, míg az Auburn negyedszer. Ők 2004-ben megverték a Tennessee-t, míg 1997-ben és 2000-ben vesztesen hagyták el a pályát. Először a Tennessee, majd a Florida ellen. Összesítésben a Gamecocksnak ez lehet az első SEC bajnoki címe, a tigrisek viszont a hetedik sikerükre készülnek, amivel az örökranglista 6. helyén állnának. Érdekesség, hogy a Cocks eddig összesen egy konferencia bajnoki címet szerzett, 1969-ben, még az ACC tagjaként.

Az előzetes esélyek most egyértelműen az Auburn mellett szólnak, de ugye soha sem lehet tudni, láttunk már sok furcsa eredményt az NCAA történetében. A kicsit objektívebb esélylatolgatás érdekében szaladjunk végig az egyes csapatrészeken, 1-től 10-ig értékelve a teljesítményüket.

Irányítók:
Erre a posztra nem szeretnék sok szót vesztegetni. Cam Newton a Heisman legnagyobb esélyese, míg Stephen Garcia csak magához képest nyújt jó teljesítményt idén. Egy Porsche összevetése egy Szuzuki-val nem etikus
Auburn: 9 pont - South Carolina: 6

Futók:
Ez már egy érdekesebb egység. Az biztos, hogy a Tigrisek rush offensénél jobbat alig találni az NCAA-ban. Newton vezeti a SEC-t futott yardokban, míg mellette ott van 3 bármikor bevethető, a rendszerbe tökéletesen illő runningback, a freshman Michael Dyer, illetve Onterio McCalebb és a senior erőfutó Mario Fannin. Legyen az bármilyen fajtájú futás, tervezett QB run, I-formációs erőjáték, vagy valamiféle option, nagyszerűen kivitelezhető ezekkel a játékosokkal. A másik oldalon a futójáték egy emberre épül, névszerint a fantasztikus újonc idényt játszó, Marcus Lattimore-ra. 1114 yard és 17 TD. A számok magukért beszélnek. Persze van ennek árnyoldala is. Freshman létére óriási terhelést kap Lattimore, így nagyon sok a sérülése, sokszor nem tudja végigjátszani a meccseket, ráadásul a cseréi nem éppen világklasszisok Brian Maddox és Kenny Miles személyében. Szintén nem túl előnyos, hogy eléggé kiismerhető Steve Spurrier futójátéka. Szinte csak középen próbálkoznak az erős Lattimore-ral.
Auburn: 10 pont - South Carolina: 7

Elkapók:
Végre egy poszt, ahol a Gamecocks áll jobban, köszönhetően a liga talán legjobb WR-ének, Alshon Jefferynek. Az óriási termetű másodéves játékos idén megállíthatatlan. Nem csak a sebessége óriási, de szerelni is borzasztóan nehéz. Egy ember nem tudja megfogni. Mellette a másik égimeszelő Tori Gurley már kevésbé képzett és jó elkapó, de a 195 centis magassága miatt hatalmas nehézségeket okoz a kisebb CB-knek, illetve remek célpont a goalline közelében. Mellettük még Ace Sanders játszik nagyobb szerepet a passzjátékban, mint speedy WR, valamint a jó elkapó készségekkel megáldott Lattimore-t is sűrűn keresi Garcia. A másik oldalon sok hasonló képességű WR szaladgál. Köztük a legjobb talán Darvin Adams, akinek a statisztikái megsínylették, hogy idén sokkal futásorientáltabb a Tigers offense, de ettől függetlenül megbízható. Emory Blake és Terrell Zachery általában mint 2-3. opció szerepelnek a playbookban. Ami meglepő, hogy a kiváló running backeket alig keresi labdával Newton. Nehéz is megítélni persze az Auburn elkapóit, mert lényegében csak akkor passzoltat Gus Malzahn OC, ha az ellenfél sikeresen állítja meg a futásokat, vagy láthatóan az egész védelem Newton megállítására rendeszkedik be.
Auburn: 6 pont - South Carolina: 9 pont

Támadófal:
Felesleges hangsúlyozni milyen fontos a falak szerepe mind a két csapat eredményeiben. Összehasonlítani nehéz a két csapat O-line-ját, mivel az Auburn ötöse szinte kizárólag a futásblokkolással foglalkozik. Abban csodálatosan működnek együtt, főleg a center Ryan Pugh és a két guard, Bryon Isom valamint Mike Berry játéka kimagasló idén. Passzoknál viszont hajlamosak összeomlani, sokszor az egyébként sokra tartott LT, Lee Ziemba. A Cocks fala sokat változott idén, főleg a szezon elejei eltiltások és sérülések ürügyén, de minden összeállításban megfelelően teljesítettek a játék minden elemében. Főleg a fal baloldala erős. A tackle Jarriel King nagyon jól védi Garcia vakoldalát, míg Garrett Chisolm a konferencia legjobb csapatába is bekerülhet guard poszton.
Auburn: 7 pont - South Carolina 8 pont

Védőfal:
Nick Fairley. Többet talán nem is kell mondani az Auburn D-line-ról. Igazi szörnyeteg középen a harmadéves DT. 20-szor állította meg idén a támadókat a line of scrimmage előtt, valamint 9,5 sacket regisztrált. Egy ember képtelen megállítani. Mivel őt általában duplázni, sőt néha triplázni kell, sokkal könnyebb dolga van a másik 3 embernek a falban. Ők már kevésbé nagy sztárok. Antoine Carter pass rushban jó, de a futások ellen hatástalan. A másik DT, Mike Blanc olyan mint a francia névrokona, a volt labdarúgó Laurent Blanc. Soha nem tűnik ki a mezőnyből, de jól végzi a munkáját. A legnagyobb gond ezzel az egységgel a túlzott agresszivitás lehet. Rengeteg fölösleges büntetést gyűjtenek be. Ebben is Fairley jár az élen. Ha ezeket sikerül limitálniuk akkor viszont brutális játékra képesek. A kakasok védőfalát az minősíti legjobban, hogy 12 meccs alatt 39 sacket értek el, ami a legtöbb az SEC-ben. Melvin Ingram és Devin Taylor emelkednek ki ebben, 8 és 7,5 QB lezúzással. Mivel nincs náluk igazán domináns DT, Spurrierék inkább arra építenek, hogy sokat blitzelnek, még a futások ellen is. Ez most eléggé kétélű fegyver lehet Newton menekülési képességeit ismerve. Akkor lehetnek igazán sikeresek, ha két legjobb nevű, de idén annyira nem meghatározó DL játékos, a DE Cliff Matthews és a DT Ladi Ajiboye most összekapja magát,
Auburn: 9 pont - South Carolina 7 pont

Linebackerek:
Egyik oldalon sem találunk elit LB sort. Annyiból jobb az Auburn egysége, hogy náluk ott van Josh Bynes, aki képes igazi vezérkét összefogni a védelmet, illetve adott esetben megcsinálni a meccset eldöntő nagy játékokat. Mellette Stevens és Eltoro Freeman is inkább zongoracipelő. A South Carolina esetében nehéz is LB sorról beszélni, mivel az alapfelállásukban csak kettő LB szerepel. Josh Dickerson vagy Rodney Paulk játszik itt a legtöbbet, de egyiküket sem lehet éppen sztárnak mondani. Viszont a rendszerbe passzolnak. Jók a blitzelésben és képesek védekezni a runningbackeken az elkapásoknál.
Auburn: 7 pont - South Carolina: 5 pont

Secondary:
Ez a csoport lehet a meccset eldöntő tényező. A Tigrisek hátsó alakzata talán a leggyengébb az egész SEC-ben. Demond Washington és Neiko Thorpe rendszeresen leégnek a magasabb, fizikális WR-ek ellen és a safetyk sem nagyon tudnak besegíteni nekik. Julio Jones, AJ Green, Greg Childs és Alshon Jeffery is óriási meccset játszott ellenük. Nagyon fel kell javulniuk, mert rajtuk mehet el az Auburn nagydöntője. A South Carolina secondaryje már korántsem ilyen lehangoló. Ugyan elvesztették szezon közben a legjobb CB-jüket, Chris Cullivert, de Stephon Gilmore nagyon jól pótolja, illetve DeVonte Holloman is felnőtt a feladathoz. A nagy hátrányuk az, hogy viszonylag kevés labdát szereznek. Ami fontos, hogy valószínűleg Holloman feleadata lesz majd, hogy a LOS-hoz fellépve, folyamatosan lesse Newton minden mozdulatát, mint QB spy.
Auburn: 3 pont - South Carolina: 7 pont

Special Team:
Amilyen rossz CB, annyira jó returner Demond Washington. Mindig benne van egy jó visszahordás esélye. A rúgókkal sincs gond Auburnben. Wes Byrum ritkán hibáz és távolabbról is képes FG-t rúgni. Ryan Shoemaker, a punter viszonylag kevésszer kerül pályára. Amikor igen, akkor az erős közepes a jó szó a rúgásaira. A columbiaiaknál nincs meghatározó visszahordó. Stephon Gilmoreban megvannak a képességek, de még nem tudott idén nagyot alkotni. A kicker és a punter egy személyeben Spencer Lanning. Ő sem hibáz túl sokszor, de igazából sokkal jobb punter mint placekicker.
Auburn: 8 pont - South Carolina: 5 pont

Edzők:
Gene Chizik fantasztikus munkát végzett az utóbbi két évben, ahogy felhozta a történelmi mélypontról az Auburn fociprogramját. Első számú segítője Gus Malzahn pedig jól építette be Cam Newtont a csapatba, illetve szabta a csapat játékát Newtonra. Nem csináltak idén komoly edzői hibát, így nincs okunk feltételezni, hogy éppen a döntőn fognak előállni vele. Steve Spurrier viszont arról híres, hogy iszonyatosan hullámzó a csapatainak játéka. Erre idén is számtalan példa volt. Elég csak arra gondolni, hogy megverték a verhetetlennek vélt Alabamát, majd kikaptak a következő héten a gyengécske Kentuckytól. Képes óriási húzásokra az öreg floridai róka, de sokszor kicsúsznak a kezéből a dolgok.
Auburn: 9 pont - South Carolina: 6 pont

Összesítés:
Auburn: 68 pont South Carolina: 60 pont

Nálam tehát a posztok alapján a Tigers nyert. Persze a meccs koránt sem lesz ennyire egyértelmű. A kulcs az, hogy képes-e megállítani Newtont az a Cocks védelem, amelyik egyszer már kivívta a világ elismerését, amikor elsőként megfogta a Mark Ingram-Trent Richardson párost. Most legalább ennyire, ha nem még nehezebb dolguk lesz. Szerintem csak akkor lehet esélyük, ha ki tudnak harcolni néhány labdaszerzést. Eddig nem volt jellemző a Tigers-re, hogy elszórnák a labdákat... Ha ez nem lesz meg, akkor nem valószínű, hogy elegendőnek bizonyul a várható Jeffery-show. Főleg ha Lattimore az alapszakasz meccshez hasonlóan gyengén játszik, vagy Garcia bénázza el a dolgokat, mint a 4. héten a Jordan-Hare Stadiumban. A mérkőzés megnézése kötelező minden NCAA-t szerető embernek, függetlenül a csapatszimpátiától. Könnyen lehet, hogy az idei bajnokot láthatják..

A meccset az ESPN America élőben közvetíti, szombaton, 22:00-től

Tálosi Tibor(haromt)