Super Bowl LI beharangozó #3: A támadófalak

2017. február 1., 19:16

Beharangozó cikksorozatunk következő része a két csapat támadófalával szeretné megismertetni az olvasóinkat.

Super Bowl LI beharangozó #3: A támadófalak


Kevés szó esik ezekről az egységekről azonban a fontosságukat senkinek sem szabad lebecsülnie. Nincs közepes szintű támadójáték se legalább egy átlagos de inkább jó támadófal munka nélkül.

Az atlantai fal:
Jake Matthews - Andre Levitre - Alex Mack - Chris Chester - Ryan Schreader

Nézzük elsőként a Falcons egységének a központi figuráját, Chris Morgan támadófal edzőt. Morgan sémájának sikerességét jól mutatja, hogy a keze alatt az elmúlt 5 évben mindig volt 1000 yardos futó. 2012-13-ban asszisztens támadófal edzőként Alfred Morris (WAS), 2014-ben szintén asszisztensként Marshawn Lynch (SEA), 2015-16 pedig már rendes koordinátorként Devonta Freeman itt Atlantában. Ez már csak azért is nagy szó, mert a Falconsnak 2011 óta először lett Morgan által 1000 yardos running backje tavaly.
Hozzá kell tenni mindenféle jött ment játékosokból nem lehet ütőképes egységet összerakni. Az Atlantánál pedig van pár igazán jól csengő név. Az egység legjobb játékosa egyértelműen Alex Mack. Mint utóbb kiderült, a szabadügynök piac egyik legjobb igazolását hajtotta végre a Falcons Mack idecsábításával a tavalyi holtszezonban. Mack korábbi első körösként 6 évet húzott le Clevelandben és az idei szezon előtt csatlakozott a Falcons gárdájához. Az utóbbi években kissé gyengülő Mack 2016-ban újra a legszebb napjait idézte és visszatért a liga legjobb centerei közé. Futás blokkolás tekintetében Mack az egész liga egyik legjobbja volt és az agyát képzi az Atlanta kiválóan működő zone-blocking rendszerének. Mack egyértelműen a legjobbak között volt idén a posztján.

A társai között ennyire kiemelkedő teljesítményt már nem találunk, azonban Ryan Schreader jobb oldali tackle és Andre Levitre bal oldali guard mindketten jó évet zártak. Schreader 2013-ban csatlakozott a csapathoz draftolatlan játékosként és hamar bekerült a rotációba, az elmúlt két évben pedig minden meccsen pályára is lépet és nagyon megbízható pontja a csapatnak. Levitre két éve játszik a Falconsnál bal oldali guardként. Érdekesség, hogy a 8. szezonját taposó egykori buffaloi második körös játékos a karrierje során minden egyes meccsén kezdő volt, ami már 128 mérkőzéses sorozatot ölel fel. Mindkét srác egyaránt magas szinten támogatja a futás és a passzjátékot is és egyértelműen erőssége a támadófalnak. A csapat bal oldali tackle-je Jake Matthews is évről évre egyre jobban teljesít, és az idei évet is nagyon erősen kezdte a 3 évvel ezelőtti első körös játékos, azonban év közben volt egy kis visszaesés a teljesítményében és pár meccsen zavarba tudták hozni. Az egység leggyengébb pontja azonban nem Matthews, hanem a jobb oldali guard Chris Chester. A 34 éves játékos már a 11 szezonjában jár idén. 2006-ban még a Baltimore draftolta a második körben majd öt év után költözött át a fővárosba további négy évre. A Falcons gárdáját 2 éve szolgálja, de többször is negatív példaként emlékezhetünk a játékára. A passzjáték során nem volt túl sikeres szezonja, összesen 45 siettetést engedett az idei évben és posztján az egész ligát tekintve is az utolsó harmadban foglal helyet.
Az egység döntő faktor lehet a nagydöntőn, ha tudják tartani a teljesítményüket. Az idei év legtöbb pontot szerző támadóegysége nagyon sokat köszönhet a támadófalának. A jó futásblokkolással a döntőben is esélyük lesz hosszú drive-okhoz hozzá segíteni a csapatukat, amivel kontrollálni tudják az órát és lent tartani a pályáról Tom Bradyt is. A New England-i pass rusht pedig gyengébb egységek is limitálták már idén így várhatóan Matt Ryan is döntő többségében nyomás nélkül tud játszani. Az MVP várományos QB-t tiszta zsebben dolgozva pedig nehéz lesz megállítani. Az NFC döntőben amikor nem volt nyomás Ryanen 153.5 QB ratinget ért el a Packers ellen.

 

A New England-i fal:
Nate Solder - Joe Thuney - David Andrews - Shaq Mason - Marcus Cannon

A Patriots oldaláról nehéz lenne úgy kiemelni egy játékost, mint Mack-el tettük. Az egység legjobbja itt Dante Scarnecchia. A lassan 70 éves szakember 1991 óta dolgozik a csapat keretein belül. Megfordult több szerepkörben is de a legjelentősebb időt 2000 és 2013 között asszisztens head coach-ként és támadófal edzőként töltötte. 2013-ban azonban Scarnecchia úgy döntött visszavonul, a helyét pedig Dave DeGuglielmo vette át. DeGuglielmo azonban nem tudta sikeresen továbbvinni Scarnecchia örökségét. Dave alatt érzékelhető volt a visszaesés a csapat támadófalának teljesítményén, ami a 2015-ös szezonban csúcsosodott ki. Ennek eredményeként az idei évre visszacsábították a liga egyik legkiválóbb szakemberét a csapathoz, ami ismételten jó húzásnak bizonyult. Scarnecchia kihozta a csapat játékosaiból a legjobbat és egy ütőképes egységgé álltak össze. Kevesen gondoltuk volna, de Marcus Cannon játéka a tavalyi csalódáskeltő szezonja után idénre elképesztő módon feljavult és lett a csapat támadófalának az egyik legbiztosabb pontja. A csapatot 2011 óta szolgáló 5. körös falember minden évben része volt a rotációnak ám első napos kezdő szerepkört idén kapott először és rácáfolva a kétkedőkre ő és a fal másik végén a 2015-ös bicepsz szakadásból idén visszatérő Nate Solder adják ennek az egységnek az alapját. Solder ugyanabból a 2011-es draft classból került a csapathoz az első körben és bár sok sérülés hátráltatta karrierje során, egy magbízható vak oldali tackle-vé nőtte ki magát. Cannonnal idén nagyon jó munkát végeznek a támadófal talán két legfontosabb posztján és biztosítják, hogy Bradynek kevesebb figyelmet kelljen a szélről jövő nyomásra helyeznie.

Segíti a munkájukat, hogy Brady ritkán szokta hosszú másodpercekig magánál tartani a labdát, de ehhez a játékrendszerhez alkalmazkodva jól megállják a helyüket. Jó játékuk fenntartására nagy szükség lesz, hiszen az ellenfélnél ott játszik az idei év alapszakaszának legtöbb sack-et jegyző játékosa Vic Beasley Jr. Mögöttük meg kell említeni Shaq Mason másodéves jobb oldali guardot, aki Cannonhoz hasonló javulást ért el idén Scarnecchia alatt. A csapatrész leggyengébb tagjai David Andrews másodéves center és az újonc bal oldali guard Joe Thuney. A támadófal leginkább az ő kettősüknél zavarható meg. Érdekesség, hogy a túloldalon Chesterhez hasonlóan Thuney is 45 siettetést engedélyezett idén amivel a csapata legrosszabb játékosa lett. Láthattunk már rá idén példát, hogy zavarba tudták hozni ezt az egységet, ha az ellenfél legjobb passz siettetői belülről próbáltak odaférni Bradyhez, de Scarnecchiát nehéz lesz azért meglepni.
A futást azonban így is jól támogatja ez a fal. LeGarrette Blountot karrierje legjobb évéhez segítették több mint 1100 yarddal és egészen elképesztő 18 db touchdownnal.
A nagy csillogás és fesztivál hangulat mellett érdemes lesz figyelemmel követni a két csapat támadófalának tevékenységét, mert bár kevésszer beszélünk róluk, a hatékony támadójáték nélkülük nem létezik.