Szabadügynökpiac II. - A támadók

A kurta-furcsa 2010-es szabadügynökpiac az offense játékosokra is kihatással van, cikkünk második részében a fontosabb free agenteket tekintjük át, akik jövőbeni csapatuk erősségeivé válhatnak.

Elsőként kezdjük az áttekintést a running back-ekkel, itt sok kiemelkedő játékos vált szabadon igazolhatóvá. A legnagyobb név talán LaDainian Tomlinson. A San Diego Chargers 9 év után vált meg a csapat egyik emblematikus figurájának számító futójátékosától.  Tomlinson 14 mérkőzésen lépett pályára a legutóbbi szezonban, 12 TD-t szerzett, viszont karrierje során először nem sikerült 1000 futott yard fölé kerülnie, 730-ig jutott. Nála kérdéses, hogy új állomáshelyén sikerül-e újra úgy szerepelnie, ahogy 2-3 éve a Chargersben, vagy őt is utoléri a 30-on felüli futójátékosok „átka”.

Február végén nem Tomlinson volt az egyetlen sztár RB, akitől megvált korábbi kenyéradója. A Philadelphia Eagles egy nappal LT cutolása után köszönt el korábbi kezdő RB-jétől. Brian Westbrook Tomlinsonhoz hasonló kaliberű tehetség, de sajnos sok sérülés akadályozta karrierjét. A legutóbbi szezonban csupán 7 mérkőzésen tudott kezdeni, a 7. fordulóban összeszedett sérülése miatt 3 meccs kihagyásra kényszerült, majd egy újabb sérülés gyakorlatilag az egész szezonban kivonta a forgalomból, csupán a Dallas elleni alapszakaszzáró mérkőzésre, és a wild card összecsapásra tudott visszatérni. Nála is ugyanaz mondható el, mint Tomlinsonnál, az ő szerződtetése a sérülések miatt rizikósabb, de valószínűleg veteránminimum közeli összegért így is megszerzi magának valamelyik csapat. Westbrook maga azt nyilatkozta, hogy a Bearsben jászana legszívesebben, de ez természetesen nem jelent semmit.

Ha már Bears, szót kell ejtenünk a Szeles Város csapatának korábbi kezdő futójáról is. A tavaly a New York Jetsszel AFC döntőig jutó Thomas Jones is szabadügynök lett. Julius Jones bátyja egy évvel idősebb Tomlinsonnál és Westbrooknál, de velük ellentétben a Jets neki már a negyedik csapata. A zöld-fehér csapat március elsején jelentette be, hogy március 5-től Jones FA státusba kerül. Thomas Jones zsinórban az ötödik szezonjában jutott 1000 yard fölé, és lehet még 1-2 jó éve, de be kell látni, hogy ő sem lesz fiatalabb, és a kora is elriaszthatja az érdeklődő csapatokat.

A tavalyelőtti bajnok Steelers is megvált futójátékosától. Willie Parker mikor a North Carolina egyetemről draftolatlan játékosként a ligába kerül, nem gondolt arra, hogy kétszeres Pro Bowler, kétszeres Super Bowl bajnok játékosnak mondhatja magát, akinek a nevéhez fűződik a Super Bowlok történetének leghosszabb futójátéka.  A Fast Willie becenéven ismert Parker évekig a Steelers offense kulcsfigurájának számított, először Jerome Bettis oldalán, majd egyedül, de 2007-ben elszenvedett lábtörése visszavetette, 2008-ban újból megsérült, tavaly pedig Rashard Mendenhall cseréje lett, mivel ugyan kezdőjátékosként kezdte a szezont, de ismét a maródiak listájára került. Kérdéses, hogy lesz-e GM, aki potenciált lát a sokat megélt futójátékosban, szerződtetése meglehetősen nagy kockázat.

Továbbra sem értünk a nagynevű FA running backek végére. Larry Johnson neve gondolom nem újdonság az NFL rajongók számára. Az egykor a Chiefs húzóemberének számító LJ tavaly szezon közben került a Bengals csapatához, de ott is csupán backupként szerepeltették, és már ők sem tartanak igényt rá.

Chester Taylor is szabadügynök lett. Adrian Petersonnal párban a liga egyik legrettegettebb tandemjét alkották, de ezek az idők véget értek. 4 év után int búcsút a Vikingeknek, de benne van a pakliban, hogy backupként számít rá a jövőben valamelyik NFL alakulat.
A Patriots is megvált futójától. Kevin Faulkot főként 3rd down szituációknál használták, illetve Brady passzjátékoknál is előszeretettel választotta célpontjául. Rendkívül hasznos eleme volt a Patriots támadó egységének, és ezt a szerepet más csapatban is el tudná látni, ha lesz olyan gárda, aki rosterhelyet áldoz rá.

Térjünk rá az elkapójátékosokra. Ki mással is kezdhetnénk a sort, mint a nagyhangú WR-rel, Terrell Owens-szel. A mindenki által TO-ként ismert elkapó egy éves szerződést írt alá tavaly tavasszal a Buffalo Bills csapatával, ez a kontraktus jár le most. TO már 36 éves, ennek ellenére lehet, hogy lesz csapat, aki helyet szorít neki keretében, csak legyen rá cap space.
Owenssel egykorú Derrick Mason, aki évek óta a Ravens elsőszámú elkapója, Joe Flacco kedvenc célpontja. A korosodó Masonnál kérdéses, hogy lát-e benne potenciált valamelyik NFL csapat.

Hozzájuk képest Nate Burleson egész fiatal, csupán 28 éves. Az egész 2008-as szezont kihagyni kényszerült egy térdsérülés miatt, 2009-re azonban újult erővel tért vissza, és az amúgy harmatosan szereplő Seahawksban egész korrekt számokat tudott felmutatni, 12 meccsen kezdett, 812 elkapott yarddal zárt, 3 TD-t szerzett. WR hiányos csapatok elgondolkodhatnak a megszerzésén.

Domenik Hixon érdekes kérdés.  A játékos még csak 25 éves, és az is mellette szól, hogy kickoff returnöknél is használható, viszont nem sikerült tartósan beverekednie magát a Giantsbe. Ennek ellenére szerintem ő szerződést kap valahol, csak rajta múlik, hogy élni tud-e a lehetőséggel.

Kevin Walter 14 mérkőzésen szerepelt tavaly, mindannyiszor kezdőként, hatékony elkapókettőst alkotva Andre Johnsonnal. A 28 éves korábbi Bengals WR hasznos tagja lehet bármelyik csapatnak.

Antonio Bryant tavalyelőtt a Tampa Bay legjobb elkapója volt, megfelelően helyettesítette Joey Gallowayt, és kiérdemelte, hogy a csapata taget tegyen rá. Tavaly már visszafogottabb teljesítménnyel rukkolt elő, akárcsak csapata. A Kalózok végül megváltak tőle február 25-én.
A posztokon tovább haladva, ha a szabadügynök irányítókat kezdjük el megnézni, láthatjuk, hogy nem dúskálunk a megbízható, és kezdő tapasztalattal rendelkező játékosok között.

Ha a szabadügynök irányítókat kezdjük megnézni, láthatjuk, hogy nem dúskálunk a megbízható és kezdő tapasztalattal rendelkező játékosok között.

Chad Pennington az egyetlen, akiről nagy valószínűséggel mondanám, hogy kezdő lehet jövőre. Igaz, hogy már 34 éves, de mindig is a pontosan célzó irányítók közé tartozott. Egyedül a hosszú passzoknál voltak gondjai, mivel nem elég erős a karja. Ez már nem is fog változni, és az is hátránya lehet a csapatkeresésben, hogy sérülékeny. A 2009-es szezon elején vállsérülést szenvedett, műteni is kellett, ráadásul ez már a harmadik műtétje volt ugyanazon a testrészén. Nem tudni, hogy visszatér-e Miamiba, vagy máshol ajánlanak neki szerződést.

A tight end poszton sincs túl nagy választék a megbízható, és kezdő kaliberű játékosokban. Talán az egyetlen Ben Watson, aki a legutóbbi szezonban 29 passzt kapott el, ezekből 404 yardot és 5 TD-t ért el. Olyan csapatoknál vehetik hasznát, ahol hiánycikk a megbízható, blokkolni is képes TE.
Akik még esetleg szóba jöhetnek a TE-eknél: Randy McMichael, akire a Rams nem számít többé, vagy egy másik igen tapasztalt játékos, Alge Crumpler, aki inkább már csak a futásblokkolásban használható.

Térjünk rá a támadófalra, ezen belül is a tackle posztra. Itt is inkább olyan játékosokat találunk, akik már túljutottak pályájuk csúcsán, de még nagyjából megbízhatóan tudnak teljesíteni. Mike Gandy a legutóbbi három szezont a Cardinals bal oldali tackle-jeként töltötte. Egy megbízható első szezon után erős visszaesés volt nála tapasztalható. Sok sack-et engedett és végül egy lágyéksérülés vetett véget a tavalyi szezonjának. Felröppent a hír, hogy a Cardinals újra megpróbálja majd leigazolni, megfelelő áron. Akiket még megéri megemlíteni: a két volt Packers tackle, Mark Taucher és Chad Clifton. Mindketten tapasztalt játékosok, de a koruk és sérüléseik miatt kezdőként rájuk sem számítanak már.

A fal belső posztjai közül talán a guardoknál a legnagyobb a választék. Itt is sok tapasztalattal rendelkező veteránok lettek szabadon igazolhatóak. Bobbie Williams a Bengals falának volt oszlopos tagja az elmúlt hat évben. Nem csak a pályán mutatott teljesítményével, de az öltözői viselkedésével is kivívta társai tiszteletét. 34 éves, ez falembereknél még nem számít öregnek, és egy fiatal támadó falba remekül beleillene, mint mentor. Stephen Neal a Patriotstól távozik hosszú idő után, és felröppentek olyan hírek is, hogy visszavonul. Ha mégsem, akkor 1-2 évig jó pár csapatnak erősítést jelenthet, feltéve, ha egészséges. Mike Brisiel Houstonban töltötte az elmúlt három évet, ebből a másodikban kezdett mind a 16 mérkőzésen. 2009-ben öt mérkőzésen volt kezdő, mielőtt IR listára tették volna sérülés miatt. Ben Hamilton szintén egy veterán guard. Pályafutása során csak a Broncosban játszott, nem is rosszul. Rendkívül tapasztalt játékos.

Végül, de nem utolsó sorban a centerekről néhány szót említsünk. Két veterán játékos, aki még így bőven harmincon túl is segíteni tudják jövendőbeli csapatukat, tapasztalatukkal és játékukkal is. Kevin Mawae-n meg sem látszik, hogy már 16 éve a ligában játszik. Idén annak a falnak volt a vezére, amelyik 2000 yard feletti futóteljesítményhez segítette Chris Johnsont. Casey Rabach is harmincon felül van már, és rengeteg kezdő tapasztalattal bír. Öt Washingtonban eltöltött év után keres magának új csapatot, ahol esetleg kezdőként számíthatnak rá.

Összegzésként annyit tudunk elmondani, hogy láttunk már erősebb free agency-t is. Ugyan vannak nagy nevek offense oldalon is, főként RB poszton, de itt is inkább a játékosok múltja a számottevőbb, semmint jelene. Sok olyan játékost találunk, akik sérülésekkel bajlódtak, idősebbek, túl vannak pályájuk zenitjén, de ha sikerül megfelelő csapatba, játékrendszerbe kerülniük, akkor még 1-2 évig szép momentumokkal ajándékozhatják meg az értük rajongókat.

 (a kicsit későbbi cikk kirakásnak eredményeképpen Casey Rabach, center, már a FA 1 napján újra leszerződött a Washingtonnal, egy 3 éves szerződés keretében. Valamint Nate Burleson, elkapó Detroitban talált új munkára 5 éves szerződésnek köszönhetően és Chester Taylor is új otthonra lelt, mégpedig Chicagoban)

 

Pap Dániel (konqueror) és Kiss Ferenc (Fucu)