BleedingGreen

Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions

BleedingGreen
Lakhely
Bp.
Utoljára láttuk
5 órája
Regisztrált
több mint 15 éve
Fórum hozzászólások
2 390




Utolsó 10 fórum hozzászólás

1 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Edzői gyépé harc és védelmi dominancia, @ Packers

A bye week után a védelem összeszedettebb lett, mint a megelőző meccseken volt és kiegészült visszatérő játékosokkal és Philipps-szel, mint új igazolással. Az offense viszont visszavedlett a 3-4 meccsel korábbi állapotába kb. az egész meccsre. Nagy védelmi csata volt, ahol mind a két védelem megfogta a támadósorokat, de ehhez kellett a támadó oldalon mindkét edzői gárda részéről a nehezen érthető döntések sora. Nem kellett volna egy jó védelem ellen 500 yard és 40+ pont, de azért félidőnként a 10 pont talán elvárható lenne.

Offense

A korábbi meccsekhez képest alapvetően kiszámíthatóbb volt az offense, mert nem nagyon csavartunk rajta semmit, az ellenfél pedig jól felkészült. A futójátékoknál és a playaction passzoknál különösen jól látszott, hogy a felállások alapján sokszor jól látták a snap előtt, hogy mi fog következni. Megint nem volt koherencia, kapcsolat a játékok között, többnyire random behívott play-eknek látszottak. Nyilván van összefüggés azzal is, hogy nem tudtunk egy stabil futójátékra alapozni.

Azt lehetett érezni a játékokok felépítésén, hogy nagyon be volt tojva a stáb a passrush-tól, különösen Parsons-tól. Szerintem ez rányomta a bélyegét Hurts-re is és tőle mostanában szokatlan módon, szinte végig idegesnek látszott a zsebben, nem igazán bízott a támadófalban. Ez két sérülttel nem biztos, hogy alaptalan volt, de a valóságban nem volt hatalmas nyomás a Qb-n. Parsons veszélyes volt, de ellene van már bőven tapasztalatunk és sikerült is ömagához képest limitálni (nem voltak meccsdöntő játékai, amire egyébként képes). Ahogy haladt előre a meccs ennek ellenére sem nyitottuk ki jobban a playbook-ot és ezzel nagyon a védelem kezére játszottunk, mert gyengébb passrush mellett is könnyen lefedezték a route-okat.

A biztonsági játékkal összefügg, hogy sok olyan play volt, ahol csak 3 elkapó futott route-ot, így jelentős fölényben volt a védelem és könnyebben meccselte ezeket a kombinációkat. A rövidebb route-okat végig agresszívan támadta a védelem, mégis nagyon sokáig tartott mire megtaláltunk a hosszabb route-okat, amik így megnyíltak (volna) a passzjáték előtt (seam, deep out, post stb.). Talán egy empty-s játékunk volt, ezt a felállást ezen a meccsen szinte teljesen hanyagoltuk.

Több rossz időben jött büntetés, false start, delay of game volt. Az egyik alkalommal későn álltak fel a snap-hez (valószínűleg megint késett a játék behívása), emiatt 3. és 7-ből, 3. és 12 lett, amit egy futójátékkal akartunk orvosolni, így csak mezőnygólt rúghattunk first down helyett.

Mindezek ellenére mindent vitt szerintem a sorozatos hülye vagy egyszerűen értelmezhetetlen szituációs döntések sora.

3. és hosszúra több teljesen normál meccs szituációban is futottunk, amivel kb. feladtuk a játékot (3. és 14., 7 yardos futás, Shipley; 3. és 6, 2 yardos futás, Shipley; 3. és 12, 4 yardos futás, Shipley). Ilyen elakpókkal szerintem bűn, hogy meg sem próbáljuk elérni a first down-t. Az csak egy évben 1-2-szer fordul elő, hogy a futó megfutja a szükséges yardot ilyen 3. down-os helyzetekből.

Az első félidő végén időkérésekkel a zsebben 11 mp-cel az órán 3. és 6-nál futunk egyet Shipley-vel 2 yardért a saját 39 yardon, bezzeg 4. és 4-nél 5 mp-cel az órán még passzolunk egy hosszabbat. Egy kevés pontos meccsen lehetett volna passzolni már a 3. down-nál is, hátha sikerül mezőnygól távolságba jutni, nem pedig feleslegesen elvenni az időt a futással.

A meccsvégi produkció is egyedi volt az biztos. Az utolsó előtti támadó drive-ban rendben, hogy 2:30-cal a vége előtt passzokkal próbáljuk elérni a first down-t, mert nagyon rá voltak állva a futásra és egy sikeres first down nagyon közel vitt volna a győzelemhez. Viszont az utolsó drive-ban nagyon nem tudtunk eldönteni, hogy mit akarunk órát ölni vagy first down-t szerezni és befejezni a meccset. Ebből az lett, hogy három kiszámítható futás és 4. down-ra egy hosszú passz Brown-nak, aki az első negyed óta jegelve volt. Nem tudom milyen analitika mondta itt a passzjátékot, de ha az időjárás miatt nem rúgnak mezőnygólt, akkor a punt jobbnak látszott volna szerintem, hátha beszorítjuk 10 yardon belülre az időkérés nélküli ellenfelet. Így a turnover on downs miatt kevésen múlott, hogy nem kerültek biztos mezőnygól távolságba 1-2 passzal.

Az offense vezeti a ligát 3&out-okban és rendszeresen sikerül eltüntetünk a legjobb elkapónkat a pályáról, nagyrészt a játékhívásokkal. Ez a két tényező önmagában komoly probléma és rossz fényt vet Siriannira/Patullora.

Még szerencse, hogy a Packers felvette a kesztyűt és legalább akkora hülye hívások voltak, mint nálunk. Több hajtépős hívás volt, de a kedvencem 1:30-cal a vége előtt 4. és 1-nél hagyták a támadókat no huddle-ből egy shotgun futás megpróbálni, ahelyett, hogy időt kértek volna és behívnak egy biztosabb play-t. Még akkor sem juttott senkinek eszébe időt kérni, amikor a védelemből a snap előtt bekiabálták, hogy milyen play lesz. A legszebb az volt, hogy ha sikerült is volna játék, visszafújták volna szabálytalan formáció miatt.

Quarterback

Hurts-nek közepes meccse volt, a játékhívások eléggé visszafogták szerintem, de ő is a szokásosnál bizonytalanabb volt. Többször volt, hogy nem állt bele jól a passzba, ezért pontatlan lett. Sajnos, amikor ilyen kockázatmentes a passzjáték, akkor tőle állandóan a hibátlan játék az elvárás, ami nem túl fair, mert a többiek viszont elég sokat hibáznak. Amikor viszont nagyon kellett, akkor elsősorban ő volt, aki meg tudta mozdítani az offense-t.

Két fájdalmasabb play volt a számomra. Az egyik a fumble. Ez volt az egyetlen empty formáció és nagyon jól működött (persze, hogy nem próbáltuk újra). Sokkal nagyobb terület nyílik, mint amikor zárt felállásban vagyunk. Könnyed first down lenne az eredmény. Nem tudom igazán hibáztatni Hurts-t, mert nem elővigyázatlan a labdával. A védő éppen rá tud csapni a labdára és pech, hogy egy másik védő Hurts alatt van, így esélytelen, hogy leérjen olyan testrésze, amivel halott lenne a játék. Azért fájt inkább ez a play, mert az első félidő egyetlen jól felépített drive-ját záruk le pont nélkül, pedig ebben a támadó sorozatben benne volt a TD esélye is.

Ez már jobban felróható Hurts-nek. Egy fake toss és végre lejöttünk a rövid passzokról, amire itt is rámozdult a védelem, így Calcaterra a seam route-on üres területen marad. Ez nagyon rossz passz, pedig potenciális TD-szerző helyzetbe kerültünk volna a redzone-ban.

Viszont amikor nagy szükség volt rá, megint higgadtan megoldotta a kulcspasszt. Ez egy jó hívás volt, közvetlenül Barkley nagy játéka után bátran hívtak egy hosszabb lefolyású játékot. Dig/post vagy másnéven Mills koncepció. Igazából cover1 ellen az igazi, de itt is működött cover 4-nél. Az egyik safety-t hozza döntési helyzetbe, hogy besegít-e AJ ellen a dig route-on vagy a másik safety-nek segít a post ellen. Az előbbi mellett dönt, így mehet a mély passz Smith-nek. Ő pedig túl gyors ahhoz, hogy a másik safety követni tudja. Kicsit rövid a passz, de ahhoz elég jó, hogy Smitty túlugorja a védőt.

Egy szép menekülés és rögtönzés 3. és 10-nél. Steen-t rögtön megveri Parsons, így a behívott play-nek már annyi, de Hurts felismeri, hogy azonnal menkülni kell. Keresi a passz lehetőségét és Shipley szépen segíti ki a first down-ért.


Offensive line

Összességében elég jó volt a támadófal teljesítménye. A film alapján jobban néztek ki, mint élőben, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy két kezdő is hiányzott a meccs nagy részében. A passzblokkolásban Parsons okozott zavarokat, különösen, amikor Steen ellen tudták küldeni a fal közepén. Ő volt a passzblokkolás legkérdőjelesebb pontja.

Mailata tűrhetően féken tudta tartani Parsons-t, de a két büntetése lerontja a teljesítményét valamennyire. Fred Johnson több, mint jól szállt be Lane helyett és egyáltalán nem számított gyenge pontnak a falban. Toth nem volt annyira jó, mint az előző meccsen, de elfogadhatóan helytállt. A Packers védelem jobban odafigyelt az ő mozgatásával járó játékokra. Dickerson jó állapotban volt és az ő és Mailata oldalán mentek a valamennyire eredményesebb futások.

Futás blokkolásban nem elsősorban az elhibázott blokkokkal volt gond, hanem azzal, hogy a védelem könnyen olvasta a snap előtt, hogy futás következik és elözönlötték a LOS-t. A meccs elején voltak sikeresebb futások, de fokozatosan elvesztették a hatékonyságot. Miután L. Johnson lesérült, nem tudtunk extra OL-os felállást alkalamzni, hanem jöttek a 3 TE-es játékok, amelyek nem működtek jól (megint).

A meccs elején voltak sikeres futásaink 6 OL-os felállásokból. Itt mindenki megoldja a blokkját, Barkley pedig jól olvassa, hol nyílik terület a falban.

Granson és nem Latu van a pályán fullback-ként, de ő és F. Johnson nem tudják elosztani, hogy kit blokkoljanak, így a LB érintetlenül tud átmenni. Pedig benne volt a nagyobb játék lehetősége.

A meccs vége felé, amikor Lane vissz tudott jönni újra elővettük a jumbo csomagot, de akkor már könyvből olvasták mi következik. A safety már a snap pillanatában megindul és blokkolatlanul tud érkezni a backfield-re.


Wide receiver, tight end

A szokásosnál pontatlanabb passzjáték miatt eleve kevesebb jó labdát kaptak és az ellenfél védelme többször jól vette fel a route kombinációkat, kevés területet adva nekik. A számok alapján jelenleg Devonta Smith a WR1, és ő az, akire leginkább számíthatunk, ha egy first down kell vagy egy mélységi elkapásra van szükség. A felé menő 7 passzból 4 elkapás lett, amiből 3 first down, 1 TD.

A liga egyik legjobb skill személyzetével ellátva tényleg vicc, hogy 3. és hosszúra mennyiszer futunk. Pedig nagy dolgok történhetnek, ha megpróbálunk passzolni. Smith tökéletesen futja az out-ot 3. és hosszúnál, sima first down.

A Packers nagyon el akarta venni a rövidebb útvonalakat, de ha Hurts itt jobb ütemben ereszti el a labdát, akkor lehetett volna sikeres passz. Amikor Smith fordul, már úton kellene lenni a labdának, de Hurts egy ütemmel később dobja, így pedig a cornernek már van ideje odaérni. Egyébként nem működik a passzjátékunk olyan route kombinációknál, amikor az összes route curl vagy comeback.

Meg lehet érteni Brown fruszrációját, mert túl sok olyan játék van, ahol őt inkább elterelésként használják, így igazán nincs esélye labdát kapni. Ugyanakkor továbbra is ő az, akire a legjobban figyelt a védelem és már fentebb is láttuk, hogy elsődlegesen az ő irányába segítettek be egymásnak a DB-k. Kevés olyan játékot futtatunk, amellyel könnyebben üresbe vagy 1-1-es helyzetbe kerülhetne, pl. motion, bunch formáció, ahol nehezebb kisegíteni a védelemnek az elkapó ellen.

Brown-nak mindössze 3 célbavétele volt, amiből 2 elkapás lett, mindkettő az első drive-ban. Ezt követően csak a meccs végé ment felé a hosszú passz. Eleve úgy tűnt, hogy számított erre a védelem, ráadásul nem is volt túl jó a passz, mivel nem ment eléggé a pálya széle felé, így nem lehetett ugrani érte.

Ennél a play-nél játékba lehetett volna hozni Brown-t, üresen van a drag route-on, de Hurts nem érzi kényelmesnek a zsebet és túl gyorsan lemond a passz lehetőségéről. Lábbal legalább így is pozitív játék volt, de Brown többet kihozhatott volna.

3. és 5-nél a védelem úgy tűnik extra embereket küld és mögötte cover-1 lesz, de a snap után visszahúzódnak és cover-2-vé alakul a védekezés. Brown lett volna az elsődleges célpont a slant route-on, és megpróbálták átverni Hurts-öt, hogy gyorsan arrafelé dobjon a szimulált nyomás miatt. A LB azonnal kisprintel a flat zónába, hogy megakadályozza a slant passzt. Hurts higgadt maradt, jó olvasás után nem kapkodott és továbbment a következő célpontra, aki üresen volt Smith személyében.


Goedert használatára most nem volt lehetőség a redzone-ban, mert nem nagyon mentünk el addig. Viszont a mezőnyben így is hasznos tudott lenni, mert 4 célbavételéből 3 first down-t hozott.

A második félidőben végre néhány játéknál beküldük az elkapókat a rövidebb zónák mögé. A védelem megint a rövid passzt keresi, de Goedert egy szinttel mélyebbre megy, ahol van hely a zónák között.

Erre a hívásra is számított a védelem. Playaction-ből egy levels kombináció, de a 3 elkapóra 6 védő jut. Jó ötlet volt Goedert-től, hogy megállt, mert ha tovább megy, belefutott volna a coverage-be. Kockázatos így visszafelé dobni, de ezúttal sikerült. Sima first down lehetett volna, ha Goedert előre indul és nem próbál még több yardot kihozni belőle.


Running back

Barkley-nak a meccs elején több területet tudtak nyitni, de a későbbiekben, különösen amikor az órát kellett volna ölni a védelem már hatásosan lezárt minden lehetőséget. Ahhoz, hogy hatékonyabbak legyünk a végén, ki kellett volna fárasztani a védelmet, de mindössze két 6 percél hosszabb drive-unk volt, így pedig nehéz. A hosszú elkapásának köszönhetően Barkley így is meg tudta haladni a 100 scrimmage yardot.
A negyedik negyedben ezzel lezárhattunk volna, ha Parsons nem vágja fel Barkley-t. Elég nagy üres terület volt előtte. Ez még labdarúgásban is sárga … 😊

A TD előkészítésében is döntő szerepe volt Barkley-nak, ezzel a nagy játékkal (utána jött a TD passz). A 2x2-es felállásból szokásosan senki nem volt üresen. Hurts-nek jár a dicséret, mert nyugodt tudott maradni a blitz ellenére is és higgadtan megkereste a checkdown opciót, a fal pedig biztosított neki elég időt. Csak azért kellett izgulni nehogy elejtse a passzt, utána ekkora területtel már nem gond neki a nagy játékot megcsinálni.


Defense

Először adott le a védelem az előző szezonhoz hasonló domináns teljesítményt. Minden feladatot sikerült jól megoldani, csak a szerzett TD után a következő drive-ban benyelt TD vetett némi árnyékot. Persze ismerve a csapatot, mindenki tudhatta, hogy TD-t fognak kapni, hogy izgalmas lehessen a vége.😉

Az egyik fő feladat Jacobs lefékezése volt, ahogy az ellenfélnek Barkley limitálása. Ezt sikerült elfogadhatóan abszolválni. A másik az volt, hogy Love-ot bizonytalanságban tartsuk a zsebben, ami talán még jobban sikerült.
Az első alkalom volt a szezonban, amikor tényleg domináns front7 teljesítményt láttunk, beleértve az edge pozíciót is. Ennek nem meglepő módon döntő szerepe volt abban, hogy a védelem szinte végig kontrollálta a meccset. Nagy pluszt jelentettek a felépülő, visszatérő játékosok és az újonnan érkezettek közül Philipps, aki egyből kulcsjátékossá vált.

Cover-ben megint jó megoldásokat választott Fangio. Alap, sokat használt coverage sémái zónavédekezésben a cover-6 és a cover-4 (quarters). Az előző összefoglalóban volt szó a cover-6-ról. Ezen a meccsen megint csavart ezen egy kicsit és több cover-8-at játszottunk, ami a split field coverage egyik változata, lényében a cover-6 tükörképe, de eddig keveset láthatták tőlünk az ellenfelek. Míg a cover-6 esetén a pálya erős oldalán (ahol a több elkapó van) van a quarters coverage (cover-4) és a gyenge oldalon a cover-2, addig a cover-8 ennek fordítottja, tehát az erős oldalon van a cover-2. Ezzel könnyebben össze lehet zavarni az irányító olvasásait.

Defensive line

A védőfal a meccs nagyobb részében uralni tudta a LOS-t, főleg a Packers támadófal belső hármasát tartották nagy nyomás alatt. Ezen a meccsen többet volt 4 védő a LOS-en, ami azt jelentette, hogy főleg Carter-t és Ojomo-t használtunk, míg Davis-nek a szezonben először került 50% alá a snap aránya.

Carter gyakorlatilag végigtolta a meccset, mindössze 5 snap erejéig volt az oldalvonalon. Ennyi játékidő mellett jó jel, hogy most játszotta az eddigi legjobb meccsét az idényben. Korábban is megvoltak a kiemekledő játékai meccsenként, de sok volt köztük az üres járat. Ezen a meccsen jóval konzisztensebb volt. 5 pressure mellett fontos, hogy ezúttal futás ellen is ő volt a legjobb, ami nem volt a legerősebb oldala a szezon során.
Duplázzák Davist és Ojomo-t, de Carter egy az egyben a más sokszor látott mozdulatával azonnal megveri a guard-ot, ráadásul még a duplázások sem túl sikeresek.

Carter és Ojomo közötti twist jól sikerül, így Carter blokkoló nélkül tud Love ellen menni és kikényszeríti a pontatlan passzt.

Amikor nem tudta átvágni a kettős blokkot, akkor is hasznosította magát. A meccsen két passzt is le tudott ütni. Vannak forrófejű dolgai, de megvan az intelligenciája a pályán ahhoz, hogy átlássa a játékokat.


Ojomo sem maradt el nagyon sokkal Carter-től. A 6 nyomásgyakorlással (2 Qb hit) a legjobb belső passzsiettető volt és futás ellen is megvoltak a fontos játékai. Ennél a játéknál ő az aki, betör a backfield-re és összezavarja a játékot, a többiek pedig feltakartják a futót.

Carter-éhez hasonló a mozdulat, csak Carter-é látványosabb szokott lenni. Így is meg tudja ütni Ojomo a Qb-t, Carter pedig beleüt a passzba.


A 4. és 1-es megállításnál Phillips és Blankenship aratták le a babért a TFL-lel, fumble recovery-vel, de Ojomo és Carter csinálták a nehéz munkát a falban. Ennél a play-nél kiabálta be Ojomo több másodperccel a snap előtt, hogy mi lesz a játék (inside zone az ő irányába). Igaza is volt, és át tudott vágni a guard és a tackle között, Carter pedig visszanyomja a másik guardot, így Jacobs kénytelen irányt váltani, egyenesen Phillips-ék karjaiba.

A hangos verzióban lehet is hallani Ojomo-t. Szerencsére senkinek nem jutott eszébe az offense részéről, hogy időt kérjen … 😉


Edge rusher

A friss erők érkezése meglátszott ezen az alakulaton, végre lehetett jobban forgatni a játékosokat és Phillips nagy pluszt hozott az egységbe. Ennek eredményeként 13-szor gyakoroltak nyomást Love-ra, amiből 5 Qb hit és 2 sack volt.

Phillips azonnal első számú edge játékossá lépett elő, aki a snap-ek csaknem 80%-ában a pályán volt. Ez mutatja Fangio bizalmát és azt is, hogy sokmindenre emlékezett a rendszerből, így gyorsan felvette a fonalat. Nem csak az irányító siettetését bízták rá, hanem a futás ellen is pályán volt, sőt Qb spy is volt néhány játéknál.
Ennál a játéknál Phillips, aki betolja a TE-t a bullrush-sal, de nem tudja befjezni a játékot. Viszont a másik oldalról érkező Hunt elől már nem tud elszökni Love.

Nem csak az irányítót tudja üldözni rá lehetett bízni a fal szélének őrzését is. Jól válik le a RT-ről és szerelni tudja a futót.

Hunt-ot frissebben tudták tartani a mélyebb rotációval. Meglett a második sack-je is az idényben, és ő passrusher-ként sokat profitálhat Phillips ittlétéből. Futás ellen is megbízható volt. Jó az első lépése és ezt kihasználva beugrik a B lyukba a guard és a tackle közé, senki nem tudja felvenni.


A sérülésből visszatérő Nolan Smith játékideje még limitált volt (28%), bár eredményes (1 sack, 2 Qb hit, 2 szerelés), gondolom nem akarták nagyon terhelni. Graham lehetőségei is érthető módon korlátozottak voltak (10 snap, 1 pressure).

Smith ennyi lehetőségből is begyűjtötte az első sack-jét a szezonban. Ez a jó coverage-nek köszönhető nagy részben. Cover-1 robber vagy más néven rat, ahol az egyik LB vagy safety (ebben a playben LB) feladata, hogy kémlelje a kereszirányú route-okat és segítsen ezeket kettőzni. Nem is talál senkit Love, miközben Dean részéről érkezik a középső nyomás és végül Smith tudja levinni a Qb-t.


Off ball linebacker

Dean-en úgy látszik nem hagyott nyomot a sérülése, és nagyon gyorsan kezd top formába jönni, amit ezen a meccsen is bemutatott. Baun a komplettebb LB, de Dean a védelem szellemi vezére, ez eléggé egyértelmű abból, ahogy viszonyulnak hozzá a társak. Ez majd érdekes kérdéseket fog felvetni a szezon után, mivel Dean-nek lejár a szerződése.

Baun és Dean együtt 15 szerelést gyártottak, Baun vezette a csapatot szerelésekben (8), de Dean volt, aki ezen a meccsen a nagyobb játékokat szállította.

Dean futás elleni védekezése a legjobb a LB sorban. Intelligens és különösen jól olvassa a futójátékot, sokszor ő az első, aki a futás útjába tud állni. Kicsit még rozsdás abból a szempontból, hogy néhányszor előfordult, hogy a gyors reakciója ellenére nem tudta befejezni a játékot mínuszos szereléssel.

Dean az irányító siettetésében eredményes volt (ez mindig is az erőssége volt), mindössze 4 passrush snap-ből hozott össze egy sack-et és egy hurry-t. Ezzel a sack/fumble-lel potenciális pontokat vett el az ellenféltől.

Campbell a snapek egy részét megint edge poszton töltötte, de ott nem az igazi, viszonylag könnyen leblokkolták TE-k is. Ugyanakkor off ball poszton jóval magabizosabb volt, de Dean rutinos védőként több snap-et kap nála. Passz védekezésben volt egy DPI-je egy hosszabb passznál, amikor egy kicsit korán nyúlt oda a TE testére/kezére, mert nem látta, hogy mikor jön a labda.
Off ball pozícióból jól válik le a blokkról és buktatja fel Jacobs-t a résben, Baun pedig biztosítja a szerelést.


Cornerback

A secondary jó munkát végzett Mitchell vezetésével, aki 7 célbavételből mindössze 2 elkapást engedett 24 yardért és 2 passzba is beleütött.

Ez a split field coverage-et is Mitchell teszi lehetővé, mert képes egyedül végig követni az elkapót safety segítség nélkül. Így a pálya másik oldalára tud koncentrálni minkét safety.

Cover1 man, a mélységi safety-n kívül mindenki egy elkapót követ. Nagyon nehéz ennyire szorosan tapadni egy in-route-ra, ahogy Mitchell csinálja.

Q oktató videó 😊

Jackson tudta stabilizálni a játékát erre a meccsre. Bár 6 célbavételből 4 elkapást engedett, de mindössze 23 yardot adott fel ezzel. A fizikális játék néha hiányzik nála, de ennél a passznál szépen odatette magát és gyorsan leszűkítette a távolságot, megcsinálta a szerelést.

DeJean-nak cover-ben gyengébb meccse volt (6/5, 41 engedett yard), de futás ellen és a szereléseknél a szokásos szintet hozta, amit szintén fontos a slot-ban.

Safety

Mukuba újabb jó meccset hozott cover-ben, nem is ment felé túl sok labda. A meccs végén lett volna esélye akár le is szedni Love egy hosszabb passzát, előbb ért hozzá, mint az elkapó, de kicsúszott kezéből. Futás ellen sem hibázott szerelést. Ennél a játéknál Graham még elhibázza a szerelést, de Mukuba és DeJean jönnek biztosítani.

Blankenship kiharcolt egy fumble-t és futás ellen sokszor tudott besegíteni. Itt Campbell sikeresen elállja az A-lyukat, ezért a futó kénytelen kivágni a B-lyuk felé, ahova már érkezik Blankenship mélységből.


Szerkesztette: BleedingGreen


3 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Nem tudom hányszor kellett megnyernie a meccset a védelemnek, az offense tehetetlensége miatt. Hol van már az az idő, amikor a labdát 5 perccel a vége előtt megkapva a támadók meg tudták ölni az órát.
Sajnos a bye week inkább rossz hatással volt az offense-re. Visszavedlettek korábbi formájukba, beszari játékhívások (3. és hosszúnál automatikus középső futás 😀) , WR-ek hanyagolása, rossz kivitelezés, büntetések.
Mindegy, megvan a W egy nehéz környezetben. A hét végén ez viszont kevés lehet hazai pályán.


8 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Végre egy teljes meccs, vs Giants

Első alkalommal sikerült ebben a szezonban végig kiegyensúlyozottan játszani, ami nagyban köszönhető a jó gamepan-nak és játékhívásoknak. A sérültek helyére lépő játékosok jó teljesítménye is segített. Persze lehet mondani, hogy az ellenfélnek gyengébb volt a kerete, de két fordulóval ezelőtt is gyengébb volt, mégis elég simán kikaptunk. Arra kérdésre is választ kaptunk, hogy felpiszkálta-e a játékosok büszkeségét az előző meccs, ahol fizikálisan is alulmaradtak. Szerencsére ezúttal sokkal jobban odatették magukat.

Offense

A múlt héten már leírt fejlődés volt tapasztalható a gameplan-ben és a játékhívásokban:
futásban több gap séma, kevesebb zóna, 2 TE helyett extra támadó falember, több center alóli passzjáték, playaction, empty felállások. Több egymásra épülő játék, egymásból kifejlődő játékok, így a drive-ok nem csak ötletszerűen egymásra rakott play-ekből álltak
Ennek is volt köszönhető, hogy az ellenfél védelmét szinte végig sikerült bizonytalanságban tartani, szemben ez előző meccsünkkel, ahol sokszor úgy nézett ki előre tudják mi következik. Egy adott felállásból – főleg center alól – végre a play-ek szélesebb választékát futtattuk. Amik továbbra is hiányoznak a repertoárból a tervezett Qb futások (talán majd az igazán éles meccseken).

Nagyon fontos volt az is, hogy korán sikerült a futójátékot beindítani és végig hatékony tudott maradni a futójáték. Nem nehéz meglátni az összefüggést az első komplett meccs és a működő futójáték között. Jó, hogy a stáb kitartott a futás mellett, amikor a meccsre készültek és nem csábította el őket, hogy a secondary-ban két kezdő játékos is sérült volt az ellenfélnél.

Quarterback

A futójáték mögött és Brown hiányában kevesebb kockázatvállalás volt a passzjátékban, mint a Vikings ellen. Hurts nagyon hatékonyan és rizikó nélkül passzolgatott, néha még a vállalható kockázatokat sem vállalta be. 75%-os passzpontossággal dolgozott és a középtávú passzoknál hibátlan volt (4/4, 63 yard). Korábban láthattuk, hogy tud szenvedni a passzjáték, ha 10-20 yard közötti passzok nem működnek.

Devonta Smith-szel nagyon összhangban voltak. Látszott, hogy egész héten tudtak arra készülni, hogy Brown nélkül kell játszani. Dotson route futásai továbbra sem megbízhatóak, így Hurts főleg Smith-re támaszkodott, a redzone-ban pedig Goedert-re.

Volt néhány kisebb hibája, amelyek szerencsére nem befolyásolták a meccset. Egy 16 yardos sack jórészt az ő lelkén száradt, illetve egyszer nem dobta el a tisztán lévő Smith-nek a passzt, ami biztos TD lett volna.

Center alóli playaction. A secondary cover1-man-t játszik, ami ellen a leghatékonyabb a passzjátékunk. A linebacker-ek ráugranak a playaction-re, így a pálya közepe üresen marad. A post/cross route kombináció jól működik, safety kénytelen a post-ot futó Dotson-ra segíteni, így Smith egyedül marad a CB-vel és egy ilyen route-on, amikor ennyi helye van, őt szinte lehetetlen megfogni.

Az extra passz-siettetés általában nem kifizetődő ellenünk. A 6 emberes blitz ellen jó ellenszer volt ennél a play-nél, hogy Barkley nem maradt hátul blokkolni, hanem kimozog az őrizetlenül hagyott flat zónába. Hurts higgadt maradt és az üresen érkező védő fölött gyorsan ki tudta passzolni a labdát. Ezeket ma már természetesnek vesszük, de nem volt olyan rég, amikor ilyen helyzetekre nehezen találta a csapat a megoldást.

Az RPO nem feltétlenül Hurts legnagyobb erőssége, de ennél a játéknál tökéletesen olvassa a jobb oldali edge rusher-t, aki rámozdul futójátékosra, ezért Hurts visszahúzza a handoff-ot. Smith rub route-ja a másik kulcs, éppen csak annyira zavarja a két DB-t, hogy nem fújják le szabálytalanságnak, de Goedert szabadon tud kijutni a backfield-ről. RPO-hoz képest hosszú lefolyású játék, ezért fontos volt az is, hogy a támadófalból senki ne fusson be látványosan 1 yardnál mélyebbre a LOS mögé egy büntetésért.

Ebben a szezonban kevésszer látunk hasonlót Hurts-től. Nem működik jól a route kombináció sem, mert Goedert curl route-ja nem dobható, míg Smith-nek a deep cross útvonalon csak akkor lehetne dobni, amikor Hurts már nyomás alá kerül. A játék elején az 5 emberes passrush-t jól felveszi a fal, de kicsit késleltetve jön a safety blitz és rá már nem jut blokkoló. Hurts megpróbál menekülni, de be nem igazán van helye. Utólag jobb lett volna, ha ledobja a futó lábához a labdát, de láttuk már szorult helyzetből kibújni, így nem kövezném meg, mert itt is megpróbálta. (A meccs után sok szó volt a bírókról, meg bedobott/be nem dobott szabálytalanságokról. A falak kapcsán nekem ezekkel különösen nincs kedvem foglalkozni, mert játékonként tetszőlegesen lehet találni belőlük. A mellékelt példa, hogy ennél a playnél Steen-nel szemben van egy látványos szabálytalan kézhasználat nyakra/fejre, ami lehetett volna 10 yardos bünti is.)

Bár 3. és 9-nél megfutja a first down-t, de előtte kihagy egy TD lehetőséget Smith felé és benyel egy elkrülhető ütést. Empty felállás 5 lehetséges elkapóval. A felállás bal oldalán egy trips kombináció, amit gyakrabban kellene használnunk. Teljesen össze is zavarja a Giants zóna védekezését és Smith megint bántóan üresen marad a védelem mögött a deep cross route-on. Hurts valószínűleg a rövidebb route-okra fókuszál a first down vonal közelében, így nem veszi észre mögöttük Smith-t. A fal bőven adott időt, ez egy könnyed ívelés lehetett volna Smitty-nek.


Offensive line

Ebben az idényben először nyújtott kiegyensúlyozott teljesítményt a támadófal egy egész meccsen keresztül. Fontos szerepe volt ebben a futásblokkolás feljavulásának, amivel a legtöbb problémánk volt az eddigi meccseken.

A javulásban valószínűleg szerepe volt annak is, hogy egészségesebb volt a támadófal. Dickerson az egy meccses pihenő után jobban mozgott, mint a megelőző mérkőzéseken. A szintén nem teljesen egészséges Jurgens helyett Toth kezdett, aki bár alacsonyabb szintet képvisel, de legalább nem sérülten játszott. Toth-ot illeti a legnagyobb elismerés, mert csere centerként igazán összeszedett teljesítményt tett le és a fal egyik legjobbja volt, főleg futás blokkolásban. Lehetett tartani attól a meccs előtt, hogy Lawrence megeszi reggelire, de egyáltalán nem ez volt a helyzet és Toth jól helytállt a nem gyenge Giants védőfal ellen. Ebben szerepe volt annak is, hogy normálisan rá tudtak készülni arra, hogy ő fog kezdeni és nem meccs közben kellett beszállnia a posztra. Végre olyan blokkolásokat kértek tőle, amik a képességeinek megfelelnek és inkább a mozgékonyságára építettek, nem a (nem létező) erejére.

A fal közepe Steen-nel kiegészülve vitte a prímet futás blokkolásban, míg a két OT-nek sikerült Burns-éket féken tartani annyira, hogy Hurts-nek általában elég ideje volt dobni. Fred Johnson ezen a meccsen 14 snap-et kapott 6. OL-ként főleg a futójátékoknál. és nagyban segítette is futások sikerességét.

Az előző szezonban sokkal többször láthattunk ilyen játékokat, de nem lehet megunni. 😊 Végre nem bonyolítjuk túl a blokkolást. 6 OL + TE is a pályán van. Nem zónázunk, hanem duo koncepciót játszunk, amikor a támadófal a play irányában igyekszik kettőzéssel kivenni egy vagy két védő falembert. Nem fő cél, hogy leváljon az egyik támadó falember a kettős blokkról, mint a zónázásnál, hanem alapvetően a RB feladata, hogy az erős oldali LB-t olvasva eldöntse, hogy melyik résbe kell bevágnia. Viszont annyira jól sikerülnek a kettőzések (Johnson&Johnson, Toth és Dickerson), hogy mindkét duplázás után még a két LB-t is sikerül leblokkolni. Sőt Dickerson ténylegesen három védőt blokkol le. Steen is kulcs blokkot csinál meg, mert egyedül tudja feltartani Lawrence-t.
Barkley-nek „csak” annyi a feladata, hogy jól olvassa a playt és lehúzzon a safety mellett, aki rossz szöget vesz fel. Barkley sebessége, irányváltásai semmit sem koptak tavaly óta. Ha jó blokkolást kap, akkor ez a vége.

Sokan nem értettük, hogy miért nincs több gap séma és húzásos blokkolás. Most végre elővettük ezeket is. A pin/pull blokkolások eddig is sikeresek voltak, és ezen a meccsen ez volt az egyik fő fegyver futójátéknál. Toth-ot húzzuk ki center-ből és Dickerson feladata, hogy odaszögezze a NT-t. Tökéletesen működik, Toth feljut a második szintre és könnyen kiszedi a LB-t a játékból.

A screen nem nagy fegyverünk, de már láttunk egy-két jól kivitelezett screen-t ebben a szezonban. Sokkal jobbak a screen-ek, ha az OL tud blokkolni a játékhoz, mert jól blokkoló WR-ek nem nagyon vannak nálunk.
2. és 12-nél váratlanul éri a védelmet, és 2x2-es felállásokból nem lehetett még screen-t látni tőlünk. Így cover2-es zóna védekezés van, mélyebben hátrahúzódó LB-rel. Jó a screen kivitelezése, mert épp eléggé feltartják a védőfalat, ahhoz, hogy ne olvassák le egyből a screen szándékot. A center és a két guard is ki tud jutni az üres területre. Toth és Steen is védőt talál (eléggé fájhatott nekik) és nagy helyet csinálnak Barkley-nak.


Wide receiver, tight end

Brown távollétében Smith-re hárult lényegében a WR1 és WR2 feladata is, mert Hurts nem nagyon kockáztatott más elkapókkal. Szerencsére Smith-szel nem tudott mit kezdeni a komplett secondary. 9 célbavételből 6 elkapás 84 yard, 5 first down lett a vége.

Smitty alaposan befűzte az oktatófilmet ezen a meccsen, a route futásai, irányváltásai könnyedek, semmi erőlködés.

Dotson továbbra sem egy konzisztens route futó, és nem tud mindig kellően elszakadni a védőktől, így Brown hiányában sem kapott több labdát Hurts-től, mint általában. Persze, ha hátrányba kerültünk volna, akkor lehet, hogy más lett volna a helyzet, mert többet kellett volna passzolni és kockáztatni.

Egy példa: double post a bal oldalon Smith-től és Dotson-tól. Dotson a slot-ból indulva nem tudja igazán elvonni a két safety figyelmét, mert nem elég határozott a futása, nem fenyegeti azzal a védőket, hogy mögéjük kerül az endzone-ban. Ezért az egyik safety időben le tud váltani róla és besegíteni Smith útvonalára, így nem marad ablak, ahova Hurts dobhatna.

Viszont benne vannak az ilyen bravúros elkapások is Dotson-ban. Már nem az első nehéz elkapása, mióta nálunk van. 6 emberes blitz ellen már máskor is használt 4 vertikális útvonal. Itt meglehetne a szeparáció. Ha Hurts ezt az oldalvonalhoz tudja dobni, az könnyebb elkapás lehetne. A fal tart, de már tolják hátra a centert, ezért Hurts nem áll bele rendesen a dobásba az elöl lévő lábával, így lesz rövidebb passz. A corner is jó pozícióban van, de Dotson túlugorja és jobban tud koncentrálni a labdára.
Érdemes nézni a másik szélen Smith stop-and-go-ját Banks ellen. Az de piszkos 😀 😀 Valószínűleg elsődlegesen a pálya bal felét kellett olvasni a Qb-nak, ahol Dotson egy tapasztalatlan fiatal CB ellen ment, ezért nem vehette észre a könnyű TD-t a másik oldalon.

Egyébként Dotson hajlamos bravúros elkapásokra. Már az egyetemen is hasonlóakat csinált.

Goedert a redzone-ban ezen a meccsen is komoly fegyver volt. Eddig ebben a szezonban kevesebbet használjuk a mezőnyben, viszont a redzone-ban több passzhoz jut, mint a korábbi években. Utóbbi egy pozitív fejlemény, mivel sokat hiányoltuk régebben, hogy a méretét és fizikalitását keveset használjuk ki a vörös zónában. A most elkapott TD-kel idén már 7 TD-nél tart, ami kettővel több, mint az eddigi legeredményesebb szezonja.

Zero blitz-et mutat a védelem a snap előtt, de a snap után visszahúzódnak és csak 4 emberes passrush lesz. Hurts nem kapkod és megdobja a quick slant-et Goedert-nek, mielőtt a LB-nek lenne esélye belépni a passzsávba. A DB túl messze helyezkedik, kb. 5 yard-ra, de quick slant-nél 2 yard után már megtörténik az irányváltás, így nincs esélye odaérni, és 4 yardról már beviszi magával a védőt Goedert.


Running back

2013 óta először fordult elő, hogy két futójátékosunk is 100 futott yard fölé jut egyazon meccsen (2013-ban a Bears ellen McCoy és Bryce Brown tette meg ezt). Barkley-nak ez volt az első 100+ scrimmage yardos meccse a szezonban. A 150 futott yardjához csak 14 labdacipelés kellett, amit 3 negyed alatt ért el, mert a harmadik negyed végén meghúzta a combját és óvatosságból leültették.

Ez volt az a játék, ahol Barkley meghúzódott. Újabb nagyon szép gap séma, pin/pull koncepcióval, ezúttal center-tackle húzással. Barkley türelmesen megvárja a kialakuló folyosót, mielőtt megcsinálja a cut-ot. Még Calcaterra is megtáltosodott, Goedert-tel ketten ki tudják venni a játékból a futás irányában lévő DT-t.

Főleg center alól volt hatékony a futójáték, de volt pár shotgun-ból indított eredményes futás is. Toss játékokban (is) jó Barkely, mert ezek megmozgatják a védelmet és olyan szöget adnak neki a futáshoz, ami a handoff-nál nem lenne lehetséges. Toth egy kis induló segítséggel ki tudja venni Lawrence-t. Dickerson-nak és Steen-nek van nehéz dolga, mert reach blokkokkal nekik kell leblokkolni a második szinten két LB-t. Steen-nek túl nagy a távolság és nem ér oda a LB-re, de Barkley-nak bőven van elég helye a többi sikeres blokk miatt, hogy ellépjen a LB mellett, és így is egy sikeres pozitív futás lesz belőle.


A nagy attrakció Bigsby volt, akinek 9 carry is elég volt a 104 futott yardhoz. Ha Barkley nem sérül meg, akkor valószínűleg nem kapott volna ennyi lehetőséget, mert a harmadik negyed végéig csak 2 labdacipelése volt. Így viszont legalább láthattuk, hogy ha visszahordóként nem is, futóként lehet rá számítani. Barkley után a legjobb futónak néz ki a keretben, elég jól lát a pályán és jól olvassa a blokkokat. Bár nem nagy testű, de fizikális játékos. Némi hátrány számára, hogy elkapásban és blokkolásban nem annyira jó.

Hurts 16 yardos sack-je után jött ez a játék 2. és 26-ra. Kellett hozzá a védelem bénázása is, de a nagy részét Bigsby csinálja meg. Johnson és Goedert egymásba botlanak a fal szélén, de ez sem akadályozza meg Bigsby-t. A MIKE LB rossz szöget vesz fel és a többi védő Bigsby-ről lepattan.

Még egy fizikális futás shotgun-ból. A center-guard húzás nem tökéletes, mert egy LB átjut a forgalmon. Ez egy mínuszos futás lett volna, ha Bigsby nem teszi a földre egy stiffarm-mal a LB-t.


Defense

A védelemben pozitív változások voltak az new york-i meccshez képest, aminek köszönhetően ezúttal jobb teljesítményt nyújtottak. A két fordulóval korábbi meccshez képest visszatért Carter és Mitchell, ami a védőfalban és a secondary-ban is nagy segítséget jelentett.

Taktikailag komoly változás volt, hogy Fangio sokkal több zone match és split field sémát használt ezen a meccsen, mint az első összecsapáson. Az emberfogás akkor rossz döntésnek bizonyult, mert megkönnyítette az olvasásokat Dartnak és több lehetősége volt futásokra is, amikor a védők emberezésben hátat fordítottak neki. Ezúttal zónavédekezéssel többször sikerült elbizonytalanítani és kevesebb területe adódott a futásokhoz.
A védelem egyik fő feladata volt, hogy ne hagyják könnyen kibújni a zsebből Dartot. A nyomásgyakorlások és sack-ek sokszor inkább a secondary-nak voltak köszönhetők, amikor a coverage jól működött, Dart pedig tartogatta a labdát.

A futás elleni védekezést nagyban sikerült javítani, amiben sokat segített az is, hogy fizikálisabban játszott a front7 (talán pihentebbek is voltak, mint legutóbb). Skattebo ijesztően kinéző sérülése után viszont az ellenfélből fokozatosan elszállt az erő, így ezúttal a mi védelmünk kerekedett felül fizikálisan is.

Azért a hibátlantól messze volt a védelem. Többször is előfordult például, hogy jó 1. és 2. down-os védőmunka után 3. és hosszúra engedték meg a first down-t.

Defensive line

Amíg a Carter-Davis-Ojomo hármas egészséges és bírja energiával, addig jól megy az egységnek. Mögöttük mélység nem nagyon van, ide vártam volna egy használható rotációs játékost a csere határidő előtt.

Carter 80% körüli snap-re „esett vissza” ezen a meccsen. Az egész védelemre jellemző, így Carter-re is, hogy a nyomásokat kevésszer tudják sack-re váltani. Ez a play is jól mutatja, hogy mi volt taktika Dart ellen: bent tartani a zsebben és elvenni könnyű passzokat és futási lehetőségeket. A secondary jól fedez mindenkit, itt éppen man coverge-el. Carter-ék pedig fegyelmezettek, nincsen könnyű menekülési útvonal, így végül sikerül Carter-nek befejezni a játékot egy sack-kel.

Davis és Ojomo pont ugyanannyit voltak a pályán (52%). Mindhárom kezdő DT tudott sack-et jegyezni, így Davis és Ojomo is, amellett futás ellen ők voltak a megbízhatóbbak. Ennél a játéknál Carter kapja a duplázást, de Ojomo és Hunt időben összezárják a rést a futás előtt.

Passz szituációban Carter és Ojomo egymás mellől indul a 4-es és 5-ös technikáról és végül 6 védő is a Qb után megy. Borítékolható valamilyen csel Carter-ék részéről, ha ennyire egymás mellett vannak. A stunt végül működik, Ojomo-nak hely nyílik a fal közepén és második próbálkozásra le is zárja a play-t.

A sack-ek általában második vagy harmadik hullámban érkeztek. RPO játék lenne, amiben Dart végül megtartja a labdát. Viszont a CB blitz DeJean-tól összezavar mindent. Davis addigra átjut a guard-on egy swim move-val és le tudja vinni a Qb-t, akinek megint nem volt helye menekülni.


Edge rusher

A fal szélére már jön a várt felmentő sereg Phillips, Smith és Graham személyében, de a Giants ellenit még szűk állománnyal kellett hozni. A múltkori meccs alapján a futás elleni védekezésben kellett nagyobbat javulnia ennek az egységnek és nagyon fontos szerepük volt Dart zsebben tartásában is.

Hunt nem sokat hagyta el a pályát, futás ellen jól zárta a széleket és szokás szerint ő volt a fő nyomásgyakorló (7 pressure, 1 sack, 1 Qb hit, 1 TFL). Érdekes, hogy ezen a meccsen szinte alig használta őt cover-ben Fangio, csak 1 coverage snap-je volt.

Végre összejött Hunt első sack-je a szezonban, amit már az első meccs óta kergetett. Korábban sokszor volt olyan, hogy a jó nyomásgyakorlás ellenére nem tudta befejezni a játékot. Ezúttal volt egy kis szerencséje, mert P. Johnson tudott gyorsan nyomást gyakorolni a vak oldalról (a LT alaposan elnézte kit kellene blokkolnia), ami elől Dart még elszökött, de éppen Hunt elé került ezzel.

Azért nem hazudtolta meg magát teljesen. Egy jól bullrush-sal indul és lenne esélye levinni a Qb-t, de nem tudta befejezni a játékot és Dart végül sikeresen tud menekülni és passzolni.

5 emberes védőfal futás védekezésben. Hunt-ot nem lehet könnyen feltartóztatni TE blokkal. Be tudja nyomni a blokkolót és le tud válni róla, hogy megállítsa a futót.

Hunt mellett Uche és P. Johnson váltogatták egymást, illetve Campell-nek is voltak edge snap-jei. Johnson egy lelkes játékos, de érdemi segítséget nem jelent. Ennél a játéknál Dean megy passrush-ra és Johnson-nak kellene követnie a RB-t coverage-ben. Az eredmény nem szép, de inkább Fangio sara, ha Johnson-ra olyan feladatot bíz, amire nem képes (mellesleg elég nyilvánvaló holding Dean-nel szemben).

Uche megint hasznos kiegészítő embernek bizonyult, 4 pressure, 1 Qb hit jött tőle és majdnem volt egy sack/fumble-je, ha ezt a fumble-t videózás miatt nem vonták volna vissza. Már egy hasonlót visszavontak ebben az idényben Nix esetén, az is elég véleményes volt.


Off ball linebacker

Dean snap számai alaposan felmentek erre a meccsre és több időt töltött Baun mellett a pályán, mint Campbell. Ez magyarázható azzal, hogy mindenekelőtt a futás elleni védekezés volt a fókuszban. Több olyan play is volt, amikor mindhárom LB fent volt, de ilyenkor Campbell inkább edge poszton volt, mint off ball-ként.

Futás elleni védekezésben Dean hozta is az elvártat. Ennél a játéknál ő csinálja meg a szerelést, de Mukuba is dicséretet érdemel, mert Dean azért tud szabadon menni a futóra, mert Mukuba kiveszi előle a blokkolót.

Míg futás ellen még Dean a jobb, addig passz védekezésben Campbell. Ezért passz ellen még több snap is adható lenne neki. 3. és 7-nél nem feltétlenül indokolt Baun mellé Dean-t tenni és Campbell-t az oldalvonalon tartani. Dean elfogadható cover-ben is és ebben a játékban is közel marad a RB-hez, de még úgy is elkapás lesz belőle, hogy aluldobott a passz.


Baun-nak az előző Giants elleni meccs rosszul sikerült, de ezúttal a szokott szintjét hozta. Vezette a csapatot szerelésekben (6 tackle, 2 TFL), de a szokásos extrákat is hozta passz ellen (1 sack, 2 QB hit, 2 levédekezett passz).

Futás védekezésben ez a meccs egészen máshogy nézett ki, mint az előző. Baun az első, aki már a LOS-en fogadja a futót. A szerelésről lecsúszott, de a többiek addigra már érkeznek és lezárják a játékot. Az első Giants elleni meccsen ilyet kevésszer láttunk.

Ennél a játéknál mindhárom LB a pályán volt és mindhárman cover-be mennek hátra. Két CB van csak a pályán Mitchell és DeJean. Az összes lekapót elveszik Dart-tól, aki megpróbálja lábbal megoldani. Most viszont jó szögeket vesznek fel a védők, Baun és Hunt a LOS mögött le is viszik a Qb-t.


Cornerback

A coverage egy-két hibától eltekintve jól működött, amiben kulcsszerepe volt a CB sornak. Ez előző meccsre rányomta a bélyegét Mitchell korai sérülése, aminek valószínűleg szerepe volt abban is, hogy több emberfogást játszottunk azon a meccsen. Most viszont végig volt Mitchell, ami megnövelte a lehetőségeket a secondary-ban, mivel neki kulcs szerepe van a coverge-ek álcázásában is. Ringo new york-i szereplése rémálom volt, de ebből sikerült felébrednie és ezen a meccsen sokkal kevesebb hibával játszott. DeJean-t eleve kerülték a passzjátékban és a szokásos fizikális játékával sokat segített futás ellen.

A CB-k játékát jól jellemzi, hogy keveset dobtak közvetlenül rájuk, inkább a pálya közepét célozták és a safety-k területeit. A három corner összesen csak 5 célbavételt kapott és abból is csak 1 elkapás lett 19 yardért.

Jó példa arra, hogy Fangio hogyan akarja összezavarni a Qb-t a coverage-el. 2. és 11-nél ez a snap előtt cove4-nek néz ki (quarters coverage). A snap után viszont ez átalakul quarters-quarters-half cover-ré (más néven cover6). Ez a manapság sokat használt split field coverage egyik fajtája, amikor a pálya egyik felén másfajta coverage-et játszanak, mint a másikon. A QQH esetében a pálya egyik felén cover4-et a másik felén cover2-t játszik a védelem. Ebben a játékban a cover2-es oldalon (a képen alul) Mukubáé a deep half, így DeJean-nak nem kell mély zónába mennie, rá tud mozdulni az out route-ra. A másik oldalon Blankenship és Mitchell játsszák a quarters-t, övék azon az oldalon a két mély zóna. Dart-ot megzavarja, hogy DeJean nem húzódik vissza, hanem rámozdul az out route-ra. Nem dobja el és lejár az ideje a zsebben, menekülnie kell, Hunt utoléri hátulról.

Mitchell csak egy érvényes célbavételt kapott, ami incomplete lett (a büntetés miatt visszavont TD nem számít a statisztikába a szabálytalanság miatt). Ez is egy split field coverage, csak egy másik fajta: cover 4 az egyik felén a pályának, míg man covarage a másik oldalon, ahol Mitchell van. Mitchell press man-ből indulva végig egy az egyben van a WR-rel, safety segítség nélkül. Ez egy jó, szoros coverage, mindkét féltől van kézharc.

Hasonló lökésre Adams-re nem dobtak zászlót a Rams elleni meccsen, most meg dobtak. Ha nem dobják be, azt is el lehetett volna fogadni, a fizikálisabb felfogásba belefér. Elég véleményes volt szerintem, nem annyira egyértelmű. Volt lökés szerintem a WR-től, és a lökés után Mitchell megpróbálta visszahúzni a mez sarkánál.

DeJean-re az ilyen játékok miatt (is) szükség van a slotban. Az erőteljes játéka jól jön a futás ellen és szinte alig hibázik szerelést. Remekül időzített run blitz.


Safety

Mukuba-nak cover-ben ez volt az egyik legjobb meccse. Jól olvasta a játékot és nem váltotta el magát annyira, mint az előző fordulókban. Nem is mentek felé passzok, inkább Blankenship területét célozták. Futás ellen is megbízható volt ezen a meccsen. Ennél a játéknál mélységből érkezve jól navigál át a forgalmon, nem akadt fel a blokkokon és megcsinálja a szerelést.

Blankenship-nek eddig nincs olyan jó szezonja cover-ben, mint tavaly. Ebben valószínűleg annak is van szerepe, hogy az újonc poszt-társ mellett több feladat hárul rá. Viszont szerelésekben javult. Tavaly sok elhibázott szerelése volt, míg ebben a szezonban 8 meccs alatt csak 4 van neki. Ennél a játéknál nem vette át időben a Baun által átadott TE-t, így a passzt már nem tudja meggátolni.


Szerkesztette: BleedingGreen


11 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Jól feltankoltunk sérülékeny védőkből, nem mondom. 😀

Carter és Alexander két wildcard, akiket megviseltek a sérülések. Alig adtunk ellenértéket, így bármi pozitívum kijön belőlük, az már nyereségként könyvelhető el. A Fangio védelem bonyolultsága miatt vannak kétségeim mikor kerülhetnek bevethető állapotba.
Alexander eleve csak egy fél szezonos játékosnak néz ki, mert 1 éves szerződése van.
Carter-nek 2027-ig van szerződése, így nála nagyobb az esély, hogy marad jövőre is küzdeni a helyekért, bár lehet, hogy a szerződésével majd kezdenek valamint.

Phillips nyilván egy komoly edge rusher, amikor egészséges, és kellett is az erősítés, mert a sérülések nálunk is megtizedelték a posztot.
Ha nem lennének sérülés problémái, akkor 3. körnél jóval drágább lett volna, így ebből a szempontból nem sok az ellenérték. A kevésbé tetszik, hogy neki is lejár a szerződése, így lehet, hogy hosszabb távon nem jelent majd erősítést, legfeljebb kompenzációs pick jöhet utána, ha nem kap tőlünk új szerződést. Jobban tetszene, ha még lenne +1 év a szerződésén.


16 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Hogyhogy Patullo-t most nem szidja senki? 🤷🏻‍♂️
zsoeo
Nagyon egyszerű erre a válasz.

A futóink 100+yardot termeltek és volt mellette cca. 200 yard passzolva is+ sima győzelem. 😉
Greengo
Tudom ment a futás, nem volt AJ, Jurgens, de a Giants secondary kb practice squad-ból jött...
Engem még mindig nem győzött meg ez a kétarcúság, kíváncsi vagyok, Ti hogy látjátok, mert a talent megvan, kérdés, hogy mi változik a bye alatt...
zsoeo
Ez a meccs szerintem egy lépés volt a jó irányba a támadó gameplan és a játékhívások tekintetében. Végre olyan játékokra építettük a támadó sorozatokat, amiket hatékonyan tud a csapat: futásban több gap séma, kevesebb zóna, 2 TE helyett extra támadó falember, több center alóli passzjáték, playaction, empty felállások. Több egymásra épülő játék, egymásból kifejlődő játékok, így a drive-ok nem csak ötletszerűen egymásra rakott play-ekből álltak. Mivel alig két hete játszottunk ugyanezzel az ellenféllel, ezért nagyon szembetűnő volt a különbség.

Mindez az előrelépés remélhetőleg független az ellenfél gyengeségétől/erősségétől (akiktől egyébként pár hete simán kikaptunk). Az lesz az érdekes, hogy folytatódik-e ez a tendencia a bye után vagy visszalépünk a korábbi szenvedésbe.

Majd lesz összefoglaló is legkésőbb a jövő héten, végre jó volt nézni a támadójátékot is, de most a bye miatt nem kell sietni. 😊


19 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Jó hangulatban mehetnek a bye-ra. Így a kinti médiában az újságírók nem tudják a világvége hangulatot kelteni. A sérültek gyógyuljanak, van belőlük pár. Talán Nolan Smith is visszatér. Szükség lesz rájuk, mert legalább olyan kemény menet lesz a bye után, mint a szezon elején.

Jókor találtuk a meg a futójátékot, mert AJ hiánya azért látszott a passzjátékban, Hurts nem nagyon dobott Smith-en és Goedert-en kívül más játékos felé. Szerencsére nem is volt erre szükség ma.
Sok okból nevetségesek a Brown évközi elcseréléséről szóló konspirációk, és ezek közül az egyik az, hogy a passzjátékban olyan nagy szerepe van (akkor is ha nem kap labdát), hogy az elcserélése azt jelentné, hogy 6-2-nél lényegében feladjuk a szezont az egyik legfontosabb játékos elküldésével.

Bigsby-nek felfedezték az igazi posztját | nem a kickoff returner az 😊 | Remélem máskor is kap majd labdát, mert már a múltkor is jó volt a futásoknál.


22 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Elkapó boldogítás, @ Vikings

Nagy szükség volt erre a győzelemre, mert sorozatban három vereség már komolyan befolyásolhatta volna a csapatmorált. Most sem játszott a csapat komplett meccset, csak most éppen a játéknak az a része indult be, ami eddig kevésbé működött (passzjáték), míg a játékunk más része (a két redzone közötti passz védekezés) most gyengébb volt. Wentz-nek sokat köszönhetünk ellenfélként 😀 , és ha végig összeszedett játékot hoztunk volna, akkor sokkal könnyebben kellett volna nyerni.

Offense


Ez a meccs is azok sorába illik, ahol az offense csak egy félidőn keresztül volt normálisan működőképes. Az első félidőben szerzett 1 TD és 4 pontszerzés nélküli drive (3 punt, 1 félidő végi drive), összesen nettó 102 támadó yarddal megint nem volt túl fényes.

Aztán a második félidőben beindult az offense annyira, amennyi a győzelemhez kellett: 229 yard, 2 TD. Punt nem volt, hanem volt egy kihagyott mezőnygól és egy turnover on downs a meccs végén, hogy lejárassuk az órát. Így összességében még két mezőnygólt is hagytunk a pályán.

Továbbra sem kellett lehidalni a játékhívástól és a gameplan-től, de ezen a meccsen lehetett látni egy elképzelést, amelyet végigvittek többé-kevésbé sikeresen. Erősebben támaszkodtunk a center alóli játékra és végre nem csak futottunk a center alól, hanem playaction-t is alkalmaztunk, így kevésbé volt kiszámítható a játékhívás. Sok esetben így sem a jól felépített play-eken, hanem inkább a játékosok egyéni képességein múlt, hogy sikerült pozitív játékokat hozni.

Végre, a hetedik meccs magasságában rájött a vezetés, hogy ha heavy personnel-t küldenek fel, akkor nem érdemes blokkolni képtelen TE-et tartani a falban, hanem akkor inkább fel kell hozni egy plusz támadó falembert. Csodák csodájára 6. támadó falemberként tíz snap erejéig alkalmazták Fred Johnson-t e célra.
A cél alapvetően ismét a futójátékra való alapozás volt, de jó meccs kezdést követően, Jurgens kiesése után szétesett a futásblokkolás (megint). Ez betett a támadójátéknak a félidőig, de utána sikerült váltani a komolyabb passzjátékra és visszavettek a futójátékokból.

Egy Brian Flores-féle védelem nem vicc, bonyolult coverage sémák és kiszámíthatatlan passrush jellemzi, de összességében jól kezeltük a helyzetet. Már nem 2023-at írunk, amikor blitz-ekkel vagy szimulált nyomással könnyen zavarba lehetett hozni Hurts-t és az offense-t.

Ne felejtsük el, hogy ha nincs a védelem 6 pontosa az első félidőben, akkor nem biztos, hogy az offense egyedül elég pontot hozott volna a győzelemhez.

Quarterback

A Qb rating néha megtévesztő lehet, de ezúttal szemre is tökéletes meccset tett le az asztalra Hurts. Ez volt a harmadik tökéletes Qb rating a csapatnál McNabb (2007 vs Lions) és Foles (2013 vs Raiders) után.
Többször is megmentette kulcs helyzetben (4. down-nál, 3. és hosszúnál) az offense-t, amikor nem volt üres ember. Futójátékban megint csak elvétve használtuk a meneküléseken kívül, így a karjával oldotta meg a meccs egészét.
A nyomást, a különféle passrush helyzeteket elég jól kezelte és amennyiben volt rá mód, a labdától gyorsan és pontosan szabadult meg. Az elmúlt meccsektől eltérően most alig volt olyan dobása, amelynél késett volna az időzítése.

Az első drive-ban nagyot mentett 4. és 4-nél. A szokásos 2x2-es WR felállás, ami Brown snap előtti mozgásával alakul ki. A pálya jobb oldalát kell olvasnia először Hurts-nek. Smith egy quick out-ot, Dotson egy deep out-ot fut. Smith-re van kihegyezve a játék elsősorban, de a védelem is látta már ezt a route kombinációt, így mindkét elkapó nyakán ott vannak. Köszönhető a támadófalnak, hogy Hurts-nek sok ideje van és megnézheti a pálya másik oldalát is. Viszont ott sincs senki üresen: AJ eleve csak elterelő route-ot fut, Goedert dig route-jára pedig szintén rá tudnak robbanni a DB-k, mert nincs mélységi passz fenyegetés. Innentől rögtönzés következett, Hurts intett AJ-nek, hogy menjen mélyre és pontosan megdobja a passzt a pálya szélére. Ez a TD nem a játékhíváson vagy a sémán múlt, hanem a játékosok egyéni teljesítményén.

A meccs végi két kulcs játék érdekes volt. Ez volt 2. és 9-nél. Zero blitz, amelyre nem rossz válasz a dupla slant, de erre számít a védelem is, és a hátrább helyezkedő cornerek rá tudnak ugrani a gyors slant passzra. A protection is hibás volt, mert a B-lyukon blitz-elő LB-t nem tudja elvágni Barkley, így azonnal Jalen arcában van, nincs ideje többre, mint a gyors passzra.

A következő játékban megvan a válasz, ami egy bátor hívás volt. Látszólag zero blitz megint, de két LB végül visszalép cover-be. Látszik, hogy megint slant-re vagy dig-re számítanak AJ-től. A LB is bemozog ebbe a zónába és Brown is rájátszik egy testcsellel. Rodgers meg is ette a cselt hibátlanul és onnantól verve volt. Hurts a biztonságra ment, semmiképpen nem akart kockáztatni és TD-re menni, esetleg túldobni az elkapót. Egy kicsit lassabb, ívelt a passz, de ekkora előnnyel könnyű a WR-nek és ezzel meglett a meccs is. A pass protection ezúttal sokkal jobb. Nem tudja a védelem túltölteni a támadófal jobb oldalát, A/B/C lyukak-ba sem sikerült betörni. A blitz-elő safety-t üresen hagyják, mert ő távolabbról indul, így már nincs esélye befolyásolni a passzt.

Még egy clutch játék. Két pontos előnynél a 4. negyedben, 3. és 13-nál. A jobb oldalon Brown üresen lett volna a comeback route-on, de Hurts nem tud fellépni a zsebben, mert középről rátolják a falat. Ki tud lépni a zsebből, Brown jól segít ki neki (a scramble drill az utóbbi hetekben javult). Most futtából pontosan passzolt Hurts, ami amúgy nem a legnagyobb erőssége.

Jól használtunk a play action-t center alól. Smitty előtt a playaction után hatalmas terület nyílik a pálya közepén.

Újabb játék playaction-ból. Zárt formációból jön a playaction, Brown go route-ja és Goedert shallow cross-a helyet csinál a pálya közepén, mert a zónázó CB kénytelen vigyázni a mély passzra, a LB pedig a keresztbe futó TE-re. 6 emberes passrush, de éppen elég időt adnak Hurts-nek, hogy megtalálja Smith-t a dig route-on a pálya közepén. A passrush miatt egy hajszállal késik a passz, ezért kap majdnem nagyot Smitty.


Offensive line

A Flores-féle passrush-ra fel kellett készülni és ez sikerült is a támadó falnak. Általában jól kezelték a különböző trükkös nyomásgyakorlásokat és blitz-eket, elég időt adtak Hurts-nek a zsebben. Johnson-t lehet első helyen kiemelni, mert róla kereken nulla nyomás érkezett a meccsen, de Mailata sem maradt el tőle sokkal. Jurgens korai kiesése sem ártott a passzblokkolásnak és Toth sem lógott ki lefelé a fal közepén a passzjátékoknál.

A kétarcúság megint megvolt, mert a jó kezdés után a futásblokkolás szétesett, miután Jurgens kiesett centerből. Nem lehet azonban mindent Toth-ra fogni, mert már több meccs óta gyengélkedik futásblokkban Mailata és ezúttal Johnson is rossz napot fogott ki. Két olyan játékosról beszélünk, akik kifejezetten fizikális játékosok és általában erősségük a futásblokkolás. A szezon elején a két OT-vel nem volt baj, míg az utóbbi meccseken ők estek vissza és fal belsejében voltak jobb teljesítmények. Ezen nem lehet kiigazodni … Jó hír, hogy ezúttal a sérülésből visszatért Dickerson volt a fal legkiegyensúlyozottabb embere, aki futás és passzblokkban is rendben volt.

A meccs elején egy használható külső zóna futás. A toss játékok nagyobb eséllyel működnek. Dickerson és Mailata nagy helyet nyit a fal bal oldalán és csak azért nem lesz belőle nagyobb játék, mert Goedert és Jurgens nem tudják elég ideig megtartani a védőjüket.

Bigsby egyetlen labdacipelése volt ez. Sikerült lefagyasztani a linebacker-eket egy pillanatra, talán azt hitték, hogy Hurts megtartja és megindul a nagy résbe a fal közepén. Johnson jól elzárja a fal szélét és Jurgens egyszerre blokkolja a DT-t és Steen-t is. 😀 Ha Steen-t nem löki fel, akkor több is lehetett volna a játékban, ha Steen fel tud lépni a második szintre.

Toth-nak center-ként nem kivitelezhető az ilyen reach vagy down block. A snap után ő nem elég fürge, hogy odaérjen a DT elé. Ráadásul Johnson mellett is átmegy a falon a DT.

Mailata újabban meccsenként csinál egy ilyet. Teljesen elhibázza a DE-t, aki így szabadon mehet Barkley-ra a backfield-en és csak a futó zseniális mozdulatán múlik, hogy nem lesz TFL.


Wide receiver, tight end

Végre az két fő elkapónak nem volt oka panaszra, mindkettőjüket eleget foglalkoztatta Hurts. Így viszont mellettük más WR egyáltalán nem jutott szóhoz (nem nagy gond). Devonta Smith volt a meccs sztárja a karrier csúcsot jelentő 183 elkapott yarddal, amelyet 11 célbavételből 9 elkapással ért el.

Ez volt az egyik tökéletes játék. Minden stimmelt, a játékhívás és a kivitelezés is. Kicsit aggasztó, hogy az elkapók lobbiztak meccs közben erősen ezért a játékért és ezért hívták be. Jó, ha van visszacsatolás a játékosoktól, de ideálisabb, ha az edzők segítik a játékosokat a hívott játékokkal és nem fordítva. A center alóli playaction-ből csináljuk meg a shot play-t. Hiába van 6 emberes blitz, mert az extra támadó falemberrel és Barkley-val, így is 7 blokkoló jut rájuk és sikerül biztosítani Hurts-nek az időt. A snap előtt a 2. mélységi safety (Smith) lejön a boksz kötelébe, így csak egy safety marad a mély zónában. Ez a safety viszont Brown ellen segít be, ahol a corner a pálya külső részét fedezi, így belül kell a segítség. Így Smitty egy az egyben marad Rodgers-szel, akivel szemben tökéletes post-ot fut és egy csellel teljesen elküldi a CB-t. Hurts jóvátette a Giants elleni túldobást, ez egy tökéletes passz volt, még lassítani sem kell Smith-nek.

AJ Brown kevesebb célbavételt kapott (6), de ezekből a 4 sikeres elkapása mind first down lett vagy TD. Így is 121 yardja lett, ráadásul szinte az összes kulcs elkapás volt (2 TD és a meccset lezáró first down).
Ez is egy jó route kombináció és passz volt. Cover1-man, Smitty és AJ a pálya azonos oldalán futnak dupla post-ot. Ez jó cover1 ellen, mert a safety-nek döntenie kell, hogy melyik post route ellen segít be és akkor a másik elkapónál keletkezik egy ablak, amibe lehet dobni. Smith route-ja elég ideig leköti a safety-t a pálya közepén és késve indul keresztezni AJ irányába, aki a corner belső vállára tud kerülni. Hurts nem késhetett a dobással, mert zárult az ablak a corner és a safety között. Hurts jó ütemben dobta meg a passzt.

A tight endeket ezúttal kevesebbet foglakoztattuk elkapásokkal, Goedert is csak rövidebb passzokat kapott (3/3 elkapás 18 yard). Viszont kevesebbet volt fenn 2 vagy 3 TE, inkább extra falembert hoztunk be.
Néha még Brown is jól végzi a blokkolást, ha van hozzá kedve. 😉 Külső zóna futás, AJ nagyon jól zárja el a slot corner-t, Latu fullback pozícióból kiüti a másik CB-t. Goedert jól tartja fel a DE-t, de a mozgó blokk közben elbotlik. Ha ez nem történik meg, több is lett volna a játékban. Jópár ilyen futó play volt, ahol csak kevésen múlott a nagyobb játék.


Running back

Jobb kezdés után a szokásos nehézségeket láttuk, Barkley-nak megint sokszor kellett a backfield-en kerülgetnie a védőket, miközben megpróbálta elkerülni a negatív játékokat. Újdonság volt, hogy Bigsby kapott néhány snap-et az offense-ben. Gondolom, ha már visszahordóként haszontalannak bizonyult, megpróbálnak legalább az offense-ben kihozni belőle valamit. AJ Dillon megszívta az előző heti fumble-t, mert nem került be az aktív keretbe ezen a meccsen. Shipley csak passzjátékoknál volt pályán. Elkapásokkal lehet őt használni, de passz blokkolásban megbízhatatlan volt ezen a meccsen is. Amíg ebben nem javul, addig nem lesz belőle igazi 3rd down back. Dillon nélkül nincs olyan futónk a pályán, aki jó pass protector lenne.

Hurts futásait továbbra is talonban tartjuk, de ennél a játéknál látszik, hogy mennyit számít, ha a védelemnek számítania kell arra, hogy megtartja a labdát. A 44-es védő (Metellus) bemozdul arra, hogy esetleg Hurts-nél marad a labda és ezzel rés nyílik a védelem közepén. Goedert pedig a kickout blokkal kiveszi az edge rusher-t. Szép csendben ez egy nagyon fontos játék volt 3&13-nál. Ezután neki tudtunk menni 4.-re és jött az első TD.

Barkley semmit sem vesztett a mozgékonyságából. Toth elrontja a blokkot, de Barkley Madden-be illő mozdulatokkal csinál ebből egy pozitív játékot.


Defense

A védelem csinált néhány hibát coverage-ben a mezőnyben, ami a beszedett yardokban és a hosszabb védelmi drive-okban eléggé meglátszott. Ugyanakkor a redzone-ban sikerült jobban védekezni és ezzel sok kapott pontot megmenteni.

Ha nem működött volna a redzone defense, akkor komoly bajban lettünk volna. Az egy bekapott TD mellett 5-ször sikerült legalább mezőnygólra limitálni a Vikings támadóit. Lényegében mind az 5 támadás a redzone-ban állt meg, mert az első, 59 yardos mezőnygól is úgy esett, hogy a redzone-ban voltak, csak közbejött egy -20 yardos fumble rossz snap miatt.

Lehetett tartani Jefferson-tól és Addison-tól, mert mindkettejüket lehetetlennek tűnt levédekezni a jelenlegi secondary-val, ráadásul Hockenson sem piskóta. Sokat segített, hogy Mitchell visszatért, de meccs közben agyrázkódás miatt elvesztettünk Jackson-t. Jefferson-t közös erővel sikerült féken tartani ahhoz képest, hogy amikre képes (10 célbavételből, 5 elkapás, 79 yard). Nem mindig Mitchell volt Jefferson-on, szóval a többieket is illeti dicséret. Ellenben Addison-t többször szem elől tévesztette a secondary, az ő 128 elkapott yardja és 6 first down-ja sok kárt okozott. Viszont legalább a három fő skill játékosból egyiknek sem engedtünk TD-t (Hockenson-nál csak hajszálon múlt, amit végül videózás után elvettek).

Wentz általánosságban nem játszott rosszul a passzjátékban és az utolsó Vikings drive-ban kétszer is sikerült futással megoldania egy-egy 3. és 10-et, ami elég dühítő volt. A Qb menekülésekkel már a Giants ellen is komoly gondjaink akadtak. (Jó lenne erre figyelni, mert megint mozgékony Qb jön a hétvégén.) Viszont Wentz-re számítani lehetett abban, hogy a jó játékai mellett 4-5 agyhalott játékot produkál, amivel lábon lövi a csapatát. Ezek megvoltak, elhibázott dobásokkal, gyors passz helyett hősködéssel, felelőtlenül feldobott passzal.

A futás elleni védekezés erre meccsre helyreállt, sikerült 4 yardos átlag alá limitálni a futókat. A passz védekezés ezt nem mindig tudta kihasználni, így most légi úton kaptunk yardokat.

Defensive line

Carter visszatérése sokat jelentett a védelemnek, megint láttuk, hogy ő pótolhatatlan a védőfalban. A védelmi snap-ek 97%-ában a pályán volt és az ő nevéhez fűződik a legtöbb nyomásgyakorlás (6). Jót tett neki a kihagyott meccs, mert kevesebb volt az üresjárata ezen a meccsen, frissebbnek látszott. Ettől függetlenül embertelen ez a snap mennyiség egy DT-től.

Carter döntő szerepet játszott a Hunt-féle TD-ben. Remek ez a club move, nem túlzás, hogy Reggie White-ra emlékeztet, nem először. Ennyit számít a középső nyomás a Qb-n. Még ha el is tudna lépni, akkor is Uche elé kerülne, aki a vak oldalról érkezik.

Davis egy-két közepesebb meccs után visszatért az idény elején látott formájához és ő vezette a futásvédekezés feljavulását ezen a meccsen. Továbbra is bírja a nagyobb snap mennyiséget (65%) ami tényleg fejlődés a korábbi szezonokhoz képest, amikor max. 3-4 meccs után lejjebb kellett csavarni a játékát.
Ritkán sikerült elmozgatni Davis-t futójátéknál az egész meccsen. A 3-as technikáról indulva jól válik le a támadó falemberről és lép be az A-lyukba. Érdekesség, hogy Dean felépülésével igyekszünk mindhárom LB-t pályán tartani, így ezúttal Campbell edge posztról indult.

Ojomo kevesebb, mint a snap-ek felében volt pályán, a meccs vége felé le kellett hozni agyrázkódás gyanú miatt. Így is volt egy egészséges rotáció Davis-szel. Ojomo futás ellen stabil volt és passrusher-ként kulcs helyzetekben tudott ő is nyomást gyakorolni Wentz-re. Ez volt a legfontosabb játéka. 5 pontos előnyben a 4. negyedben ezzel sikerült mezőnygólra szorítani az ellenfelet. A centerre eléggé rájárt a rúd a meccsen.


Edge rusher

Eleve vékonyabb volt ez a poszt a sorozatos sérülések miatt és Ojulari is azonnal lesérült az első védekező drive-ban. Így összesen három hadra fogható edgerusher maradt Hunt, Uche és P. Johnson személyében. Ha Johnson éles meccsen komoly időt tölt a pályán, akkor már tényleg vékony a poszt. Campbell segített be többször is edge-ként, de passzjátéknál általában cover-be ment ebből a pozícióból és nem az irányítót siettette.

Hunt-tól jött a legtöbb nyomás (5 pressure, 2 Qb hit) az edgerusher-ek közül, és ő szinte végig a pályán volt. A befejezések továbbra is hiányoznak a Qb-n, de a sokoldalúsága miatt nem nélkülözhető a pályáról. Valószínűleg neki is jót tenne, ha egy potensebb passz siettető kerülne a másik edge posztra.
Ez egy intelligens play Hunt-tól. RPO, ahol őt olvassa a fal szélén Wentz. Hunt tudja, hogy meg fogja tartani Wentz, mert ez a helyes olvasás Hunt első mozdulata alapján (bevág a futó felé), ezt Hunt nagyon gyorsan reagálja le és megzavarja Hockenson útvonalát, aki a passz opció lenne. Ezzel összezavarja az időzítést, Campbell-nek pedig van ideje, hogy odaérjen a flat zónába.

A meccset döntően befolyásoló labdaszerzés is Hunt-hoz kapcsolódik. Az előző meccsen elejtett egy passzt, ezúttal nem. A snap előtt ez 6 emberes passrush-nak néz ki emberfogással, de a snap után két edge is visszalép cover-be. Carter azonnali nyomása miatt Wentz nem nagyon gondolkodhat és a snap előtt olvasásnak megfelelően megpróbálja Jeffersont játékba hozni a pálya közepén. A visszalépő Hunt-tal nem számol, így egyenesen a kezébe dobja.

Uche ezen a meccsen játszotta a legtöbb snap-jét és most is kifejezetten hasznos volt. Az utolsó Vikings támadásban ezzel a sack-kel mínuszba tette őket a redzone-ban és a vége megint csak mezőnygól lett. A RT-t szépen fenékre ülteti, még lerántani sem tudja.


Off ball linebacker

Dean visszatért és egyből komoly játékidőt is kapott, közel a snap-ek 50%-ában pályán volt, a harmadik legtöbb szerelést gyűjtötte (6). Amikor beküldték, akkor Campbell rendszerint SAM/edge pozícióba került. A múltkor hiányoltuk a vezéregyéniségeket a védelemből. Dean visszatérésének azért is lehet örülni, mert ő vezér a pályán és azon kívül. Nem látszott rozsdásnak, segíteni tudott futás és passz ellen is.

Futás elleni védekezésben Campbell előtt van Dean. Előbbi fejlődött év eleje óta, de Dean nagyon határozottan olvassa a futást és azonnal reagál. Hosszú sérülésből való visszatérés után ez elég biztató.


Baun az előző heti kisiklás után visszatért a megszokott (elit) szintre. Vezette a csapatot szerelésekben (10) és 7 felé menő passzból csak 36 yardot engedett.

Nem tudni, hogyan tudott átférni a center és a guard között …

Remek játék Baun-tól, Davis-től és Uche-től futás ellen.

A teljes back7-től példás coverage. Mitchell 1-1-ben Jefferson ellen, Jackson és Mukuba Addison ellen. Baun-nak nehéz dolga volt, mert Hockenson mozgásból indul, nem lehet jammelni, de mégis az egész play alatt rá tud tapadni. Uche spy-olása is nagyon jó, ahogy a zsebben tartja a futni készülő Wentz-et.

Campbell gyorsan kiszabadul a center blokkjából és bár végül nem ő szerel, sikerül megzavarnia a LOS-en a játékot annyira, hogy a többiek odaérnek.

Vannak még újonc hibák. 3. és 10-nél jól működik a coverage, de Campbell Qb spy-ként elrontja a szerelést, így Wentz megfutja a first down-t.


Cornerback

A secondary a redzone-on kívül kapta yardokat, de ezt ellensúlyozta, hogy több fontos helyzetben sikerült célpont nélkül hagyni Wentz-et vagy levédekezni a passzát. Mitchell 10/5-tel, 77 kapott yarddal, DeJean 8/5-tel 66 kapott yarddal, Ringo 3/3-mal 47 kapott yarddal fejezte be. Jackson csak egy célbavételt kapott, amiből 11 yardos elkapás lett. Viszont egyikük sem engedett TD-t, ami fontos volt a végelszámolásnál.

Fentebb már láthattuk, hogy több fontos helyzetben jó volt a coverage, de voltak problémák a zóna védekezéssel és a váltásokkal. Ennél a játéknál Jefferson tud üres területet találni az oldalvonalnál. Nem lehet biztosan megmondani, hogy ki hibázott, de valószínűleg Mitchell nem ment elég mélyre és Mukuba is késik a besegítéssel, mert középen figyel a másik elkapó útvonalára, amit Blankenship is át tudott volna venni. Szerencse, hogy a passz Jefferson mögé megy, mert ebből nagyobb baj is lehetett volna.

Futás ellen alulértékelt Mitchell játéka pedig elég jól odateszi magát. Ez egy impresszív szerelés egy fizikális futó ellen egy az egyben.

Ez volt a meccs védekezése DeJean-től. Egyedül Jefferson ellen a pálya szélén egy fade játéknál, ennél nehezebb feladat nem nagyon lehet. Éppen eleget tud odapiszkálni ahhoz, hogy Jefferson ne tudja behúzni a passzt.


Safety

Mukuba volt megint az események középpontjában a két safety közül, akár a jó, akár a rossz játékokat nézzük. Kapta az ívet emiatt a meccs miatt is, de összességében a pozitív és negatív játékok kiegyenlítették egymás, ellentétben az előző meccsel.

Ezért a játékért kapta a legtöbb kritikát. Az utóbbi hetekben már megjelent az egyetemi Mukuba, aki szereléseket hibázik. Ennél a játéknál az egész secondary-ban káosz van, mert a pálya bal oldalán valahogy 3 DB jut 1 elkapóra, a jobb oldalon 2 DB jut 3 elkapóra. Ha Baun nem tudja betolni a guard-ot Wentz-re, akkor megpróbálhatott volna egy mély passzt Addison-nak, mert Jackson már lemaradt mögötte. Mukuba jól olvassa a checkdown-t, de talán túlságosan tisztelte Jeffersont, mert megtorpan ahelyett, hogy lendületből próbálna szerelni. Ezzel ráadásul feladja az oldalvonalat a WR-nek, ahelyett, hogy a pálya belső része felé terelné. Campbell valószínűleg TD-t mentett.

Érdemes összehasonlítani egy veterán és egy újonc reakcióját. Mukuba még javában lehorgonyozva olvassa a játékot, amikor Baun már rég elindul lezárni a területet az oldalvonal fel és előbb is ér oda, pedig ő a túloldali hash-ről indult.

A labdaszerzéshez van orra Mukuba-nak, bár ez a könnyebbek közé tartozott. Split safety felállás, amiben valószínűleg övé a deep 1/4, míg Blankenship-é a deep center, Michtell pedig egy az egyben Jefferson ellen emberfogással. Most nem követte el azt a hibát Mukuba, hogy túlságosan ráharapjon az out route-ra, tudta, hogy az Jackson zónájában van. Így nem tudta átdobni Wentz, volt ideje rá, hogy visszafusson a hosszú passzra. Ennél sokkal meggyőzőbb, ahogy Mitchell a túloldalról indulva árnyékként követi Jefferson-t. Ha Mukuba nem ér vissza, valószínűleg ő is megakadályozhatta volna az elkapást.

Ez is szép munka volt Jefferson ellen. Tudja, hogy van a pálya közepe felől segítség Blankenship részéről, ezért nem kell aggódni azért, hogy egy post route-tal megveri őt az elkapó, így okosan elvette a pálya külső részét és a corner route-ot.


26 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Hát igen, nagy csodákat nem várhattunk másfél hét alatt. A legnagyobb problémák kb. ugyanazok.

A futásblokkolás továbbra sem jó. Ez a meccs elég jól indult, az első 6 futásából szerzett Barkley 29 yardot. Aztán megsérült Jurgens és Toth jött centerbe. Ezután az összes többi futásából lett 15 yard.

Őszintén szólva a második félidőben én most elhagytam volna a futójátékot, mert Smitty és Hurts tarthatatlanok voltak. Amikor futottunk, akkor lényegében elfecséreltünk egy downt-t. Azt hittem tökön döföm magam, amikor a kihagyott mezőnygól előtt 3&5-nél shotgun-ból egy draw futást hívtunk passzjáték helyett.

A védelemben semmi újdonság. 4 emberrel nem tudunk rendszeres nyomást gyakorolni és lyukas a CB2 poszt.


26 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Nyerünk, mert kevesebbszer lőttük magunkat lábon, mint az ellenfél. Hurts közel tökéletes meccset játszott és jöttek a nagy játékok a passzjátékban. Az első félidei offense-t azért továbbra is nagyon frusztráló volt nézni, de a másodikban volt pár jó hívás szerencsére. Kellett, hogy az offense beinduljon, mert a védelem megint ingatag volt és inkább Wentz hülyeségeiből és pontatlanságából éltek.
Elég sokan kidőltek, Jurgens lehet komolyabb veszteség. Remélem kipróbáljuk Kendall-t, mert Toth centerként is elég gáz, főleg a futójátékban.

Szerkesztette: BleedingGreen


29 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Rémálom, @ Giants

Ezen a meccsen minden összejött és nem a jó értelemben. A támadók újrajátszották a Broncos elleni meccset, a védelem pedig ugyanannak a meccsnek a negyedik negyedét… Most nagyon kellett volna, hogy az offense egy teljes meccset játsszon, mert a védelem több, mint egy éve nem játszott ennyire gyengén. A végére pedig akaratban és fizikálisan is teljesen legyűrt minket az ellenfél, lényegében bedobta a csapat nagy része a törölközőt, ami csoportmeccsen nem túl jól nézett ki.

Offense

Túl sok újat nem tudtunk meg ezen a meccsen, mert az eddigi meccseken látott negatívumok nagy része fennmaradt. Így nem is kell meglepődni, hogy a ponttermés is éppen annyi volt, mint a Broncos ellen és a játék képe is nagyon hasonló volt. Amennyivel gyengébb a Giants védelme, azt azzal „ellensúlyoztuk”, hogy két drive is pontszerző távolságban ért véget elvesztett labdákkal.

Nem írom le részletesen újra a már korábban is látott nehézségeket, amelyek továbbra is fennállnak: körülményes, ritmustalan, nyögvenyelős játék; sok a kiszámítható play, a felállásból sokszor a védelem már tudja, milyen játék következik; kevés egymásra épülő játék és variáció; haszontalan route kombinációk, amelyek kiveszik a játékból a legjobb elkapókat; többször is bizonytalan elkapók, akik nem úgy futják a route-ot, mintha számítanának a labdára.

Néhány jelenséget érdemes külön megemlíteni, amelyekről még kevesebb szó volt:

Iszonyat lassan állunk fel a snap-ek előtt a játékhoz, aminek az lehet az oka, hogy lassan jönnek be a játékhívások Hurts-höz. A ligában mi töltünk a legtöbb időt a huddle-ban és gyakran kevesebb, mint 10 mp-cel a play indulása előtt állnak fel a játékhoz. Ennek az a hátránya, hogy kapkodni kell, kevés idő van a snap előtt elosztani a blokkolást, kevés ideje van Hurts-nek, hogy olvassa a védelem felállását és behívjon változtatásokat. Mivel Hurts a pre-snap olvasásokban elég jó, elég rosszul érinti a játékát, hogy sokszor nincs idő ezt megtenni. Ennek szerepe volt a Hurts interception-ben is, mert 7 mp-cel az óra lejárta előtt jöttek ki a huddle-ből, így Hurts-nek nem volt ideje, hogy normálisan leolvassa a coverage-et. Nem vette észre a cover1-nek álcázott cover0-t, pedig a felállásban ott voltak a jelek.

A snap előtti mozgások teljesen impotens használata. A motion-t maximum arra használjuk, hogy a Qb-nek segítsen a coverage-et olvasni. Elterelésre, a védelem figyelmének elvonására teljesen alkalmatlan, amit csinálunk, mert a motion-ben lévő játékos szinte soha nem kapja a labdát a play-ben. Ezzel egyrészt nem adunk arra lehetőséget, hogy a motion-t kihasználva lendületből és press nélkül induljon a játékos és kapjon labdát, másrészt elterelésre sem jó, mert a védelem tudja, hogy nem kell rá figyelni. Ez már tényleg odáig jutott, hogy a védelmek alig reagálnak a snap előtt mozgásban lévő elkapóra, mert tudják, hogy fake és nem fog labdát kapni.

A másik egész idényben látható jelenség, hogy Hurts-öt szinte teljesen kivettük a futójátékból. Egy kézen megszámolhatóak a tervezett Qb futásai, és szinte csak menekülésből szerez futott yardot vagy akkor, ha ő rögtönöz futást, mert terület nyílik meg előtte. A tervezett Qb futások az előző szezonokban lényeges részei voltak a futójátékunknak, mert kiszámíthatatlanná tették a futásokat. Nem jelenti, hogy meccsenként 10 ilyet kell futtatni, de párat igen. Ezzel az ellenfélnek folyamatosan számítani kell rá, hogy Hurts megtarthatja a labdát, így megoszlott a figyelem és több helye volt a RB-nek is. Ez nagyon hatékonyan működött, akár Sanders, Swift vagy Barkley volt éppen a futónk.

Némi változatosságot jelentett, hogy ezúttal az első félidőben volt működő futójátékunk. Felelevenítettünk néhány jól működő gap séma futást a zóna helyett. Sajnos a második félidőben totálisan leállt a futás is, mivel a második félidő első játékát követően a hátralévő időben összesen -4 yardot hozott a támadósor futásokból.

Quarterback

Statisztikailag Hurts-nek nem volt rossz meccse (73%-os pontosság, 283 yard), de a két hibája nagyon kritikus volt és potenciálisan 14 pontot vett el a csapattól. Ezeken túl gyakorlatilag az hozható fel, hogy többször is késett a passzokkal, így az elkapókat nehezebb helyzetbe hozta. Ebben jelentős szerepe volt annak is, hogy a fal bal oldaláról elég sok nyomást kapott, ami többször is összezavarta a passzok időzítését.

Az interception-t már betettem korábban, ezért nem teszem be újra a videót, de mint cseppben a tenger benne volt, ami az offense-ben rossz:
1.Kritikus helyzetben nem a nagy hármas egyike az első olvasás a redzone-ban, hanem Dotson.
2.Alig van idő a huddle után felmérni a védelem felállását, ezért nem Hurts nem számít a zero blitz-re.
3.A snap előtti olvasásnak megfelelt az out rout megdobása (ha nem siet, akkor dobhatta volna AJ-nek is a második olvasásra), de a passz pontatlan, az elkapó mögé megy, így sokkal könnyebb dolga van a corner-nek.
4.Dotson gyenge, lekerekített route-ot fut, ezért a védő egyáltalán nem tart attól, hogy mögé kerülhet Dotson, így be tud vágni a passz útjába.

Ez a másik nagy hiba 3. és hosszúnál, 3 pontos hátrányban. Nagyon elnézi a védelem a coverage-et. Smith oldalán a CB arra számít, hogy safety segítség lesz mögötte. A játékosok mozgása alapján ez Cover1 man lehet, de a CB valamiért megáll, mintha zónavédekezés lenne és át akarná adni a safety-nek a WR-t. A cover1-es mélységi safety azonban a snap után a másik oldali X receiver (Brown) felé kezd kisegíteni, jogosan mert onnan és a középen érkező post route felől van a nagyobb veszély. Így viszont Smith teljesen légüres térben marad.
Hurts elköveti az egy hibát, amit ilyenkor nem szabad: túldobja a tök üres WR-t. Ha biztonságra megy és rövidebbet dob, azt még összeszedhette volna Smith, legfeljebb nem lesz egyből TD. Smith egy pillanatra elakad a corner-ben a snap után, ami talán befolyásolta az időzítést, de erre nem lehet fogni semmit, mert Hurts végig látta mi történik. Sajnos amikor ennyire nem megy az offense-nek, akkor Hurts-nél nem fér bele egy ilyen baki. Ebből könnyű TD kellett volna, amivel legalább átmenetileg visszafordítottuk volna a meccset, helyette punt-olni kellett.

Hurts futásait nem tisztelik a védelmek. Itt simán megtarthatta volna a labdát, de a védelem ezt nem veszi komolyan és csak a futóra figyelnek. Valószínűleg megvolt az opciója, hogy megtartsa, legalábbis abból ítélve, hogy a két WR is futásnak blokkol a kép alsó részén. Ebben az esetben egy nagy futás lehetett volna belőle, ha megtartja a labdát.

Késik a passzal Hurts legalább két ütemet, teljesen indokolatlanul. Ha ezt lendületben megkapja Goedert, az potenciális TD. Így is megvan a passz, de benyel egy nagy ütést Goedert, aki ugye könnyen megsérül, nem jó ilyen ütközéseknek kitenni. Érdemes nézni, hogy Smith-t egy olyan snap előtti mozgásra használjuk, amiből eleve nem kaphatja a labdát. Eleve kocogva indul el a mozgásból a snap után, nem is teljes sebességgel. Hurts nem is olvas abba az irányba, mert ez csak egy elterelő útvonal. Az a baj, hogy a védelem is kb. ennyire figyel rá.

Csoda történt, ez volt az egyetlen játék, ahol a mozgásban lévő elkapó érdemi része a játéknak. A másik oldalra átmozgó Smith-t annyira veszi komolyan a secondary, hogy nem is váltja le egymás között a safety és a CB a snap előtt, így teljesen üresen kaphatja a labdát.

Ha Hurts kimozog a zsebből, akkor nem mindig keresi a passz lehetőségét eléggé (az elkapók sem mutatják mindig magukat). Ez egy jó ellenpélda. A nyomás elől kimozog jobbra a zsebből és mozgásból szépen találja meg Brown-t.


Offensive line

Tovább folytatódott a támadófal nagyon hullámzó játéka. Jelenleg nincs igazi összhang a blokkolásban és ez ott is megmutatkozik, hogy meccsről-meccsre másik poszton, másik játékos teljesít gyengébben. Nem lehet azt mondani, hogy van egy-két gyengébb pontja a falnak, amit meg kell próbálni ellensúlyozni, hanem szinte minden meccsen más-más játékos fog ki gyengébb napot. Ez pedig alapvetően arra vezethető vissza, hogy rendszerszintű és koncepcionális problémák is vannak, nem csupán a játékosok ingadozó egyéni teljesítménye.

Ezúttal Jurgens és a fal jobb oldala fogott ki tűrhetőbb napot. Steen is viszonylag összeszedett volt. Viszont a fal bal oldalán Mailata és Toth sokkal többet szenvedett, ők voltak a gyenge pont ezen a meccsen. Passz blokkolásban a legtöbb nyomás az ő oldalukról érkezett Hurts-re. Különösen a stunt-ok egymás közötti váltásával voltak bajban, amiből 3-4 nyomást is engedtek. Ez nyilván visszavezethető az összeszokás hiányára is és a Giants szándékosan tesztelte a két játékos közötti összhangot. Csak az összehasonlítás kedvéért: az előző szezonban Mailata összesen 20 nyomást engedett (rájátszással együtt), míg az új szezonban már most 14-nél tart.

A futásblokkolás továbbra is hektikus, de most legalább sikerült néhány működő játékot hívni egy félidő erejéig. Azért domináns játékról nem beszélhetünk.

Toth és Mailata között nagy rés nyílik és simán blokkolatlanul megy át a LB. Mailata-é az edge rusher, ez egyértelmű (egyébként őt is megverik). Toth Jurgens-nek segít be a DT ellen, de közben a helyén a LB-t senki nem blokkolja. A DT jól vonja magára Toth blokkját és mögüle indul a LB, így nehéz dolga lett volna, ha le akar válni és blokkolni akarja a LB-t.

Mailata és Toth nem kezelik jól a stunt-ot, így mindkettejük embere beszabadul a backfieldre.

Újabb stunt zavarja össze a blokkolást a bal oldalon. Nem váltják át egymás között a stunt-oló edge rusher-t, akit Mailata pedig így nem tud követni, mert beleütközik a másik passrusher-be, aki hátra tolta Toth-ot.
Nem mellesleg katasztrofális route kombináció 3. és 8-nál. Brown és Smith mindketten 5 yardos hitch route-okat futnak, amikkel nem sokra menne Hurts és ráadásul mindkettejük körül 2-2 védő van. Goedert a pálya szélén lelassít a route közben, így ez a route is csak elterelés lehet. Dotson futja az egyetlen reálisan first down-t érő route-ot, de a 15 yardos dig route egyenesen a single high safety területére vezet, így ez sem dobható meg. Ha nincs nyomás, akkor sem lettek volna jó lehetőségei Hurts-nek.

Végre előhoztak egy sikeres sémát a futójátékban. Az előző szezonban az egyik legsikeresebb játékunk volt a pin-pull. Jurgens a húzó OL, míg Toth-nak kell a DT-n megcsinálni a down block-ot, hogy Jurgens felszabaduljon és fel tudjon lépni a második szintre. Nem sikerül túl jól a blokk Toth-nak, ezért Jurgens a húzás után is szembe kerül ugyanazzal a DT-vel és nem tud feljebb lépni. Viszont még így hibásan is bőven elég emberfölényt és területet kreál a blokkolás egy komolyabb futáshoz.

Később újra megpróbáljuk és ezúttal már jobban számít rá a védelem. Toth ezúttal jobban végzi a feladatát így Jurgens el tudja érni a linebackert. Azonban Mailata nagyon gyenge play-t fog ki, így Burns berobban mellette a LOS mögé és összezavarja a játékot. Nem lehet mindent a sémára fogni, gyenge egyéni teljesítmények is vannak, Mailata-tól sajnos már nem először látjuk ezt a lusta futásblokkolást.


Wide receiver

A Broncos ellen több eredménytelen játék száradt az elkapók lelkén, de ezúttal nem volt nagy hibájuk, megtették, amit lehetett. Többször is olyan route kombinációk voltak, különösen a második félidőben, amiből kevés eséllyel lehetett pozitív játékokat kihozni, sokszor azért, mert a védelem a snap előtti felállásokból tudta, hogy mi következik.

AJ Brown 6/9, 80 yard, 3 first down, Devonta Smith 4/5, 49 yard, minden elkapása first down volt és nem rajta múlott, hogy nem +87 yard és TD is áll a neve mellett. Dotson 1/2 17 yard és egy first down, de az az egy sikertelen célbavétel nagyon sokba került végül.

A régi klasszikusok a legjobbak. AJ látszólag nincsen üresen a go route-on, de a CB emberfogásnál háttal van és nem keresi a labdát, így ez Brown-nál üresnek számít.

Ritkán, de összejött, hogy egy elkapó üresen maradt, mert jó volt a route kombináció. 3. és 7-nél AJ elviszi a CB és a mélységi safety figyelmét, Goedert pedig a másik safety és a mélyre húzódó LB figyelmét, így Smitty teljesen üresen marad a shallow cross-on, könnyű first down.

Egy példa a kiszámítható játékhívásokra és route kombinciókra. Először egy jó play empty-ből: a CB-k emberfogáson vannak és Brown könnyen előnybe kerül a slot-ból indulva egy out route-on.

A következő play-nél ugyanabból a felállásból ugyanazt a route kombinációt játsszuk a bal oldalon (Goedert go route, hogy helyet csináljon, AJ a slot-ból out route), és óriási meglepetésre a védelem már számít rá, mivel szó szerint az előző játékban is ugyanezt csináltuk. Hurts látja is, hogy esélytelen. A másik oldalon a három elkapó (2WR+RB) eleve csak elterelésnek vannak, mert Hurts-nek csak a pálya bal oldalát kell olvasnia. Most viszont valamit rögtönözni kellene. Eleve először egy területre tömörül a három játékos, hogy nem legyen semmi hasznuk, közben az endzone közepe üresen tátong. Kis híján így is sikerül összehozni valamit, de a play elve halott volt.

Annak érdekében, hogy biztosan begyakorolta-e a védelem ezt a play-t, a negyedik negyedben ugyanabból a felállásból megint hasonlót futtatunk. Na jó, annyi különbség, hogy Goedert nem go, hanem in-route-ot fut, de AJ a slot-ból ugyanúgy indul el. Azt nem tudni, hogy végül out vagy corner route lenne-e belőle, de a védelem számít rá és a CB mögött safety segítség is van, ezért agresszívan felléphet. A bedobott zászlót is felvették végül.


Tight end

Goedert ezúttal nem csak a redzone-ban, hanem a mezőnyben is nagy szerepet játszott. Néha elfelejtjük, hogy ő simán tud 100+ yardos meccseket hozni. 9/11, 110 yard, 6 first down, TD, a WR-ek biztos irigyelték 😉 A goal-line-on a toss/shovel pass Goedert-hez egyelőre megállíthatatlannak látszik.
Kár, hogy egy ilyen eredményes egyéni teljesítmény veszendőbe ment.

Ha Hurts nem késik néhány passzal, akkor Goedert-nek még nagyobb meccse lehetett volna. Ebben a játékban a zónázást sikerül átjátszani a 4 vertikális route-tal, mindkét belső útvonal üresen marad. Hurts nagyon sokat késik a passzal, és még sokkal nagyobb játék lehetett volna, ha időben elindítja a passzt. Szerintem nem hitte el, hogy tudunk olyan játékot hívni, ahol ennyire üresen marad valaki …


Running back

A Broncos ellen és ezen a meccsen is láthattunk, hogy ha minimálisan használható blokkolást kap Barkley, akkor meg tudna indulni a futójáték. Bár voltak pozitívabb játékok, de a futás blokkolás és a játékhívások összességében még mindig messze elmaradnak az elvárható színvonaltól. Mindenesetre a 12 futásból 4,8 yardos átlag már jobban néz ki. A második félidőben a nagyobb hátrány miatt a futójáték már nem kaphatott döntő szerepet.

Egy jobban sikerült zóna blokkolás. Jurgens és Steen kombó blokkal kizárják Lawrence-t, Toth felér a LB-ig és a blokk után Steen is le tud válni a blokkról. Azon múlott, hogy nem lett még nagyobb játék, hogy Steen már a safety-t nem tudta blokkolni.

Ez a játék azért „különleges”, mert sikerül gyorsan elindítani a snap-et és a védelmet készületlenül éri, mert ahhoz vannak szokva, hogy csak nagy nehezen kezdjük el a játékokat. Más kérdés, hogy mit keres a pehelysúlyú Smitty TE-ként a fal szélén és még blokkolnia is kellene a fal mögött (jobb is, hogy nem erőltette, mert nem hiányzik egy sérülés). AJ „blokk”-ja is elég szánalmasra sikerült, inkább elugrik az ellenfél elől. 😀

Szerencsétlen Dillon sem ezen a meccsen harcolt ki magának több játékidőt ezzel a fumble-lel…


Defense

A védelem a tavaly szeptemberi Tampa elleni meccs óta nem volt ennyire rottyon, gyakorlatilag értékelhetetlenek voltak. Az összes csapatrész betlizett, pozitív teljesítményt is nehéz lenne említeni.

Persze lehetne sorolni a mentő körülményeket. Rövid hét, az előző fordulókban is sokat voltak pályán az offense bénázásai miatt, két kulcsember esett ki Carter és Mitchell személyében, amelyet már nem bírt el a csapatrész. Azonban ez sem lehet elég magyarázat arra, hogy a meccs kezdetétől puhány és tűz nélküli játékot láttunk.

Hurts interception-je után egyszerűen bedobták a törülközőt és addigra már elfogyott minden kedv és erő is. Az első félidőben még úgy ahogy tartották magukat fizikálisan, de ahogy haladt a meccs előre fizikálisan is teljesen megtörtek. Ami érdekes, hogy rögtön itt a visszavágó, így kíváncsi leszek megpiszkálta-e egy kicsit a büszkeségüket ez a meccs, és fizikálisan többet látunk-e majd a jövő héten vagy ugyanez lesz?

Ritkán sikerült hosszú harmadik kísérletekre kényszeríteni az ellenfelet, mert negatív játékot alig sikerült bemutatni, mindössze egy TFL-t sikerült összehozni a meccsen. Így nem annyira meglepő, hogy a 3. down-os védekezés nagyon gyenge volt, közel 70%-ban sikeresek voltak ellenünk a harmadik kísérletek.

Nem tűnt jól felkészítettnek a védelem, például Dart-ot nem sikerült a zsebben tartani, futásokkal nagy károkat okozott. Pedig nem ez volt már az első meccse, ezekre számítani kellett volna.

A védelmet többségében fiatal játékosok alkotják és most egy válságos helyzetben hiányoztak a veterán vezérek (Graham, Slay), akik a morált és a küzdőszellemet helyre tehették volna .

Defensive line

Nagy csapás volt a falnak Carter sérülése az utolsó edzésen. Az első fordulóban már láttuk, hogy nem igazán pótolható és nincs megfelelő mélység sem a pótlására. Így Ojomo-nak és Davis-nek kellett lenyomnia a meccset szinte csere nélkül (Ojomo 90%-ot, Davis 74%-ot vitt el a snap-ekből). A probléma az volt, hogy a Giants sokat futott, ráadásul heavy personnel-ből, így két használható DT nem volt elég és a DT3 posztra senki nem tudott fellépni. Az eredmény borítékolható volt, a kezdők is gyorsan kifáradtak és a második félidőre már nem tudtak érdemi ellenállást kifejteni. Davis jól tartotta magát az első félidőben, 6 szerelése volt a meccsen és 1 sack is összejött, de a második félidőben már nem volt faktor.

Byron Young még így is a snap-ek 54%-ában a pályán volt, mert muszáj volt valakit berotálni és sokszor volt szükség egyszerre 3 DT-re a pályán. Young nem hajtott sok hasznot, sokszor a földön végezte, inkább emberhátrányt jelentett.

I-formáció két TE-del, ebből szinte biztos futás van. 8 védő van a box-ban, 5 ember a LOS-en. A fal jobb oldala azonban gyenge Young-gal és a futás ellen nem túl acélos Ojulari-val. Young gyorsan a földöb végzi, Ojulari nem tud időben leválni a TE-ről, így csak egy béna vetődésre telik. Young a biztonság kedvéért Baun elé esik, aki így nem tud belépni a résbe. Campbell és Mukuba ráragad a blokkoló falemberre, DeJean nem tudja elkapni a futó lábát, Blankenship tudja utolsó emberként szerelni a felgyorsuló futót.

Ez volt az első meccs, amikor Ty Robinson komolyabb szerepet kapott, 28%-ban volt a pályán 4. DT-ként. Ő sem emelkedett ki pozitívan, de volt annyi jó megmozdulása, mint a többet játszó Young-nak. Itt 4-tech-ről indul és lényegében duplázást kap a RT-től és RG-tól. Átmenni nem tud a blokkon, de eléggé betolja őket ahhoz, hogy bele tudjon ütni a labdába. Ez 3. down volt, így sikerült elérni egy punt-ot.

Szép kéz technikával veri meg a bal guard-ot. Sajnos Ojomo és Baun annyira elnézik a helyzetet, hogy hatalmas hely és folyosó marad a bal oldali A-lyuk helyén, így hiába nyer 1-1-ben Robinson és Hunt is a falemberük ellen, nem a védelemnek lesz nagy játéka, hanem Dart-nak. Ha egy kicsit fegyelmezettebbek a fal közepén, ebből lehetett volna sack.


Edge rusher

Ezt volt a meccs, amikor nagyon hiányzott Nolan Smith futás elleni védekezése a fal széléről. Ojulari játszotta a második legtöbb snap-et az edge-ek közül, a harmadik legtöbbet Patrick Johnson. Egyikük sem megbízható futás ellen és most erre nagy szükség lett volna. Z. Smith-nél már lehetett valami előszele a visszavonulásnak, mert csak 17 snap-et volt a pályán.

Már a Broncos ellen is szenvedtünk a zárt formációból induló külső futások ellen. P. Johnson nem tudja lezárni a fal szélét, mert a blokkoló elég ideig feltartja. Blankenship szintén beleütközik egy OT-be. Innentől már gáz van, mert mindkét ILB (Baun, Campbell) fennakad a blokkolókon, így időt vesztenek a megkerülésükkel, csak késve érhetnek oda a pálya szélére. Mukuba-t orbitális pályára állítja a TE. Baun rossz technikával próbál szerelni, mivel vállvédővel áll be a felgyorsult futó elé, ahelyett, hogy derék magasságban a kezét is használva próbálna szerelni, ahogy tanítják.

Hunt-nak nincs elég passrush mozdulata és még nem elég erős ahhoz, hogy full-time kezdőként hatékony siettető legyen. Talán majd idővel előre lép ebben is, ne feledjük, hogy draftolásakor ő egy hosszabb távú projektnek nézett ki. Viszont futás ellen továbbra is megbízhatóbb (a Giants is inkább arra futott, amerre nem Hunt volt) és cover-be is lehet küldeni, amit Fangio sokra becsül. Ennél a play-nél nagyon látszott a safety múltja, mert a slot-ban egy az egyben tud maradni az elkapóval és csak kevésen múlik, hogy a pontatlan passz kicsúszik a kezéből.

A passrush rossz napjában az is benne volt, hogy a nyomásgyakorlások ellenére nem sikerült levinni vagy megütni Dart-ot. Hunt itt egyfajta spy-ként működik a falból indulva, de teljesen elkeveredik, így a play végére a Qb-nek kinyílik a fal bal oldala.
Campell edge-ként áll fel. N.Smith sérülése és Z.Smith visszavonulása után elkezdték pedzegetni, hogy lehetne full-time edge játékos átmenetileg. Azoknak a figyelmébe ajánlom, hogy itt simán leblokkolja hosszú másodpercekre egy TE. Campbell nem igazi edge rusher. Z. Smith mozgásához pedig már csak egy járókeret hiányzott ebben a játékban.


Off ball linebacker

Nekik is fekete napjuk volt, főleg a futás ellen. Baun tőle szokatlan módon sokszor rosszul mérte fel a helyzeteket, rossz szögeket választott és fizikálisan is leamortizálódott a meccs végére.

Ennek a play-nek az elejét már láttuk. A coverage jó, nincs üres elkapó, de Dart ki tud szabadulni a nyomás alól, mert nem elég fegyelmezett a védőfal. Baun-nak a nyílt pályán kellene szerelnie, de nem elég határozott, megeszik a testcselt és ezután már más nem tud közbe avatkozni.

A linebacker-ek sokszor eltűntek a forgatagban. Counter futás egy húzó TE-el és guard-dal. Campbell-t simán elzárja a húzó TE, Baun pedig a földre kerül a tackle-lel való találkozás után. DeJean legalább megpróbálja a keletkezett lyukat betömni, de nem tud beleállni a szerelésbe, simán fellöki a futó. Külön misét megér a vak oldalon Smith nyugger erőfeszítése a húzó guard ellen. 😕


Cornerback

A secondary fekete napja volt, csak azért nem kaptak több yardot, mert a vége felé már csak futott a Giants az óra miatt. Mindezt úgy, hogy Nabers és Slayton sem volt, így Robinson volt az egyedüli jegyzett WR.

Ringo egy fél negyed alatt kijátszotta magát a kezdőből és lecserélték Jackson-ra. Külön pech, hogy nem sokkal utána Mitchell meghúzta a combját, így vissza kellett küldeni Ringo-t. Végül 5 passzból 4 engedett elkapással és 73 engedett yarddal fejezte be.

Mindjárt a meccs elején megborult Ringo önbizalma a meccs elején ennél a 3. & 12-nél. Jól követi le az elkapót és megfelelő pozícióban van az elkapás megakadályozásához, de nem tudja elütni a labdát.

Ezután fejben nem volt a meccsben, ami ebben a játékban is látszott. Egy hosszú crossing route-on enged egy elkapást, de elfelejt hozzáérni a földön lévő elkapóhoz. Helyette Rodin Gondolkodóját próbálja megszemélyesíteni, jó, hogy nem ült le hozzá. 😀 Ezután le is kapta Fangio a pályáról.

Jackson valamivel jobb volt (9 passzból 5 elkapás, 38 yard), de a fizikális játék annyira nem erőssége, hogy az már zavaró. Ez a szerelési kísérlet elég égő, igazi biztonsági döntés, nehogy komolyan kelljen ütközni. Baun is elég szánalmas. A karjukat fogadásból nem akarják használni?

DeJean területére szinte nem is dobtak (egy sikertelen passz), de futás ellen az ő energiája is kifogyott.

Safety

Mukuba-nak is rémálom meccse volt. Cover-ben többször is el volt tévedve és ezúttal a szerelésekkel is bajban volt. Ha blokkról kell lejönnie, akkor komoly gondjai támadnak a szereléssel.
Ebben a játékban minden benne volt. Úgy kezdi, hogy véletlenül elgáncsolja DeJean-t, mert feleslegesen lép be a pálya közepe felé. Nagyon későn veszi észre, hogy Robinson van a zónájában, őt kellett volna felvenni. Mivel elkésik, ezért kapkodni kell a szereléssel, ami nem is sikerül. A többiektől sem ér oda időben a segítség sajnos.

A szerelésekkel hadilábon állt ezen a meccsen Mukuba. Az újabb I-formációból középen az A-lyukon megy a futás. Védőfal már ki van fáradva, sem Young, sem Davis nem tud elszakadni és betömni a rést. Szerintem Baun elnézi a gap felelősségét, valószínűleg neki kellene az A-lyukban maradnia és a hátulról érkező Mukuba-é lenne a B-lyuk. Baun viszont rámozdul a B-lyukra és túlfut a játékon, fennakad a támadófalon, a futó pedig visszavág az A-lyukba. Mukuba próbál korrigálni, de szánalmas szerelési kísérlet vállal, ő sem használja a karjait. Blankenship menti megint a nagy játékot.


Speciális egység

Ők is kivették a részüket az előadásból. Továbbra sincsen olyan kickoff visszahordónk, aki megbízhatóan meg tudná fogni a kirúgásokat. Bigsby már megint elejtett egyet, ami miatt a 7 yardosról kellett kezdenünk az első félidőben az utolsó drive-ot. Egy mezőnygólnál csak 10 embert küldtünk fel a pályára, jó felkészített egység …

Szerkesztette: BleedingGreen


Legkedveltebb fórum hozzászólások

több mint 11 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Na, úgy gondoltam, hogy a kedvenc draft pickjeim közül Matthews-szal kezdünk, de nem bírtam ki, úgyhogy mégis Taylor Hart lesz az első. Jó sok gif van benne, úgyhogy várjátok meg türelmesen amíg betölt, de aki nem bír várni, annak odaraktam a külön linket is a képek alá.

Értékelőben is írtam, hogy ideális 2-gapes védőfalember. Képes megtartani az OL-t, nehéz elmozdítani, ami alapképesség kell legyen. Kivételesen jó mozog laterálisan a play olvasása után, még akkor is, ha nem tud tökéletesen lejönni a blokkról. Például a következő playben. 5-ös technikáról indul, zone blocking séma, a play a másik irányba megy, Az indulás jó, az OT-nem tudja megblokkolni a play-oldali vállát, igy el tud indulni a jó irányba. Viszont nem tudja szabaddá tenni egyik karját sem, ennek ellenére gyakorlatilag maga után húzza az OT-t a résbe, és végül abban lyukban kötnek ki ahova a futó ment (figyelem, Hart a backside-ról indult, nem a playside-ról). Ja, és közben persze mozdult el szinte semmit a LOS-ről. A többi DL is nagyon szépen dolgozott mellesleg.

http://www.mediafire.com/convkey/44c5/q56vy4p4gjvcga75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A következőben felé megy a játék és nagyon szépen visszanyomja a guardot a LOS mögé. Hasznosak azok a hosszú karok, amikor kinyújtja őket a guard 2 yarddal hátrább találja magát. Érdemes nézni, hogy a futónak hol kell megcsinálni a cutot (- 2-3 yardon), mert Hart elé nyomja az OL-t.

http://www.mediafire.com/convkey/8cab/q4lud82470ik2s55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A 4-tech-ről indul, nagyon jó a get-off, az OT még a kezét is nehezen tudja rátenni, nemhogy a play oldali vállát megfogni, a LG-t - aki amúgy sem tudja mit is szeretne igazán - félrerakja az útból. Nagyon jól üldözi megint az ellenoldali játékot, szerel és fumble.

http://www.mediafire.com/convkey/75d0/ccdssyqqxz3z35g5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Ugyanez pepitában. Félreteszi az OT-t, végigfut a LOS-en (!), és 1 yardon leviszi az ellenkező irányba induló futást.

http://www.mediafire.com/convkey/816a/3gtn7y1k8g6kzw05g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A védőfalembereknek, különösen 2-lyukas séma esetén futásnál a következő mozdulatsort kell követni:
1. Hit/shoot (= támadd meg (és állítsd meg) a blokkolót)
2. Extend/separate (= a lökd hátra a blokkolót, két karral, kinyújtott karokkal)
3. Shed (= szabadulj meg a blokkolótól, erre több módszer is van pl. shrug, rip stb, részleteke most ne menjünk)
4. Tackle

Akkor nézzünk egy tökéletes végrehajtást. Hart a RDE 66-os számmal. Érdemes figyelni, hogy hova löki hátra az LG-t amikor elkezdi a leválást a blokkról, ezután az egyik karja már szabad, a másikkal pedig szépen távol tartja a blokkolót, aki a fűbe harap, Hart meg szerel.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Inside-Out.gif

Majd ismét a Texas ellen, csak most a másik oldalon és most a RG az áldozat. Ismét jó olvasás, jó végrehajtás.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Outside-In.gif

És újra, most az 5-ös technikáról. Hátratolja a LT-t -3 yardra, leválik és szerel, no gain.

 www.mediafire.com/view/ejx3cjf64a77j1e/hart-penetration2.gif

A következőnél nem tud megszabadulni teljesen a RG-tól, de nem gáz,visszatolja és maga után vonszolja egészen a szerelésig. Érdemes megnézni, milyen pozícióban van ő, és hol van a többi védő, amikor Hart szerel. A többeket mind elmozdítják a LOS-ről, őt nem.

 www.mediafire.com/view/sbk297x3gwph8ij/hart-penetration6.gif

Alapvető feladata egy 3-4-es, 2-gapet játszó védőfalembernek, hogy ne hagyja magát elmozdítani a LOS-ről, foglalja le támadófalembert, és ha nem is tud gyorsan lejönni a blokkról, lehetőleg ő legyen, aki eltolja a blokkolót és ne fordítva. Ha ezt meg tudja tenni, akkor már ebből is hasznos játékok sülhetnek ki. A következő felvételen nem jön le a blokkról, sőt, a blokkoló el is fordítja a futás irányából, azonban Hart betolja a blokkolót a résbe, így a futónak nincsen hol elfutnia.

http://www.mediafire.com/convkey/c8a2/pke6cre5z6f9y6k5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló helyzet, visszatolja a guardot, akinek a fenekében lényegében elbotlik a futó.

http://www.mediafire.com/convkey/8a4c/sobc9fayjmvp7yl5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A footballban van néhány hangzatos maxima, az egyik ilyen a védőfalemberek jelszava is lehet: „One man can’t block me, two man can’t move me.” Az első mondatra mát láttunk példákat, de egy 3-4-es falembernél fontos, hogy a kettőzéseket is meg tudja tartani. Hart ehhez is rendelkezik képességekkel. Az első felvételen a C és a LG nem tudja háta tolni. A játékból csak azért lesz valami, mert a másik DE elhasal.

 www.mediafire.com/view/38gomjy3gnmqgqz/hart-twomen.gif

A következőn a LG és a LT blokkján küzdi át magát.

 www.mediafire.com/view/74376qn4841nwh3/hart-twomen3.gif.gif

Ismét a C és a LG próbálkozik. Sikertelenül.

http://www.mediafire.com/convkey/b3e6/q751i3827ui04t45g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Azt hiszem, hogy az már eddigiekből is kiderült, hogy nagyon jó a szerelési készsége, 3-4-es endhez képest sok szerelést csinált meg. Jól üldözi az ellenfeleket, a következőn például Cookst éri utol hátulról, és viszi le 20 yarddal a LOS mögött.

http://www.mediafire.com/convkey/1723/ln3rt56m3t39u375g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A következő duplán dicséretes játék. Először teljesen elpusztítja a felé irányuló inside zone próbálkozást azzal, hogy RDE-ként a 3-as technikáról teljesen hátraveti a LG-ot, ezzel a futónak azon az oldalon se a B, se az A-lyuk nem opció, így kénytelen irányt váltani. A futó még kicsúszik négy védő szorításából, de ki az 5., aki végül elkapja?

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Whose-Tackle.gif

Egyik nagy erénye, hogy van esze, olvassa a játékokat és jól reagál. Ennek egyik jó mércéje, hogy milyen jól érzi és reagálja a screeneket. A következőnél a 2-es technikáról indul a LG-dal szemben. Sok játékos ilyenkor ész nélkül rohanna a Qb-ra, és maga mögött üresen hagyná a keresztező TE-et előtte egy blokkoló guarddal. Hart azonban leolvassa, hogy itt valami nem oké, visszalép és gyönyörűen belenyúl a passzba.

 www.mediafire.com/view/jsfw572175wmy34/hart-screen.gif

Ismét jól érzi a screent és akadályozza meg, hogy Cooks nagy játékot csináljon.

 www.mediafire.com/view/6bdyr6pvzcxwkcl/hart-cooks.gif

Használja az eszét a blokkok olvasáskor is, észreveszi és szépen kikerüli a low blockot, és egy lehetséges TD-t akadályozott meg a szereléssel.

 www.mediafire.com/view/84tag2rrrj43qch/hart-stop.gif

Passz siettetésben is vannak jó pillanatai, amikor jól kapja el a snapet veszélyes lehet. Itt 1-gapes passrush szituációban 3. és hosszúnál a 3-as technikáról szépen vág be a résbe és akadályozza meg a passzt.

http://www.mediafire.com/convkey/97a4/zob7z8i0381egjk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló, jó betörés a 4-es technikáról.

http://www.mediafire.com/convkey/977c/m69mj071phbqpvk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Egyébként inkább erőből próbál odaérni az irányítóhoz, túl sok cselt, mozdulatot nem használ.

http://www.mediafire.com/convkey/4d2c/jm9ja82kl14z8715g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


http://www.mediafire.com/convkey/673d/yig9g98vd1txo795g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


 insidethewarroom.files.wordpress.com/2014/01/hart3.gif?w=640

Sok passzt elüt, ezt nálunk is szeretik. Használja az eszét és a kezét, ha nem tud odaérni a Qb-hez.

http://www.mediafire.com/convkey/d4f2/l1ulq1w2oha27uy5g.jpg
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Érdekességként: OLB-ként is előfordult a pályán passrush helyzetekben, változó sikerrel. A profiknál nem hiszem, hogy sokat látnánk itt. Amikor eredményes volt, akkor méretéhez képest jó indulásával és a karjainak erejével tudta megverni az OLB-ket, de az igazi OLB-k robbanékonysága és hajlékonysága nem jellemző rá. Az első esetben a 9-es technikáról indul, és leginkább annak köszönhető a jó passrush, hogy a RT-nem ér ki időben a meredekebb szögre, és Hart szépen távol tartja a karjaival.

http://www.mediafire.com/convkey/2271/vczi055dueec9w55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Ebben az esetben a 7-es technikáról támad, a RT ismét határozatlan, szinte alig ér Harthoz, meglepi a sebessége, és Hart ügyesen lesöpri a tackle karjait.

http://www.mediafire.com/convkey/eaf6/a6a5cz3u08oz2e25g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Azért persze vannak hibái is, most nézzünk ezek közül néhányat. Sok fenti felvételen is egy furcsa 3 ill. 4 pontos állásból indul, ahol a súlypontját inkább a sarkára helyezi és nem előre dőlve a lábfejére. Ez látszólag nem befolyásolta túlságosan az indulását és a robbanékonyságát, de ez lehet, hogy a profiknál már nem így lesz, ahol sokkal képzettebb és atletikusabb támadó falemberekkel is találkozni fog. Nem igazán lehet tudni, mire is jó ez a „béka” (vagy inkább kacsa 😀 ) kezdőállás, talán arra, hogy ebből nem tudnak következtetni a támadófalemberek, hogy merre fog indulni a snap után. (A láb és a kezek pozíciójából és a súlypontból is szoktak olvasni a támadó falemberek). Itt látható a furcsa kezdőállás, érdemes nézni, hogy a másik két falembernek mennyivel magasabban van a feneke és előrébb a súlypontja.


Sok fiatal falemberrel előfordul, hogy magasan játszik, vagy nem figyel a pontos kézhasználatra, ami miatt futás esetén eltolhatják őket, passz esetén meg könnyen megállítják. Ez Harttal is előfordul néha. A következőben az 1-es technikán áll fel, nagyon magasan tudja csak megfogni a centert, aki viszont meg tudja támadni Hartot a hóna alatti résznél, ami az egyik legjobb támadási pont lehet. Meg is kapja a pancake-et.

 www.mediafire.com/view/zvp6b91pc05ccqc/hart-toohigh2.gif

Hasonló eset, ezúttal a LT tolja el a B-lyukból, esélye sincs leválni a blokkról, a guard meg tudja fogni a mezét a mellkasi résznél, és Hart nem tud időben megszabadulni a fogástól.

http://www.mediafire.com/convkey/5beb/7daay2cxecdqgi75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Passz siettetésnél, ha a támadó falember fel tudja venni vele a kontaktot, akkor leginkább csak a bullrusht ismeri, hatékony passrush mozdulatokat (rip, club, hump stb.) nem sokat látunk tőle. Előfordul az is, ha elsősre nem sikerül nyomást gyakorolnia, akkor kiveszik a játékból. Nem azt jelenti, hogy leáll, hanem ilyenkor az erőből való rohamozást elhagyva sokszor inkább megpróbálja kikerülni a falembert, de ehhez nem használ jó mozdulatokat, ezért általában eredménytelen marad. Például a következőnél megpróbálja megtámadni az A-lyukat a C és a RG között, nem sikerül beférkőznie, ezért megpróbálja megkerülni a centert, de az könnyen előtte marad, és jó távol tartja a Qb-től. Érdemes összehasonlítani a NT-lel, aki eközben 2 blokkon küzdi át magát.

http://www.mediafire.com/convkey/8b14/yfw7cp0tomg26ix5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló helyzet, csak most OLB-ből. Az első rohamot megállítja a LT, utána Hart furcsa testcselekbe kezd, ami a nem nagyon zavarja a blokkolót. Ha erőből próbálta volna a nyomást, amihez ért, akkor talán a Qb-re tolhatta volna az embert.

 www.mediafire.com/view/sdql7g9i9gz82j8/hart-olb5.gif

Összességében szerintem eléggé alul-draftolt játékos volt 5/1-en, nem lett volna meglepetés nekem, ha a 2. napon elviszi valaki, akár mi is. Mivel nem minden sémában lehet azonosan hasznos, inkább a 2-gapes rendszert játszó védelmeknek lehet igazán értékes a játéka. Remélem olyan jó játékokat mutat majd, mint a legtöbb példában, és akkor meg lehetünk vele elégedve.


több mint 9 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Itt van Bradford végzete 😀
 philly.blog.hu/2016/04/28/2016_nfl_draft_ismerkedjunk_a_jovo_iranyitojaval#more8670022

Ha Sam Bradford vagy, akkor a megtekintést csak qb edző és szárazdajka felügyelete mellett ajánlom. Rendkívül félelmetes. | gyengébbek kedvéért: irónia |

Szerkesztette: BleedingGreen


több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Kezdődik az edzőtábor, ami már a szezon előszele, így ideje megnézni hol tartunk roster-ügyileg. A támadókkal kezdjük, ahol tisztább a helyzet. Brian Johnson vette át Steichen-től az OC posztot. Ez nem egy Mike Groh szintű előléptetésnek tűnik. Johnson-hoz sokan fűznek nagy reményeket, és más csapatoknál is volt esélye az OC posztra, mielőtt itt kinevezték. Hurts-nek biztos nem fog rosszat tenni, hogy marad valamennyi folyamatosság, de nyilván koordinátorként már nem lesz annyi lehetősége a QB-val külön foglalkozni. Arra az éles meccsekig valószínűleg várni kell, hogy lássuk, Johnson milyen újdonságokat hoz a támadósorba és miként boldogul a játékhívásokkal.

Quarterback
Jalen Hurts, Marcus Mariota, Tanner McKee (R), Ian Book

Micsoda változás tavaly óta! Ebben az időben még Hurts utolsó és legnagyobb esélyére készült, hogy megmutassa, lehet rá építeni a franchise jövőjét. Elég határozottan megválaszolta ezt a kérdést, és megkapta a megérdemelt szerződését is, így ezen a területen már nincsen miről beszélni. Az előszezonban nem sokat fogjuk látni, talán csak egy meccsen fog játszani valamennyit.

Az új szezonban másfajta nyomás lesz rajta, hogy tartsa a színvonalat, és ha lehet, fejlődjön is egyes területeken. Ha valami ebben megakadályozza, az nem az elszántság és a szorgalom hiánya lesz.
Ha egy kívánságom lehet, akkor többet használhatná a checkdown lehetőségeket, ahelyett, hogy futással oldja meg a first downt. Swift jó elkapó és Gainwell is el tudja kapni a labdát, még ha tavaly az alapszakaszban nem is ezt mutatta. Ez segíthetné azt, hogy a mezőnyben kevesebbet kelljen ütköznie. Az elmúlt két szezonban is hagyott ki meccseket kisebb sérülések miatt, és tavaly ez jelentősen kihatott arra, hogy az offense játéka megtorpant az alapszakasz vége felé.

Mariota végül csak itt kötött ki, és nem is kellett érte a fél csapatot odaadni, ahogy Kelly mester szerette volna anno. 😀 Komolyra fordítva, ő jobban működhet ebben az offense-ben, mint Minshew. Az előző szezonokból kiindulva lehetséges, hogy lesz majd dolga 1-2 meccsen.

McKee és Book fog küzdeni a QB3 pozícióért. Book-nak van annyi előnye, hogy már tavaly is a csapattal volt. McKee-t viszont draftolták, így szerintem Book-nak egyértelműen jobbnak kellene lennie a TC-ben és előszezonban ahhoz, hogy kiszorítsa őt. McKee játékstílusa szöges ellentéte Hurts-nek, de 3. irányítóként ez nem sokat számít már.

Offensive line
Jason Kelce (C), Cam Jurgens (C/G), Cameron Tom (C), Landon Dickerson (G), Tyler Steen (G/T - R), Jack Driscoll (G/T), Dennis Kelly (G/T), Fred Johnson (G/T), Sua Opeta (G), Tyrese Robinson (G), Brett Toth (C/G/T), Julian Good-Jones (G/T), Lane Johnson (T), Jordan Mailata (T), Roderick Johnson (T), Trevor Reid (T – R), Chim Okorafor (T – R)

Egybe vettem a támadófalat, mert annyi a több posztos játékos, hogy nincsen értelme szétszedni őket posztonként.
A kezdő fal 4/5 része adott, Seumalo távozásával egyedül a RG poszton van kérdőjel. A kérdés itt is legfeljebb az, hogy a több alkalmas emberből ki lesz a kezdő. Egyelőre Jurgens-t írtam be, mert úgy hírlik, hogy a csapat nem szeretné még egy szezon ültetni Kelce mögött. Vannak, akik szerint kicsi erre a posztra, de a tömege dekára annyi, mint Seumalo-nak és a technikát pedig meg tudja tanulni.

Az újonc Steen és Driscoll lehetnek a további kihívók a RG poszton. Steen-nek valószínűleg nincs elég tapasztalata, hogy egyből kezdő lehessen, mivel az egyetemen OT volt. Driscoll szerintem inkább guard-ként van elemében, mint tackle-ként. 2021-ben, amikor RG-t játszott, sokkal jobb volt, mint tavaly, amikor OT-t. Ennek ellenére lehetséges, hogy őt továbbra is inkább swing tackle-ként akarja bevetni Stoutland.

A RG posznál nagyobb kérdés, hogy ki lesz az elsőszámú csere az OT poszton, főleg a bal oldalon. Stoutland meg fogja oldani, de eddig abban a luxus helyzetben voltunk, hogy a korábbi első körös Dillard volt az elsőszámú csere LT és LG poszton is. A csere OT poszton a korábbi évekhez képest bizonytalanabb a helyzet. Jelenleg Driscoll néz ki az elsőszámú cserének a fal mindkét oldalán, de ő nem egy életbiztosítás OT-ként, és probléma lenne, ha hosszabb ideig neki kellene kezdenie.

Vannak még rutinos jelentkezők, akik közül Kelly-nek van a legtöbb tapasztalata mindkét OT poszton. Neki voltak jobb szezonjai a korábbi években, de tavalyi nem az ő éve volt, szóval először rostert kellene fognia.
Fred Johnson-ról először a sci-fi irodalom ugrott be, de nem is csoda, mert utoljára 3-4 éve játszott értelmezhető mennyiséget, és akkor sem jól.
Roderick Johnson szintén 2020-ban jutott utoljára játéklehetőséghez, ő inkább RT.
Tyler Steen-nek jelentős tapasztalta van az egyetemről az LT poszton, de vele kapcsolatban a csapat többször is elmondta, hogy inkább guard-ként számítanak rá. Persze tudjuk, hogy Stoutland szereti több poszton is kipróbálni az embereket.

Számításaim szerint összesen 7 támadó falember helyzete tekinthető biztosnak a szűk keretben, így ha 10 OL-t tartunk meg, mint tavaly, akkor a maradék 3 helyért 10 játékos fog küzdeni.

Wide receiver
A.J. Brown, DeVonta Smith, Quez Watkins, Olamide Zaccheaus, Britain Covey, Greg Ward, Deon Cain, Tyrie Cleveland, Charleston Rambo, Devon Allen, Joseph Ngata (R), Jadon Haselwood (R)

Nem kell magyarázni, hogy a Brown – Smith páros a liga legjobbjai közé tartozik, tökéletes kiegészítői egymásnak.

Mélysége viszont nem nagyon van ennek a csapatrésznek. Ezért főleg Watkins-t hibáztatom, akinek minden lehetősége megvolt tavaly, hogy fejlődjön, de ehhez képest volt kb. két jó meccse, a többi produkciója viszont szinte kivétel nélkül gyenge volt a korábbi önmagához képest. Pedig amikor draftoltuk, nagyon reménykedtem benne, mivel az egyik kedvenc sleeper-em volt, és jól is indult a karrierje nálunk. Tavaly viszont látványosan becsődölt slot elkapóként. Ezt ráadásul nem lehet arra sem fogni, hogy nem illik hozzá ez a pozíció, mert 2021-ben csaknem ugyanennyit játszott a slot-ban és sokkal jobb volt. Valószínűleg fejben lehetett gondja tavaly, ami ad némi reményt arra, hogy visszatérhet a korábbi útra, ha rendben lesz mentálisan.

Watkins komolyan vehető vetélytársat is kapott Zaccheaus személyében. OZ egy rutinos slot receiver, de más karakterű, mint Quez. Inkább a route futásaival érvényesül a rövid és közepes útvonalakon, de a sebessége nincsen meg ahhoz, hogy mélységben úgy kettévágja a pályát, mint Watkins. Ha be tud férni az 53-as keretbe, akkor akár Watkins elé is kerülhet a depth chart-on.

Covey volt tavaly az első számú punt visszahordó és a szezon második felében egyre jobban belejött a szerepébe. Valószínűleg most is ebben a szerepben foghat egy helyet a szűk keretben.
Zach Pascal távozásával lehet még egy kiadó hely egy special teamer+izomember kombinációnak. Ide még akár valamelyik draftolatlan újoncunk is odaérhet.

Deon Cain-nel kapcsolatban érdekesség, hogy USFL bajnokként és döntő MVP-ként érkezik vissza hozzánk (a tavalyi edzőtábort is itt töltötte), de ettől még nem kell attól tartani, hogy az új Mike Quick érkezett meg a személyében.

Tight end
Dallas Goedert, Jack Stoll, Grant Calcaterra, Dan Arnold, Tyree Jackson, Brady Russell (R)

A TE1 nem kérdés, Goedert liga szinten is legjobbak között van szerintem, és az egyetlen komplett TE a rosteren.
Stoll helye is viszonylag biztosnak tekinthető blokkoló TE-ként, Russell valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy kiszorítsa.
A harmadik TE helyért lehet komolyabb harc az elkapó TE-ek között. Calcaterra fiatal és van benne tehetség, Arnold viszont rutinos elkapó, akinek lehet esélye kiszorítani őt. Jackson-t a korábbi években több sérülés is hátráltatta, így most komolyat kellene villantania.

Running back
Rashaad Penny, D'Andre Swift, Boston Scott, Kenneth Gainwell, Trey Sermon, Kennedy Brooks

Roseman megint összehozta a tescogazdaságos csapatrészt. Sok fog múlni sérüléseken (ahogy Sanders esetén is) mert a tehetség megvan az újonnan jött játékosokban is.

Penny-nek megelőlegeztem a kezdő pozíciót, mert ő a legtehetségesebb tiszta futó a keretben. Érdekes az ő helyzete, mert gyorsan akár a csapaton kívül is találhatja magát, ha pl. sérülés miatt nem tudna bizonyítani az edzőtáborban és az előszezonban. Swift helyzete bizonyos értelemben biztosabb, mivel újonc szerződésén van és draft picket is adunk érte. Elkapóként ő a legveszélyesebb a futók között.

Scott keres a legtöbbet a futóink között, már rutinos róka, egy mindenes futó és special teamer. A helye elvileg nincs veszélyben a szűk keretben.

Idén komolyabb rotáció lehet ezen a poszton, így lehet, hogy 4 futó is helyet foghat az 53-as keretben. Ha Gainwell úgy folytatja, ahogy a rájátszásban játszott, akkor nem okozhat neki gondot bekerülni a szűk keretbe, de ha úgy játszik, ahogy a tavalyi alapszakasz nagyobb részében, akkor Sermon is veszélyes lehet rá.


több mint 1 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Szóval ez volt a legutóbbi Super Bowl visszavágója? Egy semmiről nem döntő alapszakasz meccsen nyilván nem lehet visszavágni egy elvesztett döntőért, de el kell adni valahogy a meccset a népnek. Persze azért elfogadjuk a W-t így is. 😀

Több sérült is vissza tudott térni, de sokáig úgy tűnt kb. ennyi haszna volt a bye week-nek, mert az offense nagyon nem volt önmaga. Oké, hogy a Chiefs védelem erős, de azért boldogultunk már jobban is hasonlóan jó védelem ellen (Cowboys).

Az első félidőben komoly outcoaching és out-mindenezés volt Brian Johnson-nal szemben. Azt nem tudom mire számított a Spagnuolo-féle védelemtől, ha nem stunt-okra, blitz-ekre, de a játékhívások nem segítették a támadókat a nyomás elhárításában. Olyan érzésem volt, mintha végig betojva hívta volna a játékokat és többnyire nagyon kiszámíthatóak voltak a hívásai. A gyorsabb lefolyású játékok kimerültek a WR screen-ekben, pl. slant-ek alig voltak, amiben Brown elég jó. A hosszabb játékokra pedig az első félidőben egyáltalán nem volt elég idő a zsebben.

Persze voltak nagy kivitelezési hibák is a támadóktól, különösen az első félidőben (OL, Hurts). A második félidőre valamennyire sikerült rendet rakni a fejekben és jobban sikerült végrehajtani, amiket Johnson akart, és így éppen csak sikerült elég pontot összekanalazni a győzelemhez (azért ez a félidő sem volt diadalmenet).
Volt néhány hívása, amit betalált (Qb draw és power futások néha működtek, Swift-re volt néhány kreatív hívás, screen passz), de ma sokkal többször kellett a fejünket fogni. Ha viszont valami működött, akkor jó ideig nem hívott újra hasonló játékot. Ugye eleve a 3. negyed közepén sikerült először 3rd down-t sikeresen megcsinálni. Volt olyan, hogy 3. és 1-nél nem Brotherly Shove volt, hanem shotgun-ból (!) futás Swift-tel (-3 yard).

A félidő előtti utolsó drive gyalázatos volt, ahogy a második félidő elsője is. A Kelce-féle fumble után borzalmas hívások a saját 10 yardoson (két WR screen 0 yard-ért, az egyikből majdnem turnover, majd Hurts futás 5 yardért). Nem tudom, hogy amikor a LOS-en állnak a cornerek, milyen esélyei vannak az ilyen vertikális passzoknak, bármilyen motion vagy elterelés nélkül. Mivel minden meccsen tolunk legalább 2-3 ilyet, ezért nyilván már számítottak rá és simán leolvasták.

Sajnos idén az offense nem igazán tud befejezni meccseket. Ma is megvolt az esély 5 perccel a vége előtt, hogy néhány first down-nal megegyük az órát, de sajnos kényelmes 2:50-nel az órán adtuk vissza a labdát Mahomes-nak. Lehet, hogy alappal bíztak a védelemben, de csak millimétereken múlt a fordítás.

A redzone hatékonyság viszont hibátlan volt és a játékhívások is ültek. Ezzel voltak problémák a szezon korai részében, de sikerült fokozatosan javítani. A mai meccsen, ha sikerült bejutni a vörös zónába, akkor sikerült is 6 pontot szerezni.

Hurts-re komoly hatása volt a nyomásnak az első félidőben. Általában eléggé jól tudja ezeket kezelni, de most lehetett látni, hogy pánik volt inkább. Gyorsan levette a szemét az elkapókról és nem a játékot akarta meghosszabbítani, hanem menekülni a zsebből, bármerre.
Az interception egy kommunikációs hiba volt Brown-nal. Lehet, hogy egy option route volt, ahol AJ elment mélységbe, de Hurts inkább a befelé menő route-ot várta. Az is lehet, hogy Brown csak partizánkodott, mert volt már olyan TD idén, amikor rögtönzött és nem az előírt route-ot futotta. Ezek működnek, ha mindketten ugyanazt olvassák.

A blokkolás feljavult a második félidőben, és Hurts is visszaszerezte a magabiztosságát, a labda eladás veszélye már nem volt benne, és sikeresen megdobta azt a néhány kulcs passzt, amire szükség volt. A hülye játékhívásokat vagy a rossz blokkolást viszont a fájós térdével nem tudja annyira kimenteni, mint a tavalyi szezonban. Javult a térde, de szerintem ez az állapot már többé-kevésbé végig kíséri ezt az idényt. Mertek vele újra ilyen futást kockáztatni, amivel az utóbbi hetekben nem találkozhattunk (azért kockázatos dolog a blitz, ugyebár 😛):


A támadófal és az komplett passz blokkolás az első félidőben még folytatta pihenő hetet. 😊 Nem tudták hatékonyan kezelni a különböző irányból érkező nyomást, a túltöltéseket, a corner blitz-ről mintha még nem is halottak volna, pedig McDuffie-t nem először használták erre az idényben.
Volt, hogy más játékot blokkoltak az egyes falemberek. Ha pedig más gebasz nem merült fel, akkor Jones verte meg simán, aki épp szembe jött vele. Kis híján agyonütötték Hurts-t az első játékrészben.

A második félidőben összeszedték magukat, és már magukhoz méltóan játszottak. Ez nem azt jelenti, hogy lehengerelték az ellenfelet, hanem már egyenlőbb küzdelem volt, egyre több játékot sikerült megnyerni, és megadni az időt Hurts-nek a dobásokhoz.

A fal jobb oldalán voltak a nagyobb gondok a pass protection-ben. Míg a Kelce-Dickerson-Mailata hármas volt a megbízhatóbb. A futásblokkolás végig elég jó volt, éreztette a hatását, hogy Jurgens visszatért. A külső zóna futások, center húzások néhányszor jól működtek, mint itt:


Swift-nek lehetett volna nagyobb meccse is, ha több labdát kap, és nem ragaszkodik annyira a shotgun-ból való középső futásokhoz Johnson. A center alóli futások viszont jól működtek, de nagyon kevés volt belőlük. Ilyen ötletes futásokat szívesen látnék még:

Gainwell-t eléggé mellőztük szerencsére (őt már nem bírta volna el a meccs), de azért így is csinált egy hülyeséget, amikor adott egy ingyen időkérést az ellenfélnek, és pass pro-ban is gyenge volt, egyébként Scott is.

A szenvedő offense meccseken mindig DeVonta Smith segíti ki a csapatot (lásd New England). 6 elkapásából 4 first down és persze ezt a kulcspasszt is ő kapta el:

Hajszálon múlott, hogy a Hurts int. után Brown nem szerezte vissza a labdát. Egyébként AJ-t ma főleg mélységi passzokkal keresték, és abból sem volt sok. Szerintem hiba, hogy egy ilyen fizikumú játékoshoz nem akarjuk 5-10 yardon is eljuttatni a labdát. A tv-ben nem lehetett látni, hogy mennyire kapott bracket-t, de lehet, hogy ez is benne volt, hogy kevesebbet kerestük. Érthető, ha őt mindenképpen el akarták venni, ahogy mi is Kelce-t.

Jó hír volt a meccs előtt, hogy Goedert nem került sérült listára. Ez azt jelenti, hogy reális esély van arra, hogy nem kell 4 meccset sem kihagynia. Szükség is lenne rá, mert ma nem sikerült pótolni őt elkapásokban (blokkolásban nem is lehet). Egyénileg és csapat szinten sem sikerült fellépni a helyére. Esetleg Julio vagy Zaccheaus léphetett volna elő, de ez nem jött össze. Megsérült Calcaterra (megint), eljött Albert O ideje?

A védelem oldalán adta magát az összehasonlítás, hogy a SB ismétlését fogjuk-e látni, vagy sikerül érdemi ellenállást kifejtetni? Mit mondjak, volt deja vu néhányszor, de összességében a defense igen sikeresen abszolválta meccset.

Az első félidőben volt csúnyán elnézett coverage az endzone-ban, voltak egymásnak szaladó DB-k, és futás elleni védekezési problémák (az első félidőben két meccsre való futott yard-ot sikerült benyelni). Ebben voltak hasonlóságok a SB-lal.
Ami viszont változást jelentett, hogy Desai-nek volt valamilyen terve azon kívül is, hogy ne kapjunk nagy játékot. El akarta venni T.Kelce-t, amit elég jól végre is tudott hajtani. Ezen kívül hajlandó volt változtatni is annak érdekében, hogy az első félidőben tapasztalt gyengeségeken javítson a védelem, különösen a futás elleni védekezésben. Nem mondom, hogy jobb DC, mint Gannon, de Desai legalább hajlandó volt tenni valamit, amikor látta, hogy kinyírnak a futásokkal és a rövid passzokkal.

Ha csak a nyers statisztikát nézi valaki, akkor az 1 sack megtévesztő lehet. Valójában Mahomes-on is nagy nyomás volt a védőfaltól, különösen a második félidőben. Hihetetlenül nehéz levinni, mert szinte minden testhelyzetből el tudja dobni a labdát, zsebkendőnyi területen tud helyet és időt találni a passzhoz, vagy egyszerűen kibújik egy lehetetlen helyzetből.

Reddick szinte állandó veszélyt jelentett, és Sweat, Cox valamint Carter is elöl járt a nyomás generálásban. Carter számai nem látványosak, de úgy is tudta néha siettetni Mahomes-t, hogy szinte folyamatosan kettőzték és be nem fújt holding is több volt rajta az átlagnál. Hozzátartozik, hogy voltak olyan szakaszok, ahol mindkét OL kétségbeesetten kapaszkodott a védőfal emberekbe, de ezekből keveset dobtak be büntetésnek.

Sweat megint sokat tett a meccs lezárásáért. Ez ugyan nem lett sack, csak intentional grounding, de a hatása ugyanaz:

Az első félidőben Mahomes futásai is gondot okoztak. Ez viszont egy jó húzás volt Desai-tól a meccs vége felé: Reddick csak azt figyeli, hogy Mahomes megindul-e, és neki van is sebessége, hogy lezárja a folyosót.


A futás elleni védekezésben voltak komoly gondok az első félidőben. Ennek fő oka nem az volt, hogy nagyon lenyomták volna a védőfalat, hanem a szerelésekkel és a gap felelősségekkel voltak problémák. A falban is előfordultak elrontott szerelések (Cox, Davis), de a linebackerek voltak a fő bűnösök. Cunningham és Morrow is szokatlanul sokat hibázott olvasásokban és szerelésekben, ami éppen az erősségük szokott lenni. Sokkal inkább a passz elleni védekezésre koncentráltak, amit hellyel-közzel sikerült is megoldani.

A második félidőben sikerült a futást is megfogni, pedig úgy nézett ki az elején, hogy Pacheco-nak 200 yardos meccs is lehet. Milton Williams a sérüléséig élen járt a futás ellen, és a secondary-ból is agresszívabban érkeztek fel a védők a futásokhoz. Kellett az is, hogy ekkor pár holding-ot már bedobtak a Chiefs OL-ra.

A secondary nem elit elkapó sor ellen játszott, de Mahomes képességei miatt így sem volt könnyű dolguk. Roby visszatérésével jött némi stabilitás a slot-ba. Ennek ellenére még mindig előfordult, hogy Sydney Brown vagy Ricks őrzött egy slot elkapót, és szinte mindig az lett a vége, hogy Mahomes eredményesen dobott rájuk.

Slay és Roby elég jól működött coverage-ben , és Roby természetesen hozzátette ezt a nagy játékot Kelce ellen (és mindezt 33-asban, mint anno Charles Tillman):


Blankenship-nek kulcsszerepe volt abban, hogy a második félidőben sikerült megállítani a futást, sokszor ő állította meg a játékot, mielőtt a futó elszabadult volna. Byard-nak kulcsszerepe volt Kelce megfékezésében. Volt egy TD-t érő hibája, de ezt helyre tette azzal, hogy később pontokat vett el az ellenféltől, ezzel az interception-nel.

A tökéletestől azért messze volt a secondary. Valdez-Scantling hajszálra volt egy TD-től a végén (Roby már verve volt), majd 4. és 25-nél is Watson keze között ment át a labda. Volt elégszer hasonlóban részünk, amikor Jordan Matthews-ok, Agholor-ok, Green-Beckham-ek alkották az elkapó sorunkat. Most láttuk milyen a másik oldalon lenni. 😉

A specális egység is megérdemel néhány szót. Az első félidőben ők is gyengék voltak. Több engedett visszahordás és gyenge punt-ok is voltak. Viszont ők is összekapták magukat, a második játékrészben már nem voltak benyelt visszahordások, és Mann is jobban eltalálta a punt-okat, ráadásul Covey révén már mi nyerünk yardokat a punt visszahordásoknál.

Rövid héten nem lesz könnyű a Bills ellen, de otthon hozni kellene azt a meccset. Williams agyrázkódással kidőlt, így nem valószínű, hogy lesz vasárnap.


több mint 11 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a már beharangozott Jordan Matthews. Előrebocsátom, hogy a WR-ekkel soha nem foglalkoztam annyit (a front7 meg az OL harca jobban érdekel), de azért megpróbáltam okosságokat összeszedni.

„The critical factor at wide receiver in my mind, is agility and body control, the ability to change your body position, often off the ground, in order to get your hands in position to make the catch, a la Cris Carter of Minnesota. He would be the ideal in that respect. That particular characteristic must be there for the receiver to be considered a Pro Bowl or a Hall of Fame player. You must have that to get to the highest tier of play.” /Bill Walsh/

Az elkapóknál az egyik legfontosabb képesség, amit figyelni szoktak az elkapási hatókör (catch radius), ami több tényezőből áll össze. Egy része természetesen puszta testi adottság (magasság, karhossz stb.), viszont legalább ilyen fontos például az is, hogy a játékos mennyire tudja a testhelyzetét változtatni, különösen a felsőtestét „tekergetni” annak érdekében, hogy megszerezze a passzt akkor is, ha az kevésbé pontos, vagy nem tud igazán elszakadni a CB-től. Nézzünk erre példákat Matthewstól.

Nem sikerül elszakadni a cornertől, ráadásul a keresztező safety is jó ütemben érkezik. Mégis sikerül egy olyan pozíciót fognia közöttük, ahol megszerezheti a Qb-által inkább csak az általános irányába eldobott passzt. Érdemes megnézni, hogy oldalra és hátra ugorva szerzi meg a labdát (az utolsó kameraállásnál megállítottam ott egy pillanatra), ráadásul a safety keze gyakorlatilag a labdán van az elkapáskor.
Hogy valami negatívumot is említsek, a kéztechnika messze van az ideálistól, bár egy ilyen szorongatott helyzetben ezt nem illik felhánytorgatni. Az kell figyelni, hogy a két keze az elkapás előtti pillanatban is milyen messze van egymástól, és lényegében a labdán zárja össze a kezeit, mintha tapsolna. Az ideális technika esetén a kezek az elkapás előtt megtalálják egymást, tehát vagy érintkeznek, vagy közel vannak egymáshoz. Ha a labdán csapja össze a tenyerét az elkapó, akkor növeli az esélyét, hogy kiperdül a labda, vagy elmegy a kezei között.


A következőnél is ő helyezkedik jól. Pedig a cornernek minden lehetősége megvan a közbeavatkozásra, de kicsit túlfut a labdán (Egy cornernek egyébként sem kell lefutnia a WR-t. Emberfogásnál, ha az elkapót a belső vállánál egy hajszálnyit lemaradva követi, általában akkor van a legjobb pozícióban) A corner rosszul méri fel a passz hosszát, így visszafelé fordulva kell megpróbálnia beleütni. Matthews viszont a helyzethez képest a legjobban helyezkedik, és ismét ő van pozícióban az elkapáshoz.


A következő passz sem pontos. Magasan és mögé megy a passz, nem épp ideális egy slant routehoz, de Matthews ugrás közben, két kézzel visszanyúlva leszedi a passzt, minimális ütemvesztés mellett.



"You want someone that can separate from one-on-one coverage, be where you’re supposed to be when you’re supposed to be there with separation and catch the football," he said. "And that’s the biggest aspect for it. It can come in a lot of different ways. It can be the speed element of it. It can be the power and size element of it. There’s a lot of different ways to cut it." /Chip Kelly/

Az elkapók előbbi témával is összefüggő lényeges tulajdonsága, hogy el tudnak-e szakadni a kellő pillanatban a védőktől, tudnak-e egy olyan teret kreálni, ahova az irányító be tudja juttatni a labdát. Az elszakadáson nem feltétlenül azt kell érteni, hogy a WR tök üresre játssza magát – ez ritkábban fordul elő a profiknál - hanem sokszor egy fél lépés előny is megfelelő elszakadást jelenthet, ahova az irányítónak be kell dobnia a labdát, az elkapónak pedig el kell tudnia kapni. Nem véletlenül szokták mondani, hogy ez az egyik legnagyobb nehézség, amivel a profivá váló irányítók és elkapók szembesülnek.
Az elszakadás nem pusztán a sebességen múlik, abban nagy szerepe van a pontos technikának (release technikák, route futás stb.), a fizikai erőnek (CB kizárása, elnyomása testtel) és persze az apró trükköknek, mint, pl. egy finom és nehezen észrevehető lökés a CB mellkasán, amikor közeledik a labda.

Az első felvételen látszik, hogy miként segít az elszakadásban egy jól futott route. A corner alapvetően arra számít, hogy a pálya közepe felé (post) fog menni Matthews, ez látszik abból, hogy kissé a pálya közepe felé fordulva helyezkedik. Matthews meg is hagyja e hitében egy apró csellel. A dolog akkor dől el, ahol egy pillanatra meg van állítva a felvétel. Matthews szépen ráfut a cornerre, aki továbbra is a pálya közepe felé mozdul, ezzel olyan hátrányba kerül, amit már nem tud behozni, és Matthews kényelmes előnnyel kapja el a labdát. Alapvető cél, hogy az elkapó elérje azt, hogy a corner az ellenkező irányba kezdjen el fordulni, ellenkező irányba nyissa meg a csípőjét, mint amerre a passz útvonal megy, mert így plusz egy ütem előnyre tehet szert.


A következő fade routenál szép a release, egy apró csellel eléri, hogy szabadon jöhessen el a LOS-ről, a corner nem tudja érinteni. Szépen elszakad a védőtől, és ha a labda a legjobb ütemben jött volna, akkor sima elkapás lenne. Viszont a passz egy kicsit késve érkezik, így le kell lassítania az elkapáshoz, a CB pedig beéri. Itt jön egy másik apróság, a jobb karjával szépen távol tartja a CB-t, nehogy jobban zavarja az elkapásban, így megvan a minimális elszakadás az elkapáskor. Elsőre felesleges virtuskodásnak tűnhet az egykezes elkapás, de a második kameraállásból látszik, kellett, hogy a másik karjával akadályozza a CB-t.


Hasonló route és induló csel a Senior Bowlon. A passz itt jó ütemben jön és sima elkapás. Amire még felfigyel az ember, és az előző playnél is látszik, hogy könnyen találja meg a levegőben lévő labdát a hosszú passzoknál. Magabiztosan kapja el ezeket a válla fölött érkező labdákat. Ez alap dolognak tűnik, de mégsem megy minden elkapónak, ráadásul ő nem túl sok ilyen passzt kapott a Vandy offensében.


Természetesen a pontos route futásnak is nagy szerepe van abban, hogy egy elkapó el tudjon szakadni a védőktől. Sok egyetemi elkapóhoz hasonlóan Matthews sem futotta meg rendszeresen a komplett route tree-t, de sok biztatót lehet látni a felvételeken. Esetében eleve az elkapásainak 42%-a screen passzokból jött, a nem-screeneknek csaknem pedig csaknem fele slant/post/corner route volt. A profiknál használt routeok közül ritkábban találkozott az In és Out routeokkal, a comeback routeokkal és a go/fade routeokkal.
Az összes routeon nem megyünk végig, de nézzük először egy olyat, amit Matthews is alkalmazott és az NFL-ben is alapvető. Ez pedig a quick slant, amelyet minden offense alkalmaz valamilyen szinten.

A quick slant vagy short slant alap játék, nem véletlenül szerepel a combine gyakorlatok között is. Matthews tökéletesen hajtotta végre ezt a routeot a combineon. A slant legfontosabb eleme közvetlenül a 45 fokos fordulást megelőző, ún. „stick” amikor az elkapó egy határozott lépéssel kilép az ellenkező irányba, mielőtt elfordulna. Ez teszi lehetővé a hirtelen elfordulást, ami a slant lényege.
Nézzünk Matthewstól egy tökéletes végrehajtást a combineon (a stick lépés kilassítva).


Persze a combine arra való, hogy tökéletesen hajtsák végre a gyakorlatokat, úgyhogy nézzük meg éles meccsen is. Szépen végrehajtott slant ez is, a body-catch rontja le a dolgot kissé, emiatt majdnem odaér a védő.


Nézzünk egy olyan routeot, amellyel kevesebbet találkozott az egyetemen. A 20 yardos dig route szintén szerepelt a combine programján. Az ilyen routeok lényege, hogy a cornerback elhiggye, hogy az elkapó egy hosszabb routot fut. Ezután egy hirtelen 90 fokos fordulóval üresre tudja magát játszani. Ezt speed cutnak szokták nevezni, azaz a cutnak folyamatosnak kell lennie, nem törhet meg a mozgás, nem lehet megállás. Ezt a routeot szépen teljesítette Matthews, a drop már más lapra tartozik, ez a játékának egyik gyengébb pontja.


Csak az összehasonlítás kedvéért nézzük meg, hogyan nem jó a dig route. Martavis Bryant sem sokszor látta közelről ezt a routeot, vagy, hogy úgy mondjam, az egyetemen nem sokat kellett kanyarodnia 😊 A speed cut itt nincs egészen rendben, onnantól, hogy egy pillanatra megállítottam a képet, elég messze a bójától, elkezd beletopogni, és vagy 4 apró lépéssel lassít le, nem folyamatos a fordulója. A rutinos DB-k pedig az ilyen apróságokból is könnyen olvasnak.


Az egyetemről érkező elkapóknak az egyik legnagyobb kihívás, hogy megbirkózzanak a rendszeres press coverage-dzsel. Az egyetemen kevesen találkoznak igazán kemény presszinggel, pedig az NFL védelmek igazán kedvelik ezt a technikát, és nemcsak emberezésnél, hanem zónázásnál is szívesen használják (lásd Seattle). Persze a press ellen megvannak a megfelelő láb és kéz technikák, amelyeket el kell sajátítani, emellett az OC-k is sokat tehetnek azért, hogy megkönnyítsék egyes elkapók dolgát (pl. a snapnél mozgásban lévő, vagy a LOS mögül induló elkapót nehezebb jammelni).
Matthews sem sokszor találkozott kemény jammeléssel, de van néhány példa, amikor jól megoldotta a dolgot.

Itt egy hozzá hasonló termetű cornerrel szemben szépen használja a testét, hogy el tudjon indulni, és a kellő pillanatban a mezhúzással együtt is elszakad tőle, és megint jól találja meg a hátulról érkező labdát.


A következőnél is szép az inside release, beférkőzik a corner mellé, fontos, hogy szépen odateszi a vállát, így esély sincs ellökni őt a védőnek. A kisegítő safetyt pedig sebességből megveri. Megint szép, jó technikával végrehajtott elkapás.


A Senior bowl edzéseken is jól boldogult. Először egy szép comeback route, jól zárja ki a védőt, aki pedig eléggé tapad. Utána egy nagyon szép indulás a LOS-ről, a corner nagyon megeszi az apró mozdulatot kifele, így a bal lábára kerül a súlypontja, esélye sincs zavarni Matthewst.




Sok olyat lehetett hallani a draft előtt, hogy kevés lesz a sebessége. Nem tudhatjuk biztosan, hogy mire lesz elég a sebessége, de az egyetemen jópárszor lefutotta a védelmeket, úgyhogy lehet bizakodni szerintem. Ugyanaz a típus, mint sok magas elkapó: kell terület neki, hogy felgyorsuljon, de ha ez megvan, akkor nehéz utolérni.
Slip screenből elért szép TD, jó blokkot kap, nemigen van esélyük a DB-knek, hogy utolérjék.


Hasonló játék (ezt inkább jailbreak screenek nevezik, amikor a WR a Qb felé mozogva kapja a labdát), de ugyanaz az eredmény, ismét lefutja a védőket.


Csak nem tanulnak a védelmek, úgyhogy újra megcsinálja.


Azt is lehetett hallani, hogy nem elég mozgékony, nem fog sok védőt kicselezni, kevés yardot fog hozni elkapás után. Nyilván, aki DeSean Jackson-féle mozdulatokat vár tőle, az csalódni fog. Szerintem kellően mozgékony az alkatához képest. Nem ez a legerősebb pontja, de nem is gyengéje. A számai is azt mutatják, hogy a YAC nem gyengéje, átlagban 8,82 yardot hozott. Az összehasonlítás kedvéért Sammy Watkins átlagban 9,71 YAC (még több screent kapott, mint Matthews), Mike Evans 8,53 YAC, Allen Robinson 8,54 YAC. A számait azért megdobják a screenek, mert ezek nélkül 5 YAC felett átlagol éppen elkapásonként, ami csak akkor lenne jó, ha ezt az NFL-ben is megtartaná (pl. Jordy Nelson hozott 2013-ban hasonló átlagot). Szerencsére a Kelly-féle offense segíteni fogja ebben.

Ha lendületbe jön, akkor nem egyszerű megállítani, arm tackle-lel nem tudják levinni.


Ismét a már látott slip screen, de most ki kell cseleznie a keresztező védőket.


Egy elrontott screenből is képes TD-t kihozni, úgy, hogy körbefutja a pályát, és leráz, átugrik egy-két szerelni igyekvő védőt.


Aki még mindig nem hiszi el, hogy elég gyors, annak itt van egy fly sweep. Wingback pozícióból indul a támadófal széléről, és ismét lefutja a védelmet.


Berakták reverse playre is (Andy Reid tapsikola), itt is csak kb. egy cipőfűzőnyin múlt a nagy játék.


A futás blokkolás Kellynél is nagyon fontos. Egy nagy embernek könnyen kell, hogy menjen a blokkolás. Talán ezért is lehet, hogy Matthews megteszi, amit kell, de sokkal többet nem. Blokkolása leginkább kielégítőnek mondható, de lehet, hogy nálunk ennél többet fognak kérni tőle.
Nézzünk először jó blokkokat. Alapvető, hogy a blokkoló elkapó minél hamarabb vegye fel a kontaktot, tehát, ha messzebb van a blokkolandó DB, akkor nem várni kell rá, hanem utána kell menni. Például a következő felvételen szépen támadja meg a cornert és ki is veszi a playből (a 87-es ő)


A következő fontos és szép blokk, jól találja meg és tereli el az ellenfelet a résből.


Azért nem mondhatni, hogy megsemmisítő blokkokat oszt ki, lehet, hogy nagyobb intenzitást fognak tőle kérni majd. Csak összehasonlításul, egy igazán jól blokkolótól WR-től ilyen blokkokat is lehet látni néha (szerencsére ő is nálunk fog játszani 😉 ):




Előfordult néha, hogy kissé lazán vette a blokkolást. A következő esetben ennek látványos következménye is lett. Szépen kezdi a játékot, aztán érthetetlen módon elengedi a CB-t, talán azt gondolta, hogy a védő már nem érhet oda. Mindenesetre, a CB köszöni szépen, csinál egy szép szerelést, amiből fumble lesz.


Ha távolabb helyezkedő védőt kell blokkolni, akkor minél hamarabb oda kell érni hozzá és felvenni a kontaktust. Ehhez képest itt eléggé hezitál, és lényegében nem is ér hozzá a blokkolnadó ellenfélhez.


A következő is hasonló, itt is egy kicsit üldözni kéne az ellenfelet, de nem nagyon igyekszik, inkább megtorpan és még egy testcsel-félét is csinál, amire nem tudni mi szükség lehetett.


Egyik legnagyobb gond vele kapcsolatban az indokolatlanul sok elejtett labda. Láthattuk, hogy milyen passzokat képes elkapni, viszont máskor meg érthetetlenül kővé változik a keze. A 10% feletti drop arány nem túl jó.
A következőnél pontatlan passzt ad a QB, ilyenekkel lehet kórházba küldeni a csapattársakat. Viszont elkapható lett volna, nem volt törvényszerű, hogy felpattanjon a kezéből és majdnem int legyen belőle.


Azért csak összejött neki az interception. Ez viszont már sokkal inkább az ő felelőssége, az ilyen passzokat el kell kapni, pláne ha az ember kezében van a labda. Nem lehet igazán jól látni, de talán nem tökéletes a kezek pozíciója, nem csinálja meg rendesen a háromszöget a kezeivel, hanem megint a labdán akarja összezárni a kezeit, így könnyebben kipattan a labda.


Ezt is el lehetett volna kapni. Viszont pozitívum, hogy ment utána, nehogy hátra-passznak legyen minősítve.


Ez se tökéletes passz, pontatlan és az elkapó épségére veszélyes passz egy slantnél, Matthews is inkább magára ügyel az elkapás helyett (egyetemi karrierjének utolsó meccse volt, így valamennyire érthető)


Amit még fel lehet hozni vele kapcsolatban, hogy kevés TD-t kapott el az endzoneban és közvetlen közelében. Pl. a következő esetben egy gyengén futott route-ot lehet látni. Talán hitch route lenne, de nem igazán felismerhető, mert olyan nem igen van, amelyből balra kell kijönni, majd ellenkező irányba fordulni. Minden esetre nagyon határozatlanul fordul vissza, így a védő könnyel leolvassa, ráadásul utána nem visszafelé, a labda irányába mozog, hanem hátrálva az endzoneba, ami tovább könnyíti a védő dolgát. Egy határozottabb route futással talán nem lett volna egyből TD, de legalább közelebb jutott volna a csapat a gólvonalhoz.


8 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Super Bowl LIX.: a bosszú 2. rész: Defense, speciális egység

Fangio ezzel a győzelemmel feltette a koronát edzői pályafutására. Edzőként az első Super Bowl győzelme, annak ellenére, hogy jó néhány kiváló védelemnél ott volt valamilyen formában edzőként. Lehet nem kedvelni a sémáját, de azt el kell ismerni, hogy nagy hatással van a modern védelmekre és sok DC próbálja/próbálta több-kevesebb sikerrel átültetni az elveit a saját védelmébe. Ez a pályafutás így teljes, hogy sikerült elérnie a nagy célt, ráadásul pont az általa összerakott védelem vezetésével.

Nehezen vitatható, hogy ha ki kell emelni egy csapatrészt akár a teljes szezonban, akár a Super Bowl-ban, akkor ez a védelem lesz. Durva belegondolni, hogy lényegében az egész szezonban egy gyenge meccsük (Bucs) + egy gyenge negyedük volt (Washington ellen kapott 22 pont). Biztos, hogy ez volt a legjobb Eagles védelem, amit látta. A másik kettő Jim Johnson 2004-as és 2008-as védelme, de azok sajnos pont a legnagyobb meccseken (SB, NFC döntő) nem tudták hozni azt a pluszt, amit a mostani védelem igen. Az 1991-es védelmet nem hiszem, hogy felül lehet múlni a modern érában, az még másik foci volt.

Lehet mondani, hogy Fangio-nak a védelem minden szintjén legalább egy elit játékosa volt és így könnyű egy top védelmet megalkotni. Ez részben igaz is (nem abban a részében, hogy így könnyű 😊 ), de most Fangio-nak jelentős szerepe volt abban, hogy egyes játékosok nagyot léptek előre és elit szinten játszottak. Zack Baun az ő embere volt, ő hozatta ide és látta meg benne azt az off ball linebacker-t, amit senki más. Mitchell és DeJean kiválasztásában és aztán újoncként a védelembe való zökkenőmentes beillesztésében is döntő szerepe volt. Nélkülük most nem ünnepelnénk, mert Bradberry-vel és Maddox-szal nem lett volna ilyen a védelem. Jalyx Hunt pedig személyes kiszemeltje volt Fangio-nak a drafton, aki a vártnál gyorsabban kezdi igazolni a kiválasztását.

A Super Bowl-ra összerakott gameplan-nel és a meccsen nyújtott játékkal kapcsolatban azt lehet mondani, hogy tökéletes volt egészen a garbage time-ig. Az első félidőben a Chiefs-nek kevesebb nettó yardja volt (23), mint amennyi pontot mi szereztünk. 1.2 yard/play, 1 first down, 2 interception (ebből 1 TD) volt a támadók mérlege a félidőben.

Andy is elővette a régi önmagát és az egész első félidőben 3 futójátékot hívott (ebből 2-t már 17 pontos hátrányban), ami szintén egyszerűsítette a védelem dolgát.
Tökéletesen sikerült felkészülni a Chiefs támadó játékából, a cselek, misdirection-ök kezelése ég és föld volt a 2023-as meccshez képest. Fangio egy blitz-et sem küldött, csak azzal trükközött, hogy éppen melyik 3-4 játékos fog a front7-ből Mahomes után menni. Folyamatosan 7 vagy akár 8 játékos volt cover-ben és a könnyű, gyors passzok lehetőségét sikerült többször is elvenni vagy megnehezíteni.

A védőfal és a passrusher-ek minden dicséretet megérdemelnek, mert a győzelem egyik kulcsa volt, hogy max. 4 emberrel sikerült nyomást gyakorolni Mahomes-ra. A sack-ek mellett az is fontos volt, hogy nagyon sokszor sikerült nyomás alá helyezni (30), többször kényszerült olyan passzokra, amikor nem tudott rendesen beleállni, megütötték stb.

Ugyanilyen lényeges volt a back7 teljesítménye, mert sokszor ők idézték elő, hogy Mahomes hezitált, nem dobta az első olvasást, így a passrush odaérhetett. Ha egy Qb 2.5 mp-en belül el tudja dobni a passzokat, akkor a passrush-nak kevés esélye van megzavarni a passzt.
Szintén fontos tényező volt, hogy a meccs jelentős részében sikerült Mahomes-t a zsebben tartani, nem voltak könnyű menekülési lehetőségei, nagy területei. Sokszor rátolták a támadófalat, és amikor menekülni próbált, akkor sikerült összezárni körülötte a zsebet és levinni, mielőtt kiszabadult volna. Mindezek miatt Mahomes is frusztrálttá vált és sokszor erőltette a passzokat.

Az elrontott szerelésektől lehetett tartani előzetesen, de végül a Chiefs-nek több volt, mint a mi védelmünknek.

Védőfal: Williams felviszi az árát

A front7-ben az edge rusher-ek tündököltek igazán, de ehhez az alapokat a védőfal teremtette meg. Carter játszotta a szokás szerint a legtöbbet a falban, közel kétszer annyi snap-et, mint az utána következő Williams és Ojomo, akik pont felezték egymás között a snap-eket.
Carter-ra érthetően nagyon figyelt a Chiefs OL, és mondhatni, hogy Barkley-hoz hasonló meccse volt, tehát őt féken tudták tartani, de ezzel más védőknek teremtett lehetőségeket. Az 1 Qb hit és 1 hurry tőle nem kiemelkedő teljesítmény. A döntő előtti hét nagyobb részét betegen töltötte, lehetséges, hogy ez is nyomott hagyott rajta.
Williams volt a védőfal sztárja ezen a meccsen, a 2 sack, 2 hurry, 1 kiharcolt és megszerzett fumble nem gyenge. Ojomo egyébként nem sokkal maradt le mögötte a 3 siettetéssel.
Davis nose tackle-ként kevesebbet volt pályán egy keveset futó ellenféllel szemben, de a snap-jeit elég hasznosan töltötte. A konferencia döntő után a Super Bowl-ban is sikerült levinnie az irányítót, ezzel megduplázta az alapszakaszban elért sack-jeit. 😀

Nem csak a korai vezetés miatt volt kevés futójáték, hanem az ilyen play-ek miatt is. Counter futás, de Ojomo-t nem tudja elterelni a fal jobbra, hanem azonnal be tud menni a backfield-re. Érdemes figyelni Nolan Smith-t is, aki a lendületből érkező guard-ot majdnem hanyatt löki, bele a RB ölébe.

Nem lehet elvonatkoztatni a fantasztikus munkától, amit a back7 végzett. Ennek a játéknak is az volt a kulcsa, hogy Mahomes nem talált gyorsan üres elkapót. Az erős oldalon 5 vs 3 ellen fölényben vannak a védők, mert a másik oldalon Mitchell 1-1-ben lefedezi Kelce-t.
A snap előtt egyik DT sem áll a centerrel szemben, mindketten a guard belső vállán vannak (2i tech), de snap után egyik sem támadja az A lyukat, hanem a B lyuk felé indulnak. Sweat egy loop-pal Williams háta mögül érkezve támadja az A lyukat. Látszólag lenne hely feljebb lépni Mahomes-nak, de ez csak látszat, mert akkor egyenesen az érkező Sweat-be ütközött volna. Így is 3 mp-en belül nyomás alá kerül Mahomes, Sweat elől még el tud lépni, de lényegében a guard és Williams közösen viszik le a földre.

Megint remek coverage. Itt már nagy hátrányban Mahomes türelmetlenné vált és mindenképpen a hosszú passzt kereste. A két safety és Slay teljesen elvették a mély útvonalakat, de mégis feléjük akarta dobni Mahomes. A flat zónákban kevesebb yard-ért volt üres játékos, de oda nem nézett. Kelce körül, ahogy a meccs nagy részében több védő is van, itt Mitchell és Burks is figyel arra a területre.
A hosszú passzra nincs idő, Williams erőből veri meg a kettőzést és kiüti a labdát a Qb kezéből, ráadásul Carter is átküzdi magát a RG-on, így nagyot kap Mahomes szemből is.

Reid nagy mestere a screen-eknek (is), de erre is fel voltunk készülve. Carter észleli, hogy túl könnyen engedte át a guard és még időben visszalép, hogy megzavarja a screen passzt.


Védőfal: Sweaty legszebb búcsúja (?), Hunt felemelkedése folytatódik

Az edge rusher-ek (Sweat, Smith, Hunt, Graham) ezen a döntőn annyi nyomást produkáltak (17), mint a 2023-as döntőn a teljes védelem. Fontos szerepük volt abban is, hogy fegyelmezetten a zsebben tartsák Mahomes-t, ne adják oda könnyen a pálya külső részét, hogy meghosszabbíthassa a játékokat. A két Chiefs OT különösen szenvedett miattuk, főleg Thuney, akin most nagyon meglátszott, hogy guard posztról ment át LT-nek.

Ha Sweat -nek ez volt az utolsó meccse nálunk, akkor mondhatni, hogy méltó módon búcsúzott, akárcsak Williams. Az alapszakasz vége felé és a rájátszásban megint eltűnni látszott a passrush képessége az egész éves terhelés miatt, de a legjobbkor éledt újra erre a meccsre. 7 pressure, 2.5 sack a legjobb teljesítmény volt az edge-ek között (2023-ban mindössze 2 nyomásgyakorlással fejezte be a meccset).

Nolan Smith a meccs egy részét kihagyta, mert mint utóbb kiderült elszakadt a tricepsze, amit azóta műteni is kellett. Így csoda, hogy vissza tudott térni, és 2 nyomás, 2 Qb hit mellett végigjátszotta a meccset.

Smith sérülése miatt Hunt szerepe felértékelődött és ő meg is felelt a kihívásnak, mert Sweat után a legjobb edge rusher volt a döntőn. Hunt fejlődése nem várt öröm volt a szezon második felében, ráadásul a legjobb meccseit a főcsoport döntőben és a SB-ban tette oda. Ezt senki nem várta tőle a szezon előtt, amikor úgy nézett ki, hogy tanuló év lesz neki és inkább a speciális csapatban lesz szerepe. Trent Cole egykori számát hordja, amire méltónak kell lennie és egyelőre jó úton is jár ennek érdekében.


Graham érthető módon a sérüléséből félig felépülve inkább kisegítő szerepben volt a rotációban, de így is érdemben hozzá tudott tenni a játékhoz.

Többször is cserélgették az oldalakat az edge rusher-ek. Sweat alapesetben a vak oldalon szokott felállni, de ezen a meccsen többször a fal jobb oldaláról érkezett. Kelce-vel próbálták itt blokkolni egy az egyben, de esélytelenül. 2 mp-en belül ott van Sweat a Qb nyakán. A cover is jó, Slay és Blankenship jól veszik el a crossing route-ot, de itt sokat nem számított, mert minimális ideje volt Mahomes-nak.

Mahomes 2. és 14-nél nem dobja oda Worthy-nek a rövid passzt kb. 5 yard-ért, de mire a pálya közepén keresné az esetleg üresbe kerülő slot WR-t, addigra már Hunt és Sweat is megverik a blokkolókat. Hunt 1-1-ben szépen veri meg Thuney-t. A kezeit jól használja, amikor lesöpri magáról a LT kezeit. Úgy próbálták meg kettőzni Carter-t és Williams-t, hogy megint Kelce jutott Sweat-re a blokkolásnál, de most a futó is besegített. Viszont ketten sem tudták megállítani Sweaty-t.

Mahomes a mélyebb passzt keresi, de nincs idő, mert Sweat-et ketten sem tudják sokáig feltartani és Hunt a másik oldalról rátolja a LT-t, aztán ünneplés közben majdnem megöli a sporit … 😀

Graham fénykorát idéző bullrush, csak azért nem zsákolja be a irányítót, mert visszahúzza a tackle (be is dobták a sárgát). Ettől függetlenül is látszik, hogy milyen veszélyes tud lenni Mahomes, ha ki tud szökni a zsebből, mert utána nem kevés kergetőzésbe került, mire elkapták.


Off ball linebacker: Baun nem tudja abbahagyni a nagy játékokat

Az eléggé egysíkú Chiefs támadások miatt az off ball linebacker-ek fő feladata a passz elleni védekezés volt, és persze, hogy figyeljenek Mahomes megindulásaira. Utóbbiért végül nem nagyon kellett aggódniuk, mert a zsebből ritkán tudott kijutni.
Passz ellen viszont lehetett számítani arra, hogy tesztelve lesznek, különösen Burks, mert nála esetleg lehetett volna gyenge pont. Mahomes 9 passzt dobott a curl/hook zónákba, ami messze a legtöbb volt az összes terület közül (összehasonlításként, Hurts-nek 1 passza ment ebbe a zónába).
A két LB fontos felelőssége volt, hogy Kelce ne maradjon egyedül senkivel a pálya közepén, illetve, hogy a keresztbe menő útvonalakat jól elosszák ezen a területen. Mondhatni remekül megoldották a feladatot. Burks-ön 5 célbavételből 27 yardot, Baun-on 4-ből 17 yardot hozott az ellenfél és ott volt még a leszedett passza is.

A leggyakrabban így őrizték már az elejétől fogva Kelce-t. Ezen a meccsen többször is elővette Fangio a 8 emberes coverage-t. Ezúttal Sweat a plusz ember, aki hátra húzódik passz ellen védekezni. Burks és Sweat is Kelce közelében van, igaz látszik Sweat mozgásán, hogy idegen ez a szerep tőle, nagyon leragad a backpedal-ban. A pálya közepén így 4 a 2 ellen emberfölényben van a védelem és a két safety egyből Kelce felé indul. Lehetett volna sikeres passz, de így is látszik, hogy mennyire rajzottak a védők a TE körül.


Baun nagy pillanata a döntőben. Cover4, de a védelem bal oldalán Mitchell abszolút nem eszi meg, hogy ebből mélyebb route lesz, Burks pedig közel van Kelce-hez, ezért Mahomes átmegy a következő olvasásra a slot WR felé. Azonban eddigra elfogy az idő, Sweat rátolja Thuney-t, így nem tud rendesen beleállni a passzba. Tulajdonképpen a levegőben úszva való elkapás volt a nagy bravúr Baun-tól, egyébként nagy olvasást itt nem kellett bemutatnia.


Secondary: Coooop!!!

A passrush nem lett volna ennyire hatékony, ha a secondary nem végzi ennyire jól a feladatait. Fangio fiai rendesen befűzték az oktatófilmet és tényleg mesterien oldották meg a coverage-et. Látszólag semmi különöset nem csináltak, „csak” tökéletesen alkalmazták a Fangio-féle sémát.
Igaz, hogy igazi elit WR-rel nem kellett megküzdeniük, de a meccs érdemi részében ennek megfelelően alig engedték levegőhöz az elkapókat. Worthy hiába szerzett 150+ yardot és 2 TD-t, ha az első labdáját 24 pontos hátrányban tudta elkapni.

A secondary-ban egyértelműen DeJean volt a meccs embere. Mióta pályára lépett kezdőként a Browns ellen, azóta kulcs szerepe volt a passzvédekezés radikális feljavulásában. Amelyik poszt addig egyértelmű gyenge pontja volt a védelemnek, onnantól az egyik legerősebb pozíció lett és számos lehetőséget nyitott meg Fangio számára a védekezésben.
Sorsszerű volt, hogy újonc idényének legjobb teljesítményét pont a Super Bowl-ban hozza a születésnapján, ráadásul karrierje első intercetion-jével egyből TD-vel.

Míg DeJean állandóan akció közelben volt a Chiefs középre koncentráló passzjátéka miatt, addig Slay és Mitchell a széleken kevesebb passzt láttak. Slay-t mindössze egyszer tesztelték, ami kicsit meglepő volt. Mitchell volt a legtöbbször segítség nélkül hagyva az X receiver ellen, így ő valamivel több célbavételt kapott (4), de vele szemben sem tudtak sokat kezdeni az elkapók. A végén ellene kapta el a TD-jét Hopkins, de akkor már mindegy volt.
Az időnként pályán lévő Rodgers és Maddox is hozzá tudtak, tenni 1-1 levédekezett passzal.

Blankenship-nek és CJGJ-nek viszonylag nyugodt meccse volt, a mélységi passzlehetőségeket sikeresen elzárták, a középső területeken pedig általában jól váltották az elkapókat, elrontott szerelésük sem volt. Worthy első TD-jénél CJ rosszul helyezkedett és szem elől tévesztette az elkapót, de annak sem volt már jelentősége.

Ahogy várható volt, a Chiefs a flat zónákban próbálta játékba hozni az elkapókat, de DeJean ellen ezek nem működtek, igazán fizikális slot corner.


Fangio egyáltalán nem tartott az ellenfél elkapóitól. 3. down-nál a cover 2 man-t simán behívta, 4-ből 3 elkapó ellen press-t használva: Slay Worthy-val szemben, DeJean Kelce-vel szemben, Mitchell Juju-val szemben. Csak Rodgers helyezkedik távolabb Brown-tól, mert számítani kell egy rub route-ra a slot WR-nél. Tökéletes a kivitelezés, egyik elkapó sem tudja megverni a press-t, DeJean különösen jól csinálja Kelce ellen. Ahogy számítani lehetett, Brown egy olyan route-ot fut (wheel), hogy hátha elakad a védője útközben, de Rodgers nagyszerűen kerüli ki az útjában lévőket. Slay pedig végig ott tud maradni Worthy-vel keresztben a pályán.
DeJean közelsége miatt Mahomes kényelen visszahúzni a passzt, és másra már nincs ideje, mert érkezik a nyomás Smith-től, majd Carter-től és Williams-től. Kis híja volt, hogy a végén CJ vagy Rodgers nem csípte el már ezt a passzt is.

Ha DeJean felé nem érdemes dobni rövidebb passzt, akkor próbálkoztak Mitchell oldalával. Hát oda sem volt érdemes … 😉

Megint 8 ember cover-ben, most Smith és Sweat is hátrahúzódik, Baun megy az irányító után. Még 3 emberrel is sikerül nyomást gyakorolni, de a cover megint oktatófilm. Az erős oldalon 3 elkapóra van 6 védő. Szépen kirajzolódik a cover 4, a mélyre húzódó safey-kel és külső cornerekkel, alattuk pedig 4 további védővel (SCB, ILB, 2 OLB). Esélytelen a támadóknak.

Davis sack-jénél Fangio egyik alap játéka a cover 4 trix remekül kivitelezve. Ez inkább egy vegyes coverage. A trix safety a gyenge oldali safety, itt Blankenship. Az X receiver-en lévő CB-nek (Mitchell) végig embereznie kell, teljesen mindegy milyen route-ot fut az X. Blankenship nem az ő oldalán lévő X elkapót olvassa, hanem a másik oldalról induló 3 elkapó útvonalait kell olvasnia. Ha 3 mélységi útvonal lesz (pl. 3 vertikális vagy mély crossig route), akkor neki is hátul kell maradnia a mély zónában. Ha viszont nem észlel mélységi veszélyt, például 1 vagy 2 mély útvonal van, de a másik oldalon, akkor be kell segítenie a pálya közepe felé irányuló laposabb útvonalakra, ez lehet például az X elkapótól egy slant vagy drag, a másik oldalról érkező elkapótól egy in-route. Pont ez történik a playben: csak 1 mélységi útvonal van a túloldalon, így Blanenship azonnal indul segíteni Baun-nak Kelce ellen a befelé menő route ellen, és el is veszik a passz lehetőséget. Közben a zsebben megint lejár az idő Mahomes-nak.

Ezt csak azért teszem be, mert csak ez az egy komoly elváltás volt a meccs lényegi részében. DeJean át akarja adni a keresztbe futó Hopkins-t, de nincs ki átvegye, mert a pálya másik oldala üres. Slay ellenben végig követi az elkapóját. Nem tudjuk ki ronthatta el, Slay-nek kellett volna-e átvennie vagy ő tényleg végig emberezésben volt. Esetleg CJ-nek, aki viszont kénytelen mélységben maradni, mert Blankenship intett neki, hogy menjen Wantson-nal a mélységi útvonalon. Mindenesetre Hopkins üresen maradt, szerencsére elejtette.

Maddox korábban sok jó szolgálatot tett a csapatnak, megérdemelt a SB-ban egy ilyen játékot 4. kísérletnél.

Ahogy a 2018-as győzelemnek is megvolt a maga ikonikus nagy játéka (Philly Special, Graham stripsack-je), úgy erről a meccsről szerintem DeJean TD-je fog legjobban megmaradni. Még viszonylag szoros állásnál született és eléggé elbizonytalanította Mahomes-t a meccs hátralévő részére.
Újonctól nem vár ilyen játékot az ember. Megint trix coverage, de most Blankenship mélyen marad, mert vertikális route fenyeget a zónájában. Kelce nincs fenn és Gray nem megy el route-ot futni, hanem marad blokkolni, Baun-é a futó a flat zónában, így a 3 mélyebb route mögött nem marad senki DeJean-nel szemben. Felismeri, hogy innentől szabad a gazda, csak az irányítót kell figyelni. Mahomes ki tud menekülni a zsebből, mert két védő összeütközik (közben nagy holding Carter-en), és szerintem azt hiszi, hogy DeJean tovább fut majd a flat zóna felé, Coop viszont pont akkor változtat irányt, amikor a Qb eldobja a labdát. Megkapja a blokkokat és a végén visszahordóhoz méltó módon kígyózik át az ellenfelek között.


Special teams: Elliott hibátlan a döntőkben

A meccse előtt Elliott még nem hibázott rúgást dome-ban a szezon során, ezért lehetett bizakodni. Végül minden bevert, még a szabálytalanságok miatt érvénytelen rúgásokat is. Megőrizte azt a reputációját, hogy igazán fontos helyzetben nem hibáz el rúgást. Remélem, ez hozzájárul, hogy a következő szezonra helyre tegye, ami elromlott. A rúgásoknál bedobott false start-ok inkább idegesítőek voltak, gondolom Lovato mindig így csinálja a long snap-et, nem csak most hülyült meg.

Soha rosszabb idényt azt hiszem 😉


több mint 1 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Három napra ledöntött valami kórság, így csak most tudtam összefoglalót írni.

A körülményekről érdemes szót ejteni annyiban, hogy a pálya talaja valóban minősíthetetlen volt, ami érdemben is kihatott a játék minőségére. Hozzá kell tenni, hogy mindkét csapattal egyeztetve, a csapatok illetékeseinek jóváhagyásával került a pályára ez a felület. Viszont vagy a kivitelezés során ronthattak el valamit és/vagy a magas páratartalom hatott negatívan a pálya minőségére. Mindenesetre nem nagyon volt olyan játékos a két csapatban, aki nem csúszkált legalább egyszer. Leginkább a DB-kre és a passrusher-ekre volt rossz hatással a pálya csúszóssága, ez mindkét csapatnál feltűnő volt. A rengeteg elrontott szerelésben (de azért nem az összesben) is szerepe volt a pályának.

A bíráskodással nem szoktam foglalkozni, de az amúgy sem eget verő színvonalat tovább rontották a zebrák. Szétdobálták a meccset olyan szabálytalanságok miatt, amikre novemberben már nem látunk majd zászlót, más egyértelmű szabálytalanságokra pedig vakok voltak mindkét oldalon. Erősen idény eleji forma volt ez náluk is.

Először érdemes szót ejteni az edzőkről.

Moore-tól azt kaptam amit vártam, a snap előtti mozgást használó játékok működtek a legjobban, míg a statikusabb play-eknél szenvedett Hurts, ahogy tavaly is. Kicsit féltem attól, hogy a korai hátrány után majd elhagyja a futást, de szerencsére nem így lett, Barkley kellő mennyiségben megkapta a labdákat. Nagy változást hozott a blitz-ek kezelésében, volt terv a pressure look-ok ellen és sikerült is azokat végrehajtani. Máshogy nézett ki az offense, mint tavaly, kivéve az első drive-ot, ahol az első mínuszos játék után a Johnson-féle offense-t idéző játékok voltak (pl. labda erőltetése a két védővel küzdő Brown-nak).

Bár a védelemben nem volt teljes sémaváltás, de mégis Fangio-nak volt nehezebb dolga, mert sok volt a személyi változás és az emberanyag is gyengébb. Finoman szólva akadozott a védelem, nem tűnt összeszedettnek és fegyelmezettnek a játékuk. Talán egy kicsit többet vártam a mester védelmétől abban a tekintetben, hogy voltak felesleges szabálytalanságok, cover-ben nagy eltévedések miatt üresen szaladgáló elkapók, és 10 közeli elrontott szerelés, aminek csak egy része fogható a pályára.

Hurts meccsét már lényegében kitárgyaltuk, a fontosabb tapasztalatokat így látom:
- Sokkal több gyenge döntése volt, mint szokott, inkább az előző szezon záró részét idézte. Nagyon ingadozó volt a játéka, voltak remek, pontos passzok, akár szűk helyekre (Barkley TD, AJ Bown TD, first down-ok Smith-nek), a másik serpenyőben szinte ugyanennyi negatív játék. Mindkét eladott labdája rossz meglátás és teljesen szükségtelen passz volt, és ezek mellett is volt még egy-két int. esélyes passza.
- Túl gyakran mozdult ki a zsebből oldalra komoly nyomás nélkül, és legtöbbször ezzel húzta magára a nyomást. Ilyenkor nem volt türelme a zsebben maradni, leszegte a fejét és megpróbálta lábbal megoldani. El kell fogadni, hogy néha csinál ilyeneket, teljesen nem fog leszokni soha, de nem mindegy, hogy egy meccsen 1-2-szer vagy 8-10-szer fordul elő.
- Többször előfordult az is, hogy hosszan kereste a passz lehetőségét, de nem talált senkit, bár volt szabad elkapó.
- Általában jól hívta a protection-t, felismerte, hogy honnan jön majd a nyomás. Az új OC-vel karöltve jól oldották meg a blitz helyzeteket (6/7 91 yd, 1 TD), amik az előző szezonban szinte megoldhatatlannak látszottak.
- Egy kicsit lejjebb kellene csavarni a heroball-t a passzjátékban. Volt néhány olyan passza, amire Wentz is csak csettintene, legfőképp az endzone-ba dobott interception.
- Az utolsó támadó drive-ban kulcs helyzetekben hátára vette a csapatot futásokkal, nem kímélve magát. Más kérdés, hogy ezekre nem lett volna szükség, ha korábban nem hoz rossz döntéseket.

A támadófaltól én rosszabbra számítottam, de Stoutland ismét remekül összerakta az egységet. A meccs elején voltak kisebb zavarok, de második félidőre dominánssá vált a játékuk. A már bejáratott emberektől a szokásos színvonalat kaptuk, viszont érdemes külön kiemelni a két új kezdő játékost. Jurgens összességében jól debütált, igaz volt néhány elrontott snap, ami az összeszokottság hiányára is visszavezethető, de ezeken kívül jól kijöttek az erősségei. Becton szinte hibátlan meccset játszott, ami nagyon pozitív meglepetés, passz blokkolásban nem lehetett rajta átmenni. Ha ezt tudná tartani, az remek lenne.

Egy gondolat a tush-push-ról: nem mintha eddig nem lett volna egyértelmű annak, aki nyitott szemmel nézett meccset, de most is nyilvánvaló volt, hogy két kulcs játékos, kiválóan begyakorolt és kivitelezett játékáról szólt a történet, nem pedig csalás stb., amiről egyesek hadováltak. A két kulcsemberből most kiesett Kelce és máris csak 1/3 lett az eredményesség, ha jól számoltam.

Az elkapóknál, tight endeknél akikről vártuk hozták a legmagasabb szintet. AJ Brown a first down-ok mellett a nagy TD-t szállította. Ez volt talán a legjobban kivitelezett játék. Brown vs Alexander, best vs best, Hurts-től pedig mindig ilyen zsebbéli magabiztosságot várnánk.

DeVonta Smith hozta a nagyon fontos elkapásokat first down-okért. Pl. tavaly a redzone-ban ez nem egy slant lett volna, hanem Hurts futás -3 yardért.

Dotson viszonylag sokat volt a pályán, de szemmel láthatóan nem volt meg az összhang/bizalom Hurts-szel, pedig többször is üresen szelte a pályát. Az egyik feleslegesen felé erőltetett labdát majdnem leszedték.

Goedert kevesebb passzt kapott, de amit lehetett behúzott. A redzone-ban lehetne többet keresni. Érdekesség, hogy a tight end-eket alig használtuk passz blokkolásra. A pass pro-t az 5 falember és néha a futó biztosította. Calcaterra is elkapott egy first down-t érő passzt.

A futóknál Barkley dominanciája volt minden értelemben. A snap-ek nagy többségét is ő kapta, és végre fel sem merült, hogy Gainwell bejöjjön a redzone-ban, mint tavaly Swift helyett. Biztos lesz majd meccs, amikor többet cserélik, de egyelőre jó az irány. A számai magukért beszélnek, ez pedig a legszebb elkapott TD futónktól Corey Clement elkapása óta a Pats ellen. 😀


A védelemben voltak szerintem rendszer gondok, a védőfal használatával és a cover szisztémában. Sok mindenben a múlt évihez hasonlított most a védelem, de ezen persze még lehet javítani. Összességében fizikálisabb, harapósabb volt a védelem, odaütöttek keményen, amikor volt rá alkalom (Baun, Dean), de a sok negatív játék miatt ennek sem volt sok látszatja.


A védőfallal kezdődött a probléma, elsősorban a futás ellen. Fangio sok slant-et használt, ami nem nagyon működött, főleg, amikor már az ellenfél is felfigyelt rá. Így sokszor előfordult, hogy a védőfal egy irányba mozdult, de a futó az ellenkező irányba, így már csak a linebackereken múlott, hogy tudnak-e szerelni, sokszor támadófalemberekkel is szembekerülve.
Tele vagyunk fizikális falemberekkel, Davis-t, Williams-t, Carter-t, Ojomo-t sem kell félteni, így feleslegesnek tűnt ennyit mozgatni őket, ők erőből is be tudják tömni a réseket. Az irányító siettetésben valamivel jobban hozzá tudtak tenni, és kulcshelyzetekben Carter és Ojomo is tudott középről nyomást gyakorolni.

Az edge rusher-ek viszont alacsony hatásfokkal működtek, amiben valamennyi része volt a csúszós pályának is, mert mindkét csapatnál, lényegében az összes edge rusher szenvedett. Ezért egyelőre nem akarom őket nagyon elásni, nézzük mit produkálnak a következő meccsen.
A rotáció érdekes volt: Sweat játszott a legtöbbet, de a többi rushert sokat cserélték, és kissé meglepő módon Nolan Smith és Huff csaknem egyenlő számú snap-et játszott, Smith eggyel többet. Graham a várakozásoknak megfelelően kettős szerepben volt, a védőfalban és edge rusher-ként is szerepet kapott. Visszanézve Sweat jobbnak tűnt mint élőben, ő legalább párszor tudott nyomást gyakorolni, és meg is ütötte Love-ot. Huff viszont szenvedett, ő tényleg sokszor esett, kelt és Smith is jobbnak tűnt nála. A passrush-nál nagyobb probléma volt ezen a meccsen, hogy Graham kivételével nem tudták zárni a széleket a futás ellen, Sweat, Huff és Smith is borzasztóak voltak, előfordult, hogy tight end kivette egyiküket a játékból.

A fal gondjai természetesen kihatottak az off-ball linebackerekre, mert elvileg a védőfalnak kellett volna lefoglalni a blokkolókat, hogy az ILB-k könnyebben szerelhessenek. Ez sokszor nem valósult meg, és Dean-éknek kellett küzdeni a falemberekkel. Dean mérete eleve nem erre van kitalálva, ő néha szenvedett a blokkokról való leválással. A passz védekezésén nagyot lendített volna, ha megcsinálja azt a könnyűnek látszó pick6-et.
A védelem egyik váratlan hőse Zack Baun volt, aki nem csak passrush helyzetekben csillogott, ami eredetileg a szakmája, hanem hagyományos off ball LB szerepekben is. A két sack mellett, ipari mennyiségű szerelést hozott össze, őt kevésbé zavarta a hiányos falmunka. Még pozitívabb meglepetés volt, hogy passzvédekezésben is jól találta meg a területeket.

A corner poszt 2/3-ad részével meg lehetünk elégedve. Quinyon Mitchell első meccse jól sikerült, több levédekezett passza volt, olvasta a játékot, kereste a labdát. A szereléseknél odateszi magát és a szövegelésben sem kell félteni 😉 Persze csináltak rajta elkapásokat, de ismerve az újonc cornerek rögös kezdéseit a profiknál, ez a játék több volt, mint elfogadható.

Várható volt, hogy inkább az újoncot és Maddox-ot fogják támadni, így Slay szinte alig kapott passzt, de nem is hagyott nagyon esélyt erre.

Coverben a pálya közepén voltak komoly gondok, Dean, Maddox, CJGJ sokszor nem találták a megfelelő területeket, és szabadon csatangoltak elkapók. A Packers elkapók néhány passzt elejtettek és Love is hibázott el üres elkapót. Ezek nélkül csúnyábban nézett volna ki a védelem.
Maddox slot-ba való visszatétele utólag nem bizonyult jó döntésnek, miután az egész előszezonban safety volt. Nem járunk volna rosszabbul, ha Ringo játszik, mert Maddox-ra kifejezetten játszottak és nem sokat tudott tenni ellene. Lehet, hogy a sorozatos sérülések már tartósan lerontották a játékát.

Blankenship
csaknem tökéletes meccset játszott, de az első Reed TD-nél ő is elhibázta a szerelést. Ezen kívül viszont tényleg hibátlan volt, takarított az előtte bénázók után, a Packers vezetésnél leszedett interception-je pedig meccset megfordítónak bizonyult. Viszont CJGJ volt az egyik fő bűnös az elhibázott szerelésekben, és általánosságban is fejetlenül, kontroll nélkül játszott. Tőle sokkal több kellene ennél.


Összességében azt lehet mondani, hogy a támadósor jól működött, csak Hurts néha visszahúzta egy-egy hülye döntéssel. Ezen egyszerűbb lesz javítani, mert Hurts fog jobban is játszani. A védelemben volt néhány jó egyéni teljesítmény, de mint egység gyengén játszottak, és kell még dolgozni, hogy rendszerben is jók legyenek.

A speciális csapatban sokminden nem történt. Elliott bevert mindent. Az új kirúgás egyelőre rosszabb, mint a régi. Talán egy rúgás volt, ami nem lett touchback, de azt az egyet legalább Gainwell nem tudta normálisan megfogni + sikerült összehozni egy büntetést szabálytalan formációért az első kirúgásnál.


több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Előszezon meccshez képest nézhető volt, amíg be nem jött Book. 😀

A kezdők nem voltak egyik oldalon sem. Mi a Steen-Sills-Andrews-Opeta-Driscoll támadófallal kezdtünk. Kb. a második negyedtől fokozatosan cseréltük őket is, előbb Kelly jött RT-be, utána Fred Johnson a bal oldalra, utánuk pedig a többi poszton is jött a harmadik sor.

Igaznak tűnik, hogy Jurgens a TC-ben megszerezte a kezdő RG posztot, mivel a színét sem láttuk ezen a meccsen.
Steen, ahogy várható volt LT-ként is kipróbálásra került, és az edzőtábori hírek és a mai meccs alapján nem esélytelen arra, hogy ő legyen a csere LT.
Josh Sills-hez nem véletlenül ragaszkodtunk, a büntető ügye ellenére. Tavaly is sokat láttak benne, UDFA-ként bekerült az 53-ba. Most pedig pár nap edzés után is jól nézett ki LG-ként.

Az összes fal kombinációra elmondható, hogy passz blokkolásban voltak erősebbek, a futásnak nem sikerült olyan gyakran utat nyitni, mint ami kívánatos lett volna.

Az első félidőben domináltunk a labdabirtoklást, hosszú drive-okat vezettünk, de ehhez képest kevés pontot sikerült feltenni, mivel sok hiba és pontatlanság volt. Elliott kihagyott egy 47 yardos mezőnygólt (43 és 49 yardost viszont berúgott), előtte 2&1-nél false start, majd a következő játékban nem állunk fel időben, delay of game. Még szerencse, hogy Mariota rutinos Qb. 😉 Egy másik drive azért állt meg, mert McKee a flat-ben nem tudta odadobni az üresen lévő Penny-nek a labdát.

Mariota egy negyedet játszott kb. Főleg lábbal volt veszélyes, távolabbi passzt nemigen vállalt be, és amikor igen, akkor sem tűnt pontosak. Egy hosszabb passznál csúnyán elhibázta az üres Calcaterra-t.

Tanner McKee játékát jó volt nézni. Az elmúlt évek béna QB3-jai után ő irányítónak nézett ki. Lényegében a 2.-3. negyedet kapta meg, és vele tudott legjobban mozogni az offense. Bevállalósabb volt a passzoknál, mint Mariota, többször is feldobta az elkapó külső vállára, mikor látta, hogy a védő háttal van. Jól is helyezte ezeket a passzokat. Szebben repültek ki a passzok a kezéből, mint Mariota-nak. Ez volt az első passza:

A kommentátorok az újonc Nick Foles-hoz hasonlították. Eddig én még nem mennék el, nekem az újonc Nate Sudfeld jutott eszembe, ami szintén egy pozitív hasonlat.
Viszont a mozgékonysága közel van a nullához. Eléggé szoborszerű a zsebben, így amikor nyomás jön, akkor bajban lesz.

Quez Watinks összeszedett egy hamstring sérülést a héten, és Zaccheaus-t sem láttam a pályán. Így a még tartalékosabb Greg Ward - Joseph Ngata - Tyrie Cleveland hármassal kezdünk az elkapó sorban. Ehhez mérjük, hogy sikerült haladni az offense-nek.

Ward volt Mariota fő célpontja, rutinos elkapóként ő megélt a Ravens cseresor ellen. Cleveland-nek jó játékkapcsolata volt McKee-vel, és sokszor akkor is ment felé a passz, amikor nem tudott elszakadni a védőtől. Ezekből a nehezebb passzokból is többet lehúzott.

A futóknál Scott és Gainwell pihenőt kapott, ők majd a Browns ellen fognak játszani. Így a Swift-Penny-Sermon-Brooks négyes kapott lehetőséget. Swift-tel kezdtünk és ő is nézett ki a legjobban közülük. Penny egy nagyon türelmes back, többször is ennek köszönhette, hogy talált helyet, amikor elsőre nem tudott rést nyitni a támadófal. Sermon vitte a TD-nket, és pass protection-ben ő nézett ki a legjobban. Brooks nevéhez leginkább egy elvesztett fumble kötődik, de neki amúgy sem voltak itt komoly esélyei.

Amikor a második félidőben bejött Book, azzal a lendülettel meg is szűnt a passzjáték. Az ember nem nevezhető irányítónak, mivel nem hajlandó eldobni a passzokat. Vagy első szándékból fut vagy fejetlen csirkeként menekül a magára húzott nyomás elől. A Clayton Thoroson vándorserleg egyértelmű győztesének tűnik egy előszezon meccs után. Csak a helyet foglalja a roster-en, én minél hamarabb elküldeném.

A védelemben is pihentek a kezdők. Jordan Davis és Jalen Carter csak néhány snap-et játszott, de Carter ennyi idő alatt is bejelentkezett. A csere guard-ok neki nem fognak problémát okozni:


A védőfalban inkább a 3. soros játékosok játszottak: Marlon Tuipulotu, Kentavius Street, Ojomo kapott sok lehetőséget. Nolan Smith az első félidőt kapta meg. A fal jobb és bal szélén is felbukkant, off ball linebacker-ként nem láttam.

Dean nem játszott (teljes biztos a helye), az Elliss-Morrow kezdő párossal álltunk fel. Elliss nem sokat volt fenn, rövidesen váltotta Bradley és a többiek.

A cornerek-nél a Jobe - McPhearson (slot) - Ringo hármassal kezdtünk. Utána már kissé keveredtek a dolgok, de a Greedy Willams - Mario Goodrich - Mekhi Garner triót láttam a legtöbbet fenn, majd Eli Ricks váltotta Williams-t.

Az Edmunds - Evans safety páros kezdett, Blankenship kezdő helye biztos, ő pihent. Justin Evans kezdése jelentős fejlemény, mivel azt jelentheti, hogy Wallace előtt van a depth chart-on. Egyébként Evans nem is volt rossz, több kemény ütést is bevitt. Wallace az újonc Sidey Brown-nal volt párban.

A védelem összességében stabil volt, kevés volt a nagy baki és látványos elrontott szerelés, ami már önmagában nem rossz a 2-3. és sokadik soros védőktől. Morrow jól mozgott, amíg pályán volt. Noah Elliss a méretéhez képest mozgékony, csinált egy szép TFL-t. Goodrich több passzt is levédekezett a slot-ban.
A második félidőben Huntley játszott a Ravens-nél, aki tapasztalt és hadra fogható csere, ennek megfelelően vele gyűlt meg leginkább a baja a védőknek.

Egy látványos hiba volt, amikor az első félidőben a fal mögött elvesztették Justice Hill nyomát, amiből egy nagy futás lett. Hárman is hibáztak, először Nolan Smith nem zárta jól a fal szélét, ráadásul Ringo és Edmunds túlságosan behúzódott, így nem érdek oda időben az oldalvonalhoz.

Desai próbálkozott blitz-ekkel, de ezek nem jöttek be túlságosan. Az egyik ilyen játéknál TD-t kaptunk, mivel Ringo egyedül maradt egy rutinos elkapó ellen.

Az újoncokról majd külön, de nem lehet elmenni Eli Ricks mellett, aki a legnagyobb játékot mutatta be a védelemben (a trash talk-ot a végén meg lehetne spórolni, mert éles meccsen erre mehet zászló):


A specális egységben a punt és kickoff cover team továbbra is sebezhetőnek tűnik. Nem kaptak nagy visszahordást, de néha úgy tűnt, nem sokon múlik.
Volt egy szép kiharcolt fumble egy punt után, amit Garner ütött ki és Rick Lovato a longsnapper ért oda a labdáért legelőször. Lovato nagy forma, rutinos longsnapper, akinek nem kell már küzdeni a helyért, de mégis ő ér oda elsőnek a fumble-re egy előszezon meccsen.
A Siposs - Zentner punter harc e meccs alapján döntetlen közeli.

Sajnos komoly veszteség is volt a meccsen. Shaun Bradley súlyosnak látszó térdsérülést szenvedett, kiskocsin vitték le, erős fájdalmak között. Az amúgy sem acélos speciális csapat ezzel komoly csapást szenvedett, mivel Bradley volt az egyik legjobb ebben a csapategységben. Szükség lesz rá, hogy valaki előre lépjen, esetleg az újoncok közül.

Az újoncokról el lehet mondani, hogy a legtöbbnek hullámzó volt a játéka jó és rossz megoldások is voltak, de szinte mindenki hozzá tudott tenni valamilyen pozitív játékot.
- McKee-ről és Carter-ről már volt szó.
- Eli Ricks a visszahordott TD-jén túl is jól védekezett, passzt is leütött, fizikálisan, magabiztosan játszott.
- Nolan Smith sokat volt fenn az első félidőben. A hibájáról már volt szó. A pozitív oldalon szerepel, hogy sebességből tudott nyomást gyakorolni az irányítóra. Főleg az atletikusságára és robbanékonyságára építhet újoncként, a nagyobb méretű és fizikálisabb támadókkal már ma is meggyűlt a baja. Az edzőtábori hírekhez képest nem volt domináns a játéka, inkább villanásai voltak.
- Steen a meccs elején elnézett egy blitz-et, ezen kívül viszont jól játszott, otthon volt a LT poszton.
- Sydney Brown volt a védelemből a másik meghatározó újonc. Többnyire mélységi safety posztról indult és számos játékot ő fejezett be szereléssel, lényegében hiba nélkül. Rakétaként száguldozott a pályán. A legtöbb szereléssel fejezte a meccset, pedig nem ő játszotta legtöbbet. Nagyon biztató.
- Ringo hullámzó volt, de ez egy újonc CB-től nem meglepő. Bizonytalanabbul kezdett, kaptunk róla egy TD-t, de később belejött és volt levédekezett passza is.
- Ojomo nevét is többször lehetett mondani, többször is ő ért oda a labdás emberhez. Kiharcolt egy holding-ot, ami miatt visszafújtak egy futott TD-t.
- Mekhi Garner-nek a speciális csapatban bemutatott nagy játékán kívül a védelemben is volt levédekezett passza. Fizikális játékos, lehet, hogy safety-ként is ki lehet próbálni.
- Joseph Ngata és Jadon Haselwood közül Ngata kapott sokkal nagyobb hype-ot az edzőtábor alapján, de most Haselwood volt a jobb. Ngata sokat szerepelt a képen, sokat keresték az irányítók, de az elszakadással gondjai voltak.
- Ben VanSumeren meglepően kompetensnek tűnt linebacker-ként a meccs második felében. Kevés a tapasztalata, de nem láttam tőle nagy hibát, és Brown-hoz hasonlóan ő is sokat szerelt. PS-re esélyes lehet ő is, de a szűk kerethez a speciális csapatban kellene kitűnnie.
- A héten igazolt Johnny King (létező személy, nem a Madden-ben generált név 😊) kapta el leghosszabb passzt (33 yard), 3. és 11-nél McKee-től.


több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a védelem, ahol jelentős változásokat láthattunk a holtszezonban. A pályán csaknem a kezdő védelem fele kicserélődött és új koordinátor is van Sean Desai személyében. A védelem legfontosabb részei, a védőfal és a passrush, valamint a cornerek egyben maradtak, de a linebacker sorban és a safety-k között nagy változások lesznek. Nem kell meglepődni, ha ez egy átmeneti év lesz a védelem tekintetében, több nehézséggel, mint amit az előző szezonban láthattunk.
A sémában hatalmas változás nem várható, Desai is hasonló filozófiát követ, mint Gannon, ő is a Vic Fangio féle alapokra épít. A játékhívásban jó lenne több rugalmasságot látni, mint ami Gannon esetén volt. Nem lesz hiány kihívásokból sem, hiszen több magasan rangsorolt irányítóval fog találkozni a védelem, mint a tavalyi alapszakaszban.

Az előző szezonban a felállásaink többségében 3 igazi falember volt a pályán. A snapek kb. háromnegyed részében 3-3-5-ös vagy 3-4-4-es eloszlásban küldtük fel a védőket. Természetesen a 3 vagy 4 linebacker-ből az egyik szinte mindig Reddick volt, és sokszor állt fel Sweat is kvázi OLB-ként, így valójában 4-5 ember volt ilyenkor a LOS-en. A klasszikus 4 DL-t azért alkalmazhattunk ritkábban, mert a felállásban volt a legsebezhetőbb a védelem a futás ellen.

Defensive tackle
Jordan Davis, Fletcher Cox, Milton Williams (DE/DT), Jalen Carter (R), Marlon Tuipulotu, Kentavius Street (DE/DT), Moro Ojomo (R), Noah Elliss

Hargrave távozása nyilván jelentős lyukat hagyott maga után, legalábbis, ami a belső passrush-t illeti, mert futás ellen finoman szólva sem volt jó. Valószínűleg kezdetnek Milton Williams fog fellépni a helyére, aki a szezon második felében és a döntőig vezető úton egyre jobb teljesítményt nyújtott. Futás ellen ő simán jobb, mint Hargrave volt, de passz siettetésben nem fogja tudni pótolni.

Valószínűleg a passrush-beli segítséget Jalen Carter-től várhatjuk a leginkább, akihez szerintem kezdetben ez a szerep illene legjobban. Nem ideális, ha a draft-ról várjuk az azonnali segítséget, de Carter-nél erre alkalmasabb DT-t a drafton nem találhattunk volna.

Davis tavaly jól kezdte a szezont, de a sérülése visszavetette kissé, és utána kellett neki idő, hogy újra magára találjon. Ha a sérülések elkerülik, akkor kulcs szerepe lehet idén is a futás ellen. Jó lenne látni, hogy emellett az irányítóra is több veszélyt jelent. Az atletikus képességei megvannak ehhez is, annak ellenére, hogy valószínűleg nem lesz olyan játékos, aki a snapek 60-70%-át a pályán tölti.

Cox képviseli a rutint az egységben, de tudjuk, hogy már nem elit. Az ideális állapot az lenne, ha a szezon végére Carter mögött rotációs szerepbe kerülne.

Komoly rotáció várható idén is ezen a poszton, így ebből a névsorból 6 ember is bekerülhet az 53-as keretbe. Ojomo-nak is van esélye, hogy 7. körös újoncként is bekerüljön a rotációba, ha mutat valamit abból, ami miatt egyesek második napos tehetségnek tartották a drafton. Futás ellen az egyetemen elit volt, erre nálunk is szükség lenne.

Szükség lenne egy cserére is Davis mögött NT poszton. Tavaly komoly gondok támadtak, amikor ő kiesett, végül Linval Joseph-et kellett hozni a posztra. Jelenleg erre a pozícióra a fenti nevek közül csak Noah Elliss lenne alkalmas (Christian és Kaden Elliss testvére). Az előző szezonban UDFA-ként került ide, de végig sérült listán volt a pro day-én összeszedett „ismeretlen sérülés” miatt, ami inkább egy kvázi redshirt évnek tűnt.

Defensive end
Josh Sweat, Brandon Graham, Derek Barnett, Tarron Jackson (DE/SAM), Janarius Robinson

Már volt szó arról, hogy visszaesett a klasszikus 4 falemberes felállásaink aránya, így kevesebb olyan DE-re van szükségünk, akik 5-ös vagy 7-es technikán állnak fel. Ennek megfelelően kevesebb ilyen játékosok száma is a bő keretben.

Sweat-ben az a jó, hogy ő szinte mindenre használható. A klasszikus DE szerep mellett fel lehet küldeni kétpontos állásba is OLB-ként, be lehet tenni a 4-es technikába is az OT-vel szemben. Ideális ember ebbe a védelembe. Sweat mellett Graham helye is biztos természetesen. Ő már tavaly is csökkentett snap számmal játszott, ami igen jót tett neki, mert az egyik legjobb szezonját hozta. Rotációs játékosként továbbra is remek lehet és az öltözőben is fontos szerepe van.

Könnyen lehet, hogy csak három játékos lesz ezen a poszton az 53-ban, így a többiek ebben az esetben csak egy fennmaradó helyért küzdhetnek. Barnett valahogy mindig itt marad nekünk, mert ahhoz elég jó, hogy mások nem tudják könnyen kiszorítani a keretből. Mindenesetre pár hülye büntetésre mindig jó lesz.

Tarron Jackson a tavalyi évben általában nem volt benne a meccskeretben, később pedig a gyakorló csapatba került. 2021-ben, amikor több lehetőséghez jutott, nem mondanám, hogy rosszabb volt, mint Barnett. Robinson a profi karrierje nagy részét IR-on töltötte a Vikings-nál és nálunk is sérült listán landolt. Tavaly ősszel a Vikings gyakorló csapatából igazoltuk le az 53-as keretbe, szóval valamit látnak benne a csapatnál.

SAM linebacker
Haason Reddick, Nolan Smith (R), Patrick Johnson, Kyron Johnson

Külön posztnak tekinthető nálunk a linebackerek között a SAM, lényegében passrusher OLB szerep, de le kell tudni zárni a széleket is futás ellen. Reddick tavaly a snapjeinek kevesebb, mint 10%-át töltötte coverage-ben.

Reddick-nek van kitalálva ez a poszt, telitalálat volt a szerződtetése tavaly, és idén nem várunk tőle kevesebbet. Tavaly nem volt igazi potens váltótársa, de idén kapott egy komoly tehetséggel bíró padawant Nolan Smith személyében. Passz siettetésben még tanulnia kell, de értékes kiegészítője lehet Reddick-nek futás ellen us, ahol Reddick legfeljebb közepes, míg Smith-nek az egyetemen ez (is) erőssége volt. Elképzelhető, hogy coverage-be is lehet majd küldeni, az atletikus képességei megvannak hozzá (persze nem csak ez kell ahhoz, hogy jó legyen passz ellen). Az sem zárható ki, hogy off ball linebacker-ként is kipróbálják Smith-t.

Tavaly a két Johnson közül Patrick volt az előző szezonban a második számú SAM, de ezt idén valószínűleg fel kell adnia. Mindketten a speciális csapatban kapták a legtöbb szerepet, de nem éppen fényesen szerepeltek a gyengélkedő coverage egységekben. Idén lehet, hogy nem jut mindkettejüknek hely a szűk keretben, így aki összeszedi magát a special team-ben, annak jó esély lesz bekerülni.

Off ball linebacker
Nakobe Dean, Nicholas Morrow, Christian Elliss, Shaun Bradley, Davion Taylor, Ben VanSumeren (R)

Ami a támadósorban a futó pozíció, az a védelemben a linebacker poszt Roseman-nél. Tulajdonképpen tavaly sem volt ez másként, hiszen Edwards és White összesen alig több mint 3 milliót foglaltak a fizetési sapkából, de idén még sikerült ebből is kb. 1 milliót faragni. 😉 A különbség, hogy az előző szezonban tapasztalt és jó játékosok alkották a kezdősort, míg idén komoly kérdőjelek vannak.

Nakobe Dean-en nagyban fog múlni, hogy a kérdőjelek kiegyenesednek-e. Komoly bizalmat tükröz, hogy minden jel szerint övé lesz a rádiós sisak. Szurkolóként csak kis minta áll rendelkezésünkre, ami a tavalyi előszezon meccsekből, illetve a Titans és a Giants elleni fél-fél meccsből áll. Ezeken a találkozókon nagyon bíztató volt a játéka, de nyilván ennyiből még nem lehet messze menő következtetéseket levonni. A stáb persze többször és közelebbről látja, hogy mire képes.

Morrow az egyetlen komoly tapasztalattal rendelkező off ball linebacker jelenleg a rosteren, de ez nem jelenti, hogy jó is lesz. Az előző szezonban pont ellenünk játszotta kb. a legjobb meccsét az évben (azon a meccsen tényleg elit volt, néztem is, hogy ki ez?) ennek is nagy szerepe lehetett abban, hogy őt szerződtettük. Egyébiránt pont ugyanolyan tucat játékosnak tűnik, amilyenből még most is lehet igazolni a szabadügynök piacról.

Christian Ellis nagy hype-ot kapott az újságíróktól az OTA-k után, de tudjuk, hogy ez mennyit jelent, amikor elkezdődik az igazi foci. Nagy reményeket fűznek hozzá is, de ő még annyit sem játszott tavaly a védelemben, mint Dean. Szóval inkább várjunk legalább az előszezon meccsekig, mielőtt pajzsra emeljük.

A kezdő pároson kívül a többiek inkább special team játékosok és komoly mélység jelenleg nincsen ezen poszton. Nem lenne meglepő, ha a szezon előtt a biztonság kedvéért jönne a piacról még egy tapasztalt LB a szezon kezdete előtt.

Cornerback
Darius Slay, James Bradberry, Avonte Maddox, Zech McPhearson, Kelee Ringo (R), Greedy Williams, Josiah Scott, Josh Jobe, Mario Goodrich, Eli Ricks (R), Mekhi Garner (R)

A Slay-Bradberry-Maddox trió kezdő helye nem kérdőjelezhető meg, ők liga szinten is erős sornak számítanak. A sérülés esetét kivéve a többiek a depth pozíciókét fognak küzdeni és ez jó is így.

A pozíció mélységét persze nem lehet félvállról venni, különösen Maddox esetén, aki egészségesen nem szokta végigbírni az alapszakaszt. Kár, mert amikor nem sérült a legjobb slot cornerek között van. Tavaly főként Scott volt helyettese, de az sem volt egy diadalmenet. Most McPhearson, aki eddig külső corner volt, szintén próbálkozni fog a slot-ban, reméljük több sikerrel.

Ringo-nak ez egy tanuló év lehet, és ideális esetben nem kell sűrűn játszania a védelemben. Egyébként az utóbbi két draft után több magasan jegyzett UDFA corner-t gyűjtöttünk be, meglátjuk valamelyikük befér-e az 53-ba idén. Tavaly Jobe-nak sikerült.

Egyébként az idén érkezett cornerek (Ringo, Willams, Ricks, Garner) meglehetősen hasonló adottságokkal bírnak: magas és atletikus zóna cornerek, akik a press-bail technikában érvényesülhetnek a legjobban a pálya külső részén, de nem az erősségük, hogy keresztbe is kövessék az elkapót, mert ahhoz már nem elég fordulékonyak.

Safety
Reed Blankenship, Terrell Edmunds, Sydney Brown (R), Justin Evans (CB/S), K'Von Wallace

Itt is távozott a kezdő páros, így hasonló a helyzet, mint a linebackerek-nél, azzal a különbséggel, hogy itt jobbnak látom a névsort.

Blankenship sok játéklehetőséghez jutott CJGJ sérülése idején, és bizonyított annyit, hogy az egyik kezdő helyet megpályázhassa. Valószínűleg ő lesz az, akit mélységi safety-ként lehet majd többet látni.

Kérdés, hogy CJGJ labdaszerzéseit tudja-e valaki pótolni? Valószínűbb, hogy nem. Edmunds mesterségének címere sem a sok labdaszerzés. Ha jól definiált feladatköre lesz, és nem kell nagyon sokat mélységben játszania, akkor nem lesz gond vele, nem jelent majd visszaesést Epps után. Szerelésekben viszont lehet előrelépés, mert ez a páros ebben a műfajban jobbnak tűnik, mint a tavalyi.

Sydney Brown elvileg lehet kihívója Edmunds-nak a kezdő helyért, de valószínű, hogy kezdetben inkább a tapasztalat fog győzedelmeskedni és Brown-nak eleinte többet kell vitézkednie a speciális egységben.

Ha 4 safety-t tartunk meg, akkor a fennmaradó helyért Evans és Wallace küzdhet meg. Wallace eddig nem váltotta be a reményeket, de nem megoldhatatlan feladat neki, hogy Evans-t maga mögött tartsa. Evans mellett szólhat, hogy több poszton is bevethető, slot corner-t is tud játszani, ha muszáj.

Szerkesztette: BleedingGreen


8 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 390 — Beware the Slim Reaper!
Kelce és Cox után a harmadik legendás játékosunk is szögre akasztja a vállvédőt és elfoglalja helyét a legfelső polcon az egykori Eagles játékosok között. Talán őt kedveltem legjobban hármuk közül, ha lehet egyáltalán ilyen sorrendet felállítani. Kelce, Cox profi karrierje a kezdetektől fogva egy diadalmenet volt, míg Graham-nek több nehézséget is le kellett küzdenie, és ha nem töretlen szorgalommal és jókedvvel végzi a munkáját, akkor könnyen eltűnhetett volna a süllyesztőben.

A draftolása miatt már eleve nagy nyomás volt rajta az első naptól, mivel a 2010-es drafton a 13. helyre felcseréltünk érte, és akkor nagyon sokan azt hitték, hogy Earl Thomas-ért megyünk, így csalódtak, hogy Graham-et vittük. Ő már egy új csapat gerincét jelentette később, hiszen sem McNabb-bel, sem Westbrook-kal, sem Dawkins-szal nem játszott egy csapatban.
Az összehasonlítgatás Thomas karrierjével nagyon sokáig elkísérte. Szerintem nagyon nagy dolog, hogy elérte, hogy most már egyetlen Eagles szurkoló sincsen, aki elcserélte volna őt Thomas-ra, pedig ő is remek játékos volt a posztján.

A pályafutása elején voltak, akik bust-nak szerették titulálni, de ez mindig is igaztalan és túlzó volt vele kapcsolatban. Többször is beszélt arról, hogyan tanulta meg kizárni a sokszor igazságtalan kritikákat, az értelmetlen összehasonlítgatást.

Az első szezonja újoncként eleve nem volt rossz, bár csak 3 sack-et szerzett, de nyomásgyakorlásban már akkor is jó volt, ahogy egész karrierje során. Sajnos az újonc szezonjának végén, decemberben térdsérülést szenvedett, ami miatt a 2011-es idény nagy részét is kihagyta. A következő, 2012-es szezon viszont borzasztó volt a csapatnak. Ez volt a Reid éra vége, a maga alatt lévő Andy-vel, Juan Castillo-val, Asomugha-val, teljesen szétcsúszó csapattal. Graham-nek pedig ez volt az első komolyabb szezonja még rotációs DE-ként, de a csapat általános szarsága közepette ez eléggé elveszett. Sokan kritizálták, hogy nem volt full time kezdő.

A Kelly-érában megint újabb kihívással kellett szembenéznie, mert átváltottunk 3-4-es védelemre, ahol OLB-ként számítottak rá, amiben nem volt komoly tapasztalata. Le is kellett adnia valamennyit a tömegéből, és meg kellett tanulnia passz ellen is védekezni. Bár nem ez volt az igazi posztja, de szezonról-szezonra jobb lett OLB poszton, 2015-től elfoglalta a kezdő szerepet, és akkor már a védelem vezérei közé számított.
2015-ben szabadügynök lett, le akarta igazolni a Giants, komoly ajánlatot tettek elé, azzal az ígérettel, hogy az igazi posztján játszhat 4-3-as DE-ként. Ennek ellenére a hasonló ajánlatok közül nem őket választotta, hanem inkább visszatért. Ez sokat elmond róla és utólag talán a legjobb döntésnek bizonyult karrierjében.

Igazán akkor győzte meg véglegesen kétkedőket, amikor Kelly elküldése után újra 4-3-as védelemben játszhatott. Jim Schwartz alatt 4-5 olyan szezon hozott le megkoronázva a SB győzelemmel, amikor szerintem összességében a liga legjobb end-jei közé tartozott, bár a sack számai soha nem voltak elitek.

Nagyon sokoldalú védő volt, aki a védőfal minden posztján bevethető. Karrierje legikonikusabb játékát például 3 tech-ről mutatta be, de bárhol otthon volt a falban a wide9-tól a középső pozíciókig. Játékát az erő és a technika jellemezte, nem pusztán a robbanékonyságra épített. Talán ennek is köszönhető, hogy a pályafutása végén is hatékony tudott maradni és komolyan segítette a csapatot az utolsó idényében is. Mindig jellemző volt rá a sok nyomásgyakorlás, amiből viszont arányaiban kevesebbet tudott sack-re váltani, mivel az ideálisnál alacsonyabb játékos, rövidebb karokkal.
Legalább ilyen fontos volt a vezéri szerepe az öltözőben és a pályán. Nagyon pozitív személyiség, a töretlen jókedve és lelkesedése ragályos volt mindenkire, és félelmetes volt trash talk-ban is. 😀

2021-ben 33 évesen a második fordulóban ACL szakadást szenvedett és felmerült, hogy ez lehet a karrierje vége, ha nem tud megfelelően felgyógyulni. Graham megint rácáfolt a kétkedőkre és 2022-ben olyan szezonnal tért vissza, ami sack-ekben a legeredményesebb volt neki. Karrierjében először szerzett két számjegyű sack-et egy idényben, amire már nagyon rászolgált addigra. Ebben az idényben lett karrierjében először a hét játékosa az NFC-ben.
Az elvesztett Super Bowl után sem akart visszavonulni és megint jól döntött, mert még egyszer visszatérhetett a nagydöntőre és ő is bosszút állhatott a 22-es vereségért. Még az utolsó szezonban is komoly segítséget jelentett, gondoljunk csak a Rams elleni alapszakasz meccsre, ahol a sérülése előtt dominált. Minden tökéletesen alakult így, hogy a Super Bowl-ra vissza tudott térni, és érdemben is kivette a részét a győzelemből. Ennél jobb karrier befejezést nehezen lehetett volna elképzelni.

A csapat all-time sack listáján a harmadik helyen végzett, csak Trent Cole és Reggie White maradt előtte (White 8 idény alatt elért 124 sack-je alighanem megdönthetetlen lesz 😉 ). Kiharcolt fumble-ben második a csapat történetében. A playoff-okban neki van a legtöbb sack-je a csapatban all-time.

Valószínűleg a sack számai nincsenek meg hozzá, hogy a Hall of Fame-ben komolyan szóba kerüljön, de szerintem az egész HoF-et nem cserélné el azért a játékért, amivel 2018 februárban 2 perccel a vége előtt átírta a döntő és a franchise történetét. Én biztosan nem cserélném el ... 😀


Szerkesztette: BleedingGreen