BleedingGreen

Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions

BleedingGreen
Lakhely
Bp.
Utoljára láttuk
3 órája
Regisztrált
több mint 15 éve
Fórum hozzászólások
2 410




Utolsó 10 fórum hozzászólás

22 órája
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Rövidített összefoglaló egy kvázi előszezon meccsről.

Szinte mindenkit tudtunk pihentetni, akit akartunk. Aki játszott a kezdők közül, az is a szokásosnál jóval kevesebbet. Én nem kritizálom Siriannit, mert nem játszatta a kezdőket, bár velük könnyen meglehetett volna a 2. kiemelés, ahogy az eredmények alakultak. Szerintem nem érte volna meg a kockázatot. Calcaterra esetén láthattuk, hogy milyen könnyen lehet baj. Ha Hurts vagy Brown sérült volna le így, akkor meg azért kritizálnák az edzőket, hogy miért játszottak.

Egyébként a cserecsapatnak is komoly esélye volt megnyerni a meccset, a 4. negyed elején még +7-tel álltak, de jelentős részben a kókler játékhívásoknak volt köszönhető, hogy semmit nem mutatott a csapat az utolsó játékrészben.

Az offense-ben csak Smith és Steen voltak valamennyit pályán. Smitty csak addig, amíg meglett neki a 1k yardja (1. negyed vége), és Steen is kiszállt a félidőben. A védőfalban játszott Davis és Ojomo, de kevesebbet, mint szoktak és a snap-ek a nagy részét Robinson és Young vitte el. Hunt és Nolan Smith is csökkentett snap számban voltak jelen. Ők és a kezdő védőfal játékosok sem törték nagyon össze magukat. Egyedül Campbell volt, aki végigjátszotta szinte az egész meccset azok közül, akiket kezdőnek tekinthettünk.

A legnagyobb szüksége arra lett volna a csapatnak, hogy Patullo pihenjen egy kicsit. 😀 Sajnos ő nem kapott kimenőt, így végig trollkodta a meccset. Arra mindenesete jó volt a meccs, hogy meggyőződjünk arról, hogy nem a játékosok jelentik a legnagyobb horgonyt az offense-ben, hanem a play dizján és a játékhívások.

Csak két lowlight Patullo döntései közül:
Az ellenfél 6 yardosán 3.&2-nél, majd 4.&2-nél egymás után két passzjátékot hívott shotgun-ból. A 4. down-nál ráadásul empty-ből, egy nem mobilis Qb-val. Miközben egész meccsen a szokásosnál jobban ment a futás Bigsby-vel.

Szintén "kiváló" döntés volt, hogy bár vezettünk a 4. negyed elején, de Bigsby egy labdát sem kapott a teljes negyedik negyedben, annak ellenére, hogy 4,7 yardot átlagolt futásonként és volt egy sok yardos elkapása is.

Eléggé egyértelműnek látszott az a szándék, hogy McKee-t mutogassuk más csapatoknak és növeljük az értékét. Sajnos éppen ellenkező eredményt sikerült elérni, erősen kijöttek a limitációi és ha változott az értéke, akkor is inkább csökkent. Bár számos hibát vétett, de a játékhívások egyáltalán nem hozták könnyű helyzetbe McKee-t. Hülyeség egy olyan meccsen 40-szer passzoltatni, ahol az idő jelentős részében döntetlen az állás vagy mi vagyunk előnyben. Ehelyett futójátékkal, illetve center alól, playaction-ből kellett volna többet dolgoznia, ez sokkal jobb fényt vetett volna rá.

Jobban kijöttek McKee azon korlátai, amit már eddig is nagyjából ismertünk: ha nyomás alá kerül és a rendszeren kívül kellene valamit kezdenie, akkor bajban van. Ez nem egy nagy újdonság, de ezen a meccsen ismét megerősítésre került.

Az eladott labdája egy elhamarkodott passz volt, amit nem lett volna tragédia, ha egyébként más passzoknál nem lett volna bizonytalan. Sokszor volt határozatlan és nem vette észre vagy nem dobta meg az üres elkapókat. Ez nála nem volt megszokott, mert eddig általában gyorsan hozott döntéseket és jól olvasta a játékot.

Center alóli playaction, Dotson üresen lenne a deep post-on, de McKee visszahúzza a dobást.

Ez már nem sokat számított a meccs végén, de megint csőlátása van. Covey teljesen üresen van a pálya közepén, de McKee az oldalvonalhoz erőltet egy elkaphatatlan passzt.

Teljesen feleslegesen belelép egy sack-be, pedig ha a zsebben marad üresen lett volna Dotson.

Ilyen hasonló dobásokat szerettünk volna többet látni, mint ez a TD volt. Egy kis emlékeztető is arra, hogy szerencsétlen Calcaterra miben is lenne jobb. De használják csak továbbra is futásblokkolásra a gyökerek…

Ez egy minőségi passz volt mozgásból a first down-ért. Ugyanakkor már a dropback végén is megdobhatta volna a zsebből az üres elkapót és akkor könnyebb passz lett volna.

A skill játékosok között nem nagyon élt senki a kínálkozó lehetőséggel, csak akikről eddig is tudtuk, hogy jók. Bigsby csak ismét aláhúzta, hogy több lehetőséget kaphatna. Az elkapóknál Smitty egy negyed alatt összeszedte az 52 yardját és senki sem tudta megelőzni a hátralévő 3 negyed alatt. Ez is mutatja, hogy szenvedett a passzjáték. Nem csak az elkapók hibája persze, hiszen McKee is több jó lehetőséget hagyott kihasználatlanul.

Ez Smitty 1000. yard-ja ebben a szezonban, jellemző mozdulattal elkapva. Jó érzékkel ívelte neki oda McKee, megint más kérdés, hogy ha tovább megy az olvasással, akkor a pálya közepén egy sokkal könnyebb passz lehetőség lett volna üres embernek.

A többi WR között talán Cooper mozgott a legjobban, de egy gyökér szabálytalansága sokba került nagyon. Az ellenfél 7 yardosán csinált egy szép elkapást, de ünneplés miatt kapott is azonnal -15 yardot. Néhány játékkal később pedig McKee eladta a labdát. Dotson kicsit szerencsétlen volt, mert többször nem kapta üresben a labdát, viszont a 4. negyedben döntetlennél 3. down-os helyzetben nem tudta lehúzni McKee passzát.

A támadófalból kiemelkedett Steen, ami kezdőként elvárható volt tőle. A cserék közül kellemes meglepetés volt az idént draftolt RT Cameron Williams, akit a meccs előtt hoztunk le IR-ról. Tehetséges, de nyers játékosként jött a draft-on, így az IR-on rejtegettük. A második félidőben jutott lehetőséghez és látszott rajta az elvégzett munka, felfelé lógott ki a falból.

A védelem oldalán két nagyobb pozitívum volt a meccsen, de egyik sem volt újdonság. Jalyx Hunt edge játékosként már a 3. interception-jét szerezte a szezonban (és még lehetett volna 1-2, amit kiejtett). Ezzel sack-ekben és interception-ökben is vezeti a csapatot. Nem kell többet bizonyítania, hogy a front7-ben ő a legsokoldalúbb játékos. Persze az offense elszarta ezt a labaszerzést is és még pontot sem szereztek belőle.

Trotter az egész védelem (sőt talán az egész csapat) legjobbja volt. Végig koncentráltan játszott és komolyan odatette magát. Úgy emelkedett ki a védelemből ezen a meccsen, mint ahogy egy kezdő szintű játékosnak a cserék között kell. A játék minden elemében, futás ellen, coverben és passrush-ban is rendben volt a játéka. Ha eddig még gondolkodott is Roseman azon, hogy Dean-t meg kell-e tartani, akkor szerintem ezután már nem fog, Trotter minimum jó mélység lehet jövőre a kezdők mögött.

Trotter jelenleg Campbell-nél jobb is lehet a futás ellen. Látszik a futó playeknél, hogy mennyivel határozottabb és gyorsabb a reakciója. Passrusher-ként nem Dean szint, de használható, nem annyira fizikális, hanem inkább a gyorsaságra épít.


A nagy negatívum a CB sor volt, Michael Carter kivételével. Utóbbi veteránként használható depth játékosnak tűnt.
Viszont a Ringo-Bennett-McWilliams hármas kuka volt passz védekezésben, alig volt szabályos megmozdulásuk, ha feléjük ment a labda. Hárman összesen 98 büntetés yardot szedtek össze holding és DPI szabálytalanségokból. A meccs lényegében eldőlt akkor, amikor a második félidőben rájött az ellenfél, hogy Josh Johnson ide vagy oda, csak fel kell dobni a labdákat a cornerek irányába és szabálytalankodni fognak. Talán egy kivételével mindegyik egyértemű szabálytalanság volt.

Jézus, mi ez Ringo? Még esélyt sem ad a bírónak, hogy esetleg ne dobja be, annyira egyértelmű…


4 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Jó tudni, hogy a játékhívás a csere offense-nek is ugyanolyan szar, mint a kezdőknek. 😀 Nem lehet elég hamar megszabadulni Patullo-tól.


5 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Most akkor mondjátok el nekem légyszi, hogy miért kell drukkolni, itt a 7 órás sávban, ha már a mi meccsünket későbbre tolták? Valamivel el kell ütnöm az időt, de nincs kedvem agyalni már 😅 Mi lenne nekünk a jó forgatókönyv? 😀
MrMiksa
Rájátszás szempontból nekünk tökmindegy szerintem. A Packers játszik ebben a sávban, de ők már nem lehetnek jobbak 7. kiemeltnél. A többi lényeges csapat (Rams, Bears) velünk egyidejűleg játszik.


7 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Új meccs, régi nóta, @ Bills

Egy félidőnyi elfogadható támadójáték után majdnem sikerült egy elit szintű védelmi teljesítményt semmissé tenni megint. Kétszámjegyű előnyben ismét visszabújt a csigaházába az offense, ahogy már többször is láttuk az idény során. Két alkalommal már rajtavesztettünk ezen a taktikán, a Cowboys ellen 21 pontos előnyt sikerült elszórakozni, a Broncos ellen a negyedik negyed elejéig 14 ponttal vezettünk. Most is csak egy paraszthajszálon múlt, hogy nem ismétlődött meg ez a két eset, és ritka hülyének kell lenni ahhoz, hogy ebből azt a következtetést vonják le, hogy helyes volt a taktika, mert ezúttal nyertünk.

Offense


Az első félidőben még lehetett mérsékelten bizakodni, mert voltak drive-ok, ahol sikerült haladni és voltak használható koncepciók. Ekkor is már a biztonságra törekedtünk, nem merült fel komolyabb esélye a labdaeladásnak, de nem volt annyira kiszámítható a játékhívás, mint a meccs későbbi részében.

Figyelmeztető jelek persze már ekkor is voltak, például az első negyedben 3. és 8-nál középső futás Shipley-vel, lényegében feladva a first down lehetőségét. A félidő vége előtt pedig egy szépen haladó drive végén nem akartunk semmit kockáztatni és inkább megelégedtünk a mezőnygóllal.

Volt néhány jó center alóli játék, bootleg-ek az első félidőben, amelyek tetszetősek voltak, és jól használtuk egyes játékoknál a skill player-ek terén a fölényünket.

A második félidő összefoglalása dióhéjban:

Lényegében minden előjött a második játékrészben, amit ilyen helyzetekben már megszoktunk. Értelmetlen erőltetése a 3 TE-es felállásoknak (nem feltétlenül attól lesz jó a futójáték, ha mindenkit odazsúfolunk a fal szélére). Sokszor már a felállás elárulta az ellenfélnek nem csak azt, hogy futás vagy passz lesz, hanem azt is, hogy a játék milyen irányba megy (pl. ha Calcaterra fent van). Későn jöttek be a játékhívások a huddle-be, ezért gyakran kapkodni kell, és Hurts-nek alig van ideje a snap előtti olvasásra vagy bármilyen módosításra. Olyan blokkolási sémák erőltetése, amelyekben jelenleg nem jó az OL. Néha teljesen értelmezhetetlen route kombinációk, ahol csak egy elkapóra van kijátszava minden, akinek viszont esélye nincsen, hogy üresen legyen. És így tovább.

A használt route-ok kiszámíthatósága szintén már régi lemez. Ezen a meccsen is sok volt a hitch route, amiben toronymagasan a ligaátlag felett vagyunk. Nem kell magát túlságosan megerőltetnie a védelmeknek.


3. down-oknál pedig még látványosabb ezeknek a route-oknak a használata a többi csapathoz képest.

Mindigis kedveltük ezeket a route-okat Sirianni alatt, de ez a szezon kiemelkedik még saját magunkhoz képest is.

Természetesen voltak egyéni hibák is, főleg a támadófalban. Ugyanakkor az is látszik, hogy akkor néznek ki rosszabbul a játékosok és hibáznak többet, amikor ennyire kiszámítható a játékhívás. Nehezen megbocsátható az is, hogy még december végén is vannak olyan játékok, ahol egy-egy játékos nem tudja, hogy mi lenne a feladata.

Quarterback

Ez megint egy olyan meccs volt, amikor a Hurts többször megmentette a gyenge játékhívásokat, legalábbis az első félidőben. Az első játékrészben a 13/20 sikeres passz elfogadható volt a nehéz körülmények között, és elejtett labdákkal az elkapók részéről. A másodikban a 0/7 rosszul néz ki, de egy-két passzon kívül a többi esetben gyakorlatilag nem volt kinek passzolnia és csak meg kellett szabadulnia a labdától. A második félidőben fokozódott a nyomás a zsebben, ezért néha akkor is menekült, amikor tényleges pressure nem volt.

Nem segített a passzjáték eredményességén, hogy több passz volt, amelyet az elkapók behúzhattak volna, de nem sikerült. Ezek között volt elejtett passz, visszanézés után elvett elkapás (Smith), be nem dobott nyilvánvaló DPI (Brown).

Bootleg playaction-ből. A két röviebb útvonal nem opció a coverage miatt. Dotson viszont célbavehető. Elvihette volna Hurts az ingyen yardokat a lábával is, de ha ott van a nagy játék lehetősége, akkor meg kell próbálni. Mozgásból egy elkapható labdát dob az oldalvonalhoz, a hátsó kamerából látszik, hogy Dotson hozzá is tud érni kézzel. Bravúrral behúzhatta volna a WR, de nem hibáztatnám ezért, mert Hurts is indíthatta volna korábban a dobást és mélyebbre, mert a safety segítség messze volt.

Ezúttal nem rontották el a playaction bootleg-et a cover1 man ellen. Hurts-nek megint több lehetősége van, középen futhatna is, de Brown és Smith üresen vannak. Ez van, ha nem csak hitch/curl route-okból álló játékokat játszunk. Meg kell dicsérni Calcaterra-t is, aki Joey Bosa ellen egy az egyben jó munkát végez.

Megint működik a playaction, ezúttal zóna ellen. A linebackerek bemozdulnak a futásra, ezért nagy terület marad mögöttük. Hurts passza rövid, de elkapható lenne így is Smith-nek.

3. down-nál a rövidebb útvonalak mind hitch route-ok, semmi drag vagy shallow cross például. Minimális ablakba ágyúzza be Hurts, nagy elkapás Smith-től.

3. és hosszúnál Hurts és Brown megmentik ezt a play-t. A felállás erős oldalán Smith rövidebb route-ja üres, de abból nem lenne first down és mire a másik két WR üresen lenne, Hurts már nyomást érez. Hátulról látszik, hogy szűkül a zseb, de tartanak a blokkok, viszont Hurts tartott a Johnson-Bosa csatától és inkább felveszi a nyúlcipőt. Innentől kezdve scramble drill AJ-vel, Hurts ki tud jutni az összeomló zsebből és megtalálja az oldalvonal mellett Brown-t.

Az első félidőben viszonylag sikeresek voltak a center alóli playaction-ök. Az egész második félidőben összesen ezt az egy ilyen játékot futtattunk, és ez is teljesen esélytelen volt. Ki érti ezt? Egyedül Smith fut olyan route-ot, aminek lenne értelme, de az meg egy curl, amit már kívülről tud az ellenfél. Hurts-nek egyszerűen nincsen passz opciója.

3. és hosszúnál Hurts feleslegesen mozog ki a fal mögül, de a pálya jobb oldalán nem talál elkapót. Három WR egy elég szűk területen összpontosul. A felállás másik oldalán Cooper üressé válik a dig route-on, de ezt már nem látja Hurts.

Újabb egy opciós play. AJ vagy megnyeri a slant route-ot vagy Hurts-nek nincs más passz lehetősége. Nem nyeri meg slant-et, így halott a játék.


Offensive line

A hullámvasúton most egy gyengébb meccs jött a támadófaltól. Egyedül Mailata játszott kiegyensúlyozottan jól, ő néhány gyengébb meccs után már több fordulón keresztül visszatalált a jó útra. A többi poszton elsősorban a futásblokkolás nem ment, de a második félidőben Hurts megvédésével is bajok voltak, aki a passzjátékok nagyobb részében nyomás alatt volt.

Futásblokkolásban sokszor elrontották a blokkolási felelősségeket, a játékosok többször nem azt az ellenfelet blokkolták, akit kellett volna, így ellenfeleket hagytak blokk nélkül. Jurgens jobb meccsek után ezúttal megint maga alatt volt futás blokkban.

Passzblokkolásban a stunt-ok felvételele okozott problémát, a két guard, Dickerson és Steen is szenvedett ezen a területen.

Dickerson átadja a DT-t Mailata-nak, de a stunt-tal érkező edge ellen rettentő passzívan viselkedik, aki így át tud jutni mellette.

Steen és Fred Johnson összezavarodnak egy stunt miatt, így a fal teljes jobb oldala összeomlik.

Megint a fal jobb oldaláról jön a nyomás, Steen nem tud mit kezdeni egy spin move-val. Ha teljesen tiszta zseb lett volna, Hurts akkor sem dobhatta volna senkinek a labdát, mert senki nincsen üresen.

Center húzás jobbra, de az edge-et blokkolatlanul hagyják, miközben egy CB-t ketten akarnak blokkolni.

A futás irányában lévő DT blokkolatlanul marad. Dickerson átengedi a falon és a LB után megy, gondolom azt hiszi, hogy Jurgens-é lesz a DT, aki viszont húzáson van, így nem tudja a DT-t feltartani.

Wide receiver, tight end
Az egyetlen pozitívum a WR részlegben, hogy Brown elérte az 1000 yardot, így a büszkeségén nem esett csorba. A 7 célbavételből 5 elkapás és 68 yard, 3 first down jó ahhoz képest, hogy az első félidőben volt csak értékelhető passzjáték. Smith két sikeres elkapása legalább first down-okat hozott az első félidőben.
Mindkét elkapó hozhatott volna még extra elkapásokat, de nem lehet őket okolni azért, mert nem sikerült az összes bravúros elkapás vagy éppen elvették az elsőre megadott és szabályosnak látszó elkapást.
Playaction bootleg, a cover1 ellen tökéletesen odarajzolta Hurts Brown kezére a labdát. Szó szerint a kezére, mert a másik karját lefogta a corner. A field judge meg ott áll 2 méterre és szemrebbés nélkül végignézi. AJ elkaphatta volna bravúrral egy kézzel is, de ne erre kelljen már számítani.


Cover1 man ellen ez egy könnyű passz lenne Smith-hez az out route-on, ha nem lenne Hurts arcában egy védő. Így viszont nem elég pontos a passz és Smith-nek kapaszkodnia kell az elkapásért. Sajnos utóbb elvették ezt az elkapást.

Goedert megdöntötte a TE csapatrekordot ezzel a TD-vel. Ezen kívül viszont a mezőnyben nem sokszor sikerült megtalálni a labdával.

A legrosszabb az volt, amikor Goedert-t fullback-ként akartuk használni, aki szemmel láthatóan nem volt oda ezért a feladatért és nem is erőltette halálra magát. Mindezt úgy, hogy amikor Latu a pályán volt a futásoknál, akkor 5 játékból 5,4 yardot átlagoltunk, de mi inkább Goedert-t használtuk fullback-ként.


Running back

Barkley-nak az első félidőben jobb átlaga volt (4,6 yard/carry), de a másodikban összeomlott a futójáték. 3 TE-es felállásokból kataszrofális volt a futójáték. Megint kaphatott volna Bigsby több lehetőséget. 2 labdacipelése volt, mindkettő az első félidőben, pedig a második játékrészben nyugodtan használhattuk volna többet, ha amúgy is faltörő kosként futtattuk a gyenge blokkok mögött Barkley-t.

Amikor működött a blokkolás, akkor Barkley is megtalálta a területeket. Amikor 11 vagy 12 personnel-ből futtunk, akkor több esélye volt a sikernek.


Defense

A kiváló védelmi teljesítmény ellenére majdnem sikerült elveszíteni a meccset. Könnyed győzelem is lehetett volna, ha a második félidőben az offense legalább egy értelmes drive-ot összehoz és ezzel segít a védelemnek. A második félidőben már kezdek kijönni a védelmet a fáradtság jelei, ennek ellenére végig összeszedettek tudtak maradni, ellentétben az offense-zel.
Az elsődleges feladat a Bills futójátékának megállítása volt, amelyet összességében sikerült megoldani, így az ellenfél futójátéka sem nézett ki sokkal jobban, mint a miénk. 😀
Allen-ben mindig benne van a nagy játék és 2-3 alakalommal ez ki is jött, de ezeket sikerült ellensúlyozni olyan játékokkal, ahol visszafelé sült el a dolog. Sikerült rá nyomást gyakorolni, ami több sikertelen passzhoz és 5 sack-hez vezetett.
A secondary-nak becsúszott egy-egy nagyobb elkapás és büntetés, de összességében elmondható, hogy jó helyen voltak és Allen sok esetben nem talált gyorsan üres embert, így kapott időt a passrush, hogy odaérjenek a Qb-ra.

Defensive line

Carter visszatérése egyből érezhető volt, elősorban az irányító siettetésben (5 pressure, 1 sack). Carter visszavette a vezető helyet a snap-ekben, bár többet pihentették, mint általában szokták. Davis az évi átlagos snap arányát hozta és a futás lelassításában volt kulcs szerepe. Ojomo az utóbbi meccseken kissé eltűnt, de jót tett neki a szélesebb rotáció és ezen a meccsen ő volt a legkiegyensúlyozottabb a védőfalban, futás és passz ellen is hasznos volt.

Ez az, amire mások nem képesek a védőfalban. Carter egy pillanat alatt átvált a bullrush-ból sebességbe és ilyen gyors középső nyomás ellen nincs esélye az irányítónak.
Remek gap control, Fagnio oktatófilmre teheti ezt a játékot a „gap-and-a-half” technikáról.
Ne felejtsük el a blokkolt mezőnygólt sem, amellyel Carter lényegében megmentette a meccset. Ha ez nincs, akkor a végén az extra pont elég lett volna a Bills-nek a győzelemhez.

Davis leválik a blokkról és leszereli a futót az A lyukban.

Ojomo a bal guard-ot tolta be Allen-re egy sack-ért. Ő is egy jó DT, de érdemes megnézni, hogy Carter a remek kézhasználatával mennyivel gyorsabban szerez előnyt hasonló helyzetben.


Edge rusher

Nagyon fontos szerepük volt nem csak a nyomásgyakorlásban, hanem abban is, hogy Allen extra játékait limitálják. Volt egy-egy nagy játéka így is a Qb-nak, amikor például veszett helyzetből hozott ki pozitív yardokat lábbal, de több esetben sikerült negatív játékokba is belekényszeríteni őt.

Phillips hozta a legtöbb nyomást (7 pressure 1 sack, 1 Qb hit, 1 fumble) és a kiharcolt fumble-je nagyon fontosnak bizonyult, mert az ebből nyert rövid pályából tudott az offense egyedül TD-t szerezni. Hunt játszott a legkevesebbet az edge-ek közül, de nagyon hatékony volt (3 pressure, 2 sack, 3 Qb hit, 7 szerelés), az atletikusságával többször okozott kellemetlenséget Allen-nek, mert előle nem olyan könnyű ellépni, és egyszer egy nagy Qb futást is megmentett. Smith ezen a meccsen 4 nyomásgyakorlással jelentkezett.

Phillips harcolja ki a fumble-t, de mindenki kellett ehhez a nagy játékhoz. LB sor és a secondary nem eszi meg a playaction-t, ezért Allen nem talál elkapót és meg akarja hosszabbítani a játékot. Campell pedig a pálya ellentétes oldaláról indulva küzdött nagyot a labda megszerzéséért. Nem csak mezőnygól távolságból lökték ki ezzel az ellenfelet, hanem egyből rövid pályát adtak a támadósornak. Csendben jegyzem meg, hogy Hurts fejét követelnék, ha ilyen játékot mutatna be nálunk. 😊

Hunt és Ojomo között már nem először látjuk ezt a stunt-ot eredményesen végrehajtva. Hunt be tudja fejezni a játékot, amivel egyébként néha vannak problémái.

Ez egy igazi coverage sack volt, 3. és hosszúnál a back7 jó munkát végez, hosszú másodpercekig nem talál Allen elkapót, a checkdown lehetőséget pedig nem veszi el, mert nagyobb játékot keres. Hunt már egyszer a földre került, de Smith-szel együtt nem adják fel a Qb üldözését és előlük nem olyan könnyű elfutni.


Off ball linebacker

A linebacker párosnak is jó meccse volt. Baun szinte tökéletes volt cover-ben (5 célbavétel, 2 elkapás, 4 yard) és futás ellen ő és Campbell is kulcs szereplők voltak. Campbell szerzett több szerelést kettőjük közül, ami ritkán fordult elő eddig.

Campbell-nek igazán jó meccse volt. A szerzett labdáján kívül is mindenhol ott volt a pályán és nem hibázott szerelést.

Baun-tól ez is meccset megmentő szerelésnek számított 4. kísérletnél. Fegyelmezett maradt a védelem, nem adtak könnyű passz lehetőséget az endzone-ba és nem adtak nagy területet sem a futáshoz. A defense potenciálisan vagy 10-13 pontot vett le a tábláról ezen a meccsen.

Futás megállításban is alapember volt Baun.


Cornerback

Felemás meccs volt a secondary-nak, mert az esetek többségében jól fedezték az elkapókat, Allen sokszor nem talált embert, akinek passzolhatna, de a másik oldalon voltak nagy játékok, amiket bekaptak. Ez persze minden secondary-val előfordul, nem lehet mindig jó meccse mindenkinek.

Mitchell-re bedobtak egy zászlót egy hosszabb passznál, illetve egy 32 yardos passzjátéknál a földön az elkapónál maradt a labda, annak ellenére, hogy kimozdította a kezéből. Végül 4 célbavételből 3 engedett elkapással 48 yarddal zárt, ami nála nem számít jónak, bár eléggé balszerencsés meccse volt.

Hasonlót lehet elmondani DeJean esetén is, aki egy cover-beli elváltás miatt bekapott egy 50 yardos passzt, de azon kívül 4 elkapásból csak 12 yardot engedélyezett, futás ellen is hasznos volt, 9 szerelésével vezette a csapatot.

Statisztikailag Jackson volt a legjobb, persze általában ő kapja a legtöbb segítséget is a társaktól. 5/3 26 engedett yard elég jó és szerelésekben is határozott volt.

Mitchell nem helyezkedik rosszul, de nem tud bekerülni az elkapó elé, így hiába piszkál oda, a labda éppen a földre kerülő WR karjába esett. Nagy dobás volt Allen-től védővel az arcában.

Próbálták tesztelni Mitchell-t futással is, mert az elején elhibázott egy szerelést, de itt már nem voltak sikeresek ellene, simán megállítja Cook-ot.

Kommunikációs probléma lehetett a safety-k és DeJean között. Úgy tűnik, hogy DeJean-nak kellett volna végigkísérni az elkapót, mert nem volt olyan safety, aki átvehette volna tőle, Blankenship leváltott a dig route-ra. Egyre többször csinálják az ellenfelek azt, hogy Mitchell-lel ellentétes oldalra futtatják a route-okat, hogy neki lényegében ne legyen embere.

A snap előtti mozgásokat jól reagálja le a secondary, DeJean a mozgásban lévő elkapóról a snap előtt vált a TE-re és minimális yard nyereséggel állítja meg a drag route-on.

Jackson leütött passza.


Safety

Epps-re is igaz a felemás meccs. Passz elleni védekezésben rádobtak egy holding-ot, ami miatt érvénytelen lett egy Baun sack, és volt egy 36 yardos mély passz, ahol közel volt az elkapóhoz, de nem sikerült megakadályozni az elkapást (összesen 58 yardot kaptunk róla). Ellenben futás ellen volt pár nagyon látványos játéka és 9 szerelésével holtversenyben vezette a csapatot. Blankenship ellen csak 28 elkapott yardot szerzett az ellenfél és rajta is akadtak meg támadások.

Ez volt talán a kedvenc play-em az egész meccsen. Végül nem lett fumble, de minden benne van, ami miatt szerethetjük a védelmet. Epps a korábbi hibáját javítva rakétaként érkezik és állítja fejre a futót. DeJean zseniális, sok játékos ilyenkor simán versenyt futna a labdáért, de ő először elteszi az útból az OT-t és utána nyugodtan ráfekszik a labdára. 😀

Epps goal line megállítás, Davis is nagyon jól dolgozik a kettőzés ellen középen.

Blankenship open field tackle.


11 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
A védelem nem érdemelte volna meg a vereséget, de az offense megint csinált egy klasszikus Sirianni-Patullo féle klasszikus öt 3&out-os félidőt.
Az a baj, hogy ez megint megerősíti azt a feltevésüket, hogy ha előnybe kerül a csapat, akkor nincs szükség már offense-re, csak az a lényeg, hogy ne veszítsünk labdát és a védelem megoldja a többit. Botrányos volt a támadó játékhívás a második félidőben a kreativitás teljes hiányával. Még a takarító is tudta a Bills-nél, hogy milyen játékok jönnek.


14 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Összefoglaló a karácsonyfa alól. 😊

Keleti címvédés, @ Commanders

Egy félidőig úgy tűnt, hogy sikeresen szabotálja a csapat, hogy megismételje az NFC East bajnoki címet. A csapatok erőssége közötti különbség meglátszott már ekkor is, így a kérdés az volt, hogy össze tudják-e rakni nagy hibáktól mentesen a második félidőt? A válasz végül kedvező lett, így nem kellett a meccs végéig izgulni.

Offense

Az offense szinte az egész meccsen tudott haladni a pályán, de az első félidőben komoly gond volt a drive-ok befejezésével. Két drive is megakadt mezőnygól távolságban, ráadásul mindkét rúgás kimaradt. A második félidőben sikerült ezen fordítani azzal, hogy három drive-ot is sikerült TD-vel lezárni. Persze nem mi lettünk volna, ha az egyedüli sikertelen drive ebben a szakaszban nem egy 3&out lett volna. Az ellenfél is életben tartott egy-egy drive-ot - a mi szempontunkból – jókor elkövetett büntetésekkel.

Az empty felállásokat az utóbbi meccseken egyre gyakrabban vettük elő, de ezen a meccsen igazán komolyan támaszkodtunk erre. Az ellenfél védelme sokszor volt base és nickel felállásban, így jelentősen széthúzta őket az öt elkapó, voltak mismatch-ek, és Hurts-nek is komoly területei nyíltak a futáshoz. A passzjátékban ismét sikerült kiszámíthatatlanabbnak lenni, például Brown használata jóval sokrétűbb volt, mint amit a szezon első felében láttunk.

A futójáték talán a legjobb volt, amit a bye után láthattunk. Barkley közel 50 yardos futásán túl is voltak eredményes futó play-ek, így az 1-2 yardos játékokat inkább 5-6 yardos play-ek váltották fel. A támadófal munkája javult, bár nem volt tökéletes. Viszont ismét sikeresen kezdtük alkalmazni a 6OL-os felállásokat. Csak Calcaterra futásblokkolásáról tudnánk egyszer lemondani, aki a 21 játékból, amikor pályán volt, 15-ször futásnak blokkolt.

Nem csak kivitelezésben, hanem játékhívásban is javult a csapat az utóbbi meccseken. Valószínűleg csak a rájátszásban derülhet ki, hogy ez mire elég egy komoly védelem ellen. A Buffalo védelme jobb, mint Raiders vagy a Commanders védeleme, de azért nem elit. Első lépésnek megnézhetjük majd mire megy velük az offense.

Néhány play-nél elővettük a no-huddle-t, de a normál offense-nél továbbra is probléma, hogy az oldalvonalról sokszor lassan jönnek be a hívások. Több esetben is láthattunk, hogy a huddle-ben várják már a játékosok a play-t, majd Hurts kb. 15 mp-cel a snap előtt betűzi a játékot a csuklószorítójáról, ezután kapkodva kell felállni a snap-hez, amit 00-nál éppen sikerül elindítani. Nem tudjuk, hogy ennek mi az oka, de nem biztos, hogy csak Patullo a ludas egyedül. Lehet, hogy maga a játékhívások rendje bonyolult, mert több kézen megy át, mint kellene, mielőtt eljut a játékosokig. Azt tudjuk, hogy Hurts általában több play közül választhat.

Quarterback

Nem volt annyira tiszta teljesítmény, mint a Raiders ellen, de egy-egy hibától eltekintve Hurts jól mozgatta az offense-t. A több empty felállás több passzkísérletet is hozott és 30 passzkísérletből a 73%-os passzpontosság rendben volt. A döntéshozatalban és az olvasásokban is kedvezett Hurts-nek az empty. Mélységi passzjátékban kevés próbálkozás volt ezen a meccsen, de a rövid és közepes passzjáték nagyon eredményes volt (22/28, 2 TD). A futásoknál általában jól döntött és három first down-t is összehozott futásokkal.

Az első félidőben csak AJ és Smitty kapott labdát Hurts-től, míg a második félidőben már más elkapóknak is osztogatott. Volt egy félresikerült hosszú passzjátékjáték 4. down-nál, amit végül egy büntetés mentett meg. Viszont voltak komolyabb passzai, amik elejtett labda és holding miatt nem eredményeztek TD-t.

Empty-ből mindig nagyon határozott volt Hurts. Az ellenfél egy tampa 2-szerű coverage-et játszik, ahol a MLB mélyre húzódik hátra a két safety közé. Pluszban még egy DL-t is elküld cover-be a védelem, hogy tudják 5 védővel meccselni a rövidebb útvonalakat. Így viszont Hurts nyugodtan, nyomás nélkül dobhat. A zóna ellen működnek ezek a comeback route-ok, ha az elkapó megtalálja az üres területet a zónák között. Smitty ezt tökéletesen csinálta ebben a játékban.

Ezúttal cover1-et mutat a védelem az empty ellen, ami azonnal kiváltja az offense-ből a mélyebb passzt az oldalvonalhoz. Nagyon jó a hívás, a slot fade route és a passz is remek, de nem sikerül behúzni Smith-nek, ami elég ritka eset nála.

Empty felállás, Hurts türelmes marad a zsebben. Brown egy pivot route-ot fut, ami kevésbé statikus, mint egy curl, mert először egy out-route-nak néz ki az oldalvonalhoz és onnan fordul vissza a pálya belseje felé. Hurts-nek nagyon szűk ablakba kell dobnia, a védő bele is tud piszkálni, de AJ így is elkapja.

Ez is egy jó hívás és passz volt nehéz helyzetben. 3. és 16, az előző play-ben holding miatt elvettek egy TD-t. Jó a route kombináció, a két dig route elveszi a védelem figyelmét és mögöttük Goedert az out route-on 1-1-be tud kerülni a safety-vel. A védők 4-3-as emberfölényben voltak azon a területen, de mégis sikerült egy jó helyzetet teremteni. Hurts pontos passzt ad mozgásból, elég szűk ablakba Goedert feje fölé, ahol a védő nem érheti el.

Többször előfordult, hogy széles folyosót talált Hurts a futáshoz. Ennél a play-nél dobhatná Smith-nek az oldalvonalhoz vagy egy kockázatosabb mély passzt Goedert-nek, de amikor ekkora területe van a futáshoz, akkor a könnyű yardokat nem kell visszautasítani.

Empty, a pálya egyik oldalán emberfogást játszik a védelem, így hátat fordítanak Hurts-nek, megint nagy terület nyílik neki.

Nézzünk néhány hibás játékot is. Ez volt talán a leglátványosabb, amit végül eltörölt egy védelmi szabálytalanság. Incomplete-nek adták, mert a védő nem tudott pályán belül maradni a labdával. Olyan rövid a passz, hogy felmerül a kommunkációs probléma lehetősége. Esetleg azt várta AJ-től, hogy visszafordul a labdáért? A passznál még kevésbé tetszik Brown mozgása, aki látja, hogy rövid lesz a passz, de nem tesz semmit, hogy akadályozza a védőket vagy például megtorpanjon, hátha belefut a CB egy DPI-ért.

Pontatlan passz az oldalvonalhoz. Lehet, hogy azt várta Hurts, hogy AJ magasabban helyezkedik és az endzone felé fordul, de amikor ekkora helye van az elkapónak, akkor nem kell ennyire kicentizni a passzt az oldalvonalhoz.

Jóval kisebb probléma Hurts-nél a zsebbéli jelenlét, mint a pályafutása elején. Manapság már kevesebbet látjuk, hogy szükségtelenül hagyja el a zsebet. Ennél a játéknál ideges lesz a középső blitz-től, pedig elég jól felveszi a támadófal és Barkley. Ha egy picit türelmesebb, akkor ott lett volna a mélységi passz lehetőség Smith felé.


Offensive line

A támadófal megint egy jó teljesítménnyel jött elő. Ismét sokat számított, hogy az offense tudta fárasztani a védelmet hosszabb drive-okkal, így a támadófalnak is egyre könnyebb dolga lett a meccs előrehaladtával.

A négy büntetés még mindig lehetne kevesebb, és a rövid yardos helyzetekben L.Johnson nélkül, Dickerson/Jurgens félig sérült állapotával megint nem ment tushpush. Egyszer teljesen szükségtelenül akarták beugrasztani a védelmet az egy yardos vonalon, ahelyett, hogy elindították volna a játékot. Ehelyett Dickerson mozdult be, így meg sem próbálhatták áttolni a labdát a gólvonalon.

A passz blokkolásba kevés hiba csúszott, általában tudtak időt adni Hurts-nek. Mailata és Fred Johnson részéről csak 1-1 komolyabb bakit lehetett feljegyezni, de egyébként összességében jól dolgoztak.

Egy csere OT-ra nem lehet igazán haragudni egy-egy büntetés miatt, ha egyébként meg jól helytáll. Viszont ez a F. Johnson holding egy TD-t vett le a tábláról, Hurts bravúrosan találta meg Dotson-t az endzone-ban. Túl látványos volt ez a holding, ennél finomabban kell csinálni, ha azt akarja, hogy ne dobják be.

Mailata oldaláról érkezik a nyomás, mert az edge rusher hozzá tud férni a mellkasához és hátra tudja tolni a LT-t. Hurts egy kissé bele is lép a sack-be és akár labdavesztés is lehetett volna, ha más védő is van a közelben. Jobb lett volna, ha Hurts megdobja gyorsan a checkdown-t Brown-nak, aki üresen volt, könnyű first down lett volna.

Futás blokkolásban nem volt túl változatos a játékhívás, de legalább általában eredményes volt. Főleg belső zóna futást és duo blokkokat használtunk a gap sémás futások közül. Több 11 personnel-t használtunk, mint az eddigi meccseken, a futások inkább a két OT közötti területre mentek. Nem volt domináns a futásblokkolás, de kevesebb hibával játszottak és rendszerint az első blokkokat sikerült elfogadhatóan kivitelezni. Ez már elég volt egy eredményesebb futójátékhoz. A negatív futások inkább a TE-ek hibáiból voltak, és Latu sérülés miatti hiánya is meglátszott.
Sallangmentes duo block, Jurgens és Steen kettőzik a DT-t, Dickerson és Mailata pedig egyedül is boldogulnak. Ha senki nem hibázik blokkot, akkor kényelmes pozitív yardok jönnek.

Belső zóna futás, ahol mindenki megoldja a feladatát. Jurgens elég ideig tartja nyitva a rést ahhoz, hogy Barkely be tudjon vágni az üres területre Dickerson és Mailata blokkja közé.

Ez egy jó QB counter futás lenne, ami az előző szezonban az egyik alap játékunk volt. Sajnos két hiba is csúszik bele: Calcaterra egyedül marad egy DT-vel, mert Johnson leválik a kettős blokkról, hogy a második szinten egy LB-t blokkoljon. Mailata sem találja el a védőt a húzott blokkból, így Barkley két védővel találkozik össze.

Végre megkezdtük a „Tankolást”! 😀 6 támadófalemberes felállás, Pryor-ral. A védelem itt már már fáradt, a bal oldalra menő zóna blokkolással nagyon nagy rés nyílik és két OL is messze bejut a védelem második és harmadik szintjére Jurgens és Dickerson személyében.

AJ-t kevésbé használtuk mélyebb passzokkal, de az elkapás utáni yardjai jelentős pluszt hoztak. A slot-ból indul és a LB-nek kevés esélye van, hogy időben szereljen, mielőtt le tud fordulni a további yardokért.

Goedert beállította Pete Retzlaff TD rekordját a 10. TD-jével. Ez azért is figyelemre méltó, mert ő is 14 meccsen érte ezt el, ahogy Pistol Pete. A hátralévő meccseken lesz lehetősége ezt meg is dönteni.
A futásblokkolás nem volt rendben ezen a meccsen a TE-eknél. Calcaterra-t már megszoktuk, de Goedert sem az igazi ebben a szezonban. Fontos lenne szerezni az offseason-ban egy blokkolni tudó TE-et. Ennél a játéknál mozgásból nem tudja feltartani egy pillanatra sem az edge-et, ezért hiába nyílna hely Barkley-nak, nincs esélye bevágni az üres területre.


Running back

Barkley-nak ezzel a 132 yardos meccsel meglett az 1000-es szezonja. Én kb. 1300 yardot tippeltem neki a szezon előtt, de azzal számoltam, hogy kevesebb carry-t kapni és nem a blokkolás/játékhívás romlására gondoltam. Bár jó volt a blokkolás ezen a mérkőzésen, de a hosszabb yardokban erősen benne volt Saquon klasszisa is. Bigsby esetében megint láthattuk, hogy rá lehet bízni tehermentesítő feladatokat, és a meccsenként 4-5 carry lenne az alap.

Barkley klasszis játéka, amivel mínuszos play-ből 48 yardos futást csinált. Valami komoly gond lehetett a blokkok elosztásánál Jurgens és Steen között. A spin move király, de az is kellett a nagy futáshoz, hogy a többi blokk rendben legyen, Jurgens a második szinten kiveszi a LB-t, Dickerson és Mailata pedig egy nagy rést nyitnak a fal bal oldalán.

Zóna futás bal oldalra. Hurts futásai is előkészítették ezt a play-t. A védelem elhiszi, hogy itt megtarthatja a labdát Jalen, ezért az erős oldali DT, DE és LB is rámozdul a Qb futásra. Így blokkolás nélkül is kiveszik a játékból a front7 egyik felét, és ennek köszöhetően a futás irányában komoly emberfölény alakul ki. A többit megoldja Barkley, akinek a súlypontja, lábmunkája kivételes ebben a játékban (is).

Egy kicsi hely már elég Barkley-nak. Goedert-et majdnem teljesen betolják a futó elé, de annyi helye marad, hogy elférjen. Steen blokkolása volt a másik kulcs, aki kitette a résből a LB-t.


Defense

A védelem a meccs elején azonnal nehéz helyzetbe került a speciális egység által elvesztett labda miatt. Abból a helyzetből kihozták a maximumot azzal, hogy mezőnygólon tartották az ellenfelet.

Mariota és a sérülése után Josh Johnson nem volt megoldhatalan feladat a passz elleni védekezésben. A secondary nagyon jól összeállt a szezon második felére, így lehetett bízni benne, hogy le tudják fékezni a passzjátékot.

Inkább a futás elleni védekezés lehetett volna a védelem gyenge pontja, akár Mariotáról, akár a running back-ekről van szó. A meccs első félidejében voltak nehézségek, de később sikerült stablizáni run defense-t és a vezetés megszerzése után már nem volt tényező a futójáték.

Egy érdekes sakkjátszma volt a secondary és a washingtoni offense között, mert McLaurin-t, mint a legveszélyesebb elkapót igyekeztek távol tartani Mitchell-től. Amikor ez sikerült, akkor volt esélye nagyobb játékra az ellenfél oldalán. Ez szerencsére csak egy alkalommal jött össze és a legtöbb esetben jól működött a kommunikáció a back7-ben.

Defensive line

Ez a meccs megint Jordan Davis show volt, főleg a futás ellen. A többiek halványabbak voltak, ezért főleg neki köszönhető, hogy sikerült kontrollálni annyira a LOS-t, hogy nem történt nagy baj a futás elleni védekezésben. Carter hiányában egyértelűen ő volt, aki a leginkább előre lépett és segített fenntartani a védőfal színvonalát. Nem kell már megvárni az utolsó két meccset az alapszakaszból, hogy egyértelműen lássuk, hogy sokat fejlődött ebben a szezonban.

Ezúttal a play-ek 61%-ában volt a pályán, ami pont ott van, amit tőle el lehet várni (50-60% körüli play arány), a 6 szerelése pedig a második legtöbb a csapatban (holtversenyben). Az egész szezont tekintve 62%-os snap aránynál tart, ami hatalmas előrelépés a korábbi csúcsához képest (2023, 45%). Szintén nagy eredmény, hogy a szezon előre haladtával a játékának a színvonala nem esett, a bye után több remek védelmi teljesítménynek is a fő letéteményese volt.

Davis végig kontrollálja a center-t, így könnyű szerelési lehetőséget ad Baun-nak és Ojomo-nak, és ő maga is le tud válni a blokkról, hogy besegítsen.

Remek gap control, Fagnio oktatófilmre teheti ezt a játékot a „gap-and-a-half” technikáról.

Ez volt talán a leglátványosabb játéka. Swim move-val átmegy a kettős blokkon és megcsinálja a szerelést is.

Ez a találkozás sem lehetett kellemes a futónak. 😊


Edge rusher

Nolan Smith a legtöbbet volt a pályán az edge rusherek közül, az RPO futások lefogásában kulcs szerepe volt és az irányító siettetésben is kivette a részét (2 Qb hit, 1 hurry). Phillips hozta legtöbb nyomást (4), Hunt-ot ezúttal többet rotálta Fanigo.
Graham hatékonysága továbbra sem rossz. Nem sokat van a pályán a többiekhez képest, de akkor szinte mindig csinál valami hasznosat. Ebben a play-ben Phillips hozza a nyomást kívülről, ami miatt Mariota kénytelen lenne feljebb lépni a zsebben, viszont Graham rátolja a Qb-ra a centert és begyűjti a sack-et.

Smith nagyon türelmes marad az RPO-nál, így kényszeríti a handoff-ot a futónak, nem tarthatja meg a Qb, és ő csinálja az első kontaktot a RB-n. Davis remek volt ebben a play-ben is.

3. down-nál Smith belülről megveri a RT-t és kikényszeríti a pontatlan checkdown-t.


Off ball linebacker

Dean hamstring sérülés miatt korán kiszállt, de Campbell-el sem lett rosszabb a védelem. Egy kis emlékeztető arról, hogy Campbell személyében is egy nagyon jó LB áll rendelkezésre, még ha nem is játszott annyit Dean felgyógyulása után. Baun irányába még passz sem ment és szokásosan vezette a csapatot szerelésekeben (9).

Campbell teljesítménye futás ellen is rendben volt. Jól kerüli ki a guard blokkját és lezárja a területet a futó előtt.

Ebben a play-ben ő a felelős azért, hogy lezárja a pálya bal széle felé menő futást. Fontos volt, hogy fegyelmezett maradjon, mert a futás először az ellenkező irányba megy. Graham betolja a RT-t a futó útjába és amikor visszafordul, fontos, hogy Campbell a helyén legyen a túlsó oldalon.


Cornerback, Safety

Mitchell és DeJean befűzték az oktatófilmet. DeJean-nak volt a látványosabb labdaszerzése, de Mitchell viseli a legtöbb terhet azzal, hogy ő kapja a legkevesebb safety segítséget és még így sem boldogultak ellene az elkapók (ezúttal sem). Mitchell 3 célbavételből egy 6 yardos elkapást engedett, 2 levédekezett passzal (42.4-es rating), DeJean 10 célbavételből 4 elkapás, 32 yard, 4 levédekezett passz, 1 int.

Jackson-t támadta leginkább az ellenfél, érthető módon. Jobb meccsek után most egy gyengébbet fogott ki Adoreé. McLaurin ellen benyelt egy 40 yardos elkapást, de Burks is sikeres volt ellene. 5/5 83 yarddal fejezte be (118.8 rating).

Split field coverage, Mitchell egyedül van emberfogással a pálya egyik felén, míg a cover2-es felállásban mindkét safety a másik oldara koncentrál, így ott 5 a 3 elleni fölényben vannak a védők. A kulcs megint az volt, hogy Mitchell-t egyedül lehet hagyni az elkapóval egy az egyben.

Cover1 robber, ahol Blankenship a „rat”, aki a snap előtt ember nélkül bemozog a pálya középső részére. Azonban nem ő az érdekes, hanem megint Michell, aki a snap előtt 8 yardra áll Samuel-től mégis képes a crossing route-on követni az elkapót úgy, hogy bele tud ütni a passzba. Az üldözési sebessége elit.

Megint split field coverage, de most Jackson ragad a felállás gyenge oldalán 1-1-ben McLaurin-nal és egyből látni a különbséget Mitchell-hez képest. Valószínűleg itt a safety-knek kellett volna észlelni, hogy Jackson van egyedül hagyva és az ő oldalára kellett volna eltolódni, nem pedig Mitchell oldalára, akinek lényegében nincs is ember a zónájában.

A snap előtti motion miatt váltani kell a coverage-et, de Mitchell így is oda tud érni a curl-re off cover-ből is.

DeJean leütött passz crossing route-nál.

Johnson meggondolatlan kísérletét megbüntette DeJean. Mivel a zóna védekezésben nem maradt más támadó a zónájában, ezért nyugodtan vadászhatott passzra. Nem kellett mélységi passztól sem tartania, mivel mögötte ott volt Jackson is.

Blankenship 15 yard mélységből hibátlanul érkezik a LOS-re. Fontos volt az is, hogy Smith már megzavarta a futót, ami adott a safety-nek egy kis plusz időt, hogy leolvassa a játékot és odaérjen.


19 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
NFC East Champs! Az első félidőben megtettük, amit lehetett, hogy elveszítsük a meccset (speciális egység, büntetések), de a második félidőben már kijött a csapatok közötti különbség.
Bigsby-nek több labdát!

A tavalyi szezont még letudtuk Elliott-nál azzal, hogy egy rossz évet fogott ki. Az utóbbi 4 meccsén 3-szor hagyott ki mezőnygólt, amit most megfejelt további két kihagyott rúgással (+egy harmadikkal, ami nem volt érvényes büntetés miatt). Lassan már komolyan kell beszélni a rúgó váltásról a következő szezonra.

Megszakadt a nagy sorozat a csoportban. Legutóbb mi voltunk bajnokok egymás követő években 2003-2004-ben. Az eltelt több, mint 20 év alatt nyertünk 2 SB-t, és a csoportban összesen lett 4 SB. Szóval le lehet vonni a logikus következtetést: sokkal könnyebben és nagyobb eséllyel lehet Super Bowl-t nyerni, mint az NFC East-ben egymás után győzedelmeskedni. 😀

Szerkesztette: BleedingGreen


21 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Idegbalzsam, vs Raiders

Ez volt az első olyan meccs ebben a szezonban, amit teljesen nyugodtan lehetett végignézni. Köszönhetjük ezt az ellenfélnek is, de az is kellett, hogy mieink is összeszedettebbek legyenek a pályán és az oldalvonalnál is, mint az elmúlt hetekben.

A Raiders is elégedett lehetett, hiszen ők láthatták a negyedik negyedben a következő szezonbeli kezdő irányítójukat (az ára 1. kör + Crosby 😉 😊 ).

Offense

A múltkori meccs után érthetően visszafelé korrigált az offense és egy óvatosabb gameplan került megvalósításra, de nem váltottunk vissza teljesen a megelőző nagyon konzervatív és minden tekintetben kiszámítható játékra. A gyengébb ellenfél miatt a meccset büntetésekkel, további sérülésekkel tudtuk volna szorossá tenni, de ezeket sikerült elkerülni.

A támadó játékhívásokban ezúttal több egymásra épülő játék volt, újra elővettünk formációkat, amikből később más játékok jöttek. Több volt az RPO, slide koncepciók, kevesebb az all-hitch/curl route kombinációk, könnyű passz lehetőségek voltak Hurts-nek, Qb futások, több empty felállás shotgun-ból és változatosabb center alóli játékok. Jobb volt a koherencia a passzjáték és a futójáték között. Meglátjuk ezekből mi marad meg hosszú távon.

Sikerült hosszabb drive-okat vezetni, mindössze egy 3&out volt egész meccsen. Ez hozzájárult ahhoz, hogy kifáradt az ellenfél és a második félidőre már a futójátéknak sem tudtak igazán ellenállni. A 31 szerzett pont is rendben volt, úgy, hogy 11 pontot még benne is hagytak a játékban egy Goedert elejtett TD-vel és azzal, hogy a végén Bigsby-vel négy próbálkozásból sem sikerült a gólvonalon áttuszkolni a labdát.

Nem minden volt tökéletes, főleg igaz ez a futójátékra. Bár voltak pozitív jelek (kevesebb inside zone), de még mindig nagyon könnyen leolvasták a futójátékokat a védők, általában még a snap előtt, a felállás alapján. A 8 TFL jelentős része ilyen futójátékokból jött. Az ellenfél elfáradása pozitív hatással volt a futásokra is, a meccs első felében két yard körüli átlaggal futott Barkley, de a második félidőben ezt sikerült feljavítani.

Quarterback

Számíthattunk Hurts-től is egy jobb teljesítményre, ami meg is érkezett. Korán vezettünk a meccsen, ezért a passzjáték nem volt olyan hangsúlyos, csak 20 passz snap-je volt Hurts-nek, amiből 15 passzt dobott el, 12 volt sikeres, 2 elejtett passz volt. Ez lényegében kifogástalannak mondható, és eladott labdának veszélye sem volt. A 3 TD-jéből 2 gólvonal közeli play volt, shovel passzal, illetve toss-szal.

A közepes és mélyebb passzokból kevesebb volt, de nagyon ereményes volt (3/3, 103 yard, TD), a rövidebb játékokból viszont jöttek az elkapás utáni yardok. AZ RPO-kat jól használta ezen a meccsen Hurts és eredményes volt a futásoknál is.

Érdekes új play. Playaction, Goedert pedig a leak route-on a kezdeti blokkolás után elszivárog az őrizetlen flat zónába. AJ és Smith elvitték mélyre az összes védőt. Ilyen koncepciót eddig keveset láttunk, inkább a Shanahan-féle playaction-ös iskolára jellemző.

Az elmúlt meccsen bejött egyszer a 21 personnel, most újra próbáltuk és megint jó play volt belőle. Az egyik safety lejön a box-ba két futó miatt, így nem kérdés, hogy meg kell próbálni az egy az egyet Smith felé. Bár majdnem elcsúszott a csel közben, ez sem zavarta össze az időzítést. Ha teljes sebességgel futhatott volna, ez jó eséllyel TD.

Ezt sem gyakran láthatták az ellenfelek, hogy Brown a slot-ból seam route-ot fut (általánban slant vagy curl). 3. és 5-nél empty felállás. Három elkapó az erős oldalon nagyon elvonja a coverage-et arra az oldalra. A Brown-nal szemben lévő CB (vagy a mélységi safety) nagyot hibázik, mert a CB feladja a pálya belső részét, gondolom safety segítséget várva. A slant route-on Shipley is rettentő üresen marad a first down-ért, de AJ-felé ez ilyen helyzetben kötelező passz, ami jól is van helyezve a védők közé.

Center alóli playaction megint, ezúttal flood concept-el, három route-tal a pálya bal oldalán, a védelem három szintjét támadva. Goedert üresen marad, Hurts jól hosszabbítja meg a játékot, mert középen már jön a nyomás. Így könnyű yardok lesznek belőle.

Többször is jól futott RPO-ból, de volt draw futás is. Empty-ből dupla guard-TE húzás. Goedert trap blokkja nem túl jó, de bőven elég ahhoz, hogy Hurts előtt legyen terület. Kell pár ilyen, hogy tiszteljék Hurts futásait.

Ha volt rossz játék, akkor ez volt az, inkább a sérülésveszély miatt. Nem tudja eldönteni, hogy lemenjen vagy visszavágjon egy csellel, így elég béna földet érés lesz belőle, ahol a bal bokája aláfordul. Majdnem katasztrófa lett.

McKee természetsen tökéletes volt, 3/3 33 yard és egy 9 yardos futott first down. 😊


Offensive line

Több meccs óta a legjobb és legkiegyensúlyozottabb teljesítmény volt a támadófaltól. A ellenfél front7-je nem a legerősebb volt persze, de Crosby elit, rá mindenképpen készülni kellett, és öreg barátunk Thomas Booker is okozott néhány kellemetlen pillanatot a passzjátékoknál.

Mailata volt a legjobb, ő szinte hibátlanul játszott, tavalyi önmagát idézve. Futásoknál dominált és nem jött róla nyomás a passzjátékban. Fred Johnson becsületes munkát végzett Crosby ellen, bár nem feltétlenül mindig teljesen szabályosan, de általában sikerült megakadályoznia a nyomásgyakorlást. Ellenben futásblokkolásban többször maradt alul.

A nyomás inkább a fal közepe felől érkezett, de az is inkább alkalmi volt, nem állandósult. Futásblokkolásban jobban teljesített a fal egésze, csak jobb oldalon voltak hiányosságok.

Ez hivatalosan egy passzolt TD volt, de ténylegesen inkább futójáték. Ez volt a legjobban blokkolt play. Outside zone, ahol Jurgens-től Calcaterra-ig mindenki tökéletesen csinálta a feladatát, Barkley-nak már nem is maradt kit blokkolni. 😀

Amikor Latu pályán volt, akkor számított a védelem a futójátékra. Megpróbáljuk áthúzni Dickerson-t és Latu-t a túloldalra, de Fred Johnson nem tudja felvenni a védőt és földre kerül, és Latu sem tudja rendesen elzárni a védőjét. Végül azon a területen négy védő jutott két blokkolóra.

Futójátékban a Crosby vs Johnson általában nem sült el jól.

Ami egyszer nem sikerült, később újra próbáltuk, a fáradtabb védelem ellen. Megint Latu és Dickerson húzás, ami ezúttal sikeresebb, Johnson és Goedert pedig a fal szélét ki tudják nyitni. Kellett, hogy Barkley a kinyíló résben a LB-t még kicselezze, mert Goedert-ék blokkja elég passzív volt és nem mentek tovább a LB-t blokkolni.

Az egyetlen sack nem a támadófal sara volt. Johnson-t megveri végül Crosby, de elég időt ad a fal a passzoláshoz. Nem volt egy jó játékhívás, illetve kivitelezés. Brown közelében három védő is van, Hurts az előző meccsen talán megpróbálta volna meghúzni a ravaszt, de most nem. A másik oldalon előbb Goedert és Smith, majd Cooper és Goedert is szinte összeütköznek, biztos, hogy valami nem volt oké a route-okkal.


Wide receiver, tight end

Goedert-nek egymást követő második meccse, ahol elérte a 70 elkapott yardot. Ezúttal egyértelműen ő lett a legfőbb célpont, sokszor kihasználva, hogy a secondary figyelmét Brown-ék vonták magukra. 7 célbavételből 6 elkapás, 2 TD, 5 first down szinte tökéletes, de nem teljesen, mert meglehetett volna a mesterhármas, ha nem ejti el a legkönnyebb TD passzt. Ismét elkezdtük használni redzone-ban, amit már egy ideje hiányoltunk.

A shovel passz a gólvonalnál már máskor is működött az idényben. Mailata és a húzásból érkező Steen megoldják a kulcs blokkokat, így Goedert bemasírozhat.

Ezért kár. RPO slide, ami szintén a hatékonyoabb játékaink között van. Tökéletes a kivitelezés, csak a legegyszerűbb feladat nem jön össze a végén.

Az elkapók kicsit másodhegedűsök voltak, mert AJ Brown, Smith és Cooper fejenként 2 célbavételt kaptak, igaz ezeket mind elkapták összesen 120 yardot szerezve, és mind a 6 elkapás first down vagy TD lett. Lényegében szabályos eszközökkel nem nagyon sikerült őket levédekezni.
Smitty-t akkor sem lehetett megállítani, amikor majdnem elhasalt a route közben.

A meccs elkapása valószínűleg ez volt, szintén Smith-től. Nem volt a legpontosabb a passz, de a levegőben úszva lekapta, pont a first down vonalon. Megint egy jól sikerült play empty-ből. Széthúzzuk a secondary-t és Smith-re egy safety jut, akinek nem sok sansza volt.


Running back

A running back-ekre jelentős teher hárult és ennek legnagyobb részét megint Barkley viselte volna, ha nem szenved kisebb nyaksérülést, ami miatt óvatosságból a pálya szélén tartották a meccs egy részében. Így viszont elég sokat láthattunk végre Bigsby-ből is. Ez arra is jó volt, hogy ismét tapasztalhattuk, nem a futókon múlik a futójáték visszaesése. Bigsby kb. ugyanolyan ereményességgel futott, mint Barkley, mivel a blokkolás nem volt jobb az ő esetében sem. A futó átlagokat inkább Hurts és McKee húzta fel.

Barkley elég kevés labdát kap a redzone-ban, mert a gólvonal közelében, ha már futójáték, akkor inkább Hurts futás vagy tushpush. Viszont a támadófal sérüléseivel és gyengébb formájával visszesett a tushpush hatékonysága, így ezen a meccsen kaptak lehetőséget a futók a gólvonalnál. Steen és Jurgens ennél a játéknál be tudja tolni a védőfal közepét, így Barkley talál elég helyet.

Blokkolatlan védő jön a védőfalon át, de Barkley jól látja meg, hogy merre van még üres terület. A második félidőben már fáradtabb lett a védelem, így már nehezebben üldözték a futókat.

Bigsby-ben nem csalódtunk, őt is lehetne nyugodtan használni, mert bírja a darálót a két tackle között. Goedert húzásától már tartottak a linebackerek, mert ebből korábban már slide route-ot futott blokkolás helyett. Ezért elmozdulnak a tight end után, így nagyobb rés nyílik a fal bal oldalán, ahol Dickerson és Jurgens/Steen a kombinációs blokkal tud helyet nyitni. Dotson is jól blokkol a második szinten.


Defense

A védelemnek képességeihez mérten nem volt nehéz dolga, Pickett limitációit mi is jól ismerjük, ami jelentősen behatárolta mit tudott csinálni a Raiders. Egy passza ment csak 20 yardnál mélyebbre és csak 4 ment 10 yardnál mélyebbre. Pickett képességei mellett nyilván a passrush hatástalanítása is volt a célja a rövidebb passzjátékoknak.

Igazán Jeanty-re és Bowers-re kellett felkészülni, utóbbit szinte mindig az elsők között kereste Pickett. Úgy tűnt, hogy a védelem a játékok nagy részét könyvből olvassa, így tényleg teljesen megfojtották az ellenfél offense-ét. Az első félidőben az első hosszabb drive után mindössze csak 13 támadó play-t futtatott az ellenfél, a másodikban pedig összesen 16-ot. Sokat segített a védelemnek az is, hogy az offese tudta ölni az órát, így időben is nagyon rövid volt a meccs.

A rövidebb passzjátékok megállításában kulcs szerepe volt a LB sornak és secondary-nek, akik nagyon kevés hibával dolgoztak.

Defensive line

Kevesebb volt a 3 DT-t felállás, így legtöbbször Ojomo és Davis voltak a fal közepén a 4 emberes felállásban. Graham ismét DT poszton volt a leghasznosabb. Kevesebbet volt fent, mint Young, de nagyon hatékony volt, 7 play-ből 2-ben is levitte az irányítót.

A secondary általában nagyon jól tartott, de itt kellett Ojomo segítsége, mert Lockett el tudott szabadulni az out route-on DeJean-tól. Ojomo viszont át tud vágni a duplázáson, így Pickett nem vállalja a passzt és a földön végzi.

Davis főleg a futás ellen volt hatékony, de az ellenfél keveset is próbálkozott az irányába, aminek az oka érthető.

Graham első sack-je mióta visszatért a nyugdíjból. Philipps és Graham összenyomják a zsebet és Kenny úgy érzi, ki kell lépnie a zsebből, Graham pedig jól válik le a blokkról, hogy megállítsa.


Edge rusher

A nyomásgyakorlásban ezúttal az edge játékosok jártak elöl Phillips és Hunt vezetésével (3-3 pressure), de a sack nem nekik, hanem Nolan Smith-nek jött össze.

Hunt és a befejezések … 3-4-gyel több sack-je is lehetne, ha sikerülne befejeznie a játékokat. Stunt-okkal többször is zavarba hoztuk a támadófalat. Ojomo magára húzza a blokkokat, Hunt pedig jól hajtja végre a stunt-ot, csak le kellene vinni a Qb-t.

Pickett harapófogóba kerül Hunt és Smith között. Smith a posztján kisebb méretűnek számít, de mégis fizikális játékos. Itt még löknek rajta hátulról is, így plusz erővel csapódik be a RT-be.

4. kísérletnél Phillips-től érkezik a nyomás, rátolja a RT-t Pickett-re és beleüt a passzba.


Off ball linebacker

A linebackerek-nek kulcsszerepe volt abban, hogy az ellenfél passzjátéka lényegében megszűnt. A pálya középső területeit elvették Pickett elől és kulcsszerepük volt Bowers levédekezésében. Dean utóbbi meccsei cover-ben gyengébbek voltak, de ezúttal az ő passzvédekezése is remek volt, míg Baun esetén már megszokott a kiváló passz elleni teljesítmény. Összesen 9 passzkísérlet ment az ő területükre, amiből csak 15 yard született az egy eladott labdán túl.

Jeanty-re a legtöbbször Dean figyelt oda. Megpróbálták a futót üres területhez juttatni a flat-ben, de Dean már ismeri ezt a figurát.

Uralta a flat zónákat Dean. Bowers-t sem hagyta érvényesülni, amikor megpróbálták kicsempészni az üres területre.

Split field coverage, Mitchell és Dean egyedül van a pálya középső részén és jobb oldalán, ami lehetővé teszi, hogy az erős oldalon 4-3 ellen többségben legyenek a védők, ráadásul még plusz safety segítség is van mélységben. Baun jobban olvassa játékot, mint Pickett és amikor Bowers még be sem fejezi a route-ot Baun már várja a passz érkezését, amit Kenny el is dobott a saját kárára.


Cornerback, Safety

Mitchell-t az utóbbi meccseken nem sokat tesztelik az ellenfelek, mert sorra nyeri a csatákat az elkapók ellen. Ezúttal is csak 2 passz ment felé, amiből csak egy 7 yardos elkapás lett. Jackson-nak egymást követő második jó meccse volt, és ezúttal is magabiztosan mozgott cover-ben (3/1 elkapás, 10 yard). DeJean párszor megizzadt a rutinos route futó Lockett ellen, de tudjuk, hogy neki az öreg slot lekapók a gyengéi 😀
Graham második sack-je tipikus covergage sack volt. A snap előtt átvált a cédelem cover1-be, Blanhenship közelebb jön a LOS-hez. Remek a route-ok elosztása. A keresztbe futó Lockett-et kiválóan veszi el DeJean és Mitchell, míg Baun végig tud menni a drag route-on az elkapóval, így a Qb-nak nincs embere és elég ideje van Graham-nek bedönteni a guard-ot.

Magabiztos játék Jackson-tól. Cover4, Jackson nem tart a mélyebb útvonaltól és nem ad területet az elkapónak.

Mitchell ellen nem volt esély. Megint split field coverage, Mitchell egyedül van az elkapóval, így a másik oldalra tudjuk koncentrálni coverage-et.

Screen játéknál DeJean megsemmisíti Lockett blokkját és rajta keresztül is eléri Bowers-t.

Epps és Blankenship voltak tesztelve és hasonló takarító feladatuk is kevés volt.


25 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Egy szoros győzelemmel nem lettem volna megelégedve, de így rendben volt. Megtettük, amit kell egy gyenge ellenféllel szemben, dominánsan nyertünk. A Raiders-nek nem volt nagyon kedve átutazni az országon, hogy szállingózó hóban játsszanak. A következő héten a csoporton belül nagyobb intenzitású meccs lesz.


27 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Ha Patullot eltávolítják (sajnos, ez még mindig egy "ha"), akkor szerintem esélyes lehet Frank Reich OC-nek. Megvannak a jó kapcsolatai és a múltja a franchise-zal, ráadásul Sirianni-val is jó a viszonya a Colts-os időkből. Sirianni még bosszúmeccset is csinált a Colts elleni meccsből pár éve, amikor Reich-et kirúgták. Hasonlóan gondolkodnak a támadójátékról, szerintem nem vesznének össze. Ha vele működne az offense, akkor lenne egy olyan OC, akit nem visznek el azonnal főedzőnek, mint a fiatalabb Moore-t és Steichen-t.

Mondják még Pederson-t is, de szerintem SB győztes főedzőként ő nem kell, hogy itt nálunk alacsonyabb pozíciót elvállaljon. Benne, mint koordinátorban kevésbé bíznék.

Mike McDaniel érdekes lenne, de nem valószínű választás, mert hozzá teljesen át kellene programozni az offense-t. Ő a Shanahan-féle fáról jön, ami sokban különbözik a mostani offense-től. Szerintem ekkora váltást nem akar majd a vezetőség, és Hurts-nek sem akarnak egy ekkora "rendszerváltást".

A szezon előtt reménykedtem, hogy ha Steichen szarul megy a Colts-szal, akkor visszajön. Ez a hajó már elment szerintem. Örülök Steichen szempontjából, hogy nem csődölt be, de azért szívesen visszavettem volna.

Majd lesz összefoglaló még a héten a hétfőiről, de kicsit tovább tart az egyéb előkarácsonyi dolgok miatt. 😀
BleedingGreen
Iszonyú jó ez az egész, de neked mennyi időd van amúgy? Mert én pl. örülök - és igyekszem - egy meccset legalább egyszer teljesen visszanézni, egy-egy játékot akár többször vissza is tekerve, de hogy te még regényt is írsz, ez irreális.
szaba
A mennyiség csak gépelési sebesség kérdése szerintem, és nekem amúgy is elég sokat kell írni a munkában, így gyakorlat már van. Plusz, ha mérges vagyok a csapatra (idén állandóan), akkor gyorsabban is megy. 😀 Nem számoltam össze, de szerintem max napi 1 óra késő este, amikor már viszonylag nyugalom van, így összejön az egész 3-4 nap alatt. Mondjuk a meccseket teljesen nem nézem újra, az tényleg hosszú lenne, csak a kivágott klipeket.


Legkedveltebb fórum hozzászólások

több mint 11 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Na, úgy gondoltam, hogy a kedvenc draft pickjeim közül Matthews-szal kezdünk, de nem bírtam ki, úgyhogy mégis Taylor Hart lesz az első. Jó sok gif van benne, úgyhogy várjátok meg türelmesen amíg betölt, de aki nem bír várni, annak odaraktam a külön linket is a képek alá.

Értékelőben is írtam, hogy ideális 2-gapes védőfalember. Képes megtartani az OL-t, nehéz elmozdítani, ami alapképesség kell legyen. Kivételesen jó mozog laterálisan a play olvasása után, még akkor is, ha nem tud tökéletesen lejönni a blokkról. Például a következő playben. 5-ös technikáról indul, zone blocking séma, a play a másik irányba megy, Az indulás jó, az OT-nem tudja megblokkolni a play-oldali vállát, igy el tud indulni a jó irányba. Viszont nem tudja szabaddá tenni egyik karját sem, ennek ellenére gyakorlatilag maga után húzza az OT-t a résbe, és végül abban lyukban kötnek ki ahova a futó ment (figyelem, Hart a backside-ról indult, nem a playside-ról). Ja, és közben persze mozdult el szinte semmit a LOS-ről. A többi DL is nagyon szépen dolgozott mellesleg.

http://www.mediafire.com/convkey/44c5/q56vy4p4gjvcga75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A következőben felé megy a játék és nagyon szépen visszanyomja a guardot a LOS mögé. Hasznosak azok a hosszú karok, amikor kinyújtja őket a guard 2 yarddal hátrább találja magát. Érdemes nézni, hogy a futónak hol kell megcsinálni a cutot (- 2-3 yardon), mert Hart elé nyomja az OL-t.

http://www.mediafire.com/convkey/8cab/q4lud82470ik2s55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A 4-tech-ről indul, nagyon jó a get-off, az OT még a kezét is nehezen tudja rátenni, nemhogy a play oldali vállát megfogni, a LG-t - aki amúgy sem tudja mit is szeretne igazán - félrerakja az útból. Nagyon jól üldözi megint az ellenoldali játékot, szerel és fumble.

http://www.mediafire.com/convkey/75d0/ccdssyqqxz3z35g5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Ugyanez pepitában. Félreteszi az OT-t, végigfut a LOS-en (!), és 1 yardon leviszi az ellenkező irányba induló futást.

http://www.mediafire.com/convkey/816a/3gtn7y1k8g6kzw05g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A védőfalembereknek, különösen 2-lyukas séma esetén futásnál a következő mozdulatsort kell követni:
1. Hit/shoot (= támadd meg (és állítsd meg) a blokkolót)
2. Extend/separate (= a lökd hátra a blokkolót, két karral, kinyújtott karokkal)
3. Shed (= szabadulj meg a blokkolótól, erre több módszer is van pl. shrug, rip stb, részleteke most ne menjünk)
4. Tackle

Akkor nézzünk egy tökéletes végrehajtást. Hart a RDE 66-os számmal. Érdemes figyelni, hogy hova löki hátra az LG-t amikor elkezdi a leválást a blokkról, ezután az egyik karja már szabad, a másikkal pedig szépen távol tartja a blokkolót, aki a fűbe harap, Hart meg szerel.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Inside-Out.gif

Majd ismét a Texas ellen, csak most a másik oldalon és most a RG az áldozat. Ismét jó olvasás, jó végrehajtás.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Outside-In.gif

És újra, most az 5-ös technikáról. Hátratolja a LT-t -3 yardra, leválik és szerel, no gain.

 www.mediafire.com/view/ejx3cjf64a77j1e/hart-penetration2.gif

A következőnél nem tud megszabadulni teljesen a RG-tól, de nem gáz,visszatolja és maga után vonszolja egészen a szerelésig. Érdemes megnézni, milyen pozícióban van ő, és hol van a többi védő, amikor Hart szerel. A többeket mind elmozdítják a LOS-ről, őt nem.

 www.mediafire.com/view/sbk297x3gwph8ij/hart-penetration6.gif

Alapvető feladata egy 3-4-es, 2-gapet játszó védőfalembernek, hogy ne hagyja magát elmozdítani a LOS-ről, foglalja le támadófalembert, és ha nem is tud gyorsan lejönni a blokkról, lehetőleg ő legyen, aki eltolja a blokkolót és ne fordítva. Ha ezt meg tudja tenni, akkor már ebből is hasznos játékok sülhetnek ki. A következő felvételen nem jön le a blokkról, sőt, a blokkoló el is fordítja a futás irányából, azonban Hart betolja a blokkolót a résbe, így a futónak nincsen hol elfutnia.

http://www.mediafire.com/convkey/c8a2/pke6cre5z6f9y6k5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló helyzet, visszatolja a guardot, akinek a fenekében lényegében elbotlik a futó.

http://www.mediafire.com/convkey/8a4c/sobc9fayjmvp7yl5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A footballban van néhány hangzatos maxima, az egyik ilyen a védőfalemberek jelszava is lehet: „One man can’t block me, two man can’t move me.” Az első mondatra mát láttunk példákat, de egy 3-4-es falembernél fontos, hogy a kettőzéseket is meg tudja tartani. Hart ehhez is rendelkezik képességekkel. Az első felvételen a C és a LG nem tudja háta tolni. A játékból csak azért lesz valami, mert a másik DE elhasal.

 www.mediafire.com/view/38gomjy3gnmqgqz/hart-twomen.gif

A következőn a LG és a LT blokkján küzdi át magát.

 www.mediafire.com/view/74376qn4841nwh3/hart-twomen3.gif.gif

Ismét a C és a LG próbálkozik. Sikertelenül.

http://www.mediafire.com/convkey/b3e6/q751i3827ui04t45g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Azt hiszem, hogy az már eddigiekből is kiderült, hogy nagyon jó a szerelési készsége, 3-4-es endhez képest sok szerelést csinált meg. Jól üldözi az ellenfeleket, a következőn például Cookst éri utol hátulról, és viszi le 20 yarddal a LOS mögött.

http://www.mediafire.com/convkey/1723/ln3rt56m3t39u375g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A következő duplán dicséretes játék. Először teljesen elpusztítja a felé irányuló inside zone próbálkozást azzal, hogy RDE-ként a 3-as technikáról teljesen hátraveti a LG-ot, ezzel a futónak azon az oldalon se a B, se az A-lyuk nem opció, így kénytelen irányt váltani. A futó még kicsúszik négy védő szorításából, de ki az 5., aki végül elkapja?

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Whose-Tackle.gif

Egyik nagy erénye, hogy van esze, olvassa a játékokat és jól reagál. Ennek egyik jó mércéje, hogy milyen jól érzi és reagálja a screeneket. A következőnél a 2-es technikáról indul a LG-dal szemben. Sok játékos ilyenkor ész nélkül rohanna a Qb-ra, és maga mögött üresen hagyná a keresztező TE-et előtte egy blokkoló guarddal. Hart azonban leolvassa, hogy itt valami nem oké, visszalép és gyönyörűen belenyúl a passzba.

 www.mediafire.com/view/jsfw572175wmy34/hart-screen.gif

Ismét jól érzi a screent és akadályozza meg, hogy Cooks nagy játékot csináljon.

 www.mediafire.com/view/6bdyr6pvzcxwkcl/hart-cooks.gif

Használja az eszét a blokkok olvasáskor is, észreveszi és szépen kikerüli a low blockot, és egy lehetséges TD-t akadályozott meg a szereléssel.

 www.mediafire.com/view/84tag2rrrj43qch/hart-stop.gif

Passz siettetésben is vannak jó pillanatai, amikor jól kapja el a snapet veszélyes lehet. Itt 1-gapes passrush szituációban 3. és hosszúnál a 3-as technikáról szépen vág be a résbe és akadályozza meg a passzt.

http://www.mediafire.com/convkey/97a4/zob7z8i0381egjk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló, jó betörés a 4-es technikáról.

http://www.mediafire.com/convkey/977c/m69mj071phbqpvk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Egyébként inkább erőből próbál odaérni az irányítóhoz, túl sok cselt, mozdulatot nem használ.

http://www.mediafire.com/convkey/4d2c/jm9ja82kl14z8715g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


http://www.mediafire.com/convkey/673d/yig9g98vd1txo795g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


 insidethewarroom.files.wordpress.com/2014/01/hart3.gif?w=640

Sok passzt elüt, ezt nálunk is szeretik. Használja az eszét és a kezét, ha nem tud odaérni a Qb-hez.

http://www.mediafire.com/convkey/d4f2/l1ulq1w2oha27uy5g.jpg
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Érdekességként: OLB-ként is előfordult a pályán passrush helyzetekben, változó sikerrel. A profiknál nem hiszem, hogy sokat látnánk itt. Amikor eredményes volt, akkor méretéhez képest jó indulásával és a karjainak erejével tudta megverni az OLB-ket, de az igazi OLB-k robbanékonysága és hajlékonysága nem jellemző rá. Az első esetben a 9-es technikáról indul, és leginkább annak köszönhető a jó passrush, hogy a RT-nem ér ki időben a meredekebb szögre, és Hart szépen távol tartja a karjaival.

http://www.mediafire.com/convkey/2271/vczi055dueec9w55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Ebben az esetben a 7-es technikáról támad, a RT ismét határozatlan, szinte alig ér Harthoz, meglepi a sebessége, és Hart ügyesen lesöpri a tackle karjait.

http://www.mediafire.com/convkey/eaf6/a6a5cz3u08oz2e25g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Azért persze vannak hibái is, most nézzünk ezek közül néhányat. Sok fenti felvételen is egy furcsa 3 ill. 4 pontos állásból indul, ahol a súlypontját inkább a sarkára helyezi és nem előre dőlve a lábfejére. Ez látszólag nem befolyásolta túlságosan az indulását és a robbanékonyságát, de ez lehet, hogy a profiknál már nem így lesz, ahol sokkal képzettebb és atletikusabb támadó falemberekkel is találkozni fog. Nem igazán lehet tudni, mire is jó ez a „béka” (vagy inkább kacsa 😀 ) kezdőállás, talán arra, hogy ebből nem tudnak következtetni a támadófalemberek, hogy merre fog indulni a snap után. (A láb és a kezek pozíciójából és a súlypontból is szoktak olvasni a támadó falemberek). Itt látható a furcsa kezdőállás, érdemes nézni, hogy a másik két falembernek mennyivel magasabban van a feneke és előrébb a súlypontja.


Sok fiatal falemberrel előfordul, hogy magasan játszik, vagy nem figyel a pontos kézhasználatra, ami miatt futás esetén eltolhatják őket, passz esetén meg könnyen megállítják. Ez Harttal is előfordul néha. A következőben az 1-es technikán áll fel, nagyon magasan tudja csak megfogni a centert, aki viszont meg tudja támadni Hartot a hóna alatti résznél, ami az egyik legjobb támadási pont lehet. Meg is kapja a pancake-et.

 www.mediafire.com/view/zvp6b91pc05ccqc/hart-toohigh2.gif

Hasonló eset, ezúttal a LT tolja el a B-lyukból, esélye sincs leválni a blokkról, a guard meg tudja fogni a mezét a mellkasi résznél, és Hart nem tud időben megszabadulni a fogástól.

http://www.mediafire.com/convkey/5beb/7daay2cxecdqgi75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Passz siettetésnél, ha a támadó falember fel tudja venni vele a kontaktot, akkor leginkább csak a bullrusht ismeri, hatékony passrush mozdulatokat (rip, club, hump stb.) nem sokat látunk tőle. Előfordul az is, ha elsősre nem sikerül nyomást gyakorolnia, akkor kiveszik a játékból. Nem azt jelenti, hogy leáll, hanem ilyenkor az erőből való rohamozást elhagyva sokszor inkább megpróbálja kikerülni a falembert, de ehhez nem használ jó mozdulatokat, ezért általában eredménytelen marad. Például a következőnél megpróbálja megtámadni az A-lyukat a C és a RG között, nem sikerül beférkőznie, ezért megpróbálja megkerülni a centert, de az könnyen előtte marad, és jó távol tartja a Qb-től. Érdemes összehasonlítani a NT-lel, aki eközben 2 blokkon küzdi át magát.

http://www.mediafire.com/convkey/8b14/yfw7cp0tomg26ix5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló helyzet, csak most OLB-ből. Az első rohamot megállítja a LT, utána Hart furcsa testcselekbe kezd, ami a nem nagyon zavarja a blokkolót. Ha erőből próbálta volna a nyomást, amihez ért, akkor talán a Qb-re tolhatta volna az embert.

 www.mediafire.com/view/sdql7g9i9gz82j8/hart-olb5.gif

Összességében szerintem eléggé alul-draftolt játékos volt 5/1-en, nem lett volna meglepetés nekem, ha a 2. napon elviszi valaki, akár mi is. Mivel nem minden sémában lehet azonosan hasznos, inkább a 2-gapes rendszert játszó védelmeknek lehet igazán értékes a játéka. Remélem olyan jó játékokat mutat majd, mint a legtöbb példában, és akkor meg lehetünk vele elégedve.


több mint 9 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Itt van Bradford végzete 😀
 philly.blog.hu/2016/04/28/2016_nfl_draft_ismerkedjunk_a_jovo_iranyitojaval#more8670022

Ha Sam Bradford vagy, akkor a megtekintést csak qb edző és szárazdajka felügyelete mellett ajánlom. Rendkívül félelmetes. | gyengébbek kedvéért: irónia |

Szerkesztette: BleedingGreen


több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Kezdődik az edzőtábor, ami már a szezon előszele, így ideje megnézni hol tartunk roster-ügyileg. A támadókkal kezdjük, ahol tisztább a helyzet. Brian Johnson vette át Steichen-től az OC posztot. Ez nem egy Mike Groh szintű előléptetésnek tűnik. Johnson-hoz sokan fűznek nagy reményeket, és más csapatoknál is volt esélye az OC posztra, mielőtt itt kinevezték. Hurts-nek biztos nem fog rosszat tenni, hogy marad valamennyi folyamatosság, de nyilván koordinátorként már nem lesz annyi lehetősége a QB-val külön foglalkozni. Arra az éles meccsekig valószínűleg várni kell, hogy lássuk, Johnson milyen újdonságokat hoz a támadósorba és miként boldogul a játékhívásokkal.

Quarterback
Jalen Hurts, Marcus Mariota, Tanner McKee (R), Ian Book

Micsoda változás tavaly óta! Ebben az időben még Hurts utolsó és legnagyobb esélyére készült, hogy megmutassa, lehet rá építeni a franchise jövőjét. Elég határozottan megválaszolta ezt a kérdést, és megkapta a megérdemelt szerződését is, így ezen a területen már nincsen miről beszélni. Az előszezonban nem sokat fogjuk látni, talán csak egy meccsen fog játszani valamennyit.

Az új szezonban másfajta nyomás lesz rajta, hogy tartsa a színvonalat, és ha lehet, fejlődjön is egyes területeken. Ha valami ebben megakadályozza, az nem az elszántság és a szorgalom hiánya lesz.
Ha egy kívánságom lehet, akkor többet használhatná a checkdown lehetőségeket, ahelyett, hogy futással oldja meg a first downt. Swift jó elkapó és Gainwell is el tudja kapni a labdát, még ha tavaly az alapszakaszban nem is ezt mutatta. Ez segíthetné azt, hogy a mezőnyben kevesebbet kelljen ütköznie. Az elmúlt két szezonban is hagyott ki meccseket kisebb sérülések miatt, és tavaly ez jelentősen kihatott arra, hogy az offense játéka megtorpant az alapszakasz vége felé.

Mariota végül csak itt kötött ki, és nem is kellett érte a fél csapatot odaadni, ahogy Kelly mester szerette volna anno. 😀 Komolyra fordítva, ő jobban működhet ebben az offense-ben, mint Minshew. Az előző szezonokból kiindulva lehetséges, hogy lesz majd dolga 1-2 meccsen.

McKee és Book fog küzdeni a QB3 pozícióért. Book-nak van annyi előnye, hogy már tavaly is a csapattal volt. McKee-t viszont draftolták, így szerintem Book-nak egyértelműen jobbnak kellene lennie a TC-ben és előszezonban ahhoz, hogy kiszorítsa őt. McKee játékstílusa szöges ellentéte Hurts-nek, de 3. irányítóként ez nem sokat számít már.

Offensive line
Jason Kelce (C), Cam Jurgens (C/G), Cameron Tom (C), Landon Dickerson (G), Tyler Steen (G/T - R), Jack Driscoll (G/T), Dennis Kelly (G/T), Fred Johnson (G/T), Sua Opeta (G), Tyrese Robinson (G), Brett Toth (C/G/T), Julian Good-Jones (G/T), Lane Johnson (T), Jordan Mailata (T), Roderick Johnson (T), Trevor Reid (T – R), Chim Okorafor (T – R)

Egybe vettem a támadófalat, mert annyi a több posztos játékos, hogy nincsen értelme szétszedni őket posztonként.
A kezdő fal 4/5 része adott, Seumalo távozásával egyedül a RG poszton van kérdőjel. A kérdés itt is legfeljebb az, hogy a több alkalmas emberből ki lesz a kezdő. Egyelőre Jurgens-t írtam be, mert úgy hírlik, hogy a csapat nem szeretné még egy szezon ültetni Kelce mögött. Vannak, akik szerint kicsi erre a posztra, de a tömege dekára annyi, mint Seumalo-nak és a technikát pedig meg tudja tanulni.

Az újonc Steen és Driscoll lehetnek a további kihívók a RG poszton. Steen-nek valószínűleg nincs elég tapasztalata, hogy egyből kezdő lehessen, mivel az egyetemen OT volt. Driscoll szerintem inkább guard-ként van elemében, mint tackle-ként. 2021-ben, amikor RG-t játszott, sokkal jobb volt, mint tavaly, amikor OT-t. Ennek ellenére lehetséges, hogy őt továbbra is inkább swing tackle-ként akarja bevetni Stoutland.

A RG posznál nagyobb kérdés, hogy ki lesz az elsőszámú csere az OT poszton, főleg a bal oldalon. Stoutland meg fogja oldani, de eddig abban a luxus helyzetben voltunk, hogy a korábbi első körös Dillard volt az elsőszámú csere LT és LG poszton is. A csere OT poszton a korábbi évekhez képest bizonytalanabb a helyzet. Jelenleg Driscoll néz ki az elsőszámú cserének a fal mindkét oldalán, de ő nem egy életbiztosítás OT-ként, és probléma lenne, ha hosszabb ideig neki kellene kezdenie.

Vannak még rutinos jelentkezők, akik közül Kelly-nek van a legtöbb tapasztalata mindkét OT poszton. Neki voltak jobb szezonjai a korábbi években, de tavalyi nem az ő éve volt, szóval először rostert kellene fognia.
Fred Johnson-ról először a sci-fi irodalom ugrott be, de nem is csoda, mert utoljára 3-4 éve játszott értelmezhető mennyiséget, és akkor sem jól.
Roderick Johnson szintén 2020-ban jutott utoljára játéklehetőséghez, ő inkább RT.
Tyler Steen-nek jelentős tapasztalta van az egyetemről az LT poszton, de vele kapcsolatban a csapat többször is elmondta, hogy inkább guard-ként számítanak rá. Persze tudjuk, hogy Stoutland szereti több poszton is kipróbálni az embereket.

Számításaim szerint összesen 7 támadó falember helyzete tekinthető biztosnak a szűk keretben, így ha 10 OL-t tartunk meg, mint tavaly, akkor a maradék 3 helyért 10 játékos fog küzdeni.

Wide receiver
A.J. Brown, DeVonta Smith, Quez Watkins, Olamide Zaccheaus, Britain Covey, Greg Ward, Deon Cain, Tyrie Cleveland, Charleston Rambo, Devon Allen, Joseph Ngata (R), Jadon Haselwood (R)

Nem kell magyarázni, hogy a Brown – Smith páros a liga legjobbjai közé tartozik, tökéletes kiegészítői egymásnak.

Mélysége viszont nem nagyon van ennek a csapatrésznek. Ezért főleg Watkins-t hibáztatom, akinek minden lehetősége megvolt tavaly, hogy fejlődjön, de ehhez képest volt kb. két jó meccse, a többi produkciója viszont szinte kivétel nélkül gyenge volt a korábbi önmagához képest. Pedig amikor draftoltuk, nagyon reménykedtem benne, mivel az egyik kedvenc sleeper-em volt, és jól is indult a karrierje nálunk. Tavaly viszont látványosan becsődölt slot elkapóként. Ezt ráadásul nem lehet arra sem fogni, hogy nem illik hozzá ez a pozíció, mert 2021-ben csaknem ugyanennyit játszott a slot-ban és sokkal jobb volt. Valószínűleg fejben lehetett gondja tavaly, ami ad némi reményt arra, hogy visszatérhet a korábbi útra, ha rendben lesz mentálisan.

Watkins komolyan vehető vetélytársat is kapott Zaccheaus személyében. OZ egy rutinos slot receiver, de más karakterű, mint Quez. Inkább a route futásaival érvényesül a rövid és közepes útvonalakon, de a sebessége nincsen meg ahhoz, hogy mélységben úgy kettévágja a pályát, mint Watkins. Ha be tud férni az 53-as keretbe, akkor akár Watkins elé is kerülhet a depth chart-on.

Covey volt tavaly az első számú punt visszahordó és a szezon második felében egyre jobban belejött a szerepébe. Valószínűleg most is ebben a szerepben foghat egy helyet a szűk keretben.
Zach Pascal távozásával lehet még egy kiadó hely egy special teamer+izomember kombinációnak. Ide még akár valamelyik draftolatlan újoncunk is odaérhet.

Deon Cain-nel kapcsolatban érdekesség, hogy USFL bajnokként és döntő MVP-ként érkezik vissza hozzánk (a tavalyi edzőtábort is itt töltötte), de ettől még nem kell attól tartani, hogy az új Mike Quick érkezett meg a személyében.

Tight end
Dallas Goedert, Jack Stoll, Grant Calcaterra, Dan Arnold, Tyree Jackson, Brady Russell (R)

A TE1 nem kérdés, Goedert liga szinten is legjobbak között van szerintem, és az egyetlen komplett TE a rosteren.
Stoll helye is viszonylag biztosnak tekinthető blokkoló TE-ként, Russell valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy kiszorítsa.
A harmadik TE helyért lehet komolyabb harc az elkapó TE-ek között. Calcaterra fiatal és van benne tehetség, Arnold viszont rutinos elkapó, akinek lehet esélye kiszorítani őt. Jackson-t a korábbi években több sérülés is hátráltatta, így most komolyat kellene villantania.

Running back
Rashaad Penny, D'Andre Swift, Boston Scott, Kenneth Gainwell, Trey Sermon, Kennedy Brooks

Roseman megint összehozta a tescogazdaságos csapatrészt. Sok fog múlni sérüléseken (ahogy Sanders esetén is) mert a tehetség megvan az újonnan jött játékosokban is.

Penny-nek megelőlegeztem a kezdő pozíciót, mert ő a legtehetségesebb tiszta futó a keretben. Érdekes az ő helyzete, mert gyorsan akár a csapaton kívül is találhatja magát, ha pl. sérülés miatt nem tudna bizonyítani az edzőtáborban és az előszezonban. Swift helyzete bizonyos értelemben biztosabb, mivel újonc szerződésén van és draft picket is adunk érte. Elkapóként ő a legveszélyesebb a futók között.

Scott keres a legtöbbet a futóink között, már rutinos róka, egy mindenes futó és special teamer. A helye elvileg nincs veszélyben a szűk keretben.

Idén komolyabb rotáció lehet ezen a poszton, így lehet, hogy 4 futó is helyet foghat az 53-as keretben. Ha Gainwell úgy folytatja, ahogy a rájátszásban játszott, akkor nem okozhat neki gondot bekerülni a szűk keretbe, de ha úgy játszik, ahogy a tavalyi alapszakasz nagyobb részében, akkor Sermon is veszélyes lehet rá.


több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Szóval ez volt a legutóbbi Super Bowl visszavágója? Egy semmiről nem döntő alapszakasz meccsen nyilván nem lehet visszavágni egy elvesztett döntőért, de el kell adni valahogy a meccset a népnek. Persze azért elfogadjuk a W-t így is. 😀

Több sérült is vissza tudott térni, de sokáig úgy tűnt kb. ennyi haszna volt a bye week-nek, mert az offense nagyon nem volt önmaga. Oké, hogy a Chiefs védelem erős, de azért boldogultunk már jobban is hasonlóan jó védelem ellen (Cowboys).

Az első félidőben komoly outcoaching és out-mindenezés volt Brian Johnson-nal szemben. Azt nem tudom mire számított a Spagnuolo-féle védelemtől, ha nem stunt-okra, blitz-ekre, de a játékhívások nem segítették a támadókat a nyomás elhárításában. Olyan érzésem volt, mintha végig betojva hívta volna a játékokat és többnyire nagyon kiszámíthatóak voltak a hívásai. A gyorsabb lefolyású játékok kimerültek a WR screen-ekben, pl. slant-ek alig voltak, amiben Brown elég jó. A hosszabb játékokra pedig az első félidőben egyáltalán nem volt elég idő a zsebben.

Persze voltak nagy kivitelezési hibák is a támadóktól, különösen az első félidőben (OL, Hurts). A második félidőre valamennyire sikerült rendet rakni a fejekben és jobban sikerült végrehajtani, amiket Johnson akart, és így éppen csak sikerült elég pontot összekanalazni a győzelemhez (azért ez a félidő sem volt diadalmenet).
Volt néhány hívása, amit betalált (Qb draw és power futások néha működtek, Swift-re volt néhány kreatív hívás, screen passz), de ma sokkal többször kellett a fejünket fogni. Ha viszont valami működött, akkor jó ideig nem hívott újra hasonló játékot. Ugye eleve a 3. negyed közepén sikerült először 3rd down-t sikeresen megcsinálni. Volt olyan, hogy 3. és 1-nél nem Brotherly Shove volt, hanem shotgun-ból (!) futás Swift-tel (-3 yard).

A félidő előtti utolsó drive gyalázatos volt, ahogy a második félidő elsője is. A Kelce-féle fumble után borzalmas hívások a saját 10 yardoson (két WR screen 0 yard-ért, az egyikből majdnem turnover, majd Hurts futás 5 yardért). Nem tudom, hogy amikor a LOS-en állnak a cornerek, milyen esélyei vannak az ilyen vertikális passzoknak, bármilyen motion vagy elterelés nélkül. Mivel minden meccsen tolunk legalább 2-3 ilyet, ezért nyilván már számítottak rá és simán leolvasták.

Sajnos idén az offense nem igazán tud befejezni meccseket. Ma is megvolt az esély 5 perccel a vége előtt, hogy néhány first down-nal megegyük az órát, de sajnos kényelmes 2:50-nel az órán adtuk vissza a labdát Mahomes-nak. Lehet, hogy alappal bíztak a védelemben, de csak millimétereken múlt a fordítás.

A redzone hatékonyság viszont hibátlan volt és a játékhívások is ültek. Ezzel voltak problémák a szezon korai részében, de sikerült fokozatosan javítani. A mai meccsen, ha sikerült bejutni a vörös zónába, akkor sikerült is 6 pontot szerezni.

Hurts-re komoly hatása volt a nyomásnak az első félidőben. Általában eléggé jól tudja ezeket kezelni, de most lehetett látni, hogy pánik volt inkább. Gyorsan levette a szemét az elkapókról és nem a játékot akarta meghosszabbítani, hanem menekülni a zsebből, bármerre.
Az interception egy kommunikációs hiba volt Brown-nal. Lehet, hogy egy option route volt, ahol AJ elment mélységbe, de Hurts inkább a befelé menő route-ot várta. Az is lehet, hogy Brown csak partizánkodott, mert volt már olyan TD idén, amikor rögtönzött és nem az előírt route-ot futotta. Ezek működnek, ha mindketten ugyanazt olvassák.

A blokkolás feljavult a második félidőben, és Hurts is visszaszerezte a magabiztosságát, a labda eladás veszélye már nem volt benne, és sikeresen megdobta azt a néhány kulcs passzt, amire szükség volt. A hülye játékhívásokat vagy a rossz blokkolást viszont a fájós térdével nem tudja annyira kimenteni, mint a tavalyi szezonban. Javult a térde, de szerintem ez az állapot már többé-kevésbé végig kíséri ezt az idényt. Mertek vele újra ilyen futást kockáztatni, amivel az utóbbi hetekben nem találkozhattunk (azért kockázatos dolog a blitz, ugyebár 😛):


A támadófal és az komplett passz blokkolás az első félidőben még folytatta pihenő hetet. 😊 Nem tudták hatékonyan kezelni a különböző irányból érkező nyomást, a túltöltéseket, a corner blitz-ről mintha még nem is halottak volna, pedig McDuffie-t nem először használták erre az idényben.
Volt, hogy más játékot blokkoltak az egyes falemberek. Ha pedig más gebasz nem merült fel, akkor Jones verte meg simán, aki épp szembe jött vele. Kis híján agyonütötték Hurts-t az első játékrészben.

A második félidőben összeszedték magukat, és már magukhoz méltóan játszottak. Ez nem azt jelenti, hogy lehengerelték az ellenfelet, hanem már egyenlőbb küzdelem volt, egyre több játékot sikerült megnyerni, és megadni az időt Hurts-nek a dobásokhoz.

A fal jobb oldalán voltak a nagyobb gondok a pass protection-ben. Míg a Kelce-Dickerson-Mailata hármas volt a megbízhatóbb. A futásblokkolás végig elég jó volt, éreztette a hatását, hogy Jurgens visszatért. A külső zóna futások, center húzások néhányszor jól működtek, mint itt:


Swift-nek lehetett volna nagyobb meccse is, ha több labdát kap, és nem ragaszkodik annyira a shotgun-ból való középső futásokhoz Johnson. A center alóli futások viszont jól működtek, de nagyon kevés volt belőlük. Ilyen ötletes futásokat szívesen látnék még:

Gainwell-t eléggé mellőztük szerencsére (őt már nem bírta volna el a meccs), de azért így is csinált egy hülyeséget, amikor adott egy ingyen időkérést az ellenfélnek, és pass pro-ban is gyenge volt, egyébként Scott is.

A szenvedő offense meccseken mindig DeVonta Smith segíti ki a csapatot (lásd New England). 6 elkapásából 4 first down és persze ezt a kulcspasszt is ő kapta el:

Hajszálon múlott, hogy a Hurts int. után Brown nem szerezte vissza a labdát. Egyébként AJ-t ma főleg mélységi passzokkal keresték, és abból sem volt sok. Szerintem hiba, hogy egy ilyen fizikumú játékoshoz nem akarjuk 5-10 yardon is eljuttatni a labdát. A tv-ben nem lehetett látni, hogy mennyire kapott bracket-t, de lehet, hogy ez is benne volt, hogy kevesebbet kerestük. Érthető, ha őt mindenképpen el akarták venni, ahogy mi is Kelce-t.

Jó hír volt a meccs előtt, hogy Goedert nem került sérült listára. Ez azt jelenti, hogy reális esély van arra, hogy nem kell 4 meccset sem kihagynia. Szükség is lenne rá, mert ma nem sikerült pótolni őt elkapásokban (blokkolásban nem is lehet). Egyénileg és csapat szinten sem sikerült fellépni a helyére. Esetleg Julio vagy Zaccheaus léphetett volna elő, de ez nem jött össze. Megsérült Calcaterra (megint), eljött Albert O ideje?

A védelem oldalán adta magát az összehasonlítás, hogy a SB ismétlését fogjuk-e látni, vagy sikerül érdemi ellenállást kifejtetni? Mit mondjak, volt deja vu néhányszor, de összességében a defense igen sikeresen abszolválta meccset.

Az első félidőben volt csúnyán elnézett coverage az endzone-ban, voltak egymásnak szaladó DB-k, és futás elleni védekezési problémák (az első félidőben két meccsre való futott yard-ot sikerült benyelni). Ebben voltak hasonlóságok a SB-lal.
Ami viszont változást jelentett, hogy Desai-nek volt valamilyen terve azon kívül is, hogy ne kapjunk nagy játékot. El akarta venni T.Kelce-t, amit elég jól végre is tudott hajtani. Ezen kívül hajlandó volt változtatni is annak érdekében, hogy az első félidőben tapasztalt gyengeségeken javítson a védelem, különösen a futás elleni védekezésben. Nem mondom, hogy jobb DC, mint Gannon, de Desai legalább hajlandó volt tenni valamit, amikor látta, hogy kinyírnak a futásokkal és a rövid passzokkal.

Ha csak a nyers statisztikát nézi valaki, akkor az 1 sack megtévesztő lehet. Valójában Mahomes-on is nagy nyomás volt a védőfaltól, különösen a második félidőben. Hihetetlenül nehéz levinni, mert szinte minden testhelyzetből el tudja dobni a labdát, zsebkendőnyi területen tud helyet és időt találni a passzhoz, vagy egyszerűen kibújik egy lehetetlen helyzetből.

Reddick szinte állandó veszélyt jelentett, és Sweat, Cox valamint Carter is elöl járt a nyomás generálásban. Carter számai nem látványosak, de úgy is tudta néha siettetni Mahomes-t, hogy szinte folyamatosan kettőzték és be nem fújt holding is több volt rajta az átlagnál. Hozzátartozik, hogy voltak olyan szakaszok, ahol mindkét OL kétségbeesetten kapaszkodott a védőfal emberekbe, de ezekből keveset dobtak be büntetésnek.

Sweat megint sokat tett a meccs lezárásáért. Ez ugyan nem lett sack, csak intentional grounding, de a hatása ugyanaz:

Az első félidőben Mahomes futásai is gondot okoztak. Ez viszont egy jó húzás volt Desai-tól a meccs vége felé: Reddick csak azt figyeli, hogy Mahomes megindul-e, és neki van is sebessége, hogy lezárja a folyosót.


A futás elleni védekezésben voltak komoly gondok az első félidőben. Ennek fő oka nem az volt, hogy nagyon lenyomták volna a védőfalat, hanem a szerelésekkel és a gap felelősségekkel voltak problémák. A falban is előfordultak elrontott szerelések (Cox, Davis), de a linebackerek voltak a fő bűnösök. Cunningham és Morrow is szokatlanul sokat hibázott olvasásokban és szerelésekben, ami éppen az erősségük szokott lenni. Sokkal inkább a passz elleni védekezésre koncentráltak, amit hellyel-közzel sikerült is megoldani.

A második félidőben sikerült a futást is megfogni, pedig úgy nézett ki az elején, hogy Pacheco-nak 200 yardos meccs is lehet. Milton Williams a sérüléséig élen járt a futás ellen, és a secondary-ból is agresszívabban érkeztek fel a védők a futásokhoz. Kellett az is, hogy ekkor pár holding-ot már bedobtak a Chiefs OL-ra.

A secondary nem elit elkapó sor ellen játszott, de Mahomes képességei miatt így sem volt könnyű dolguk. Roby visszatérésével jött némi stabilitás a slot-ba. Ennek ellenére még mindig előfordult, hogy Sydney Brown vagy Ricks őrzött egy slot elkapót, és szinte mindig az lett a vége, hogy Mahomes eredményesen dobott rájuk.

Slay és Roby elég jól működött coverage-ben , és Roby természetesen hozzátette ezt a nagy játékot Kelce ellen (és mindezt 33-asban, mint anno Charles Tillman):


Blankenship-nek kulcsszerepe volt abban, hogy a második félidőben sikerült megállítani a futást, sokszor ő állította meg a játékot, mielőtt a futó elszabadult volna. Byard-nak kulcsszerepe volt Kelce megfékezésében. Volt egy TD-t érő hibája, de ezt helyre tette azzal, hogy később pontokat vett el az ellenféltől, ezzel az interception-nel.

A tökéletestől azért messze volt a secondary. Valdez-Scantling hajszálra volt egy TD-től a végén (Roby már verve volt), majd 4. és 25-nél is Watson keze között ment át a labda. Volt elégszer hasonlóban részünk, amikor Jordan Matthews-ok, Agholor-ok, Green-Beckham-ek alkották az elkapó sorunkat. Most láttuk milyen a másik oldalon lenni. 😉

A specális egység is megérdemel néhány szót. Az első félidőben ők is gyengék voltak. Több engedett visszahordás és gyenge punt-ok is voltak. Viszont ők is összekapták magukat, a második játékrészben már nem voltak benyelt visszahordások, és Mann is jobban eltalálta a punt-okat, ráadásul Covey révén már mi nyerünk yardokat a punt visszahordásoknál.

Rövid héten nem lesz könnyű a Bills ellen, de otthon hozni kellene azt a meccset. Williams agyrázkódással kidőlt, így nem valószínű, hogy lesz vasárnap.


több mint 11 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a már beharangozott Jordan Matthews. Előrebocsátom, hogy a WR-ekkel soha nem foglalkoztam annyit (a front7 meg az OL harca jobban érdekel), de azért megpróbáltam okosságokat összeszedni.

„The critical factor at wide receiver in my mind, is agility and body control, the ability to change your body position, often off the ground, in order to get your hands in position to make the catch, a la Cris Carter of Minnesota. He would be the ideal in that respect. That particular characteristic must be there for the receiver to be considered a Pro Bowl or a Hall of Fame player. You must have that to get to the highest tier of play.” /Bill Walsh/

Az elkapóknál az egyik legfontosabb képesség, amit figyelni szoktak az elkapási hatókör (catch radius), ami több tényezőből áll össze. Egy része természetesen puszta testi adottság (magasság, karhossz stb.), viszont legalább ilyen fontos például az is, hogy a játékos mennyire tudja a testhelyzetét változtatni, különösen a felsőtestét „tekergetni” annak érdekében, hogy megszerezze a passzt akkor is, ha az kevésbé pontos, vagy nem tud igazán elszakadni a CB-től. Nézzünk erre példákat Matthewstól.

Nem sikerül elszakadni a cornertől, ráadásul a keresztező safety is jó ütemben érkezik. Mégis sikerül egy olyan pozíciót fognia közöttük, ahol megszerezheti a Qb-által inkább csak az általános irányába eldobott passzt. Érdemes megnézni, hogy oldalra és hátra ugorva szerzi meg a labdát (az utolsó kameraállásnál megállítottam ott egy pillanatra), ráadásul a safety keze gyakorlatilag a labdán van az elkapáskor.
Hogy valami negatívumot is említsek, a kéztechnika messze van az ideálistól, bár egy ilyen szorongatott helyzetben ezt nem illik felhánytorgatni. Az kell figyelni, hogy a két keze az elkapás előtti pillanatban is milyen messze van egymástól, és lényegében a labdán zárja össze a kezeit, mintha tapsolna. Az ideális technika esetén a kezek az elkapás előtt megtalálják egymást, tehát vagy érintkeznek, vagy közel vannak egymáshoz. Ha a labdán csapja össze a tenyerét az elkapó, akkor növeli az esélyét, hogy kiperdül a labda, vagy elmegy a kezei között.


A következőnél is ő helyezkedik jól. Pedig a cornernek minden lehetősége megvan a közbeavatkozásra, de kicsit túlfut a labdán (Egy cornernek egyébként sem kell lefutnia a WR-t. Emberfogásnál, ha az elkapót a belső vállánál egy hajszálnyit lemaradva követi, általában akkor van a legjobb pozícióban) A corner rosszul méri fel a passz hosszát, így visszafelé fordulva kell megpróbálnia beleütni. Matthews viszont a helyzethez képest a legjobban helyezkedik, és ismét ő van pozícióban az elkapáshoz.


A következő passz sem pontos. Magasan és mögé megy a passz, nem épp ideális egy slant routehoz, de Matthews ugrás közben, két kézzel visszanyúlva leszedi a passzt, minimális ütemvesztés mellett.



"You want someone that can separate from one-on-one coverage, be where you’re supposed to be when you’re supposed to be there with separation and catch the football," he said. "And that’s the biggest aspect for it. It can come in a lot of different ways. It can be the speed element of it. It can be the power and size element of it. There’s a lot of different ways to cut it." /Chip Kelly/

Az elkapók előbbi témával is összefüggő lényeges tulajdonsága, hogy el tudnak-e szakadni a kellő pillanatban a védőktől, tudnak-e egy olyan teret kreálni, ahova az irányító be tudja juttatni a labdát. Az elszakadáson nem feltétlenül azt kell érteni, hogy a WR tök üresre játssza magát – ez ritkábban fordul elő a profiknál - hanem sokszor egy fél lépés előny is megfelelő elszakadást jelenthet, ahova az irányítónak be kell dobnia a labdát, az elkapónak pedig el kell tudnia kapni. Nem véletlenül szokták mondani, hogy ez az egyik legnagyobb nehézség, amivel a profivá váló irányítók és elkapók szembesülnek.
Az elszakadás nem pusztán a sebességen múlik, abban nagy szerepe van a pontos technikának (release technikák, route futás stb.), a fizikai erőnek (CB kizárása, elnyomása testtel) és persze az apró trükköknek, mint, pl. egy finom és nehezen észrevehető lökés a CB mellkasán, amikor közeledik a labda.

Az első felvételen látszik, hogy miként segít az elszakadásban egy jól futott route. A corner alapvetően arra számít, hogy a pálya közepe felé (post) fog menni Matthews, ez látszik abból, hogy kissé a pálya közepe felé fordulva helyezkedik. Matthews meg is hagyja e hitében egy apró csellel. A dolog akkor dől el, ahol egy pillanatra meg van állítva a felvétel. Matthews szépen ráfut a cornerre, aki továbbra is a pálya közepe felé mozdul, ezzel olyan hátrányba kerül, amit már nem tud behozni, és Matthews kényelmes előnnyel kapja el a labdát. Alapvető cél, hogy az elkapó elérje azt, hogy a corner az ellenkező irányba kezdjen el fordulni, ellenkező irányba nyissa meg a csípőjét, mint amerre a passz útvonal megy, mert így plusz egy ütem előnyre tehet szert.


A következő fade routenál szép a release, egy apró csellel eléri, hogy szabadon jöhessen el a LOS-ről, a corner nem tudja érinteni. Szépen elszakad a védőtől, és ha a labda a legjobb ütemben jött volna, akkor sima elkapás lenne. Viszont a passz egy kicsit késve érkezik, így le kell lassítania az elkapáshoz, a CB pedig beéri. Itt jön egy másik apróság, a jobb karjával szépen távol tartja a CB-t, nehogy jobban zavarja az elkapásban, így megvan a minimális elszakadás az elkapáskor. Elsőre felesleges virtuskodásnak tűnhet az egykezes elkapás, de a második kameraállásból látszik, kellett, hogy a másik karjával akadályozza a CB-t.


Hasonló route és induló csel a Senior Bowlon. A passz itt jó ütemben jön és sima elkapás. Amire még felfigyel az ember, és az előző playnél is látszik, hogy könnyen találja meg a levegőben lévő labdát a hosszú passzoknál. Magabiztosan kapja el ezeket a válla fölött érkező labdákat. Ez alap dolognak tűnik, de mégsem megy minden elkapónak, ráadásul ő nem túl sok ilyen passzt kapott a Vandy offensében.


Természetesen a pontos route futásnak is nagy szerepe van abban, hogy egy elkapó el tudjon szakadni a védőktől. Sok egyetemi elkapóhoz hasonlóan Matthews sem futotta meg rendszeresen a komplett route tree-t, de sok biztatót lehet látni a felvételeken. Esetében eleve az elkapásainak 42%-a screen passzokból jött, a nem-screeneknek csaknem pedig csaknem fele slant/post/corner route volt. A profiknál használt routeok közül ritkábban találkozott az In és Out routeokkal, a comeback routeokkal és a go/fade routeokkal.
Az összes routeon nem megyünk végig, de nézzük először egy olyat, amit Matthews is alkalmazott és az NFL-ben is alapvető. Ez pedig a quick slant, amelyet minden offense alkalmaz valamilyen szinten.

A quick slant vagy short slant alap játék, nem véletlenül szerepel a combine gyakorlatok között is. Matthews tökéletesen hajtotta végre ezt a routeot a combineon. A slant legfontosabb eleme közvetlenül a 45 fokos fordulást megelőző, ún. „stick” amikor az elkapó egy határozott lépéssel kilép az ellenkező irányba, mielőtt elfordulna. Ez teszi lehetővé a hirtelen elfordulást, ami a slant lényege.
Nézzünk Matthewstól egy tökéletes végrehajtást a combineon (a stick lépés kilassítva).


Persze a combine arra való, hogy tökéletesen hajtsák végre a gyakorlatokat, úgyhogy nézzük meg éles meccsen is. Szépen végrehajtott slant ez is, a body-catch rontja le a dolgot kissé, emiatt majdnem odaér a védő.


Nézzünk egy olyan routeot, amellyel kevesebbet találkozott az egyetemen. A 20 yardos dig route szintén szerepelt a combine programján. Az ilyen routeok lényege, hogy a cornerback elhiggye, hogy az elkapó egy hosszabb routot fut. Ezután egy hirtelen 90 fokos fordulóval üresre tudja magát játszani. Ezt speed cutnak szokták nevezni, azaz a cutnak folyamatosnak kell lennie, nem törhet meg a mozgás, nem lehet megállás. Ezt a routeot szépen teljesítette Matthews, a drop már más lapra tartozik, ez a játékának egyik gyengébb pontja.


Csak az összehasonlítás kedvéért nézzük meg, hogyan nem jó a dig route. Martavis Bryant sem sokszor látta közelről ezt a routeot, vagy, hogy úgy mondjam, az egyetemen nem sokat kellett kanyarodnia 😊 A speed cut itt nincs egészen rendben, onnantól, hogy egy pillanatra megállítottam a képet, elég messze a bójától, elkezd beletopogni, és vagy 4 apró lépéssel lassít le, nem folyamatos a fordulója. A rutinos DB-k pedig az ilyen apróságokból is könnyen olvasnak.


Az egyetemről érkező elkapóknak az egyik legnagyobb kihívás, hogy megbirkózzanak a rendszeres press coverage-dzsel. Az egyetemen kevesen találkoznak igazán kemény presszinggel, pedig az NFL védelmek igazán kedvelik ezt a technikát, és nemcsak emberezésnél, hanem zónázásnál is szívesen használják (lásd Seattle). Persze a press ellen megvannak a megfelelő láb és kéz technikák, amelyeket el kell sajátítani, emellett az OC-k is sokat tehetnek azért, hogy megkönnyítsék egyes elkapók dolgát (pl. a snapnél mozgásban lévő, vagy a LOS mögül induló elkapót nehezebb jammelni).
Matthews sem sokszor találkozott kemény jammeléssel, de van néhány példa, amikor jól megoldotta a dolgot.

Itt egy hozzá hasonló termetű cornerrel szemben szépen használja a testét, hogy el tudjon indulni, és a kellő pillanatban a mezhúzással együtt is elszakad tőle, és megint jól találja meg a hátulról érkező labdát.


A következőnél is szép az inside release, beférkőzik a corner mellé, fontos, hogy szépen odateszi a vállát, így esély sincs ellökni őt a védőnek. A kisegítő safetyt pedig sebességből megveri. Megint szép, jó technikával végrehajtott elkapás.


A Senior bowl edzéseken is jól boldogult. Először egy szép comeback route, jól zárja ki a védőt, aki pedig eléggé tapad. Utána egy nagyon szép indulás a LOS-ről, a corner nagyon megeszi az apró mozdulatot kifele, így a bal lábára kerül a súlypontja, esélye sincs zavarni Matthewst.




Sok olyat lehetett hallani a draft előtt, hogy kevés lesz a sebessége. Nem tudhatjuk biztosan, hogy mire lesz elég a sebessége, de az egyetemen jópárszor lefutotta a védelmeket, úgyhogy lehet bizakodni szerintem. Ugyanaz a típus, mint sok magas elkapó: kell terület neki, hogy felgyorsuljon, de ha ez megvan, akkor nehéz utolérni.
Slip screenből elért szép TD, jó blokkot kap, nemigen van esélyük a DB-knek, hogy utolérjék.


Hasonló játék (ezt inkább jailbreak screenek nevezik, amikor a WR a Qb felé mozogva kapja a labdát), de ugyanaz az eredmény, ismét lefutja a védőket.


Csak nem tanulnak a védelmek, úgyhogy újra megcsinálja.


Azt is lehetett hallani, hogy nem elég mozgékony, nem fog sok védőt kicselezni, kevés yardot fog hozni elkapás után. Nyilván, aki DeSean Jackson-féle mozdulatokat vár tőle, az csalódni fog. Szerintem kellően mozgékony az alkatához képest. Nem ez a legerősebb pontja, de nem is gyengéje. A számai is azt mutatják, hogy a YAC nem gyengéje, átlagban 8,82 yardot hozott. Az összehasonlítás kedvéért Sammy Watkins átlagban 9,71 YAC (még több screent kapott, mint Matthews), Mike Evans 8,53 YAC, Allen Robinson 8,54 YAC. A számait azért megdobják a screenek, mert ezek nélkül 5 YAC felett átlagol éppen elkapásonként, ami csak akkor lenne jó, ha ezt az NFL-ben is megtartaná (pl. Jordy Nelson hozott 2013-ban hasonló átlagot). Szerencsére a Kelly-féle offense segíteni fogja ebben.

Ha lendületbe jön, akkor nem egyszerű megállítani, arm tackle-lel nem tudják levinni.


Ismét a már látott slip screen, de most ki kell cseleznie a keresztező védőket.


Egy elrontott screenből is képes TD-t kihozni, úgy, hogy körbefutja a pályát, és leráz, átugrik egy-két szerelni igyekvő védőt.


Aki még mindig nem hiszi el, hogy elég gyors, annak itt van egy fly sweep. Wingback pozícióból indul a támadófal széléről, és ismét lefutja a védelmet.


Berakták reverse playre is (Andy Reid tapsikola), itt is csak kb. egy cipőfűzőnyin múlt a nagy játék.


A futás blokkolás Kellynél is nagyon fontos. Egy nagy embernek könnyen kell, hogy menjen a blokkolás. Talán ezért is lehet, hogy Matthews megteszi, amit kell, de sokkal többet nem. Blokkolása leginkább kielégítőnek mondható, de lehet, hogy nálunk ennél többet fognak kérni tőle.
Nézzünk először jó blokkokat. Alapvető, hogy a blokkoló elkapó minél hamarabb vegye fel a kontaktot, tehát, ha messzebb van a blokkolandó DB, akkor nem várni kell rá, hanem utána kell menni. Például a következő felvételen szépen támadja meg a cornert és ki is veszi a playből (a 87-es ő)


A következő fontos és szép blokk, jól találja meg és tereli el az ellenfelet a résből.


Azért nem mondhatni, hogy megsemmisítő blokkokat oszt ki, lehet, hogy nagyobb intenzitást fognak tőle kérni majd. Csak összehasonlításul, egy igazán jól blokkolótól WR-től ilyen blokkokat is lehet látni néha (szerencsére ő is nálunk fog játszani 😉 ):




Előfordult néha, hogy kissé lazán vette a blokkolást. A következő esetben ennek látványos következménye is lett. Szépen kezdi a játékot, aztán érthetetlen módon elengedi a CB-t, talán azt gondolta, hogy a védő már nem érhet oda. Mindenesetre, a CB köszöni szépen, csinál egy szép szerelést, amiből fumble lesz.


Ha távolabb helyezkedő védőt kell blokkolni, akkor minél hamarabb oda kell érni hozzá és felvenni a kontaktust. Ehhez képest itt eléggé hezitál, és lényegében nem is ér hozzá a blokkolnadó ellenfélhez.


A következő is hasonló, itt is egy kicsit üldözni kéne az ellenfelet, de nem nagyon igyekszik, inkább megtorpan és még egy testcsel-félét is csinál, amire nem tudni mi szükség lehetett.


Egyik legnagyobb gond vele kapcsolatban az indokolatlanul sok elejtett labda. Láthattuk, hogy milyen passzokat képes elkapni, viszont máskor meg érthetetlenül kővé változik a keze. A 10% feletti drop arány nem túl jó.
A következőnél pontatlan passzt ad a QB, ilyenekkel lehet kórházba küldeni a csapattársakat. Viszont elkapható lett volna, nem volt törvényszerű, hogy felpattanjon a kezéből és majdnem int legyen belőle.


Azért csak összejött neki az interception. Ez viszont már sokkal inkább az ő felelőssége, az ilyen passzokat el kell kapni, pláne ha az ember kezében van a labda. Nem lehet igazán jól látni, de talán nem tökéletes a kezek pozíciója, nem csinálja meg rendesen a háromszöget a kezeivel, hanem megint a labdán akarja összezárni a kezeit, így könnyebben kipattan a labda.


Ezt is el lehetett volna kapni. Viszont pozitívum, hogy ment utána, nehogy hátra-passznak legyen minősítve.


Ez se tökéletes passz, pontatlan és az elkapó épségére veszélyes passz egy slantnél, Matthews is inkább magára ügyel az elkapás helyett (egyetemi karrierjének utolsó meccse volt, így valamennyire érthető)


Amit még fel lehet hozni vele kapcsolatban, hogy kevés TD-t kapott el az endzoneban és közvetlen közelében. Pl. a következő esetben egy gyengén futott route-ot lehet látni. Talán hitch route lenne, de nem igazán felismerhető, mert olyan nem igen van, amelyből balra kell kijönni, majd ellenkező irányba fordulni. Minden esetre nagyon határozatlanul fordul vissza, így a védő könnyel leolvassa, ráadásul utána nem visszafelé, a labda irányába mozog, hanem hátrálva az endzoneba, ami tovább könnyíti a védő dolgát. Egy határozottabb route futással talán nem lett volna egyből TD, de legalább közelebb jutott volna a csapat a gólvonalhoz.


10 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Super Bowl LIX.: a bosszú 2. rész: Defense, speciális egység

Fangio ezzel a győzelemmel feltette a koronát edzői pályafutására. Edzőként az első Super Bowl győzelme, annak ellenére, hogy jó néhány kiváló védelemnél ott volt valamilyen formában edzőként. Lehet nem kedvelni a sémáját, de azt el kell ismerni, hogy nagy hatással van a modern védelmekre és sok DC próbálja/próbálta több-kevesebb sikerrel átültetni az elveit a saját védelmébe. Ez a pályafutás így teljes, hogy sikerült elérnie a nagy célt, ráadásul pont az általa összerakott védelem vezetésével.

Nehezen vitatható, hogy ha ki kell emelni egy csapatrészt akár a teljes szezonban, akár a Super Bowl-ban, akkor ez a védelem lesz. Durva belegondolni, hogy lényegében az egész szezonban egy gyenge meccsük (Bucs) + egy gyenge negyedük volt (Washington ellen kapott 22 pont). Biztos, hogy ez volt a legjobb Eagles védelem, amit látta. A másik kettő Jim Johnson 2004-as és 2008-as védelme, de azok sajnos pont a legnagyobb meccseken (SB, NFC döntő) nem tudták hozni azt a pluszt, amit a mostani védelem igen. Az 1991-es védelmet nem hiszem, hogy felül lehet múlni a modern érában, az még másik foci volt.

Lehet mondani, hogy Fangio-nak a védelem minden szintjén legalább egy elit játékosa volt és így könnyű egy top védelmet megalkotni. Ez részben igaz is (nem abban a részében, hogy így könnyű 😊 ), de most Fangio-nak jelentős szerepe volt abban, hogy egyes játékosok nagyot léptek előre és elit szinten játszottak. Zack Baun az ő embere volt, ő hozatta ide és látta meg benne azt az off ball linebacker-t, amit senki más. Mitchell és DeJean kiválasztásában és aztán újoncként a védelembe való zökkenőmentes beillesztésében is döntő szerepe volt. Nélkülük most nem ünnepelnénk, mert Bradberry-vel és Maddox-szal nem lett volna ilyen a védelem. Jalyx Hunt pedig személyes kiszemeltje volt Fangio-nak a drafton, aki a vártnál gyorsabban kezdi igazolni a kiválasztását.

A Super Bowl-ra összerakott gameplan-nel és a meccsen nyújtott játékkal kapcsolatban azt lehet mondani, hogy tökéletes volt egészen a garbage time-ig. Az első félidőben a Chiefs-nek kevesebb nettó yardja volt (23), mint amennyi pontot mi szereztünk. 1.2 yard/play, 1 first down, 2 interception (ebből 1 TD) volt a támadók mérlege a félidőben.

Andy is elővette a régi önmagát és az egész első félidőben 3 futójátékot hívott (ebből 2-t már 17 pontos hátrányban), ami szintén egyszerűsítette a védelem dolgát.
Tökéletesen sikerült felkészülni a Chiefs támadó játékából, a cselek, misdirection-ök kezelése ég és föld volt a 2023-as meccshez képest. Fangio egy blitz-et sem küldött, csak azzal trükközött, hogy éppen melyik 3-4 játékos fog a front7-ből Mahomes után menni. Folyamatosan 7 vagy akár 8 játékos volt cover-ben és a könnyű, gyors passzok lehetőségét sikerült többször is elvenni vagy megnehezíteni.

A védőfal és a passrusher-ek minden dicséretet megérdemelnek, mert a győzelem egyik kulcsa volt, hogy max. 4 emberrel sikerült nyomást gyakorolni Mahomes-ra. A sack-ek mellett az is fontos volt, hogy nagyon sokszor sikerült nyomás alá helyezni (30), többször kényszerült olyan passzokra, amikor nem tudott rendesen beleállni, megütötték stb.

Ugyanilyen lényeges volt a back7 teljesítménye, mert sokszor ők idézték elő, hogy Mahomes hezitált, nem dobta az első olvasást, így a passrush odaérhetett. Ha egy Qb 2.5 mp-en belül el tudja dobni a passzokat, akkor a passrush-nak kevés esélye van megzavarni a passzt.
Szintén fontos tényező volt, hogy a meccs jelentős részében sikerült Mahomes-t a zsebben tartani, nem voltak könnyű menekülési lehetőségei, nagy területei. Sokszor rátolták a támadófalat, és amikor menekülni próbált, akkor sikerült összezárni körülötte a zsebet és levinni, mielőtt kiszabadult volna. Mindezek miatt Mahomes is frusztrálttá vált és sokszor erőltette a passzokat.

Az elrontott szerelésektől lehetett tartani előzetesen, de végül a Chiefs-nek több volt, mint a mi védelmünknek.

Védőfal: Williams felviszi az árát

A front7-ben az edge rusher-ek tündököltek igazán, de ehhez az alapokat a védőfal teremtette meg. Carter játszotta a szokás szerint a legtöbbet a falban, közel kétszer annyi snap-et, mint az utána következő Williams és Ojomo, akik pont felezték egymás között a snap-eket.
Carter-ra érthetően nagyon figyelt a Chiefs OL, és mondhatni, hogy Barkley-hoz hasonló meccse volt, tehát őt féken tudták tartani, de ezzel más védőknek teremtett lehetőségeket. Az 1 Qb hit és 1 hurry tőle nem kiemelkedő teljesítmény. A döntő előtti hét nagyobb részét betegen töltötte, lehetséges, hogy ez is nyomott hagyott rajta.
Williams volt a védőfal sztárja ezen a meccsen, a 2 sack, 2 hurry, 1 kiharcolt és megszerzett fumble nem gyenge. Ojomo egyébként nem sokkal maradt le mögötte a 3 siettetéssel.
Davis nose tackle-ként kevesebbet volt pályán egy keveset futó ellenféllel szemben, de a snap-jeit elég hasznosan töltötte. A konferencia döntő után a Super Bowl-ban is sikerült levinnie az irányítót, ezzel megduplázta az alapszakaszban elért sack-jeit. 😀

Nem csak a korai vezetés miatt volt kevés futójáték, hanem az ilyen play-ek miatt is. Counter futás, de Ojomo-t nem tudja elterelni a fal jobbra, hanem azonnal be tud menni a backfield-re. Érdemes figyelni Nolan Smith-t is, aki a lendületből érkező guard-ot majdnem hanyatt löki, bele a RB ölébe.

Nem lehet elvonatkoztatni a fantasztikus munkától, amit a back7 végzett. Ennek a játéknak is az volt a kulcsa, hogy Mahomes nem talált gyorsan üres elkapót. Az erős oldalon 5 vs 3 ellen fölényben vannak a védők, mert a másik oldalon Mitchell 1-1-ben lefedezi Kelce-t.
A snap előtt egyik DT sem áll a centerrel szemben, mindketten a guard belső vállán vannak (2i tech), de snap után egyik sem támadja az A lyukat, hanem a B lyuk felé indulnak. Sweat egy loop-pal Williams háta mögül érkezve támadja az A lyukat. Látszólag lenne hely feljebb lépni Mahomes-nak, de ez csak látszat, mert akkor egyenesen az érkező Sweat-be ütközött volna. Így is 3 mp-en belül nyomás alá kerül Mahomes, Sweat elől még el tud lépni, de lényegében a guard és Williams közösen viszik le a földre.

Megint remek coverage. Itt már nagy hátrányban Mahomes türelmetlenné vált és mindenképpen a hosszú passzt kereste. A két safety és Slay teljesen elvették a mély útvonalakat, de mégis feléjük akarta dobni Mahomes. A flat zónákban kevesebb yard-ért volt üres játékos, de oda nem nézett. Kelce körül, ahogy a meccs nagy részében több védő is van, itt Mitchell és Burks is figyel arra a területre.
A hosszú passzra nincs idő, Williams erőből veri meg a kettőzést és kiüti a labdát a Qb kezéből, ráadásul Carter is átküzdi magát a RG-on, így nagyot kap Mahomes szemből is.

Reid nagy mestere a screen-eknek (is), de erre is fel voltunk készülve. Carter észleli, hogy túl könnyen engedte át a guard és még időben visszalép, hogy megzavarja a screen passzt.


Védőfal: Sweaty legszebb búcsúja (?), Hunt felemelkedése folytatódik

Az edge rusher-ek (Sweat, Smith, Hunt, Graham) ezen a döntőn annyi nyomást produkáltak (17), mint a 2023-as döntőn a teljes védelem. Fontos szerepük volt abban is, hogy fegyelmezetten a zsebben tartsák Mahomes-t, ne adják oda könnyen a pálya külső részét, hogy meghosszabbíthassa a játékokat. A két Chiefs OT különösen szenvedett miattuk, főleg Thuney, akin most nagyon meglátszott, hogy guard posztról ment át LT-nek.

Ha Sweat -nek ez volt az utolsó meccse nálunk, akkor mondhatni, hogy méltó módon búcsúzott, akárcsak Williams. Az alapszakasz vége felé és a rájátszásban megint eltűnni látszott a passrush képessége az egész éves terhelés miatt, de a legjobbkor éledt újra erre a meccsre. 7 pressure, 2.5 sack a legjobb teljesítmény volt az edge-ek között (2023-ban mindössze 2 nyomásgyakorlással fejezte be a meccset).

Nolan Smith a meccs egy részét kihagyta, mert mint utóbb kiderült elszakadt a tricepsze, amit azóta műteni is kellett. Így csoda, hogy vissza tudott térni, és 2 nyomás, 2 Qb hit mellett végigjátszotta a meccset.

Smith sérülése miatt Hunt szerepe felértékelődött és ő meg is felelt a kihívásnak, mert Sweat után a legjobb edge rusher volt a döntőn. Hunt fejlődése nem várt öröm volt a szezon második felében, ráadásul a legjobb meccseit a főcsoport döntőben és a SB-ban tette oda. Ezt senki nem várta tőle a szezon előtt, amikor úgy nézett ki, hogy tanuló év lesz neki és inkább a speciális csapatban lesz szerepe. Trent Cole egykori számát hordja, amire méltónak kell lennie és egyelőre jó úton is jár ennek érdekében.


Graham érthető módon a sérüléséből félig felépülve inkább kisegítő szerepben volt a rotációban, de így is érdemben hozzá tudott tenni a játékhoz.

Többször is cserélgették az oldalakat az edge rusher-ek. Sweat alapesetben a vak oldalon szokott felállni, de ezen a meccsen többször a fal jobb oldaláról érkezett. Kelce-vel próbálták itt blokkolni egy az egyben, de esélytelenül. 2 mp-en belül ott van Sweat a Qb nyakán. A cover is jó, Slay és Blankenship jól veszik el a crossing route-ot, de itt sokat nem számított, mert minimális ideje volt Mahomes-nak.

Mahomes 2. és 14-nél nem dobja oda Worthy-nek a rövid passzt kb. 5 yard-ért, de mire a pálya közepén keresné az esetleg üresbe kerülő slot WR-t, addigra már Hunt és Sweat is megverik a blokkolókat. Hunt 1-1-ben szépen veri meg Thuney-t. A kezeit jól használja, amikor lesöpri magáról a LT kezeit. Úgy próbálták meg kettőzni Carter-t és Williams-t, hogy megint Kelce jutott Sweat-re a blokkolásnál, de most a futó is besegített. Viszont ketten sem tudták megállítani Sweaty-t.

Mahomes a mélyebb passzt keresi, de nincs idő, mert Sweat-et ketten sem tudják sokáig feltartani és Hunt a másik oldalról rátolja a LT-t, aztán ünneplés közben majdnem megöli a sporit … 😀

Graham fénykorát idéző bullrush, csak azért nem zsákolja be a irányítót, mert visszahúzza a tackle (be is dobták a sárgát). Ettől függetlenül is látszik, hogy milyen veszélyes tud lenni Mahomes, ha ki tud szökni a zsebből, mert utána nem kevés kergetőzésbe került, mire elkapták.


Off ball linebacker: Baun nem tudja abbahagyni a nagy játékokat

Az eléggé egysíkú Chiefs támadások miatt az off ball linebacker-ek fő feladata a passz elleni védekezés volt, és persze, hogy figyeljenek Mahomes megindulásaira. Utóbbiért végül nem nagyon kellett aggódniuk, mert a zsebből ritkán tudott kijutni.
Passz ellen viszont lehetett számítani arra, hogy tesztelve lesznek, különösen Burks, mert nála esetleg lehetett volna gyenge pont. Mahomes 9 passzt dobott a curl/hook zónákba, ami messze a legtöbb volt az összes terület közül (összehasonlításként, Hurts-nek 1 passza ment ebbe a zónába).
A két LB fontos felelőssége volt, hogy Kelce ne maradjon egyedül senkivel a pálya közepén, illetve, hogy a keresztbe menő útvonalakat jól elosszák ezen a területen. Mondhatni remekül megoldották a feladatot. Burks-ön 5 célbavételből 27 yardot, Baun-on 4-ből 17 yardot hozott az ellenfél és ott volt még a leszedett passza is.

A leggyakrabban így őrizték már az elejétől fogva Kelce-t. Ezen a meccsen többször is elővette Fangio a 8 emberes coverage-t. Ezúttal Sweat a plusz ember, aki hátra húzódik passz ellen védekezni. Burks és Sweat is Kelce közelében van, igaz látszik Sweat mozgásán, hogy idegen ez a szerep tőle, nagyon leragad a backpedal-ban. A pálya közepén így 4 a 2 ellen emberfölényben van a védelem és a két safety egyből Kelce felé indul. Lehetett volna sikeres passz, de így is látszik, hogy mennyire rajzottak a védők a TE körül.


Baun nagy pillanata a döntőben. Cover4, de a védelem bal oldalán Mitchell abszolút nem eszi meg, hogy ebből mélyebb route lesz, Burks pedig közel van Kelce-hez, ezért Mahomes átmegy a következő olvasásra a slot WR felé. Azonban eddigra elfogy az idő, Sweat rátolja Thuney-t, így nem tud rendesen beleállni a passzba. Tulajdonképpen a levegőben úszva való elkapás volt a nagy bravúr Baun-tól, egyébként nagy olvasást itt nem kellett bemutatnia.


Secondary: Coooop!!!

A passrush nem lett volna ennyire hatékony, ha a secondary nem végzi ennyire jól a feladatait. Fangio fiai rendesen befűzték az oktatófilmet és tényleg mesterien oldották meg a coverage-et. Látszólag semmi különöset nem csináltak, „csak” tökéletesen alkalmazták a Fangio-féle sémát.
Igaz, hogy igazi elit WR-rel nem kellett megküzdeniük, de a meccs érdemi részében ennek megfelelően alig engedték levegőhöz az elkapókat. Worthy hiába szerzett 150+ yardot és 2 TD-t, ha az első labdáját 24 pontos hátrányban tudta elkapni.

A secondary-ban egyértelműen DeJean volt a meccs embere. Mióta pályára lépett kezdőként a Browns ellen, azóta kulcs szerepe volt a passzvédekezés radikális feljavulásában. Amelyik poszt addig egyértelmű gyenge pontja volt a védelemnek, onnantól az egyik legerősebb pozíció lett és számos lehetőséget nyitott meg Fangio számára a védekezésben.
Sorsszerű volt, hogy újonc idényének legjobb teljesítményét pont a Super Bowl-ban hozza a születésnapján, ráadásul karrierje első intercetion-jével egyből TD-vel.

Míg DeJean állandóan akció közelben volt a Chiefs középre koncentráló passzjátéka miatt, addig Slay és Mitchell a széleken kevesebb passzt láttak. Slay-t mindössze egyszer tesztelték, ami kicsit meglepő volt. Mitchell volt a legtöbbször segítség nélkül hagyva az X receiver ellen, így ő valamivel több célbavételt kapott (4), de vele szemben sem tudtak sokat kezdeni az elkapók. A végén ellene kapta el a TD-jét Hopkins, de akkor már mindegy volt.
Az időnként pályán lévő Rodgers és Maddox is hozzá tudtak, tenni 1-1 levédekezett passzal.

Blankenship-nek és CJGJ-nek viszonylag nyugodt meccse volt, a mélységi passzlehetőségeket sikeresen elzárták, a középső területeken pedig általában jól váltották az elkapókat, elrontott szerelésük sem volt. Worthy első TD-jénél CJ rosszul helyezkedett és szem elől tévesztette az elkapót, de annak sem volt már jelentősége.

Ahogy várható volt, a Chiefs a flat zónákban próbálta játékba hozni az elkapókat, de DeJean ellen ezek nem működtek, igazán fizikális slot corner.


Fangio egyáltalán nem tartott az ellenfél elkapóitól. 3. down-nál a cover 2 man-t simán behívta, 4-ből 3 elkapó ellen press-t használva: Slay Worthy-val szemben, DeJean Kelce-vel szemben, Mitchell Juju-val szemben. Csak Rodgers helyezkedik távolabb Brown-tól, mert számítani kell egy rub route-ra a slot WR-nél. Tökéletes a kivitelezés, egyik elkapó sem tudja megverni a press-t, DeJean különösen jól csinálja Kelce ellen. Ahogy számítani lehetett, Brown egy olyan route-ot fut (wheel), hogy hátha elakad a védője útközben, de Rodgers nagyszerűen kerüli ki az útjában lévőket. Slay pedig végig ott tud maradni Worthy-vel keresztben a pályán.
DeJean közelsége miatt Mahomes kényelen visszahúzni a passzt, és másra már nincs ideje, mert érkezik a nyomás Smith-től, majd Carter-től és Williams-től. Kis híja volt, hogy a végén CJ vagy Rodgers nem csípte el már ezt a passzt is.

Ha DeJean felé nem érdemes dobni rövidebb passzt, akkor próbálkoztak Mitchell oldalával. Hát oda sem volt érdemes … 😉

Megint 8 ember cover-ben, most Smith és Sweat is hátrahúzódik, Baun megy az irányító után. Még 3 emberrel is sikerül nyomást gyakorolni, de a cover megint oktatófilm. Az erős oldalon 3 elkapóra van 6 védő. Szépen kirajzolódik a cover 4, a mélyre húzódó safey-kel és külső cornerekkel, alattuk pedig 4 további védővel (SCB, ILB, 2 OLB). Esélytelen a támadóknak.

Davis sack-jénél Fangio egyik alap játéka a cover 4 trix remekül kivitelezve. Ez inkább egy vegyes coverage. A trix safety a gyenge oldali safety, itt Blankenship. Az X receiver-en lévő CB-nek (Mitchell) végig embereznie kell, teljesen mindegy milyen route-ot fut az X. Blankenship nem az ő oldalán lévő X elkapót olvassa, hanem a másik oldalról induló 3 elkapó útvonalait kell olvasnia. Ha 3 mélységi útvonal lesz (pl. 3 vertikális vagy mély crossig route), akkor neki is hátul kell maradnia a mély zónában. Ha viszont nem észlel mélységi veszélyt, például 1 vagy 2 mély útvonal van, de a másik oldalon, akkor be kell segítenie a pálya közepe felé irányuló laposabb útvonalakra, ez lehet például az X elkapótól egy slant vagy drag, a másik oldalról érkező elkapótól egy in-route. Pont ez történik a playben: csak 1 mélységi útvonal van a túloldalon, így Blanenship azonnal indul segíteni Baun-nak Kelce ellen a befelé menő route ellen, és el is veszik a passz lehetőséget. Közben a zsebben megint lejár az idő Mahomes-nak.

Ezt csak azért teszem be, mert csak ez az egy komoly elváltás volt a meccs lényegi részében. DeJean át akarja adni a keresztbe futó Hopkins-t, de nincs ki átvegye, mert a pálya másik oldala üres. Slay ellenben végig követi az elkapóját. Nem tudjuk ki ronthatta el, Slay-nek kellett volna-e átvennie vagy ő tényleg végig emberezésben volt. Esetleg CJ-nek, aki viszont kénytelen mélységben maradni, mert Blankenship intett neki, hogy menjen Wantson-nal a mélységi útvonalon. Mindenesetre Hopkins üresen maradt, szerencsére elejtette.

Maddox korábban sok jó szolgálatot tett a csapatnak, megérdemelt a SB-ban egy ilyen játékot 4. kísérletnél.

Ahogy a 2018-as győzelemnek is megvolt a maga ikonikus nagy játéka (Philly Special, Graham stripsack-je), úgy erről a meccsről szerintem DeJean TD-je fog legjobban megmaradni. Még viszonylag szoros állásnál született és eléggé elbizonytalanította Mahomes-t a meccs hátralévő részére.
Újonctól nem vár ilyen játékot az ember. Megint trix coverage, de most Blankenship mélyen marad, mert vertikális route fenyeget a zónájában. Kelce nincs fenn és Gray nem megy el route-ot futni, hanem marad blokkolni, Baun-é a futó a flat zónában, így a 3 mélyebb route mögött nem marad senki DeJean-nel szemben. Felismeri, hogy innentől szabad a gazda, csak az irányítót kell figyelni. Mahomes ki tud menekülni a zsebből, mert két védő összeütközik (közben nagy holding Carter-en), és szerintem azt hiszi, hogy DeJean tovább fut majd a flat zóna felé, Coop viszont pont akkor változtat irányt, amikor a Qb eldobja a labdát. Megkapja a blokkokat és a végén visszahordóhoz méltó módon kígyózik át az ellenfelek között.


Special teams: Elliott hibátlan a döntőkben

A meccse előtt Elliott még nem hibázott rúgást dome-ban a szezon során, ezért lehetett bizakodni. Végül minden bevert, még a szabálytalanságok miatt érvénytelen rúgásokat is. Megőrizte azt a reputációját, hogy igazán fontos helyzetben nem hibáz el rúgást. Remélem, ez hozzájárul, hogy a következő szezonra helyre tegye, ami elromlott. A rúgásoknál bedobott false start-ok inkább idegesítőek voltak, gondolom Lovato mindig így csinálja a long snap-et, nem csak most hülyült meg.

Soha rosszabb idényt azt hiszem 😉


több mint 1 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Három napra ledöntött valami kórság, így csak most tudtam összefoglalót írni.

A körülményekről érdemes szót ejteni annyiban, hogy a pálya talaja valóban minősíthetetlen volt, ami érdemben is kihatott a játék minőségére. Hozzá kell tenni, hogy mindkét csapattal egyeztetve, a csapatok illetékeseinek jóváhagyásával került a pályára ez a felület. Viszont vagy a kivitelezés során ronthattak el valamit és/vagy a magas páratartalom hatott negatívan a pálya minőségére. Mindenesetre nem nagyon volt olyan játékos a két csapatban, aki nem csúszkált legalább egyszer. Leginkább a DB-kre és a passrusher-ekre volt rossz hatással a pálya csúszóssága, ez mindkét csapatnál feltűnő volt. A rengeteg elrontott szerelésben (de azért nem az összesben) is szerepe volt a pályának.

A bíráskodással nem szoktam foglalkozni, de az amúgy sem eget verő színvonalat tovább rontották a zebrák. Szétdobálták a meccset olyan szabálytalanságok miatt, amikre novemberben már nem látunk majd zászlót, más egyértelmű szabálytalanságokra pedig vakok voltak mindkét oldalon. Erősen idény eleji forma volt ez náluk is.

Először érdemes szót ejteni az edzőkről.

Moore-tól azt kaptam amit vártam, a snap előtti mozgást használó játékok működtek a legjobban, míg a statikusabb play-eknél szenvedett Hurts, ahogy tavaly is. Kicsit féltem attól, hogy a korai hátrány után majd elhagyja a futást, de szerencsére nem így lett, Barkley kellő mennyiségben megkapta a labdákat. Nagy változást hozott a blitz-ek kezelésében, volt terv a pressure look-ok ellen és sikerült is azokat végrehajtani. Máshogy nézett ki az offense, mint tavaly, kivéve az első drive-ot, ahol az első mínuszos játék után a Johnson-féle offense-t idéző játékok voltak (pl. labda erőltetése a két védővel küzdő Brown-nak).

Bár a védelemben nem volt teljes sémaváltás, de mégis Fangio-nak volt nehezebb dolga, mert sok volt a személyi változás és az emberanyag is gyengébb. Finoman szólva akadozott a védelem, nem tűnt összeszedettnek és fegyelmezettnek a játékuk. Talán egy kicsit többet vártam a mester védelmétől abban a tekintetben, hogy voltak felesleges szabálytalanságok, cover-ben nagy eltévedések miatt üresen szaladgáló elkapók, és 10 közeli elrontott szerelés, aminek csak egy része fogható a pályára.

Hurts meccsét már lényegében kitárgyaltuk, a fontosabb tapasztalatokat így látom:
- Sokkal több gyenge döntése volt, mint szokott, inkább az előző szezon záró részét idézte. Nagyon ingadozó volt a játéka, voltak remek, pontos passzok, akár szűk helyekre (Barkley TD, AJ Bown TD, first down-ok Smith-nek), a másik serpenyőben szinte ugyanennyi negatív játék. Mindkét eladott labdája rossz meglátás és teljesen szükségtelen passz volt, és ezek mellett is volt még egy-két int. esélyes passza.
- Túl gyakran mozdult ki a zsebből oldalra komoly nyomás nélkül, és legtöbbször ezzel húzta magára a nyomást. Ilyenkor nem volt türelme a zsebben maradni, leszegte a fejét és megpróbálta lábbal megoldani. El kell fogadni, hogy néha csinál ilyeneket, teljesen nem fog leszokni soha, de nem mindegy, hogy egy meccsen 1-2-szer vagy 8-10-szer fordul elő.
- Többször előfordult az is, hogy hosszan kereste a passz lehetőségét, de nem talált senkit, bár volt szabad elkapó.
- Általában jól hívta a protection-t, felismerte, hogy honnan jön majd a nyomás. Az új OC-vel karöltve jól oldották meg a blitz helyzeteket (6/7 91 yd, 1 TD), amik az előző szezonban szinte megoldhatatlannak látszottak.
- Egy kicsit lejjebb kellene csavarni a heroball-t a passzjátékban. Volt néhány olyan passza, amire Wentz is csak csettintene, legfőképp az endzone-ba dobott interception.
- Az utolsó támadó drive-ban kulcs helyzetekben hátára vette a csapatot futásokkal, nem kímélve magát. Más kérdés, hogy ezekre nem lett volna szükség, ha korábban nem hoz rossz döntéseket.

A támadófaltól én rosszabbra számítottam, de Stoutland ismét remekül összerakta az egységet. A meccs elején voltak kisebb zavarok, de második félidőre dominánssá vált a játékuk. A már bejáratott emberektől a szokásos színvonalat kaptuk, viszont érdemes külön kiemelni a két új kezdő játékost. Jurgens összességében jól debütált, igaz volt néhány elrontott snap, ami az összeszokottság hiányára is visszavezethető, de ezeken kívül jól kijöttek az erősségei. Becton szinte hibátlan meccset játszott, ami nagyon pozitív meglepetés, passz blokkolásban nem lehetett rajta átmenni. Ha ezt tudná tartani, az remek lenne.

Egy gondolat a tush-push-ról: nem mintha eddig nem lett volna egyértelmű annak, aki nyitott szemmel nézett meccset, de most is nyilvánvaló volt, hogy két kulcs játékos, kiválóan begyakorolt és kivitelezett játékáról szólt a történet, nem pedig csalás stb., amiről egyesek hadováltak. A két kulcsemberből most kiesett Kelce és máris csak 1/3 lett az eredményesség, ha jól számoltam.

Az elkapóknál, tight endeknél akikről vártuk hozták a legmagasabb szintet. AJ Brown a first down-ok mellett a nagy TD-t szállította. Ez volt talán a legjobban kivitelezett játék. Brown vs Alexander, best vs best, Hurts-től pedig mindig ilyen zsebbéli magabiztosságot várnánk.

DeVonta Smith hozta a nagyon fontos elkapásokat first down-okért. Pl. tavaly a redzone-ban ez nem egy slant lett volna, hanem Hurts futás -3 yardért.

Dotson viszonylag sokat volt a pályán, de szemmel láthatóan nem volt meg az összhang/bizalom Hurts-szel, pedig többször is üresen szelte a pályát. Az egyik feleslegesen felé erőltetett labdát majdnem leszedték.

Goedert kevesebb passzt kapott, de amit lehetett behúzott. A redzone-ban lehetne többet keresni. Érdekesség, hogy a tight end-eket alig használtuk passz blokkolásra. A pass pro-t az 5 falember és néha a futó biztosította. Calcaterra is elkapott egy first down-t érő passzt.

A futóknál Barkley dominanciája volt minden értelemben. A snap-ek nagy többségét is ő kapta, és végre fel sem merült, hogy Gainwell bejöjjön a redzone-ban, mint tavaly Swift helyett. Biztos lesz majd meccs, amikor többet cserélik, de egyelőre jó az irány. A számai magukért beszélnek, ez pedig a legszebb elkapott TD futónktól Corey Clement elkapása óta a Pats ellen. 😀


A védelemben voltak szerintem rendszer gondok, a védőfal használatával és a cover szisztémában. Sok mindenben a múlt évihez hasonlított most a védelem, de ezen persze még lehet javítani. Összességében fizikálisabb, harapósabb volt a védelem, odaütöttek keményen, amikor volt rá alkalom (Baun, Dean), de a sok negatív játék miatt ennek sem volt sok látszatja.


A védőfallal kezdődött a probléma, elsősorban a futás ellen. Fangio sok slant-et használt, ami nem nagyon működött, főleg, amikor már az ellenfél is felfigyelt rá. Így sokszor előfordult, hogy a védőfal egy irányba mozdult, de a futó az ellenkező irányba, így már csak a linebackereken múlott, hogy tudnak-e szerelni, sokszor támadófalemberekkel is szembekerülve.
Tele vagyunk fizikális falemberekkel, Davis-t, Williams-t, Carter-t, Ojomo-t sem kell félteni, így feleslegesnek tűnt ennyit mozgatni őket, ők erőből is be tudják tömni a réseket. Az irányító siettetésben valamivel jobban hozzá tudtak tenni, és kulcshelyzetekben Carter és Ojomo is tudott középről nyomást gyakorolni.

Az edge rusher-ek viszont alacsony hatásfokkal működtek, amiben valamennyi része volt a csúszós pályának is, mert mindkét csapatnál, lényegében az összes edge rusher szenvedett. Ezért egyelőre nem akarom őket nagyon elásni, nézzük mit produkálnak a következő meccsen.
A rotáció érdekes volt: Sweat játszott a legtöbbet, de a többi rushert sokat cserélték, és kissé meglepő módon Nolan Smith és Huff csaknem egyenlő számú snap-et játszott, Smith eggyel többet. Graham a várakozásoknak megfelelően kettős szerepben volt, a védőfalban és edge rusher-ként is szerepet kapott. Visszanézve Sweat jobbnak tűnt mint élőben, ő legalább párszor tudott nyomást gyakorolni, és meg is ütötte Love-ot. Huff viszont szenvedett, ő tényleg sokszor esett, kelt és Smith is jobbnak tűnt nála. A passrush-nál nagyobb probléma volt ezen a meccsen, hogy Graham kivételével nem tudták zárni a széleket a futás ellen, Sweat, Huff és Smith is borzasztóak voltak, előfordult, hogy tight end kivette egyiküket a játékból.

A fal gondjai természetesen kihatottak az off-ball linebackerekre, mert elvileg a védőfalnak kellett volna lefoglalni a blokkolókat, hogy az ILB-k könnyebben szerelhessenek. Ez sokszor nem valósult meg, és Dean-éknek kellett küzdeni a falemberekkel. Dean mérete eleve nem erre van kitalálva, ő néha szenvedett a blokkokról való leválással. A passz védekezésén nagyot lendített volna, ha megcsinálja azt a könnyűnek látszó pick6-et.
A védelem egyik váratlan hőse Zack Baun volt, aki nem csak passrush helyzetekben csillogott, ami eredetileg a szakmája, hanem hagyományos off ball LB szerepekben is. A két sack mellett, ipari mennyiségű szerelést hozott össze, őt kevésbé zavarta a hiányos falmunka. Még pozitívabb meglepetés volt, hogy passzvédekezésben is jól találta meg a területeket.

A corner poszt 2/3-ad részével meg lehetünk elégedve. Quinyon Mitchell első meccse jól sikerült, több levédekezett passza volt, olvasta a játékot, kereste a labdát. A szereléseknél odateszi magát és a szövegelésben sem kell félteni 😉 Persze csináltak rajta elkapásokat, de ismerve az újonc cornerek rögös kezdéseit a profiknál, ez a játék több volt, mint elfogadható.

Várható volt, hogy inkább az újoncot és Maddox-ot fogják támadni, így Slay szinte alig kapott passzt, de nem is hagyott nagyon esélyt erre.

Coverben a pálya közepén voltak komoly gondok, Dean, Maddox, CJGJ sokszor nem találták a megfelelő területeket, és szabadon csatangoltak elkapók. A Packers elkapók néhány passzt elejtettek és Love is hibázott el üres elkapót. Ezek nélkül csúnyábban nézett volna ki a védelem.
Maddox slot-ba való visszatétele utólag nem bizonyult jó döntésnek, miután az egész előszezonban safety volt. Nem járunk volna rosszabbul, ha Ringo játszik, mert Maddox-ra kifejezetten játszottak és nem sokat tudott tenni ellene. Lehet, hogy a sorozatos sérülések már tartósan lerontották a játékát.

Blankenship
csaknem tökéletes meccset játszott, de az első Reed TD-nél ő is elhibázta a szerelést. Ezen kívül viszont tényleg hibátlan volt, takarított az előtte bénázók után, a Packers vezetésnél leszedett interception-je pedig meccset megfordítónak bizonyult. Viszont CJGJ volt az egyik fő bűnös az elhibázott szerelésekben, és általánosságban is fejetlenül, kontroll nélkül játszott. Tőle sokkal több kellene ennél.


Összességében azt lehet mondani, hogy a támadósor jól működött, csak Hurts néha visszahúzta egy-egy hülye döntéssel. Ezen egyszerűbb lesz javítani, mert Hurts fog jobban is játszani. A védelemben volt néhány jó egyéni teljesítmény, de mint egység gyengén játszottak, és kell még dolgozni, hogy rendszerben is jók legyenek.

A speciális csapatban sokminden nem történt. Elliott bevert mindent. Az új kirúgás egyelőre rosszabb, mint a régi. Talán egy rúgás volt, ami nem lett touchback, de azt az egyet legalább Gainwell nem tudta normálisan megfogni + sikerült összehozni egy büntetést szabálytalan formációért az első kirúgásnál.


több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Előszezon meccshez képest nézhető volt, amíg be nem jött Book. 😀

A kezdők nem voltak egyik oldalon sem. Mi a Steen-Sills-Andrews-Opeta-Driscoll támadófallal kezdtünk. Kb. a második negyedtől fokozatosan cseréltük őket is, előbb Kelly jött RT-be, utána Fred Johnson a bal oldalra, utánuk pedig a többi poszton is jött a harmadik sor.

Igaznak tűnik, hogy Jurgens a TC-ben megszerezte a kezdő RG posztot, mivel a színét sem láttuk ezen a meccsen.
Steen, ahogy várható volt LT-ként is kipróbálásra került, és az edzőtábori hírek és a mai meccs alapján nem esélytelen arra, hogy ő legyen a csere LT.
Josh Sills-hez nem véletlenül ragaszkodtunk, a büntető ügye ellenére. Tavaly is sokat láttak benne, UDFA-ként bekerült az 53-ba. Most pedig pár nap edzés után is jól nézett ki LG-ként.

Az összes fal kombinációra elmondható, hogy passz blokkolásban voltak erősebbek, a futásnak nem sikerült olyan gyakran utat nyitni, mint ami kívánatos lett volna.

Az első félidőben domináltunk a labdabirtoklást, hosszú drive-okat vezettünk, de ehhez képest kevés pontot sikerült feltenni, mivel sok hiba és pontatlanság volt. Elliott kihagyott egy 47 yardos mezőnygólt (43 és 49 yardost viszont berúgott), előtte 2&1-nél false start, majd a következő játékban nem állunk fel időben, delay of game. Még szerencse, hogy Mariota rutinos Qb. 😉 Egy másik drive azért állt meg, mert McKee a flat-ben nem tudta odadobni az üresen lévő Penny-nek a labdát.

Mariota egy negyedet játszott kb. Főleg lábbal volt veszélyes, távolabbi passzt nemigen vállalt be, és amikor igen, akkor sem tűnt pontosak. Egy hosszabb passznál csúnyán elhibázta az üres Calcaterra-t.

Tanner McKee játékát jó volt nézni. Az elmúlt évek béna QB3-jai után ő irányítónak nézett ki. Lényegében a 2.-3. negyedet kapta meg, és vele tudott legjobban mozogni az offense. Bevállalósabb volt a passzoknál, mint Mariota, többször is feldobta az elkapó külső vállára, mikor látta, hogy a védő háttal van. Jól is helyezte ezeket a passzokat. Szebben repültek ki a passzok a kezéből, mint Mariota-nak. Ez volt az első passza:

A kommentátorok az újonc Nick Foles-hoz hasonlították. Eddig én még nem mennék el, nekem az újonc Nate Sudfeld jutott eszembe, ami szintén egy pozitív hasonlat.
Viszont a mozgékonysága közel van a nullához. Eléggé szoborszerű a zsebben, így amikor nyomás jön, akkor bajban lesz.

Quez Watinks összeszedett egy hamstring sérülést a héten, és Zaccheaus-t sem láttam a pályán. Így a még tartalékosabb Greg Ward - Joseph Ngata - Tyrie Cleveland hármassal kezdünk az elkapó sorban. Ehhez mérjük, hogy sikerült haladni az offense-nek.

Ward volt Mariota fő célpontja, rutinos elkapóként ő megélt a Ravens cseresor ellen. Cleveland-nek jó játékkapcsolata volt McKee-vel, és sokszor akkor is ment felé a passz, amikor nem tudott elszakadni a védőtől. Ezekből a nehezebb passzokból is többet lehúzott.

A futóknál Scott és Gainwell pihenőt kapott, ők majd a Browns ellen fognak játszani. Így a Swift-Penny-Sermon-Brooks négyes kapott lehetőséget. Swift-tel kezdtünk és ő is nézett ki a legjobban közülük. Penny egy nagyon türelmes back, többször is ennek köszönhette, hogy talált helyet, amikor elsőre nem tudott rést nyitni a támadófal. Sermon vitte a TD-nket, és pass protection-ben ő nézett ki a legjobban. Brooks nevéhez leginkább egy elvesztett fumble kötődik, de neki amúgy sem voltak itt komoly esélyei.

Amikor a második félidőben bejött Book, azzal a lendülettel meg is szűnt a passzjáték. Az ember nem nevezhető irányítónak, mivel nem hajlandó eldobni a passzokat. Vagy első szándékból fut vagy fejetlen csirkeként menekül a magára húzott nyomás elől. A Clayton Thoroson vándorserleg egyértelmű győztesének tűnik egy előszezon meccs után. Csak a helyet foglalja a roster-en, én minél hamarabb elküldeném.

A védelemben is pihentek a kezdők. Jordan Davis és Jalen Carter csak néhány snap-et játszott, de Carter ennyi idő alatt is bejelentkezett. A csere guard-ok neki nem fognak problémát okozni:


A védőfalban inkább a 3. soros játékosok játszottak: Marlon Tuipulotu, Kentavius Street, Ojomo kapott sok lehetőséget. Nolan Smith az első félidőt kapta meg. A fal jobb és bal szélén is felbukkant, off ball linebacker-ként nem láttam.

Dean nem játszott (teljes biztos a helye), az Elliss-Morrow kezdő párossal álltunk fel. Elliss nem sokat volt fenn, rövidesen váltotta Bradley és a többiek.

A cornerek-nél a Jobe - McPhearson (slot) - Ringo hármassal kezdtünk. Utána már kissé keveredtek a dolgok, de a Greedy Willams - Mario Goodrich - Mekhi Garner triót láttam a legtöbbet fenn, majd Eli Ricks váltotta Williams-t.

Az Edmunds - Evans safety páros kezdett, Blankenship kezdő helye biztos, ő pihent. Justin Evans kezdése jelentős fejlemény, mivel azt jelentheti, hogy Wallace előtt van a depth chart-on. Egyébként Evans nem is volt rossz, több kemény ütést is bevitt. Wallace az újonc Sidey Brown-nal volt párban.

A védelem összességében stabil volt, kevés volt a nagy baki és látványos elrontott szerelés, ami már önmagában nem rossz a 2-3. és sokadik soros védőktől. Morrow jól mozgott, amíg pályán volt. Noah Elliss a méretéhez képest mozgékony, csinált egy szép TFL-t. Goodrich több passzt is levédekezett a slot-ban.
A második félidőben Huntley játszott a Ravens-nél, aki tapasztalt és hadra fogható csere, ennek megfelelően vele gyűlt meg leginkább a baja a védőknek.

Egy látványos hiba volt, amikor az első félidőben a fal mögött elvesztették Justice Hill nyomát, amiből egy nagy futás lett. Hárman is hibáztak, először Nolan Smith nem zárta jól a fal szélét, ráadásul Ringo és Edmunds túlságosan behúzódott, így nem érdek oda időben az oldalvonalhoz.

Desai próbálkozott blitz-ekkel, de ezek nem jöttek be túlságosan. Az egyik ilyen játéknál TD-t kaptunk, mivel Ringo egyedül maradt egy rutinos elkapó ellen.

Az újoncokról majd külön, de nem lehet elmenni Eli Ricks mellett, aki a legnagyobb játékot mutatta be a védelemben (a trash talk-ot a végén meg lehetne spórolni, mert éles meccsen erre mehet zászló):


A specális egységben a punt és kickoff cover team továbbra is sebezhetőnek tűnik. Nem kaptak nagy visszahordást, de néha úgy tűnt, nem sokon múlik.
Volt egy szép kiharcolt fumble egy punt után, amit Garner ütött ki és Rick Lovato a longsnapper ért oda a labdáért legelőször. Lovato nagy forma, rutinos longsnapper, akinek nem kell már küzdeni a helyért, de mégis ő ér oda elsőnek a fumble-re egy előszezon meccsen.
A Siposs - Zentner punter harc e meccs alapján döntetlen közeli.

Sajnos komoly veszteség is volt a meccsen. Shaun Bradley súlyosnak látszó térdsérülést szenvedett, kiskocsin vitték le, erős fájdalmak között. Az amúgy sem acélos speciális csapat ezzel komoly csapást szenvedett, mivel Bradley volt az egyik legjobb ebben a csapategységben. Szükség lesz rá, hogy valaki előre lépjen, esetleg az újoncok közül.

Az újoncokról el lehet mondani, hogy a legtöbbnek hullámzó volt a játéka jó és rossz megoldások is voltak, de szinte mindenki hozzá tudott tenni valamilyen pozitív játékot.
- McKee-ről és Carter-ről már volt szó.
- Eli Ricks a visszahordott TD-jén túl is jól védekezett, passzt is leütött, fizikálisan, magabiztosan játszott.
- Nolan Smith sokat volt fenn az első félidőben. A hibájáról már volt szó. A pozitív oldalon szerepel, hogy sebességből tudott nyomást gyakorolni az irányítóra. Főleg az atletikusságára és robbanékonyságára építhet újoncként, a nagyobb méretű és fizikálisabb támadókkal már ma is meggyűlt a baja. Az edzőtábori hírekhez képest nem volt domináns a játéka, inkább villanásai voltak.
- Steen a meccs elején elnézett egy blitz-et, ezen kívül viszont jól játszott, otthon volt a LT poszton.
- Sydney Brown volt a védelemből a másik meghatározó újonc. Többnyire mélységi safety posztról indult és számos játékot ő fejezett be szereléssel, lényegében hiba nélkül. Rakétaként száguldozott a pályán. A legtöbb szereléssel fejezte a meccset, pedig nem ő játszotta legtöbbet. Nagyon biztató.
- Ringo hullámzó volt, de ez egy újonc CB-től nem meglepő. Bizonytalanabbul kezdett, kaptunk róla egy TD-t, de később belejött és volt levédekezett passza is.
- Ojomo nevét is többször lehetett mondani, többször is ő ért oda a labdás emberhez. Kiharcolt egy holding-ot, ami miatt visszafújtak egy futott TD-t.
- Mekhi Garner-nek a speciális csapatban bemutatott nagy játékán kívül a védelemben is volt levédekezett passza. Fizikális játékos, lehet, hogy safety-ként is ki lehet próbálni.
- Joseph Ngata és Jadon Haselwood közül Ngata kapott sokkal nagyobb hype-ot az edzőtábor alapján, de most Haselwood volt a jobb. Ngata sokat szerepelt a képen, sokat keresték az irányítók, de az elszakadással gondjai voltak.
- Ben VanSumeren meglepően kompetensnek tűnt linebacker-ként a meccs második felében. Kevés a tapasztalata, de nem láttam tőle nagy hibát, és Brown-hoz hasonlóan ő is sokat szerelt. PS-re esélyes lehet ő is, de a szűk kerethez a speciális csapatban kellene kitűnnie.
- A héten igazolt Johnny King (létező személy, nem a Madden-ben generált név 😊) kapta el leghosszabb passzt (33 yard), 3. és 11-nél McKee-től.


több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a védelem, ahol jelentős változásokat láthattunk a holtszezonban. A pályán csaknem a kezdő védelem fele kicserélődött és új koordinátor is van Sean Desai személyében. A védelem legfontosabb részei, a védőfal és a passrush, valamint a cornerek egyben maradtak, de a linebacker sorban és a safety-k között nagy változások lesznek. Nem kell meglepődni, ha ez egy átmeneti év lesz a védelem tekintetében, több nehézséggel, mint amit az előző szezonban láthattunk.
A sémában hatalmas változás nem várható, Desai is hasonló filozófiát követ, mint Gannon, ő is a Vic Fangio féle alapokra épít. A játékhívásban jó lenne több rugalmasságot látni, mint ami Gannon esetén volt. Nem lesz hiány kihívásokból sem, hiszen több magasan rangsorolt irányítóval fog találkozni a védelem, mint a tavalyi alapszakaszban.

Az előző szezonban a felállásaink többségében 3 igazi falember volt a pályán. A snapek kb. háromnegyed részében 3-3-5-ös vagy 3-4-4-es eloszlásban küldtük fel a védőket. Természetesen a 3 vagy 4 linebacker-ből az egyik szinte mindig Reddick volt, és sokszor állt fel Sweat is kvázi OLB-ként, így valójában 4-5 ember volt ilyenkor a LOS-en. A klasszikus 4 DL-t azért alkalmazhattunk ritkábban, mert a felállásban volt a legsebezhetőbb a védelem a futás ellen.

Defensive tackle
Jordan Davis, Fletcher Cox, Milton Williams (DE/DT), Jalen Carter (R), Marlon Tuipulotu, Kentavius Street (DE/DT), Moro Ojomo (R), Noah Elliss

Hargrave távozása nyilván jelentős lyukat hagyott maga után, legalábbis, ami a belső passrush-t illeti, mert futás ellen finoman szólva sem volt jó. Valószínűleg kezdetnek Milton Williams fog fellépni a helyére, aki a szezon második felében és a döntőig vezető úton egyre jobb teljesítményt nyújtott. Futás ellen ő simán jobb, mint Hargrave volt, de passz siettetésben nem fogja tudni pótolni.

Valószínűleg a passrush-beli segítséget Jalen Carter-től várhatjuk a leginkább, akihez szerintem kezdetben ez a szerep illene legjobban. Nem ideális, ha a draft-ról várjuk az azonnali segítséget, de Carter-nél erre alkalmasabb DT-t a drafton nem találhattunk volna.

Davis tavaly jól kezdte a szezont, de a sérülése visszavetette kissé, és utána kellett neki idő, hogy újra magára találjon. Ha a sérülések elkerülik, akkor kulcs szerepe lehet idén is a futás ellen. Jó lenne látni, hogy emellett az irányítóra is több veszélyt jelent. Az atletikus képességei megvannak ehhez is, annak ellenére, hogy valószínűleg nem lesz olyan játékos, aki a snapek 60-70%-át a pályán tölti.

Cox képviseli a rutint az egységben, de tudjuk, hogy már nem elit. Az ideális állapot az lenne, ha a szezon végére Carter mögött rotációs szerepbe kerülne.

Komoly rotáció várható idén is ezen a poszton, így ebből a névsorból 6 ember is bekerülhet az 53-as keretbe. Ojomo-nak is van esélye, hogy 7. körös újoncként is bekerüljön a rotációba, ha mutat valamit abból, ami miatt egyesek második napos tehetségnek tartották a drafton. Futás ellen az egyetemen elit volt, erre nálunk is szükség lenne.

Szükség lenne egy cserére is Davis mögött NT poszton. Tavaly komoly gondok támadtak, amikor ő kiesett, végül Linval Joseph-et kellett hozni a posztra. Jelenleg erre a pozícióra a fenti nevek közül csak Noah Elliss lenne alkalmas (Christian és Kaden Elliss testvére). Az előző szezonban UDFA-ként került ide, de végig sérült listán volt a pro day-én összeszedett „ismeretlen sérülés” miatt, ami inkább egy kvázi redshirt évnek tűnt.

Defensive end
Josh Sweat, Brandon Graham, Derek Barnett, Tarron Jackson (DE/SAM), Janarius Robinson

Már volt szó arról, hogy visszaesett a klasszikus 4 falemberes felállásaink aránya, így kevesebb olyan DE-re van szükségünk, akik 5-ös vagy 7-es technikán állnak fel. Ennek megfelelően kevesebb ilyen játékosok száma is a bő keretben.

Sweat-ben az a jó, hogy ő szinte mindenre használható. A klasszikus DE szerep mellett fel lehet küldeni kétpontos állásba is OLB-ként, be lehet tenni a 4-es technikába is az OT-vel szemben. Ideális ember ebbe a védelembe. Sweat mellett Graham helye is biztos természetesen. Ő már tavaly is csökkentett snap számmal játszott, ami igen jót tett neki, mert az egyik legjobb szezonját hozta. Rotációs játékosként továbbra is remek lehet és az öltözőben is fontos szerepe van.

Könnyen lehet, hogy csak három játékos lesz ezen a poszton az 53-ban, így a többiek ebben az esetben csak egy fennmaradó helyért küzdhetnek. Barnett valahogy mindig itt marad nekünk, mert ahhoz elég jó, hogy mások nem tudják könnyen kiszorítani a keretből. Mindenesetre pár hülye büntetésre mindig jó lesz.

Tarron Jackson a tavalyi évben általában nem volt benne a meccskeretben, később pedig a gyakorló csapatba került. 2021-ben, amikor több lehetőséghez jutott, nem mondanám, hogy rosszabb volt, mint Barnett. Robinson a profi karrierje nagy részét IR-on töltötte a Vikings-nál és nálunk is sérült listán landolt. Tavaly ősszel a Vikings gyakorló csapatából igazoltuk le az 53-as keretbe, szóval valamit látnak benne a csapatnál.

SAM linebacker
Haason Reddick, Nolan Smith (R), Patrick Johnson, Kyron Johnson

Külön posztnak tekinthető nálunk a linebackerek között a SAM, lényegében passrusher OLB szerep, de le kell tudni zárni a széleket is futás ellen. Reddick tavaly a snapjeinek kevesebb, mint 10%-át töltötte coverage-ben.

Reddick-nek van kitalálva ez a poszt, telitalálat volt a szerződtetése tavaly, és idén nem várunk tőle kevesebbet. Tavaly nem volt igazi potens váltótársa, de idén kapott egy komoly tehetséggel bíró padawant Nolan Smith személyében. Passz siettetésben még tanulnia kell, de értékes kiegészítője lehet Reddick-nek futás ellen us, ahol Reddick legfeljebb közepes, míg Smith-nek az egyetemen ez (is) erőssége volt. Elképzelhető, hogy coverage-be is lehet majd küldeni, az atletikus képességei megvannak hozzá (persze nem csak ez kell ahhoz, hogy jó legyen passz ellen). Az sem zárható ki, hogy off ball linebacker-ként is kipróbálják Smith-t.

Tavaly a két Johnson közül Patrick volt az előző szezonban a második számú SAM, de ezt idén valószínűleg fel kell adnia. Mindketten a speciális csapatban kapták a legtöbb szerepet, de nem éppen fényesen szerepeltek a gyengélkedő coverage egységekben. Idén lehet, hogy nem jut mindkettejüknek hely a szűk keretben, így aki összeszedi magát a special team-ben, annak jó esély lesz bekerülni.

Off ball linebacker
Nakobe Dean, Nicholas Morrow, Christian Elliss, Shaun Bradley, Davion Taylor, Ben VanSumeren (R)

Ami a támadósorban a futó pozíció, az a védelemben a linebacker poszt Roseman-nél. Tulajdonképpen tavaly sem volt ez másként, hiszen Edwards és White összesen alig több mint 3 milliót foglaltak a fizetési sapkából, de idén még sikerült ebből is kb. 1 milliót faragni. 😉 A különbség, hogy az előző szezonban tapasztalt és jó játékosok alkották a kezdősort, míg idén komoly kérdőjelek vannak.

Nakobe Dean-en nagyban fog múlni, hogy a kérdőjelek kiegyenesednek-e. Komoly bizalmat tükröz, hogy minden jel szerint övé lesz a rádiós sisak. Szurkolóként csak kis minta áll rendelkezésünkre, ami a tavalyi előszezon meccsekből, illetve a Titans és a Giants elleni fél-fél meccsből áll. Ezeken a találkozókon nagyon bíztató volt a játéka, de nyilván ennyiből még nem lehet messze menő következtetéseket levonni. A stáb persze többször és közelebbről látja, hogy mire képes.

Morrow az egyetlen komoly tapasztalattal rendelkező off ball linebacker jelenleg a rosteren, de ez nem jelenti, hogy jó is lesz. Az előző szezonban pont ellenünk játszotta kb. a legjobb meccsét az évben (azon a meccsen tényleg elit volt, néztem is, hogy ki ez?) ennek is nagy szerepe lehetett abban, hogy őt szerződtettük. Egyébiránt pont ugyanolyan tucat játékosnak tűnik, amilyenből még most is lehet igazolni a szabadügynök piacról.

Christian Ellis nagy hype-ot kapott az újságíróktól az OTA-k után, de tudjuk, hogy ez mennyit jelent, amikor elkezdődik az igazi foci. Nagy reményeket fűznek hozzá is, de ő még annyit sem játszott tavaly a védelemben, mint Dean. Szóval inkább várjunk legalább az előszezon meccsekig, mielőtt pajzsra emeljük.

A kezdő pároson kívül a többiek inkább special team játékosok és komoly mélység jelenleg nincsen ezen poszton. Nem lenne meglepő, ha a szezon előtt a biztonság kedvéért jönne a piacról még egy tapasztalt LB a szezon kezdete előtt.

Cornerback
Darius Slay, James Bradberry, Avonte Maddox, Zech McPhearson, Kelee Ringo (R), Greedy Williams, Josiah Scott, Josh Jobe, Mario Goodrich, Eli Ricks (R), Mekhi Garner (R)

A Slay-Bradberry-Maddox trió kezdő helye nem kérdőjelezhető meg, ők liga szinten is erős sornak számítanak. A sérülés esetét kivéve a többiek a depth pozíciókét fognak küzdeni és ez jó is így.

A pozíció mélységét persze nem lehet félvállról venni, különösen Maddox esetén, aki egészségesen nem szokta végigbírni az alapszakaszt. Kár, mert amikor nem sérült a legjobb slot cornerek között van. Tavaly főként Scott volt helyettese, de az sem volt egy diadalmenet. Most McPhearson, aki eddig külső corner volt, szintén próbálkozni fog a slot-ban, reméljük több sikerrel.

Ringo-nak ez egy tanuló év lehet, és ideális esetben nem kell sűrűn játszania a védelemben. Egyébként az utóbbi két draft után több magasan jegyzett UDFA corner-t gyűjtöttünk be, meglátjuk valamelyikük befér-e az 53-ba idén. Tavaly Jobe-nak sikerült.

Egyébként az idén érkezett cornerek (Ringo, Willams, Ricks, Garner) meglehetősen hasonló adottságokkal bírnak: magas és atletikus zóna cornerek, akik a press-bail technikában érvényesülhetnek a legjobban a pálya külső részén, de nem az erősségük, hogy keresztbe is kövessék az elkapót, mert ahhoz már nem elég fordulékonyak.

Safety
Reed Blankenship, Terrell Edmunds, Sydney Brown (R), Justin Evans (CB/S), K'Von Wallace

Itt is távozott a kezdő páros, így hasonló a helyzet, mint a linebackerek-nél, azzal a különbséggel, hogy itt jobbnak látom a névsort.

Blankenship sok játéklehetőséghez jutott CJGJ sérülése idején, és bizonyított annyit, hogy az egyik kezdő helyet megpályázhassa. Valószínűleg ő lesz az, akit mélységi safety-ként lehet majd többet látni.

Kérdés, hogy CJGJ labdaszerzéseit tudja-e valaki pótolni? Valószínűbb, hogy nem. Edmunds mesterségének címere sem a sok labdaszerzés. Ha jól definiált feladatköre lesz, és nem kell nagyon sokat mélységben játszania, akkor nem lesz gond vele, nem jelent majd visszaesést Epps után. Szerelésekben viszont lehet előrelépés, mert ez a páros ebben a műfajban jobbnak tűnik, mint a tavalyi.

Sydney Brown elvileg lehet kihívója Edmunds-nak a kezdő helyért, de valószínű, hogy kezdetben inkább a tapasztalat fog győzedelmeskedni és Brown-nak eleinte többet kell vitézkednie a speciális egységben.

Ha 4 safety-t tartunk meg, akkor a fennmaradó helyért Evans és Wallace küzdhet meg. Wallace eddig nem váltotta be a reményeket, de nem megoldhatatlan feladat neki, hogy Evans-t maga mögött tartsa. Evans mellett szólhat, hogy több poszton is bevethető, slot corner-t is tud játszani, ha muszáj.

Szerkesztette: BleedingGreen


9 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 410 — Beware the Slim Reaper!
Kelce és Cox után a harmadik legendás játékosunk is szögre akasztja a vállvédőt és elfoglalja helyét a legfelső polcon az egykori Eagles játékosok között. Talán őt kedveltem legjobban hármuk közül, ha lehet egyáltalán ilyen sorrendet felállítani. Kelce, Cox profi karrierje a kezdetektől fogva egy diadalmenet volt, míg Graham-nek több nehézséget is le kellett küzdenie, és ha nem töretlen szorgalommal és jókedvvel végzi a munkáját, akkor könnyen eltűnhetett volna a süllyesztőben.

A draftolása miatt már eleve nagy nyomás volt rajta az első naptól, mivel a 2010-es drafton a 13. helyre felcseréltünk érte, és akkor nagyon sokan azt hitték, hogy Earl Thomas-ért megyünk, így csalódtak, hogy Graham-et vittük. Ő már egy új csapat gerincét jelentette később, hiszen sem McNabb-bel, sem Westbrook-kal, sem Dawkins-szal nem játszott egy csapatban.
Az összehasonlítgatás Thomas karrierjével nagyon sokáig elkísérte. Szerintem nagyon nagy dolog, hogy elérte, hogy most már egyetlen Eagles szurkoló sincsen, aki elcserélte volna őt Thomas-ra, pedig ő is remek játékos volt a posztján.

A pályafutása elején voltak, akik bust-nak szerették titulálni, de ez mindig is igaztalan és túlzó volt vele kapcsolatban. Többször is beszélt arról, hogyan tanulta meg kizárni a sokszor igazságtalan kritikákat, az értelmetlen összehasonlítgatást.

Az első szezonja újoncként eleve nem volt rossz, bár csak 3 sack-et szerzett, de nyomásgyakorlásban már akkor is jó volt, ahogy egész karrierje során. Sajnos az újonc szezonjának végén, decemberben térdsérülést szenvedett, ami miatt a 2011-es idény nagy részét is kihagyta. A következő, 2012-es szezon viszont borzasztó volt a csapatnak. Ez volt a Reid éra vége, a maga alatt lévő Andy-vel, Juan Castillo-val, Asomugha-val, teljesen szétcsúszó csapattal. Graham-nek pedig ez volt az első komolyabb szezonja még rotációs DE-ként, de a csapat általános szarsága közepette ez eléggé elveszett. Sokan kritizálták, hogy nem volt full time kezdő.

A Kelly-érában megint újabb kihívással kellett szembenéznie, mert átváltottunk 3-4-es védelemre, ahol OLB-ként számítottak rá, amiben nem volt komoly tapasztalata. Le is kellett adnia valamennyit a tömegéből, és meg kellett tanulnia passz ellen is védekezni. Bár nem ez volt az igazi posztja, de szezonról-szezonra jobb lett OLB poszton, 2015-től elfoglalta a kezdő szerepet, és akkor már a védelem vezérei közé számított.
2015-ben szabadügynök lett, le akarta igazolni a Giants, komoly ajánlatot tettek elé, azzal az ígérettel, hogy az igazi posztján játszhat 4-3-as DE-ként. Ennek ellenére a hasonló ajánlatok közül nem őket választotta, hanem inkább visszatért. Ez sokat elmond róla és utólag talán a legjobb döntésnek bizonyult karrierjében.

Igazán akkor győzte meg véglegesen kétkedőket, amikor Kelly elküldése után újra 4-3-as védelemben játszhatott. Jim Schwartz alatt 4-5 olyan szezon hozott le megkoronázva a SB győzelemmel, amikor szerintem összességében a liga legjobb end-jei közé tartozott, bár a sack számai soha nem voltak elitek.

Nagyon sokoldalú védő volt, aki a védőfal minden posztján bevethető. Karrierje legikonikusabb játékát például 3 tech-ről mutatta be, de bárhol otthon volt a falban a wide9-tól a középső pozíciókig. Játékát az erő és a technika jellemezte, nem pusztán a robbanékonyságra épített. Talán ennek is köszönhető, hogy a pályafutása végén is hatékony tudott maradni és komolyan segítette a csapatot az utolsó idényében is. Mindig jellemző volt rá a sok nyomásgyakorlás, amiből viszont arányaiban kevesebbet tudott sack-re váltani, mivel az ideálisnál alacsonyabb játékos, rövidebb karokkal.
Legalább ilyen fontos volt a vezéri szerepe az öltözőben és a pályán. Nagyon pozitív személyiség, a töretlen jókedve és lelkesedése ragályos volt mindenkire, és félelmetes volt trash talk-ban is. 😀

2021-ben 33 évesen a második fordulóban ACL szakadást szenvedett és felmerült, hogy ez lehet a karrierje vége, ha nem tud megfelelően felgyógyulni. Graham megint rácáfolt a kétkedőkre és 2022-ben olyan szezonnal tért vissza, ami sack-ekben a legeredményesebb volt neki. Karrierjében először szerzett két számjegyű sack-et egy idényben, amire már nagyon rászolgált addigra. Ebben az idényben lett karrierjében először a hét játékosa az NFC-ben.
Az elvesztett Super Bowl után sem akart visszavonulni és megint jól döntött, mert még egyszer visszatérhetett a nagydöntőre és ő is bosszút állhatott a 22-es vereségért. Még az utolsó szezonban is komoly segítséget jelentett, gondoljunk csak a Rams elleni alapszakasz meccsre, ahol a sérülése előtt dominált. Minden tökéletesen alakult így, hogy a Super Bowl-ra vissza tudott térni, és érdemben is kivette a részét a győzelemből. Ennél jobb karrier befejezést nehezen lehetett volna elképzelni.

A csapat all-time sack listáján a harmadik helyen végzett, csak Trent Cole és Reggie White maradt előtte (White 8 idény alatt elért 124 sack-je alighanem megdönthetetlen lesz 😉 ). Kiharcolt fumble-ben második a csapat történetében. A playoff-okban neki van a legtöbb sack-je a csapatban all-time.

Valószínűleg a sack számai nincsenek meg hozzá, hogy a Hall of Fame-ben komolyan szóba kerüljön, de szerintem az egész HoF-et nem cserélné el azért a játékért, amivel 2018 februárban 2 perccel a vége előtt átírta a döntő és a franchise történetét. Én biztosan nem cserélném el ... 😀


Szerkesztette: BleedingGreen