16. Miami Dolphins

 Kulcsjátékosok: Ryan Tannehill (QB), Mike Wallace (WR), Lamar Miller (RB), Mike Pouncey (OC), Jonathan Martin (OT), Cameron Wake (DE), Randy Starks (DT), Dannell Ellerbe (LB) Reshad Jones (SS)

Fontos távozók: Jake Long (OT, Rams), Reggie Bush (RB, Lions), Davone Bess (WR, Browns), Sean Smith (CB, Chiefs), Karlos Dansby (LB, Cardinals), Kevin Burnett (LB, Raiders), Anthony Fasano (TE, Chiefs)

Idén draftoltak:
3. Dion Jordan, DE (Oregon)
54. Jamar Taylor, CB (Boise State)
77. Dallas Thomas, OG/OT (Tennessee)
93. Will Davis, CB (Utah State)
104. Jelani Jenkins, OLB (Florida)
106. Dion Sims, TE (Michigan State)
164. Mike Gillislee, RB (Florida)
166. Caleb Sturgis, K (Florida)
250. Don Jones, S (Arkansas)

Kiemelt meccsek:
Ha megtekintjük a Dolphins 2013-as menetrendjét, egyből szembeötlik a brutálisan erős szezonkezdet, idegenben Browns, majd Colts, ezután otthon fogadják a Falconst, majd megint idegenben mérkőznek a New Orleans ellen, csak hogy utána levezetésképpen fogadják az aktuális bajnok Baltimore Ravenst. Amennyiben Philbinék valóra akarják váltani a rájátszásbeli álmokat, akkor bizony ezt az 5 meccset pozitív mérleggel kell zárni. Ha ezek után tudják hozni a papírformát, akkor a 15. játékhéten hatalmas rangadót láthatunk majd, amikor a New England látogat Floridába.

2012 dióhéjban:
Új edzőgárda, új irányító, szokásos eredmény? Ez nem teljesen igaz, mert bár tény, hogy a 7-9-es végső mérleg nem igazán lóg ki az elmúlt idények eredményei közül, főleg az idény második felében volt pár jel, ami bizakodásra adott okot. Tannehill játéka a szezon végére feljavult, a védelem pedig, bár sem futás sem passz ellen nem brillírozott, az egész liga leghatékonyabb vörös zónás védekezését produkálta. Úgy tűnt, hogy végre megvannak azok az alapok, amikre támaszkodva sikeres csapatot lehet építeni, amennyiben a csapatban fellelhető számos lyukas poszt megoldódik.

Az edzői stáb:
A Dolphins lényegében változatlan edzői gárdával vág neki a 2013-as idénynek, és persze továbbra is Joe Philbin a vezetőedző. Philbin a Miami előtt a Green Baynél dolgozott, 2003-ban kezdett, mint a támadófal edzését segítő asszisztens, majd 2007-2011 támadó koordinátorként tevékenykedett. A támadójátékok hívása továbbra is annak a Mike Shermannek a feladata, aki 1983 óta edzősködik, mielőtt a Dolphinshoz került. A Texas A&M vezetőedzőjeként pont a mostani irányítójával, Ryan Tannehillel volt egy csapatban. Kevin Coyle pozíciója, mint védelmi koordinátor szintén nem változott, a kiváló szakember 10 esztendő Bengals után második évét tölti a Miami keretében. A keret tehát stabil, fő a folytonosság, bár ez egy olyan tény, amit Miamiben nem nagyon vettek figyelembe, amióta Mr. 347 [Don Shula] visszavonult.

Támadósor:
Tannehill elfogadható kezdő idényt produkált 2012-ben, balszerencséjére (és az NFL szurkolók nagy örömére) olyan újonc irányítók is pályára léptek tavaly, mint Andrew Luck, Robert Griffin III és Russell Wilson. Az említett úriemberekhez hasonlítva Tannehill már nem volt annyira lehengerlő, bár azt is meg kell említenünk, hogy nem is nagyon voltak meg az eszközei a sikerhez. Kis túlzással olyan volt a Miami támadó játéka, mint amikor Milhouse Van Houten egyedül frizbizett. Tannehill kezdő pozíciója viszont megkérdőjelezhetetlen, mögötte Matt Moore személyében a liga egyik legjobb csereirányítója szerepel, Pat Devlin pedig várhatóan idén sem fog pályát látni éles meccsen. Elkapók terén 2012-ben Brian Hartline volt a Dolphins legjobb játékosa, 1083 yardot szedett össze az idény alatt, de ami ennél sokkal fontosabb adat, hogy a Miami elkapói összesen 3 (!) TD elkapást szereztek. A feladat tehát adott volt, jobb célpontok kellettek a Dolphins franchise irányító jelöltjének, Jeff Ireland GM pedig nem sajnálta a pénzt és olyan bevásárlást vezetett le, mint amit a floridai lakosok szoktak hurrikán előtt. Jött Mike Wallace, hogy első számú elkapóként és mélységi célpontként szolgáljon, Hartline hosszabbításnak örülhetett, és annak a ténynek, hogy 2. számú elkapóként vélhetően kevesebb figyelmet kap a védelmektől. Slot reciever posztra érkezett Brandon Gibson, aki nagyon tehetséges játékos, de kérdéses, hogy a rajongók szemében mennyire lesz képes pótolni a közönségkedvenc Davone Bess-t. Az említett 3-as mögött pillanatnyilag az újonc Chad Bumphis tűnik még biztos befutónak elkapó poszton. További célpontként jött még Dustin Keller TE, aki korábban a csoportrivális Jets színeiben terrorizálta a Miami védelmét, a Dolphins rajongók szemében pedig már felsejlett a 4000+ yardos szezon Tannehill részéről. Keller viszont a Houston Texans elleni előszezon-mérkőzésen súlyos térdsérülést szenvedett, az idénye máris véget ért, így a TE poszt gyakorlatilag megoldatlan, a Charles Clay, Dion Sims, Michael Egnew, Kyle Miller négyes nem nevezhető éppen erősnek. A futóknál Reggie Bush távozásával a tavaly felvillanó Lamar Miller kapja meg a bizalmat, habár kérdéses, hogy mennyire lesz képes igazolni a nagy reményeket. A Miami futószekciója nagyon hasonló kaliberű játékosokból áll, Daniel Thomas, Marcus Thigpen, Mike Gillislee és Jonas Gray között hatalmas harc folyik a csereposztokért, de nem lepődnénk meg, ha a végső keretbe 4 futó kerülne. A Miami tavaly még használt klasszikus fullbacket, de az idei edzőtábor alapján gyanítható, hogy ők is inkább egy sokoldalúbb hibrid játékost fognak alkalmazni, ami rossz hír Jorvorskie Lane számára. Végül, de nem utolsó sorban szemléljük meg a Phins azon csapatrészét, amely a legtöbb kritikát kapta az egész holtidény során; a támadófalat. Elment Jake Long, helyette a tavaly még főleg RT-ként, majd Long sérülése után LT-ként játszó Jonathan Martin fog szerepelni. Martin a jelek szerint fejlődött tavalyhoz képest, de majd persze csak élesben fog kiderülni, hogy képes lesz-e kellően megvédeni Tannehill vakoldalát. LG poszton a szerethető pszichopata Richie Incognito szerepel, aki miután a múlthoz képest már csak idényenként egyszer-kétszer adja át magát a teljes vörös köd alatti ámokfutásoknak, a Dolphins egyik legjobb falembere lett. A fal közepén a liga egyik legjobb centere, Mike Pouncey várhatóan idén is mindent el fog követni azért, hogy a szakértők végre ráeszméljenek, hogy bizony jobb, mint a testvére. El is érkeztünk a fal másik nagy kérdőjeléhez, az RG poszthoz. Alapvetően John Jerry lenne a kezdő, de ő pillanatnyilag sérüléssel bajlódik, aminek köszönhetően Nate Garnert, az újonc Dallas Thomast, és legutóbb Josh Samuda-t próbálgatták, több-kevesebb sikerrel. RT poszton a Falconstól frissen igazolt Tyson Clabo helye bombabiztos, a megbízható játékos remélhetőleg tartja az elmúlt évek formáját. A Miami kezdő támadófala összességében felemás képet mutat, vannak kérdések, és az elmondható, hogy a cserék minősége messze van a tökéletestől.

Védelem:
A védelembe szintén rengeteg új játékos érkezett (sok-sok pénzért, természetesen), nézzük is sorban, miből építkezhet idén Kevin Coyle. A Miami védőfala minden bizonnyal a csapat fő erőssége és legmélyebb egysége, DT posztokon a Paul Soliai, Randy Starks, Jared Odrick hármas fog rotálódni kezdőként, Kheeston Randall és Vaughn Martin pedig megfelelő cserék. DE poszton megkerülhetetlen Cameron Wake, párja az idény elején minden bizonnyal a holtidény alatt talán legtöbbet fejlődött játékos, Olivier Vernon lesz. Az idei draft 1/3-as játékosa, Dion Jordan eleinte főleg passz-szituációkban juthat szerephez, Derrick Shelby pedig ígéretes fiatal, aki futás és passz ellen is hatékony lehet. A linebacker sorból elment Dansby és Burnett, helyettük gyorsabb és fiatalabb játékosok érkeztek Dannell Ellerbe és Philip Wheeler személyében. A gyorsaságuk remélhetőleg a passz elleni védekezés javulásával fog járni, de azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy nehéz feladat lesz pótolni a két távozó veteránt. Koa Misi a kezdő LB sor túlélője, de minden bizonnyal a legszürkébb is mind a három játékos közül. A cserék lényegében ST harcosok, bár mind Jason Trusnik, mind Austin Spitler képesek lehetnek rövid távú helyettesítésre. Safety poszton minden változatlan, a szürke, de kifejezetten megbízható Chris Clemons hosszabbítást, a feltörekvő Reshad Jones pedig gigaszerződést kapott. Első számú cseréjük a látványos játékot és buta hibákat bemutató Jimmy Wilson lesz. CB poszton az egy éves szerződést kapott Brent Grimes az idei holtidény egyik legnagyobb fogásának tűnik, látszólag semmi nyoma a súlyos Achilles-ín sérülésének, kezdő pozíciója így megkérdőjelezhetetlen. A másik oldalon Richard Marshall és Dimitri Patterson csatáznak a második számú és nickel CB helyekért, Will Davis ígéretes edzőtábort mutatott be, de túl sokszor hibázik még, hogy komolyan lehessen számolni vele, Jamar Taylor pedig próbálja bepótolni a sérülések miatt elvesztett időt. Érdekes helyzetben van Nolan Carroll, CB-ként nem váltotta meg a világot, de a különleges csapatrészben nyújtott munkájával kiérdemelhet egy roster helyet.

Speciális csapatrész:
A Miami idén megbontotta az évek óta együtt játszó Dan Carpenter-Brandon Fields-John Denney hármast, az újonc rugó Caleb Sturgis villámgyorsan megszerezte a kezdő posztot, ami Carpenter kirúgásával járt. Fields viszont nem megy sehová, és minden bizonnyal együtt örül Denney-vel annak az új szerződésnek, ami az LS-t 2016-ig a Miamihez köti.

Summa-summárum és prognózis:
Hihetetlenül aktív holtidényt tudhat maga mögött a Dolphins, aminek köszönhetően elég magasak is az elvárások a csapattal szemben. Legalább az egyik wild card helyet el kell csípniük Philbinéknek, hogy ne legyen csalódás az idény. Tény, hogy az idei csapat tehetségesebbnek tűnik a tavalyinál, de a sikerhez kell, hogy Tannehill szintet lépjen, ami nyilván nem fog menni, ha mindig a hátán fekszik az ellenfél védői alatt, vagy ha nincs mellette életképes futójáték. Amint a cikk elején említettük, az idény első 5 mérkőzése kritikus lesz, ha azokat sikerrel veszi a Miami, akkor akár meg is lehet a rájátszás. Ha nem; nos, akkor majd jövőre. Megint.

Miami Dolphins
briareos 20.	empty taxi 18.	gabokocka 24.	gabtsi 15.	habi 12.
kristof 15.	rajna 13.	shawnka 14.	vassadi 16.

Csanádi Alexander (briareos)