Army Black Knights [ARMY]

Alapítás

1890

Konferencia

American

Divízió

Athletic Conference

Város

West Point (New York)

Stadion

Michie Stadium (42,765)

Weboldal

http://www.goarmywestpoint.com

A United States Military Academy (az Egyesült Államok Katonai Akadémiája) 1802-ben létesült, megelőzve ezzel a Légierő és a Tengerészet kiképzőközpontjait. A New York-i West Pointban található erődrendszer építési munkálatait a lengyel polgárháborús hős, Tadeusz Kościuszko felügyelte, még 14 évvel korábban, 1778 és '80 között. Maga az akadémia USMA vagy Army néven ismert, innen kerül a legtöbb katonatiszt az amerikai hadsereg kötelékébe. Jelenleg évente körülbelül 1000 hadnagy végez, a tábornoki állomány 25 százaléka. A sportcsapatok elnevezése egészen 1999-ig Cadets [kadétok] volt, ezt változtatták meg aztán a "The Black Knights of the Hudson" becenévből kiindulva Black Knights-ra [sötét lovagok]. 2015-ben West Point is belekerült a csapatnévbe.

A futballprogram a rivális Navy kezdeményezésére állt össze 1890-ben, és velük is játszottak először. A futásra és az atletikusságra rendkívül alapozó korszakban egyre eredményesebbek lettek, bár tragikus, de nem meglepő módon legnagyobb sikereik a két világháború idejére tehetők. Az egyetemi játékosokat hadiállapotnál kérdés nélkül besorozták, akik közül a legjobbak a frontra küldés előtt (esetleg helyett) a Cadets – vagy más katonai bázis - színeiben pályára léphettek az NCAA-ben. Így történhetett, hogy az 1917-es Rose Bowlon, 1918. január 1-jén a Camp Lewis (az Army-t reprezentálva) és a USMC (Mare Island) veselkedett egymásnak, a Marine Corps 19-7-es sikerét hozva. 1914 után 1918-ban is veretlenül zártak, majd helyzetüket az elitben a békekötéseket követően meg tudták őrizni, a Cadets találkozók sokáig kiemelt eseménynek számítottak. Erik Blaik 1941-ben lett a főedző, ő juttatta soha nem látott csúcsokra a kadétokat. Blaik gárdáinak két fő pillére az ameikafoci-történelem egyik leghíresebb futótandeme, Mr. Inside és Mr. Outside, azaz Doc Blanchard és Glenn Davis volt. Blanchard fullbackként a belső, Davis villámléptűként inkább a külső futásoknál villogott. Az 1944-es megtépázott mezőnyben nem akadtak ellenfélre (hivatalos bajnoki cím), ahogy 1945-ben sem, az 1946-os "Game of the Century", a Notre Dame elleni 0-0-ás döntetlen miatt azonban a triplázás elúszott. Mr. Inside-t '45-ben, Mr. Outside-t '46-ban jutalmazták Heismannal. E trófeából a harmadik 1958-ban, Blaik utolsó idényében került a vitrinbe, Pete Dawkins jóvoltából. Karrierjére 1951 vet árnyékot, mikor fia több társával egyetemben súlyosan megszegte az akadémia becsületkódexét. 45 játékosból 43-at küldtek el és Blaik is távozott szégyenében, ám pár hónappal később visszatért és megújult erővel vágott bele a munkába (az offenzív koordinátori posztot '49-től '53-ig Vince Lombardi töltötte be).

Nyugdíjba vonulásakor az Army lassan elindult a lejtőn, a mélypontig 1973-ra süllyedtek le egy szégyenteljes 0-10-el. A futball fejlődése elhaladt mellettük, konzervatív stílusuk és a kemény követelmények okán nem lehettek versenyképesek. Az 1983-ban érkezett Jim Young rájött a megoldásra, és a wishbone offense elsajátításával feltámadt poraiból az együttes. Az 1984-es Cherry Bowlon a Michigan State-t, az 1985-ös Peach Bowlon az Illinoist verték meg, 1988-ban a Sun Bowlt csak egyetlen ponttal bukták el az Alabama ellenében. 1991-től utóda, Bob Sutton a kitaposott úton haladt, kevesebb sikerélménnyel, de az 1996-os szezon mindenképpen emlékezetes marad, mégha a 10-1-es alapszakasz végén az Independence Bowlon az Auburntől óriási csatában, 32-29 arányban vereséget is szenvedtek. Ekkor követtek el egy hatalmas hibát; feladva független státuszukat 1998-ban a Conference USA-hez csatlakoztak, 2000-ben ezt tovább fokozták Todd Berry kinevezésével. Berry az Army-tól abszolút szokatlanul a "pro style" támadóstratégiával próbálkozott, a kialakult káoszon még a Georgia Tech-el 1990-ben bajnok Bobby Ross, illetve Stan Brock sem tudott úrrá lenni. 2004-ben függetlenedtek, míg csupán 2010-ben szerepelhettek újra Bowlon, Rich Ellerson és a triple-option viszont meg sem állt az Armed Forces Bowl-győzelemig. Megint lejtmenet következett, így Ellersont 2014-ben Jeff Monken váltotta, aki 2016-ban és '17-ben is bowlra vezette legényeit.

Hazai meccseiknek a Michie Stadium ad otthont, melyet közpénz felhasználása nélkül, a korábbi hallgatók felajánlásaiból sikerült felhúzni 2002-ben. Dennis Michie kadétról kapta nevét (Michie 20 esztendősen vállalta el a legelső csapat felkészítését), a festői szépségű Lusk Reservoir-tó partján fekszik. Érdekes történet, mikor 1899-ben az Army-Navy-n a Midshipmen egy kecskét mutatott be mascotként, az Army szimpatizánsai azonnal, még a mérkőzés során egy saját kedvenc után néztek. A hadsereg szolgálatában álló öszvérek - mule, később ezen a néven futott az egyszerű katonai terepjáró is - legendásak voltak keménységükről és kitartásukról, így a választás ezekre esett. Philadelphia szállásmesterének köszönhetően találtak megoldást, egy jégkrémeskocsi igájába fejet hajtó, nagy fehér öszvér lett az első kabala. Néhányan ütközetben elpusztultak, de a szerencsésebbek tovább vihették a hagyományt. Az állatok az Állatorvosi Állomás Kórházában laknak, a legjobb doktorok állandó felügyelete alatt. Minden tavasszal a vezetőség kinevez egy-két kadétot a végzős évfolyamból, aki abban a megtiszteltetésben részesül, hogy Mule-k „lovasa” lehet. Az Army-Navy-Air Force hármas a Commander-in-Chief's Trophy-ért küzd évről-évre, a CICT-t utoljára 1996-ban emelhették magasba a West Pointiak, az "ősellenség" Navy elleni kudarcsorozat 2001 óta tartott, mikor 2016-ban az Army végre 21-17-es győzelmével megszakította.