Big 12 konferencia beharangozó, I. rész

A Nagy Tizenkettek tíz egyetemre fogyatkoztak, reméljük, a mennyiség csökkenése nem megy a minőség rovására. Indul a Big 12 visszaszámlálás!

Nehéz szép szavakat találni arra a konferenciára, amelyik befelé a folyamatos széthullás szakadékába bámul, miközben a külvilág felé az erő látszatát kell, hogy keltse. A délnyugati államokat tömörítő konfot először a Nagy-tavak vidékét tömörítő Big Ten támadta be, elszipkázva a Nebraska Cornhuskerst. Utána a Pac-10 (ma már Pac-12) konferenciát újjáépítő csendesóceán-parti vezetés csábította el a Colorado Buffaloes-t. Az exkluzív televíziós szerződéseket kiharcoló Texas Longhorns ugyan lélegeztetőgépen tartja a Nagy Tizenkettek maradékát, de a Horns-dominanciát megelégelő ősi rivális, a Texas A&M újabban az SEC felé kacsingat, ami sűrű viharfelhőket von Missouri, Kansas, Oklahoma és Texas állam kék ege fölé.
    Komoly változás a tavalyiakhoz képest, hogy a 10 csapatos konferencia megszüntette Északi és Déli Divízióját és eggyel csökkentette a konfon kívüli meccsek számát. Idéntől az érdeklődők tehát 3 non-konf és kilenc konfmérkőzést izgulhatnak végig a csapatoktól, mindenki mindenki ellen játszik és a Big 12-döntő sem kerül megrendezésre, azaz elmondhatjuk, hogy sikerült a Big Tennel sémát cserélni. Előzetesen kijelenthetjük, hogy a változások a korábbi Észak csapatait sújtották jobban, hiszen a hagyományosan erősebb Dél gárdái közül az összessel fel kell venniük a küzdelmet a végső siker és az automatikus BCS-hely reményében. Induljon tehát a visszaszámlálás, először a gyengébb programokat bemutatva.

10. Kansas Jayhawks (a tippem 4-8 az összesítésben, 2-7
a konferenciában)

A Buffalótól átcsábított Turner Gill első vezetőedzői idénye katasztrofálisra sikerült, köszönhetően a freshmanek tömegének, az új sémáknak és a kezdő QB megoldatlan személyének. A 3-9-es szezon „fénypontja” a Georgia Tech elleni meglepetésgyőzelem és a Colorado elleni 52-45-ös diadal volt, az utóbbi siker talán az egyetlen volt, ahol az offense életjeleket csiholt ki magából. Gill folytatta a kezdő kansasi edzők „nemes” hagyományát, már ami a sikertelenséget illeti: az utolsó hét Jayhawks HC első évében összesen 21 győzelmet izzadott ki.
A támadóegység abszolút utolsó lett a konfban futásban, passzhatékonyságban, az összmutatókban és a pontok számában. Ennek fő oka az alulteljesítő irányítók rotálása volt, ami az idei kezdésre leegyszerűsödött: Kale Pick elkapóvá képezte át magát. Jordan Webb kezdheti felvenni a snapeket, de mögötte Quinn Meacham ugrásra kész, Colorado állam top QB-recruitja, Brock Berglund pedig redshirtöt kapott. A futójátékot a másodéves James Sims kezébe teszik le, aki tavaly 742 yardot és kilenc TD-t tett a közösbe. Megnyugtató lehet mögötte a pótlás, ha az újonc Darrian Miller felveszi a ritmust. A támadófal rutinos kéksólymok gyülekezete: a LT Jeff Spikes ugyan a tavalyi szezont sérülés miatt kihagyta, de a 2008-2009-es aranyévekben kulcsszerepet vállalt és a tapasztalatára hatalmas szükség lesz. A centertől a jobb guardig húzódó Hatch-Hawkinson-Zlatnik sáv is bizalomra adhat okot. Az elkapósor annál kevésbé: ugyan Daymond Patterson (tavaly hatvan labdából 487 yard) személyében biztoskezű első WR játszik, de a tavaszi edzéseken Pick nem villogott, egyedül Chris Matthews mutatott életjeleket. Szerencsére Tim Biere TE (19 labdából 228 yard) a konferencia legjobbjai közé tartozik, őt passzjáték esetén bármikor előhúzhatják. Biztos game management és futójáték lehet a sikeres offense alapja Lawrence-ben.
A védelemből kiemelkedik a linebacker sor: ha 4-2-5-ről átállnak az alap 4-3-ra, kihozhatják a maximálisan bennük rejlő potenciált. Az erősoldalon a senior Steven Johnson az egység motorja, tavaly csapatelső 95 szereléssel zárt. A másodéves Huldon Tharp sérülésből tér vissza a gyengeoldalra, míg a Buffalóból transzferelt Darius Willis kezdhet középen. A DL örömteli híre, hogy az all-around atléta Toben Opurum RB- és LB-kalandjai után végül DE-ként talált önmagára, s talán betömi a Jake Laptad távozása után keletkezett űrt (Laptad a sulitörténet második legtöbb sackjével zárta egyetemi karrierjét). A secondary Chris Harris távozását érzi meg a leginkább, aki négyéves pályája alatt a hátsó alakzat összes posztján bevethető volt. Talán Bradley McDougald veszi át a szerepét SS-ként, de a végzős CB, Isiah Barfield is hatékony fegyver a passzok ellen. A ’Hawks D kulcsa összességében mégis Opurum sebessége és ereje lehet, a benne rejlő romboló ösztön tehermentesítheti a backfieldet.
Akire figyelni érdemes: James Sims RB, Darius Willis és Steven Johnson LB, Toben Opurum DE, Daymond Patterson WR.
A meccs, amit látni kell: The Border War vs. Missouri (november 26.

 

9. Iowa State Cyclones (a tippem 4-8, 3-6)

Ha valaki azt jósolja, hogy két szezon után Paul Rhoads vezetőedző 12-13-as mérleggel várja a 2011-es évet, bizonyára fantasztának bélyegezték volna. A Ciklonok, akik sokáig a konferencia homokzsákjaként funkcionáltak, meglepetésgyőzelmek sorozatával és újraéledő csapaterővel kápráztatták el Ames kukoricaföldjeinek termelőit. Idegenbeli siker 2009-ben a Nebraska, 2010-ben a Texas ellen és a későbbi tízgyőzelmes Northern Illinois tavalyi legyűrése komoly fegyvertény, még ha 5-7-es mérleggel is zártak a Ciklonok. Az idei elvárások szerényebbek, köszönhetően az Iowa és a Connecticut elleni non-konf meccsnek, de a Rhoads-fiúk bármikor meglepetést okozhatnak.
    A támadófalra külön súlyként nehezül, hogy Austin Arnaud QB és Alexander Robinson RB is kifutott, így viszonylag tapasztalatlan támadók előtt kell takarítaniuk.  A sorozatban 27 meccsen kezdő LT, Kelechi Osemele ugyan passzvédelemben gyenge, de 6-6-os, 354 fontos méretével kiváló futássegítő. A kezdő QB Jerome Tiller gyakran és jól mozog ki a zsebből, szüksége lesz a védelemre. A Danks-Reynolds-Lenz elkapósor nem túl acélos, de a Jeff Woody-Shontrelle Johnson futópáros reménykeltőbb, utóbbi 6,2 yard/carry átlaggal zárta a tavalyi évet.
    A Janus-arcú védelemnek össze kell rázódnia az idényre, tavaly a csapatrészek ellentmondásosan muzsikáltak. A Jake Knott – A.J. Klein LB-páros igazi vezérként 241 szereléssel zárt, ők ketten Matt Tau’fo’ou-val kiegészülve rettegett alakzatot alkotnak. A DL ellenben konferenciautolsó lett sackekben és nemlétező pass rush-t mutatott be. A secondary sem kapott sok segítséget a védőfronttól, 223 yardot bekapva meccsenként a liga hátsó fertályában végzett. David Sims elvesztése különösen fájó, a floridai recruit Leonard Johnson és Jeremy Reeves CB kell, hogy pótolja őt. Mindketten kiváló visszahordók, Johnson az Oklahoma State ellen 319 kickoff return yarddal NCAA-rekordot ért el. A punter Kirby Van Der Kamp 45 yardos átlagával a liga 25. helyén zárt, az erős special teamet bizonyítandó.
Akire figyelni érdemes: Jake Knott és A.J. Klein LB, Kelechi Osemele LT, Shontrelle Johnson RB, Jerome Tiller QB.
A meccs, amit látni kell: The Cy-Hawk Trophy vs. Iowa (szeptember 10.)
 

 

8. Baylor Bears (a tippem 5-7, 3-6)

A Ciklonok után íme, az újabb csoda. A texasi Waco Mackói, a különösen erős egykori Déli Divízió örökös lúzerei a folyamatos feltámadás állapotában leledzenek, köszönhetően Art Briles vezetőedzőnek (Kevin Kolb középiskolai mentorának, a Houston Cougars sikerkovácsának) és a program valaha volt legjobb játékosának, a QB és szuperatléta Robert Griffin III-nek. Páratlan párosuk 16 év után bowlba repítette a Baylort és vezetésükkel a csapat 55 iskolarekordot adott át a múltnak, főleg az offense tekintetében. 
    A támadóegység vezérének néhány mutatója mutatóba: tavaly ősszel Griffin 3501 yardot és 22 TD-t dobott 67 százalékos hatékonysággal, 635 yardot és nyolc TD-t futott. Igazi Heisman sleeper, nincs még egy csapat a ligában, melynek ennyire meghatározó irányítója lenne. Cseréje, Nick Florence még nem sokat tett le az asztalra, de 427 yardja a Missouri ellen jó ajánlólevél. A támadófal mind az öt kezdője visszatér, a sophomore Cyril Richardson és különösen a center Philip Blake neve biztosíték a hatékony támadástámogatásra. A futójáték komoly vérveszteséget szenvedett Jay Finley (1218 yard, 12 TD) távozásával, őt Jared Salubi és Terrence Ganaway próbálja pótolni. A kiváló elkapósor alaposan meggyengült Josh Gordon kirúgásával, ő tavaly második számú WR-ként 42 labdából 714 yardot és hét TD-t abszolvált. Az egységet vezető Kendall Wright (78/952 yard és 7 TD) mellé Tevin Reese, Lanear Sampson és Terrance Williams is felnőhet, ők hárman fejenként 400 yard körül zártak.
    A védelem legfőbb erősítése a Pittsburgh defensive coordinátorának, Phil Bennettnek az elcsábítása. Bennett oroszlánrészt vállalt a Panthers Kentucky elleni bowlgyőzelmében, ahol ideiglenes vezetőedzőként működött a kirúgott Dave Wannstedt helyén. A védelem kulcsa a nose guard és a hibrid LB-safety szerep lehet, az előbbit Nicolas Jean-Baptiste (az all-Big 12 pick Phillip Taylor helyén), az utóbbit Ahmad Dixon játszhatja el. A LB-sor vezére Elliot Coffey (61 szereléssel csapatelső).
Akire figyelni érdemes: Robert Griffin III QB, Kendall Wright és Tevin Reese WR, Cyril Richardson OT, Elliot Coffey LB.
A meccs, amit látni kell: vs. TCU (szeptember 3.)

 

7. Kansas State Wildcats (a tippem 6-6, 4-5)

Jó az öreg a háznál, írhatnák ki a manhattani stadion falára, ha az éppen nem az aktuális edzőről, a 72 éves Bill Snyderről lenne elnevezve. Snydert, a program legsikeresebb edzőjét jól megérdemelt nyugdíjából hívták vissza megmentőnek és ő nem okozott csalódást: bowlba vezette a Vadmacskákat és a csapat 437 szerzett pontja a legtöbb, amit 2003 óta produkáltak.
A K-State konferenciaelső lett futott pontokban, ami az offense alapja és ékköve: ugyan Daniel Thomas Big 12-éllovas RB már a Miami Dolphinst erősíti és utóda, a Tennessee-től transzferelt Bryce Brown pedig eddig inkább a problémás költözésével, mint pályán nyújtott teljesítményével villogott, a tehetségét soha nem vonták kétségbe. A Vols cseréjének szerepköréből kéne felnőnie egy futásdominálta támadóegység vezérévé; a másodéves John Hubert és a zöldfülű DeMarcus Robinson sorakoznak mögötte csereként, Hubert a tavaszi edzőmeccsen jól muzsikát kétfutós felállásoknál. A harmadéves irányító Collin Klein dirigálja a támadósort: tavaly inkább futásaival hívta fel magára a figyelmet, a tavaszi edzőtáborban viszont a passzjátéka is javult, így a Brodrick és Sheldon Smith, illetve Tramain Thompson WR-sor az idén igényesebben lehet kiszolgálva. Az elkapóknál érdemes még megemlíteni az Oregon-transzfer Chris Harpert, aki tavaly 24 labdából 325 yardot és négy TD-t abszolvált 47 yardnyi futással fűszerezve. A falban Manase Foketi LT vakoldali helye biztos, de a távozó Kendall-Mayfield-Weibert hármas ütötte lyukat nehéz lesz betölteni. Egyedül a senior RG Colten Freeze rendelkezik érdemi meccstapasztalattal.
Az OL-el szemben a DL-ben a tapasztalattal nincs gond, a hatékonysággal annál inkább. A K-State tavaly az NCAA utolsó előtti helyén végzett a futás elleni védekezésben, 251 yardot kaptak be meccsenkénti átlagban és csak a Nebraska ellen 451 yardot és 5 TD-t szenvedtek el. A végzős Ray Kibble – Raphael Guidry duónak fel kell nőnie a feladathoz, ők ketten kiegészülve Brandon Harolddal (41 szerelés, két sack tavalyról) komoly elvárásokkal néznek farkasszemet. A linebacker sor tündökölt a tavaszi edzőmeccsen, az RB Bryce Brown testvére, a Miami-transzfer Arthur az egység vezetőjeként és MLB-ként biztosan feljavítja a teljesítményt. A safetyből átképzett Emmanuel Lamur ILB-t, Tre Walker pedig OLB-t játszik, a secondaryre pedig aztán végképp nem lehet panasz, a Ty Zimmermann és Tysyn Hartman alkotta safetypáros, kiegészülve a CB David Garnettel a konferencia egyik legjobb hátsó alakzatát alkotják. Hartman a punt visszahordásokban is jeleskedik, a punter Ryan Doerr pedig 41.3 yardos átlaggal és 35 fair catch kiharcolásával tündökölt.
Akire figyelni érdemes: Arthur Brown LB, Bryce Brown RB, Tysyn Hartman és Ty Zimmerman S, David Garnett CB.
A meccs, amit látni kell: @ Miami, FL (szeptember 24.)


 

6. Texas Tech Red Raiders (a tippem 7-5, 4-5)

Mike Leach dicstelen távozása egy másik érdemtelenül kirúgott HC, Tommy Tuberville (ex-Auburn) előtt nyitotta meg Lubbock kapuját. A második évét kezdő védőguru HC szemmel láthatólag nem kíván belenyúlni a passzdominálta Air Raid offense-be, a tavaszi edzőmeccsen Seth Doedge QB 26 különböző elkapónak osztott ki átadást. Doedge lehet a gyógyír a tavaly végig fennálló irányítóproblémára, mikor a stáb nem tudott dönteni a Potts-Sheffield „passzolunk vagy futunk”-kérdésben. Doedge mindkét műfajban megüti az elvárt szintet, ráadásul a cseréje, Jacob Karam is figyelemre méltó volt tavasszal. A szisztémának megfelelően a WR corpsot szimplán újratöltötték, a junior Alex Torres, a senior Tramain Swindall és a junior Auston Zouzalik felé fog szállni a legtöbb labda az idén. A RB Eric Stephens is jó elkapásban (33 labdából 271 yard és egy TD), ő a földön 668 yardot és 6 TD-t ért el. Apró termetét (5-8, 192 font) jól pótolja robbanékonysága és sebessége, Barron Batch (Steelers) hagyatéka jó kezekben lesz. A fal kiemelkedő takarításra képes, Mickey Okafor RT és Lonnie Edwards LG könnyen bekerülhet a konf képzeletbeli első csapatába. A harmadéves LaAdrian Waddle-re bízzák a vakoldalt, összességében tehát Doedge-nak lesz ideje megformálni a playeket.
    A védelem 114. lett összmutatókban a ligában és legfőbb kérdőjele a secondary volt tavaly, úgyhogy kezdetnek Vörös Lovaggá ütötték Chad Glasgow ex-TCU edzőt, aki védőkoordinátorrá lépett elő. A 3-4-ről át is álltak a Fort Worth-ben használatos 4-2-5-re, talán nem véletlen,hogy a két LB-nek átképzett safety, Daniel Cobb és Cqulin Hubert nyújtotta tavasszal a legtöbbet. A védőfrontban Sam Fehoko felel a sackekért (tavaly a 60. lett a Tech ebben a kategóriában). A Cody Davis és Terrance Bullit alkotta safetypárhoz komoly reményeket fűznek, Davis már tavaly is hatékony volt a passzok ellen, Bullit inkább ütközni tud és szeret.
Akire figyelni érdemes: Alex Torres WR, Eric Stephens RB/KR, LaAdrien Woodle OT, Cody Davis S, Sam Fehoko DE/LB.
A meccs, amit látni kell: @ Texas (november 5.)

 

Mészáros Gergely (Dzsokijuing)