College Football előzetes - Week 6.

Boston College Eagles (4-1, 2-1) @ #5 Virginia Tech Hokies (4-1, 2-0)
Blacksburg (Virginia), Lane Stadium
Október 10., 18:00

Az utóbbi két ACC döntő visszavágóját rendezik a VT stadionjában. A 2007-es és 2008-as konferenciafinálékat a jelenleg ötödiknek rangsorolt Hokies hozta, sőt a Beamer edző fiai emellett a tavalyi alapszakaszbeli találkozót is megnyerték. Most is ők a vitathatatlan esélyesek, de az Eagles megmutatta az FSU ellen, hogy esélytelenként képes a meglepetésekre. A hazaiak az első meccsen elszenvedett Alabama elleni vereség óta nagyon dominánsan játszanak, még megszorongatni sem tudta őket senki. A Duke elleni meccset nem vették túl komolyan a múlt hét szombatján, de ez pont jó volt arra, hogy a sokat kritizált Tyrod Taylor bizonyítson. A hatalmas formában játszó Ryan Williamst megfogta a Blue Devils védelem, de Taylor nem esett kétségbe és passzjátékának köszönhetően végül simán nyert a Hokies. Most is szükség lesz a kiegyensúlyozott támadójátékra, mert az Eagles védelem eddig főleg a futás megállításban jeleskedett, így nem valószínű, hogy a hazaiak képesek lesznek hozni a 200 yard fölötti futásátlagukat. A BC oldalán egyértelműen az újonc irányítóra, Dave Shinskie-re kell figyelnünk, aki tapasztalatlanságát meghazudtolva játszik eddig és most már vitathatatlanul a gárda első számú QB-ja. A nyomás biztosan nagy lesz rajta és nem csak a csodálatos VT defense miatt, hanem mert az Eaglesnek hoznia kéne a meccset, hogy megőrizze előnyét csoportjában a trónkövetelő Clemson és NC State előtt. A másik oldalon, ha nyer a Hokies akkor már majdnem két meccses előnyben lehet az üldözőkkel szemben, ami egyenes út a zsinórban harmadik döntő felé.


Houston Cougars (3-1, 0-1) @ Mississippi State Bulldogs (2-3, 1-2)
Starkville (Mississippi), Davis Wade Stadium
Október 10., 18:30

A szombati meccsek közül az egyik megtippelhetetlen a Houston és Mississippi State párosítása A Houston Cougars részéről egy erősen passz-orientált csapattal ismerkedhettünk meg, melynek irányítója, Case Keenum esélyes a Heisman Trophy megszerzésére. Magabiztosan passzolgat és nagyon tehetséges elkapó célpontjai vannak – Tyron Carrier, Charles Sims, James Cleveland és Patrick Edwards, csak pár név, kikre érdemes odafigyelni. Azonban nagyon kevés csapat mondhatja el magáról, hogy passz- és futójáték terén is jó eredményeket mutathat fel, sajnos ezek közé a Cougars még nem tartozik, így e téren nagy hátrányban van mindig ellenfeleivel szemben – bár ezt nagyszerűen tudja kompenzálni. A Mississippi State részéről pedig talán pont az ellenkezőjét lehet elmondani. Két irányító vetekszik meccsről meccsre a kezdő szerepéért – Tyson Lee, Chris Relf -, de egyik sem tud komolyabb eredményeket felmutatni. Eközben a bulldogok futójátéka az országban a 22. helyen van, mely lényegesen jobb a Houstonénál. A találkozó érdekessége lehet még, hogy a Mississippi State védelme eddig inkább futás-orientált, illetve igencsak konzervatív csapatokkal találkozott, a Houston viszont teljes mértékben a passzjátékra épít, így a bulldogok secondary egészen új feladat elé néz majd. A kérdés pedig: a SEC-ben edződött Miss State miképpen tud reagálni a houstoni passzjátékra, illetve a Houston képes e újra felállni a padlóról, és tovább folytatni a kezdeti remek munkát?


#17 Augurn Tigers (5-0, 2-0) @ Arkansas Razorbacks (2-2, 0-2)
Fayetteville (Arkansas), Razorback Stadium
Október 10., 18:00
TV: ESPN America (ÉLŐ)

Az idei év meglepetéscsapata látogat a Hogs otthonába. Gene Chizik csapatát mindenki az SEC egyik legrosszabb csapatának tartotta a szezon előtt, ami nem is meglepő a tavalyi katasztrofális szezon után, ahol lényegében nem is létezett olyan, hogy Auburn offense. Ehhez képest 5 meccs után az egész NCAA 5. legjobb offense-e a Tigersszé a szerzett yardok és pontok tekintetében. Chris Todd ihletett módon játszik. 5 meccs alatt 1230 yardot passzolt 12 TD és 1 pick mellett, ráadásul a futójáték is megy. Ben Tate és Ontario McCalebb már-már olyan szinten szedi szét a védelmeket, mint néhány éve a Cadillac Williams-Ronnie Brown páros. Kiegyensúlyozott és hatékony tehát az alabamai csapat offense, ami halálos lehet az SEC szinten gyatra védelemmel rendelkező hazaiak számára. Hiába a szinte tökéletesen játszó QB, Ryan Mallett, ha a védelem lényegében egyetlen támadást sem tud megállítani és a futójáték is elhanyagolható tényező a vaddisznóknál. Egyetlen lehetősége a hazaiaknak, ha egy shutoutot játszanak, ahol Mallett megpróbál több pontot szerezni, mint amennyit a védelem enged. Ez ment már két csapat ellen, de az SEC rangadókon nem és valószínűleg most sem fog működni. Mindenesetre figyeljünk oda az Auburnre, mert jelen állás szerint a regnáló bajnok és állami rivális, Bama legveszélyesebb kihívói a konferencia nyugati csoportjáért folytatott versenyben.


#3 Alabama Crimson Tide (5-0, 2-0) @ #20 Ole Miss Rebels (3-1, 1-1)
Oxford (Mississippi), Vaught-Hemigway Stadium
Október 10., 21:30
TV: ESPN America (ÉLŐ)

Oxfordon keresztül düböröghetnek tovább ezen a szombaton a tuscaloosai Elefántok az SEC döntő felé. Kérdés, hogy mennyire tudja megnehezíteni az útjukat egy csapatnyi lázadó. Eddig ellentmondást nem tűrően játszik a Florida trónjára törő Bama, míg a hazaiak a szezon előtti hatalmas elvárásoktól fényévekre elmaradva szenvednek. Jevan Sneadet sokan már-már Heisman esélyesként emlegették a szezon előtt, ehhez képest egy freshman QB megszeppentségével és hibáival játszik, még a gyengébb csapatok ellen is. A komolyabb ellenfelek ellen pedig egyszerűen rettenetes, mint azt a South Carolina elleni 107 yard és 33%-os passzolási pontosság mutatja. Ha a védelem nem lenne még mindig kemény, akkor már réges-régen nem lenne a TOP 25 közelében sem az Ole Miss. Szerencséjükre a Greg Hardy vezérelte defense képes megállítani bárkit, sőt még a pontszerzést is sokszor átveszik Sneadéktől. Erre most is szükség lesz, mert a tökéletes csapat benyomását keltő Tide-ot másképpen nem lehet megszorítani. McElroy-nak vannak ugyan gyenge pillanatai, de komolyakat nem szokott hibázni, míg Mark Ingram és az újonc Trent Richardson nagyon hatékony. Egyedül Julio Jonest érheti kritika, mert a fantasztikus freshman év után, idén 5 meccs alatt, csak 133 yardot sikerült elérnie, bár ezek a számok nagyban köszönhetőek annak, hogy már félnek tőle az ellenfelek, mint a tűztől és Nick Saban egyelőre csupán elterelő fegyverként használja. A védelem viszont brutális. Hiába vesztették el az egyik legjobb LB-t, Dont’a Hightowert, a Cody-hegy mögött egyszerűen bárki képes klasszis szinten játszani. Ráadásul a front seven játéka jelentősen megkönnyíti a secondary helyzetét is, bár ők még mindig az egyetlen sebezhető része a liga harmadik legerősebb csapatának.


Wisconsin Badgers (5-0, 2-0) @ #9 Ohio State Buckeyes (4-1, 2-0)
Columbus (Ohio), Ohio Stadium
Október 10., 21:30

Az eddig hibátlan mérleggel álló Badgers látogat a 6. héten a "Shoe"-ba. Sokan azt hiszik hogy a Borzok makulátlan mérlege a gyenge ellenfeleknek köszönhető, talán így is van, azonban eljött az ideje az első igazi erő próbának, ami alól nem lehet kibújni. Ettől függetlenül a mérkőzés még nem országos 1-es, sőt. A wisconsini csapatnak van a legtöbb futott yardja és a legjobb futó átlaga is a Big Tenben. Ebből következtethető, hogy ki kell emelni az O-line munkáját, hiszen nem csak remek futásblokkolók, passz blokkolásban is kiemelkedőek. Mindösszesen 2 sacket engedélyeztek az ellenfeleknek 5 meccsen, ami a legkevesebb az egész országban. A remek támadófal mellett még 2 nevet mindenképpen meg kell említeni a támadóegységből. Scott Tolzien irányítót és John Clayt a kezdő futójátékost. A junior QB statisztikái elég impozánsak eddig és most nem csak a passzolt yardokra és touchdownokra kell gondolni. Tolziennek van a Big10-ben a legjobb irányító mutatója, valamint szintén első a sikeres passzok %-ban is. Ha a Buckeyes védelme nem tudja hibára kényszeríteni, nagy bajba kerülhetnek. A mérkőzés egyik kulcs párharca lesz a Badgers támadófal az Ohio state védőfal ellen. John Clay a sophomore futójátékos pedig még több galibát okozhat az ellenfél védelmének. Benne megtalálták a Borzok az új P.J. Hillt. A 21 éves játékos igazi "power running back", akit nagyon nehéz egy az egyben földre vinni. Mindent összevetve nem egy rossz támadóegységről van szó, meglátjuk majd mit tudnak alkotni a kemény Buckeye védelem ellen, akikhez visszatér az egy meccses eltiltását letöltő Kurt Coleman. A safetyt az Illinois elleni mérkőzés után függesztették fel egy "helmet to helmet" ütközés miatt. A kilencedikként rangsorolt vadgesztenyék védelme eddig elég ingadozó, volt hogy lenullázták ellenfelüket, ezt kétszer is megtették, de volt olyan is hogy 27 pontot kaptak a nem éppen elit csapat Navy Midshipmen csapatától. A közepes ohioi védelem mellett van egy közepes offense. Terrelle Pryor a kezdő irányító eddig nem nagyon érzi a passzjátékot, amit a remek futó képességével próbál kompenzálni, félig-meddig sikeresen. A másodéves irányító eddig több yardot és touchdownt futott mint a csapat bármelyik futójátékosa, ami azért mondjuk ki elég megmosolyogtató. Pryor mögött a backfielden Brandon Saine helyezkedik el, aki bár remek átlaggal fut, touchdownt még nem sikerült szereznie 5 meccs alatt. Nem valami hízelgő statisztika a Buckeyes fanok számára. Ráadásul most egy olyan védelem ellen fog játszani ez a támadóegység akik a legtöbb labdát szerezték eddig a Big10-ben, valamint a legtöbb sacket is ők jegyzik. Nem vár könnyű este tehát Pryorra és társaira, a szurkolók persze sima győzelmet remélnek, de hát ezért szurkolók, a szakértők igen szoros hiriget helyeztek kilátásba, és ez általában igaz is a Wisconsin és az OSU találkozóira.


Utah Utes (3-1, 0-0) @ Colorado State Rams (3-2, 0-1)
Fort Collins (Colorado), Hughes Stadium
Október 11., 00:00

Utah Utes is e héten kezdheti meg MWC csapatok elleni sorozatát, ellenfele a Colorado State Rams lesz. A Utes egy hét pihenő után folytadhatja küzdelmeit az MWC győztese címért, melyre jogosan nevezhető aspiránsnak. Utes passzjátéka Terrence Cain-tól függ, kinek passzkísérletei 60%-ban sikeresen végződnek, azonban a TD-INT arány már nem ennyire kellemes. Az irányító esetén inkább gyorsasága az, mely említésre méltó. Matt Asiata futójátékossal igencsak jól kiegészítették egymást. Sajnos Asiata Louisville elleni találkozón elszenvedett sérülése aggodalomra adhat okot, mivel a csapat eddigi remek futójátékbeli teljesítménye visszaeshet. Azonban úgy tűnik, hogy Kyle Wittingham, a Utah vezetőedzője megoldotta ezt a problémát az eddig másodikszámú futóként alkalmazott Eddie Wide kezdőként való játszatásával. A Colorado State-nek ilyen problémákkal eddig nem kellett szembesülnie, Leonard Mason és John Mosure épségben tovább segíthetik játékukkal vezérüket és irányítójukat Grant Stuckert, amire nagyobb szüksége is lehet, mint valaha. A Utah Utes védelme eddig nagyon szépen dolgozott a passzjátékok ellen, az ellenfeleknek közel 200 yardot engedélyezve, melyet általában Stucker túlteljesített eddigi mérkőzésein. A Utes egy esetleges konferenciabeli győzelemsorozatot kezdhet meg, a CSU pedig megmutathatja, hogy igenis az MWC nagyjaihoz tartozik.


#10 TCU Horned Frogs (4-0, 0-0) @ Air Force Falcons (3-2, 2-0)
Colorado Springs (Colorado), Falcon Stadium
Október 11., 01:30

A TCU Horned Frogs konferencianyitó mérkőzéséhez érkezett el, melyen az Air Force Falcons-szal méri össze erejét. Andy Dalton vezette Horned Frogs támadóegység a szezon során eddig magabiztosan játszott. Ez a jó sorozat az Air Force ellen is folytatódhat, mivel a csapat futó- és passzjátéka is a helyén van, előbbi még vetekedhet is majd a Falconséval a találkozón. A mérkőzések veleje általában a támadó és védekező egységek között játszódik le, ennek ellenére megjegyzendő, hogy a TCU special teamje, és annak visszahordója, Jeremy Kerley, külön fegyvertényt jelent a szarvasbékák számára. A Falcons a második legtöbb futott yarddal rendelkezik az országban, azonban passzjáték terén már nem tud felmutatni ilyen jó eredményeket. Tim Jefferson, az AFA irányítója, 317 yardot és 2 TD-t ért el, illetve egy eladott labdája volt. Bár a passzjáték a TCU-nál is másodrendű, ennek ellenére Dalton biztosabb kezűnek számít ellenfelénél. Az Air Force ellenszere egy futójáték ellen jól védekező egység, mellyel kétségtelenül a TCU rendelkezik, mivel az alakulat vezeti az országban a futás elleni védekezést, így e téren minden bizonnyal nagy küzdelemre számíthatunk a találkozón. Esetleges TCU győzelemnél a csapat tovább léphetne a konferencia győzelem felé, illetve helyét a BCS listán tovább erősíthetné a Top10-ben. AZ AFA előző héten a Navy ellen elszenvedett veresége után szüksége van egy lélekerősítő győzelemre, illetve hogy fenntartsa a konferencián belüli előnyét, még inkább szükséges egy most szombati diadal. Azonban a két csapat játékában megjelenő képességek miatt erre kisebb esélyük lesz. De kétségtelenül egy élvezetes Mountain West Conference mérkőzést láthatunk majd.


#1 Florida Gators (4-0, 2-0) @ #4 LSU TIgers (5-0, 3-0)
Baton Rouge, Tiger Stadium
Október 11. 02:00
TV: ESPN America (vasárnap 7:30, felvételről)

A játéknap rangadóját, sőt az eddigi 6 forduló legnagyobb meccsét játsszák vasárnap hajnalban Louisiana fővárosában. Óriási a várakozás és a figyelem. Mindenki arra kíváncsi, hogy mi van a Kentucky ellen megsérülő Tim Tebow-val. Urban Meyer szerint játszani fog, bár kérdéses, hogy egy komoly agyrázkódás után mennyire tudja majd hozni azt kemény, kissé önveszélyes játékot, amit megszoktunk tőle. Esetleg Meyer először a szezonban a passzolásra helyezi a hangsúlyt? A válasz ismeretlen, mindenesetre Tebow ott lesz Baton Rougeban és tudjuk róla, hogy ő mindent meg fog tenni a győzelemért, akár még saját testi épsége árán is. Szerencséje, hogy mögötte ott van az SEC legjobb csere irányítója, John Brantley, aki kész beugrani, ha kell. Valószínű, hogy a megszokott rengeteg TT futás helyett most nagyobb szerepe lesz a 3 nagyszerű RB-nek, Dempsnek, Raineynek és Moodynak. A passzjáték már érdekesebb, mert eddig nem láttunk semmit komoly meccseken a Harvin és Murphy nélküli WR corpsból, most viszont égető rá a szükség, akár csak az eddig szintén elhanyagolt Aaron Hernandezre, a tight endre. Nem lesz könnyű dolguk, mert Peterson és Chad Jones eddig óriási formában van, sőt az egész LSU secondary kiemelkedő. Javulnia a győzelemhez leginkább a linebackereknek kéne, mert eddig ők a leggyengébb láncszem az egyébként igen szolid Tigers defenseben. Az offense már egy érdekesebb dolog a hazaiaknál. Meccseken belül is borzasztóan hullámzó a teljesítményük. Jordan Jefferson egyszer fantasztikus, majd egymás után dob 4-5 teljesen kilátástalan passzt. Pedig célpontja rengeteg van. Terrance Tolliver és Brandon LaFell mellett a TE, Richard Dickson és RJ Jackson is jó játékos. Nem is beszélve a 3 RB-ről, Charles Scottról, aki egy igazi erőfutó a két speedy, Keiland Williams és Trindon Holliday mellett. Na és persze a wildcat formáció az első éves QB-val, Russell Sheparddal. Van tehát potenciál ebben az LSU offenseben is, de valahogy néha kifejezetten rossznak tűnik Les Miles playhívása. Ezt most nem engedheti meg magának, mert a tavalyi bajnok védelme tökéletes, igazi labdavadász alakulat. A secondary a legerősebb az egész ligában és természetesen Brandon Spikes, az All-American MLB a csapat vezére. A meccs azon fog múlni, hogy mit talál ki Urban Meyer, hogy tehermentesítse és kímélje Tebowt, illetve, hogy képes-e labdavesztés nélkül játszani a hazai gárda a rettegett Gators secondary ellen. Az biztos, hogy mindenkinek kötelező a mérkőzés, ha másképp nem, felvételről.


Michigan Wolverines (4-1, 1-1) @ #12 Iowa Hawkeyes (5-0, 1-0)
Iowa City (Iowa), Kinnick Stadium
Október 11., 02:05

Egy önbizalommal teli és egy kicsit csalódott csapat találkozója lesz szombaton a Kinnick stadionban. Az Iowa tökéletesen kezdte az évet, hiszen minden eddigi mérkőzését megnyerte, a Michigan csapata pedig négy győzelemmel és egy vereséggel startolt, igaz az az egy vereség az ősi rivális Michigan State Spartans ellen esett meg. A Hawkeyes hibátlan rajta viszont nem tükrözi a kiegyensúlyozatlan játékukat. Képesek voltak bravúros győzelemre az akkor 5. helyen kiemelt Penn State ellen, és arra is képesek voltak hogy majdnem kikapjanak a szezonnyitón a Northern Iowa csapatától. Két blokkolt mezőnygól mentette meg a Sólyomszemeket a csúfos kapitulációtól. Előző héten az Arkansas State-el is meggyűlt a bajuk, de hozták a meccset, és a győzelmet nem kell megmagyarázni. 1995 óta ez az első alkalom hogy megnyerték az első öt találkozójukat. Tate Forcier, a Michigan újonc irányítója teljes felelősséget vállalt az elvesztett mérkőzésért a spártaiak ellen, miután ő dobta a döntő fontosságú interceptiont a hosszabbításban. A rozsomákok leggyengébb pontjának a védelem tűnik, amit Ricky Stanzi és a két újonc futó Adam Robinson és Brandon Wegher próbálnak majd többször is térdre kényszeríteni. A két futó játékos együtt 650 yardot és 4 touchdownt szerzett, de a kulcs mégis Stanzi, a nagyon gyenge michigani secondary ellen bizonyíthat. A junior játékos eddig nyolc touchdown passzt és hét picket dobott a szezonban. Ha sikerül leredukálni az eladott labdáinak számát, nagy bajba hozhatja a szombaton tiszta fehérben pályára lépő Michigant. A rozsomákok támadóegysége pedig elkezdett szépen visszaesni, ahogy elkezdődtek a komolyabb mérkőzéseik. Forcier-t sokan már "Tate The Great"-nek nevezik, kilenc passzolt touchdownnal, három interceptionnel és két futott TD-vel áll. A legtöbb futott yardja Carlos Brownnak van a kékeknél (ő azonban kénytelen kihagyni az összecsapást), így Brandon Minorra és "Shoelace" Robinsonra terelődik a figyelem, mindketten bármikor képesek nagy játékokra. Az Iowa védelméből ki kell emelni a linebacker Pat Angerert és a defensive line két játékosát, Karl Klugot és Adrian Claybornt. A rozsomákok vezetik az egymás elleni örökmérleget 40-10-4 arányban. 2006 után ez az első alkalom, hogy újra találkozik a két csapat, akkor a Michigan nyert 20-6-ra.


Tálosi Tibor (haromt), Mórócz Ákos (kroovy), Füri József (Joci)