A pénz általános elmélete

Én nem vagyok egy nagy gazdasági szakember, szóval őszintén kérdezem, hogy ez miben különbözik egy 0% THM konstrukciótól? Mert a cikkben írt fagylaltos business modellt értem, de a sneakeres kisker változat az nem igazán jön át, hogy hol éri meg nekik. Vagy ez az MC által említett pár százalékos sáp ez bevett szokás minden partnerüknél? Mert ebben az esetben a 0 THM sokkal jobb. Bár ez általában műszaki cikkeknél elérhető, cipőre még nem láttam 😊
Hanni

abban mindenképpen, hogy kicsivel nagyobb nulla százaléknál a THM

Én nem vagyok egy nagy gazdasági szakember, szóval őszintén kérdezem, hogy ez miben különbözik egy 0% THM konstrukciótól? Mert a cikkben írt fagylaltos business modellt értem, de a sneakeres kisker változat az nem igazán jön át, hogy hol éri meg nekik. Vagy ez az MC által említett pár százalékos sáp ez bevett szokás minden partnerüknél? Mert ebben az esetben a 0 THM sokkal jobb. Bár ez általában műszaki cikkeknél elérhető, cipőre még nem láttam 😊

Nekem simán ért ennyi árnövekményt, a havi cash-flowm ezt bőven elbírta és sokkal jobb érzés volt mint egybe kiadni.
MC12

Akkor eltaláltam? 😊
("Nem tetszik a vásárlási hitel, zavar, hogy látod, hogy mennyibe kerül a hiteled? Elrejtjük neked, hogy ne zavarjon. Okos.")

A 3-10% kicsit tág azért - a 3% kifejezetten jó is lehet, a 10% viszont kifejezetten rossz -, de legalább egy adat. 😊 Köszi.

Kíváncsi lennék, hogy ez a konstrukció hány százalékkal emeli meg a retail árakat. Mert, hogy a végén ezt is a vásárló fizeti, az nem kérdés, különben nem tudna működni.

Nem tetszik a vásárlási hitel, zavar, hogy látod, hogy mennyibe kerül a hiteled? Elrejtjük neked, hogy ne zavarjon. Okos.
peterk2005 udvari bolond

Tapasztalataim szerint 3-10% között. Egy konkrét példát mondjak, vettem egy órát így, amit nézegettem egy ideje, de sose szántam rá magam ,hogy megvegyem, be volt fotózva, hogy melyik modellt szeretném, Klarna-s konstrukció előtt 2100 euró volt, Klarna-val 2250. (10 részletben) - persze lehet, hogy más miatt nőtt ennyit, de nem hiszem.

Nekem simán ért ennyi árnövekményt, a havi cash-flowm ezt bőven elbírta és sokkal jobb érzés volt mint egybe kiadni.

Kíváncsi lennék, hogy ez a konstrukció hány százalékkal emeli meg a retail árakat. Mert, hogy a végén ezt is a vásárló fizeti, az nem kérdés, különben nem tudna működni.

Nem tetszik a vásárlási hitel, zavar, hogy látod, hogy mennyibe kerül a hiteled? Elrejtjük neked, hogy ne zavarjon. Okos.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

 telex.hu/gazdasag/2024/09/18/hitel-fintech-startup-tokebefektetes

A BNPL-modell hazai zászlóshajója.
Dzsokijuing

Te uramisten...
r.baggio

Ez egy jó sztori egyébként. Ismerjük őket, a Bálint egy nagyon jó srác, az üzleti modelljük parádés, szerintem meg fogják nyerni a nyugati-európai piacot is abban a szegmensben, ahol ők dolgoznak (egészen nagy dealekkel foglalkoznak csak, a Klarna kisebb célpontokat is bevállal). Én nagyon örülök neki, hogy jól megy nekik, kb. együtt indultunk a mostani cégünkkel, maximálisan szurkolok nekik, hogy sikerüljön a stabil nyugati pozíció.

 telex.hu/gazdasag/2024/09/18/hitel-fintech-startup-tokebefektetes

A BNPL-modell hazai zászlóshajója.
Dzsokijuing

Klarna-val már vettem ebben a konstrukcióban pár dolgot, szerintem tök jó.

 telex.hu/gazdasag/2024/09/18/hitel-fintech-startup-tokebefektetes

A BNPL-modell hazai zászlóshajója.
Dzsokijuing

Te uramisten...

 telex.hu/gazdasag/2024/09/18/hitel-fintech-startup-tokebefektetes

A BNPL-modell hazai zászlóshajója.

Szerkesztette: Dzsokijuing

az emberek tényleg ennyire hülyék?
tudom hogy igen
 gizmodo.com/idiots-who-tried-tiktoks-viral-free-money-glitch-at-atms-are-getting-reported-for-fraud-2000495838

 www.youtube.com/watch?v=yrxkVcB5iBk&feature=youtu.be

 www.portfolio.hu/uzlet/20240913/orban-viktor-az-imf-vezerigazgatojaval-targyalt-709747

Ekkora a baj, hogy behívják az egyik főellenséget is?

Marci közben Kínában kilincsel pénzért, mert ugye jövőre osztogatni kellene, de nincs miből.

Nem tudom ki mit hogy számol, de ezek a "tőzsdéről eltűnt" pénzek általában lebegő nyereségek/veszteségek. Mint amikor Musk vagyona egyik napról a másikra csökken pár 10 milliárddal. Nyilván nem a bankszámlájáról tűnik el, vagy a főkönyvből, hanem teoretikusan van annyival több vagy kevesebb pénze.

Ezt értem, csak azt nem értem, hogy azt írtad, hogy az árfolyam másodlagos. Ha másodlagos, akkor mi okozta a múlt havi unwindinget? A BOJ kamat emelése 0.25% volt, a dollár kamatok még mindig 5% fölött vannak, a kamat különbözet még mindig elég szép ahhoz, hogy működjön. Mégis csomóan kiszálltak. Miért, ha nem a hirtelen jen erősödés miatt?
peterk2005 udvari bolond

A tőkeáttétel miatt. A 0,25% emelés egy 20x tőkeáttételnél pont 5%. El is tűnt a dollár kamatelőnye.
A hedgefundok meg 100-200-as leverage-el játszanak. Szóval gondolhatod, mennyire "kellemetlen" lesz egy 0,25%-os kamatemelés, és mennyire sürgős lesz zárni a pozit... 😊
Lecsó

Ahha. This makes sense, ez magyarázza. 😊
Mondjuk még most se igazán értem a híreket akkor. Mert a hírek szerint az unwinding valami 1.3 trillió dollárt volt ki a tőzsdéről. Vagyis ha igazak a hírek akkor egy jelentős része ennek a pénznek a tőzsdén volt. Ott meg nem hiszem, hogy ekkora tőkeáttétekkel játszottak volna. Illetve, akik igen, azoknak a kilépése a piacról a tőzsdén nem okozna (szerintem) 1.3 trilliónyi kivonást, nincs ekkora összeg az ilyen high risk overninght tradingben. De lehet, hogy rosszul tudom.

Ezt értem, csak azt nem értem, hogy azt írtad, hogy az árfolyam másodlagos. Ha másodlagos, akkor mi okozta a múlt havi unwindinget? A BOJ kamat emelése 0.25% volt, a dollár kamatok még mindig 5% fölött vannak, a kamat különbözet még mindig elég szép ahhoz, hogy működjön. Mégis csomóan kiszálltak. Miért, ha nem a hirtelen jen erősödés miatt?
peterk2005 udvari bolond

A tőkeáttétel miatt. A 0,25% emelés egy 20x tőkeáttételnél pont 5%. El is tűnt a dollár kamatelőnye.
A hedgefundok meg 100-200-as leverage-el játszanak. Szóval gondolhatod, mennyire "kellemetlen" lesz egy 0,25%-os kamatemelés, és mennyire sürgős lesz zárni a pozit... 😊

Ezt értem, csak azt nem értem, hogy azt írtad, hogy az árfolyam másodlagos. Ha másodlagos, akkor mi okozta a múlt havi unwindinget? A BOJ kamat emelése 0.25% volt, a dollár kamatok még mindig 5% fölött vannak, a kamat különbözet még mindig elég szép ahhoz, hogy működjön. Mégis csomóan kiszálltak. Miért, ha nem a hirtelen jen erősödés miatt?

Igen, csak az AAPL esetében az AAPL árfolyam is változik, így kompenzálni tudja az esetleges árfolyam veszteséget. Abban az esetben viszont, ha mondjuk államkötvényt veszek, aminek fix a kamata, mást se néznék, csak a kereszt árfolyamot, hiszen csak az tudja invalidálni a befektetés megtérülését. Ebből gondoltam, hogy a múltkori hirtelen nagy kiszállás is azért történt, mert a dollár / jen kereszt árfolyam elérte azt a pontot - a dollár annyit gyengült - ami már nem megérőssé tette a jen hitelre vásárolt amerikai államkötvényeket. És ezeket likvidálták a tulajdonosaik. Mást viszont nem - és ezért is állt meg az eladási hullám -, mert ahogy mondod, a nem államkötvényeknél másra spekulálnak, ami továbbra is megérőssé teheti akkor is, ha a kereszt árfolyam kedvezőtlen irányba elmozdult.
peterk2005 udvari bolond

Ezt a logikát nem értem. A kötvény árfolyama is változik. Pont azért, mert fix a kamata, közben a hozamelvárások meg változnak.

Ok, megpróbálom érthetőbben:
A carry-ből finanszírozott pozíció úgy néz ki, hogy van egy Jen shortod, ahol a kamatkülönbözet minden nap jóváíródik a számládon, és ez a cashflow szolgál fedezetként egy másik (mondjuk részvény) pozícióban. Ha ez a kamatkülönbözet változik, akkor is bukó lesz a carry tréd, vagyis nem hozni fogja a pénzt hanem vinni, ha közben a jen árfolyama még meg sem mozdul, és árfolyamveszteséged még nincs. Mert megfordul a cashflow, kiesik a fedezet, és jön a margin call. Persze hogy zárod a Jen shortot is, hiszen tudod, hogy mindenki zárja, és előbb utóbb erősödni fog a jen, és árfolyamveszteséged is lesz. De ettől függetlenül a carry tréd már bukó. Mellesleg a shortot pl nyitod január 3-án, gyengül a jen szépen lassan, te szeded be a carry-t, majd július 7-én a BOJ kamatot emel, és másnap zárod. De közben a dollár erősödött 14,81%-ot, szóval bőven van árfolyamnyereséged is, mégis bezárod.
Így érthetőbb?

Amúgy ha nyitottál volna egy USDJPY shortot január 3-án, és ülsz benne még a július 7- i BOJ kamatdöntés után is, kb a napokban érte volna el azt az árfolyamot, hogy nullán vagy. Tehát még nem vesztettél volna semmit. Persze a valóságban ezek a pozíciók mindig meg vannak újítva, realizálva az árfolyamnyereséget, szóval sokkal kisebb árfolyamelmozdulás esetén is már bukók lesznek.

Szerkesztette: Lecsó

A jen carry trade mindig okoz meglepetéseket, ezt mindenki tudja, aki tartja, az is. A BOJ elég nagy devizatartalékokon ül, ha interveniál, akkor nagyon belevesz, nem csak úgy ímmel-ámmal. Ez most persze más volt, itt a kamat változott. De érdemes megnézni a régebbi intervenciókat, elég durván mozgatják az árfolyamot.Lecsó

A nagy beesést úgy tudom / gondolom hogy nem is a kamat változás, hanem a jen hirtelen erősödése okozta. Amiatt lett nem megérős sok konstrukció amit likvidáltak (mármint kiszálltak belőle és inkább visszafizették a hitelt).

Ez a sztori a két jegybank között nekem kicsit sci-fi, meg elég zavaros is. Nem tudom hol olvastad, de kb már conteo szaga van. Egyrészt szerintem a monetáris politka nem erről szól, nem a tőkepiaci pozíciókat kell megmenteni. Nem ez egy jegybank célja. Másrészt mi az hogy "nem a tőzsdére viszi"? Tőzsdén kereskedett céget a tőszdén lehet adni-venni, máshol nem. USA-ban pont azért van betiltva a CFD kereskedés, mert nem a tőzsdén történik (OTC), így nem felügyelhető.Lecsó

Nekem is. Ha megtalálom hol olvastam (és nem felejtem el 😊 ) beteszem majd. A "nem a tőzsdére viszi" így volt emlékeim szerint a cikkben, de nem hiszem hogy szó szerint értette (én sem). A lényege csak annyi, hogy ne csináljon nagy sell pressure-t. Hogy ezt konkrétan hogyan oldják meg - kötvényeknél és részvényeknél - hogy miközben a befektető megszabadul a nem megérőssé lett kötvényétől / részvényétől miközben a BOJ felvásárolja, tulajdonképpen a kívánt eredmény szempontjából mindegy.
peterk2005 udvari bolond

De. Itt ugyanis fordított az ok-okozati lánc.
Egy carry trade-nél az árfolyam másodlagos. A first target, amire lősz, mint befektető, az a kamatkülönbözet. Ez dönti el, hogy a pozíció még tartható vagy sem, nem pedig az árfolyam. A carry trade nem a devizapárok direkt kereskedése, nem árfolyamnyereség a cél, hanem az olcsó kamaton felvett hitel (jen) befektetése drága kamatú betétbe (dollár vagy más nagyobb hozamú eszköz). Az, hogy a jen közben gyengül a dollárhoz képest, az hab a tortán, meg kb magától érthetődő is, hiszen eladják a jen-t és veszik a dollárt. Ilyenkor a BOJ nézi egy darabig ezt az automatikus folyamatot, majd néha interveniál egy nagyot, vesz egy csomó jent, és kicsit visszarugdossa az árfolyamot az alacsonyabb szintekre. De ez nem szokta a pozíciókat befolyásolni, mert a carry nem árfolyam változásra lő.
Most legutóbb viszont a kamat változott hosszú idő után először. A jen brutális erősödése nyilván nem ennek a 0,25% kamatváltozásnak volt a következménye, mert ez még mindig kb semmi, hanem az emiatt bukóba fordult trédek tömeges zárásának. Sok jent kellett venni, hogy a shortot lezárd, ezért erősödött a jen. De ez utóbbi nem ok volt, hanem okozat.
Abból is látszik, hogy azóta nem erősödött tovább a jen, vagyis nem gondol a világ nagyon mást a japán gazdaságról, mint előtte. Csak közben likvidáltak egy csomó pozíciót.
Lecsó

Miért lenne az árfolyam másodlagos? Ha "A" devizában veszek fel hitelt, amit átváltva "B" devizára, "B" devizában fektetem be, akkor számít a felvett hitel "A" devizában fizetett kamata, a befektetett összegre "B" devizában kapott kamat és a két deviza kereszt árfolyama, mert a végén vissza kell fizetnem a hitelt. És nagyon nem mindegy, hogy milyen árfolyamon tudom "B"-ről "A" devizára visszaváltani.
peterk2005 udvari bolond

Mert nem az árfolyam miatt nyitsz pozíciót, hanem a kamat miatt.
De akkor máshogy mondom. Ha te veszel egy AAPL-t, lényegében az is forint short, mert forintot átváltod dollárra, majd mikor eladod a AAPL-t, és realizálod a nyereséget, akkor mondjuk vissza forintra.
Mégsem nézed, hogy közben mennyi az USD/HUF kereszt, mert nem az érdekel, hanem hogy mennyit megy az AAPL.
Amúgy a carry-nél az alacsonyabb kamatú deviza értelemszerűen gyengülni fog hosszútávon, hiszen kevésbé éri meg benne tartani a pénzt.
Lecsó

Igen, csak az AAPL esetében az AAPL árfolyam is változik, így kompenzálni tudja az esetleges árfolyam veszteséget. Abban az esetben viszont, ha mondjuk államkötvényt veszek, aminek fix a kamata, mást se néznék, csak a kereszt árfolyamot, hiszen csak az tudja invalidálni a befektetés megtérülését. Ebből gondoltam, hogy a múltkori hirtelen nagy kiszállás is azért történt, mert a dollár / jen kereszt árfolyam elérte azt a pontot - a dollár annyit gyengült - ami már nem megérőssé tette a jen hitelre vásárolt amerikai államkötvényeket. És ezeket likvidálták a tulajdonosaik. Mást viszont nem - és ezért is állt meg az eladási hullám -, mert ahogy mondod, a nem államkötvényeknél másra spekulálnak, ami továbbra is megérőssé teheti akkor is, ha a kereszt árfolyam kedvezőtlen irányba elmozdult.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

A jen carry trade mindig okoz meglepetéseket, ezt mindenki tudja, aki tartja, az is. A BOJ elég nagy devizatartalékokon ül, ha interveniál, akkor nagyon belevesz, nem csak úgy ímmel-ámmal. Ez most persze más volt, itt a kamat változott. De érdemes megnézni a régebbi intervenciókat, elég durván mozgatják az árfolyamot.Lecsó

A nagy beesést úgy tudom / gondolom hogy nem is a kamat változás, hanem a jen hirtelen erősödése okozta. Amiatt lett nem megérős sok konstrukció amit likvidáltak (mármint kiszálltak belőle és inkább visszafizették a hitelt).

Ez a sztori a két jegybank között nekem kicsit sci-fi, meg elég zavaros is. Nem tudom hol olvastad, de kb már conteo szaga van. Egyrészt szerintem a monetáris politka nem erről szól, nem a tőkepiaci pozíciókat kell megmenteni. Nem ez egy jegybank célja. Másrészt mi az hogy "nem a tőzsdére viszi"? Tőzsdén kereskedett céget a tőszdén lehet adni-venni, máshol nem. USA-ban pont azért van betiltva a CFD kereskedés, mert nem a tőzsdén történik (OTC), így nem felügyelhető.Lecsó

Nekem is. Ha megtalálom hol olvastam (és nem felejtem el 😊 ) beteszem majd. A "nem a tőzsdére viszi" így volt emlékeim szerint a cikkben, de nem hiszem hogy szó szerint értette (én sem). A lényege csak annyi, hogy ne csináljon nagy sell pressure-t. Hogy ezt konkrétan hogyan oldják meg - kötvényeknél és részvényeknél - hogy miközben a befektető megszabadul a nem megérőssé lett kötvényétől / részvényétől miközben a BOJ felvásárolja, tulajdonképpen a kívánt eredmény szempontjából mindegy.
peterk2005 udvari bolond

De. Itt ugyanis fordított az ok-okozati lánc.
Egy carry trade-nél az árfolyam másodlagos. A first target, amire lősz, mint befektető, az a kamatkülönbözet. Ez dönti el, hogy a pozíció még tartható vagy sem, nem pedig az árfolyam. A carry trade nem a devizapárok direkt kereskedése, nem árfolyamnyereség a cél, hanem az olcsó kamaton felvett hitel (jen) befektetése drága kamatú betétbe (dollár vagy más nagyobb hozamú eszköz). Az, hogy a jen közben gyengül a dollárhoz képest, az hab a tortán, meg kb magától érthetődő is, hiszen eladják a jen-t és veszik a dollárt. Ilyenkor a BOJ nézi egy darabig ezt az automatikus folyamatot, majd néha interveniál egy nagyot, vesz egy csomó jent, és kicsit visszarugdossa az árfolyamot az alacsonyabb szintekre. De ez nem szokta a pozíciókat befolyásolni, mert a carry nem árfolyam változásra lő.
Most legutóbb viszont a kamat változott hosszú idő után először. A jen brutális erősödése nyilván nem ennek a 0,25% kamatváltozásnak volt a következménye, mert ez még mindig kb semmi, hanem az emiatt bukóba fordult trédek tömeges zárásának. Sok jent kellett venni, hogy a shortot lezárd, ezért erősödött a jen. De ez utóbbi nem ok volt, hanem okozat.
Abból is látszik, hogy azóta nem erősödött tovább a jen, vagyis nem gondol a világ nagyon mást a japán gazdaságról, mint előtte. Csak közben likvidáltak egy csomó pozíciót.
Lecsó

Miért lenne az árfolyam másodlagos? Ha "A" devizában veszek fel hitelt, amit átváltva "B" devizára, "B" devizában fektetem be, akkor számít a felvett hitel "A" devizában fizetett kamata, a befektetett összegre "B" devizában kapott kamat és a két deviza kereszt árfolyama, mert a végén vissza kell fizetnem a hitelt. És nagyon nem mindegy, hogy milyen árfolyamon tudom "B"-ről "A" devizára visszaváltani.
peterk2005 udvari bolond

Mert nem az árfolyam miatt nyitsz pozíciót, hanem a kamat miatt.
De akkor máshogy mondom. Ha te veszel egy AAPL-t, lényegében az is forint short, mert forintot átváltod dollárra, majd mikor eladod a AAPL-t, és realizálod a nyereséget, akkor mondjuk vissza forintra.
Mégsem nézed, hogy közben mennyi az USD/HUF kereszt, mert nem az érdekel, hanem hogy mennyit megy az AAPL.
Amúgy a carry-nél az alacsonyabb kamatú deviza értelemszerűen gyengülni fog hosszútávon, hiszen kevésbé éri meg benne tartani a pénzt.

Szerkesztette: Lecsó

A jen carry trade mindig okoz meglepetéseket, ezt mindenki tudja, aki tartja, az is. A BOJ elég nagy devizatartalékokon ül, ha interveniál, akkor nagyon belevesz, nem csak úgy ímmel-ámmal. Ez most persze más volt, itt a kamat változott. De érdemes megnézni a régebbi intervenciókat, elég durván mozgatják az árfolyamot.Lecsó

A nagy beesést úgy tudom / gondolom hogy nem is a kamat változás, hanem a jen hirtelen erősödése okozta. Amiatt lett nem megérős sok konstrukció amit likvidáltak (mármint kiszálltak belőle és inkább visszafizették a hitelt).

Ez a sztori a két jegybank között nekem kicsit sci-fi, meg elég zavaros is. Nem tudom hol olvastad, de kb már conteo szaga van. Egyrészt szerintem a monetáris politka nem erről szól, nem a tőkepiaci pozíciókat kell megmenteni. Nem ez egy jegybank célja. Másrészt mi az hogy "nem a tőzsdére viszi"? Tőzsdén kereskedett céget a tőszdén lehet adni-venni, máshol nem. USA-ban pont azért van betiltva a CFD kereskedés, mert nem a tőzsdén történik (OTC), így nem felügyelhető.Lecsó

Nekem is. Ha megtalálom hol olvastam (és nem felejtem el 😊 ) beteszem majd. A "nem a tőzsdére viszi" így volt emlékeim szerint a cikkben, de nem hiszem hogy szó szerint értette (én sem). A lényege csak annyi, hogy ne csináljon nagy sell pressure-t. Hogy ezt konkrétan hogyan oldják meg - kötvényeknél és részvényeknél - hogy miközben a befektető megszabadul a nem megérőssé lett kötvényétől / részvényétől miközben a BOJ felvásárolja, tulajdonképpen a kívánt eredmény szempontjából mindegy.
peterk2005 udvari bolond

De. Itt ugyanis fordított az ok-okozati lánc.
Egy carry trade-nél az árfolyam másodlagos. A first target, amire lősz, mint befektető, az a kamatkülönbözet. Ez dönti el, hogy a pozíció még tartható vagy sem, nem pedig az árfolyam. A carry trade nem a devizapárok direkt kereskedése, nem árfolyamnyereség a cél, hanem az olcsó kamaton felvett hitel (jen) befektetése drága kamatú betétbe (dollár vagy más nagyobb hozamú eszköz). Az, hogy a jen közben gyengül a dollárhoz képest, az hab a tortán, meg kb magától érthetődő is, hiszen eladják a jen-t és veszik a dollárt. Ilyenkor a BOJ nézi egy darabig ezt az automatikus folyamatot, majd néha interveniál egy nagyot, vesz egy csomó jent, és kicsit visszarugdossa az árfolyamot az alacsonyabb szintekre. De ez nem szokta a pozíciókat befolyásolni, mert a carry nem árfolyam változásra lő.
Most legutóbb viszont a kamat változott hosszú idő után először. A jen brutális erősödése nyilván nem ennek a 0,25% kamatváltozásnak volt a következménye, mert ez még mindig kb semmi, hanem az emiatt bukóba fordult trédek tömeges zárásának. Sok jent kellett venni, hogy a shortot lezárd, ezért erősödött a jen. De ez utóbbi nem ok volt, hanem okozat.
Abból is látszik, hogy azóta nem erősödött tovább a jen, vagyis nem gondol a világ nagyon mást a japán gazdaságról, mint előtte. Csak közben likvidáltak egy csomó pozíciót.
Lecsó

Miért lenne az árfolyam másodlagos? Ha "A" devizában veszek fel hitelt, amit átváltva "B" devizára, "B" devizában fektetem be, akkor számít a felvett hitel "A" devizában fizetett kamata, a befektetett összegre "B" devizában kapott kamat és a két deviza kereszt árfolyama, mert a végén vissza kell fizetnem a hitelt. És nagyon nem mindegy, hogy milyen árfolyamon tudom "B"-ről "A" devizára visszaváltani.

Nem tudom, hogy ide, vagy a Viccek topikba menjen:

 telex.hu/gazdasag/2024/09/06/varga-mihaly-kozgazdasz-vandorgyules-eloadas-magyar-gazdasag-kilatasai-ovatos-optimizmus-vihar-kozben

A jen carry trade mindig okoz meglepetéseket, ezt mindenki tudja, aki tartja, az is. A BOJ elég nagy devizatartalékokon ül, ha interveniál, akkor nagyon belevesz, nem csak úgy ímmel-ámmal. Ez most persze más volt, itt a kamat változott. De érdemes megnézni a régebbi intervenciókat, elég durván mozgatják az árfolyamot.Lecsó

A nagy beesést úgy tudom / gondolom hogy nem is a kamat változás, hanem a jen hirtelen erősödése okozta. Amiatt lett nem megérős sok konstrukció amit likvidáltak (mármint kiszálltak belőle és inkább visszafizették a hitelt).

Ez a sztori a két jegybank között nekem kicsit sci-fi, meg elég zavaros is. Nem tudom hol olvastad, de kb már conteo szaga van. Egyrészt szerintem a monetáris politka nem erről szól, nem a tőkepiaci pozíciókat kell megmenteni. Nem ez egy jegybank célja. Másrészt mi az hogy "nem a tőzsdére viszi"? Tőzsdén kereskedett céget a tőszdén lehet adni-venni, máshol nem. USA-ban pont azért van betiltva a CFD kereskedés, mert nem a tőzsdén történik (OTC), így nem felügyelhető.Lecsó

Nekem is. Ha megtalálom hol olvastam (és nem felejtem el 😊 ) beteszem majd. A "nem a tőzsdére viszi" így volt emlékeim szerint a cikkben, de nem hiszem hogy szó szerint értette (én sem). A lényege csak annyi, hogy ne csináljon nagy sell pressure-t. Hogy ezt konkrétan hogyan oldják meg - kötvényeknél és részvényeknél - hogy miközben a befektető megszabadul a nem megérőssé lett kötvényétől / részvényétől miközben a BOJ felvásárolja, tulajdonképpen a kívánt eredmény szempontjából mindegy.
peterk2005 udvari bolond

De. Itt ugyanis fordított az ok-okozati lánc.
Egy carry trade-nél az árfolyam másodlagos. A first target, amire lősz, mint befektető, az a kamatkülönbözet. Ez dönti el, hogy a pozíció még tartható vagy sem, nem pedig az árfolyam. A carry trade nem a devizapárok direkt kereskedése, nem árfolyamnyereség a cél, hanem az olcsó kamaton felvett hitel (jen) befektetése drága kamatú betétbe (dollár vagy más nagyobb hozamú eszköz). Az, hogy a jen közben gyengül a dollárhoz képest, az hab a tortán, meg kb magától érthetődő is, hiszen eladják a jen-t és veszik a dollárt. Ilyenkor a BOJ nézi egy darabig ezt az automatikus folyamatot, majd néha interveniál egy nagyot, vesz egy csomó jent, és kicsit visszarugdossa az árfolyamot az alacsonyabb szintekre. De ez nem szokta a pozíciókat befolyásolni, mert a carry nem árfolyam változásra lő.
Most legutóbb viszont a kamat változott hosszú idő után először. A jen brutális erősödése nyilván nem ennek a 0,25% kamatváltozásnak volt a következménye, mert ez még mindig kb semmi, hanem az emiatt bukóba fordult trédek tömeges zárásának. Sok jent kellett venni, hogy a shortot lezárd, ezért erősödött a jen. De ez utóbbi nem ok volt, hanem okozat.
Abból is látszik, hogy azóta nem erősödött tovább a jen, vagyis nem gondol a világ nagyon mást a japán gazdaságról, mint előtte. Csak közben likvidáltak egy csomó pozíciót.

 m.hvg.hu/gazdasag/20240828_Nagy-Marton-szemet-vetett-a-lakossagi-megtakaritasokra

Finoman hangzik.
Vajon mihez fognak hozzányúlni?
TBSZ, adómentes állampapír?
cartman023

Magukhoz nyúljanak hozzá.
KeyG

 www.portfolio.hu/befektetes/20240830/belenyul-a-kormany-a-lakossag-hosszu-tavu-megtakaritasaiba-itt-vannak-a-reszletek-706529

Éljük fel a jövőnket. Csak a jelen, minden áron. Hogy mi lesz a jövőben, tojunk rá.

A jen carry trade mindig okoz meglepetéseket, ezt mindenki tudja, aki tartja, az is. A BOJ elég nagy devizatartalékokon ül, ha interveniál, akkor nagyon belevesz, nem csak úgy ímmel-ámmal. Ez most persze más volt, itt a kamat változott. De érdemes megnézni a régebbi intervenciókat, elég durván mozgatják az árfolyamot.Lecsó

A nagy beesést úgy tudom / gondolom hogy nem is a kamat változás, hanem a jen hirtelen erősödése okozta. Amiatt lett nem megérős sok konstrukció amit likvidáltak (mármint kiszálltak belőle és inkább visszafizették a hitelt).

Ez a sztori a két jegybank között nekem kicsit sci-fi, meg elég zavaros is. Nem tudom hol olvastad, de kb már conteo szaga van. Egyrészt szerintem a monetáris politka nem erről szól, nem a tőkepiaci pozíciókat kell megmenteni. Nem ez egy jegybank célja. Másrészt mi az hogy "nem a tőzsdére viszi"? Tőzsdén kereskedett céget a tőszdén lehet adni-venni, máshol nem. USA-ban pont azért van betiltva a CFD kereskedés, mert nem a tőzsdén történik (OTC), így nem felügyelhető.Lecsó

Nekem is. Ha megtalálom hol olvastam (és nem felejtem el 😊 ) beteszem majd. A "nem a tőzsdére viszi" így volt emlékeim szerint a cikkben, de nem hiszem hogy szó szerint értette (én sem). A lényege csak annyi, hogy ne csináljon nagy sell pressure-t. Hogy ezt konkrétan hogyan oldják meg - kötvényeknél és részvényeknél - hogy miközben a befektető megszabadul a nem megérőssé lett kötvényétől / részvényétől miközben a BOJ felvásárolja, tulajdonképpen a kívánt eredmény szempontjából mindegy.

"Visszaesett a fogyasztás, ettől még erős a gazdaság
A magyar növekedés a legjobbak között lesz, de nem olyan erős, mint ahogyan azt vártuk. A magyar gazdaság ettől még az EU első harmadában lesz a 2 százalékos növekedéssel. Ez is bővülés és mutatja a magyar gazdaság erejét, jövőre pedig még ennél is nagyobb lesz – védte meg a rossz fogyasztási adatokat Gulyás. "
NB2

A "hát van probléma, de a Gyurcsány még rosszabb lenne" átfogalmazva. Simán enni fogják.

 m.hvg.hu/gazdasag/20240828_Nagy-Marton-szemet-vetett-a-lakossagi-megtakaritasokra

Finoman hangzik.
Vajon mihez fognak hozzányúlni?
TBSZ, adómentes állampapír?
cartman023

Magukhoz nyúljanak hozzá.