A pénz általános elmélete

Érdekes dolgok vannak a kripto világban manapság.
peterk2005 udvari bolond

Mesélj.
Nemes samu09

Hát először is, nemcsak, hogy életben maradt a kripto piac, de gyorsabban látszik életre térni, mint a hagyományos piacok. Szóval úgy néz ki nem voltak igazuk a vészmadaraknak (akik amikor bebucskáztak az árfolyamok azt jósolták, hogy vége a sztorinak). Úgy néz ki nem, hogy vége nincs, de még csak most jön majd a java. Pár hír hirtelen amit az elmúlt hetekben olvastam:

- Úgy néz ki a legnagyobb alapkezelők/befektetési társaságok tényleg komolyan gondolják a Bitcoin dolgot. Újra beadta mindenki az engedély kérelmet a spot bitcoin etf kereskedésre.
- Közben a Ripple megnyerte a pert a SEC (tőzsde felügyelet) ellen, akik befektető védelmi szabályok megszegése miatt perelték be őket (eladtak egy rakat XRP tokent anélkül, hogy arról a befektetőiket előre tájékoztatták volna). A bíróság kimondta, hogy az XRP token az nem értékpapír, így nem vonatkoznak rá az érték papír szabályok. (Az XRP árfolyama ki is lőtt azonnal.)
- De közben (végre) letartóztatták Alex Mashinsky-t a szépemlékű Celsius hálózat főnökét.
- Az EDX nemrégiben belistázta a Bitcoin Cash-t is a már belistázott Bitcoin, Litecoin és Ether mellett. Ez amellett, hogy jól meglökte az árfolyamát, szaftos is, mert az ether egyik "atyja" nem is olyan régen még "failure"-nek nevezte a Bitcoin cash-t. Most meg listázott lett az ether mellett.
- Amúgy az ether is köszöni szépen jól van, alig van hét, hogy ne jönne ki valami hír arról, hogy valami jelentőségteljesebb szereplő így vagy úgy az ether mellett döntött valamiben.
- A jegybankok is egyre jobban kaparnak, hogy kijöjjenek a saját digitális fizetőeszközeikkel.

Egyébként nem vagyok se a technológia mély ismerője, se pénzügyi szakember. Az egész kripto sztori elsősorban mint IT-st, technológiai oldaláról érdekel, pénzügyi oldaláról kevésbé követem. De... Manapság ahányszor beleütközöm kripto hírbe, nem hagy békén a gondolat, hogy valami korszakváltás kezdetén vagyunk. Például kezdem azt gondolni, hogy a blockchain (maga a technológia, fogalmam sincs, hogy a sok ezer projektből melyik) nemsorkára olyan lehet, mint a linux. Hogy a) szerencsére nem tudják a nagyok teljesen rátenni a kezüket a technológiára, és b) ahogy még a mosógépben meg az akku töltőben is linux fut manapság, úgy a blockchain is mindenben benne lesz nemsokára. A Bitcoint meg kezdem inkább digitális értékőrzőnek látni, nem pedig fizetőeszköznek. Sokáig ez volt egyébként az akadálya is annak, hogy "értsem". Nem láttam hogyan lehetne képes lekezelni a fizetőeszköz funkcióval járó irdatlan mennyiségű mikrotranzakciót. Viszont ha értékörző lesz, akkor nem is kell. Sőt. Ha arra gondolok, hogy mi teszi a gyémántot, aranyat, műtárgyakat értékőrzőkké (elsősorban a limitált mennyiség), akkor a bitcoin nemhogy tudja, de jobban is tudja ezt, mint pl. az arany.

Úgyhogy nemrégiben vettem magamnak egy "fizikai" tárcát, hogy legyen mibe pakolgani a coinjaimat. Ellkezdtem ugyanis óvatosan vásárolgatni. Sose lesz belőlem persze kripto befektető, annyira nem is vonz, de az az érzésem, hogy érdemes lesz tartani valamennyit. De mindezt nehogy bárki tanácsként vegye, mint írtam is, nem vagyok pénzügyes, nem értek hozzá. 😊

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Érdekes dolgok vannak a kripto világban manapság.
peterk2005 udvari bolond

Mesélj.

Érdekes dolgok vannak a kripto világban manapság.

Mostmar több blog, vlog, fórumot neztem, bongesztem, am az ilyen ugyfelszolgalatos levelek mindig a kovetkezo, más napra hivatkoznak. Volt mar itt hivatalos ügyfélszolgálatos visszajelzes ami július 3-at, július 4-et és július 5-ot is irt. Ventura

"Tisztelt XXX (a nevem),
Köszönjük, hogy az Interactive Brokers Ügyfélszolgálatához fordult.
A TBSZ számla bevezetése az előzetesen meghirdetett július 3.-hoz képest később kerül bevezetésre, az új tervezett bevezetési dátum 2023. július 10. A pontos részletekkel kapcsolatban cégünk hamarosan (várhatóan az indulást követő napokban) e-mailben minden olyan ügyfelet tájékoztatni fog, aki számára lehetséges TBSZ számlanyitás.
Üdvözlettel, IBKR Client Services"

Csak nem jön össze. 😊 Egyébként azt a fülest kaptam (IT vonalon), hogy az IB szoftvere elég régi / rossz, a kód rosszul struktúrált ezért küszködnek az IT-sek minden komolyabb funkció implementálásával. Mondjuk nem is kell IT-snek lenni ahhoz, hogy az ember lássa, hogy a felületük elég gyengus (bár állítólag 4-5 évvel ezelőtthöz képest már sokat javult, akkro egy őskövület volt). A mobil appjuk egyébként egy pöttyenéssel azért jobb. Amúgy ma reggel belépve éppen a beállításaimban akartam valamit módosítani, erre rákattintva a módosítás gombra teker, teker percekig, majd kidob. Vissza jelentkezve meg eltűnt a "beállítások" menü. 😀 És pár perccel később jön az üzenet, hogy "tisztelt ügyfelünk, a rendszerünk beállítás funkciói karbantartás/fejlesztés miatt átmenetileg nem elérhetőek". 😀 Szóval van ott min melózni, na. Megfordult a fejemben már, hogy írok nekik, hogy tudok egy jó fejlesztőt. 😀 😀

Ja, és a TBSZ számla nem önálló számla lesz, hanem a normál számla alszámlájaként fog működni. Pénzt is úgy lehet majd rátenni, hogy a normál számlára kell betenni aztán onnan át az alszámlára (vagy a normál számláról egyből leveszi ha vásárolsz az alszámlára .... ez nem világos, de egyelőre mellékes is). Mindenesetre ha még nincs számlád, akkor addig nyithatsz egyet. A számla nyitás ingyenes, ha mégse kell majd a TBSZ számla akkor se veszítesz semmit.

De talán megoldódik, mert az IB éppen most jelentette be, hogy július 3.-ától - éppen mától - náluk is indul a TBSZ szolgáltatás. Az ő tranzakciós díjaikkal mindjárt más lehet a helyzet, de előbb legyen több, mint bejelentés.
peterk2005 udvari bolond

S ez csak úgy radar alatt megy? Ha a minap nem bongeszem instagrammot, akkor nem is tudok rola. Eddig azt hittem ismetelten kósza pletyka. Te vagy a masodik aki emliti.
Ventura

Gondolom majd akkor jön a reklám, ha be is indult. Egyelőre helyből el is halasztották a nyitást, jelenleg úgy néz ki, hogy holnapra. 😊

Egyébként ha írsz az ügyfélszolgálatnak, meg fogják erősíteni. (Itt az amit én kaptam. Formalevélnek tűnik, mert ugyanezt már láttam másnál is a neten: "Köszönjük, hogy az Interactive Brokers Ügyfélszolgálatához fordult. A TBSZ számlatípus bevezetésével kapcsolatos információ helyes. A számlatípus várhatóan 2023. július 3.-val kerül bevezetésre. A részletekkel kapcsolatban hamarosan e-mailben minden olyan ügyfelet tájékoztatni fogunk, aki számára lehetséges TBSZ számlanyitás.")

Egyébként bank alapításra is beadták év elején az igényt - ez egy, másfél évet szokott igénybe venni -, úgyhogy jövő (2024) nyártól úgy néz ki, hogy full blown hazai pénzügyi szolgáltatók lesznek, bankostul, brókerestül, mindenestül. (Gondolom így lesznek fiókok és "materiális" ügyfélszolgálat is, hazai viszonyokra trenírozva.)

U.i: A hírek szerint a TBSZ számla havi díja egyébként 2000 huf lesz, ami a drágábbak közé tartozik. De csak egy számlára kell megfizetni, ha többet nyitsz, nem emelkedik. És tranzakciókkal ez a 2000 is "levásárolható". Minden tranzakció ha igaz 200 Ft-ot levesz majd a havi díjból. Vagy ha úgy tetszik fordítva, a tranzakciós díj lesz 1 dollár helyett 1 dollár mínusz 200 ft, amíg a havi díj el nem fogy.
peterk2005 udvari bolond

Mostmar több blog, vlog, fórumot neztem, bongesztem, am az ilyen ugyfelszolgalatos levelek mindig a kovetkezo, más napra hivatkoznak. Volt mar itt hivatalos ügyfélszolgálatos visszajelzes ami július 3-at, július 4-et és július 5-ot is irt.

Az irt pletyka dij eleg magas, aktiv trade-loknek jonak nez ki, am akik havonta a kis fizetesukbol kuldenek be az úgy nem barati. Bar megertem a motivaciojukat, hisz nekik ebbol van penzunk.

No majd meglatjuk, egyelőre marad meg a normal account. Csak hogy ertesultem a tbsz-rol, nem vasaroltam részvényt, mert nem hiszem, hogy a pozíciókat lehet transzferalni. Nem lenne kellemes azoknak eladni akik most a gyenge gazdasag hatasara jó áron bevasaroltak. 😁

De talán megoldódik, mert az IB éppen most jelentette be, hogy július 3.-ától - éppen mától - náluk is indul a TBSZ szolgáltatás. Az ő tranzakciós díjaikkal mindjárt más lehet a helyzet, de előbb legyen több, mint bejelentés.
peterk2005 udvari bolond

S ez csak úgy radar alatt megy? Ha a minap nem bongeszem instagrammot, akkor nem is tudok rola. Eddig azt hittem ismetelten kósza pletyka. Te vagy a masodik aki emliti.
Ventura

Gondolom majd akkor jön a reklám, ha be is indult. Egyelőre helyből el is halasztották a nyitást, jelenleg úgy néz ki, hogy holnapra. 😊

Egyébként ha írsz az ügyfélszolgálatnak, meg fogják erősíteni. (Itt az amit én kaptam. Formalevélnek tűnik, mert ugyanezt már láttam másnál is a neten: "Köszönjük, hogy az Interactive Brokers Ügyfélszolgálatához fordult. A TBSZ számlatípus bevezetésével kapcsolatos információ helyes. A számlatípus várhatóan 2023. július 3.-val kerül bevezetésre. A részletekkel kapcsolatban hamarosan e-mailben minden olyan ügyfelet tájékoztatni fogunk, aki számára lehetséges TBSZ számlanyitás.")

Egyébként bank alapításra is beadták év elején az igényt - ez egy, másfél évet szokott igénybe venni -, úgyhogy jövő (2024) nyártól úgy néz ki, hogy full blown hazai pénzügyi szolgáltatók lesznek, bankostul, brókerestül, mindenestül. (Gondolom így lesznek fiókok és "materiális" ügyfélszolgálat is, hazai viszonyokra trenírozva.)

U.i: A hírek szerint a TBSZ számla havi díja egyébként 2000 huf lesz, ami a drágábbak közé tartozik. De csak egy számlára kell megfizetni, ha többet nyitsz, nem emelkedik. És tranzakciókkal ez a 2000 is "levásárolható". Minden tranzakció ha igaz 200 Ft-ot levesz majd a havi díjból. Vagy ha úgy tetszik fordítva, a tranzakciós díj lesz 1 dollár helyett 1 dollár mínusz 200 ft, amíg a havi díj el nem fogy.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

De talán megoldódik, mert az IB éppen most jelentette be, hogy július 3.-ától - éppen mától - náluk is indul a TBSZ szolgáltatás. Az ő tranzakciós díjaikkal mindjárt más lehet a helyzet, de előbb legyen több, mint bejelentés.
peterk2005 udvari bolond

S ez csak úgy radar alatt megy? Ha a minap nem bongeszem instagrammot, akkor nem is tudok rola. Eddig azt hittem ismetelten kósza pletyka. Te vagy a masodik aki emliti.

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Na igen. Az van, hogy a Mo és USA két olyan ország, ahol jogszabály szerint az elsődleges adórezidens kritérium az állampolgárság. Ez ugye nem a fő ajánlás az OECD-nél (bővebben itt:  www.oecd.org/tax/automatic-exchange/crs-implementation-and-assistance/tax-residency/ ), és ettől lesz kimondottan szaftos, ha megszűnik kettős adóztatás egyezmény.

Hosszú oldalakat tudok erről írni, de azt javaslom, hogy mindenki kérdezzen meg multi adótanácsadót, ha jelentős jövedelme / eszközei vannak USA-ban. Elméleti szinten tudok fejtegetni tényleg 10-20 oldalt most is akár, de egyszerűen lehetetlen általános jó tanácsot adni, egyedileg meg kell nézni mindent és mindenkit
Gyurma Pappa

Kérdeztem 😊 Big 4-t is(delo), privát brókert is (KBC) privát bankárt is (CIB) egyvalamiben megegyeztek - gőzük nincs arról, hogy hogyan lesz valójában, ezért a legrosszabb kimenetelre készített mindegyik. Ha nem költözök ki és váltok országot akkor számoljam fel az USA befektetéseket és marad Európa meg pár egyéb és eshetőség, de ezzel azért várjak decemberig, mert akármi lehet. Ja, és egyik se ad írásba egyelőre semmit ezzel kapcsolatban, amit elmondtak az vélemény és nem minősül hivatalos álláspontnak stbstb. Nemrég olvastam egy másik Big4 cég leírt álláspontját, 10 oldalon keresztül írták le ugyanezt, hogy fogalmuk sincs 😊
MC12

Náluk előbb lesz tudás mint nálunk vidéken. A multik ereje a korlátlan tudás menedzsment. Csak ennyit akartam mondani

Nekem csak a befektettt pénzeim miatt fáj a fejem, de az is bőven elég fejfájás. Pedig picike hal vagyok én, nem ezzel foglalkozom. De az osztalékozó részvényeimmel nem tudtam jó megoldásra jutni ... eddig. A nem osztalékozókkal úgy vagyok, hogy megpróbálom átvészelni, hátha pár év alatt megoldódik, így azokat nem bántom. De az osztalékozókkal valamit kezdeni kell. Ezért is kérdeztem rá a TBSZ-re, de ugye az pont az osztalékozóknál nem az igazi, mert a hazaiaknál olyan magas a minimális tranzakciós díj, hogy nem lenne értelme az osztalékot újra befektetni (mert kis összegek), úgy meg csak ülne a számlán. De talán megoldódik, mert az IB éppen most jelentette be, hogy július 3.-ától - éppen mától - náluk is indul a TBSZ szolgáltatás. Az ő tranzakciós díjaikkal mindjárt más lehet a helyzet, de előbb legyen több, mint bejelentés.

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Na igen. Az van, hogy a Mo és USA két olyan ország, ahol jogszabály szerint az elsődleges adórezidens kritérium az állampolgárság. Ez ugye nem a fő ajánlás az OECD-nél (bővebben itt:  www.oecd.org/tax/automatic-exchange/crs-implementation-and-assistance/tax-residency/ ), és ettől lesz kimondottan szaftos, ha megszűnik kettős adóztatás egyezmény.

Hosszú oldalakat tudok erről írni, de azt javaslom, hogy mindenki kérdezzen meg multi adótanácsadót, ha jelentős jövedelme / eszközei vannak USA-ban. Elméleti szinten tudok fejtegetni tényleg 10-20 oldalt most is akár, de egyszerűen lehetetlen általános jó tanácsot adni, egyedileg meg kell nézni mindent és mindenkit
Gyurma Pappa

Kérdeztem 😊 Big 4-t is(delo), privát brókert is (KBC) privát bankárt is (CIB) egyvalamiben megegyeztek - gőzük nincs arról, hogy hogyan lesz valójában, ezért a legrosszabb kimenetelre készített mindegyik. Ha nem költözök ki és váltok országot akkor számoljam fel az USA befektetéseket és marad Európa meg pár egyéb és eshetőség, de ezzel azért várjak decemberig, mert akármi lehet. Ja, és egyik se ad írásba egyelőre semmit ezzel kapcsolatban, amit elmondtak az vélemény és nem minősül hivatalos álláspontnak stbstb. Nemrég olvastam egy másik Big4 cég leírt álláspontját, 10 oldalon keresztül írták le ugyanezt, hogy fogalmuk sincs 😊

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Na igen. Az van, hogy a Mo és USA két olyan ország, ahol jogszabály szerint az elsődleges adórezidens kritérium az állampolgárság. Ez ugye nem a fő ajánlás az OECD-nél (bővebben itt:  www.oecd.org/tax/automatic-exchange/crs-implementation-and-assistance/tax-residency/ ), és ettől lesz kimondottan szaftos, ha megszűnik kettős adóztatás egyezmény.

Hosszú oldalakat tudok erről írni, de azt javaslom, hogy mindenki kérdezzen meg multi adótanácsadót, ha jelentős jövedelme / eszközei vannak USA-ban. Elméleti szinten tudok fejtegetni tényleg 10-20 oldalt most is akár, de egyszerűen lehetetlen általános jó tanácsot adni, egyedileg meg kell nézni mindent és mindenkit

Köszi mkinek!

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)
peterk2005 udvari bolond

Megcáfolod, amit írtam, utána leírod, hogy a cáfolatod arra, miről beszélünk, igazából nem vonatkozik. 😊
Mivel számomra van aktualitása a dolognak, ezért eléggé utána kérdeztem, több forrásból. Mondjuk konzekvens infót nem kaptam, és még amit a NAV mondott telefonon, azt sem vehetjük készpénznek, de a jelenleg alkalmazott szabály az, hogy az a magyar állampolgár, akinek USA-ból (vagy USA-ban, teljesen mindegy) származik kb bármilyen jövedelme (munkabér, osztalék, kamat, jogdíj, stb) az itt is köteles leadózni azt. Tök mindegy, mennyit él itt vagy ott. És igen, pontosan, ahogy írod, ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya miatt van így.Lecsó

Nem cáfolatnak szántam, hanem kiegészítésnek. 😊

Éppen azért vagyok én is bizonytalan, mert van számomra is aktualitása a dolognak, és én sem kaptam egyértelmű, teljesen tiszta válaszokat. A számomra eddig leglogikusabbnak tűnő válasz az volt, hogy egyezmény hiányában hazai szempontból a hazai szabályok szerint állapítják meg a hazai adó illetőséget (eddig világos, innentől nem teljesen). Az szja törvény azt mondja, hogy akkor lehet nem magyar illetőségű egy magyar állampolgár, ha másik ország állampolgára is - kettős állampolgár, és nincs hazai bejelentett lakóhelye. Amerikai állampolgársága valószínűleg nincs csebi ismerősének - azt gondolom írta volna -, de lehet például román/szlovák/szerb kettős magyar állampolgár. És akkor azzal, hogy kijelentkezik a magyar lakcíméről, papíron teljesítheti azt a feltételt, hogy külföldi adóilletőségűnek minősülhessen. Erre próbáltam utalni azzal, hogy az állampolgárság nem feltétlenül dönt önmagában. Csak, amíg az egyezménnyel rendelkező országok esetében ez egyértelmű szokott lenni, mert maga az egyezmény általában jól leszabályozza ezt, ha nincs egyezmény, akkor csak a magyar szabályozás marad, ami ha akarom egyértelmű, ha akarom nem... (Az én esetem - nem a sajátom, a környezetemben egy illetőé - azért is külön "érdekes", mert ő szlovák-magyar kettős állampolgár, amit ugye a szlovák fél nem ismer el. De a magyar meg elismeri. Namost, az ő esetében most az lenne jó, ha a magyar illetőségét felbonthatná azzal, hogy nem lesz magyar címe, de akkor be kéne jelentkeznie szlovák illetőségűnek, azt meg az előbb említett okból nem nagyon szeretné...)
peterk2005 udvari bolond

Hát igen, így még szebbek ezek a történetek.
A mi most készülünk kiköltözni hosszabb időre. 2024-et biztosan ott töltjük, tehát életvitelszerűen. A feleségem ottani payrol-on lesz, amerikai cégnél. Az ő munkabére adózik majd valahogy, (ha minden igaz, csak ott). Nekem kell valami ottani self-eployment státusz, hogy dolgozni tudjak szabadúszóként. Én nem tudom hogy fogok adózni, mert magyar állampolgárként leszek kb egyéni vállalkozó az USA-ban. Pl a magyar partnereimet nem akarom leépíteni egyből, mert vannak terveink, szóval egy darabig számlázok majd haza. Meg ha minden jól megy, akkor USA-n belül is. Kanadába pl biztosan, mert ott is van már partnerem. Magyarként USA-ból Kanadába. Szóval adótanácsadó legyen a talpán, aki majd ezt úgy átlátja, hogy mindent jól adózzak le, és ne szívjak vele később se itt, se ott.
Ja, és azt még nem is gondoltam át, hogy a tőkejövedelem ("tőzsdézés") hogy adózik, ha én magyar vagyok, de ott élek, és amerikai papíron keresek valamennyit. Szóval most nagyon ott vagyok, hogy felszámolom a számlákat, kiveszem a pénzt, és kölcsönadom a magyar államnak.

Szerkesztette: Lecsó

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)
peterk2005 udvari bolond

Megcáfolod, amit írtam, utána leírod, hogy a cáfolatod arra, miről beszélünk, igazából nem vonatkozik. 😊
Mivel számomra van aktualitása a dolognak, ezért eléggé utána kérdeztem, több forrásból. Mondjuk konzekvens infót nem kaptam, és még amit a NAV mondott telefonon, azt sem vehetjük készpénznek, de a jelenleg alkalmazott szabály az, hogy az a magyar állampolgár, akinek USA-ból (vagy USA-ban, teljesen mindegy) származik kb bármilyen jövedelme (munkabér, osztalék, kamat, jogdíj, stb) az itt is köteles leadózni azt. Tök mindegy, mennyit él itt vagy ott. És igen, pontosan, ahogy írod, ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya miatt van így.Lecsó

Nem cáfolatnak szántam, hanem kiegészítésnek. 😊

Éppen azért vagyok én is bizonytalan, mert van számomra is aktualitása a dolognak, és én sem kaptam egyértelmű, teljesen tiszta válaszokat. A számomra eddig leglogikusabbnak tűnő válasz az volt, hogy egyezmény hiányában hazai szempontból a hazai szabályok szerint állapítják meg a hazai adó illetőséget (eddig világos, innentől nem teljesen). Az szja törvény azt mondja, hogy akkor lehet nem magyar illetőségű egy magyar állampolgár, ha másik ország állampolgára is - kettős állampolgár, és nincs hazai bejelentett lakóhelye. Amerikai állampolgársága valószínűleg nincs csebi ismerősének - azt gondolom írta volna -, de lehet például román/szlovák/szerb kettős magyar állampolgár. És akkor azzal, hogy kijelentkezik a magyar lakcíméről, papíron teljesítheti azt a feltételt, hogy külföldi adóilletőségűnek minősülhessen. Erre próbáltam utalni azzal, hogy az állampolgárság nem feltétlenül dönt önmagában. Csak, amíg az egyezménnyel rendelkező országok esetében ez egyértelmű szokott lenni, mert maga az egyezmény általában jól leszabályozza ezt, ha nincs egyezmény, akkor csak a magyar szabályozás marad, ami ha akarom egyértelmű, ha akarom nem... (Az én esetem - nem a sajátom, a környezetemben egy illetőé - azért is külön "érdekes", mert ő szlovák-magyar kettős állampolgár, amit ugye a szlovák fél nem ismer el. De a magyar meg elismeri. Namost, az ő esetében most az lenne jó, ha a magyar illetőségét felbonthatná azzal, hogy nem lesz magyar címe, de akkor be kéne jelentkeznie szlovák illetőségűnek, azt meg az előbb említett okból nem nagyon szeretné...)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)
peterk2005 udvari bolond

Megcáfolod, amit írtam, utána leírod, hogy a cáfolatod arra, miről beszélünk, igazából nem vonatkozik. 😊
Mivel számomra van aktualitása a dolognak, ezért eléggé utána kérdeztem, több forrásból. Mondjuk konzekvens infót nem kaptam, és még amit a NAV mondott telefonon, azt sem vehetjük készpénznek, de a jelenleg alkalmazott szabály az, hogy az a magyar állampolgár, akinek USA-ból (vagy USA-ban, teljesen mindegy) származik kb bármilyen jövedelme (munkabér, osztalék, kamat, jogdíj, stb) az itt is köteles leadózni azt. Tök mindegy, mennyit él itt vagy ott. És igen, pontosan, ahogy írod, ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya miatt van így.

NAV oldalról:
"Mindez a személyi jövedelemadó szempontjából azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől a külföldről származó jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult, az USA-ból származó jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell majd kezelni. "

Deloitte:
A munkaviszonyból, valamint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Magyarország az egyezmény alapján korábban az úgynevezett mentesítési módszert alkalmazta: az amerikai adókötelezettség alá eső jövedelem (eltekintve a forrásadó alkalmazásának kivételes esetétől) mentesült a magyar adófizetési kötelezettség alól, az amerikai forrású, magyar adófizetési kötelezettség alól mentesített jövedelemről csupán adatot kellett szolgáltatni a magyar adóhatóság részére.

A munkaviszonyból, valamint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem Magyarországon az úgynevezett összevont adóalapba tartozik: az egyezmény megszűnését követően ezek Magyarországon is bele fognak tartozni az adóalapba, de az USA-ban megfizetett adót annak 90%-áig, de legfeljebb a teljes magyar adókötelezettség mértékéig be lehet számítani a magyar kötelezettségbe. Ez egyformán igaz mind a magyar illetőségűek munkaviszonyból, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmére, mind az amerikai adóügyi illetőségűek magyar forrású (például belföldön végzett munkához, belföldi ingatlanhoz kapcsolódó) jövedelmére.

Az effektív adófizetési kötelezettség tekintetében ez azt eredményezi, hogy míg az egyezmény hatálya alatt az effektív adóteher megegyezett az amerikai adókötelezettséggel, az egyezmény megszűnését követően a magyar és az amerikai közül a magasabb effektív adókulcshoz igazodik.

Életszerűtlen? Az. De pont ezért vannak ilyen egyezmények. A munkabérre jelenleg annyi "kedvezmény" van, hogy az ottani adód 90%-a levonható az itteni adóból. Jó eséllyel emiatt nem kell itthon adózni, de be kell vallanod a jövedelmed.
Nyilván, amit leírtál az életvitelszerű tartózkodásra, az igaz, ha a két ország megegyezik ebben.

Szerkesztette: Lecsó

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.
peterk2005 udvari bolond

Konzultálj egy adószakértővel, ez szerintem így adócsalás.
vpi

Azt tettem. Szerinte nem az. Szerinte ugyanaz a szitu, mint azokkal a magyarországi, itthon kibocsájtott kötvényekkel, amikben vannak amerikai (vagy bármilyen külföldi) részvények vagy egyéb papírok is. A kötvény magyar, akármit is kezelnek benne, mert itt bocsájtották ki. Hasonló lenne az is, ha egy amerikai cég magyar tőzsdére bevezetett papírjáról lenne szó - ha lenne ilyen. Az is magyar lenne, mert a hazai tőzsdére lenne bevezetve. És én a kötvényt / részvényt veszem/venném meg, nem azt, ami benne van. Nekem az a dolgom, hogy a kötvény után adózzak. A kötvény kibocsájtójának a dolga, hogy a kötvénye által kezelt javak után ő úgy megfizesse az adókat, ahogy neki meg kell.

Mindenesetre vicces basszus, hogy akárkinek is van igaza, ez egy magánszemély számára ennyire bonyolult lehet. Egy jog- és adókövető pógár számára (én pl. ilyen vagyok) is egy nagy fejfájás az egész. 😕

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.
peterk2005 udvari bolond

Konzultálj egy adószakértővel, ez szerintem így adócsalás.

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.
Lecsó

Nyilván igazad van, számos következménye van annak, ha nincs megállapodás két ország között. Én csak a saját "praktikus" hétköznapi szemszögemből írtam, hogy éppen azért gondolkozom a TBSZ számlán, mert annak az adómentessége "megvéd" az esetleges változásoktól magyar oldalon, amerikai oldalon meg nem hiszem, hogy variálnának a közeljövőben. Így az én szemszögemből kb. hasonló kondíciókkal tudnám a papírjaimat tartani, mint eddig. Csak, hát ezekkel a tranzakciós díjakkal make no sense az egész, mert az osztalékokkal nem tudok mit kezdeni. Se kivenni nem tudom, se hozzárakni nem tudok, hogy nagyobb tételben vásárolva leszorítsam az újrabefektetés díjarányait.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.

Szerkesztette: Lecsó