Érettségi és Felvételi

Euklidész idejében a geometria egy nem is igazán létező hóbort volt pár idiótánálRajna

Az ókori Görögországban azért rengeteg gyakorlati haszna volt a geometriának, mateknak, egyéb tudományoknak, művelői megbecsült, és jól kereső emberek voltak, nem hóbortos kivülállók, mint manapság sok filozófus, mondjuk.
Gondolom ez egy félresikerült példa volt csak.

Az viszont érdekelne, milyen valós érv van az ellen, hogy mindenféle felsőoktatás egyértelműen legyen fizetős, (természetesen megtámogatva korrekt ösztöndíj, és hitelkonstrukciókkal)?
És ugye az nem érv, hogy nincs rá pénzem, meg szemétség, meg így sokan kiszorulnak belőle, stb.
És nem csak te vagy a címzettje a kérdésnek.Sobri Jóska

Nem volt totál lényegtelen, de sehol nem volt akkora jelentősége, mint manapság a matematika ágainak. De lehet persze más példákat is hozni, akkor fordított példaként a teológiai pálya a középkorban a legjövedelmezőbbek közé tartozott, ma max akkor, ha Semjén vagy 😊

Én egész végig a tandíj mellett érveltem, azt hozzátéve, hogy az államnak néminemű ösztöndíjat kell biztosítania, méghozzá inkább olyan területen, ahol a piac nem fog, mint ott, ahol igen.

Euklidész idejében a geometria egy nem is igazán létező hóbort volt pár idiótánálRajna

Az ókori Görögországban azért rengeteg gyakorlati haszna volt a geometriának, mateknak, egyéb tudományoknak, művelői megbecsült, és jól kereső emberek voltak, nem hóbortos kivülállók, mint manapság sok filozófus, mondjuk.
Gondolom ez egy félresikerült példa volt csak.

Az viszont érdekelne, milyen valós érv van az ellen, hogy mindenféle felsőoktatás egyértelműen legyen fizetős, (természetesen megtámogatva korrekt ösztöndíj, és hitelkonstrukciókkal)?
És ugye az nem érv, hogy nincs rá pénzem, meg szemétség, meg így sokan kiszorulnak belőle, stb.
És nem csak te vagy a címzettje a kérdésnek.

én - személy szerint - nem tanulnék olyan dolgot aminek nulla a piaci értéke addig amíg nincs egy olyan végzettségem amivel korrekt havi jövedelmet tudok magamnak előteremteni. Másik ami ezzel a állami bölcsésszel a bajom, amellett, hogy elismerem amit mondasz, hogy kellenek, de nem ilyen mennyiségben. Van régész ismerősöm, bekeretezett diplomával - államin megszerzett - posztolgatja facebookra az egyiptomos dolgait, de normális jövedelme nincs, kereslet a tudására nincs. Ellenben bármely országban járok, mindig látok tényleges keresletet a pénzügyi és gazdasági végzettséggel rendelkezőkre, mérnökökre, orvosokra, informatikusokra, műszakisokra (ilyen formatervező, olyan formatervező) so-so még a jogi végzettségi is megy. Ezeket az irányokat kéne hozzáférhetővé tenni, ezekkel valszeg el is fog tudni helyezkedni a fiatal, fog tudni adót fizetni, TB-t, talán lesz mire 1-2-3 kölköt is vállalni neki (mondjuk nem feltétlen Magyarországon). Nincs nagyobb pazarlás mint évente 1000 szociológust állami pénzen lediplomáztatni, utána fizetni nekik a munkanélkülit.
Amadeus91

Azzal semmi bajom nincs, hogy számodra adott esetben a személyes érdeklődésed vagy akár a társadalmi haszon minimális szempont a várható keresethez képest. Ez elfogadható persze, de nyilvánvalóan vannak, akik kicsit másképp gondolkodnak, különben mérnökökön, jogászokon, közgazdászokon kívül nem is képeznének semmit. Pl. tanárokat vagy orvosokat sem (legalábbis Magyarországon), mivel a várható kereset és leterheltség kombója okán nem éri meg ezeket a pályákat választani, vannak jövedelmezőbb helyek is. Társadalmi hasznosságuk azonban minden más foglalkozásnál magasabb, sokaknak ez is számít, vagy csak szimplán ebben jó, ezt szereti, stb.

Van egy rakat tudományág, amire valóban nincs piaci kereslet, szükség mégis van rá. Filozófiából nem lehet pénzt csinálni, mégis kellenek filozófusok, ha ezt nem érted meg, problémák vannak. Gazdaságilag nem éri meg elég sok dolog (mittomén pl. aug 20. tűzijáték), mégis kellenek. Pláne ha képes vagy picit messzebbről nézni a dolgokat, Euklidész idejében a geometria egy nem is igazán létező hóbort volt pár idiótánál, ma meg azért van jelentősége.

A keretszámok elosztása sokadszor mondom, hogy nem tetszik, de az államnak pont ott kell beavatkoznia, ahol a piac nem oldja meg a dolgokat, ergo amire szükség van, de piaci kereslet nincs. Ettől még gáz, hogy nincs állami közgazdászképzés, de az szerintem nagyon helyes irány, hogy nem pont ezt támogatják elsősorban.

Nem feledem, hiszen ebben nőttem fel.
Azt furcsállom pont, hogy fele annyi idős emberek mint én, akik 90 után születtek valami oknál fogva elvárják az állami gondoskodás irreálisan magas szintjét, úgy érzik, hogy nekik járnak dolgok, fingjuk nincs, hogyan működik a világ, amiben élnek és igazából fogalmam sincs, hogy miért van ez, mi az oka.
És mostanában rengeteg egyetemet végzett 23-30 közti fiatallal beszéltem, és döbbenetes a homály, ami nagyrészükben lakozik a való világgal kapcsolatban. Hogy lehet mondjuk 28 évesen döbbeni rá triviális dolgokra -ráadásul ugye net évek óta alap-, vagy még akkor sem, és ha rákérdezek hogy mégis mi a cél, hogyan tovább és ahhoz mi a terv, akkor csak vállvonogatás és atomhomály.
(Persze normális ambíciózus, előre tervező, értelmes emberekkel is találkoztam, de az, hogy ezek aránya mondjuk 30% alatt van döbbenetes.)

azt ne feledd, hogy évtizedekig kommunista ország voltunk, ahol a mindenkinek "járt", hogy - papíron - dolgozhasson, ez iszonyatos módon eldeformálta a tudatos közgondolkodást... a hasonlatod mondjuk a szemészettel és a fogászattal is állná a helyét, hiszen rengeteg ember lát gyengén és szenved a foga miatt, miközben relatíve egyszerű, ám igen költséges eljárásokkal mindkettőt simán orvosolni lehet

Amadeus91, csak egy kérdés:
Szerinted a két véglet közt (mindenkinek minden ingyen - mindenkinek minden fizetős) legyen bármi is a megoldás a felsőoktatásban, nem lesz mindig rengeteg ember akinek pont az a bármi nem fog tetszeni, és okokat keres, hogy fikázhassa?Sobri Jóska

fikázók mindig lesznek.Amadeus91

Nalátod.
A mostani verziót te fikázod, egy másikat Rajna tenné, egy harmadikat többen, egy negyediket mégtöbben.
Amíg a fejekben nem tisztázódik, hogy ez egy igénybe vehető szolgáltatás, és olyan illúziók mentén érvelnek, fikáznak, közelítik meg, hogy a felsőoktatás mindenkinek jár, érdem, tehetség vagy szükségszerűség kérdése, vagy racionális jövőtervezésé, addig nem hozhat egy kormány se jó intézkedést.
Pedig valamelyik a létező legjobb a két véglet között.

És egy plasztikus hasonlat:
Történik veled egy baleset vagy megtámad valami kór, és az arcod eltorzul, amivel együtt tudsz élni, de isznyat rusnya.
Emberileg maximálisan indokolható egy plasztikai beavatkozás, de milliós nagyságrend, nincs rá pénzed, a tébé meg nem támogatja, lévén nem életmentő.
Vagyis önhibádon kívül egész életedre hátrányos helyzetbe kerülsz, az állam ezen nem segít egy drága szolgáltatás ingyenessé tételével, vagy a terhek átvállalásával.
Ha nem tudod megoldani önerőből, maradsz rusnya.
Neked ez, hogy rusnya kell maradj nem tetszik, nekem se tetszik, sokaknak nem tetszik, de így működik a kapitalizmus.
Biztosítja a lehetőséget, csak megkéri az árát mindennek.
Nem hiszem, hogy tudnál mondani jobb rendszert a meglévő valóságot alapul véve.

nem lehetetleníti el elméletben, de gyakorlatban nagyon megnehezíti.Amadeus91

A családi pótlékot leszámítva nem találtál valódi csúsztatást az írásomban, ami alapján nem túlságosan rossz a helyzet.

Azt nem tagadom, hogy nehezebb lett a dolog, ez nyilvánvaló. De egyáltalán nem sokkal. A kérdés az, hogy megéri-e. Az állam nem gonoszkodásból csökkenti a helyeket, hanem mert forráshiánya van, ami sokban köszönhető a saját marhaságaiknak, de részben adottság a korábbi időszak, a történelmi és a földrajzi helyzet által. Ha valamin spórolni akarnak, szerintem ezen érdemes, mármint nem az oktatáson, hanem az ingyenes felsőoktatáson.Rajna

ezt aláírom, nincs is ebben véleménykülönbség közöttünk. De akkor egyrészt tegyék ésszerűen - hamarabb szűnjön meg az állami arabisztika mint a pénzügy - másrészt korrekten. Nem volt jó az sem, ahogy eddig ment, de ami most megy, ahogy az Alföldön mondják "adtak egy pofont a szarnak".Amadeus91

Van logika azért abban, hogy bölcsészeknek nagyobb a keretszámuk, mert ugye abban egyetértünk, hogy bölcsészekre szükség van, viszont piaci értékük nulla. Na most kinek éri meg eladósítani magát azért, hogy ugyanott tartson, ahol az érettséginél? Nyilván az állam feladata, hogy legyenek továbbra is magyar arab-szakértők és filozófusok, de őket a piac nem termeli ki.

Ellenben egy közgazdász számíthat magyar viszonyok között jó fizura, tehát ő akkor is menni fog arra a szakra, ha ezért hitelt kell felvennie/tandíjat fizetnie, így is megéri.

Persze a keretszámok és egyéb részletek is el lettek szúrva, de összességében az irány nekem tetszik. Én értékelem az ilyet, mert a kormány legtöbb lépésénél ez nincs így.Rajna

én - személy szerint - nem tanulnék olyan dolgot aminek nulla a piaci értéke addig amíg nincs egy olyan végzettségem amivel korrekt havi jövedelmet tudok magamnak előteremteni. Másik ami ezzel a állami bölcsésszel a bajom, amellett, hogy elismerem amit mondasz, hogy kellenek, de nem ilyen mennyiségben. Van régész ismerősöm, bekeretezett diplomával - államin megszerzett - posztolgatja facebookra az egyiptomos dolgait, de normális jövedelme nincs, kereslet a tudására nincs. Ellenben bármely országban járok, mindig látok tényleges keresletet a pénzügyi és gazdasági végzettséggel rendelkezőkre, mérnökökre, orvosokra, informatikusokra, műszakisokra (ilyen formatervező, olyan formatervező) so-so még a jogi végzettségi is megy. Ezeket az irányokat kéne hozzáférhetővé tenni, ezekkel valszeg el is fog tudni helyezkedni a fiatal, fog tudni adót fizetni, TB-t, talán lesz mire 1-2-3 kölköt is vállalni neki (mondjuk nem feltétlen Magyarországon). Nincs nagyobb pazarlás mint évente 1000 szociológust állami pénzen lediplomáztatni, utána fizetni nekik a munkanélkülit.

Amadeus91, csak egy kérdés:
Szerinted a két véglet közt (mindenkinek minden ingyen - mindenkinek minden fizetős) legyen bármi is a megoldás a felsőoktatásban, nem lesz mindig rengeteg ember akinek pont az a bármi nem fog tetszeni, és okokat keres, hogy fikázhassa?Sobri Jóska

fikázók mindig lesznek.

Amadeus91, csak egy kérdés:
Szerinted a két véglet közt (mindenkinek minden ingyen - mindenkinek minden fizetős) legyen bármi is a megoldás a felsőoktatásban, nem lesz mindig rengeteg ember akinek pont az a bármi nem fog tetszeni, és okokat keres, hogy fikázhassa?

nem lehetetleníti el elméletben, de gyakorlatban nagyon megnehezíti.Amadeus91

A családi pótlékot leszámítva nem találtál valódi csúsztatást az írásomban, ami alapján nem túlságosan rossz a helyzet.

Azt nem tagadom, hogy nehezebb lett a dolog, ez nyilvánvaló. De egyáltalán nem sokkal. A kérdés az, hogy megéri-e. Az állam nem gonoszkodásból csökkenti a helyeket, hanem mert forráshiánya van, ami sokban köszönhető a saját marhaságaiknak, de részben adottság a korábbi időszak, a történelmi és a földrajzi helyzet által. Ha valamin spórolni akarnak, szerintem ezen érdemes, mármint nem az oktatáson, hanem az ingyenes felsőoktatáson.Rajna

ezt aláírom, nincs is ebben véleménykülönbség közöttünk. De akkor egyrészt tegyék ésszerűen - hamarabb szűnjön meg az állami arabisztika mint a pénzügy - másrészt korrekten. Nem volt jó az sem, ahogy eddig ment, de ami most megy, ahogy az Alföldön mondják "adtak egy pofont a szarnak".Amadeus91

Van logika azért abban, hogy bölcsészeknek nagyobb a keretszámuk, mert ugye abban egyetértünk, hogy bölcsészekre szükség van, viszont piaci értékük nulla. Na most kinek éri meg eladósítani magát azért, hogy ugyanott tartson, ahol az érettséginél? Nyilván az állam feladata, hogy legyenek továbbra is magyar arab-szakértők és filozófusok, de őket a piac nem termeli ki.

Ellenben egy közgazdász számíthat magyar viszonyok között jó fizura, tehát ő akkor is menni fog arra a szakra, ha ezért hitelt kell felvennie/tandíjat fizetnie, így is megéri.

Persze a keretszámok és egyéb részletek is el lettek szúrva, de összességében az irány nekem tetszik. Én értékelem az ilyet, mert a kormány legtöbb lépésénél ez nincs így.

nem lehetetleníti el elméletben, de gyakorlatban nagyon megnehezíti.Amadeus91

A családi pótlékot leszámítva nem találtál valódi csúsztatást az írásomban, ami alapján nem túlságosan rossz a helyzet.

Azt nem tagadom, hogy nehezebb lett a dolog, ez nyilvánvaló. De egyáltalán nem sokkal. A kérdés az, hogy megéri-e. Az állam nem gonoszkodásból csökkenti a helyeket, hanem mert forráshiánya van, ami sokban köszönhető a saját marhaságaiknak, de részben adottság a korábbi időszak, a történelmi és a földrajzi helyzet által. Ha valamin spórolni akarnak, szerintem ezen érdemes, mármint nem az oktatáson, hanem az ingyenes felsőoktatáson.Rajna

ezt aláírom, nincs is ebben véleménykülönbség közöttünk. De akkor egyrészt tegyék ésszerűen - hamarabb szűnjön meg az állami arabisztika mint a pénzügy - másrészt korrekten. Nem volt jó az sem, ahogy eddig ment, de ami most megy, ahogy az Alföldön mondják "adtak egy pofont a szarnak".

nem lehetetleníti el elméletben, de gyakorlatban nagyon megnehezíti.Amadeus91

A családi pótlékot leszámítva nem találtál valódi csúsztatást az írásomban, ami alapján nem túlságosan rossz a helyzet.

Azt nem tagadom, hogy nehezebb lett a dolog, ez nyilvánvaló. De egyáltalán nem sokkal. A kérdés az, hogy megéri-e. Az állam nem gonoszkodásból csökkenti a helyeket, hanem mert forráshiánya van, ami sokban köszönhető a saját marhaságaiknak, de részben adottság a korábbi időszak, a történelmi és a földrajzi helyzet által. Ha valamin spórolni akarnak, szerintem ezen érdemes, mármint nem az oktatáson, hanem az ingyenes felsőoktatáson.

és még én vagyok a demagóg?
koli: szociális alapon állítják össze a várólistát és nem mindenki fér bele. Pesten egy albérlet pedig erősen nem 9ezer egy hónapra, és akkor még az állami kollégiumokban uralkodó körülményekbe nem mentünk bele.
A kaja valóban kijön 45-re.
Hogy te az ingázást hogy a p'csába számolod nullszaldóra azt nem tudom, de elég drága ebédet kell ahhoz a családnak főzni, hogy megérje hétvégente hazajárni Pestről mondjuk Gyulára. (BKV bérlet alapból ugrik...)
Bejön: 50 ezer jön be neki a diákból, mint havi, elkölthető jövedelem. Fitymálóan beírtad, hogy akkor dolgozzon mellette. Nem tudom képben vagy-e a pesti diákmelókkal, a "vállaljon hetente legalább 3-4 napot" kitételekkel. Nem tudom, hogy egy építészmérnök vagy egy komolyabb gazdasági szakra járó diáknak ez hogyan lesz alternatíva. (és akkor még valami csóri, éppen leérettségizett buzi műszakvezető még ki is törli vele a seggét minden egyes munkanap, minimálbéres órabérért). Családi pótlék 20 éves korig jár, az ugye a legtöbb egyetemistánál nincs, apa-anya (már ahol van) meg nem biztos, hogy be tud nyomni a gyerek segge alá 40-50 rugót, mert örülnek, hogy magukra a 2 minimálból (ki-lenc-ven-e-zer-fo-rint-ból) ki tudják fizetni a rezsit, a 20. emeleti paneljukba. (lakáshitel, kocsi, ők sem fényevők) És most jóindulattal 2 keresős modellről beszélek, nincs közmunkás a családban akit "vissza kell vezetni a munka világába" 47 rugóért vagy épp 3 hónapon túl lévő munkanélküli (aki nem azért az mert szaralak és munkakerülő) akinek már nem jár segély.

Az meg külön vicces, hogy az állam elvárja a magyar fiatalok adóját és hűségét, mikor gyakorlatilag egy kurva nagy középső ujjat mutat nekik.

"nem vettek fel államira"

na itt sírtam el magam. Rajna, nem tudom tudod-e, de pénzügy számvitel (egy fasza 470 pontos példa) példának okáért, nincs állami. Vagy a rohadt jogászok, akik nem fértek be a 80-s keretszámba.

kurva demagóg voltam.Amadeus91

A keretszámokat magam is kritizáltam, elég szarul vannak megkreálva sztem is, ez tény, egyenletesebben kéne elosztani. De itt most nem erről vitatkozunk, hanem arról, hogy ez az intézkedés ellehetetleníti-e a diákok életét/egyetemre jutását. Mindkét kérdésre szerintem nem a válasz.





Rajna

nem lehetetleníti el elméletben, de gyakorlatban nagyon megnehezíti. Azért fájó ez, mert pont azok a szakok lehetetlenülnek el - mint a fent említett pénzügy - melyekhez tehetség kell és keresettek a piacon.

és még én vagyok a demagóg?
koli: szociális alapon állítják össze a várólistát és nem mindenki fér bele. Pesten egy albérlet pedig erősen nem 9ezer egy hónapra, és akkor még az állami kollégiumokban uralkodó körülményekbe nem mentünk bele.
A kaja valóban kijön 45-re.
Hogy te az ingázást hogy a p'csába számolod nullszaldóra azt nem tudom, de elég drága ebédet kell ahhoz a családnak főzni, hogy megérje hétvégente hazajárni Pestről mondjuk Gyulára. (BKV bérlet alapból ugrik...)
Bejön: 50 ezer jön be neki a diákból, mint havi, elkölthető jövedelem. Fitymálóan beírtad, hogy akkor dolgozzon mellette. Nem tudom képben vagy-e a pesti diákmelókkal, a "vállaljon hetente legalább 3-4 napot" kitételekkel. Nem tudom, hogy egy építészmérnök vagy egy komolyabb gazdasági szakra járó diáknak ez hogyan lesz alternatíva. (és akkor még valami csóri, éppen leérettségizett buzi műszakvezető még ki is törli vele a seggét minden egyes munkanap, minimálbéres órabérért). Családi pótlék 20 éves korig jár, az ugye a legtöbb egyetemistánál nincs, apa-anya (már ahol van) meg nem biztos, hogy be tud nyomni a gyerek segge alá 40-50 rugót, mert örülnek, hogy magukra a 2 minimálból (ki-lenc-ven-e-zer-fo-rint-ból) ki tudják fizetni a rezsit, a 20. emeleti paneljukba. (lakáshitel, kocsi, ők sem fényevők) És most jóindulattal 2 keresős modellről beszélek, nincs közmunkás a családban akit "vissza kell vezetni a munka világába" 47 rugóért vagy épp 3 hónapon túl lévő munkanélküli (aki nem azért az mert szaralak és munkakerülő) akinek már nem jár segély.

Az meg külön vicces, hogy az állam elvárja a magyar fiatalok adóját és hűségét, mikor gyakorlatilag egy kurva nagy középső ujjat mutat nekik.

"nem vettek fel államira"

na itt sírtam el magam. Rajna, nem tudom tudod-e, de pénzügy számvitel (egy fasza 470 pontos példa) példának okáért, nincs állami. Vagy a rohadt jogászok, akik nem fértek be a 80-s keretszámba.

kurva demagóg voltam.Amadeus91

Igen, a kolit szociális alapon állítják össze, más kérdés, hogy ha 25 km-nél messzebb vagy bejelentve Bp-től, akkor már meg is feleltél a kritériumnak. Szóval ha gazdag pesti vagy, akkor valóban nem mehetsz pesti koliba, de ugye nem is ez volt az alapeset.

Azt számoltuk, hogy napi 1500-at költ kajára. Az egy hétvégén háromezer, akárhogy is számolom. Abból nagyjából bárhová el lehet jutni diákjeggyel, vannak szélsőséges esetek persze, de azt kár lenne általánosnak venni. De számoljunk tízezerrel oda-vissza, a végösszeget az a + 7 rugó nem befolyásolja szélsőségesen. A bérlet amúgy számít, mert a városhatárig ingyen van a vonat/busz, ami számít, ha nem az ország valamelyik sarkában laksz.

Dolgoztam már Pesten diákként, meg hallottam elég sok sztorit is, nem könnyű dolog, de szerintem az azért alap, hogy ha nem tudnak a szülei semmit segíteni, akkor az a két alternatíva, hogy diákhitel vagy diákmeló, egyik sem tökéletes, de nyilván nem az az opció, hogy az állam eltart mert sajnál.

Családi pótlék jár 20 év felett is, bár csak akkor, ha van kisebb testvéred, aki még iskolás korú, ha nem ez a helyzet, akkor tényleg csúsztattam, sorry. Az én forgatókönyvemben apa-anya egy fillért nem tolt a gyereknek, csak az esetleges családi pótlékot, de az csak extra volt a végére, még egyszer bocs, hogy felvetettem, itt most minden szempontból a legrosszabb helyzetű hallgatóról beszélünk.

Most a szülők anyagi problémáit hagyjuk, baromira nem jön ide, megbeszéltük, hogy nem segítenek semmit.

Az adóért nem teljes ellátást kapsz, hanem különböző szolgáltatásokat/lehetőségeket. Más kérdés, hogy ezeket milyen színvonalon biztosítja a jelenlegi rezsim, ezer problémám van velük, az nincs köztük, hogy csak hitellel tartják el az egyetemistákat/hitelből fizetik a felsőoktatásukat. Különösen igaz ez válság idején egy durván eladósodott országban.

A felvételnél félreértettél. Felsoroltam azokat az eseteket, amikor nem kell mindkét diákhitelt felvenned. Mert az alanyunk, ha pont olyan szakra jelentkezett, ahol volt állami hely, és be is jutott, akkor ugye csak az 1-et veszi fel. Ha pedig szülei tolnak alá pénzt, akkor azon spórol, ha pesti azon, stb-stb. De példánkban ugye egyik sem áll fel, ezért mindkét hitelt fel kell vegye.

A keretszámokat magam is kritizáltam, elég szarul vannak megkreálva sztem is, ez tény, egyenletesebben kéne elosztani. De itt most nem erről vitatkozunk, hanem arról, hogy ez az intézkedés ellehetetleníti-e a diákok életét/egyetemre jutását. Mindkét kérdésre szerintem nem a válasz.

felveszed a diákhitel 1-t a havi költségekre (max 50-t) majd felveszed az államilag manipulált kamatú diákhitel 2-t a tandíjra. Ha nem helyben laksz, akkor még jön albérlet, kaja (aki 1000 forint alatt megkajál nekem Magyarországon/nap úgy, hogy jól is tud lakni azt nem is tudom mire hívom meg), utazás, tömegközlekedés (nincs szemeszterbérlet...), még mindig hiányzik a havi betevőhöz alaphangon 30 ezer forint.

Diplomád még nincs, de már adós vagy. Ez lenne a kedvező konstrukció? Ja, hát kedvezőbb mint a "nem lesz diplomád mert nincs pénzed" konstrukció.
Amadeus91

Először is: erősen demagóg vagy, amikor a megélhetési költségeket idekevered. Az egyetem alatti megélhetési költségeid nagysága nem változik a hitelben kapott tandíjtól. De akkor térjünk rá a példádra, nem lebegtetve, hanem konkrétan. Azt szögezzük le, hogy a példádban a hallgató nem dolgozik semmit, és a szülei sem segítenek neki semmit, és még csak nem is helyben tanul. Elég fura, de számoljunk ezzel.

Költségek: albi/koli 9,300 Ft a Corvinuson az elsősöknek fenntartott koliban, de asszem mindenhol van hasonló nagyságrendű kolilehetőség Magyarországon. Tehát számoljunk 10 rugóval. Kaja 1,500/nap, tehát 45,000. Tömegközlekedésben van szemeszterbérlet, hiába állítod, hogy nem, itt lapul a zsebemben. 18,000, ami havonta 3,600. Ingázást nullszaldóra számolom, mert azért a szülei talán nem kérnek pénzt a hazai töltött káposztáért, azaz 3 rugót megspórol egy hétvégével, jobb helyeken pedig már csütörtök este hazamehet, az még több, de 3ezerből oda-vissza BKV-bérlettel azért meglehet oldani az ingázást. Kijön összesen 59,000, de számoljunk 80-al, mert bulizik is szerencsétlen, meg kiad még erre-arra.

Ami bejön: 50 rugó diákhitel, elég kedvezményes törlesztéssel. Ilyen feltételekkel tuti kap szoctámot, ami nálunk 25 rugó körül mozog. Ha már nem dolgozik, legalább tanuljon, az átlagnál valamivel jobban, az még 10ezer tanulmányi. Bursát is tuti megkapja, mondjuk ha szegényebb önkormányzatnál van bejelentve, akkor kb 6ezret kap. Ez összesen 91 ezer, anyu-apu pedig zsebretette a legalább 12,200 forintos családi pótlékot, ha már nem segítenek, azt igazán átutalhatnák neki, és akkor csak 30 rugónyi hitelt kell felvennie. Persze nem jó eladósodni, de ha a szüleid nem tudnak segíteni és nem dolgozol, akkor vállald ezt, ez van, annyira nem vészes törleszteni, max a futamidő.

Az meg külön vicces, hogy elvárjuk az államtól, hogy a nem dolgozó hallgatók megélhetését is biztosítsa, és nem hitelből.

A diákhitel 2 részleteit nem ismerem, ha tényleg geci módon kamatozik/törlesztendő, akkor az tényleg felháborító. De ha a diákhitel 1-hez hasonló a részletfizetés, akkor ugye a fizudnak csak max 6%-a, tehát ha nem dolgoztál, nem vettek fel államira, szüleid sem segítenek, nem ott tanulsz, ahol laksz, akkor a fizud 12%-át nyúlja le az oktatásodért és lébecolásodért az állam viszonylag hosszú ideig. Ez nem kevés, de mondjuk ha nem mentél volna egyetemre, akkor valsz. nem 12%-al lenne alacsonyabb a fizetésed, és volt 3+ jó éved. Vagy akkor a demagógiát vihetjük tovább, és megnézhetjük, egy átlag kezdődiplomás fizujának mekkora részét viszi el a közmű, és az mennyire irreális, benzinárakat is csekkolhatjuk, stb. Sokkal igazságtalanabb lesz, mint ez.



Rajna

és még én vagyok a demagóg?
koli: szociális alapon állítják össze a várólistát és nem mindenki fér bele. Pesten egy albérlet pedig erősen nem 9ezer egy hónapra, és akkor még az állami kollégiumokban uralkodó körülményekbe nem mentünk bele.
A kaja valóban kijön 45-re.
Hogy te az ingázást hogy a p'csába számolod nullszaldóra azt nem tudom, de elég drága ebédet kell ahhoz a családnak főzni, hogy megérje hétvégente hazajárni Pestről mondjuk Gyulára. (BKV bérlet alapból ugrik...)
Bejön: 50 ezer jön be neki a diákból, mint havi, elkölthető jövedelem. Fitymálóan beírtad, hogy akkor dolgozzon mellette. Nem tudom képben vagy-e a pesti diákmelókkal, a "vállaljon hetente legalább 3-4 napot" kitételekkel. Nem tudom, hogy egy építészmérnök vagy egy komolyabb gazdasági szakra járó diáknak ez hogyan lesz alternatíva. (és akkor még valami csóri, éppen leérettségizett buzi műszakvezető még ki is törli vele a seggét minden egyes munkanap, minimálbéres órabérért). Családi pótlék 20 éves korig jár, az ugye a legtöbb egyetemistánál nincs, apa-anya (már ahol van) meg nem biztos, hogy be tud nyomni a gyerek segge alá 40-50 rugót, mert örülnek, hogy magukra a 2 minimálból (ki-lenc-ven-e-zer-fo-rint-ból) ki tudják fizetni a rezsit, a 20. emeleti paneljukba. (lakáshitel, kocsi, ők sem fényevők) És most jóindulattal 2 keresős modellről beszélek, nincs közmunkás a családban akit "vissza kell vezetni a munka világába" 47 rugóért vagy épp 3 hónapon túl lévő munkanélküli (aki nem azért az mert szaralak és munkakerülő) akinek már nem jár segély.

Az meg külön vicces, hogy az állam elvárja a magyar fiatalok adóját és hűségét, mikor gyakorlatilag egy kurva nagy középső ujjat mutat nekik.

"nem vettek fel államira"

na itt sírtam el magam. Rajna, nem tudom tudod-e, de pénzügy számvitel (egy fasza 470 pontos példa) példának okáért, nincs állami. Vagy a rohadt jogászok, akik nem fértek be a 80-s keretszámba.

kurva demagóg voltam.

felveszed a diákhitel 1-t a havi költségekre (max 50-t) majd felveszed az államilag manipulált kamatú diákhitel 2-t a tandíjra. Ha nem helyben laksz, akkor még jön albérlet, kaja (aki 1000 forint alatt megkajál nekem Magyarországon/nap úgy, hogy jól is tud lakni azt nem is tudom mire hívom meg), utazás, tömegközlekedés (nincs szemeszterbérlet...), még mindig hiányzik a havi betevőhöz alaphangon 30 ezer forint.

Diplomád még nincs, de már adós vagy. Ez lenne a kedvező konstrukció? Ja, hát kedvezőbb mint a "nem lesz diplomád mert nincs pénzed" konstrukció.
Amadeus91

Először is: erősen demagóg vagy, amikor a megélhetési költségeket idekevered. Az egyetem alatti megélhetési költségeid nagysága nem változik a hitelben kapott tandíjtól. De akkor térjünk rá a példádra, nem lebegtetve, hanem konkrétan. Azt szögezzük le, hogy a példádban a hallgató nem dolgozik semmit, és a szülei sem segítenek neki semmit, és még csak nem is helyben tanul. Elég fura, de számoljunk ezzel.

Költségek: albi/koli 9,300 Ft a Corvinuson az elsősöknek fenntartott koliban, de asszem mindenhol van hasonló nagyságrendű kolilehetőség Magyarországon. Tehát számoljunk 10 rugóval. Kaja 1,500/nap, tehát 45,000. Tömegközlekedésben van szemeszterbérlet, hiába állítod, hogy nem, itt lapul a zsebemben. 18,000, ami havonta 3,600. Ingázást nullszaldóra számolom, mert azért a szülei talán nem kérnek pénzt a hazai töltött káposztáért, azaz 3 rugót megspórol egy hétvégével, jobb helyeken pedig már csütörtök este hazamehet, az még több, de 3ezerből oda-vissza BKV-bérlettel azért meglehet oldani az ingázást. Kijön összesen 59,000, de számoljunk 80-al, mert bulizik is szerencsétlen, meg kiad még erre-arra.

Ami bejön: 50 rugó diákhitel, elég kedvezményes törlesztéssel. Ilyen feltételekkel tuti kap szoctámot, ami nálunk 25 rugó körül mozog. Ha már nem dolgozik, legalább tanuljon, az átlagnál valamivel jobban, az még 10ezer tanulmányi. Bursát is tuti megkapja, mondjuk ha szegényebb önkormányzatnál van bejelentve, akkor kb 6ezret kap. Ez összesen 91 ezer, anyu-apu pedig zsebretette a legalább 12,200 forintos családi pótlékot, ha már nem segítenek, azt igazán átutalhatnák neki, és akkor csak 30 rugónyi hitelt kell felvennie. Persze nem jó eladósodni, de ha a szüleid nem tudnak segíteni és nem dolgozol, akkor vállald ezt, ez van, annyira nem vészes törleszteni, max a futamidő.

Az meg külön vicces, hogy elvárjuk az államtól, hogy a nem dolgozó hallgatók megélhetését is biztosítsa, és nem hitelből.

A diákhitel 2 részleteit nem ismerem, ha tényleg geci módon kamatozik/törlesztendő, akkor az tényleg felháborító. De ha a diákhitel 1-hez hasonló a részletfizetés, akkor ugye a fizudnak csak max 6%-a, tehát ha nem dolgoztál, nem vettek fel államira, szüleid sem segítenek, nem ott tanulsz, ahol laksz, akkor a fizud 12%-át nyúlja le az oktatásodért és lébecolásodért az állam viszonylag hosszú ideig. Ez nem kevés, de mondjuk ha nem mentél volna egyetemre, akkor valsz. nem 12%-al lenne alacsonyabb a fizetésed, és volt 3+ jó éved. Vagy akkor a demagógiát vihetjük tovább, és megnézhetjük, egy átlag kezdődiplomás fizujának mekkora részét viszi el a közmű, és az mennyire irreális, benzinárakat is csekkolhatjuk, stb. Sokkal igazságtalanabb lesz, mint ez.

csak az a nagyon nem mind1, hogy apa, anya a kettejük havi 8000 eurós összjövedelemből fizeti 1 szemeszterre az 500 eurót vagy az ezer valamennyit Hollandiában, vagy a havi 300 (feltételezvén, hogy 2 keresős magyar család akkor 6-700 eurós) jövedelemből szemeszterenként a 900-1000 eurót. Ez a nagy gond. Én nem vagyok tandíj ellenes, de ez ilyen formába finanszírozhatatlan a diákok számára. Amadeus91

És természetesen mint ezerszer el lett mondva, nem kell kifizetni ezt apa-anya fizujából, a diákhitel egy kedvező konstrukció, amivel csak később kell fizetni.


Rajna

felveszed a diákhitel 1-t a havi költségekre (max 50-t) majd felveszed az államilag manipulált kamatú diákhitel 2-t a tandíjra. Ha nem helyben laksz, akkor még jön albérlet, kaja (aki 1000 forint alatt megkajál nekem Magyarországon/nap úgy, hogy jól is tud lakni azt nem is tudom mire hívom meg), utazás, tömegközlekedés (nincs szemeszterbérlet...), még mindig hiányzik a havi betevőhöz alaphangon 30 ezer forint.

Diplomád még nincs, de már adós vagy. Ez lenne a kedvező konstrukció? Ja, hát kedvezőbb mint a "nem lesz diplomád mert nincs pénzed" konstrukció.

csak az a nagyon nem mind1, hogy apa, anya a kettejük havi 8000 eurós összjövedelemből fizeti 1 szemeszterre az 500 eurót vagy az ezer valamennyit Hollandiában, vagy a havi 300 (feltételezvén, hogy 2 keresős magyar család akkor 6-700 eurós) jövedelemből szemeszterenként a 900-1000 eurót. Ez a nagy gond. Én nem vagyok tandíj ellenes, de ez ilyen formába finanszírozhatatlan a diákok számára. Amadeus91

Örülök, hogy azzal már nem vitatkozol, hogy manipulatív, csúsztató ábrát linkeltél be, ebben azért megegyezhetünk.

Hát ja, rá lehet csodálkozni, hogy Németországban jobb helyzetben van a gazdaság, de ez egy évszázados tény. A több fizetésből több kenyér és több tandíj is kijön, próbálunk persze felzárkózni, de vannak geopolitikai meghatározottságok. Az oktatás viszont nem sokkal olcsóbb, az eszközök és a fenntartás alig kerül kevesebbe, ahol spórolni lehet, az az alkalmazotti fizetés, de ugye azt megint nem szeretjük. Az államnak is kevesebb pénze van, mint Németországban, köszönhetően többek között a privatizációnak.

És természetesen mint ezerszer el lett mondva, nem kell kifizetni ezt apa-anya fizujából, a diákhitel egy kedvező konstrukció, amivel csak később kell fizetni.

Ez amúgy pláne egy olyan országban hasznos, ahol a diplomások nem elhanyagolható része elmegy Nyugatra az itthon ingyen szerzett diplomájával, az állam pedig egy elég szar befektetéssel tovább rontja a helyzetét. A tandíj ezerszer jobb megoldás erre, mint a röghözkötés, ami szerintem szimplán baromság.

Látsz-e az ábrán 500 eurós számot Németországban?Rajna

 de.wikipedia.org/wiki/Studiengeb%C3%BChren_in_Deutschland

jó olvasást.Amadeus91

Baden-Württemberg, Bajorország, Bréma, Hamburg, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Saar-vidék. Itt mind 500 euró a tandíj, érdekes módon az ábra pont Berlint választotta példának. Mondom, az ábra nem hazudik, csak csúsztat, mutatja a szélsőségesen alacsony példákat, és akkor lehet hüledezni. Lehetne írni azt is, hogy Magyarországon a tanulók nemtom hány százaléka ingyen tanul, a többiek is hitelből tolják, tehát ingyen van a felsőoktatás. Nem lenne igaz, ahogy ez az ábra is hazug, mert nem jelöli a többezer fontos angol és többezer eurós holland tandíjat, meg ki tudja még mit nem. Én csak a német, brit és holland rendszerről rendelkezem információval a magyar mellett, érdekes módon mindhárommal kapcsolatban csal az ábra, sejtésem szerint másutt is kilóghat a lóláb.Rajna

csak az a nagyon nem mind1, hogy apa, anya a kettejük havi 8000 eurós összjövedelemből fizeti 1 szemeszterre az 500 eurót vagy az ezer valamennyit Hollandiában, vagy a havi 300 (feltételezvén, hogy 2 keresős magyar család akkor 6-700 eurós) jövedelemből szemeszterenként a 900-1000 eurót. Ez a nagy gond. Én nem vagyok tandíj ellenes, de ez ilyen formába finanszírozhatatlan a diákok számára.

Látsz-e az ábrán 500 eurós számot Németországban?Rajna

 de.wikipedia.org/wiki/Studiengeb%C3%BChren_in_Deutschland

jó olvasást.Amadeus91

Baden-Württemberg, Bajorország, Bréma, Hamburg, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Saar-vidék. Itt mind 500 euró a tandíj, érdekes módon az ábra pont Berlint választotta példának. Mondom, az ábra nem hazudik, csak csúsztat, mutatja a szélsőségesen alacsony példákat, és akkor lehet hüledezni. Lehetne írni azt is, hogy Magyarországon a tanulók nemtom hány százaléka ingyen tanul, a többiek is hitelből tolják, tehát ingyen van a felsőoktatás. Nem lenne igaz, ahogy ez az ábra is hazug, mert nem jelöli a többezer fontos angol és többezer eurós holland tandíjat, meg ki tudja még mit nem. Én csak a német, brit és holland rendszerről rendelkezem információval a magyar mellett, érdekes módon mindhárommal kapcsolatban csal az ábra, sejtésem szerint másutt is kilóghat a lóláb.

Arról nem is beszélve, hogy attól, hogy valami külföldön másképp van, még nem biztos, hogy ott jobb vagy Magyarországon is úgy kéne legyen.

Ez az ábra sem manipulatív. A görögöknél konkrétan az egyetemek nagy részét bezárták, az aztán fasza lenne. A nem jelölt német tartományok
Rajna

miről beszélsz? A német szövetségi alkotmányba van belefoglalva, hogy a tandíj egy tartományban sem haladhatja meg állami egyetemen az 500 eurós összeget, onnantól pedig tartomány függő, hogy 500 euróig mennyi tandíjat kér el.



ez az ábra igen csak jó, egy hibája, hogy nincs mellett az átlagkereset. Amadeus91

Látsz-e az ábrán 500 eurós számot Németországban?Rajna

 de.wikipedia.org/wiki/Studiengeb%C3%BChren_in_Deutschland

jó olvasást.

Das Bundeshochschulgesetz welches erst 2002 erneuert wurde schloss allgemeine Semestergebühren für ein Studium von vorneherein aus. Gegen diese Regelung klagten die Bundesländer Saarland, Bayern, Hessen, Baden Württemberg, Sachsen-Anhalt, Hamburg und Sachsen, da diese einen schwerwiegenden Eingriff in deren Länderkompetenz sahen. Ihrer Klage gab das Bundesverfassungsgericht am 26 Januar 2005 statt. Seit dem können die Studiengebühren von jedem Bundesland individuell gestaltet werden. So zahlen die Studenten mittlerweile bis zu 1000 Euro pro Jahr, wenn Sie sich im Erststudium befinden. Einen Überblick welches Bundesland Studiengebühren erhebt und welches nicht bietet Ihnen folgende Tabelle:
 www.sozialeleistungen.de/studium/studiengebFChren.php

Ez az ábra sem manipulatív. A görögöknél konkrétan az egyetemek nagy részét bezárták, az aztán fasza lenne. A nem jelölt német tartományok
Rajna

miről beszélsz? A német szövetségi alkotmányba van belefoglalva, hogy a tandíj egy tartományban sem haladhatja meg állami egyetemen az 500 eurós összeget, onnantól pedig tartomány függő, hogy 500 euróig mennyi tandíjat kér el.



ez az ábra igen csak jó, egy hibája, hogy nincs mellett az átlagkereset. Amadeus91

Látsz-e az ábrán 500 eurós számot Németországban?

Ez az ábra sem manipulatív. A görögöknél konkrétan az egyetemek nagy részét bezárták, az aztán fasza lenne. A nem jelölt német tartományok
Rajna

miről beszélsz? A német szövetségi alkotmányba van belefoglalva, hogy a tandíj egy tartományban sem haladhatja meg állami egyetemen az 500 eurós összeget, onnantól pedig tartomány függő, hogy 500 euróig mennyi tandíjat kér el.



ez az ábra igen csak jó, egy hibája, hogy nincs mellett az átlagkereset.

Ez az ábra sem manipulatív. A görögöknél konkrétan az egyetemek nagy részét bezárták, az aztán fasza lenne. A nem jelölt német tartományok vagy éppen Anglia, Írország, Hollandia, azaz a legnépszerűbb célpontok pedig nagyságrendekkel magasabb tandíjjal operálnak. Az USÁt akkor meg se említsük. A többi helyről semmi infóm, de simán lehet azokban is csúsztatás.

Az én ideális rendszeremben lenne kb 10-20ezer államilag támogatott hely, de minden félévben újraosztanák őket, kb. kétharmadát tanulmányi eredmény alapján, a maradékot pedig rászorultsági alapon. És persze mindenki felveheti a kedvezményes diákhitelt + komoly tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer. Sokkal igazságosabb, mint ami eddig volt. Más kérdés, hogy ez az új csak a csökkentést csinálja meg ebből.

(nem én találtam ki, facebookon láttam a hallgatói etwasnál

Én konkrétan olyan embereket látok nap mint nap suliban, akik már ránézésre fogyatékosnak tűnnek 😀 Dehát műszaki szakokra minden hülye bekerül...