Könyvek, színház

Ma egy Wolt-futárnak sincs jobb helyzete, mint egy munkásnak volt 70-80-as években Mo-n, ez a durva. A melós hazament, ivott két sört, nézte a tv-t, és nem kellett semmire gondolnia. Ma egy Uber sofőr vagy egy futár sokkal szarabb helyzetben van, mint egy magyar gyári munkás volt.
Gyurma Pappa

Mert kétszer annyi ember él a Földön, és ez egyre fenntarthatatlanabb így.
Amíg a túlnépesedést nem állítjuk meg valahogy, addig a"melósok" helyzete konstans csak romlani tud, mivel egyre jobban elértéktelenednek. És akkor még az AI, a robotika bele se húzott igazán.
Őszentsége Sobri Jóska

Ez így nem igaz. Ahol a túlnépesedés van (Afrika, India vagy Kína) ott kb. pont ugyanannyira szar. Nyugaton fogy a népesség, és a fent leírt jelenség (prekariátus) megjelenése abszolút a nyugati társadalmak sajátossága. Ennek semmi köze a túlnépesedéshez. Ahhoz van köze, hogy a kapitalizmus és a technofeudalizmus másfajta kizsákmányolást hozott létre.

A valódi tőketulajdonos nem a Wolt futár, mert a bicikli vagy a robogó nem az igazi termelési eszköz, hanem a szoftver. Egy-egy adott területen létrejövő monopol és oligopol piacokon megszűnik a verseny, és a profit növelése a költségek lecsökkentésével lehetséges hosszútávon. Mivel a tőketulajdonos számára a munkaerő csereszabatossá válik, nem függ egy adott egyén képességeitől a profitja, ezért könnyen teszik a prekariátus tagjait a régi proletároknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe. Hiszen mi történik, ha holnap nem jön Józsi kaját kiszállítani? Sorban állnak az emberek, illetve sokszor túlkínálat is van már futárból. Régen, ha Józsi nem jött be a gyárba, azért bajban volt a gyártulajdonos, mert a betanítás ideje sokkal tovább tartott.

Hogy ontopic is legyen: Pogátsa írt könyvet a Digitális gazdaságról és jót vitatkozik magában Yanis Varoufakis Techno Feudalism könyvével. Zizek még nem írta meg könyvben, de pl. ez egy kiváló írás tőle a témában:  slavoj.substack.com/p/divided-we-stand-united-we-fall

Szóval nincs igazán összefüggés a kizsákmányolás és a túlnépesedés között. Sőt. Alapvetően a gyártókapacitások kihelyezése keletre és délre az USA-ból rövidtávon javította is a helyiek életét. Ahogy az USA-ban is. Ami ott 100 év alatt ment végig, kb. a XX. század erre ment el, azt Kínában 10-12 év alatt hozta létre a tőke. És most az a kérdés, hogy Afrikában mikor lesz majd rá elég akarat, mert ugye ez csak akarat kérdése.
Gyurma Pappa

Pedig pont a rengeteg ember, a túlnépesedés okozza a problémát, te is írod, csak mintha nem kapcsolnád össze.

"Mivel a tőketulajdonos számára a munkaerő csereszabatossá válik, nem függ egy adott egyén képességeitől a profitja, ezért könnyen teszik a prekariátus tagjait a régi proletároknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe.

sokszor túlkínálat is van már futárból"

Ezek mind a túlnépesedés miatt történnek meg.
Ha kevesebb ember lenne, akkor pl. nem jönne ide az éhhalál elől menekülő bangladesi (nem menne sehova, nem fenyegetné az éhhalál se hazájában), nem futárkodna kétszázezerért, és a futárcég a kevesebb helyiből magasabb bérért lenne kénytelen alkalmazni.
Túlkínálat van emberből, mert a Föld globálisan túl van népesedve.
És nem fogadom el, hogy csak a harmadik világban, miközben meg a Nyugaton alulnépesedés van, mert mihez képest, ha a Föld egy globális egész gazdaságilag már egy jóideje, tévút külön kezelni földrajzi régiókat, gazdaságilag már nincsenek távolságok, határok.

Ma egy Wolt-futárnak sincs jobb helyzete, mint egy munkásnak volt 70-80-as években Mo-n, ez a durva. A melós hazament, ivott két sört, nézte a tv-t, és nem kellett semmire gondolnia. Ma egy Uber sofőr vagy egy futár sokkal szarabb helyzetben van, mint egy magyar gyári munkás volt.
Gyurma Pappa

Mert kétszer annyi ember él a Földön, és ez egyre fenntarthatatlanabb így.
Amíg a túlnépesedést nem állítjuk meg valahogy, addig a"melósok" helyzete konstans csak romlani tud, mivel egyre jobban elértéktelenednek. És akkor még az AI, a robotika bele se húzott igazán.
Őszentsége Sobri Jóska

Ez így nem igaz. Ahol a túlnépesedés van (Afrika, India vagy Kína) ott kb. pont ugyanannyira szar. Nyugaton fogy a népesség, és a fent leírt jelenség (prekariátus) megjelenése abszolút a nyugati társadalmak sajátossága. Ennek semmi köze a túlnépesedéshez. Ahhoz van köze, hogy a kapitalizmus és a technofeudalizmus másfajta kizsákmányolást hozott létre.

A valódi tőketulajdonos nem a Wolt futár, mert a bicikli vagy a robogó nem az igazi termelési eszköz, hanem a szoftver. Egy-egy adott területen létrejövő monopol és oligopol piacokon megszűnik a verseny, és a profit növelése a költségek lecsökkentésével lehetséges hosszútávon. Mivel a tőketulajdonos számára a munkaerő csereszabatossá válik, nem függ egy adott egyén képességeitől a profitja, ezért könnyen teszik a prekariátus tagjait a régi proletároknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe. Hiszen mi történik, ha holnap nem jön Józsi kaját kiszállítani? Sorban állnak az emberek, illetve sokszor túlkínálat is van már futárból. Régen, ha Józsi nem jött be a gyárba, azért bajban volt a gyártulajdonos, mert a betanítás ideje sokkal tovább tartott.

Hogy ontopic is legyen: Pogátsa írt könyvet a Digitális gazdaságról és jót vitatkozik magában Yanis Varoufakis Techno Feudalism könyvével. Zizek még nem írta meg könyvben, de pl. ez egy kiváló írás tőle a témában:  slavoj.substack.com/p/divided-we-stand-united-we-fall

Szóval nincs igazán összefüggés a kizsákmányolás és a túlnépesedés között. Sőt. Alapvetően a gyártókapacitások kihelyezése keletre és délre az USA-ból rövidtávon javította is a helyiek életét. Ahogy az USA-ban is. Ami ott 100 év alatt ment végig, kb. a XX. század erre ment el, azt Kínában 10-12 év alatt hozta létre a tőke. És most az a kérdés, hogy Afrikában mikor lesz majd rá elég akarat, mert ugye ez csak akarat kérdése.

Ma egy Wolt-futárnak sincs jobb helyzete, mint egy munkásnak volt 70-80-as években Mo-n, ez a durva. A melós hazament, ivott két sört, nézte a tv-t, és nem kellett semmire gondolnia. Ma egy Uber sofőr vagy egy futár sokkal szarabb helyzetben van, mint egy magyar gyári munkás volt.
Gyurma Pappa

Mert kétszer annyi ember él a Földön, és ez egyre fenntarthatatlanabb így.
Amíg a túlnépesedést nem állítjuk meg valahogy, addig a"melósok" helyzete konstans csak romlani tud, mivel egyre jobban elértéktelenednek. És akkor még az AI, a robotika bele se húzott igazán.

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket
Gyurma Pappa

Ok, De ki ő?
/Az olasz tv már kb 10X leleplezte, és mégse/
ozibozi

Egy időgéppel visszarepítették az időben, és hozta a ChatGPT-s szövegeket, amiket szép lassan kiad
slowmotion

?
ozibozi

Nem fontos hogy férfi vagy nő, mert AI írta a szövegeket
slowmotion

Az mondjuk simán kiderült, hogy Magyarországon jobb volt élnie egy prolinak a hatvanas-70-es években, mint a dél-olaszországi bárhol.
Az pedig hogy milyen esélyei voltak akkor a kitörésre, tanulásra, az pedig konkrétan nem összehasonlítható.
ozibozi

Egyébként ez tényleg durva.
A Kádár-rendszer messze volt a tökéletestől, szörnyű diktatúra volt, de mobilitást biztosított.
Dzsokijuing

Ma egy Wolt-futárnak sincs jobb helyzete, mint egy munkásnak volt 70-80-as években Mo-n, ez a durva. A melós hazament, ivott két sört, nézte a tv-t, és nem kellett semmire gondolnia. Ma egy Uber sofőr vagy egy futár sokkal szarabb helyzetben van, mint egy magyar gyári munkás volt.

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket
Gyurma Pappa

Ok, De ki ő?
/Az olasz tv már kb 10X leleplezte, és mégse/
ozibozi

Egy időgéppel visszarepítették az időben, és hozta a ChatGPT-s szövegeket, amiket szép lassan kiad
slowmotion

?
ozibozi

Nem fontos hogy férfi vagy nő, mert AI írta a szövegeket
slowmotion

Az mondjuk simán kiderült, hogy Magyarországon jobb volt élnie egy prolinak a hatvanas-70-es években, mint a dél-olaszországi bárhol.
Az pedig hogy milyen esélyei voltak akkor a kitörésre, tanulásra, az pedig konkrétan nem összehasonlítható.
ozibozi

Egyébként ez tényleg durva.
A Kádár-rendszer messze volt a tökéletestől, szörnyű diktatúra volt, de mobilitást biztosított.

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket
Gyurma Pappa

Ok, De ki ő?
/Az olasz tv már kb 10X leleplezte, és mégse/
ozibozi

Egy időgéppel visszarepítették az időben, és hozta a ChatGPT-s szövegeket, amiket szép lassan kiad
slowmotion

?
ozibozi

Nem fontos hogy férfi vagy nő, mert AI írta a szövegeket
slowmotion

Az mondjuk simán kiderült, hogy Magyarországon jobb volt élnie egy prolinak a hatvanas-70-es években, mint a dél-olaszországi bárhol.
Az pedig hogy milyen esélyei voltak akkor a kitörésre, tanulásra, az pedig konkrétan nem összehasonlítható.

Szerkesztette: ozibozi

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket
Gyurma Pappa

Ok, De ki ő?
/Az olasz tv már kb 10X leleplezte, és mégse/
ozibozi

Egy időgéppel visszarepítették az időben, és hozta a ChatGPT-s szövegeket, amiket szép lassan kiad
slowmotion

?
ozibozi

Nem fontos hogy férfi vagy nő, mert AI írta a szövegeket

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket
Gyurma Pappa

Ok, De ki ő?
/Az olasz tv már kb 10X leleplezte, és mégse/
ozibozi

Egy időgéppel visszarepítették az időben, és hozta a ChatGPT-s szövegeket, amiket szép lassan kiad
slowmotion

?

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket
Gyurma Pappa

Ok, De ki ő?
/Az olasz tv már kb 10X leleplezte, és mégse/
ozibozi

Egy időgéppel visszarepítették az időben, és hozta a ChatGPT-s szövegeket, amiket szép lassan kiad

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket
Gyurma Pappa

Ok, De ki ő?
/Az olasz tv már kb 10X leleplezte, és mégse/

Szerkesztette: ozibozi

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.
ozibozi

A kiadó nyilatkozata szerint is nő. A szellemírónak semmi értelme, fikciót. A 1992 óta jelennek meg könyvei, az irodalmárok szerint is egy személy írja a könyveket

Kicsoda Ferrante? Szabászvarrász?
Pasi vagy nő, vagy ki a szellemíró?
Ma már bárki lehet.

Szerkesztette: ozibozi

Szóval a Nápoly tetralógia.

Először is az alaphelyzet: a 66 éves Lina eltűnik. Felhívja a fia az elbeszélőnket Lenú-t, hogy nála van-e, de annyit megtudunk, hogy évek óta nem beszélnek, és a Lina (akik az elbeszélőnk csak Lilanak hív) vágya mindig is az volt, hogy nyom nélkül eltűnjön. Hogy "bosszút" álljon rajta Lenu (egyébként Elena), elkezdi írni kettőjük történet.

A háttér Nápoly, a második világháború vagyunk, egy szegénynegyedben, ahol mindennapos az erőszak, a szegénység. A történte a lányok gyerekkorában kezdődik, alig pár évesen már barátok lesznek. Anélkül, hogy komoly spoilerekbe belemennék, annyi már az alaphelyzetből is kiderül, hogy ez a barátság elég terhelt.

A regényfolyam egy olyan felnövés történet, ami nem is klasszikus értelemben az. A főszereplők nem jönnek rá dolgokra, sőt, hibát-hibára halmoznak az életükben, és a személyiségük rétegei, problémái sorban rakódnak egymásra. Tele van visszatérő elemekkel: osztályharc, erőszak otthon és a külvilágban, a nők helyzete, a férfi szerepek alakulása, gyereknevelés, házasság, politika.

Miért tartom aktuálisnak: nem titok az író (és a szereplők nagy része) is alapvetően baloldali érzelmű, és egy nagyon fontos eleme lesz a harmadik könyvtől kezdve, hogy a baloldali értelmiség (a diákok majd később az egyetemi közeg) hogyan telepszik rá a kommunista pártra, és ezt milyen rossz néven is veszik a munkások. Ez ma sincs másképp. Szintén nagyon aktuális téma, hogy miként reagál a világ a technológia változásaira. Hogy milyen utak vannak a szegénységből kitörésre. És számomra személyesen is fontos elem a mentális betegségek megjelenése.

Nagyon ritka ennyire részletesen ábrázolt (persze elnagyolt) személyiségeket olvasni. Van itt nárcisztikus párkapcsolat, traumatikus személyiség defektus, kisebbségi komplexus, toxikus kapcsolat, látens homoszexualitás, szerelmi csalódások, széteső majd összeálló családok, diszfunkcionális kapcsolatok egész sorozata, és ugye a transzgenerációs traumák ábrázolása sem maradhat el.

Folyamatosan igyekszik a XX. század évtizedeibe úgy elhelyezni a szereplőket, hogy azok kulturálisan, politikailag és szociológiailag is értelmezhetőek, élethűek legyenek. Ahogy a társadalmi mobilitás előnyeit és hátrányait bemutatja, az is realisztikus, de közben persze fel is nagyítja az egyes szereplők tulajdonságait, hogy ezzel is segítsen egyértelműen megérteni a mondandóját.

A végére minden karakter kap lezárást, és hogy mennyire női vagy nem női a regény: a nagy igazságokat a férfi karakterek mondják ki. Visszatérő elem, hogy Lenú úgymond nem látja a fától az erdőt, már üvöltöttem volna vele szívem szerint, hogy mit nem értesz ezen, de persze ez a visszaemlékezés stílusjegyei miatt volt így felépítve. Elena nem teljesen megbízható elbeszélő, ezt el is mondja egy ponton, hogy a saját életét, ami Lilától független, néha simán össze tudná foglalni pár mondatban, de a barátnője mindig felkavarja a dolgokat. Sajnos különösebb spoiler nélkül ezt nem tudom jobban megmagyarázni, legyen az elég, hogy Lila mindig megtalálja a módját, hogy valahogy belekeveredjen a dolgok közepébe, és bármennyire is jót akar, ez nem mindig sikerül neki, sőt.

A mellékszereplők mind mélyen megrajzoltak és egyébként eléthűek: legyen szó a maffiózó bártulajdonosokról, a kommunista kőművesről, az egyetemi oktatókról, a portás apáról, a boltos családjáról stb. Persze van "gonosz" a könyvben, de ez sem ennyire egyszerű. A kapcsolatok, a reakciók néha váratlanok, és vannak elsőre meglepő fordulatok. Rendszeres eszköze Ferrante-nak, hogy nagyon sokáig mesél egy-két hétnyi eseményt, aztán egy hirtelen vágással valami nagyon megdöbbentő történik, és csak kapkodjuk a fejünket a szereplőkkel együtt.

Elena belső monológjai sokszor egy értelmiségi vergődései, de sokszor nagyon is emberi problémák. Gyakran hoz borzasztó döntéseket, minden szereplő. A szubjektív érzékelés képes fejezeten belül átalakulni, és ezt le is írja. Sokat játszik a negyedik fallal, kibeszél az elbeszélő szerepéből, sejtet dolgokat, de (ahogy az életben is) gyakran történnek teljesen váratlan fordulatok.

Miért tudom ajánlani: egyrészt a könyv stílusa, irodalmisága szerintem kiváló. Másrészt sok téma igenis aktuális, még így laza 15 évvel a megjelenése után is. Harmadrészt én nagyon is tudtam azonosulni a főszereplővel. Annyi nem spoiler, az utolsó 200 oldal a lezárás, egybe esik az öregkorral, és bizony igen mély dolgok is történnek benne. Átérzem az öregedést (nagyjából a 40 és 60 éves koruk közötti részt fedi le a lezárás), az én gyerekeim is nőnek, és én is sokat gondolok arra, hogy előbb-utóbb kirepülnek. Negyedrészt, és ez a réteg ma jutott eszembe, az értelmiségi lét szenvedéseit is átélem. Hiába vagyok baloldali érzelmű, a munkásosztály nem kér belőlem, és én sem szeretnék visszakerülni ebbe az osztályba. Közben feszít a tenni akarás, de a megélhetés, a saját karrier és a szülői szerepem nem engedi ezt. Ez egy igen komolyan kifejtett íve a történetnek, azt gyanítom, hogy (az egyébként rejtőzködő) Ferrante is hasonló küzdelmeket él át, és talán ez a legszemélyesebb része a könyvnek (legalábbis remélem, hogy a sok trauma nem az...).

Megérte elolvasni. Az talán túlzás, hogy a NYT az 2000-es évek legjobb könyvének választotta (ugye ez sok száz író, kritikus stb. szavazatai alapján) az első könyvet, de mindenképp magasan van a polcon. Nem kell félni a "női témáktól", persze van benne szó az első vérzésről, de dramaturgiai okai vannak, és semmi öncélú feminizmus nincs benne, sőt, ennek a beemelése is inkább kritikus, mint erőszakos.

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Ez érdekes kategória.
Nekem ebben a kategóriában toronymagasan kiemelkedik Mary Doria Russell Verebecske című könyve. Ennyire nyomasztó, lehangoló, elidegenítő, depresszív könyvet még megközelítőleg se olvastam. Senkinek se ajánlom.
Őszentsége Sobri Jóska

Köszi máris érdekel 😀
Drip

Ne tedd. Tényleg.
Őszentsége Sobri Jóska

En is befogom szerezni, erdekel.
Zsellér van de Vrij

Nem ad semmi pluszt az ember életéhez, csak frusztráló, lehangoló, nyomasztó, belemegy az ember agyába és nem ad feloldást vagy megnyugvást. Nekem ez az egyetlen egy könyv életem során amit megbántam, hogy elolvastam a több ezerből, pedig volt közte pár unalmas, szar, nehéz, nyomasztó, sablonos, idegesítő vagy csak simán gyenge. Az egyetlen ami csak elvett, de semmit se adott. Szóval tényleg ellenjavallott.
De lehet másra nem így fog hatni.
Amikor megjelent megvettem, egyből nekikezdtem mindenféle előzetes tájékozódás nélkül, vegülis sci-fi, a prológus pár mondata zseniális, és aztán bár éreztem, hogy ez egyre nyomibb, nagyon nyomi, de már érdekelt a történetszál, és elbasztam, hogy nem hagytam abba.
Őszentsége Sobri Jóska

Ezzel még jobban felcsigáztál, a könyvről remek spoiler mentes kritikákat olvastam. Mivel világnézetileg eléggé különbözünk, engem roppant érdekel, hogy ha elolvasom majd a könyvet, mit fogok róla gondolni. És ígérem, hogy le is fogom írni neked. 😉

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Ez érdekes kategória.
Nekem ebben a kategóriában toronymagasan kiemelkedik Mary Doria Russell Verebecske című könyve. Ennyire nyomasztó, lehangoló, elidegenítő, depresszív könyvet még megközelítőleg se olvastam. Senkinek se ajánlom.
Őszentsége Sobri Jóska

Köszi máris érdekel 😀
Drip

Ne tedd. Tényleg.
Őszentsége Sobri Jóska

En is befogom szerezni, erdekel.
Zsellér van de Vrij

Nem ad semmi pluszt az ember életéhez, csak frusztráló, lehangoló, nyomasztó, belemegy az ember agyába és nem ad feloldást vagy megnyugvást. Nekem ez az egyetlen egy könyv életem során amit megbántam, hogy elolvastam a több ezerből, pedig volt közte pár unalmas, szar, nehéz, nyomasztó, sablonos, idegesítő vagy csak simán gyenge. Az egyetlen ami csak elvett, de semmit se adott. Szóval tényleg ellenjavallott.
De lehet másra nem így fog hatni.
Amikor megjelent megvettem, egyből nekikezdtem mindenféle előzetes tájékozódás nélkül, vegülis sci-fi, a prológus pár mondata zseniális, és aztán bár éreztem, hogy ez egyre nyomibb, nagyon nyomi, de már érdekelt a történetszál, és elbasztam, hogy nem hagytam abba.
Őszentsége Sobri Jóska

Ncore-on fent van! 😊

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Ez érdekes kategória.
Nekem ebben a kategóriában toronymagasan kiemelkedik Mary Doria Russell Verebecske című könyve. Ennyire nyomasztó, lehangoló, elidegenítő, depresszív könyvet még megközelítőleg se olvastam. Senkinek se ajánlom.
Őszentsége Sobri Jóska

Köszi máris érdekel 😀
Drip

Ne tedd. Tényleg.
Őszentsége Sobri Jóska

En is befogom szerezni, erdekel.
Zsellér van de Vrij

Nem ad semmi pluszt az ember életéhez, csak frusztráló, lehangoló, nyomasztó, belemegy az ember agyába és nem ad feloldást vagy megnyugvást. Nekem ez az egyetlen egy könyv életem során amit megbántam, hogy elolvastam a több ezerből, pedig volt közte pár unalmas, szar, nehéz, nyomasztó, sablonos, idegesítő vagy csak simán gyenge. Az egyetlen ami csak elvett, de semmit se adott. Szóval tényleg ellenjavallott.
De lehet másra nem így fog hatni.
Amikor megjelent megvettem, egyből nekikezdtem mindenféle előzetes tájékozódás nélkül, vegülis sci-fi, a prológus pár mondata zseniális, és aztán bár éreztem, hogy ez egyre nyomibb, nagyon nyomi, de már érdekelt a történetszál, és elbasztam, hogy nem hagytam abba.

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Ez érdekes kategória.
Nekem ebben a kategóriában toronymagasan kiemelkedik Mary Doria Russell Verebecske című könyve. Ennyire nyomasztó, lehangoló, elidegenítő, depresszív könyvet még megközelítőleg se olvastam. Senkinek se ajánlom.
Őszentsége Sobri Jóska

Köszi máris érdekel 😀
Drip

Ne tedd. Tényleg.
Őszentsége Sobri Jóska

En is befogom szerezni, erdekel.

Ronnie O'Sullivan önéletrajzi könyvéről mi a véleményetek?

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Ez érdekes kategória.
Nekem ebben a kategóriában toronymagasan kiemelkedik Mary Doria Russell Verebecske című könyve. Ennyire nyomasztó, lehangoló, elidegenítő, depresszív könyvet még megközelítőleg se olvastam. Senkinek se ajánlom.
Őszentsége Sobri Jóska

Köszi máris érdekel 😀
Drip

Ne tedd. Tényleg.

Azt nem olvastam, de ha van nyomasztóbb könyv McCarthy Az útjánál, arra garantáltan nem vagyok kíváncsi.

A Ne engedj elre személyes dolgok miatt sose fogok úgy tekinteni, mint sokan mások, mégis nekem Ishiguroról inkább a szépség jut előbb eszembe, mintsem a depresszió.

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Ez érdekes kategória.
Nekem ebben a kategóriában toronymagasan kiemelkedik Mary Doria Russell Verebecske című könyve. Ennyire nyomasztó, lehangoló, elidegenítő, depresszív könyvet még megközelítőleg se olvastam. Senkinek se ajánlom.
Őszentsége Sobri Jóska

Köszi máris érdekel 😀

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Ez érdekes kategória.
Nekem ebben a kategóriában toronymagasan kiemelkedik Mary Doria Russell Verebecske című könyve. Ennyire nyomasztó, lehangoló, elidegenítő, depresszív könyvet még megközelítőleg se olvastam. Senkinek se ajánlom.

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.
Gyurma Pappa

Nincs időm úgyse filmet nézni, nyugi. 😀 De ha választani kell, úgyis könyvet fogok olvasni. 😊

Jut eszembe, tesómtól kaptam még régebben Zizektől a 'zűrt a paradicsomban'-t, az is várja a sorát. XD

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀
Zsellér van de Vrij

A filmet NE nézd meg, pont a lényeget írták át benne. Onnan jutott egyébként eszembe, hogy Zizek egy interjúban a legdepresszívebb könyvnek nevezte, amit valaha olvasott.

Azt hiszem nálunk van itthon vagy 3 db Ferrante könyv, a feleségem szereti, olvasta őket.

Én meg Kazuo Ishiguro Ne engedj el-ét írtam fel magamnak. 😀