NFL eredménykövetés - 2 aktív topik
RedZone week 16
85
9
Dallas Cowboys - Tampa Bay Buccaneers
1
1
Kerekasztal - A draft előtt
Öt kérdésre nyolc-nyolc válasz, melyekben az előttünk álló nagy eseményről, az áprilisi játékosbörzéről értekezünk.
1) Öt év múlva ki(k) lesz(nek) az idei draft legjobb játékosa(i)?
briareos: Eric Berry, S (Tennessee) - Berry olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeknek köszönhetően, ha megfelelő környezetbe kerül, az elkövetkező évtized egyik legmeghatározóbb S-je lehet. Erre pedig az egyre passz orientáltabb NFL-ben nagy szüksége lehet az őt választó csapatnak.
Fucu: Kyle Wilson, CB (Boise State) - A választásom a Boise State CB-jére esett. Az idei draft class második legjobb cornere és lehet csupán csak annyival marad el Joe Haden mögött, hogy nem egy SEC-szintű konferenciában játszott. A méretei megfelelőek és a mért ideje is ideális ahhoz, hogy a profik között is első számú corner legyen belőle.
haromt: Joe Haden, CB (Florida) - Lehet, hogy sokan elfogultnak tartanak vele szemben, de minden egyetemi meccsét láttam és azt kell mondanom, hogy ennyire "NFL-kész" corner nem volt az utóbbi jó pár évben a drafton. Nem egy szuperatléta, mint a legtöbb magasan jegyzett CB, de ezt olyan játékintelligenciával pótolja, ami páratlan az ő korában. Ráadásul a lehető legerősebb ellenfelekkel szemben edződött. Igazi shutdown CB, akinek a képességei a pályán mutatkoznak meg és nem a felmérőkön. All-around játékos, 100%, hogy már a legelső naptól fogva a kezdőcsapatba állítható, emiatt 5 év múlva a megfelelő rutin megszerzésével a liga legjobb cornere lehet.
Höri: Rolando McClain, ILB (Alabama) - Valójában ez egy megválaszolhatatlan kérdés, elvégre azt sem lehet megítélni, hogy Peyton Manning vagy Ray Lewis a jobb játékos, csak saját műfajukban lehet valamennyire rangsort állítani. Ilyen módon, azon igencsak meglepődnék ha 5 év múlva a class legjobb linebackere nem Rolando McClain lenne. És mivel az eléggé szem előtt lévő, jól kiemelhető belső (középső) LB poszton szerepel, kellő hírnevet is szerezhet magának addigra ahhoz, hogy a 2010-es korosztályt vele azonosítsuk először.
Igor: Mike Iupati, OG (Idaho) - Nem vagyok igazán elragadtatva az idei év támadófalembereitől, annak ellenére, hogy három vagy négy falember fog elkelni a TOP 10-ben, mindegyik OT-vel kapcsolatban akadnak kifogásaim. Iupati viszont kimagaslóan a draft legjobb OG-je, a Senior Bowlon sokan őt tartották a legjobb játékosnak, és ha a már jelenleg is kiváló futásblokkolása mellett a passzblokkolásban is javul egy kicsit, sokszoros Pro Bowlerré válhat. A szamoai játékosok pedigréjét ráadásul ismerjük, és engem az sem zavar, hogy apró egyetemről, államból érkezett: Jared Allen is pl. az Idaho State-re járt.
JJ Tiller: Két nevet emelnék ki, egyet a támadók, egyet a védők közül: Jimmy Clausen (QB, Notre Dame) és Ndamukong Suh (DT, Nebraska) válhat véleményem szerint rövid időn korszakos egyéniséggé. Clausen szinte óvodás kora óta a reflektorfényben szerepel, a létező legjobb képzést kapta a legjobb edzőktől, én már most NFL-re kész irányítónak tartom. Valljuk be, egészen nevetséges, mikor egy egy QB-nél az "arroganciát" hozzák fel fő ellenérvként... (Stafford se volt egy szimpatikus gyerek, mégis 1/1 lett). Ahogy azon is jókat mosolygok, mikor egyes elemzésekben Gerald McCoyt összességében jobbnak titulálják, mint a kameruni-jamaikai felmenőkkel bíró Suh-t. Természetesen – mint oly sokszor hangoztatjuk – a profi világ teljesen más, az egyetemi "sztárság" közel sem garantálja évekig a biztos fizetést, de aki egyetlen nebraskai meccset is látott 2008-ból vagy 2009-ból, az hogy nem tud belehabarodni Suh játékába? Lehet károgni vagy lehet kritizálni, ám jelenleg az említett két futballista becsmérlését nem az ésszerűség, hanem csupán a rossz szándék vezérelheti.
konqueror: Gerald McCoy, DT (Oklahoma) - McCoy még a kevésbé rizikós választások közé tartozik, sokan Suh-val állítják őket párba, mindkettő valószínű top pick lesz. McCoy kicsit talán kevesebb figyelmet kap, mint nebraskai társa, pedig ugyanolyan kaliberű játékos. Fizikálisan is remek, egyaránt jó a passz és a futás ellen, ráadásul sokoldalú, akár DE-ként is bevethető 3-4-es csapatoknál. McCoy már középiskolásként is elit prospect volt az egyetemek számára, fejlődése töretlenül haladt előre, véleményem szerint a következő szinten is meg fogja állni a helyét, és a liga sztárjátékosai közé növi ki magát.
Rajna: Sok tehetséges játékos kerül idén kiválasztásra, de szerintem a legizgalmasabb fiatal C.J. Spiller, a Clemson futójátékosa. Spiller ugyanis szélvészgyors, és hihetetlen irányváltásokra képes, bármikor összehozhat bármekkora yardmennyiséget, pont az ilyen játékosok döntik el a mérkőzéseket egy-egy megmozdulással. Legutóbb hasonló adottságokkal talán egy bizonyos Chris Johnson került a ligába, és tudjuk, hogy mi lett belőle. Az egyetlen kifogás a kitűnő RB ellen az, hogy nem elég jók a méretei, és egyedül nem bír végig egy meccset, de egyrészt Johnsonról is ezt mondták, másrészt pedig ha egy olyan csapatnál köt ki, ahol van egy megfelelő erőfutó mellette, akkor ez nem jelenthet problémát. Fontos persze, hogy egy jó futásblokkoló fal mögé kerüljön, de véleményem szerint első évétől kezdve rettegésben tartja majd az ellenfelek védőit, nem csupán futásaival, hanem visszahordásaival is. Amennyiben a kérdés az volna, hogy ki lesz az Év Újonca jövőre, még biztosabban állítanám Spiller nevét, de szerintem hosszú távon a liga krémjébe is bekerülhet a sprinternek sem utolsó RB.
2) A potenciális első körös választottak közül kinél érzel komoly bustesélyt?
briareos: Sergio Kindle, OLB/DE (Texas) - Az egyetemi statisztikái impresszívek, de ha az ember megtekinti a mérkőzéseit és a számok mögé tekint, láthatja hogy nem minden arany, ami fénylik. Technikai repertoárja erősen limitált, és ehhez jönnek még a pályán kívüli balhéi is.
Fucu: Anthony Davis, OT (Rutgers) - Az egyik legjobb OT prospect idén, de véleményem szerint, ha fejben nem tud változni, akkor idő előtt a süllyesztőben végzi. Az egyetemen a súlyával voltak gondjai, nem egyszer túlsúlyosan érkezett az edzőtáborba. A másik probléma, hogy még a csapatmegbeszéléseket is kihagyta néhanapján. Ezt a hozzáállást nem szeretik az NFL edzők és hiába tehetséges egy játékos, ha nem képes felnőni fejben, akkor gyorsan megválnak tőle.
haromt: Bruce Campbell, OT (Maryland) - Tony Mandarich 2.0. Ezt a játékot nem a felépítést pontozó bírók előtt játsszák és még csak nem is az atlétikapályán. Márpedig Campbell eddig csak kidolgozott izomzatával és méretét meghazudtoló gyorsaságával tűnt ki a draftra jelentkező sok száz játékos közül. Még a gyenge Marylandben sem volt kiemelkedő játékos. Összesen 7 meccsen volt kezdő baloldali tackle egyetemi pályafutása alatt, de ezen a kevés mérkőzésen is komoly gondjai voltak az olyan helyzetekkel, amikor nem csak testi erejét, hanem az eszét is kellett használni. Ha van poszt ahol szinte semmit nem jelent ha valaki workout warrior, akkor az offensive line ilyen. Bruce Campbellnek véleményem szerint nincsenek meg a mentális adottságai ahhoz, hogy az NFL-ben vihesse valamire.
Höri: Jared Odrick, DT (Penn State) - Odrick önhibáján kívül ugyan, de bizonyára szerzett magának néhány ellendrukkert azzal, hogy a média kikiáltotta a tökéletes 3-4-es DE-nek. Nos, valóban Odrick méreteire lehet leginkább rámondani (Suh után), hogy ráillik a 5 technique szerepkör, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy Odrick a Penn State-ben soha nem játszott 3-4-et. Fejre is állna a világ ha az LB U nekiállna hibrid formációkkal trükközni. (Navorro Bowman sokoldalúságától most tekintsünk el). A mondandóm lényege, hogy Odrick semmivel sem biztosabb választás 3-4-es csapatoknak, mint bármelyik hasonló felépítésű defensive tackle.
Igor: Sam Bradford, QB (Oklahoma) - A QB-knál mindig magas a bustesély, különösen az első körben, hát még az 1/1-es QB-knél (Tim Couch, David Carr, JaMarcus Russell?). Ráadásul Bradford spread offense-ből érkezik, és az egyetemi bajnokság talán legjobb támadófala mögött játszott az NFL-ben, a Rams fala mögött nem lesz ennyire könnyű dolga. Mindenki teljesen elájult a Pro Day bemutatójától… de az, hogy valóban jó QB lesz-e belőle, a pályán, igazi nyomás alatt, kulcsfontosságú helyzetekben fog elválni. Én egyelőre maradok a kevés Bradford-szkeptikus táborában.
JJ Tiller: A USC-vel szemben meglehetősen elfogult vagyok, negatív irányban, ezért ebből a szempontból véleményem nem éppen releváns, mondhatni inkább csak megérzés. Nem is akarom külön pellengérre állítani Mayst vagy Griffent, majd megteszi helyettem más. Amennyiben egy nevet írnom kell, akkor Ryan Mathews a kiszemeltem, bármennyire is figyeltem a Fresno State futóját, egyszerűen nem győzött meg, nem is értem az őt övező hype-ot. Tavaly Donald Brown esetében voltam ilyen szkeptikus, a két RB sorsa talán hasonlóan is alakul... Különösen nem szeretem, mikor egyesek Chris Johnsonnal példálóznak, ennek kb. annyi értelme van, mintha az összes hatodik körös irányítót azonnal kikiáltanánk Tom Brady kettőnek. A jóslatom Mathews-ról az, hogy túl törékenynek bizonyul az NFL-hez.
konqueror: Taylor Mays, S (USC) - Itt is hasonló a helyzet, mint az első kérdésnél, hiszen az első körbe várt játékosok mindegyike nagyszerű teljesítményt nyújtott az egyetemi bajnokságban, nehéz előre megmondani, ki bizonyul bustnak. Mays kiváló atléta, óriási ütköző, de az NFL-hez komplexebb játékosok kellenek. Fő hátránya, hogy passz ellen kevésbé hatékony, ezt gyorsaságával és ütközőképességével az egyetemen tudta ellensúlyozni, de a következő szinten ez már sokkal nehezebb dió.
Rajna: Számomra teljesen érthetetlen, hogyan várható Jason Pierre-Paul az első körbe, annak is a közepébe. A South Floridából érkező pass rusher fizikai adottságai valóban kiválóak, azonban ezt másokról is el lehet mondani, viszont eleddig semmit sem bizonyított még. Tizenhárom egyetemi találkozón került bevetésre, nem is olyan sok játékidővel, és elképesztően meggyőzőnek sem mondanám azt, amit ezeken a mérkőzéseken produkált. Technikailag képzetlen, alig ismer pass rush figurákat, a futás ellen haszontalan, jobb falemberek könnyen megállítják, tapasztalatlan, ezeket a hátrányokat a remek paraméterek és a fejlődési lehetőségek aligha kompenzálják. Félreértés ne essék, ha GM lennék, adnék neki egy esélyt, de semmiképpen sem a draft első napján, a 4. kör előtt nem gondolkodnék el a kiválasztásán.
3) Nevezz meg legalább egy sleepert, akit késői körökre prognosztizálnak, de szerinted nagy sztárrá válhat!
briareos: LeGarrette Blount, RB (Oregon) - Tavaly ilyenkor még senki sem emlegette volna sleeperként Blountot, de jött az elhíresült ökölcsapás és 10 mérkőzéses eltiltás, aminek köszönhetően zuhanórepülésbe kezdett a draft boardokon. Nyilvánvalóan nem az NFL legintelligensebb futójaként fog történelmet írni, de kiváló erőfutó, amely meg fogja hálálni annak a csapatnak a bizalmát, aki rááldoz egy középtájéki kört.
Fucu: Mike Williams, WR (Syracuse) - A képességei megvannak, hogy kiemelkedő, de legrosszabb esetben is kezdő szintű elkapó váljon belőle a profik között. Az egyetlen gond vele a személyisége. A pályán nagyon szép dolgokat tud alkotni, de a pályán kívül rendszerint csak a gond van vele. Az egyetemen tanulmányi eredményei és egyéb ügyei miatt nem játszott a végzős évének jó részében és igazi bajkeverőnek tartják. Azonban ismerünk jó pár olyan WR-t az NFL-ben, akik a pályán kívüli balhéiról híresek, de mégis a legjobbak között tartják számon őket. Ha valamelyik csapat bevállalja a draftolását és egy olyan helyre kerül, ahol esetleg képesek egy picit fejben megváltoztatni, az a csapat biztosan nyerni fog vele.
haromt: Kam Chancellor, S (Virginia Tech) - Ilyen jóslásokba nem szívesen bocsátkozom, de VT játékosa igazi showelem és szinte biztos, hogy bárki is választja ki a 3-4. kör környékén, új közönségkedvencre lel. Óriási ütköző, de az ilyen típusú safetykhez képest megfelelő játékintelligenciával. Nagyon hasonlít a fiatal Roy Williamsre. Nem állítom, hogy már most készen áll arra, hogy NFL kezdő legyen, de nagyon jó kis játékos lesz.
Höri: Amari Spievey, CB (Iowa) - Az idei CB class az én olvasatomban úgy néz ki, hogy 1. Haden, 2. Wilson, aztán egy 10-15 névből álló csoport, akik nagyon hasonló kvalitásokkal bírnak. A hype ki-kiemel közülük néhány nevet, Spievey-t speciel nem, pedig remek shutdown corner, aki eddig is elit védelemben csiszolódott, és csak azért nem ért el egyetemi szinten nagyobb sikereket, mert tanulmányilag nem ütötte meg az NCAA szintet pályája elején. Az NFL-ben ez nem hátráltathatja, véleményem szerint hangosabb profi karrier áll előtte, mint az egyetemi volt. Az is táplálja a belé vetett hitemet, hogy tavalyi iowa-i CB párja, Bradley Fletcher is gyorsan a Rams kezdőjében találta magát 3. körös pickként, nála pedig Spievey-t többre tartották Iowában.
Igor: George Selvie, DE (South Florida) - Bizony, a “másik” South Florida-i defensive end, akitől tavaly vagy két éve még teljesen el voltak ájulva a scoutok. Selvie-t mostanra sokan már csak 5-6. körös picknek tartják, nem kis részben JPP üstökösszerű felemelkedése miatt… amiben nem kis szerepe volt annak, hogy Selvie-t állandóan két ember fogta senior éve során, a másik oldalon JPP-nek tehát jóval könnyebb dolga volt. Még ha nem is fut be hasonló karriert, mint Elvis Dumervil, biztos vagyok benne hogy Selvie-nek is számtalan sikeres, 10+ sackes NFL éve lesz.
JJ Tiller: Az előző pontnál Dez Bryant-en is gondolkodtam, bár neki egy GM székében ülve azért megadnám az esélyt a bizonyításra... Viszont azt nehezen lehetne nekem megmagyarázni, hogy Danario Alexander vagy Eric Decker mennyivel és mitől rosszabb WR? Oké, Alexander volt már sérült és néha nem képes kellően koncentrálni, Decker sem teljesen egészséges, a baseball felé is kacsintgatott és ráadásul fehér... Hallatlan.
konqueror: Jordan Shipley lehet a következő Wes Welker. A Texasból érkező elkapóban minden olyan tulajdonság megvan, mint a Patriots elkapójátékosában. Gyors, jól vált irányt, remek kezei vannak. Rendkívüli alázattal rendelkezik a sportág iránt, nem hinném, hogy a jövőben a balhéi miatt olvashatnánk majd róla. Sokoldalú játékos, visszahordóként is bevethető. Gyakorlatilag a "draft steal" prototípusa, sérülékenysége miatt csak a 2-3. körre várják, de ha egészséges tud maradni, akkor jóval többet ér ennél, és csapata nagy értékévé válhat. Egy bevállalós GM nagyot szakíthat a megszerzésével.
Rajna: Bár a többi kérdés esetében is csak a sötétben tudunk tapogatózni, a sleeperek megtippelése az igazi lutri. Az én jelöltem Greg Hardy, a Mississippi növendéke, aki a legtöbb dologgal rendelkezik, ami egy jó DE számára szükségeltetik. Bár a mért ideje nem túl jó, egyáltalán nem nevezném lassúnak, a méretei megfelelőek, kitűnő pass rusher, az irányítót nyomás alatt tartja, a futás ellen is hasznos, rendkívül tapasztalt, már évek óta a legjobb defensive endek között tartják számon, erős ellenfelekkel szemben produkált jól. Az egyetlen gond vele a sérülékenysége és esetleg a hozzáállása, az elmúlt időszakban alig tudott egészséges maradni, azonban ez szerintem kiküszöbölhető, és hasznos tagja lesz az őt kiválasztó együttesnek.
4) Sam Bradford vagy Jimmy Clausen? Terrence Cody vagy Dan Williams? Anthony Davis vagy Bruce Campbell? És miért?
briareos: Elgondolkodtató kérdés, talán Clausen mellett tenném le a voksomat. Pro-Style offenseből érkezik, kitűnő Pro day-t tudhat maga mögött. Előbb várok tőle eredményeket mint Bradfordtól. Hogy melyikük lesz a sikeresebb 5 év múlva? Majd meglátjuk. A második párosból Dan Williams pártján állok. Hiába Mount Cody impresszív mérete, a jóból is megárt a sok, főleg ha nem kiemelkedő edzésmorállal párosul. Az OT-k párharcában, nálam Anthony Davis a nyerő, Campbell hiába igazi freak, és rendelkezik félelmetes atlétikai tulajdonságokkal, nagyon sokat kell még tanulnia ahhoz, hogy NFL-szintű OT legyen belőle.
Fucu: Sam Bradford: Hiába a vállsérülései és a műtét a Pro Day-en megmutatta, hogy teljesen felépült belőle. Az, hogy spread offense rendszerből érkezik pici hátrány lehet, de ezt tanulással és gyakorlással le fogja dolgozni.
Dan Williams: Bár mind a két játékost jónak tartom azért Williams, mert neki nincsenek súlyproblémái és azért nem mindegy, hogy az edzőtáborban „csak” be kell illeszkedni a csapatba illetve meg tanulni a playbookot, vagy intenzív fogyókúrát is kell emellett végezni.
Bruce Campbell: Szuperatléta nem vitás, a Socuting Combine-on hihetetlen eredményeket produkált az Ő méreteihez képest. Azért Campbell, mert Davis pályán kívüli dolgai és problémája a testsúlyával nem biztos, hogy előnyére válik. Campbellnek pedig egy kis technikai csiszolódás kell és remek játékossá fejlődhet.
haromt: Clausen egyértelműen sokkal jobbnak tűnik nekem. Pro-style offenseből jön, tehát átállási gondjai se lehetnek. Ráadásul egy vérbeli NFL edző keze alatt nevelkedett. Bradfornál sok a kérdőjel. Cody és Williams között nehéz dönteni, de én inkább a "Hegyre" tenném a voksomat. Ha orvosolják a kondíciós- és súlyproblémáit, akkor 2-3 éven belül domináns NT lehet. Hiába egy óriás, ő soha nem csak a méreteire hagyatkozott eddig sem. Dan Williams viszont egydimenziós runstuffer. Áll a fal közepén, nem lehet elrakni onnan, de ő sem tud átmenni a támadófalon. Bruce Campbellről már kifejtettem a véleményem, így evidens, hogy sokkal inkább Davist választanám egy GM helyében. Sokat kell még vele is dolgozni, de olyan képességei vannak, amik egy megfelelő motivátor edző kezei alatt, a liga egyik legjobb LT-jévé tehetik.
Höri: Clausen: Lerágott csont, nem hiszem, hogy lehetne új érvet mondani itt a draft előtt kevesebb, mint egy héttel. A gyilkos ösztön számomra Clausent láttatja jobb prospect-nek. Talán egy valami még nem hangzott el: ha helyet cseréltek volna egyetemi csapatukban, Clausen szerintem lubickolt volna egy Loadholt-Trent Williams-Duke Robinson-Gresham-Iglesias-Chris Brown-Murray féle Sooners offense-ben, a Notre Dame-mal viszont Bradford sem jutott volna többre, mint az 50%-os mérleg.
Cody: Mount Cody egy boom or bust játékos, Williams valószínűsíthetően egy standard átlagot fog hozni. Ergo ha Cody beég, akkor dörzsölhetik a tenyerüket a Williams hívők, viszont ha robbant, akkor nem egy közepes kezdő, hanem egy klasszis NT-je lesz csapatának. Én az utóbbi verziót tartom egy nagyon kicsivel sanszosabbnak, bár lehet csak Mount Cody végletekig szimpatikus karaktere mondatja ezt velem.
Davis: Davis-t én biztos első körös játékosnak tartom, az Okung/Bulaga/Williams trió mögött bérelt helye van kicsiny rangsorom 4. helyén, míg Campbell eddig nem bizonyította, hogy jobb focista lenne, mint Rodger Saffold vagy Charles Brown. Kiváló atléta, ezt mindenki tudja, és a Survivor vagy az Amazing Race bizonyára feküdne neki, de eddig is egy rossz csapatban játszott és onnan sem emelkedett ki futballtudásban.
Igor: Bradforddal kapcsolatban szkeptikus vagyok, Jimmy Clausen pedig a Charlie Weis- és Notre Dame-átok ellenére is rendkívül ígéretes játékos, már középiskolából kijőve is az egyik legnagyobb QB-tehetségnek tartották. Teljesen más játékstílusban is dobált és jóval több szoros, kemény meccset játszott, mint Bradford.
Terrence Cody és Dan Williams között már nehezebb a döntés, de ahogy a művelt svéd mondja: “you can’t teach size” - vagyis a testméretet nem lehet megtanítani és helyettesíteni, ez Cody hatalmas nagy előnye, ő még a profi ligában is két embert fog lefoglalni hatalmas termetével. Ráadásul megmutatta hogy képes lefogyni (370-ről 350-re fogyott a combine idejére), így elkötelezettségét sem tudom megkérdőjelezni. Sokszoros Pro Bowler NT lesz belőle.
A két OT közül sem könnyű választani, mindkettőnél igen magas a bustfaktor, és jómagam egyiküket sem vinném a TOP 20-ban. Hiába tűnik Bruce Campbell a nagyobb workout warriornak, jobban tartok Davistől, a gyengébb (“csak” 21 fekvenyomásra volt képes, ez egy OT-tól gyenge adat), sérülésekkel sokat küzdő játékostól, akinek legnagyobb stiklije azonban az volt, hogy a saját Pro Day-ét is kihagyta sérülésre hivatkozva, azután hogy előző este még arról beszélt a scoutok előtt, hogy részt fog venni az eseményen.
JJ Tiller: Clausen, erre már válaszoltam korábban. Terrence Cody, mert ahogy a vér nem válik vízzé, úgy a hegy sem változik alagúttá. Illetve Anthony Davis, mivel benne egy kezdő OT-t is látok, nem a Mr. Universe legújabb trónkövetelőjét [vagy Fekete Laci utódját].
konqueror: Elfogult vagyok a tavalyelőtti Heisman győztessel, de talán mégsem túl meredek döntés őt választanom a sokak által dicsért, és ebben a párharcban jobbnak tartott Clausennel szemben. Bradford tavalyelőtti szezonjáról ódákat zengtek, az általa vezetett nagydöntős Sooners támadósor olyan számokat produkált, amelyekre hosszú ideje nem volt példa. Ha tavaly kijött volna a draftra, akkor egyáltalán nem biztos, hogy Stafford lett volna az 1/1. A tavalyi szezon szinte teljes egészét ki kellett hagyja sérülés miatt, de a pro dayén mindenkinek bizonyította, hogy helyrejött a válla. Érdemes lesz figyelni, hogy az NFL-ben melyikük lesz sikeresebb, draft előtti jóslatomban én kitartok Bradford mellett. A DT-k közül én a Volunteers korábbi játékosát választom, Williams remek játékos lesz, ha megfelelő edzésmunkát kap, és kellően motiválni tudják. Cody egy igazi monstrum, de Williams szerintem hatékonyabb lesz a következő szinten. Az OT-k közül Davis mellett kardoskodnék, Campbell a combine-on tűnt fel, igazi szuperatléta, de az NFL-be futballistákat keresnek, Davis pedig több nálam, mint egy workout warrior.
Rajna: Bradford és Clausen közül egyértelműen az utóbbit választom két okból. Az egyik Bradford sérülékenysége, egy irányító esetében hatalmas hátrány, ha egy-egy ütközést nem bír elég jól, a Sooners QB-jánál pedig ez probléma lehet. A másik pedig az, hogy valószínűleg ő lesz az első kiválasztott, a Rams-ben pedig az ember sok jóra nem számíthat... Cody az egyetemen sokkal többet tett le az asztalra, mint Williams, meccseket döntött el, és sokkal kiegyensúlyozottabb, mint a valamivel mozgékonyabb társa. Bruce Campbellt pedig jobbnak tartom, mint Anthony Davist, mivel Davis kiegyensúlyozatlan, és egyéb (súly)problémái is akadnak, míg Campbellből egy jó edző egy-két év alatt jobb tackle-t varázsolhat, a fizikai adottságai ugyanis jobbak, mint Davis-nek, egyetlen hátránya a tapasztalatlanság, amelyet azonban tanulással pótolhat.
5) Mely csapat jöhet ki a legjobban a draftból és mely a legrosszabbul?
briareos: Megspórolom az evidens fejtegetést - legrosszabbul az Oakland választ - és inkább meglepőt mondok; véleményem szerint 49ers és a Broncos jöhetnek ki a legjobban a draftból, HA a korai húzásaik bevállnak. HA nem vállnak be akkor viszont könnyen lehet hogy ők jönnek ki a legrosszabbul, hiszen komoly pénzeket adnak oda rossz játékosokért. Ismerve a Patriots draft múltját, és figyelembe véve azt a tényt, hogy szintén rengeteg korai pickkel rendelkeznek, őket is érdemes lesz figyelni.
Fucu: Mike Holmgren megérkezett Clevelandbe és nagytakarítást végzett, begyűjtve jó pár draftcetlit. Az eddigi években tudatosan építették a Brownst (azért apróbb hibák becsúsztak) és idén is folytathatják a fejlődést. Miközben a Washington tele van jól fizetett játékosokkal és van pár fiatal, akik előtt szép jövő állhat, de így is erősíteniük kellene elsősorban a drafton, noha az első kör után csupán a negyedikben (majd az ötödikben és a hetedikben) húznak legközelebb.
haromt: Igazán nagyot a San Francisco kaszálhat szerintem. Nincs nagy hiányposztjuk és eleve egy jó fiatal csapatuk van. A 2 első körös választásukkal luxus húzásokat is megengedhetnek maguknak. Legnagyobbat természetesen a St. Louis éghet, mivel mindig az 1/1 tulajdonosától várják, hogy azonnal megoldjon szinte minden hiányosságot. Ez viszont képtelenség.
Höri: A Jets illetve a Bills - Nem konkrétan a draft éjszakájából, hanem a globális draftprocedúrából könnyen mosolyogva jöhet ki a New York Jets. Első két körös választásuk megvan, így a két leginkább égető posztjukra (tudja valaki, hogy ez melyik?) találhatnak utánpótlást/gyógyírt. Harmadik körös pick-jüket Braylon Edwards-ra, a negyediket Lito Sheppard-re váltották, akik a tavalyi sikercsapat húzóemberei voltak. Ennek ellenére a 4.-ben sem maradnak választási jog nélkül, elvégre Kerry Rhodes ellenértékeként a Cards pick-je az övék. Az ötödik körösüket a minap váltották be Santonio Holmes-ra, egy másik picket pedig a franchise QB, Sanchez megszerzésére áldoztak tavaly. Az esetleges hátsó körös steal-re azonban így is maradt pick, összességében tehát egy majdnem komplett draftsora van a Jets-nek, és mellé szereztek jópár azonnal bevethető játékost is, nehéz innentől kezdve elrontani a draftot. Csoportellenfelük, a Buffalo Bills azonban könnyen pórul járhat, mert egy extra terhet is magukra vettek azzal, hogy abban az évben akarnak a védelemben sémát váltani, amikor első számú WR és QB hiány, valamint összeomló támadófal gondok is vannak a csapat körül. Véleményem szerint túlzott kapkodáshoz vezethet ha mindent egy draft alatt szeretnének stabilizálni.
Igor: A Seattle számára nehéz lenne rosszul draftolni: falemberre, futóra is szükségük van, de ha Haden, Berry vagy a két DT egyike lecsúszik hozzájuk, akkor sem választhatnak rosszul. A két első körös pick mellett a John Schneider-Pete Carroll duóba helyezem bizalmam, Carroll hatalmas tudást hozt magával az egyetemi játékosokkal kapcsolatban, Schneider pedig Ted Thompson mellett tanulta a szakmát - szerintem remek draftot abszolválnak majd. A csapat, amelyik számára azonban nagyon fontos az idei draft, és egyáltalán nem hibázhat, az a Patriots. A rendkívül sikeres évtized és a nagy hype ellenére, a New England nem tartozik a legkiválóbban draftoló NFL-csapatok közé, igaz ez főképp az első és második körre, a hatodik körrel köszönik szépen, de nincs problémájuk. A Jets megerősödése, és a szintén egyre veszélyesebb és komplettebb csapat benyomását keltő Miami miatt idén már a divízióért is nagy harcban lesz a csapat. A jövőre előretekintve azonban még fontosabb, hogy a négy magas pickjük közül (22, 44, 47, 53) legalább három hiányposztra meghatározó játékost tudjanak húzni - ennek végkimenetelét kétkedve várom.
JJ Tiller: A Seattle igen jól el van látva pickekkel, és Carroll egyetemi tapasztalata fontos és hatásos tényező lehet a játékosok kiválasztásánál. Ennek okán a Seahawks nagy aratást mutathat be, ellentétben az aktuális állapot szerint csak a harmadik körben kezdő Chicago-val, ahova pedig ugyanúgy elkélne pár tömítés. A kevés draftcetli és a rossz pozíció miatt hatalmas szerencse szükségeltetik ahhoz, hogy a Bears drukkerek úgy érezzék, Lovie Smith kezében a jövő...
konqueror: Legsikeresebb draftra talán a New Englandnek van esélye. Hagyományosan jól sáfárkodnak a pickjeikkel, idén pedig a 2. körben 3 cetli is rendelkezésükre áll, ez aranyat érhet. A Bears szurkolók (köztük jómagam) is szomorúan nézegethették a zömmel egykörös mock draftokat, hiszen kedvenceik nem szerepeltek benne, a tavalyi Cutler trade-nek köszönhetően. Ugyan a Bears GM Jerry Angelo kijelentette, hogy a csapat ugyanúgy készül a játékosbörzére, de pickek nélkül nehéz csodát tenni, a Szeles Városban pedig need akad bőséggel. Ráadásul a Chicago a közelmúltban sem a sikeres draftjairól lett ismert, több olyan játékost is sikerült választani, aki vagy bustnak bizonyult, vagy más csapatnál kapott új erőre. Rossz draftra még a Lionst tippelném, a Raiders mellett rájuk ragadt olyan bélyeg, hogy a rebuilding valahogy soha sem sikeredik nekik, én idén is ezt várom az Oroszlánok vezetőségétől.
Rajna: A Detroit tavaly több-kevésbé jó drafttal rálépett egy helyes útra, amit véleményem szerint idén folytatni fognak. Rengeteg posztra szükségeltetik számukra ember, így nagyon mellé nem nyúlhatnak, én a franchise további építését várom tőlük. A Jacksonville viszont szerintem belefuthat egy-két rosszabb húzásba, a védőfal erősítése a közelmúltban nem volt sikeres korai pickekkel (Derrick Harvey, Quentin Groves), és úgy hiszem, idén is mellényúlhatnak ebben a kérdésben, ráadásul többször hozták őket hírbe Tim Tebow-val, aki véleményem szerint ugyancsak elhibázott választás lenne a jövőből visszatekintve.