NFL mérkőzés beharangozók - 14. hét

49ers-Seahawks és Saints-Panthers csoportderbiket is rendeznek a 14. fordulóban.

NFL mérkőzés beharangozók - 14. hét

Vasárnapi program (kattints egy meccsre az adott előzetesre való ugráshoz):

 

19:00

Cincinnati Bengals - Indianapolis Colts

Green Bay Packers - Atlanta Falcons

New England Patriots - Cleveland Browns

Pittsburgh Steelers - Miami Dolphins

New York Jets - Oakland Raiders

Philadelphia Eagles - Detroit Lions

Tampa Bay Buccaneers - Buffalo Bills

Washington Redskins - Kansas City Chiefs

Baltimore Ravens - Minnesota Vikings

 

22:05

Denver Broncos - Tennessee Titans

 

22:25

Arizona Cardinals - St. Louis Rams

San Diego Chargers - New York Giants

San Francisco 49ers - Seattle Seahawks

 

Hétfő, 02:30

New Orleans Saints - Carolina Panthers

 

 

Cincinnati Bengals - Indianapolis Colts, Paul Brown Stadium

A Colts vendégjátéka a Bengals otthonában nem csak a szokásos striguláról szól a győzelmi rovatban, a rájátszás kiemelési helyeinek meghatározásában is sorsdöntő lehet a találkozó. Mindkét együttes azonos mérleggel fut neki a délutáni találkozónak, így a győztes másfél meccses előnyt szerez a vesztessel szemben az AFC harmadik helyéért folytatott versenyben. Az első fordulós pihenéshez még a Patriots botlására is szükség van, de koránt sincs elérhetetlen távolságban a lehetőség egyik fél számára sem. Ehhez azonban hozni kell a hátralévő meccseket, különösen a konferencián belül. A Bengals veretlen hazai pályán, majdnem egy éve nem kaptak ki a Paul Brown Stadiumban, és az előjelek alapján is inkább ők számítanak a mérkőzés esélyeseinek. Andrew Luck és a Colts támadójáték egyértelműen visszaesett Reggie Wayne elvesztésével, hiába próbálkoztak bármilyen formációval a pálya szélein. Pagano ezúttal nem tett utalást arra, hogy TY Hilton átellenes oldalán kivel számol elsősorban, mert lényegében mindenkire szüksége lesz, akár a tehetséges de túlzóan szerénytelen Da’Rick Rogers játékperceinek száma is jelentősen növekedhet. A legnagyobb kérdés természetesen, hogy Luck testi épségét mennyiben sikerül megőrizni, hiszen az ő teljesítménye létkérdés a Colts eredményessége szempontjából. Ennek érdekében a legtöbbet a futójáték teheti, így nem túlzás azt állítani, hogy a vendégek számára az első két downokon szerzett yardok mennyisége határozhatja meg leginkább az esélyeiket a győzelemre. Donald Brown magára találni látszik (mióta hoztak a nyakára konkurenciát), és bizony a hazai védelem verhető a földön. Időnként túl agresszív a Bengals a pálya közepén és ezt meg lehet büntetni. Ha azonban nem sikerül futni, ezáltal harmadik és hosszú kísérletekbe kényszeríti magát a Colts, akkor hosszú napnak néznek elébe, mert ezen helyzetekben van igazán otthon a Cincinnati védelme. A labda másik oldalán szintén a futójáték lesz a kulcs, konzervatív játékhívás várható Jay Grudentől, ahogy a fontos meccseken általában. Erre kell majd Daltonnak építkezni, és a lehető legkevesebb hibával lehozni a mérkőzést. Ilyen QB-val szemben az eladott labdák, depláne az abból szerzett hatpontos akciók nem férnek bele, ezeket mindenképpen el kell kerülnie. A támadófal összeállítása az egyetlen kérdőjel hazai oldalon, mert a kezdő RG Kevin Zeitler játékra nem biztos, hogy alkalmas jelenleg. Ha játszik sem egyértelmű a névsor, mert Clint Bolingot, a kezdő baloldali Guardot egész idényre elvesztették, helyét vagy a LT Andrew Whitworth vagy a swing (csere) Guard Mike Pollak veheti át. Előbbi esetben Anthony Collins kezd a vak oldalon a fal szélén. A keret mélysége megengedi az effajta mozgatást, különösebb színvonalbéli esés nélkül. Ha nagy pontháború lesz, a Colts győzelme valószínűbb, ha sikerül takaréklángon tartani Luckot Zimmeréknek akkor a Bengals jó eséllyel behúzza a mérkőzést. A bevezetőben említett harmadik kiemelés is szép cél, de előbb még mind a két együttesnek be kell jutni a rájátszásba, és mindkettő tudja, hogy ezen a meccsen sokat tehet érte. Szép felvezetés lesz az szezon utolsó negyedéhez és jó értékmérő mindkét oldal számára.

Zandler Gábor (gabtsi)

 

Green Bay Packers - Atlanta Falcons, Lambeau Field

A szezon előtt sokkal izgalmasabb párosításnak tűnt a Falcons Lameau fieldi vendégjátéka, azonban az Atlanta várakozáson aluli szereplése és Aaron Rodgers sérülése eléggé ledegradálta ezt a párharcot. Ennek köszönhetően ki is került a késő esti műsorsávból, hiszen eredetileg ez lett volna a vasárnap esti rangadó, azonban élve a nem rég bevezetett lehetőséggel, a műsorszerkesztők inkább a Saints-Panthers párosítás mellett tették le voksukat – nem elítélendő módon.
A Green Bay másfél mérkőzés hátrányban van az NFC északi csoportját vezető Detroithoz képest, és mindenképp nyernie kell, ha életben szeretné tartani minimális esélyeit a rájátszásba jutásra. Ehhez Matt Flynn vezérletével kell győzelmet aratniuk, ami nem lesz egyszerű látva a hálaadás napi produkciót. A hazaiak szerencséjére egy nem túl veretes Atlanta lesz a pálya túloldalán, így azért megvalósíthatónak tűnik a feladat. Elsősorban a támadófalnak kell drasztikusan feljavulnia a másfél héttel ezelőtti produkcióhoz képest, illetve az sem volna hátrány, ha a játékhívásba sikerülne némi kis kreativitást csempészni. Nagy kérdés, hogy a center, Evan Dietrich-Smith vállalni tudja-e a játékot, ha nem, akkor jóval sebezhetőbb lesz az amúgy sem szilárd lábakon álló támadófal. Rápillantva az időjárás előrejelzésekre - melyek rettentő hideget és havazást jósolnak a mérőzés időpontjára – feltételezhető, hogy nem a passzjáték fog dominálni, így pedig Eddy Lacy és James Starks jó teljesítménye sokat lendíthet majd a csapat szekerén. Annál is inkább, mert a Falcons futás elleni védekezése nem túl acélos, így egy jól összerakott gameplan sokat segíthet Flynn-nek és ezzel együltt az egész csapatnak.
A másik oldalon inkább a passzjátékot helyezheti előtérbe Mike Smith gárdája az időjárási körülmények ellenére, aztán majd kiderül, mennyire zavarja a dome-ból kiszökött Ryant a tundrai légkör. Mert bár a Bills ellen meglepően jó volt a Falcons futójátéka, nem valószínű, hogy állandósítani tudják ezt a teljesítményt, inkább a korábbi 10+ meccset tartanánk mérvadónak. Elmondható tehát, hogy ha a Gonzalez, Roddy White, Harry Douglas hármast meg tudja fogni a Packers védelme, akkor nyert ügyük lehet. Erre elsősorban nem a secondary remeklésével, hanem a kiváló passrush-sal lehet mód, Clay Matthews és Nick Perry lehet a mérkőzés kulcsa hazai oldalról a gyengélkedő atlantai támadófal ellenében. Ha Matt Ryant sikerül megfelelően siettetni, nyert ügye lehet a hazaiaknak és talán még Rodgerst is láthatjuk a Sajtfejűek utolsó három mérkőzésén.

Kocsis Gábor (gabokocka)

 

New England Patriots - Cleveland Browns, Gillette Stadium

A múlt hetihez hasonló kötelező győzelem lesz a Patriots következő feladata, ezúttal a Clevelandet fogadva. A csoporton belül jelentős előnnyel vezet a New England, így a playoff részvételük csak idő kérdése, hogy mikor válik biztossá, ugyanakkor a kiemelés miatt minden meccsnek van jelentősége - ma pedig a mögöttük helyezkedő Cincinnati/Indianapolis duó egymással meccsel, tehát egy újabb győzelemmel az egyiket le lehet szakítani. Ráadásul ha a Miami kikapna Pittsburghben, és nyerne a New England, akkor matematikailag is eldőlne az AFC East első hely.
Jelentős favorit tehát a hazai csapat, de valamiért a meccsek első felében ritkán tudnak jól játszani. A legutóbbi 5 meccsük közül négyszer vesztésre álltak a nagyszünetben, az elmúlt három első negyedük pontkülönbsége pedig 7-34. Igaz, hogy a második félidőre rendre bedarálják ellenfelüket, de ez a szokás ritka nyugtalanító a szurkolók számára. Egy hete a Texans ellen is 17-7-es hátrányból jöttek vissza a meccsbe, pedig a liga sereghajtójával találkoztak.
A vendég Cleveland egy masszív védelemmel bír, passz és futás ellen is 5. helyen állnak a ligában, nagyarányú vereségre maximum akkor lehet számítani, ha a barnák támadói rendre jó helyzetbe hozzák az ellenfelet. Ami probléma, hogy a Patriots gyenge futás elleni védelmét nem valószínű, hogy pont a Browns használná ki; meccsenként 82.3 futott yardjuk nem olyan, amire alapozni lehet. Josh Gordonra viszont igen, hiszen a klasszissá érő elkapónak úgy tűnik teljesen mindegy, hogy ki dobja a labdát, embertelen számokat képes felmutatni. Legutóbb a Jaguars volt hatástalan ellene, 10 elkapásból 261 yardot tett meg, közte egy 95 yardos touchdown elkapással, felülmúlva saját előző heti rekordját, a Steelers elleni 237 yardot. Nem csak az első WR lett, aki egymást követő 200+ yardos meccseket tud felmutatni, de 498 yardja 2 meccs alatt és 623 yardja 3 meccs alatt szintén csúcs. Egyértelmű, hogy Bill Belichick elsősorban az ő kikapcsolását tűzte ki célul a csapata felé. Úgy néz ki, hogy ezúttal Jason Campbell osztja majd a labdákat a Browns részéről, miután pénteken kinevezték kezdőnek, Brandon Weeden agyrázkódása pedig nem jött rendbe. A veterán másodéves a Jaguars ellen 370 yardjával egyéni csúcsot hozott össze, de 3 labdavesztése és a röhejes safety miatt így is a támadások kereszttüzébe került. A jóval megfontoltabb Campbell (4 meccs, 6 TD, 3 INT) jótékony hatással lehet a támadójátékra. A Cleveland mellesleg egy vereséget követően túrázik Foxboróban, Cecil Shorts az utolsó percben kapta el a győztes touchdownt Joe Haden mellett.
New Englandben egyre gördülékenyebb a passzjáték, ha a meccsek egészét nézzük. Rob Gronkowski 4 meccs óta mindig szerez pontokat és 419 yardot termelt eközben, míg Julian Edelman kiszorítva Amendolát 211 yardot hozott a konyhára a Denver és a Houston ellen. Hazai pályán Tom Brady is sokkal jobb (12 TD, 3 INT), mint idegenben (7-5), és a csapata is egyelőre veretlen ebben a szezonban a Gillette-ben.
A Cleveland utoljára 1992-ben győzött itt, ellenben 2010-ben sikerült meglepni Brady-éket egy 34-14-es diadal nyomán. Sok esélyt akkor se adtunk nekik, és most sem, de a New Englandet manapság a sima győzelmek is elkerülik.

Herczeg Ádám (Höri)

 

Pittsburgh Steelers - Miami Dolphins, Heinz Field

A Pittsburgh és a Miami párharca során két olyan csapat mérkőzik meg egymással, melyek egyaránt hátrányban vannak a playoff-szereplésért folyó küzdelemben, de négy fordulóval az alapszakasz vége előtt még eséllyel pályáznak a rájátszásba jutásra: a Dolphins ugyanolyan mérleggel áll, mint az utolsó wild card helyet jelenleg birtokló Ravens (az egymás elleni eredmény dönt pillanatnyilag a hollók javára), míg a Steelers egy meccsel van lemaradva csoportriválisa és aktuális ellenfele mögött.
A Baltimore-ban elszenvedett vereségen kívül a támadófal megfogyatkozása is rontott a kohászok playoff-esélyein: Maurkice Pouncey után Fernando Velasco is súlyos sérülést szenvedett, melynek következtében a szeptemberben szabadügynökként leigazolt játékos is IR-re került, így Cody Wallace személyében - akit csak az utolsó keretszűkítés után szerződtetett a csapat - már a harmadik különböző játékost kell alkalmazniuk az acélvárosiaknak kezdő centerként, továbbá szinte biztosra vehető, hogy a térdsérüléssel bajlódó kezdő vakoldali tackle, Kelvin Beachum is kihagyja a Dolphins elleni találkozót. A támadófal két alapemberének (ráadásul épp a két legfontosabb alkotóelem, a left tackle és a center) hiánya bármilyen csapat ellen komoly problémát jelentene, úgy pedig kiváltképp, ha a felforgatott összeállítású offenzív frontnak a liga egyik legjobb védőfalával kell megbirkóznia. Cameron Wake az NFL egyik premier 4-3-as defensive endje, de a túloldalon Olivier Vernon is nagyszerű formát mutat ebben a szezonban (10.5 sacknél jár a másodéves játékos), így kellemetlen percek várhatnak a Steelers OT duójára, Mike Adamsre és Marcus Gilbertre, míg a kohászok belső támadófal-emberei számára főként a futójáték hathatós támogatása ígérkezik rendkívül nehéz feladatnak a Randy Starks - Paul Soliai defensive tackle tandem ellen. Antonio Brown és Brent Grimes találkozása révén egy egyaránt All-Pro formában játszó elkapó és cornerback párharcának is szemtanúi lehetünk; a Steelersnek mindenképpen győztesen kell kijönnie ebből a matchupból, hogy kompenzálni tudják a frontvonalakban jelentkező egyértelmű Dolphins-fölényt. Ha van gyenge pontja Kevin Coyle védőegységének, az a linebacker-sor lehet, ahol az újonnan igazolt játékosok, Philip Wheeler és Dannell Ellerbe egyelőre nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, illetve nem tudnak kellően konzisztens játékkal előállni. A hazaiak passzjátékban Heath Miller (TE) és Le’Veon Bell (RB) gyakoribb foglalkoztatásával próbálhatják meg kihasználni a Miami linebackereinek bizonytalankodását, a futás ellen kiválóan dolgozó védőfal miatt azonban kétséges, hogy a földön mennyire tudnak majd ebből előnyt kovácsolni a kohászok.
Hasonlóan a pittsburghi offensive line-hoz, a Dolphins támadófalának állapota sem épp idilli, kezdve azzal, hogy tackle poszton már a szezon eleje óta kiábrándító a helyzet, a bajt pedig csak tetézte a Jonathan Martin incidens, melynek következményeként egyik kezdő guardját, Richie Incognitót is elveszítette a csapat, ráadásul az utóbbi hetekben az alapemberek közül Mike Pouncey és John Jerry is sérüléssel bajlódott. A legtöbb, szám szerint 45 sacket engedő egység számára rossz hír, hogy hárommeccses kihagyás után ismét csatasorba áll a Steelers legjobb pass rushere, LaMarr Woodley, még ha a snapszámát vélhetően bizonyos fokig limitálni is fogják, egyrészt korábbi sérülésére való tekintettel, másrészt mert Jason Worilds remekül helyettesítette őt a linebacker-sor bal oldalán. Az már kevésbé örömteli a hazaiak szempontjából, hogy Brett Keiselt biztosan nélkülözniük kell, míg Steve McLendon ugyan kérdéses státuszban van, de csak pénteken tudott edzeni (akkor is limitáltan), így valószínűsíthető, hogy a védőfalból két alapember is hiányozni fog. A Ravens futójátékát nélkülük is semlegesíteni tudta a pittsburghi védelem, és a Miaminak sem tartozik kifejezetten az erősségei közé a földön történő haladás; Lamar Millerék a 90 yardos mérkőzésenkénti átlagot sem érik el. Passzsiettetés szempontjából már sokkal inkább szüksége lenne Dick LeBeau egységének a hiányzókra, mivel a Steelers védői az utóbbi hetekben sokat bizonytalankodtak coverage terén, míg ezzel szemben a Dolphinsnál - a támadófal viszontagságai ellenére - javuló tendencia figyelhető meg a Ryan Tannehill vezette passzjátékban. Brian Hartline ebben a szezonban is megbízhatóan teljesít, és mostanság már Mike Wallace is kezd életjeleket mutatni, így a komoly formahanyatláson áteső Ike Taylorra és a secondary többi tagjára ezúttal sem vár egyszerű feladat. Wallace Heinz Fielden való szereplésének külön pikantériája van, elvégre márciusban a Steelerstől szerződött Miamiba, és nyilván extra motivációval lép pályára egykori csapata ellen, melynek szurkolói egyelőre különösebben nem bánkódnak amiatt, hogy a villámléptű elkapó dél felé vette az irányt.
Az erőviszonyok alapján mindkét offense-defense párharcban a védelem felé billen a mérleg nyelve, a mérkőzést tehát az döntheti el, hogy melyik védősornak lesz több megingása, és hogy ezeket milyen hatékonysággal használja ki az ellenfél támadóegysége. Amennyiben a Steelers elveszíti ezt a mérkőzést, már csak nagyon minimális esélye marad a playoffba jutásra, és vereség esetén a Dolphins is jelentős lépéshátrányba kerülhet a Ravens-szel szemben, ha a marylandiek nyerni tudnak a fordulóban, így bár klasszikus ki-ki meccsnek nem minősül ez az összecsapás, de sorsdöntő jelentőséggel bír a rájátszásba kerülésért zajló versenyben.

Vass Ádám (vassadi)

 

New York Jets - Oakland Raiders, MetLife Stadium

Két vereségszériából érkező csapat méri össze ma a tudását New Yorkban. A Raiders Hálaadás Napján kapott ki Dallasban, a Jets csapatát pedig otthon ütötte ki csoportrivális Miami Dolphins.
Támadóoldalt a legnagyobb probléma Geno Smith inkonzisztens játéka, az újonc irányító túl sok labdát ad el. A fosztogatókat a levegőben könnyebb megverni, ráadásul most a S-soruk igencsak foghíjas: Usama Young (nyak) biztos nem játszik, Tyvon Branch (boka) játéka pedig kérdéses. Hiányukban Charles Woodson mellett Brandian Ross lehet a másik kezdő safety. Fontos lenne, hogy Smith pontosan játsszon, megtalálja célpontjait Jeremy Kerleyt, Stephen Hillt, David Nelsont, Kellen Winslowt vagy a futó Bilal Powellt. A Jets támadófala passzblokkolásban nem a legjobb, ezt a Nick Roach és Lamarr Houston vezette agresszív Oakland front7 akár ki is használhatja. Mostanában a hazaiak legjobb támadóopciója az Chris Ivory, a Saintstől érkezett futó idén is igazolja, hogy amikor éppen egészséges, akkor elég komoly produktumra is képes, ráadásul a Jets OL futásblokkolásban már koránt sem olyan rossz. A vendégek futás elleni védelme minden lényeges mutatóban TOP10 a ligában, ha Geno nem lesz képes stabilan megtalálni a célpontjait, akkor valószínűleg a Raiders feltol még egy embert a boxba.
A labda túloldalán slágertéma lehetne, hogy mire megy a Raiders ligaelit (5. legtöbb yard, 3. legjobb átlaggal) futójátéka a Jets ligaelső futás elleni védelmével. Igen ám, de a Raidersnél Darren McFadden és Jeremy Stewart biztos nem áll rendelkezésre és Rashad Jennings játéka is kérdéses egy agyrázkódás miatt, így lehet, hogy a fullback Marcel Reece fogja a legtöbb labdacipelést kapni, előtte Jamize Olawale törheti az utat. Szintén nem kedvez a Raiders-futójátéknak, hogy a csapat legjobb guardja Mike Brisiel szintén maródi, így Lucas Nix lehet a kezdő RG. Irányítóposzton érzésem szerint jobban áll az Oakland Matt McGloinnal. A draftolatlan újonc QB sokkal biztatóbb játékot múlt, mint pl. Geno Smith. Főbb célpontjai közül Denarius Moore-ra (váll) ma nem számíthat, de Andre Holmes a múlt héten szépen teljesített Rod Streater párjaként és az újonc összekötőről, Mychal Riveráról sem szabad megfeledkezni. Szokatlan érzés a Jets-szurkolóknak, hogy a secondary gyengén muzsikál, de idén tendencia, hogy baj van, ha Muhammad Wilkerson vagy Calvin Pace nem ér oda a QB-hez és McGloinnak az eddigi mérkőzések alapján kiváló belső órája van.
Kevés pontos találkozóra van kilátás, ahol az a csapat nyerhet, amelyik komolyabb passzjátékot lesz képes bemutatni. Az Oakland mellett szól, hogy többet pihenhettek erre a meccsre, viszont a keleti partra kellett utazniuk és több sérülés sújtja a keretüket.

Papp Gábor (empty taxi)

 

Philadelphia Eagles - Detroit Lions, Lincoln Financial Field

 Igazi rangadókat rendeznek az NFC rájátszásért küzdő csapatai között, az idén valamivel gyengébben szereplő északi és keleti csoportból a Hétfő Esti Rangadó mellett egy színvonalasabbnak ígérkező találkozót is láthatunk a fordulóban vasárnap este. Az egyaránt 7-5-el álló, csoportelsőségért küzdő Eagles és Lions csatája parázs támadójátékot ígér, ráadásul a nyitott stadionnak köszönhetően a szél mellett némi havazásra is van esély, minden adott tehát egy remek mérkőzéshez.
Hazai oldalon Nick Foles játéka mindenképp kulcskérdésnek ígérkezik, a másodéves irányító 19 TD óta nem dobott interceptiont, mégis megosztja a szurkolókat és szakértőket, hogy hosszú távon mennyire érdemes számolni vele, így számára minden meccs egy újabb bizonyítási lehetőség, vagy éppen ellenkezőleg, soha nem fognak franchise irányítóként rátekinteni!? Az mindenesetre pozitív, hogy egész évben ugyanazzal a fallal dolgozik és az elkapói is általában a rendelkezésére állnak, most is felépült Zach Ertz, a legutóbbi hét újonca, így ismét több tight enddel operáló felállásokat is mutathatnak. A földön ezúttal is LeSean McCoy lesz a segítségére a remek futónak azonban nem lesz könnyű dolga, a Lions futás elleni védelme kifejezetten sokat javult az elmúlt évekhez képest, mára a liga első felébe tartozik, ráadásul a Suh-Fairley DT páros az irányítók terrorizálásából is kiveszi a részét. Israel Idonije (DE) térde valószínűleg játékra alkalmas lesz, így a kiváló front-seven minden tagja bevethető, de a gondok nem is itt vannak: a hátsó védősor (secondary) a Packers ellen hálaadáskor ugyan jól játszott, de előtte egész évben ez volt a gyenge pont, D-Jax és Cooper levédekezése éppen ezért most is igen komoly kihívás elé állíthatja őket, de megfelelő nyomás alatt a sérültek ellenére is képesek lehetnek kihasználni Foles rutintalanságát.
A másik oldalon szintén az irányító kerülhet középpontba, az egykori 1/1-es Matthew Stafford az elmúlt két meccsen 7 alkalommal adta el a labdát, ez a Bucs ellen egy vereségbe került, amennyiben valóban meg szeretnék nyerni a csoportjukat, radikálisan csökkentenie kell a turnoverek számát. Ehhez a liga legjobb elkapója mellett Reggie Bush is segítségére lehet, a sokoldalú futó lábikrája ugyan sérült, egy ilyen meccsre szinte biztos, hogy összedrótozzák. Megatron mellett Kris Durham és Nate Burleson lehet legitim célpont, de mivel Stafford szeret sok elkapóval dolgozni, egy-egy fontos first downt szinte bárki összehozhat. Az Eagles védelme a szezon egyik pozitív meglepetése, az új stáb, új védelmi séma és a fél keret kicserélődése után is meghatározóak tudnak lenni, igaz a sérülések eddig nagyrészt elkerülték őket. Nem úgy Earl Wolffot, az újonc söprögető biztosan nem léphet pályára ezen a mérkőzésen sem, az egyébként is nehéz nap elé néző secondary gondjait tovább tetőzve. A Lions pontszerzőket említve muszáj kitérni David Akersre, az egykori philadelphiai sztár (10 év alatt 5 Pro-Bowl meghívót kapott Eagles játékosként) már erősen túl van a zenitjén, az elmúlt hetekben már több bosszúságot okozott, mint örömöt, ráadásul most a zárt stadion sem segítheti.
Az időjáráshoz való alkalmazkodás és labdára figyelés mellett valószínűleg a line of scrimmage-en dőlhet el a találkozó sorsa, hisz amennyiben a Lions védőfala dominálni tudja Peterséket futás és passz terén is, úgy az Eagles rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Calvin Johnson levédekezése bárkinek nehezére esne, de a Philly védelme pont ebből a szempontból a leggyengébb, így megfelelő koncentrációval és motiváltsággal behúzhatja a meccset a Lions.

Varga Kristóf (Kristof)

 

Tampa Bay Buccaneers - Buffalo Bills, Raymond James Stadium

„Készülünk a jövőre“ címszóval rendezik meg ezt az összecsapást egy közepesen meleg floridai délutánon, valahogy úgy, mint ahogy a Bills és a Buccaneers decemberi meccseit az elmúlt jópár évben szokták. Két újonc quarterback, két mozgó kispad, durva formaingadozások. Ebből a meccsből is lehet bármi.
A Bills idegenben 1-4-es mérleggel áll, semleges pályán pedig 0-1-gyel, hiszen a Falcons-től kikaptak Torontóban legutóbb. Utolsó két támadásuk egyaránt labdaeladással végződött, csak, hogy jobban fájjon, így 14. évüket is playoff nélkül töltik egyhuzamban. Pedig Stevie Johnson már az ellenfél 30 yardosán járt, amikor kivarázsolták a kezéből a labdát és mentették hosszabbításra a meccset az atlantaiak.
A két csapat abban is hasonlít, hogy egyaránt 7 olyan meccset buktak el, amin a mérkőzés egy pontján ők vezettek. A Tampának legutóbb a bombaformában lévő Carolinát kellett volna lenyugtatni, de erre nem sok sanszuk volt. Nem meglepő, hogy a liga top védelme ellen Mike Glennon a legrosszabb napját zárta a kezdeti belerázódás óta. Ráadásul a futást megint kikapcsolták, ami nem is meglepő, hiszen a Detroit és a Carolina védelme is erre van hitelesítve elsősorban - és a Buffalo is, de ők mégis csak 24. helyen állnak ebben a rangsorban. Mondani se kell, hogy mennyire fontos lenne, hogy Bobby Rainey újra szebbik arcát mutassa. A Falcons jó példát mutatott, hiszen náluk rosszabb futójátéka nem igen van senkinek, mégis 151 yarddal terhelték meg a Bills-t.
Eközben CJ Spiller is szezoncsúcsot hozott 149 yardjával, a csapat pedig majdnem 200-ig jutott a korábbi meccsek szerencsétlenkedése után. A számok támadásban a Bills mellett szólnak, mert a passzjátékot illetően kb ugyanazt produkálja a két csapat (29-30. hely a ligában), futásban viszont jelentős a különbség az északiak számára (4-22.). Ugyanez a sérültekre is igaz. Példátlan módon 2 buffalo-i kapott mindössze »valószínű« besorolást, Tampában viszont Vincent Jackson játéka is kérdéses többek között. Darrelle Revis úgy néz ki, hogy vállalja a játékot váll- és deréksérülése után, ami a Panthers elleni meccsből kivette őt. Szükség is lesz rá Johnson ellen, hiszen Manuelnek rajta kívül is több vertikális és checkdown célpont is rendelkezésére áll, miközben Glennon opciói jóval limitáltabbak.
Erre a párharcra kiemelten igaz, hogy alighanem az nyer, aki kevesebbet hibázik majd. Mindkét fiatal quarterbackre igyekeznek kialakítani egy megbízható playbookot, de Glennonon játékban most nagyobb a felelősség (annak ellenére, hogy nem ő volt az első választott QB), ami a Billsnek tehet jót.
Sok indok nincs amellett, hogy a ráérő semleges magyar drukkerek az este 19 órás sávból pont erre az összecsapásra „váltsanak jegyet“, de még az is előfordulhat, hogy az adott párosítások közül ez lesz a legizgalmasabb a végjátékban. Már amennyire izgalmas tud lenni két rájátszás remények nélküli csapat ütközete.

Herczeg Ádám (Höri)

 

Washington Redskins - Kansas City Chiefs, FedEx Field

A Houstont leszámítva a liga legrosszabb formáit tudja felmutatni a két csapat sorozatban 4 ill. 3 vereségével, a fővárosban igyekszik megtörni a Chiefs ezt a rossz szériáját, hogy továbbra is előkelő pozíciót foglaljanak el az AFC wild card harcában, míg a Skins… ?
Valószínűleg ők maguk sem tudják, a Hétfő Esti Rangadón a csoportrivális Giants ellen is kongott a lelátó, a bosszantó vereség pedig csak még inkább visszavetheti a hangulatot, így a romokban heverő csapatnál már inkább a jövő évet érdemes várni. Hiába raktak össze egy erős futógépezetet, Griffin és Morris már rég nem elég a yardok (ne adj’ Isten, pontok!) szerzésére, a támadófal teljesítménye is feltűnően visszaesett, az elkapók pedig egytől-egyig rendkívül gyengén játszanak. Első körös draft pick nélkül (jelenleg az 1/2-t küldik a Ramsnek, még a Griffin trade keretében) legfeljebb az edzőváltás hozhatja vissza a tavalyi menetelésnél tapasztalt pozitív hozzáállást, addig azonban még négy meccset ki kell bírniuk. Az év elején rendkívül magabiztos Chiefs védelem az elmúlt három meccsen több, mint 34 pontot engedett átlagosan az ellenfeleknek, aminek három vereség lett a vége csoporton belül, most itt a lehetőség visszatalálni a helyes ösvényre, Justin Houstonon kívül ráadásul hiányzójuk sem lesz.
Nincs ilyen szerencsés helyzetben a támadókat illetően Andy Reid, Brandon Albert (LT) hiánya mellett Anthony Fasano (TE) kidőlősével is meg kell birkózniuk, a középtávoli célpontok közül az elmúlt meccseken Alex Smith kedvence volt a veterán összekötő, igazi helyettese pedig nincs a csapatnál. A futójáték persze még mindig opció, különösen, ha egy Jamaal Charles szintű elit futó található a backfielden, és a statisztikák alapján hiába tűnhet elfogadhatónak a Redskins futás elleni védelme, ez részben annak is köszönhető, hogy érdemes passzokkal próbálkozni ellenük. Hatványozottan igaz lehet ez most vasárnap is, hisz a gyengécske secondary négy kezdőjátékosa közül hármat is sérülés hátráltat.
Győzelmével szinte garantálhatja a helyét a rájátszásban a Chiefs, azonban ahhoz, hogy itt komolyan számolni kelljen velük ideje lenne egy olyan meccset hozniuk ahol a labda mindkét oldalán képesek dominálni, a széthullóban lévő Redskins erre éppen ideális ellenfél.

Varga Kristóf (Kristof)

 

Baltimore Ravens - Minnesota Vikings, M&T Bank Stadium

A Vikings az eredmények múlt heti alakulásával lényegében kiszállt a rájátszásért folyó küzdelemből, de matematikailag csak a szintén csalódást keltő szerepelést felvonultató Ravens meccs után pecsételődhet meg végleg a sorsuk. Persze közel sem biztos, hogy ez bekövetkezik, de az életben maradásért harcoló hazaiak ellen, ezer sebből vérezve nem sok mindenben tudnak bízni. Az a nem sok minden lényegében Adrian Petersont jelenti, aki körülményektől függetlenül szállítja sorban az elképesztő teljesítményeket, nem véletlenül van útban harmadik futókirály címéért. Christian Ponder agyrázkódása miatt biztosan nem tud rendelkezésre állni, helyét minden bizonnyal Matt Cassel veszi át, azaz tovább tart Josh Freeman szanatóriumi kezelése azért a szerény, de nem sértő készpénzösszegért, amiért északra csábították. Josh Robinson (CB) és Kyle Rudolph (TE) játékára szintén nincs esély vendégoldalon, ami szintén nem feléjük billenti a mérleg nyelvét. A hazaiaknál viszont fontos visszatérőnek lehet örülni, hiszen az elsőszámú TE, a szezon előtt súlyos csípősérülést szenvedő Dennis Pitta visszakerülhetett az aktív keretbe és a hírek szerint játékra alkalmas formát és egészségügyi állapotot mutatott az elmúlt gyakorlásokon. Flacco egyik kedvenc és leginkább biztonsági célpontjának számít Pitta, nem lenne meglepő, ha már korán használatba is venné az rapszodikus teljesítményt nyújtó QB. Nem feltétlenül ezen a meccsen lesz szüksége a Ravensnek a sok pontra, de ha komolyan gondolják a rájátszásért indított utolsó rohamot, akkor nagy szükség lesz Pitta jó játékára. Peterson nagy napja ellen az összeállni látszó hazai front7 sokat tehet, ha passz ellen nem is olyan hatékonyak (a minőségi edge rusherek ellenére), mint egykoron, de a futást Ngata és Cody vezetésével nagyon hatékonyan védik. Ha így sikerül kivenni a Vikings méregfogát nem lesz kérdéses a hazai győzelem. De félvállról sem vehető, hiszen a minden mindegy alapon, egyesek esetében a jövőbeni megélhetésért küzdő ellenfél a legveszélyesebb. Elsősorban a földön dőlhet el a párharc, főként, ha valamelyik csapat képes a földi sikerek a levegőben megkoronázni, és nagy játékokkal pontokat feltenni a táblára. A Ravensnek nem fér bele a vereség, előre és hátra is tekintgetniük kell, azaz bármi áron, de ezt a meccset meg kell nyerni.

Zandler Gábor (gabtsi)

 

Denver Broncos - Tennessee Titans, Sports Authority Field at Mile High

A liga legerősebb csapata fogad egy középcsapatot, első ránézésre egyértelműek az esélyek. De ha figyelembe vesszük a motivációs különbségeket (a Titánok az életükért küzdenek, a Vadlovak helyzete viszont biztos a konferencia élén), máris kicsit árnyaltabb lesz a kép.
Peyton Manning számára különleges mérkőzés lesz ez. Egyrészt Denver és Nashville között vacillált, amikor sérüléséből visszatérve távozott Indianapolisból. Másrészt Tennessee-ben járt egyetemre, és a Volunteers legendája, ráadásul családi szálak is kötik az államhoz. Harmadrészt pedig a Titans komoly riválisa volt hosszú éveken keresztül, sokáig viaskodott velük az AFC South trónjáért. Az ő személyes motivációit tehát kár volna kétségbe vonni. Nem lesz viszont egyszerű dolga, hiszen a vendégek cornerbackjei kiválóan fogják le az ellenfelek elkapóit. Nem valószínű, hogy Eric Deckernek olyan meccse lesz, mint a múltheti volt, de Demaryius Thomas is meg fog szenvedni Alterraun Vernerék ellen. Wes Welker és a sérüléséből felépülő Julius Thoams viszont komoly problémákat okozhat középen, és a a futókról sem szabad emgfeledkezni a passzjátékban sem. A passzok akkor kerülhetnek háttérbe, ha a héten tapasztalt ítéletidő kitart vasárnapig Denverben: a hidegben egyébként sem tanácsos sokat hajigálni, de Manning különösen sokat romlik rossz időben. Így nagy szerep juthat Knowshon Morenónak és Montee Ballnak, akik kihasználhatják a rossz passzban lévő futásvédelmet a Tennessee oldalán. Kulcsfontosságú lehet a klasszis belső falemberek csatája: Jurrell Casey, Manny Ramirez és a többiek nagyot fognak küzdeni, és amennyiben a támadók kerekednek felül, komoly nyugalmat biztosíthatnak Manningnek, lévén a Titánok defensive endjei nem futnak túl jó idényt.
A Tennessee-nek nehéz dolga lesz lépést tartania a hazaiak ponttermésével. Ryan Fitzpatrick néhány biztató meccs után kritikus helyzetekben csúnya hibák sorozatát vétette a Colts ellen, ez ezúttal megengedhetetlen lesz, ha szoros meccset szeretnének a vendégek. Kendall Wrighték feltehetően időről időre üresek lesznek, sok fog múlni Fitzpatrick pontosságán és azon, mennyit kockáztat. A támadófal minden bizonnyal ugyanolyan jól meg fogja védeni, mint a szezon eddigi részében. Fitzpatrick hibáinak limitálása és viszonylagos pontossága azonban önmagában nem lesz elég: különösen a nagy hidegben lesz szükség hatékony futójátékra. Chris Johnson előtt nem volt az eddigiek során sok nagy lyuk, amin átfért volna, dolga pedig nem lesz könnyű ezúttal sem. Extra nehezítés az, hogy két tight end (Craig Stevens, Delanie Walker) is agyrázkódásból tér vissza, valószínűleg nagy szerep fog jutni helyükön a fiatal Taylor Thompson és a frissen igazolt Visanthe Shiancoe is. Szintén a héten érkezett a csapathoz Quinn Johnson, aki a sérült fullback, Collin Mooney pótlására hivatott.
Egyértelműen a Broncos a meccs esélyese, hiszen amellett, hogy sokkal jobb a passzjátékuk, a földön is hatékonyabbnak tűnnek, mint a vendégcsapat. A rossz idő és a Titans erős cornerbackjeinek hatása azonban közelebb hozhatja a gárdákat, így ha Fitzpatrick jó passzban lesz, akár izgalmas is lehet a találkozó. A Titans számára élet-halál kérdés lesz a győzelem megkaparintása, 5-8-as mérlegről szinte lehetetlen lenne bejutni a playoffba, a Broncos pedig győzelmével matematikailag is bebiztosíthatja rájátszásbeli részvételét.

Rajnai Gergely (Rajna)

 

Arizona Cardinals - St. Louis Rams, U of Phoenix Stadium

Az alapszakasz első fordulója után ismét megmérkőzik egymással a Rams és a Cardinals, ezúttal a sivatagban.
A Pintyek sorozatban négy győzelem után a múlt héten Philadelphiában maradtak alul, míg a Kosok csoportrangadón szenvedtek vereséget a 49ers otthonában.
A hazaiaknál a legnagyobb kérdőjel jelenleg, hogy Carson Palmer játszik-e. Az Eagles elleni meccs legelején megsérült a könyöke, de végigjátszotta a mérkőzést. Komoly veszteség lenne ez, mivel az utóbbi hetekben javuló formát mutatott, igaz a Philly ellen háromszor is elveszítette a labdát (1 fumble, 2 INT). Jó hír a támadóknak, hogy Andre Ellington ismét bevethető állapotban van, így a javuló Rashard Mendenhall mellett ismét sok lehetőséget kaphat az újonc futó. A támadófal az Eagles ellen Palmer megvédésében nem jeleskedett. Ezúttal az erősebb Rams fornt7 vár rájuk. Robert Quinn, aki 13 sackjével a második legtöbbet szerezte idén az NFL-ben, az első találkozón háromszor zsákolta be Palmert (kettőnél fumblet is kierőszakolt). Ezúttal nem Levi Brown, hanem Bradley Sowell igyekszik megállítani, ami a meccs egyik kulcs párharca lesz.
A Kosoknál jól több minden változott ez elmúlt három hónapban. Kellen Clemens az irányító, aki megbízható munkát végez Bradford távollétében. Tavon Austin is kezd úgy játszani, mint egy első körös kiválasztott és nem utolsósorban van hatékony futójáték. A nyitó fordulóban Jared Cook 141 yardot és két TD ért el és a Cardinals tight endek elleni védekezése nem sokat javult azóta, hiába tért vissza Daryl Washington. Zac Stacy, aki a legutóbbi nyolc mérkőzésen 696 yardot futott, új lendületet adott a futójátéknak, amivel sok terhet le tud venni Clemens válláról, igaz a Cards védelme a negyedik legjobb egység a futások megállításában. Cook mellett még Tavon Austin és Chris Givens nagy játékaira kell majd figyelnie a hazaiak védelmének.
Az első találkozásuk is kiélezett meccset hozott és ezúttal sem számíthatunk rosszabb összecsapásra. A védelmek mind a két oldalon erősek, így kevés pontra van esély, de egy izgalmas találkozót tekinthetnek meg, akik ezt a mérkőzést választják másik NFC West rangadó helyett.

Kiss Ferenc (Fucu)

 

San Diego Chargers - New York Giants, Qualcomm Stadium

Ha ez a két csapat játszik egymással óhatatlanul a 2004-es NFL Draft eseményeivel kell kezdenünk a beharangozót. Ebben az évben a draft 1. választási joga a San Diego Chargersé volt és ők Eli Manninget választották ki, azonban a kisebbik Manning-testvér nem akart San Diegoban játszani, így elcseréltette magát a Nagy Almába és a Giants által a 4. helyen kiválasztott Philip Rivers költözhetett Kaliforniába három draftcetli társaságában. Azóta egyszer találkozott a két csapat ezen két QB irányításával, 2009-ben New Yorkban 21-20-ra nyert a Chargers. 2:07-tel a vége 20-14-es állásnál kapta meg a San Diego a labdát és Rivers 1:46 alatt egy 80-yardos TD-drive-ot vezetett, ezzel nyert akkor a Bolts. Nem Eli Manningen (25/33 215 yard 2 TD 0 INT) múlt egyébként az a vereség.
A két irányító közül idén egyértelműen a kétszeres Super Bowl-győztes Manning van rosszabb formában: az 58,3 %-os pontossága és a 15-18-as TD-INT aránya is eléggé gyenge. A célpontokra ugyanakkor nem panaszkodhat, Victor Cruz, Hakeem Nicks, Reuben Randle és az AFC Westet kitűnően ismerő Brandon Myers is képes bohócot csinálni az egyébként igencsak botrányos san diegoi secondaryből. Rivers idei formáját látva ugyanakkor Kevin Gilbride (aki egyébként anno Chargers vezetőedző is volt) offensive coordinatornak nem szabad feladni a futást Andre Brown révén (Brandon Jacobs játékára egyébként kicsi az esély a térdsérülése okán), hiszen hosszabb drive-okkal kevesebbszer kerülhet a labda az ellenfél támadósorához. Fontos lenne ezen a mérkőzésen a kézsérülés miatt kérdéses besorolást kapott Jarret Johnson játéka, hiszen ő kitűnően zárja le a szélső futásokat, passz-szituációban pedig játszhatna a helyén Thomas Keiser, aki a Corey Liuget vezette védőfallal együtt képes lehet nyomást gyakorolni Manningre.
A labda túloldalán sok olyan játékos sérült az óriásoknál, akik elsősorban a passz elleni védekezésnél fontosak: a védőfalból hiányozni fog Jason Pierre-Paul (váll), a CB-sorból pedig Corey Webster (boka), sőt Trumaine McBride (ágyék) játéka is kérdéses. Persze a Prince Amukamara – Terrell Thomas – Jayron Hosley hármas még mindig jobb, mint bármelyik Chargers-corner. A Giants pass rush idén egyébként elmarad az utóbbi években megszokottaktól, ennek ellenére a másodvédelem korrektül végzi a dolgát. Fontos megjegyezni, hogy kivételesen mindenki egészséges a Bolts támadófalában, a támadók közül egyes egyedül az elkapó Eddie Royal kapott kérdéses besorolást, de Keenan Allen, Vincent Brown, Antonio Gates és Danny Woodhead személyében így is rengeteg potens célponttal rendelkezik Philip Rivers. A Giants védelme futás ellen talán még jobb, mint passz ellen, Ryan Mathewsnak nem valószínű, hogy nagy meccse lesz, viszont afelől se legyen kétségünk, hogy a McCoy-Whisenhunt kettős nem fogja feladni a futást.
Mindkét csapat mérlege 5-7, ebből is és a kínálkozó matchupokból is azt következik, hogy szoros mérkőzés várható, a Manning-Rivers-ügy miatt ráadásul külön pikantériája is van találkozónak, érdemes lesz megnézni.

Papp Gábor (empty taxi)

 

San Francisco 49ers - Seattle Seahawks, Candlestick Park (TV: Sport 2, élő)

NFC West csúcsrangadót láthatnak azok a nézők, akik a Sport TV-s mérkőzést választják a 10 órás idősávban.
Pikáns csata lehet a Russell Wilson vezette támadósor összecsapása a jó erőkből álló Niners védelem ellen. A Seattle alapvetően futásokra építi a támadásait, Marshawn Lynch idén is hozza a tőle megszokott színvonalat, Navorro Bowmanéktől rendkívül koncentrált játék szükséges ahhoz, hogy a Skittles-t zabáló szörnyet kordában tudják tartani. Ha működik a futójáték, illetve Russell Wilson jól operál a read-optionnel, akkor egy idő után nagyon jól ülhetnek a play action passzok Golden Tate, Doug Baldwin vagy Zach Miller felé. A Frisco passz elleni védekezése egészen fantasztikus, 72.8-as QB ratinggel dobálnak ellenük az ellenfél irányítói és a fontos játékosok közül egyedül Tarrell Brown játéka kérdéses bordasérülés miatt. Kulcsszerepe lehet ezen a meccsen a két külső linebackernek, Ahmad Brooksnak és Aldon Smithnek, az ő dolguk lesz Russell Wilson zsebben tartása, hogy ne tudjon sok yardot szerezni lábbal, illetve Wilsonra az alacsonysága okán számos rollout passzjátékot tervezett Darrell Bevell támadókoordinátor.
A labda túloldalán fontos megemlíteni, hogy a Frisco támadófalának a baloldala azaz Joe Staley és Mike Iupati, valamint az elkapó Mario Manningham játéka is kérdéses, mindannyian térdsérüléssel küzdenek. Colin Kaepernick pontosságában idén egyébként is visszaesés tapasztalható, nem tenne neki jót, ha a vakoldaláról Cliff Avril vagy Michael Bennett révén állandó fenyegetéssel is szembe kellene néznie. A Seahawks védelmének egyetlen komoly hiányzója Brandon Browner, de a vendégek CB-sora híresen mély, simán felvehetik a versenyt az Anquan Boldin – Michael Crabtree – Vernon Davis hármassal. Persze a Frisco is elsősorban a földön szeret haladni részben Kaepernick részben pedig Frank Gore révén. A tengeri sólymok számára a recept adott: akár 8 emberrel is a boxban, de megállítani a futást, hagyni, hogy Kaepernick próbálja megnyerni a meccset a levegőben a kiváló hátvédsor ellen.
Szoros találkozóra van kilátás, a matchupok egy kicsit inkább a vendégek felé billentik a mérleget, viszont a 49ers otthon játszik és nekik sokkal fontosabb a meccs (1 meccs előnyük van a wild card versenyben az Arizonával, ill. a Philadelphiával szemben, a Seattle viszont két meccs előnnyel bír a Saints és a Panthers előtt és a tie-braker is nekik kedvez). A két csapat az utóbbi években nagyon hasonló módon és hasonlóan eredményesen építkezett, mindemellett csoportriválisok is, az ilyen meccseken lehet a legfelfokozottabb hangulatot tapasztalni az alapszakaszban. Az első idei összecsapásuk a 2. játékhéten volt, ahol a Seahawks hazai pályán 29-3-as, megsemmisítő vereséget mért az ellenfelére, azaz fűti a Niners játékosokat a visszavágási vágy.

Papp Gábor (empty taxi)

 

New Orleans Saints - Carolina Panthers, Mercedes-Benz Superdome

A Nemzeti Főcsoport kiemeléseiért folyó küzdelem talán a legfontosabb játéknapjához ért. Az NFC South rangadó mellett a nyugati divízió két gigásza is összecsap ma este és ez a két találkozó rengeteg kérdést meg fog válaszolni, minekután az NFC talán négy legerősebb gárdájáról beszélünk. A Pantherst két éve temetjük, főleg Ron Rivera személye miatt és az idei 1-3-as kezdés után már jómagam is bekészítettem a teljes ördögűző szettet, de aztán rátaláltak valami olyanra, ami zsinórban nyolc győzelmet eredményezett és azt, hogy az NFL egyik leglátványosabb és legproduktívabb csapata alakult ki Charlotte-ban. A Saints hasonlóan csodálatos szezonon van túl idáig, bár pont az előző fordulóban kaptak egy akkora pofont a Seahawkstól, amire a Payton-Brees-éra alatt még nem volt példa. A New Orleans a legutóbbi 8 főműsoridős hazai meccsét hozta, átlagosan 24(!) ponttal. Félelmetes.
A Saints védelméről egészen múlt hétig úgy beszéltünk, hogy ligaelit védelem. Aztán jött Russell Wilson és olyan átjáróházat fabrikált belőlük, ami leginkább a 2012-es önmagukra emlékeztetett. Wilson a semmiből is képes volt hatalmas játékokra, és innét adja magát a kérdés: ha a Seahawks mobilis irányítója ekkora pusztításra volt képes, akkor Cam Newton ellen mire lesz elég a Saints D? Newton kiugró formában van jelenleg. Földön és levegőben is parádés hetek óta, de természetesen még mindig a lábával szerzi a legtöbb yardot. A tavalyi meccseken közel 500 egységet szereztek DeAngelo Williams-szel karöltve, mindezt úgy, hogy Williams 210 yardjából 196 kontakt után jött. Elvileg a Saints védelme azóta tud már szerelni, legalábbis Akeem Nicks és Kenny Vaccaro kifejezetten bíztató a futásokkal szemben, elég csak a Seahawksnak engedett 82 yardra pillantani. Hetek óta először fordul elő a Carolinával, hogy az ellenfél secondaryjében nincsen top cornerback: ez mindenképpen pozitív hatással lehet a passzjátékra főleg abban az esetben, ha Newton rá lesz kényszerítve arra, hogy dobjon. Rob Ryan ezzel a taktikával akarta elkapni a Seattle-t is, de abban is biztosak vagyunk, hogy még egyszer nem jön ki ez a Saints védelem úgy az öltözőből, mint az előző héten.
Akárcsak Drew Brees és a támadók, akik a seattle-i hidegben gyakorlatilag lefagytak. A szó legszorosabb értelmében. Kevés jobb dolog történhet velük most annál, minthogy visszatérnek a Dome-ba, a saját körülményeik közé. Brees elképesztő otthon: 73.5%-os pontossággal passzol, 19/3 a TD/INT mutató és közel ugyanannyi próbálkozásból 500 yarddal többet passzolt hazai pályán, mint idegenben összesen. Kedvenc célpontja továbbra is Jimmy Graham lehet, akit ugyan az elmúlt hetekben leszedtek a pályáról, a Panthers ellen visszatérhet korábbi számaihoz. 2012-ben őt kereste legtöbbször a Panthers ellen és működött: Davis és Kuechly rendre lemaradt a kiváló összekötőről, amikor pedig nem őt kereste Brees, akkor Darren Sproles szúrt oda a Párducok védelmének. Sproles idén sérülésekkel bajlódik, de Pierre Thomas meglepően jól helyettesítette idáig az aprótermetű futót. A Saints támadófala kifejezetten jól működik idáig, Breesnek igazából csak a jobbról érkező nyomással van komoly baja. Ebből ugyan nincsen sok, Zach Strief az egyik legjobb passzblokkoló RT manapság, viszont ma este azzal a Charles Johnsonnal kell farkasszemet néznie, akinek legalább ilyen jó éve van, de ez lefordítható a teljes belső négyesükre, így Brees nagyon hosszú este elébe nézhet.
A Panthers tavaly oda-vissza verte a New Orleanst, de a két csapat feljavulása okán idén teljesen más lesz a párharc képe. Nem csak az NFC déli csoportja múlhat ezen a két találkozón, de az is, hogy kettejük közül ki fog pihenni a rájátszás első körében.

Parrag Zsombor (Shawnka)


Hozzászólások

több mint 8 éve
Beki New York Jets 12
Jetsnél azért Coples és Sheldon Richardson is nagyon szépen odaér a QB-hoz, bár utóbbi egyértelműen futás ellen hatékonyabb. 😊
Továbbá, régen rossz, hogy a veterán Pace ennyi sacket gyűjt, no persze az ellenfélnek gond ez csak. 😊