Pac-10 figyelő, 4. rész

Újabb kör, újabb figyelő, helyzetjelentéssel és egyéb finomságokkal. Kicsit késve, de beharangozókkal feldobva

A negyedik hét a UCLA hatalmas bravúrja miatt maradhat sokáig emlékezetes a konferencia szimpatizánsainak, de más pályákon is történtek számottevő dolgok, három nonkonf és három csoportmeccset rendeztek. A megszokott összefoglalók mellett mostantól indoklással megspékelt erősorrendet és Heisman esélylatolgatót (benne a Pac-10 legjobb játékosaival) is tartalmaznak majd a cikkek.

 

 

Power ranking V. (zárójelben az eddigi összmérleg)

1. Oregon (4-0): nem annyira egyértelmű ez, mint azt sokan gondolják, több ponton is sebezhetőnek tűntek legutóbb

2. Stanford (4-0): elképesztően erős csapat, a tanulmányi követelmények tudatában nem lehet eléggé dicsérni Jim Harbaugh fiait

3. Arizona (4-0): a Foles-power átlendítette őket a holtponton, kérdés, hogy birkóznak meg mentálisan a Rose Bowl-átokkal az egyre nehezedő menetrend során

4. USC (4-0): négy mérkőzés elteltével még mindig talány a Trojans

5. UCLA (2-2): 0-2 után mintha a teljes keret kicserélődött volna, texasi játékuk azokat igazolta, akik az élmezőnybe várták a Bruins-t. A 0-35-ös Stanford elleni zakó később még sokat számíthat

6. Arizona State (2-2): Az egyik legjobb két vereséggel álló gárda az egész NCAA-ben, innentől azonban már eredmény kell

7. Oregon State (1-2): A Beavers általában gyenge idénykezdetet produkál, és erre most a schedule is mentség lehet. Mégis túlontúl szürkék, a mutatott teljesítménnyel csúnyán megfázhatnak tél felé közeledvén

8. California (2-2): Hajszálon múlt a megjósolt hirtelen feltámadás, jól jön a kis pihenő, hogy Tedford rendbe szedje sorait

9. Washington (1-2): Sokkal több van a Huskies-ban, valamiért viszont hiányzik az egységesség. Talán épp Locker az oka?

10. Washington State (1-3): A Wulff-éra csak nem akar lendületet venni, évek óta a csoport sereghajtói, és ez 2010-ben sem fog megváltozni.

 

 

UCLA Bruins @ Texas Longhorns [Big XII] – 34:12

 

A mérkőzés embere(i): a Bruins támadófala – 290 futott yard a ligaelső futás elleni D# pályáján

száma: 27 – ennyi yard passz szükségeltetett Kevin Prince-től a 22 pontos diadalhoz

jelenete: az RB Johnathan Franklin 35 yardot érő szólótánca a harmadik negyedben

fordulópontja: a punt returner Curtis Brown fumble-je a saját 4-esénél 0-3-as hátrányban

Mi történt? Valószínűleg a Longhorns soha többet nem köt le hazai meccset a UCLA-vel, a kék-arany alakulat ugyanis igazi mumusukká vált – legutóbb Austinban 1997-ben találkoztak, és akkor az ideihez kísértetiesen hasonlító szituációban a Bruins 66-3-ra gázolta el a Horns-t, azaz csupán e két alkalmat tekintve 100 (!) pontot kaptak, és futottak bele immár másodszorra a késbe. Noha inkább a vendégek futásai okoztak nekik gondot, a pistol (vagy ahogy Norm Chow OC-ék nevezik, a “revolver”) offense végre fantasztikusan működött, a védelem pedig a Houston után szinte játszi könnyedséggel verte vissza az erőtlen offenzívákat. Van hát miért újra lelkesedni Westwood-ban, parádét láthattunk.

 

 

Stanford Cardinal @ Notre Dame Fighing Irish [független] – 37:14

 

A mérkőzés embere: Owen Marecic, FB/LB – 1 futott TD, 1 int return TD, 4 tackle

száma: 13 – játékidőben ennyi másodperc telt el a két Marecic TD között

jelenete: Shayne Skov LB a lehető legtökéletesebben kapja el a snap pillanatát és sackeli a QB-t

... nyilatkozata: “Ő a tökéletes futballista” – Harbaugh Marecic-ről

Mi történt? Nincs is annál jellemzőbb eset a futballvilág fordulására, mikor a Stanford Cardinal toronymagas esélyesként utazik South Bendbe, és ezt igazolva is távozik onnan. Lehengerlőek voltak a stanfordiak, már-már megszokottan, vita nélkül múlták felül az önmagát kereső Irish-t, és nyertek az 1925 óta íródó rivalizálás történetében először sorozatban másodszorra. Az egyetlen figyelmeztető jel a két Luck interception lehet (tavaly mindössze négyet dobott), más kivetnivalót egyelőre keresve sem találhatunk, a 3-4 olajozottan működik.

 

 

Oregon State Beavers @ Boise State Broncos [WAC] – 24:37

 

A mérkőzés embere: Joe Halahuni, TE – 3 elkapás, 56 yard, 1 fumble recovery TD

száma: 2.6 – Quizz Rodgers futóátlaga 18 próbálkozásból, őt is megfogta a Boise D#

jelenete: James Rodgers punt return TD

ütközése: Winston Venable helmet-to-helmet blokkja a fiatalabbik Rodgers-en, James agyrázkódást szenvedett miatta, később Venable-t fél meccsre eltiltották

Mi történt? A Beavers a szezonban második alkalommal próbált meg egy potenciális BCS busternek keresztbe tenni, ám ezúttal sem koronázta siker bátorságukat, a heti college gameday helyszínén, Boise-ban viszonylag simán szenvedtek vereséget. Villanásaik voltak, a formájuk mégsem lehet reményt keltő a fanok számára a továbbiakat illetően

 

 

Arizona Wildcats vs. California Golden Bears – 10:9

 

A mérkőzés embere: Juron Criner, WR – 5 elkapás, 68 yard, 1 TD [sérülten]

száma: 116 – ennyi passzolt yardon tartotta az Arizona ellenfelét, ebben a hetedikek a ligában

jelenete: Juron Criner győzelmet jelentő touchdown elkapása

fordulópontja: Két és fél perccel a vége előtt, 9-3-as Cal vezetésnél Giorgio Tavecchio 40 yardról hagyott ki egy mezőnygólt

Mi történt? Borítékolható volt a szoros meccs az előzmények és a két csapat múltjának ismeretében, és a Bears majdnem korrigált a nevadai zakóból tanulva. De csak majdnem, az idei Arizona ezért más, mint korábban, mert ha nyögvenyelősen is, képesek végre nyerni. Mondjuk 10 pontot szerezve még egyszer nem fognak a Pac-10-ben...

 

 

Oregon Ducks @ Arizona State Sun Devils – 42:31

 

A mérkőzés embere: Darron Thomas, QB – 260 passzolt yard, 3 TD, 1 Int

száma: 976 – a két fél összteljesítménye yardban mérve

jelenete: Boseko Lokombo 32 yardos fumble return TD-je egy rossz lateral passzból

érdekessége: a negyedik negyedben már nem esett pont, az ASU QB, Steven Threet viszont három interceptiont is dobott

Mi történt? Kiváló meccsel nyitott a Pac-10-ben a Ducks és a Sun Devils, az adok-kapokból ugyan az oregoniak jöttek ki jobban, az ASU-nak sincs miért szégyenkeznie. Mondjuk nekik ez már a második „morális” diadaluk, és ez a végelszámolásban sokat nem jelent... A 42:31 fordítva is alakulhatott volna, sokatmondó, hogy a Devils 192 yarddal múlta felül az NCAA no.1. Offense-ét, a hét (!) turnover azonban megölte az esélyeiket.

 

 

USC Trojans @ Washington State Cougars – 50:16

 

A mérkőzés embere: Stanley Havili, FB – 80 futott, 107 elkapott yard, 2 TD

száma: 26 – ennyi másodperc kellett a USC-nek, hogy 0:7-es hátrányból fordítson

jelenete: Havili 59 yardos TD futása

fordulópontja: Nickell Robey int return TD 7:7-nél

Mi történt? A Wazzu-nál sokáig nem hihették, hogy lehet keresnivalójuk a USC ellenében, szép első pontszerzésükre hamar érkezett a kijózanító pofon. Habár a támadósor egyre több életjelet mutat, a védelem kész csőd, középiskolás szintű a játékosok szerelési készsége. Lane Kiffin meg hiába 1951 óta az első Trojans edző, aki 4-0-ával nyit, még mindig nem tudta megnyerni a szakértők kegyeit, és valljuk be, hogy ez érthető is, a menetrend igen kedvezően lett számára összeállítva, és a mostani második félidős gálázást leszámítva egyelőre adósak a szemet gyönyörködtető futballal.

 

 

A Washington Huskies szabadnapos volt.

 

 

Heisman esélylatolgató:

A konferencia játékosai közül az egyes listák top10-ébe általában ketten férnek be, és ők szombaton pont egymás csapatai ellen tehetnek nagy lépést a hőn áhított trófea felé. Andrew Luck és LaMichael James mellett még Nick Foles (QB, Arizona) neve tűnhet fel egyes oldalakon, Jacquizz Rodgers (RB, Oregon State) és Matt Barkley (QB, USC) egyelőre csak csúszik lefelé

 

Andrew Luck, QB (Stanford): Luck 32 átadásából 19 talált elkapót, 238 yardot és 1 TD-t érve. A Notre Dame idegenbeli verésébe az idei első két labdaeladása rondított. 11 TD-nél jár, és a 11. helyen áll a passzolási hatékonyságot tekintve

Sansz: 25%

 

LaMichael James, RB (Oregon): Hiába hagyta ki a nyitómecset, James még így is a favoritok közé tartozik. 158 yardos átlagával második a michigani Denard Robinson mögött, tehát a futókat tekintve vezeti ezen statisztikát

Sansz: 10%

 

A William V. Campbell Trophy (vagy ahogy ismert, az „akadémiai Heisman”) 121 elődöntőséből öt ember Pac-10-es, alábbiak: Mike Mohamed (LB, California), Jordan Holmes (C, Oregon), Owen Marecic (FB/LB, Stanford), Danny Rees (H, UCLA), Chima Nwachukwu (S, Washington State)

 

 

Az ötödik forduló Pac-10 programja (a kezdési időpontok magyar idő szerint értendőek):

 

 

STANFORD @ OREGON - vasárnap, 02:00

A komplett ötödik hét talán legnagyobb rangadója, a Pac-10 címvédő és negyedik helyen rangsorolt Ducks, illetve a kilencedik Cardinal részvételével. Az eredetileg hajnali 5:15-ös kezdést a College GameDay-nek köszönhetően pár órával előrébb hozták, remélhetőleg ez a hazai nézettségre is pozitív hatással lesz. Az Oregon stadionja, az Autzen elképesztően hangos, de ez elméletileg nem zavarhatja meg a Stanford rutinos támadófalát. A hazai keret jóval atletikusabb, viszont a vendégek agresszivitása kiegyenlítheti eme hiányosságot. Óriási hirig várható, a stanfordiaknál rettentően hiányozhat a WR Ryan Whalen és az FS Michael Thomas.

 

Washington State @ UCLA – szombat, 21:30

Ahogy legutóbb az Arizonának a Cal, úgy ez egy tipikus „trap game” a UCLA-nek. A texasi örömmámorból felocsúdva beragadhat a startnál a Bruins, és passzra kényszerítve ki tudja, hogy mit művel Prince. A Cougars-t az esélyesség terhe abszolút nem nyomaszthatja az év hátralevő részében, de egy skalp mindenképpen kell Wulff edző kispadon maradásához.

 

Arizona State @ Oregon State – vasárnap, 00:30

Ha már külföldi kifejezésekkel dobálózunk, akkor ez meg egy „elimination game”, azaz nagyjából eldöntheti, hogy melyik csapat lehet az élmezőny és melyik a hátsó fertály tagja. Amennyiben ezt behúzza a Sun Devils, akkor komolyan számolhatunk velük, ám úgy tűnik, valami hiányzik belőlük a saját árnyékuk átlépésén.

 

Washington @ USC – vasárnap, 02:00

Ezt a mérkőzést az ESPN is mutatja az oregoni és az alabamai derbikkel egy időben, a párosítás mindenképpen érdekes. Tavaly a Huskies otthon az év egyik legnagyobb meglepetését szolgáltatta a Trojans két vállra fektetésével, 2010-ben nem számítana ekkora szenzációnak, ha Steve Sarkisian jobban bizonyulna korábbi kollégájánál, miközben továbbra is várjuk, hogy kibújjon a szög a USC zsákjából. Jake Lockernek meg ez lehet az utolsó dobása anélkül, hogy draft pozíciója komolyabb károsodást ne szenvedne, bár egyesek biztos találnak összefüggést a Seahawks váratlanul erős kezdése és az ő gyengélkedése között...

 

 

Horváth Róbert (JJ Tiller)