Senior Bowl - 3. rész

Ezúttal a linebackerek illetve a leendő special team játékosok produkcióit értékeljük

 

Linebackerek
A linebacker posztnál fontos előre leszögezni, hogy a Senior Bowl-on –például a Pro Bowl-hoz hasonlóan- kizárólag 4-3-as defense felállást alkalmaznak a csapatok, edzőtől függetlenül. (Ezt egyébként nehezményezte is Marvin Lewis az egyik riportban, annak ellenére, hogy a Bengals is ezt a felállást alkalmazza, mégha pletykálják is, hogy kacérkodnak az átállás gondolatával). Emiatt a 3-4-es OLB prospectekről nagy részben majd a DE elemzéskor olvashattok, bár egy-két univerzális játékos ebben a listában is akad, aki rendszertől függetlenül bevethető. Többek közt ilyen játékos Aaron Curry is, az idén a legjobb linebacker-nek választott Wake Forest csillag, aki lemondta a Senior Bowl szereplést. Ugyanígy tett James Laurinaitis is, az Ohio State védelmének vezére, ám amíg Curry esetében ez sokat nem változtat első számú linebacker prospect mivoltán, addig Lau tovább csúszhat a listákon azok után, hogy senior évében hatalmas visszaesést produkált, holott ha tavaly juniorként jelentkezett volna a draftra, akár top10-es játékos is lehetett volna belőle.
Ezen a poszton az underclassmen-ek nem árasztották el a listákat, a legnagyobb név a Southern Miss középső linebackere (Shawn Nelson csapattársa), Gerald McRath lehet, aki idén a legtöbb szerelést mutatta be az első osztályban. Tavaly ezen statisztikai lista élén David Vobora volt, aki, mint tudjuk a 2008-as Mr. Irrelevant-ként vonult be a történelemkönyvekbe, vele ellentétben McRath majd a combine függvényében egy 2.-3. körös választott is lehet akár.

Ennyi bevezető után, lássuk, hogy kik is szerepeltek Mobile-ban a LB-k közül:
Scott McKillop, Pittsburgh (é)
Clint Sintim, Virginia (é)
Tyrone McKenzie, South Florida (é)
Marcus Freeman, Ohio State (é)
Zach Follett, California (é)
Nic Harris, Oklahoma (é)
Ashlee Palmer, Ole Miss (d)
Brian Cushing, USC (d)
Clay Matthews III, USC (d)
Rey Maualuga, USC (d)
Maise Fukou, Maryland (d)
Darry Beckwith, LSU (d)

Elsőre szembetűnik a USC dominancia, elvégre három linebacker-ük meghívást nyert, ám a tisztán látás végett megjegyzem, hogy a drafton egy negyedik (Kaluka Maiava) is ott lesz, és őt is elcsíphetik akár már a középső körökben. Ebből adódóan a többieket magasabbra taksálják nála, Maualugát a legtöbben a 2. legjobb LB-ként tartják számon, rendszertől függetlenül bevethető a védelem közepén, biztos első körös pick-nek tűnik. Brian Cushing is sokoldalú játékos, 4-3-ban DE-ként is szerepelt, ő is flexibilis ha a posztját nézzük, és bár kicsit sérülékeny, ha egészséges, akkor könnyedén franchise-player lehet. Kettejük árnyékában szerepelt Matthews, aki jelenleg talán a második kör elején lelhet gazdára, ez is mutatja, hogy a USC idei védelme minden idők egyik legtehetségesebb alakzata volt. A USC-s „kezdőcsapat” mellett Beckwith-et figyelhettük leginkább, bár ő a méretei miatt nem valószínű, hogy az első körökben gazdára talál, Fukou és Palmer pedig alighanem a hátsó körökben fog elkelni – gondoltuk a Senior Bowl előtt.
Laurinaitis hiányában sem maradtuk Buckeyes LB nélkül, Freeman is gyakorlatilag Lau oldalvizén tudta le egyetemi karrierjét, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne tehetséges játékos. Elvégre véletlenül senkit sem hívnak meg egy ilyen eseményre. Follett, mint 3-4-es OLB találhatja meg a számításait, kérdés, hogy az a dominancia, amit a Golden Bears-ben mutatott, mennyire marad meg a profik között. McKillop igazi tackle-gép hírében állt a college-ban, ám igazi helyét a rangsorokban még nem nagyon sikerült felmérni a Senior Bowl előtt. Sintim és McKenzie két olyan linebacker, akiknek talán jobban feküdne a 3-4, érdekes lehet őket ebben a korlátolt sémabeállításokra alapuló eseményen látni. Végezetül Harris, aki kilóg a sorból, lévén strong safety-ként húzta le eddigi karrierjét, és a BCS nagydöntőben is ezen a poszton láthattuk. A hozzáértők azonban túl lassúnak találták a DB posztra, így mivel méretei megengedik, LB-ként használták Mobile-ban, előrevetítve a profik közötti feladatát.

A mérlegelésen a többség felépítése szinte hibátlan volt, azonban Beckwith túl kicsinek tűnt, Fokou, Follett és McKillop izomzata pedig közel sem volt olyan kidolgozott, mint a többieké. Meglepetésre Maualuga külsején is volt kivetnivaló.

Az első déli edzésen Matthews nyújtott kiemelkedőt. Végig profi módon végezte a munkáját, és zóna közben is többet alkotott, mint amire számítottunk volna.
Északon McKenzie jól olvasta a játékokat, gyorsan reagált és ért oda a backfieldre, ám csúnya misstackle-je lerontotta a hibátlan képet róla. Sintim ellenben nem tűnt túl jónak, sokkal többet vártak tőle, mint amit első nap produkált. A labdás gyakorlatoknál Harris volt leginkább elemében, ezen nem lepődhetünk meg, lévén egy volt safety-ről beszélünk.

A második nap programja a running back blokkok kikerülése volt. Follett dekoncentráltnak tűnt, McKenzie is visszaesett a korábbihoz képest, de a leglassabbnak McKillop bizonyult. Sintimnek se nagyon ment ez, eléggé nyersnek látszódott, sebességben azonban még Sheets (Purdue RB) sem tudta megverni, és volt egy deflection-je is. A nap legjobbjai Freeman és meglepetésre ismét Harris volt. Az egykori sooner mindenkinél jobban olvasta a játékhívást, és nem is tudták tartani, de Freeman őt is felülmúlta, robbanékonysága mellett az ő ereje mindenkiét überelte.
A déliek legfürgébbje Ashlee Palmer volt, de Maualuga sem maradt el tőle sokban, igaz a zónázás kicsit összezavarta. Ugyanez viszont remekül ment Cushing-nak, aki az egyik játékban Jennings-t (Liberty RB) is legyalulta.

A sajtószoba első vendége a linebackerek közül Clay Matthews volt. Remek hangulatban érkezett a játékos, és, mint mondta kiváló a kapcsolata Jack Del Rióval, aki korábban szintén a USC-nél volt LB, így a képét nap, mint nap láthatta az edzéseken. Véleménye szerint Maualuga lesz a leggyorsabb LB a combine-on, saját magának illetve Cushing-nak más erősségei vannak. Rengeteg tanácsot kap apjától, a 4-szeres Pro Bowler Clay Matthews Sr.-tól is, fejlődésében nagy szerepet játszott ő is.

Másnap aztán Matthews remekül zónázott, volt egy nagy ütközése is a 11-11 elleni játékban, igaz, a TE-k meg tudták blokkolni. Lassan kirajzolódni látszik, hogy a második körben nyugodtan választhatják őt. Csapattársai közül Maualuga kellően agresszív, határozott játékos. Egyelőre jobban muzsikál, mint tavaly Keith Rivers, a USC-ből. A legjobb trójai azonban egyértelműen Brian Cushing eddig. A camp előtt sokan túlértékeltnek tartották, lévén ilyen védelemben nincs nagy szerepe a sikerben, de amit eddig művel, azzal mindenkire rácáfol! Fukou is hozta magát az 1-1 elleni feladatokban. Gyors, erős és kiváló a lábmunkája is. Ugyanez Beckwith-re is igaz, kár, hogy nem tud mit kezdeni a blokkokkal. Palmer pedig fordított utat járhat be, mint Harris, elképzelhető, hogy méretei miatt safety-ként kellene alkalmazni, hiszen sebessége adott, ráadásul a labdás gyakorlatoknál is villog, a játék közben pedig ismét volt egy elütött passza.
Északon eközben meglepő esemény történt, Tyrone McKenzie, a három egyetemet is megjárt OLB csaknem összeverekedett Andy LeVitre-vel, az Oregon State guard-jával. Azok közül, akik a játékkal törődtek, Freeman csinált egy interceptiont Sheets felütött labdájából, és volt egy yardveszteséggel járó szerelése is. Harris szárnyal, ezúttal a korábban mindenki által agyon dícsért TE-nek, Pettigrew-nak volt méltó ellenfele, és úgy tűnik, nagyon megy neki a linebacker poszt. Sintim továbbra is borzasztó viszont, egyetlen jól olvasott screen passzon kívül alig volt értékelhető megoldása a legmagasabbra taksált északi linebackernek.

Meg is hívták a sajtótájékoztatóra az edzők mellé, ahol megköszönte a lehetőséget, hogy a legjobb egyetemi játékosok között méretetheti meg magát. Virginiában 3-4-es OLB volt, de elmondása szerint bármit tud játszani, csak valaki szavazzon neki bizalmat. Kedvenc játékosa Joey Porter, imádja a játékát, bár a pályán kívüli magatartása nagyon messze van az övétől. Hasznos pass rushernek tartja magát, aki jól használja a kezeit - zárta le mondandóját a bevallottan hatalmas Steelers-fan Sintim.
A főképp a védőkkel foglalkozó Del Rió két játékosról beszélt, Beckwith-et rendkívül értelmes játékosnak tartja, míg Palmer meglepte, hogy mennyire jól használható a tight endek ellen.

Csütörtökön Harris újabb erőssége jött elő, hiszen az összes RB-vel tudta tartani a lépést a hosszú passzok esetében. Érdekes ez, hiszen pont a sebessége miatt akarták, hogy LB legyen. Freeman ugyanígy, végig remekül helyt állt a futókkal szemben is, miközben Follett egy interception-nel jelentkezett. McKenzie is lehiggadt, és ismét jól mozgott, ellenben McKillop-nak nem nagyon megy, ami azzal magyarázható, hogy ő tipikusan az a játékos, aki csak éles meccsre képes igazán felpörögni.
Csendes volt ez a nap délen, a fő megfigyelnivaló, hogy Maualuga lassabban reagál, mint azt elvárnák egy top prospect-től, és Matthews is inkább a LoS vonal közelében szeret szerepelni.

Nem is került be a kezdőcsapatba, Cushing és Maualuga társa Palmer lett a kezdőben, így elmaradt a USC teljes dominanciája. Az ellenfélnél a McKenzie-McKillop-Freeman triót állította a kezdőbe Marvin Lewis mester.

A meccs legjobbja egyértelműen McKillop volt az északiak közül, bizonyítva, hogy ha kell, akkor hozza magát. Mindenhol ott volt, frissen, magabiztosan, fáradhatatlanul mozgott, és egy kulcs play-t is bemutatott goalline szituációban, mikor James Davist (Clemson RB) nyomta vissza.
A délieknél a legszebb jelenet Beckwith nagy mentése volt egy Iglesias felé szálló passz elütésével.

A Senior Bowl hét nagy vesztese Sintim volt, aki megszilárdíthatta volna helyét az 1. körben, így viszont ki tudja meddig csúszik. Follett is alulméretezett 3-4 OLB-nek tűnik, sokat nem változott a megítélése, mint ahogy Beckwith-nek sem, ellenben Fokou és Palmer bizonyította, hogy érdemes őket megszerezni. McKenzie sem okozott csalódást, McKillop (a meccsen nyújtott teljesítményével), Freeman és Matthews pedig mindenképpen javított korábbi megítélésén. Harris csillogása nem tudni mennyire lesz elég, hiszen azt senki sem felejtheti el, hogy semmi rutinja sincs linebacker-ként, akármennyire is agilis volt egész héten új posztján. A két legnagyobb név közül Maualuga nem volt kimagasló, pedig könnyedén biztosíthatta volna helyét a top10-ben egy ütős héttel, így ez most a combine-ra marad. Végül, de nem utolsósorban Cushing hatalmasat nőtt azt hiszem minden scout szemében, őt talán a legnehezebb jelen pillanatban megítélni, hogy az első kör melyik részében találhat gazdára, illetve, hogy hol tart például Laurinaitis-hoz képest.

Special Team
Rengeteg NFL csapatnak gyűlt meg a baja idén is rúgóival, azt azonban nem tudhatjuk, hajlandók lesznek-e egy rookie kezébe (lábába) adni sorsukat, vagy inkább a veterán szabadügynökökhöz nyúlnak, netán külföldről importálnak új játékost. Mindenkinek idén sem fog jutni a legjobbak közül, így várhatóan lesznek új arcok az edzőtáborokban, az viszont kérdés, hogy feláldoznak-e 1-1 draftpicket a special teamer-ekre a hátsó körökben. A puntereknél aránylag tiszta a kép, a Senior Bowl-on is a 2 legtöbbre értékelt játékos jelent meg. A rúgóknál már nem ilyen egyértelmű a helyzet, nehéz lenne megmondani, hogy jelenleg ki lenne a legjobb választás a class-ból, de talán a Gano (Florida St.), Martinez (UTEP), Succop (South Carolina) trió tagjainak nevét érdemes feljegyeznünk. Közülük speciel senki nem volt ott a Senior Bowl-on. Underclassmenekből itt végképp nem találunk játékost, lévén K/P posztra minél érettebb, mentálisan is erős játékosokat keresnek a klubok, nem csupán a láb ereje a mérvadó. Ettől függetlenül talán ez az a poszt, ahol a legobjektívebb képet kaphatunk a játékosok tudásáról, talán nem kell magyarázni miért.

Akiket megfigyelhettünk Mobile-ban:
Kevin Huber, Punter, Cincinnati (é)
Pat McAfee, Kicker West Virginia (é)
Mark Estermeyer, Long Snapper, Pittsburgh (é)
Thomas Morstead, Punter, SMU (d)
Louie Sakoda, Kicker, Utah (d)
Jake Ingram, Long Snapper, Hawaii (d)

A long snapperek közül Sean Griffin a Michigan-ből a harmadik., aki még szóba jöhet, mint leendő NFL prospect, a Senior Bowl előtt Ingram és Estermeyer megelőzte a rangsorokban, szóval azzal a céllal érkezhettek Alabamába, hogy ez így is maradjon. Sakoda helyzete érdekes, elvégre Utah-ban kicker és punter is volt egy személyben, akárcsak a Wake Forest-nél Sam Swank, így nem tudhattuk előre, hogy milyen poszton számítanak rá majd itt. Láttunk már ilyet sokszor, és a legtöbbször az lett a vége, hogy az ilyen összetett, ám nem kiemelkedő rúgók a CFL-ben végzik, legutóbb Alexis Serna járt így az Oregon State-ből.

A nem túl árulkodó mérlegelésen Morstead felépítése volt a legmeggyőzőbb, a többiek nem éppen született atléta benyomását keltették.

A ST számára a legnagyobb kihívás a keddi nap volt, elvégre ekkor jegyezhettük fel a legnagyobb szelet. Estermeyer labdái nem voltak túl szépek, de Sakoda sem villogott. Az sem szép, hogy 47-ről mellédurrantott, de, hogy 32-ről sem sikerült betalálnia, már sokkal demoralizálóbb volt. McAfee azonban kiváló kickoffokat rúgott, erős lábról tanúbizonyságot téve.

Sakoda másnap sem javított, leginkább Art Carmody-hoz lehetne hasonlítani. A tavalyi Louisville kicker is az év ezen szakaszában omlott össze, Sakodába se nagyon érdemes bizalmat fektetni.
McAfee-nek első rúgása befért 42-ről, 52-ről azonban hibázott. Lehet azért, mert túl lazán veszi az egész edzésmunkát, és főképp Ingrammel ugratják egymást, miközben Morstead folyamatosan bizonyít, remek hang time-okat bemutatva.

Csütörtökön is ugyanez történt, Morstead példamutató szorgalommal, és odaadással végezte munkáját, miközben McAfee és Ingram, mint két óvodás, úgy viselkedik. Tény, Ingram mindig pontos és precíz volt mikor láthattuk, és ezen a napon McAfee is magabiztosan betalált távolról is, de ez nem mentség rá, hogy miért dobálgatnak, mint a játszótéren miközben más játékosok megszakadnak, hogy a jövőben csapatot találjanak…Mellesleg McAfee „unalmában” az edzés vége felé a puntokat is gyakorolta, de nem igazán ment neki, holott a WVU-ban utolsó évében azokat is ő rúgta.

Pénteken lazább edzés volt mindkét táborban, McAfee is visszavett eddigi minimális munkakedvéből, és táncolással ütötte el az időt. Közben Sakoda továbbra sem volt képes betalálni sehonnan.

A mérkőzésen aztán Sakoda „sokkolta” a scout-okat azzal, hogy képes volt a kickoffot az end zone-ig rúgni, holott a héten gyakran még 40 yardról sem rúgott el a kapuig. Hubernek volt egy remek punt-ja, ami csak néhány centiméteren múlt, hogy nem az 1 yardos vonalon állt meg. McAfee kiszámíthatatlan volt a kickoffoknál.

Nehéz összegezni a camp hozadékait, annyi biztos, hogy Ingram jobb LS, mint Estermeyer, és, hogy Morstead alighanem meg fogja hálálni a bizalmat, ha valaki munkát ad neki. Huber sem volt rossz, de semmi kiemelkedő. A rúgók közül egyiket sem hiszem, hogy látjuk az NFL-ben, Elsősorban viselkedése miatt McAfee hatalmasat zuhant a kicker listákon, annak ellenére, hogy a többre tartott Sakodánál jobban muzsikált. Nagyon nehéz bármit is jósolni ezekről a posztokról, olyan kiemelkedő tehetség, mint pár éve Mason Crosby vagy Daniel Sepulveda, egyértelműen nincs. 

 

Herczeg Ádám (Höri)