Super Bowl XLVI beharangozó - VII.
A bemutató sorozat zárásaként a linebacker sorok tagjait ismerhetitek meg.
New England Patriots:
A 4-3-as átállás a szezon előtt természetesen magával hozta a LB-sor jelentős átalakítását is, és a folyamat nem feltétlenül azt az eredményt hozta, melyre az idény előtt tippelni lehetett. Az edzések és az előszezon meccsek alapján mindenki azt várta, hogy Jerod Mayo, a korábbi ILB gyenge oldalra mozgatása lesz a Pats védelmének legjobb húzása, hiszen a korábbi első körös játékos a WLB poszton kibontakoztathatta volna playmaker képességeit, sokkal szabadabban mozogva, mint korábban a 3-4-es sémában. Ehhez képest Mayo - bár két meccset kihagyott sérülés miatt - megállt 100 szerelés alatt, ami még sosem fordult vele elő korábbi éveiben, és mindössze 1 sack, 2 interception és egy kikényszerített fumble került fel a statisztikai lapjára a nagy játékokat illetően. Vele ellentétben a SLB posztra idén berobbant Rob Ninkovich pont a nagy játékok mestere, sorsfordító pillanatokban képes előkerülni a semmiből és földre vinni az irányítót, vagy összeszedni egy elszabadult labdát. Az alapszakasz során 6,5 sack, 2 pick, 1 kikényszerített és 3 megszerzett fumble jött össze, és a rájátszásban is van már 1,5 sack és 1 kikényszerített fumble a neve mellett. A legnagyobb gondok a linebacker sor közepén mutatkoztak a szezon során, hiszen az eredetileg kezdőnek kiszemelt Brandon Spikes 8 meccset hagyott ki sérülés miatt, cseréje, Dane Fletcher pedig 6 alkalommal volt kénytelen a Gatorade-es palackok társaságában tölteni a mérkőzést. Emiatt feltűnt MLB poszton Tracy White és Gary Guyton is, nem ezek a mérkőzések számítanak a Pats 4-3-as átállása melletti legjobb érveknek... Viszont a rájátszásra visszatért Spikes, akinek ugyan elsősorban a futások elleni darálásnál van kiemelt szerepe, de a Ravens elleni főcsoportdöntőn egy szépségdíjas interception mutatta, hogy bár coverage képességeit nem szokták különösen dicsérni, 1-1 nagy játékkal képes passz ellen is észrevetetni magát. Ez utóbbira szükség is lesz, hiszen Ballard, Cruz és a rájátszásra életre kelt Travis Beckum személyében akadnak olyan célpontjai Eli Manningnak, akik a pálya közepén, a LB-zónák között is hatékonyan tudnak tevékenykedni. Emellett számíthatunk arra, hogy akármelyik posztról érkezhet extra nyomás Manning-re, főleg a Ninkovich - Kareem McKenzie párosítás tűnik a Patriots szempontjából ígéretesnek.
New York Giants:
A túloldalon is a középső linebacker posztja tűnt a szezon során a védelem leggyengébb pontjának, a különbség annyi, hogy ez nem sérülések miatt alakult így, már a szezon előtt sejteni lehetett a játékoskeretet szemrevételezve, hogy nem ezen a poszton fogja a Giants uralni a ligát. A szezon elején az újonc Greg Jones próbálkozott, de neki egyelőre még nagynak bizonyult a kabát, így a szezon utolsó 5 meccsére a csapat visszaigazolta a veterán Chase Blackburn-t, aki 6 szezont töltött a Giants kötelékében korábban, de a lockout után senki nem kínált neki új szerződést. Blackburn szinte azonnal a kezdő poszton találta magát, és főleg futás ellen végez azóta is kiváló munkát. Emellett jelenléte pozitívan hatott a csapat moráljára is, vezetői képességei segítségével is rendet tudott egy kicsit csapni a védelemben, ami igencsak meglátszik a gárda teljesítményén. Két oldalán viszont nem volt kérdés a kezdők személye. WLB poszton bérelt helye van Michael Boley-nak, aki futás és passz ellen egyaránt megbízható, átlag feletti játékos. Bár a sackek száma ezt nem mindig árulja el, de viszonylag gyakori vendég a backfielden, akár negatív yardos szerelés, akár az irányító megkergetése a cél, ráadásul a rájátszás során Rodgers-t kétszer is sikerült letepernie. SLB poszton az egykori DE, Mathias Kiwanuka a kezdő játékos, aki a tavalyi súlyos nyaksérülése után teljes erőben tért vissza. Futás ellen is hasznos játékos, de természetesen igyekeznek kihasználni pass rusher képességeit is, 81 szerelés mellett 3,5 sack került a neve mellé az alapszakaszban, ami annak fényében nem rossz adat, hogy a Giants védelmi sémájában inkább a védőfal dolga a nyomásgyakorlás, míg a linebackerek sokkal inkább területet védenek passz ellen. A korábban említett Greg Jones mellett még egy idei újoncot mindenképpen ki kell emelni, Jacquian Williams nagyon gyorsan aktív tagja lett a rotációnak, Boley sérülése idején kezdő WLB-ként, de azóta is bőven kiveszi részét a védelemből, az alapszakaszban 61 tackle, míg a rájátszás 3 meccsén 10 szerelés került a neve mellé. Rajtuk kívül az alapszakaszban még a szintén újonc Mark Herzlich és Spencer Paysinger kerültek pályára, de az ő szerepük sokkal limitáltabb volt. A ligába hosszú kálvária után bekerült Herzlich ráadásul hosszú heteket küzdött sérüléssel, ennek eredményeképpen mostanában nem nagyon fér be az aktív 46-os meccskeretbe.
Összességében elmondható, hogy a Patriots LB-triója talán látványosabb munkát végez, jobban bennük van egy-egy meccsfordító nagy játék, mint a Giants linebacker-sorában, de nem szabad elfelejteni, hogy teljesen más felfogásban játszatja a két csapat a védőit. A New England változatosabb módon igyekszik yomást gyakorolni az ellenfelek irányítójára, ebben komolyabb szerepet szánva a középső sor tagjainak, míg a Giants esetén a védőfal 4 embere általában megoldja a pass rush kérdését, így a linebacker trió elsődleges feladata a rövid zónák letakarása. Erre - tekintve a Welker - Gronkowski - Hernandez trió ténykedését - nagy erőket kell majd fordítaniuk a meccsen is.
Somoskövi Gergely (somoskovig)