AFC West figyelő - 12. hét

Kansas City Chiefs

A Chiefs és Matt Cassel a kisebb megingást követően ismét gőzerővel nyomul, lenyűgöző magabiztossággal hengerelték le a Seattle Seahawksot.

Cassel és Dwayne Bowe hihetetlen összhangjáról már írtunk a múlt héten, Bowe ott folytatta ahol abbahagyta, sőt még egy fokozattal feljebb kapcsolt. A kiváló formában lévő elkapó 3 TD-passzt húzott le, összesen 17-szer célozta meg Cassel, ebből 14-et el is kapott Bowe, ami kiváló arány, és a legtöbbje ezeknek az elkapásoknak kulcsszituációkban születtek; vagy TD-t ért el, vagy harmadik kísérletek során szerzett first downt. Kissé mélyebbre ásva a statisztikákban is azt mondhatjuk tehát, hogy minden szempontból elképesztően jól játszik az ex-LSU játékos, nem csak "üres" yardokat gyűjtöget. Mi több, futásoknál is magasan az átlag fölötti blokkolási tevékenységet tapasztalhatunk tőle. Visszatérve a harmadik kísérletekre, hogy ezeket ne legyen nehéz megcsinálni, arról Jamaal Charles gondoskodott, aki szokásához híven megállíthatatlan volt, majdnem 8 yardos átlagot ért el. Todd Haley-ék végre azt is belátták, hogy indokolatlan kivenni Charles goal line szituációkban. Eddig Jackie Battle és Thomas Jones oszzotak ezeken a futásokon, most Charles is esélyt kapott a bizonyításra, és bebizonyította, hogy 180 fontosan is földre lehet rakni egy DE-t. Matt Cassel a hónap legjobb támadója lett az AFC-ben, novemberben 12 TD passza mellé egy INT párosult csak, és persze nyert a csapat az esetek többségében, így teljesen megérdemelten kapta meg a díjat a szezon elején a szurkolók által a kispadra követelt irányító.

Kisebb horderejű hír, hogy a csapat szerződést hosszabbított long snapperével, a megbízható Thomas Gaffordal, aki 2009 óta van a csapatnál. Ezzel Andy Studebaker és Derrick Johnson után ő lett harmadik játékos, aki az idény után szabadügynök lett volna, de a Chiefs év közben adott neki hosszútávú szerződést. Gaffors két éves, 1,205 millió dollár értékű kontraktusban részesült.

A KC 102 pontot szerzett az elmúlt három meccsen, 7-4-gyel vezetik csoportjukat. Kirobbanó formában van a csapat, nagyon izgalmas versenyfutásra van kilátás a 6-5-ös San Diegoval.

 

Denver Broncos


Josh McDaniels hajója lassan, de biztosan süllyed. A videózási botrány mellett hazai pályán simán kikaptak a középcsapat Ramstől, így nem sok öröme lehet mostanában a Denver szurkolóknak.

A vasárnapi mérkőzés előtt nem sokkal jött a hír, a 49ers elleni londoni meccs előtt az egyik Broncos alkalmazott lefilmezte a San Francisco egyik edzését, ahol playeket vettek át. A hivatalos verzió szerint az alkalmazott, Steve Scarnecchia magánakciója volt ez, bárki megkérdezése nélkül vette fel az anyagot, majd miután elkészült e felvétellel, azt felkínálta Josh McDanielsnek, aki nem kívánta megnézni azt, de nem is jelentette egyből az NFL-nek a szabálytalanságot. Mivel késve jelentett a ligának, a csapatot, és McDanielst egyaránt 50-50 000 dollárra büntette meg a liga, de egyelőre egyéb szankciókat nem vetett be a vezérkar. Azt már mindenki ítélőképességére bízzuk, hogy mennyit hisz el a történetből, mennyire tartja a hivatalos verziót elfogadhatónak. Mindenesetre sokat mondó, hogy maga Bill Cowher, a ligaszerte elismert és tisztelt ex-edző, jelenleg tévés elemző mondta el a CBS The NFL Today című magazinműsorában, hogy ő elképzelhetetlennek tartja, hogy senki nem adott utasítást Scarnecchianak, és valóban a saját szakállára ügyködött volna. Pat Bowlen tulaj elmondta, hogy egylőre támogatják az edzőt, de az ő közleményében is érzékelhető volt, hogy ha a szükség úgy hozza, komoly változások lesznek a csapatnál.

 A St. Louis elleni hazai mérkőzésnek tehát nem a legjobb előjelekkel vágott neki a csapat, lényegében az első félidőben elvesztették a meccset. A végső, 36-33-as eredmény igen csalóka, a 4. negyedben 20 pontot rámolt be a Broncos a kissé talán túlságosan nyugodt Ramsnek, és a végén ki szerencsével akár ki is egyenlíthettek volna, 2 perccel a vége előtt 3 pontra csökkentették a hátrányt Brandon Lloyd 2. TD-jével. A gond az, hogy 3 negyeden keresztül azt csináltak Sam Bradfordék, amit akartak. Ami külön érdekes, hogy a rookie QB lényegében hatékony futójáték nélkül szedte szét a Denver védelmét, mert - és ez pesze a Broncost dícséri - Steven Jacksont nagyon levették a pályáról a meccs nagy részében. 32 labdaérintéséből mindössze 3 first downt tudott hozni az elmúlt években a Rams egyszemélyes offense-ének tekinthető futójátékos. Valószínűleg a védelmi gameplan teljes mértékben Jacksonra összpontosított, máskülönben nehezen magyarázható, hogy egy Billy Bajemának hogy lehetett két elkapott TD-t is engednie a defense-nek, de általában véve is szétpasszolta őket a rookie 1/1.

A Denver szép lassan az NFL leggyengébb csapatai közé csúszik vissza, az AFC West utolsó helyéről sem lesz egyszerű akár egy helyet is előrelépniük. A hétvégén Kansas Citybe utazik a csapat, az Arrowheadben a Chiefs minden bizonnyal revansot akar venni a három héttel 20 pontos zakóért, és a megkérdőjelezhető playhívásokért Todd Haley, és gárdája.

 

Oakland Raiders

 

A három meccs győzelmi sorozat, és a pozitív mérleg elérése után most olyan mély hullámvölgybe került a Raiders, hogy onnan kikecmeregni igazi kihívás lesz.

Sorozatban a második olyan vereségét szenvedte el a csapat, amelyek során éppen eddigi erősségei mondtak csődöt. A Steelers elleni fiaskó után most a Dolphins ellen sem láthattunk az eddig ligaelit futójátékból semmit. Darren McFadden az elmúlt két meccsen 18 futásból 16 yardot ért el, ez persze főként a támadófal teljes összeomlásának köszönhető. Rendszeresen 2-3 védő már a backfielden találkozik McFaddennel, innen persze már nem lehet tisztességes futásokat összehozni. A passzjáték a csapatnál mindig is csak kiegészítő szerepet töltött be idén, önmagában egyik irányító sem alkalmas arra, hogy futástámogatás nélkül meccseket nyerjen. Most Bruce Gradkowski kapta meg a bizalmat miután a múlt héten beugrott Jason Campbell helyett, és kicsit jobb teljesítményt tudott előcsiholni az offense-ből a Steelers ellen. Gradkowski kezdőként most nem váltotta meg a világot, kifejezetten rosszul játszott, egyetlen TD-passzát is annak köszönheti, hogy Jacoby Ford ismét csodaturmixot ivott, és hasonló teljesítménnyel rukkolt elő, mint a Kansas City ellen, amikor lényegében egyedül nyerte meg a meccset. Ford most a legtöbb yardot futotta, a legtöbbet kapta el, és a legtöbbet hordta vissza a Raidersben, igaz egy darab reverse-ből elért 13 futott yarddal vezetni a kategóriát nem biztos hogy az ő dícsérete... Mindenesetre a szezon során másodszor vitt vissza kickoffot TD-re a veszedelmesen gyors rookie (a 101 yardos return a leghosszabb a klub történetében), és a közel félpályás TD-elkapásnál, valamint egy másik, biztos picknek tűnő passznál is hihetetlenül akrobatikus képességekről tett szert. Gradkowski ezeknél az átadásoknál mindent elkövetett, hogy highlight filmet hozhasson össze Ford, nem mondhatni, hogy megkönnyítette a 175 centis elkapó dolgát, borzasztó passzokról beszélünk. Fordot novemberi teljesítményéért az NFL a Hónap legjobb special teamere díjjal jutalmazta.

A védelem se állt össze az offense-hez hasonlóan, nagyon gyengén produkált a front, talán egyedül az eddigi legjobb NFL meccsét játszó Rolando McClaint lehet a hetesből kiemelni, aki 7 tackle-je mellett első interceptionjét is megszerezte a ligában. Ronnie Brown és Ricky Williams összeszokott párosa számolatlanul termelte a yardokat, és a sérüléséből visszatért Chad Henne egy-két gyengébb periódust leszámítva kifejezetten jól menedzselte a meccset, és a Coliseum közelében felnőtt Davone Bess segítségével sikeresen tudtak haladni a gyengélkedő Nnamdi Asomughával felálló secondary ellen. Asomughan nagyon érezhető volt, hogy bokasérülése után még nem 100 %-os, évek óta leggyengébb meccsét játszotta. Persze ezt az ő esetében úgy kell érteni, hogy két hosszabb elkapást is beengedett, nem TD-hegyekről van szó. A meccset nem tudta Aso végigjátszani, a helyére beálló Walter McFaddent pedig nagyon csúnyán szétdobálta a Miami.

Gradkowski a meccsen dobott utolsó passzánál a vállára esett, harmadfokú elválást állapítottak meg az orvosok, csütörtökön IR-re is került az irányító, Jason Campbell fogja befejezni a szezont. Kyle Boller előlépett 2. számúnak, mögé pedig az utoljára a Chargers tagja volt, október 20-án cutolták a 31 éves QB-t.

Veszélyes zuhanórepülésbe fogott a csapat, erőn felül kell teljesíteni a hétvégén a Chargers ellen, hogy megállítsa. Az elmúlt hetek alapján a két csapat között jelenleg klasszisokban mérhető különbség van, és ne felejtsük, a 4. héten is special team, és defense TD-k kellettek, hogy minimális győzelmet arasson otthon a Raiders. Hihetetlen fordulatra lesz tehát szüksége az ezüst-fekete alakulatnak, ha nem akarnak 5-7-es mérleggel hazatérni San Diegoból.

 

San Diego Chargers

 

A Chargerst 2-5-nél már lassan mindenki eltemette, de aztán a Titans elleni meccs félidejében Norv Turner élete öltözői beszédét tartotta meg, és azóta szárnyal a csapat, nincs olyan statisztika, amelyben ne lennének az NFL legjobbjai között az azóta eltelt időszakban.

A Broncos elleni hétfő esti mészárlás után most ismét főmüsoridőben dominált a csapat vasárnap éjszaka. A Coltsot szinte minden pozíción sérülések tizedelik, és ez most már Peyton Manningra is hatással van, az előzetesen a két elit QB csatájaként beharangozott találkozón a regnáló MVP csak statisztaszerephez jutott. A Chargers védelme négyszer fogta el Manning passzát, 2 TD-t is vittek ezeből, az elsőt Kevin Burnett, a másodikat Eric Weddle vitte vissza 6 pontért. Bár Eric Weddle interception előtti akciója Reggie Wayne-en egyértelműen szabálytalan kontaktnak tűnt, a bírók nem dobták be a zászlót Wayne és társai heves tiltokozása ellenére sem. Szó mi szó, az eset után a stadion kivetítőjén percekig ismételt eset pass interference-nek tűnt, és pár nappal később Jim Caldwell, a Colts vezetőedzője is elmondta, az NFL beismerte hogy zászlót kellett volna dobni a megmozdulásra. Igazán ez a TD vitte be a kegyelemdöfést az harmadik negyedben, de azt már soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha megkapja a 15 yardot a Colts... Ezzel együtt kiválóan játszott a San Diego védelme, a szezon egyik legnagyobb meglepetése, Antonio Garay NT-ként végig dominálta a Colts belső falembereit. Hivatalosan nem járt neki sack, de volt egy megmozdulása, amikor a Colts RG Jeff Linkenbachot egy az egyben lényegében betolta, majd szó szerint rádobta Manningre. Ez a play remekül szimbolizálta az egész meccset.

A támadóknál szokás szerint nem volt probléma, bár Philip Rivers most kifejezetten kevés hosszú passzt dobott (nem volt 20 yardnál hosszabb passza a meccsen), szinte az összes checkdownja sikeresnek volt ítéhető. Vincent Jackson visszatérése fájdalmasan rövidre sikerült, mindössze 2 playt töltött a pályán az épphogy visszatért elkapó, a meccsen vádlihúzódást szenvedett, majd edzésen állítólag túlkompenzált, és a jobb lovalgóizma húzódott meg. Nem szokatlan ez hosszú kihagyás után, mindenesetre nagyjából minden esély elúszott arra, hogy megmutathassa Jackson, hogy még mindig domináns WR a következő nagy szerződés reményében. Mike Tolbert ismét 100-yardos meccset mutatott be, bár nagy playeket nem lehet tőle várni, remekül falja a yardokat azokban a szituációkban, amikor erre van szükség.

A Chargers 6-5-re mászott vissza, visszaelőzték a Raiderst, akiket vasárnap fogadnak hazai pályán. A két csapat teljesen ellentétes pályát ír le az elmúlt hetekben, vélhetően hamar eldönti a meccset a San Diego.