AFC West figyelő - 8. hét
Kansas City Chiefs
Hihetetlen ahogy a Chiefs túl tudja élni Matt Casselt. Casselnek idén egy átlag feletti meccse volt, egyébként éppen azon szinten mozog, hogy még épphogy képes csapat elviselni játékát a többi, kiválóan dolgozó csapatrészének köszönhetően.
A Buffalo elleni meccsen Cassel a második félidőben a következő statisztikát hozta össze: 20 passzolt yard, 0 first down, 2 sack. Persze 7 passzkísérletből nem is nagyon lehet összehozni komolyabb számokat, de olyan futástámogatás mellett amit a Jones-Charles tengely nyújt az offense-nek, azért illene nagyobb playeket produkálni a boxba betömörülő defense-ek ellen. Nem kell komoly feltételezésekbe bocsátkoznunk ahhoz, hogy elmondhassuk, komoly izgalmaktól kímélhette volna meg magát a Chiefs, ha a második félidőben effektívebb passzjátékot látunk tőlük, persze nyilván nem véletlenül hívott Charlie Weis OC ilyen kevés passzt. Szerencséjükre a védelmek dominálta 10-10-es rendes játékidő után a hosszabbításban hozta legjobbját Cassel, mind a négy complete passza first downt ért, és átlagosan 15 yardot szerzett velük. Ennek köszönhetően a mindkét oldalon kihagyott mezőnygólok után az utolsó másodpercekben Ryan Succopnak lehetősége nyílt a javításra, és egy 35 yardos sikeres field goal formájában megszerezte a győzelmet a már-már biztos döntetlennek tűnő meccsen. A mérkőzés embere a már-már pofátlanul effektív Jamaal Charles volt, aki first downok során elképesztő, 11,1 yardos átlagot hozott. Charles elkapott yardokban is vezette csapatát, és mind a négy elkapása első kísérletet eredményezett. Összesen 273 yardot futott a Chiefs, így minimális passzjátékkal is kordában tudták tartani a nyeretlen vendégeket, akik sorozatban második hosszabbításukat bukták el a hétvégén.
Friss hír, hogy a Chiefs szerződéshosszabbításra készül az ILB Derrick Johnsonnal. Az elmúlt szezonban tartalék, illetve nickel szerepkörre kárhoztatott Johnson idén beverekedte magát a kezdőbe, és feljavult futás elleni védekezésével a Chiefs védelem egyik vezére lett. Johnson rookie szerződésének utolsó évében jár, a 2005-ös draft 15. pickjének várhatóan borsos összeg fogja a markát ütni.
A hétvégén az Oakland Coliseumba utazik a csapat, érdekes ezt kimondani, de csoportrangadóról van szó, amennyiben sikerül a legnagyobb sztárjait nélkülöző Raiders ellen behúzni a meccset, nagyot lép a csoport megnyerése felé a Kansas City.
Denver Broncos
Londonban tette tiszteletét a Broncos, egy igen unalmasan kezdődő meccsen a hajrát jobban bírta a csak papíron hazai csapat, a San Francisco 49ers, amely így második győzelmét is egy AFC West csapat ellen gyűjtötte be.
Borzalmas mély gödörbe került így a Denver, 2-7-es mérlegükkel a csoport utolsó helyén árválkodnak. A legtöbb szurkoló már Josh McDaniels fejét követeli, a másodéves HC a tavalyi 6-0-ás kezdés óta 4-13-as mérleget tud felmutatni, de nagyobb gond az, hogy legtöbb személyi húzása, trade-je teljes mértékben balul sült el, gondoljunk csak az egy év után "bagóért" eladott Alphonso Smithre, aki hirtelen megtanult játszani a Lionsben, vagy a 3. számú QB Brady Quinnért odaadott Peyton Hillisre, aki azóta feature back lett Clevelandben.
A legutóbbi meccs egyik fő tanulsága az volt, hogy a field pozíciós csatában történő kihagyások nagyon könnyen megbosszulhatják magukat, pláne egy kevés pontot hozó, szoros meccsen. Britton Colquitt punter (a Chiefses Dustin öccse) borzasztó, 31,6 yardos átlaggal puntolt, és éppen a legkritikusabb pillanatokban betlizett, egy 29 yardos puntja után a Frisco a Denver térfelén kezdhette meg támadását, amit annak rendje és módja szerint TD-vel fejezett be, ezt megelőzően egy kickoffot majd a félpályáig hordtak vissza, innen ugyancsak touchdownig meneteltek a Troy Smith irányításával nyomuló negyvenkilencesek. Ezek a TD-k meg is pecsételték a Denver sorsát a 4. negyedben, a 10-3-as Broncos vezetésből pár perc leforgása alatt 10-17-es hátrány lett, amit aztán tetézett Kyle Orton meggondolatlansága is, egy futás közben nem vigyázott a labdára, és Manny Lawson hátulról kiütötte azt a kezéből, a TD-hez hiányzó 18 yardot már könnyedén megtette a 49ers. Orton ismét kimagasló számokat produkált Brandon Lloyd segítségével, akinek ezúttal nem Nnamdi Asomughaval kellett megbirkóznia. Az irányító 369 passzolt yardjából 169-et Lloyd kapott el, köztük volt egy lélegzetelállító elkapás is a 4. negyedben, amely olyan szintű összhangról tanúskodott a két játékos között, amely még az NFL is csak kevés QB-WR páros sajátja. Orton statisztikáit mélyebben megvizsgálva észrevehetjük, hogy 2. és 3. kísérleteknél számottevően leromlott, csupán yardjai egyharmadát érte el ekkor, emellett 4-szer sackelték, és egy interceptiont is dobott ezekben a szituációkban.
Egyre kilátástalanabb a Denver szezonja, de abban biztosak lehetünk, hogy Josh McDanielst nem fogják szezon közben kirúgni Pat Bowlenék, aminek a szakmaiaknál jóval prózaibb okai vannak: még Mike Shanahan is rajta van a fizetési listán, és ha McDanielst is kirúgják, már 3 HC-t kellene a vezetőségnek fizetni, és ez azért igen nagy luxus lenne. Persze ha ennél is mélyebbre süllyed a Broncos, érdemes megfontolni ezt az opciót is, lehetséges hogy hosszútávon megérné a befektetés...
Oakland Raiders
Hogy mekkora jelentősége van a Raiders múlt vasárnapi győzelmének, arról a következő adat tanúskodik: utoljára 2002-ben, 8 éve fordult elő olyan, hogy a csapat a szezon felénél járva nem negatív mérleggel állt. Most ismét erről van szó, a Seahawks elleni győzelemmel 4-4-es mérleget ért el a csapat.
Ami igazán bizakodásra ad okot a Raider Nation részére, az az, hogy a Denver legyalulása után a Seahawks ellen is legalább ilyen domináns győzelmet aratott a csapat, amely ezzel egyébként azt a 24 meccs óta tartó sorozatot szakította meg, miszerint sorozatban nem sikerült egymás után két meccsen győznie a Raidersnek. A 33-3-as győzelemben hatalmas érdeme van a defense-nek, amely olyan szinten kapcsolta ki a Seahawksot az elős félidőben, hogy mindössze 3 perccel a második negyed lejárta előtt tudta megszerezni első first downját a Matt Hasselbeck vezette Seattle offense. Az ex AFC-West társ - a 2002-es ligarendezéskor kerültek át az NFC-be - Seattle mellől a szerencse is elpártolt, az egész szezonban hibátlan Olindo Mare két mezőnygólt is kihagyott. A vendégek végül a negyedik negyedben tudtak csak feliratkozni a táblára egy mezőnygól formájában. A Raiders védelme nyolcszor sackelte Hasselbecket, a futásokat pedig már a LOS-on megölték Seymourék, sokat mondó adat, hogy a Seahawks amúgy sem acélos 47 futott yardjának majd felét egy 21 yardos Leon Washington futás tette ki. Az említett Seymour Tomy Kellyvel karöltve teljes mértékben dominálta a fal belső részét, évek óta nem láthattunk ilyen meggyőző DT-munkát a Raiderstől. Érdemes megfigyelni, hogy Mike Williams neve mellett egy elkapás árválkodik, az idén újra felfedezett elkapót leradírozta Nnamdi Asomugha hasonlóképpen a Denver Brandon Lloydjához. Sajnos Asomugha az utolsó negyedben súlyosnak tűnő bokasérülést szenvedett, bár eleinte a diagnózis részleges ínszakadás volt, úgy tűnik a veterán CB megúszta a komolyabb bajt, és kivételes esetben akár már most is játszhat. Erre a CB pénteki doubtful státuszba helyezése nem sok esélyt ad, mindenesetre azt jelenti, hogy a bye week után majdnem biztosan visszatérhet Nnam.
Darren McFadden egyre bizotsabbá teszi helyét az elit futók táborában, egy héttel denveri robbantása után ismét 100 yard fölé jutott, és ami örömteli, Michael Bush is felzárkózott mellé, bár jóval kevesebb szerepet kap a 245 fontos RB, de az ő futásai sem vesztek kárba, mitöbb, volt egy - igaz igen szerencsés - 51 yardos elkapása. A Raiders jelenleg a második legtöbb yardot futotta a ligában - nem nehéz kitalálni az első helyezettett -, bár ebben az NFL-átlagnál jóval több WR-futás (reverse-ök, end-aroundok) is közrejátszik. Jason Campbell 300 yard fölötti, nulla turnoveres teljesítményével ideiglenesen megszilárdította helyét a kezdőben. A Chiefs elleni csoportrangadóra nem kívánják megkockáztatni, hogy Bruce Gradkowski sérülésből visszatérése után egy esetleges rossz teljesítménnyel rukkoljon elő, inkább bíznak abban, hogy Campbell tudja tartani jelenlegi formáját. Rossz hír számára, hogy az offense is elveszítette a meccsre kulcsemberét, a magát az NFL legjobb TE-jei közé felküzdő Zach Miller lábfej-sérülését minden bizonnyal pihentetni szeretné a csapat. Helyét a másodéves, eddig jobbára special teamekben szerepet kapó Brandon Myers fogja átvenni.
A Raidersnek nem lesz egyszerű dolga két legjobb játékosa nélkül a Chiefs ellen, de a playoff csapatok ismérve éppen az, hogy fel tudják dolgozni a kulcsemberek elvesztését is. Ha a Raiders Miller és Asomugha nélkül is tud diadalmaskodni, akkor az óriási önbizalmat fog adni nekik, ebben az ismét teltházas Coliseum közönsége is segítségükre lesz.
San Diego Chargers
A Chargers végre megnyert egy szoros meccset. A félidőben még vesztésre állt a csapat, de Norv Turner tőle abszolút szokatlan módon gyújtó hatású beszédet tartott a szünetben, aminek meg is lett az eredménye.
A free safety Eric Weddle elmondta, hogy még soha nem hallotta ilyennek edzőjét, a káromkodásokkal teletűzdelt beszéd központi témája a hit volt. Turner elmondta, hogy bár a kívülállók mind lemondtak már a csapatról, mint playoff esélyes, ő erre soha nem lenne képes, és szeretné ha végre összeszednék magukat, és beindítanák a dolgokat. Azok után, hogy az első félidőben egy ponton 12 ponttal is vezetett a Titans, a második játékrészben tényleg képes volt váltani a csapat, és meg tudták fordítani a mérkőzést. Annál is nagyobb fegyvertény ez, mert Philip Rivers három legjobb elkapóját nélkülözte, Vincent Jacksonon kívül sem Malcom Floyd, sem Legedu Nanee nem volt hadra fogható. Antonio Gates lábujjsérülésével együtt végigjátszotta a meccset, és ismét hozta a tőle már megszokott nagy playeket. A meccs után kiderült, hogy Gates újabb sérülést szenvedett, ezúttal a jobb talpában lévő ún. plantaris (talpi) fasciát szakította el. A plantaris fascia a talpban lévő izompólya, amelynek feladata a lábfej boltozatos formájának megtartása. Ennek akár begyulladása is igen fájdalmas, el lehet képzelni, mit élhetett át Gates a meccsen, saját elmondása szerint jobb lába "lángokban állt". A kiváló TE egész héten nem is terhelte lábát, játéka legjobb esetben is kérdéses a Texans ellen. Mondani sem kell, a liga messze legértékesebb tight endjének hiánya alapjaiban rengetné meg az offense-t.
A kínkeservesen megnyert mérkőzésen megint nem maradt el a special team baki, most ismét egy blokkolt punt borzolta a szurkolók idegeit, Mike Scifres rúgását Nick Schommer szedte le, a Chargers end zone-ból kipattogó labda safety-t eredményezett. Philip Rivers a hét legjobb QB-teljesítményét hozta, bár az alapstatisztikák talán mást sugallhatnak. Érdemes megjegyezni hogy az hét QB-jává választott, 5 TD passzt jegyző David Garrard az eddig lényegében mindenki által szétszedett Dallas pass defense ellen villogott, míg Rivers az ellen a Titans védelem ellen tudott 75 %-os pontossággal eljutni 300 yard fölé, amely az NFL-ben a legtöbb sacket és interceptiont szerezte. Rivers a harmadik kísérletek során volt igazán elemében, 12 passzából 10 first downt ért, átlagosan 14 yardos hozammal.
Jó hír a végeletesen lemerült WR állomány és Rivers számára, hogy Vincent Jackson múlt hét pénteken aláírta tenderét a várakozásoknak megfelelően, és november végén újra csatasorba állhat. Kétségünk ne legyen, Jackson a saját érdekében írta alá a szerződést, ugyanis pontosan hat meccsre van szüksége ahhoz, hogy meglegyen az elszámolható éve, az NFL-ben pedig nem mindegy pénzügyi szempontból, hogy valaki ötöd-, vagy hatodéves játékosnak tekintendő. Három meccses eltiltásával együtt épp időben fog elkezdeni játszani, hogy meglegyen a hat meccs. Nem szeretnénk az ördögöt a falra festeni, de arra nem biztos hogy gondoltak ügynökével együtt, hogy ha csak egy meccset is kell hagynia sérülés miatt, már bukta is a partit...
A visszatérő Jackson mellett egy nagy távozóról is szót kell ejtetnünk. Shawne Merriman, aki 2005 és 2007 között az NFL legjobb pass rusherei közé tartozott, és a Chargers védelmének legemblematikusabb figurája volt ezekben az években, elhagyta a csapatot. Merriman az elmúlt három szezonban különféle okok miatt teljesen visszaesett, semmi hasznára nem volt csapatának. Miután IR-re helyezése után a héten átment a fizikai felmérőn, a csapatnak el kellett engednie őt. A waiver listáról a Buffalo Bills vette fel, ami a nyilvánvaló időjárásbeli különbségek miatt azért is jelent komoly éghajlatváltozást a még mindig csak 26 éves pass rusher számára, mert Merriman mindig is élvezte Hollywood közelségét, számos cameoszerepben tűnt fel az elmúlt években különböző klipekben, sorozatokban, és az is nyílt titok volt, hogy mennyire jó érezte magát a los angelesi celebek közelében. Hogy a Billsnek hasznára lesz Lights Out, vagy véglegesen megkoptak képességei, az idő eldönti, mindenesetre több forrás szerint nem borult gyászba a Chargers öltözője, állítólag nem Merriman volt a legnépszerűbb figura a csapatnál...
A hétvégén a Houstonnal játszik a csapat, a Matt Schaub vezette Texans kemény dió lesz, a hétvégén jól vizsgázó futás ellen védelem Chris Johnson után az MVP formában játszó Arian Foster ellen kell helytálljon.