Fantasy Report Week 2

A meglepetésekkel teli második játékhét fantasy elemzése, és kitekintés a nem kevésbé izgalmasnak ígérkező harmadik hétre – ezt kínálja a Fantasy Report.

Nagygenerál

Ha azt hittük, hogy az első héten elegendő alkalmunk volt meghökkenni, hát ez a szeptemberi vasárnap ránk cáfolt. Még ismerkednünk kell a heti legjobb pontszerzőkkel, néhányukat nem is draftolta emberfia (hacsak nem a rokonaik). Persze az normális, hogy ismerkedünk újoncokkal, mint például Jahvid Besttel, de az a tény, hogy ő lett a hét legjobbja, már kissé fura. Matt Stafford hiányában Shaun Hill úgy néz ki, nem az elkapókban, hanem Bestben bízik, és jól tette – én azért ennek a kapcsolatnak a hosszútávú sikerében nem igazán tudok hinni. Már csak azért sem, mert Best elképesztően sérülékeny, csodálnám, ha végig tudná csinálni az idényt 2-3 meccs kihagyás nélkül. Egy újonc remeklésénél egy (vagy inkább sok) fokkal meghökkentőbb Jason Snelling tündöklése. Persze, a beugrónak sem gondolt Falcons futó előretöréséhez kellett Michael Turner sérülése, de miután egyszerűen szétszedte a Cardinals védelmét, kérdés, hogy siettetni fogják-e a sztárfutó visszatérését a tények ismeretében (Mike Smith főedző szerint igen, ugyanis Turner szerinte már most vasárnap vissza fog térni). Hasonló helyzetben volt a Ryan Mathews helyett beugró Mike Tolbert is, de az ő helyzete igen könnyen megjósolható, az újonc workhorse ugyanis biztosan visszatér jövő héten, Tolbert csak sérülés esetén juthat epizódszerepnél jobb lehetőséghez (igaz, egy TD-t még Mathews sérülése előtt begyűjtött). Meglepetés volt Mark Sanchez szereplése is – igaz, az első negyede felejtős, de utána nemcsak megemberelte magát, hanem atomjaira szedte a Patriots gyöngécske secondary-jét. Nem mondom, hogy a Miami ellen sokkal rosszabb lesz, mert még a Fins secondary rám cáfol – de szerény véleményem szerint a múlt heti szerencsétlenkedés közelebb állt valódi képességeihez, mint ez a fantasztikus meccs. Dick LeBeau és félelmetes hírű bandája az első héten is jól dolgozott az Atlanta ellen, de csupán hetedannyi labdát szereztek, mint ezúttal a Tennessee otthonában, így a Steelers meccseket eldönteni képes védelem volt a héten. Meg kell említeni Kevin Waltert, akit tizenegy alkalommal célzott meg Matt Schaub, és mind a tizenegyszer lekapta a lasztit, mutatván, hogy a lehet rá számítani második számú célpontként. A Texans, mint sokszor elszögeztem, passzoló csapat – a Dallas ellen sem lehet mást várni, mint sok passzt, és kevesebb Arian Foster futást, ez pedig jó hír többek között a Waltert birtokló fantasy játékosoknak is. A pittsburgh-i védelem remekléséből szinte egyenesen következik, hogy az ő védőik kiemelkedtek a mezőnyből, akinek James Harrison vagy Lawrence Timmons ott figyel a csapatában, bizony jól járt, és továbbra is jól fog járni, Timmons láthatóan első számú tacklegyár lett, Harrison pedig mégiscsak Harrison.

 

Sztárfigyelő

A klasszisoknak valamivel jobban sült el ez a hét, mint az előző, többen tudták hozni magukat, szép lassan mindenki a helyére kerül majd. Matt Schaub például kiköszörülte a csorbát, és a Redskins ellen két meccsre is elegendő yardot összeszedett, és ezt minden bizonnyal folytatni is fogja a következő hetekben. Aaron Rodgers-ről is hasonlóan elégedetten nyilatkozhatnak a szerencsés tulajok, persze a Bills elvileg nem jelent nagy kihívást, de tavaly a liga egyik legjobb passzvédelmével rendelkeztek, így mégiscsak el kell ismernünk a teljesítményét, a Bears ellen pedig tovább javulhat. Adrian Peterson bizonyítja, hogy nem véletlenül mondták az idény előtt többen is, hogy kiegyensúlyozottsága miatt jobb, mint Chris Johnson: az ilyen hetek dobnak egyébként sem alacsony átlagán, és külön öröm látni, hogy mindezt egy botrányos Favre-betli közben tette. Ha már Johnsonnál tartunk, ő egy gyengébb pontszámon van túl, ami azért a Steelers ellen várható is volt, én nem féltem attól, hogy ne hozzon össze 100 yardot a Giants ellen. Még nagyobb csalódást okozott Maurice Jones-Drew, aki a Chargers nem éppen acélos futásvédelme ellen szenvedett, és cseréje, a névtelen Rashad Jennings is jobb átlagot hozott nála. A Philly ellen kíváncsi leszek rá, eleddig nem volt biztató, nem a tavalyi (és korábbi) MJD-t látjuk, azért most még korai aggódni, de én figyelnék rá, lehet, hogy túl van terhelve, az ellenfelek pedig már túlságosan rá koncentrálnak, ezt pedig nem tudja elviselni.

 

Alvó oroszlán

Van belőlük bőven, igen bő a heti kínálat, csak néhányat fogok megemlíteni, de nyugodtan nézzünk utána másoknak és kapkodjuk fel, aki tetszik. Először is megemlíteném Kevin Waltert, akiről már beszéltem az első szekcióban, de érdemes itt is előhozakodni vele. Ha már elkapók, szintén remek pickup az újonc Demaryius Thomas. Kyle Orton kedvenc célpontjáról beszélünk, aki rendkívül tehetséges. Bevallom, én sosem voltam nagy rajongója, ugyanis az egyetemen nem játszott létező védekező felállások ellen a Georgia Tech speciális támadófilozófiája miatt, azonban rögtön az első meccsén rám cáfolt, igen helyesen. A Titans passzjátéka lehet, hogy borzalmas volt a Steelers ellen, de Nate Washington stabilnak tűnik eleddig, és a red zone-ban is keresik őt, így érdemes lehet vele is próbálkozni. A védőknél brillíroznak a CB-k: Jason Allen és Antoine Cason már a múlt héten is csillogtatták az erényeiket, de ne feledkezzünk meg a Jaguars beugró safety-jéről, Courtney Greene-ről sem, aki CB-nek van elkönyvelve, így igen hasznos lehet hosszútávon. Paris Lenon igen megbízható LB-nek tűnik Arizonaban, érdemes vele is megpróbálkozni, ha linebacker needben szenvedünk.

 

Anomália

Két hét telt el a szezonból, és eddig két NFC North futó volt a két heti fantasy MVP, egyiktől se vártuk volna, és egyik sem fő feladatával, a futással oldotta ezt meg. Két futó 150 yard feletti elkapással, szokatlan, de ki tudja, talán tendencia lesz belőle.

 

Zöldfülűek

Itt az ideje rátekinteni az idei rookie-kra is, hiszen néhányan elég gyorsan alkalmazkodtak az új ligához és színvonalhoz. Jahvid Bestről már beszéltünk az első szekcióban, de nem lehet őt eléggé dicsérni. Az első héten is összehozott 2 TD-t, mondjuk akkor a yardok nem jöttek, annál inkább ezúttal. Sam Bradford is elég jól hajigál, ahhoz képest, hogy a Rams-ben játszik, újonc és sérülésből tér vissza, más kérdés, hogy a második félidőben a Raiders ellen összeomlott, és az első félidei remklése a homályba veszett. A Redskins ellen javíthat, annál is inkább, mert eddig Romo és Schaub is rendesen megszórta a washingtoni secondary-t. Demaryius Thomas-ról is esett már szó, de itt is meg kell dicsérnünk Denver új üdvöskéjét. A Patriots-ban Aaron Hernandez és a Chiefs-ben Tony Moeaki egyarátn a kiváló tight endek közé emelkedett igen rövid idő alatt, kisebb-nagyobb meglepetésre, Moeaki Cassel első számú célpontja lett, Hernandez pedig egy-egy nagy play-re mindig kaphat5ó a New Englandben. Mindenképpen meg szerettem volna említeni az idei draft egyik felháborítóan korán húzott játékosát, TJ Wardot, aki egyelőre igazolja a Browns vezetőségének döntését, és kiváló safety-ként két remek meccset tudhat maga mögött (más kérdés, hogy a Cleveland egyiket sem nyerte meg, de mentségükre szóljon, hogy mindkét ellenfelük megnyerte a másik meccsét is). Ha a Browns mindig ilyen jól húzna, most nem az 1/1-ért lennének versenyben. Ha még szabadon tengődik, csapjunk le rá (ahogyan a többi említett fiatalemberre is).

 

Ennyi fért bele ezúttal, mindenkinek sikeres vájkálódást kívánok a fantasy világában erre a hétre is. Mindenkit várok vasárnap a Padoztatóval és jövő héten az újabb fantasztikus Fantasy Reporttal, ugye ti is alig várjátok már?

Rajnai Gergely (Rajna)