Kevin Kolb bizonytalanul és pontatlanul kezdte a mérkőzést, de a végére összehozott 251 yardot és két TD-t. Az egyiket Larry Fitzgerald kapta el, amivel ez volt a 66-ik TD elkapás Cardinals mezben ezzel beállította Roy Green franchise rekordját. Még egy franchise rekordbeállítása volt Fitz-nek. Ez volt a 27-ik 100 yard feletti (133 yard) teljesítménye ezzel Anquan Boldin rekordját állította be. A támadófal két széle nagyon kiegyensúlyozatlan volt. Levi Brown és Brandon Keith nem nagyon tudták kordában tartani az Orakpo – Kerrigan párost. Beanie Wells végül 93 yarddal zárt, de ebből 87 yardot a második félidőben gyűjtött össze, igaz amikor le kellett volna futtatni az órát a támadó fallal együtt betlizett.
A második hét sem hozott jelentős javulást a csapat teljesítményében. Nem volt könnyű dolguk a Steelers ellen. A kritikus támadófal a vártnál jobban megvédte Tarvaris Jacksont és az öt kapott sack-ből legalább háromban az irányító is ludas volt, mivel nem tudott időben szabadulni a labdától pedig volt ideje. A futójátékot teljesen kivették a Steelers védő, de ez nem annyira meglepő. Ami viszont az, hogy az első számú elkapót, Mike Williams-t a harmadik negyed végén próbálta megcélozni először Jackson.
Ez a régi nagy 49ers-Cowboys párharcokat idézte. A 2011-es szezon első hosszabbításos mérkőzését játszották vasárnap San Franciscóban, de a végeredménynek nem örülhettek a hazaiak.
Sok hibával tarkított összecsapáson maradtak alul az évek óta első hétfő esti rangadójukon.Indianapolis Colts – Cleveland Browns 19 – 27
Bár ezúttal három negyeden át még tudták tartani a lépést az ellenféllel, de a Colts első idei győzelme még mindig várat magára. Kerry Collins még mindig csak szökőévente próbálkozik 10 yardnál hosszabb passzokkal, de az első meccsel ellentétben most már próbálta használni mindegyik célpontját. A mérkőzés jól indult, a kiegyensúlyozott playhívás miatt Collins passzainak többsége sikeres volt, de a rossz red zone offense miatt nem sikerült ellépniük, később viszont, amikor már mindenképp passzolni kellett a hátrány miatt, az már nem ment Collinséknak. Az elkapók közül Garcon és Clark emelkedett ki pozitívan, Austin Collie pedig negatívan. A futásoknál a helyzet változatlan. Amíg lehetőség volt rájuk, addig egy életképes erős játékot tudtak nyújtani. Carter a fal belső részén, Addai pedig a széleken próbálkozott, együtt több mint 100 yardot tudtak megtenni, aminek a majdnem a fele az első ütközés után született. A fal baloldala még mindig jóval megbízhatóbb teljesítményt nyújt, mint a jobboldal, bár Ryan Diem kiesése miatt visszatért Mike Pollak, ami fellendítette a pass protectiont. Jeff Linkenbach játszatása viszont továbbra is érthetetlen, hiszen a futásokat nem segíti, viszont a passzoknál sem tudja feltartani az embereit.
A védelem a sok sérült ellenére jól muzsikált. A front sevenben 3-4 beugró játékos is volt, és mindannyian megfelelő teljesítményt nyújtottak. Mathis végül tudta vállalni a játékot és annak ellenére, hogy csak a playek felénél volt pályán, azokból majdnem mindegyiknél odaért az irányítóhoz. Mathis Jamaal Andersonnal osztozott a játékidővel. Utóbbi teljesítménye - annak ellenére, hogy a Browns falának jobb oldala nem a legnagyobb nevekből áll - örömteli meglepetés volt. Jerry Hughes helyzete viszont kezd reménytelenné válni. Dwight Freeney is sok időt töltött az oldalvonal mellett, de a cseréje nem Hughes, hanem az alig egy hónapja a csapathoz érkező Tyler Brayton volt. Érdekesség, hogy a Coltsban 4 egykori első körben választott defensive end is pályára lépett, mégis csak 1 sacket tudtak elérni. A linebacker sor a mostani meccset megúszta újabb játékos elvesztése nélkül, ráadásul Phillip Wheeler is remek játékkal próbálta biztosítani a helyét a kezdőben, amíg Brackett fel nem épül. A sok dicséret mellett meg kell említeni, hogy nem volt hiány az elrontott szerelésekben. A védelem leggyengébb láncszeme Jacob Lacey és Melvin Bullitt volt. Utóbbi ráadásul meg is sérült, pedig akármilyen elfogadhatatlan teljesítményt is nyújtott a Colts egyáltalán nem rendelkezik csere safetykkel.
Ahogy várni lehetett a Colts játéka javult, Collins kezd összeszokni az elkapóival, a védelem is kezdi feldolgozni a sok őket ért sérülést, de Collins nem képes a hátán vinni a csapatot, amíg a driveokat csak field goallal tudják befejezni.
Jacksonville Jaguars – New York Jets 3 – 32
Vajon lehet meccset nyerni, ha a kezdő irányítónk annyi sikeres passzt ad a csapattársainak, mint az ellenfél játékosainak? A Jaguars ennek a kérdésnek a megoldására áldozta a hétvégi mérkőzést, a választ pedig láthatjuk az eredményben. A preseasonben Luke McCown jött, látott és győzött, most azonban ő jutott a korábban kiszorított Garrard sorsára. Egy hét katasztrofális teljesítménnyel sikerült elérnie, hogy Blaine Gabbert átvehesse a kezdő pozíciót és már ő vezesse a Jaguarst Cam Newton és a Panthers ellen. Fontos megemlíteni, hogy McCown katasztrofális teljesítménye nem a támadófal hibája volt, hiszen a négy interceptionből hármat úgy dobott, hogy nem is volt rajta nyomás. Eugene Monroe teljesítményére az idei évben nem lehet panasz. A futásblokkolással eddig sem volt túlzott problémája, de eddig az idei évben a pass protectionben is jeleskedett. Will Rackley helye viszont kezd meginogni a kezdőben. Nála még érezhető, hogy nagy ugrást jelent rookieként egyből kezdeni az NFLben, és a sérüléséből felépülő Eben Britton lehet, hogy nem, mint RT, hanem Rackley LG pozíciójában fog visszatérni.
A védelem teljesítményével nem volt, akkora gond, mint azt a különbség mutatja. Matt Roth továbbra is remek offseason igazolásnak tűnik, Rashean Mathisnek is sikerült javítani a katasztrofális első hét után. Viszont Terrance Knighton idén is lassan indul be az első hetekben, és Dustin Kellert sem sikerült megfékezni sem Daryl Smithnek, sem Paul Poslusznynak. Meglepő, hogy annak ellenére, hogy kétszer sikerült megszerezniük Sanchez passzát, mégis csak egy 55 yardos field goalon múlt, hogy a Jaguars el tudta kerülni a nullázást.
Kicsit hirtelen felindulásból, de a Jaguars edzői stábja úgy döntött, hogy elkezdik a franchise új, Blaine Gabbert nevével fémjelzett fejezetét, ráadásul pont egy másik rookie QBval szemben mutatkozhat be. Gabbert számára örömhír lehet, hogy Jason Hill visszatér sérüléséből és Marcedes Lewis is játékra alkalmas lesz vasárnap, így a csapat által nyújtható maximum segítség elérhető lesz a számára, hogy győzelemmel debütáljon.
Houston Texans Miami Dolphins 23 – 13
Bár az első félidő után úgy tűnt, hogy a Texans újabb kiütésre készül, de végül egy jó hajrára volt szükség, hogy ne csússzon ki a győzelem a kezükből.
Bár most sem ért el túl sok yardot, de Matt Schaub kiemelkedően játszott, főleg azt tekintve, hogy a remek nyitány után a fal teljesítménye visszaesett a pass protection terén. Schaub szinte megállíthatatlan volt, amikor nem jutott el hozzá a nyomás, de amikor a Dolphins blitzelt, azzal nem tudott mit kezdeni. Arian Foster visszatért, de nem töltött sok idő a pályán, ezért ismét Ben Tate-é lett a főszerep. Tate a második NFL meccsén is 100 futott yard fölött végzett, amire az elmúlt 15 évben csak Carnell Williams és Edgerrin James volt képes. Az egész meccsen küzdött, hajtott, és bár ezúttal nem ért el egy touchdownt se, megúszta labdavesztés nélkül a meccset. Az elkapó gárdát még mindig szinte csak Andre Johnson jelenti, de ez nem okoz gondot, amíg egy drop kivételével továbbra is minden az irányába menő passzt el tud kapni. A támadóknak azért végül, mégis szükségük volt Rackers biztos lábára és a védelem által elért nagy játékokra, hogy biztos legyen a győzelem.
A védelemmel kapcsolatban, amit a Colts ellen még csak sejteni lehetett az mostmár kezd biztossá válni. A tavalyi viccnek számító secondary már a múlté, Johnathan Joseph új életet vitt a csapategységbe és stabilizálta azt. Mellette Jason Allennek sikerült kellően hatástalanítania Brandon Marshallt, amivel tovább ássa alá Kareem Jackson pozícióját. Jacksonnak viszont felemás meccse volt. Először összeszedett egy súlyos 41 büntetést Marshallon, majd a saját térfelén kierőszakolt egy fumblet, de meccs végén megint megingott egy kicsit és hagyta, hogy Brian Hartline elkapja mellette a labdát, ami majdnem a Dolphins egyenlítéséhez vezetett. A passzok sikeres levédekezés mellett azonban a futás megállítása még mindig nem megy a Houstonnak. Shaun Cody továbbra is észrevehetetlen a pályán, főleg úgy, hogy a két oldalán Antonio Smith és J.J. Watt egyre másra halmozza a meghatározó playeket. Watt a védelem mellett a special teamben is kivette a részét, egy blokkolt mezőnygól kísérlettel. Bár a statisztikákban nem látszódik Mario Williamsnek volt egy nagyon fontos játéka, amikor odaért és megütötte Henne kezét, ami egy interceptiont eredményezett a Dolphins 10 yardos vonalánál. Cody mellett DeMeco Ryans is még keresi magát, ezért a futás megállításának feladata főleg Brian Cushingra hárul.
Nem jó hír a Texans szurkolók számára, hogy Arian Foster játéka megint csak a meccs előtt fog eldőlni, és mivel Derrick Ward még mindig sérült, így lehet, hogy csak Brandon Tate marad, mint bevethető futó. A Saints már igazi erőpróba lesz és egy new orleansi győzelem után nem vonhatná senki kétségbe a Texans rátermettségét és elhallgathatnak, az „úgyis el fogják szúrni” kórusok.
Tennessee Titans – Baltimore Ravens 26 – 13
Nem sok minden változott az előző héthez képest: a támadó fal kicsit jobban védte Hasselbecket és a védőfal kicsit nagyobb nyomást fejtett ki az ellenfél irányítójára, de ezek mégis mekkora különbséget jelentenek a végeredményben. Chris Johnson még mindig nem az igazi, ami a Ravens gyilkos futás elleni védelme ellen egyenlő a halálos ítélettel. Ez meg is látszik Johnson alig 2-es átlagán is, ráadásul a meccs egyik legfontosabb futását nem is rá, hanem Javon Ringerre bízták, aki a 4&1 szituációt touchdownra váltotta. A fal kiemelkedő munkát végzett a pass protection terén, ennek köszönhetően Hasselbecknek volt ideje a hosszú passzokra is, ami gyilkos fegyver, ha az embernek van egy Kenny Brittje és Nate Washingtonja. A korábbi években mindig a futások alapozták meg a hosszú passzos játékokat, de most ennek teljes hiányában és Ed Reed ellen sikerült mindezt véghezvinni, ami igazán nagy teljesítmény a Titans részéről. Brittnek öt különböző játékos mellett is sikerült passzokat elkapni, és senkinek sem sikerült semlegesítenie őt. Hasselbeck első számú elkapójaként, egyelőre nem kell panaszkodnia mindkét meccsen 100 yard felett és legalább 1 touchdownnal zárt. Amíg Johnson nem hozza régi önmagát és nem lesz egy stabil futójáték, addig Britt szerepe nem fog csökkeni és eséllyel indulhat az első 1000 yardos szezonja felé. Rob Bironas viszont két hét alatt annyi mezőnygólt hagyott ki, mint tavaly tizenhat meccsen.
Igazi elit párharcnak ígérkezett Cortland Finnegan és Anquan Boldin összecsapása, de Finnegannek ezúttal nem kellett az öklét használnia, hogy levegye a pályára az ellenfél legjobb elkapóját. Boldin nélkül Flacco minden veszélyét elvesztette, ráadásul a passzainak kevesebb, mint fele ért csak célba. A védőfal rotációjából Dave Ball, Derrick Morgan és a rookie Karl Klug vette ki leginkább a részét. Klug egy sacket és két fumblet erőszakolt ki, Morgan négyszer siette meg Flaccot, Ball pedig a pass rush mellett a futások ellen is remekül játszott. A linebacker sor viszont még mindig nem az igazi. Azt eddig is tudtuk, hogy Barrett Ruudnak nem a futások megállítása az erőssége, de most Ray Rice elkapásait sem tudta meggátolni. A secondary túlélte Chris Hope elvesztését, Jordan Babineaux megfelelően tudta pótolni őt és még egy fumblet is sikerült összeszednie. A cornerbackek közül Alterraun Verner kihozta a legtöbbet a szűkösebb játékidejéből, Jason McCourty pedig a meccset eldöntő interceptiont szerezte meg, de ebben fontos szerepet játszott Finnegan is, hiszen ő ütötte a levegőbe a labdát, amit McCourtynak sikerült elkapnia.
Az első heti nehéz kezdet után most kitett magáért Hasselbeck is, aminek köszönhetően nagy skalpot tudott begyűjteni a Titans, csak a linebacker sornak kellene feljavulnia, hogy a Tennessee is odaérhessen a Texans sarkába. A sorsolás a Titans oldalán áll, míg a Texans a Saintsel és a Steelersel fog megküzdeni, addig nekik a Broncos és a Browns jut, így ha újra jönnek az 50 yardos játékok Johnsontól, még akár a csoport első helyén térhet a Titans a bye weekre.