Politika

Hendrik Höfgen elindult a szombathelyi színházért... | komolyan kieshetett vlk kegyeiből, ha már csak ez marad neki... |
ozibozi

De rá igaz, amit Bödöcs a Széchenyi-Gyurcsány relációban mondott. 😉

Hendrik Höfgen elindult a szombathelyi színházért... | komolyan kieshetett vlk kegyeiből, ha már csak ez marad neki... |

...mutassatok nekem egy komoly tolvajt, aki sikeresen űzi az ipart' folyamatában, majd felcsillan a remény, hogy jövő héten ellophatja élete legnagyobb zsákmányát, nagyobbat, mint idáig bármikor... ráadásúl mindezt BŰNTETLENÜL(!!!) teheti meg...vlsz ilyenkor elkezd moralizálni, vagy meghagyja az esélyt valamelyik társának, hogy ő lopja el??? miért is tenné???

Nekem a titkosítás részével az a bajom, hogy nem a tervrajzokra kíváncsi senki, még csak arra se igazán, hogy mire mennyit költenek, hanem inkább azt kéne látni, hogy milyen tanulmányokat végeztek például a megtérülésről, a gazdaságosságról, illetve, hogy hogyan (nem) zajlott a kiválasztás, volt-e versenyztetés (nem) és hogy miért pont az nyert, aki (mondjuk ez az előbbiek alapján persze tudható, de normális esetben ez is érdekes lenne). Ezek nem nemzetbiztonsági, csak zsebbiztonsági adatok, ezeknek az ismerete nem okozna veszélyt, csak a lopásra nézve...
StormST

Egy olyan dokumentumoldaltól, aminek a 70 százaléka ki van takarva senki se lenne okosabb.
Hidd el, nem találsz ilyen dokumentumokat semmilyen atomreaktorról egyik országból sem.
És különben is, kit érdekelne, amikor a két legesélyesebb miniszterelnökjelöltről kiderül, hogy az egyik ügynök, a másik csicska.
Sobri Jóska

Irigyellek, hogy téged egy totál más témából hozott marhaság/lózung megnyugtat, én nem vagyok ilyen...

Egyébként meg lehetne azokat a dokumentumokat úgy is csinálni, hogy lehessen értelmesen vizsgálni, egy hatástanulmány adatait nem kell kitakarni, abban csak számok vannak, mostani fogyasztásról, számolt fogyasztásról, mostani áramárról, trendekről, azok alapján tippelt leendő árakról. Persze ha lennének ilyen tanulmányok, de nyilván nincsenek, mert akkor be lehetne őket mutatni, de ha úgyis tudjuk, hogy titkosítjuk, akkor felesleges is elkészíteni...

Tényleg én arrol lemaradtam hogy kommunikalta a mindenható hogy visszalepett az olimpiatol.

Nekem a titkosítás részével az a bajom, hogy nem a tervrajzokra kíváncsi senki, még csak arra se igazán, hogy mire mennyit költenek, hanem inkább azt kéne látni, hogy milyen tanulmányokat végeztek például a megtérülésről, a gazdaságosságról, illetve, hogy hogyan (nem) zajlott a kiválasztás, volt-e versenyztetés (nem) és hogy miért pont az nyert, aki (mondjuk ez az előbbiek alapján persze tudható, de normális esetben ez is érdekes lenne). Ezek nem nemzetbiztonsági, csak zsebbiztonsági adatok, ezeknek az ismerete nem okozna veszélyt, csak a lopásra nézve...
StormST

Egy olyan dokumentumoldaltól, aminek a 70 százaléka ki van takarva senki se lenne okosabb.
Hidd el, nem találsz ilyen dokumentumokat semmilyen atomreaktorról egyik országból sem.
És különben is, kit érdekelne, amikor a két legesélyesebb miniszterelnökjelöltről kiderül, hogy az egyik ügynök, a másik csicska.

Legyen már rá valami összefogott, logikus, észérvekkel elfogadható indokláspeterk2005

Próbálok röviden válaszolni:

Nem érthet mindenki mindenhez.
Te és Havas Henrik igen, a legtöbb ember nem.
Ez a sok nemmindenhezértő ember úgy döntött 1990-ben, hogy úgy működteti a társadalmat ma Magyarországon, hogy demokratikus választáson kb. 100ezer lakosonként 4 évente delegál egy megbízottat, hogy járjon el az érdekében. Valamint még egyszer ennyi delegált kap lehetőséget, hogy árnyaltabb legyen a kép, szélesebb legyen a képviseltek köre.
Ezek a delegáltak, mivel kevesen vannak, és ők 199-en se értenek mindenhez, úgy döntöttek a legitim felhatalmazásuk alapján, hogy konkrét esetekben különböző szakemberektől kérnek segítséget, feladatokat delegálnak szakértői köröknek, intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és a társadalmat operatívan működtető megannyi aktornak.
Ezen aktorok -így vagy úgy- a delegáltaknak tartoznak elszámolási kötelezettséggel, a munkájukért a delegáltak felelnek, akik munkájáról 4 évente elégg sarkosan vélemény fogalmazható meg - a munkát el lehet tőlük venni, lehet helyettük másik delegáltat preferálni.
Ha van egy adott konkrét ügy, arra is a fenti logisztika húzható rá, annak menték keresnek megoldást, és ha találnak, eszerint döntenek, járnak el.

Ebben te nem vagy benne napi szinten, csak 4 évente a válsztásnak nevezett delegáltszelektálás idején. Elötte, utána nem.
Ezért téged nem kell meggyőzni, neked nem kell elmagyarázni, számodra nem kell indokolni. Számomra se.
Tudom, szomorú ezt így megélni, elfogadni, hogy csak egy vagy a sok (10millió) közül, de attól még így működik a parlamentáris demokrácia.
Amint tudsz jobbat, azonnal jelezd.
Sobri Jóska

Azért normális esetben a parlamentáris demokráciához a népszavazások is hozzátartoznak, azaz nem csak 4 évente lehet véleményt mondani, ha az emberek úgy gondolják, valamint a 30 éves titkosítás ebben az esetben az ügyet kivonta a parlamentáris demokrácia alól, hiszen erről és ez alapján nem tudnak az emberek véleményt mondani, mert NEM ismerjük a tényeket és az se ismerheti meg azokat, aki akarja...
StormST

Persze, de
1, én személy szerint baromságnak tartom a népszavazásokat, lásd pl. Brexit. Ettől még lehet kezdeményezni, lásd olimpa, vizitdíj, stb. (Nemzetközi szerződésekről egyébként nem.)
2, A titkosításról a mi delegáltjaink döntöttek, vagyis a formállogika szabályai szerint mi, általuk. Teljesen törvényesen.

Tegyük fel az álnaív kérdést miért titkos minden info?

BTW a fejlettebb gazdaságok most fordulnak a megújuló energiaforrások felé valamint a fejlettebb elosztási hálozatok felé,hogy a kilengéseket jobban tudják kezelni.
Janek

Ilyen volumenű állambiztonsági adatok, mint egy atomerőmű részletes adatai minden országban titkosítva vannak, Franciaországtól Németországon vagy Oroszországon át az USA-ig.
Ez nem aktuálpolitika, hanem alapvető államérdek.
Sobri Jóska

1. Szerinted lehet, hogy hülyeség, szerintem nem az, csak tudni kell, hogy mikor és mire lehet és kell használni, illetve mire nem. Kis csip-csup ügyekre felesleges, az olyanokra, mint a nemlétező betelepítési kvóta kvázi bűn is, viszonta ciklusokat átívelő és jelentős állami kiadásokat jelentő vállalásoknál lehet és kell is szerintem...
2. Nem mondtam, hogy törvénytelen volt, csak azt, hogy mivel titkosították, így az emberek a következő választásokon nem tudnak ez alapján valakit bent tartani vagy kivenni a parlamentből, mert hiába kerül sok pénzbe és tart majd sok évig, a részleteket nem ismerik az emberek...

Nekem a titkosítás részével az a bajom, hogy nem a tervrajzokra kíváncsi senki, még csak arra se igazán, hogy mire mennyit költenek, hanem inkább azt kéne látni, hogy milyen tanulmányokat végeztek például a megtérülésről, a gazdaságosságról, illetve, hogy hogyan (nem) zajlott a kiválasztás, volt-e versenyztetés (nem) és hogy miért pont az nyert, aki (mondjuk ez az előbbiek alapján persze tudható, de normális esetben ez is érdekes lenne). Ezek nem nemzetbiztonsági, csak zsebbiztonsági adatok, ezeknek az ismerete nem okozna veszélyt, csak a lopásra nézve...

Ki, mit hiányol a listáról?
Vrij6

Én személy szerint a hosszú bájtok éjszakáját, csak azt lehet h nem lehetett Simicska tv-jében beválogatni.

 www.youtube.com/watch?v=3t8gSs_knh4

Ki, mit hiányol a listáról?

Sobri!

Halkan mondom, hogy én nem ezt a felhatalmazást adtam a politikusainknak, hogy a saját zsebüket tömjék meg, az ország és a nép érdekeit letolják. Elnézést ha ezért egy páran mi felemeljük a szavunkat! Hidd el lehetne ezt jobban csinálni, szerintem lenni itt egy pár ember akinek nem az lenne a fő szempont, hogy a saját és a haverjai zsebét tömje meg!
NB2

Már csak 1 év és 4 hét, és felhatalmazhatsz valaki mást.
És ha elegen gondolják úgy, mint te, akár a környezetedben, akár országosan, akkor valaki más lesz, vagy sok valaki mások lesznek.
Ilyen egyszerű ez.

Azt viszont nem hiszem, hanem tudom, hogy lehetne jobban csinálni.
De ha erre van az ország választani hajlandó emberei közül a többségnek szüksége, akkor kénytelen vagyok meghajlani az akaratuk elött. Durva lenne, ha egy kisebbség eröltetné az akaratát a többségre.
Viszont ott van az az opció is, hogyha nagyon nem tetszik, ahogy csinálják, akkor nem kell, hogy foglalkozzak vele.
Egy szűk rétegtől (hozzátartozók, közvetlen alkalmazottak) eltekintve az ország nagy részének ugyanilyen jó/rossz lenne bárki is csinálja jobban/rosszabbul.
Szar beismerni, hogy egy vagyunk a sok közül, és nem körülöttünk forog a világ, de még az ország sem, de ez van.
Viszont aki talál magának saját világot, abban lehet ő a középpont, és nem kell mással foglalkoznia.
Ez a nyerő tippem. 😉

Sobri!

Halkan mondom, hogy én nem ezt a felhatalmazást adtam a politikusainknak, hogy a saját zsebüket tömjék meg, az ország és a nép érdekeit letolják. Elnézést ha ezért egy páran mi felemeljük a szavunkat! Hidd el lehetne ezt jobban csinálni, szerintem lenni itt egy pár ember akinek nem az lenne a fő szempont, hogy a saját és a haverjai zsebét tömje meg!
NB2

arra adtál felhatalmazást hogy irányítsák az országot
az ő szótárukban - sajnos - ezt jelenti az ország irányítása

Sobri!

Halkan mondom, hogy én nem ezt a felhatalmazást adtam a politikusainknak, hogy a saját zsebüket tömjék meg, az ország és a nép érdekeit letolják. Elnézést ha ezért egy páran mi felemeljük a szavunkat! Hidd el lehetne ezt jobban csinálni, szerintem lenni itt egy pár ember akinek nem az lenne a fő szempont, hogy a saját és a haverjai zsebét tömje meg!

Legyen már rá valami összefogott, logikus, észérvekkel elfogadható indokláspeterk2005

Próbálok röviden válaszolni:

Nem érthet mindenki mindenhez.
Te és Havas Henrik igen, a legtöbb ember nem.
Ez a sok nemmindenhezértő ember úgy döntött 1990-ben, hogy úgy működteti a társadalmat ma Magyarországon, hogy demokratikus választáson kb. 100ezer lakosonként 4 évente delegál egy megbízottat, hogy járjon el az érdekében. Valamint még egyszer ennyi delegált kap lehetőséget, hogy árnyaltabb legyen a kép, szélesebb legyen a képviseltek köre.
Ezek a delegáltak, mivel kevesen vannak, és ők 199-en se értenek mindenhez, úgy döntöttek a legitim felhatalmazásuk alapján, hogy konkrét esetekben különböző szakemberektől kérnek segítséget, feladatokat delegálnak szakértői köröknek, intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és a társadalmat operatívan működtető megannyi aktornak.
Ezen aktorok -így vagy úgy- a delegáltaknak tartoznak elszámolási kötelezettséggel, a munkájukért a delegáltak felelnek, akik munkájáról 4 évente elégg sarkosan vélemény fogalmazható meg - a munkát el lehet tőlük venni, lehet helyettük másik delegáltat preferálni.
Ha van egy adott konkrét ügy, arra is a fenti logisztika húzható rá, annak menték keresnek megoldást, és ha találnak, eszerint döntenek, járnak el.

Ebben te nem vagy benne napi szinten, csak 4 évente a válsztásnak nevezett delegáltszelektálás idején. Elötte, utána nem.
Ezért téged nem kell meggyőzni, neked nem kell elmagyarázni, számodra nem kell indokolni. Számomra se.
Tudom, szomorú ezt így megélni, elfogadni, hogy csak egy vagy a sok (10millió) közül, de attól még így működik a parlamentáris demokrácia.
Amint tudsz jobbat, azonnal jelezd.
Sobri Jóska

Azért normális esetben a parlamentáris demokráciához a népszavazások is hozzátartoznak, azaz nem csak 4 évente lehet véleményt mondani, ha az emberek úgy gondolják, valamint a 30 éves titkosítás ebben az esetben az ügyet kivonta a parlamentáris demokrácia alól, hiszen erről és ez alapján nem tudnak az emberek véleményt mondani, mert NEM ismerjük a tényeket és az se ismerheti meg azokat, aki akarja...
StormST

Persze, de
1, én személy szerint baromságnak tartom a népszavazásokat, lásd pl. Brexit. Ettől még lehet kezdeményezni, lásd olimpa, vizitdíj, stb. (Nemzetközi szerződésekről egyébként nem.)
2, A titkosításról a mi delegáltjaink döntöttek, vagyis a formállogika szabályai szerint mi, általuk. Teljesen törvényesen.

Tegyük fel az álnaív kérdést miért titkos minden info?

BTW a fejlettebb gazdaságok most fordulnak a megújuló energiaforrások felé valamint a fejlettebb elosztási hálozatok felé,hogy a kilengéseket jobban tudják kezelni.
Janek

Ilyen volumenű állambiztonsági adatok, mint egy atomerőmű részletes adatai minden országban titkosítva vannak, Franciaországtól Németországon vagy Oroszországon át az USA-ig.
Ez nem aktuálpolitika, hanem alapvető államérdek.

Tegyük fel az álnaív kérdést miért titkos minden info?

BTW a fejlettebb gazdaságok most fordulnak a megújuló energiaforrások felé valamint a fejlettebb elosztási hálozatok felé,hogy a kilengéseket jobban tudják kezelni.
Janek

Azért a magfúzió lehetőségét is eléggé kutatják néhányan.

Tegyük fel az álnaív kérdést miért titkos minden info?

BTW a fejlettebb gazdaságok most fordulnak a megújuló energiaforrások felé valamint a fejlettebb elosztási hálozatok felé,hogy a kilengéseket jobban tudják kezelni.

Legyen már rá valami összefogott, logikus, észérvekkel elfogadható indokláspeterk2005

Próbálok röviden válaszolni:

Nem érthet mindenki mindenhez.
Te és Havas Henrik igen, a legtöbb ember nem.
Ez a sok nemmindenhezértő ember úgy döntött 1990-ben, hogy úgy működteti a társadalmat ma Magyarországon, hogy demokratikus választáson kb. 100ezer lakosonként 4 évente delegál egy megbízottat, hogy járjon el az érdekében. Valamint még egyszer ennyi delegált kap lehetőséget, hogy árnyaltabb legyen a kép, szélesebb legyen a képviseltek köre.
Ezek a delegáltak, mivel kevesen vannak, és ők 199-en se értenek mindenhez, úgy döntöttek a legitim felhatalmazásuk alapján, hogy konkrét esetekben különböző szakemberektől kérnek segítséget, feladatokat delegálnak szakértői köröknek, intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és a társadalmat operatívan működtető megannyi aktornak.
Ezen aktorok -így vagy úgy- a delegáltaknak tartoznak elszámolási kötelezettséggel, a munkájukért a delegáltak felelnek, akik munkájáról 4 évente elégg sarkosan vélemény fogalmazható meg - a munkát el lehet tőlük venni, lehet helyettük másik delegáltat preferálni.
Ha van egy adott konkrét ügy, arra is a fenti logisztika húzható rá, annak menték keresnek megoldást, és ha találnak, eszerint döntenek, járnak el.

Ebben te nem vagy benne napi szinten, csak 4 évente a válsztásnak nevezett delegáltszelektálás idején. Elötte, utána nem.
Ezért téged nem kell meggyőzni, neked nem kell elmagyarázni, számodra nem kell indokolni. Számomra se.
Tudom, szomorú ezt így megélni, elfogadni, hogy csak egy vagy a sok (10millió) közül, de attól még így működik a parlamentáris demokrácia.
Amint tudsz jobbat, azonnal jelezd.
Sobri Jóska

Azért normális esetben a parlamentáris demokráciához a népszavazások is hozzátartoznak, azaz nem csak 4 évente lehet véleményt mondani, ha az emberek úgy gondolják, valamint a 30 éves titkosítás ebben az esetben az ügyet kivonta a parlamentáris demokrácia alól, hiszen erről és ez alapján nem tudnak az emberek véleményt mondani, mert NEM ismerjük a tényeket és az se ismerheti meg azokat, aki akarja...

Szerkesztette: StormST

Legyen már rá valami összefogott, logikus, észérvekkel elfogadható indokláspeterk2005

Próbálok röviden válaszolni:

Nem érthet mindenki mindenhez.
Te és Havas Henrik igen, a legtöbb ember nem.
Ez a sok nemmindenhezértő ember úgy döntött 1990-ben, hogy úgy működteti a társadalmat ma Magyarországon, hogy demokratikus választáson kb. 100ezer lakosonként 4 évente delegál egy megbízottat, hogy járjon el az érdekében. Valamint még egyszer ennyi delegált kap lehetőséget, hogy árnyaltabb legyen a kép, szélesebb legyen a képviseltek köre.
Ezek a delegáltak, mivel kevesen vannak, és ők 199-en se értenek mindenhez, úgy döntöttek a legitim felhatalmazásuk alapján, hogy konkrét esetekben különböző szakemberektől kérnek segítséget, feladatokat delegálnak szakértői köröknek, intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és a társadalmat operatívan működtető megannyi aktornak.
Ezen aktorok -így vagy úgy- a delegáltaknak tartoznak elszámolási kötelezettséggel, a munkájukért a delegáltak felelnek, akik munkájáról 4 évente elégg sarkosan vélemény fogalmazható meg - a munkát el lehet tőlük venni, lehet helyettük másik delegáltat preferálni.
Ha van egy adott konkrét ügy, arra is a fenti logisztika húzható rá, annak menték keresnek megoldást, és ha találnak, eszerint döntenek, járnak el.

Ebben te nem vagy benne napi szinten, csak 4 évente a válsztásnak nevezett delegáltszelektálás idején. Elötte, utána nem.
Ezért téged nem kell meggyőzni, neked nem kell elmagyarázni, számodra nem kell indokolni. Számomra se.
Tudom, szomorú ezt így megélni, elfogadni, hogy csak egy vagy a sok (10millió) közül, de attól még így működik a parlamentáris demokrácia.
Amint tudsz jobbat, azonnal jelezd.

Mindehhez néhány - nem a paksi beruházás kapcsán, hanem máshonnan összeszedett, olvasott - infó, ami méginkább vastagítja a kérdőjeleket, és méginkább elvárná az ember ezek miatt, hogy ha már Paks, akkor oké, legyen Paks, DE!!! Legyen már rá valami összefogott, logikus, észérvekkel elfogadható indoklás:

- Jelenleg az ország összes villamosenergia-termelési kapacitása kb. 10GW (ha minden erőművet bekapcsolnánk, ennyit tudnánk előállítani). Nem fogyasztunk ennyit, ebből egy jelentős kapacitás-rész (3.5GW körül ha jól emlékszem) nincs működésben, mert gazdaságtalan, ill. nincs rá szükség. Elsősorban a gáz- és szénerőműveink állnak, ill. mennek alacsonyabb kapacitáson. Eközben az ország energiaszaldója kb. 25-28%, ennyit importálunk, mert az elmúlt évtizedek nyugat-európai megújulú energiába ölt K&F-je miatt olcsóbb kintről behozni, mint hazai erőműben előállítani.

- A jelenlegi, 2017-es árakon és fejlettségi szinteken a paksi beruházás költségén elméletileg 2.5GW teljesítmény helyett kb 9GW teljesítményű napelem-erőműrendszert lehetne építeni. Azaz több, mint háromszor akkorát. Ez persze csak nagyon durva és nem is jó becslés, mert nincs benne a napenergia-erőművek által elfoglalt terület, a fölrdajzi, időjárási sajátságok figyelembevétele, de nincs benne a paks-sal kapcsolatos kiegészítő beruházások, és a majdani leállítás költségei sem. Viszont azért jelzi a trendeket, meg azt, hogy azért ma már a megújuló energiaforrásokból az energia-előállítás hatékonysága távolról sem sci-fi kategória, hanem nagyon ott vagyunk a valódi gazdaságilag is nyereséges, versenyképes határon. És akkor ugye mi lesz 20 év múlva? (A ny. európai áram árak részben ugye pont a megújulók belépése miatt estek az utóbbi években.)

A corvinus egyetem energetikai csoportja szerint piaci alapon veszteseges lesz paks 2.
Info radion volt energia ugyi musorban ejszaka futottam bele az ismetles vegebe.
Janek

És arról nem beszéltek mi lenne nyereséges helyette? Vagy enélkül mit tudnak gazdaságossági alapon ajánlani?
Matthew99

Engem kifejezetten érdekel a kérdés, valamennyi alapismeretem is van hozzá, hogy ha lenne vita, akkor az elhangzó pro- vagy kontra érveket felfogjam, megértsem. Eredeti végzettségem miatt (fizikusnak indultam) felfogom miről szól az "atom", voltam gyakorlaton atomreaktorban, úgyhogy kb. értem az mit jelent. És nem is vagyok elvi ellenzője. Másrészt érdekelnek a megújúló energiaforrások is, hiszen kit nem. És az eredeti végzettségem miatt ezt is kb. felfogom, értem, legalábbis nem képzelem, hogy perpetuum mobile lenne bármelyik is. 😊 Plusz közben közgazdaságtanból is ki kellett valamennyire magam kupálni, úgyhogy költség/hatékonyság, stb. érveket is fel tudnám fogni, ha hallanám. Legalábbis így gondolom. Mert tudni sajnos nem tudom, akármennyire is érdekel a téma, lényegében semmi infó nem jutott el hozzám arról, hogy Paks 2 leszerződése előtt milyen kutatások, elemzések készültek. Egyáltalán készültek-e, vagy politikai döntés volt az egész.

A kérdés azért lenne elég fontos, és azért lenne jó, ha komoly - akár MTA szintű - előzetes tervezés előzné meg a döntéseket, mert ezen a területen minden döntésünk 20-40, de akár 60 évre is egy adott sínre rakhat minket, ahonnan aztán vagy nem lehet, vagy csak botrány drágán lehet majd másik sínre átlépni, ha kiderül, hogy rossz lóra tettünk. Mindegyik energiaforrásnak megvannak a maga pozitívumai, negatívumai. Az atomnak is, a megújulóknak is. És ugye van az a közgazdasági szabály, hogy az, hogy valami megéri-e, az sosem valami abszolút, gazdaságtól független tényezőtől függ, hanem szimplánt attól, hogy mennyi K&F megy bele. Ha kevés, akkor nem éri meg, ha sok, akkor megéri. Úgyhogy leginkább arról lenne jó előrejelzéseket látni, hogy várhatóan mennyi K&F fog az atomba, és mennyi a megújulókba menni. Plusz arról látni valami infót, hogy várhatóan 1-2-3 évtizeden belül mennyi járulékos költségek várhatóak (lesz-e pl. büntető adója az atomnak, vagy sem, mennyit drágulnak a biztonsági kritériumok, stb.), mert ez is alapvetően befolyásolhatja az árakat.

Aztán ugye ott van az a szempont is, hogy az atomnak az előnye és hátránya is egyben az, hogy folyamatos, mindig van, de nem lekapcsolható, ergó kiválóan adja az alapigényt, mert folyamatos, viszont a túltermelés nagy baj lehet. A megújulók meg - egyelőre - a fordítottjával küzdenek, azaz nem tudnak folyamatosan termelni, de bármikor egyszerűen kikapcsolhatóak. Mivel energiát felhalmozni, tárolni nagyon korlátozottan lehet, mi meg még az átlagnál is nehezebben tudunk, nagyon nem mellékes szempont, hogy az energiatermelésünk hány százaléka legyen alaperőművi (folyamatosan működő, lekapcsolni nem szükséges), és mennyi legyen dinamikusan be- illetve lekapcsolható. Ezt az arányt gazdaságossági szempontból az is nagyban befolyásoljatja, hogy épülőben az egységes európai áramhálózati rendszer, amelyikben kvázi bárki bármennyi áramot vásárolhat bárkitől. Egy ilyen rendszer alapjaiban írhatja át azokat a mai szabályokat, hogy mennyi alaphálózati termelés kell, és mennyi dinamikusan bekapcsolható/kikapcsolható.

Nekem, így, ismeretek nélkül egyelőre leginkább a mérettel és időzítéssal kapcsolatban vannak kétségeim. Kiindulva abból, hogy jelenleg Paks az átlagos energiaszükséglet kb. 40%-át adja, és ennyi elég volt ahhoz, hogy még a relative kiépületlen európai rendszer mellett is (azaz nehezebben beszerezhető/megvásárolható áram mellett is) stabilitást adott a hazai rendszerünknek, sőt, még kibírtunk egy fél/egyéves blokkleállást is, nekem úgy tűnik, hogy a 40% atom-alapkapacitás elég, a többi lehet egyéb forrásból. Figyelembe véve, hogy az egységes európai hálózat várhatóan rugalmasabbá teszi az energiabeszerzést/eladást, még az is lehet, hogy a jövőben a 40% se kell majd.

Namost, a jelenlegi négy blokk 4x500MW kapacitással biztosítja a 40%-ot, és úgy a harmincas évek közepéig tervezik működtetni. A két új blokk meg 2.5GW névleges összkapacitású lesz - azaz kb. másfélszer akkora, mint a mai összkapacitás (a tényleges kapacitás általában magasabb, mint a névleges, a régi blokkok névleges teljesítménye pl. 400MW ha jól tudom) -, és a húszas évek második felében lépne működésbe. Azaz, a jelenlegi igények kb. 60%-át tudja majd kielégíteni a két új blokk, ami 20 év múlva persze várhatóan nem 60% lesz, viszont azt nem tudom, hogy mennyi. Vannak nagyon komoly energiahatékonyságnövelő projektek is, a népesség is inkább csökken mint nő, szóval most már egyáltalán nem egyértelmű, hogy a fogyasztási görbe továbbra is olyan konstansan felfelé menő lesz, mint az elmúlt 50 évben volt. A gázfogyasztással kapcsolatban pl. olvastam, hogy pl. Ausztria fogyasztása néhány éve elérte a csúcsot, és most már fokozatosan csökkenő pályán van. Azaz a fűtés lakossági és ipari felhasználási hatékonyságában megvolt a trendforduló. Az elektromos energiafelhasználásban is eljöhet ilyen pont, jó lenne erről többet tudni.

Szóval, ha Paks minden blokkja működni fog (régi + új is), az nagyon durván sok áram lesz, gyakorlatilag a teljes jelenlegi hazai igényszintnek megfelelő (100%) mennyiséget állítana elő. Ennyit nem lehet, úgyhogy vagy nem fog teljes kapacitáson menni - akkor persze rögtön fajlagosan drágább is lesz 1KW ára -, illetve valamennyit el kell majd adni külföldre. Kérdés, hogy milyen áron lehet majd eladni? Ha pedig idő előtt lekapcsolnak 1-2 régi blokkot, akkor azok a blokkok idő előtt fognak csak költségként jelentkezni. (Nem tudom mennyire ismert tény, hogy az atomerőművek lekapcsolása távolról sem úgy működik, hogy lehúzzák a rolót, lebontják az épületet és kész. Az atomerőművekre a lekapcsolásuk után még kb. 30-40 évig folyamatosan költeni kell, azokat felügyelni, karbantartani. Az első 10-15 évben ez a karbantartási költség az éles üzemeltetés költségeivel is összevethető, nagyon komoly összeg. Azaz kurva sokba kerül .... csak akkor már egy fillér áramot sem állít elő.) Szóval, ha igaz, hogy a jelenlegi blokkok a 30-as évek közepéig még működnek, akkor nem értem, hogy miért kell 10 évvel korábban már működésbe állítani az új blokkokat? Ráadásul nem eltolva, hanem elég gyors egymásutánban mindkettőt? Számomra az lenne a logikus, hogy az új blokk valamikor az első régi blokk lekapcsolásával egyidőben kezdene felfutni, és 1-2 év alatt lehetne csúcsra járatni (a blokkok beindítása se úgy történik, hogy reggel bekapcsolom és megy, hanem több hónapos, esetleg éves folyamat, mire csúcsra jár). Marha zavaró, hogy még ilyen teljesen alapszintű információk sem ismertek....

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

A corvinus egyetem energetikai csoportja szerint piaci alapon veszteseges lesz paks 2.

Info radion volt energia ugyi musorban ejszaka futottam bele az ismetles vegebe.
Janek

És arról nem beszéltek mi lenne nyereséges helyette? Vagy enélkül mit tudnak gazdaságossági alapon ajánlani?
Matthew99

Mit tudnak ajánlani?
Occón télikabátot....

Mióta szempont a fidesznek hogy nyereséges legyen valami, amiből lopni lehet?

A corvinus egyetem energetikai csoportja szerint piaci alapon veszteseges lesz paks 2.

Info radion volt energia ugyi musorban ejszaka futottam bele az ismetles vegebe.
Janek

És arról nem beszéltek mi lenne nyereséges helyette? Vagy enélkül mit tudnak gazdaságossági alapon ajánlani?
Matthew99

Mondjuk az, hogy nem kezdünk el 50-60 évre titkosítani mindent, hanem elkezdünk számolni, tanulmányokat készíteni, majd utána összevetve, megvitatva választani.

Azt nem tudom,az utolso par percet hallottam

A corvinus egyetem energetikai csoportja szerint piaci alapon veszteseges lesz paks 2.

Info radion volt energia ugyi musorban ejszaka futottam bele az ismetles vegebe.
Janek

És arról nem beszéltek mi lenne nyereséges helyette? Vagy enélkül mit tudnak gazdaságossági alapon ajánlani?

A corvinus egyetem energetikai csoportja szerint piaci alapon veszteseges lesz paks 2.

Info radion volt energia ugyi musorban ejszaka futottam bele az ismetles vegebe.