USA és a világ

Sikerült még a kör előtt elkapnom, bemásolom:

Rácz András: Atomot Herszonra? Vagy özönvizet?

November 9-én Oroszország bejelentette: kivonja haderejét Herszonból, egészen pontosan Ukrajna megszállt Herszon megyéjének a Dnyeper folyótól nyugatra eső részéből. A kivonulás azt jelenti, hogy Oroszország elveszíti az ellenőrzést az egyetlen olyan ukrán megyeszékhely felett, amelyet a 2022. február 24-én kezdődött eszkaláció óta szállt meg.

A kivonulás bejelentése

Az orosz haderő kivonására a jobb parti Herszonból Szergej Sojgu védelmi miniszter adta ki a parancsot egy sajtókonferencián, miután meghallgatta Szergej Szurovikin tábornoknak, az ukrajnai orosz műveletek főparancsnokának a jelentését. A magához képest is mogorva Szurovikin úgy fogalmazott, a jobb part védelme „kilátástalan”, így az erők és a fegyverzet védelme érdekében a védekezést a Dnyeper bal partján szükséges folytatni. A miniszter külön felhívta a tábornok figyelmét arra, hogy a kivonulás a polgári lakosság védelme érdekében is indokolt. Noha az orosz vezetés a jobb parti Herszonból való kivonulásról beszélt, technikailag ebbe beletartozik Mikolajiv megye néhány kisebb, még orosz megszállás alatt álló része is.

November 9-én Oroszország bejelentette: kivonja haderejét Herszonból, egészen pontosan Ukrajna megszállt Herszon megyéjének a Dnyeper folyótól nyugatra eső részéből. A kivonulás azt jelenti, hogy Oroszország elveszíti az ellenőrzést az egyetlen olyan ukrán megyeszékhely felett, amelyet a 2022. február 24-én kezdődött eszkaláció óta szállt meg.

Az orosz állami média a kivonulás hírét igyekezett úgy interpretálni, hogy az egy nehéz, de szükséges döntés volt. Dicsérték Szurovikin megfontoltságát, és hogy volt bátorsága ezt a nehéz döntést meghozni. Érdekesség, hogy a védelmi minisztériummal szemben az utóbbi időben erősen kritikus Ramzan Kadirov csecsen vezető is gratulált a tábornoknak. Arról, hogy a kivonulás bejelentése miben különbözik az eddigi orosz harctéri vereségek kommunikációjától, érdemes Király András elemzését elolvasni.

Súlyos stratégiai vereség

Bár az orosz vezetés igyekszik úgy feltüntetni Herszon elvesztését, mint egy tervezett, a veszteségminimalizálás érdekében szükséges folyamat végeredményét, valójában látni kell, hogy a visszavonulás súlyos stratégiai vereséget jelent Oroszország számára, politikai és katonai oldalról egyaránt.

Politikai értelemben példa nélkül álló fiaskó, hogy Moszkva úgy veszíti el a megyeszékhelyet és a megye jelentős részét, hogy alig egy hónappal korábban fejeződött be Herszon orosz jogszabályok szerinti annexiója. Az annexiót jóváhagyó Duma-döntést október 5-én írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök, ezzel emelkedett jogerőre a megye elcsatolása, legalábbis Moszkva szerint. Az annexiót Észak-Koreán kívül egyetlen másik ENSZ-tagállam sem ismerte el, de az orosz vezetés feltehetően azzal számolt, hogy a hazai közönség számára így is el lehet adni olyan sikerként, ami indokolhatja az akkor nyolcadik hónapja tartó háborút, a gazdasági nehézségeket, az egyre súlyosabb emberveszteségeket. Herszon elvesztésével ez a várt belpolitikai profit szenved súlyos csorbát.

A város feladása szimbolikus szempontból is jelentős. A települést 1783-ban alapították Nagy Katalin cárnő parancsára, azt követően, hogy Oroszország megszerezte a Fekete-tenger itteni partvidékét 1774-ben. A formális alapítók egyike Grigorij Patyomkin herceg volt, akinek bár karrierje Nagy Katalin szeretőjeként indult, végül államférfiként és hadvezérként is tehetségesnek bizonyult. A másik alapító a legendás orosz hadvezér, Alekszandr Szuvorov tábornok volt.

A várost eredetileg erődnek, az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának hozták létre, de igen kedvező fekvésének köszönhetően hamar ipari és kereskedelmi központ lett, értve ez alatt főleg a folyami és tengerhajózást, hiszen a herszoni kikötőből mind a Dnyeper, mind a Fekete-tenger elérhető. A szovjet időszakban jelentős hajógyártás és textilipar is kiépült itt, a herszoni gyapjú- és textilgyár a Szovjetunió egyik legnagyobb ilyen létesítménye volt. A város kulturális és művészeti szempontból is jelentős.

Herszon elvesztése leginkább mégis katonai értelemben jelentős. A kiürítéssel Oroszország feladja a Dnyeper nyugati partján még a háború elején megszerzett hídfőállását, és visszavonul a folyó keleti partjára. Ezzel jó időre lekerül a napirendről annak lehetősége, hogy az orosz hadsereg sikeres szárazföldi hadműveleteket tudjon folytatni Mikolajiv, illetve Odesza felé. Orosz szempontból tehát elvész annak lehetősége, hogy Ukrajnát el tudják vágni a Fekete-tengertől.

Emlékezetes, hogy a háború elején, február utolsó napjaiban a Krímből kitörő orosz hadsereg szinte azonnal be tudta venni Herszont (ma már tudjuk, hogy jórészt néhány helyi ukrán biztonsági vezető árulása miatt), és gyors ütemben megközelítette Mikolajivot is. Ha a kikötőváros orosz kézre került volna, megnyílt volna az út tovább, Odesza felé, lehetővé téve Ukrajna teljes elszigetelését a Fekete-tengertől. Nem mellesleg, az Odeszához érkező orosz hadsereg egyben a moldovai oroszbarát szakadár régiót, Transznyisztriát is elérte volna, jó eséllyel katonai erővel vetve véget a Nyugat-barát moldovai vezetés regnálásának. Herszon feladásával mindezek a geopolitikai lehetőségek elvesztek az orosz hadvezetés számára.

A jobb parti Herszonból való kivonulás emellett olyan szempontból is nagy orosz vereség és jelentős ukrán siker, hogy miután az ukrán haderő bevonul az oroszok által kiürített területre, immár a Dnyeper válik frontvonallá. Ergo az ukrán nagy lőtávolságú tüzérség a még megszállt területeken immár sokkal mélyebben tudja támadni az orosz állásokat, raktárakat, vezetési pontokat és más célpontokat, mint eddig.

A visszavonulásnak mindezek mellett lesz egy olyan következménye is, hogy miután az orosz haderő kivonul a Dnyeper jobb partjáról, attól kezdve a folyó lesz a határ az orosz és az ukrán erők között. Másképp fogalmazva, az a Dnyeper, ami mostanáig a Herszonban harcoló orosz erők utánpótlási helyzetét nehezítette, a kivonulás után az ukrán csapatok számára jelent majd igen nehezen leküzdhető vízi akadályt. Figyelembe véve a lassan beköszöntő téli időszakot, az tűnik valószínűnek, hogy miután az orosz haderő teljesen kiüríti Herszont, legalább késő tavaszig a folyó fogja jelenteni az orosz megszállás alatt álló területek nyugati és Herszon megye keleti része vonatkozásában az északi határt.

A visszavonulás előkészítése

Bár a visszavonulást csak november 9-én jelentette be Moszkva, számos jel utal arra, hogy az orosz hadvezetés hetek óta aktívan készült rá, hogy lehetetlenné válhat a jobb parti hídfő védelme. Október közepe óta zajlik ugyanis a herszoni polgári lakosság evakuálása. Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy ez mennyire önkéntes, vagy mennyire tekinthető deportálásnak; mindenesetre olyan hírek nincsenek, hogy az orosz erők tömegesen kényszerítenék a helyi civileket arra, hogy keleti irányban hagyják el a várost.

Az orosz csapatok emellett hetek óta szisztematikusan fosztogatják is Herszont. Nemcsak értéktárgyakat és háztartási gépeket visznek magukkal, de elszállítják a tűzoltóautókat, a városi buszokat és mindent, ami mozdítható. Patyomkin herceg sírját is kiásták a katedrálisban, és elszállították a maradványokat.

A visszavonulás fedezésére az orosz csapatok körülbelül egy hónapja erődítéseket építenek és lövészárkokat ásnak a folyó keleti partján. Ezeknek feltételezhetően az a céljuk, hogy megakadályozzák, hogy egy esetlegesen összeomlásba fajuló orosz visszavonulás esetén az ukrán csapatok megpróbáljanak átkelni a Dnyeperen. A keleti parton emelt erődítések valószínűleg azt is jelzik, hogy Oroszország nem készül a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátjának felrobbantására, az ezt követő özönvíz ugyanis minden bizonnyal az állásaikat védő orosz csapatokat is elsöpörné.

A megszálló hatóságok maguk is elmenekültek, Herszonból áthelyezték a székhelyüket a megye keleti részére. Végül, november 7-8-án levonták az orosz zászlót a herszoni középületekről. Emellett az orosz hadvezetés a meglévő pontonhidak mellett nagyszámú folyami hajót is összevont a Dnyeperen, illetve a mellékágain, szintén a kivonulás támogatására.

November 9-én az orosz haderő felrobbantott számos olyan hidat a megye nyugati részén, amelyek kulcsfontosságúak voltak a területen belüli közlekedéshez. A legfontosabb közülük az Inhulec folyón át vezető darijivkai nagy híd elpusztítása volt, ez elvágta a P-47-es országutat, ami összekötötte Herszont a Dnyeper mentén elhelyezkedő többi településsel északkeleti irányban, gondolva itt főképp Kozackére és Beriszlavra. A hidak pusztulása után az orosz haderő immár nem volna képes a megyén belül mozgatni a csapatait – ebből adódóan tehát biztosra vehető, hogy a hidakat a saját visszavonulásuk fedezése érdekében robbantották fel. A hidak elpusztítása a legbiztosabb indikátora annak, hogy Moszkva a megye nyugati részének védelmét biztosan feladta; valódi kérdést csak a megyeszékhely, illetve közvetlen környezetének további sorsa jelent.

Egy szeparatista felemelkedése és bukása

Szintén november 9-ei fejlemény, hogy meghalt Kirill Sztremouszov, a megszálló hatóságok által kinevezett Herszon megyei kormányzóhelyettes. Az 1976-ban született Sztremouszov eredetileg közgazdasági végzettséget szerzett és jó halgazdasági szakembernek számított. Politikai pályáját 2013-ban, nem sokkal az ukrajnai Euromajdan forradalom előtt kezdte, az akkori oroszbarát elnök, Viktor Janukovics támogatására szervezett mozgalmat Herszonban. A forradalom után a szocialista párt színeiben próbált politizálni, innen azonban 2019-ben eltávolították sorozatos botrányai (garázdaság, gyújtogatás, stb.) miatt. A koronavírus-járvány idején markánsan oltásellenes nézeteket hangoztatott, akkor már jó eséllyel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB ügynöke volt.

Miután 2022 februárjában megindult az Ukrajna elleni nagy léptékű orosz támadás, Sztremouszov néhány másik oroszbarát aktivistával együtt Kreml-párti tüntetést szervezett a megyei adminisztráció épületénél, igyekezve azt a benyomást kelteni, mintha a helyi lakosság támogatná a megszálló csapatok érkezését. A Kreml ezek után április 26-án kormányzóhelyettessé nevezte ki Sztremouszovot. A kormányzó a volt polgármester és parlamenti képviselő, Volodimir Szaldo lett. Kettejük viszonya korántsem volt felhőtlen, az idősebb és rutinosabb Szaldo és az impulzív, gyakran meggondolatlan Sztremouszov gyakran az üvöltözésig fajuló vitákat folytattak. Augusztus 5-én azonban Szaldo súlyosan megbetegedett – agyvérzésről és mérgezésről is szóltak hírek, a valóságot máig nem lehet pontosan tudni –, és Oroszországba szállították gyógykezelésre. Ettől kezdve Herszonban a tényleges hatalom Sztremouszov kezében volt.

Sztremouszov mindenáron a régió minél gyorsabb ruszifikációját szerette volna elérni. Az egyik hajtómotorja volt az orosz rubel bevezetésére irányuló kísérletnek, sőt olyan tervei is voltak, hogy az Ukrajnától de facto elszakadó régióban déloszét bankok nyitnak fiókokat, és ilyen módon (mivel Oroszország elismeri Dél-Oszétiát független államnak) tudna Herszon kapcsolódni az orosz bankrendszerhez.

Ezek a tervek jórészt nem valósultak meg. A helyi lakosság sosem fogadta el teljes mértékben az orosz rubelt fizetőeszköznek, a megszálló hatóságok rendeletei ellenére továbbra is az ukrán hrivnyát használták. Ennél is komolyabb problémát okozott, hogy a megszállóknak nem sikerült letörniük a helyi lakosság ellenállását: nem csak Herszonban, de az egész megyében továbbra is kifejezetten erős a partizánmozgalom, amiért a felelősség Sztremouszovot is terhelte.

Sztremouszov esetében a bukás szó szerint értendő, ugyanis november 9-én Herszonból Henyicseszk felé haladva a hivatalos hírek szerint autóbalesetet szenvedett, és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A tudósítások szerint a kormányzóhelyettest szállító páncélozott Lexus teherautóval ütközött, majd felborult. A nyilvánosságra került fényképek alapján az autó utascellája ép maradt, és a legzsákok is kinyíltak, ám Sztremouszov így sem élte túl a történteket. Bár hivatalos vizsgálati eredmény még nincs, a halálában az is szerepet játszhatott, hogy számos fénykép tanúsága szerint igen gyakran biztonsági öv nélkül autózott.

Bármi történt is vele, a halálával biztossá vált, hogy nem kerül ukrán fogságba, és nem fog beszélni az orosz megszállás részleteiről. Nem mellesleg, így pozíciójában megerősödött a szeptember végére felgyógyult Szaldo kormányzó is, mivel a város elvesztéséért a politikai felelősséget Sztremouszov nyakába lehetett varrni. Emellett a kormányzóhelyettes halálát úgy is lehet értelmezni, mint a többi szeparatista vezetőnek szóló üzenetet, hogy mire számíthatnak, ha nem sikerül stabilizálniuk az általuk igazgatott megszállt területeket.

Valószínűleg nem csapda

Már szeptember óta jelen van mind az ukrán, mint az orosz közbeszédben az a narratíva, hogy ha Oroszország arra kényszerülne, hogy feladja Herszon városát, ez nem valódi visszavonulás lenne, hanem az ukrán erőknek állított, hadműveleti léptékű csapda. Vannak pletykák arról, hogy Oroszország nagyszámú, civil ruhába öltöztetett katonát vezényelt a városba, hogy azok rajtaüssenek a beérkező ukrán erőkön. Ennek az elméletnek a továbbfejlesztett változata szerint az orosz erők arra készülnek, hogy házról házra védjék Herszont a folyó túloldalán felsorakozott nehéztüzérség támogatásával, ily módon afféle modern Sztálingráddá változtatva a várost az ukrán erők számára. Egyesek szerint Oroszország arra készül, hogy a Herszont a várost felszabadító ukrán erőkkel együtt pusztítsa el, például a Nova Kahovka-i erőmű gátjának felrobbantásával. Olyan, sok szempontból extrém elmélet is van, hogy Herszonra a város kiürítése után Oroszország harcászati atomfegyvert dobna, egyszerre semmisítve meg a települést és a beérkező ukrán csapatokat.

Nyílt források alapján nem lehet pontosan megmondani, hogy az orosz hadvezetés miként tervezi a kivonulás lebonyolítását, és hogy milyen sorsot szán a városnak. Abban azonban megalapozottan lehet bízni, hogy mivel orosz jog szerint Herszon immár az Oroszországi Föderáció területének a része, az armageddon jellegű forgatókönyveket (mesterséges árvíz, atomfegyver) ki lehet zárni, mivel ez azt jelentené, hogy Putyin a saját országának egyik városát törli el a föld színéről. Ezt igen nehezen lehetne a hazai közönségnek megmagyarázni, éppen Herszon – fent tárgyalt – kiemelt történelmi és szimbolikus jelentősége miatt. Az sem valószínű, hogy Oroszország valamiféle ravasz, hadászati léptékű csapdát készülne kialakítani a városban, ezt ugyanis körülményes volna megtenni úgy, hogy egyrészt az orosz csapatok ellátási helyzete továbbra sem javult, másrészt az ukrán tüzérség lőtávolsága messze meghaladja az oroszét.

Az ugyanakkor nem zárható ki, hogy a régiót kiürítő orosz erők visszavonulás közben Herszonon belül városharccal igyekeznek majd lassítani az ukrán erők előrenyomulását, időt nyerve saját bajtársaiknak a visszavonuláshoz. Az mindenesetre tény, hogy hiába volt a november 9-ei bejelentés, egyelőre nincs szó arról, hogy az orosz hadsereg elhagyta volna Herszont. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó szerint az orosz erők továbbra is Herszonban vannak.

Összességében tehát az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy az orosz hadsereg fokozatosan, tervezetten üríti ki a jobb parti Herszont, először a vidéki területeket, aztán a megyeszékhelyet. Figyelembe véve, hogy Mark Milley amerikai vezérkari főnök szerint akár 20-30 ezer orosz katona is lehet Herszonban, a kivonulás semmiképpen sem lesz gyors folyamat, akár hetekig is eltarthat.

Ha az orosz hadsereg Szurovikin tábornok vezetésével valóban jól szervezett visszavonulást hajt végre Herszonból anélkül, hogy közben eltörölnék a várost a föld színéről, akkor annak információs hadviselési aspektusból is lenne egy érdekes tanulsága. Azt jelentené ugyanis, hogy nem a „kivonulás” narratíva volt a csel, hogy csapdába csalják az ukránokat, hanem éppen ellenkezőleg: a „csapda” narratívát használta arra az orosz vezetés, hogy időt nyerjen a kivonuláshoz. Bármelyik verzió valósul meg, egyik sem fog változtatni a tényen, hogy Herszon elvesztése hadászati szintű vereséget jelent az orosz haderő számára.



A HIMARS rakéta-sorozatvető rendszer 70 kilométeres lőtávolságú rakétával kb. ilyen mélységben tudná belőni a megszállt területeket

Ukrainian Army have entered the western area of Kherson city, Shumensky district.

 www.youtube.com/watch?v=yUEY5xJ36hI

Az oroszok felrobbantották az Antonovszkij-híd egy részét, a videóból pedig látható, hogy az alatta épített ponton is folytonossági hiányokkal küzd.

Szatellit képek szerint a kissé feljebb lévő vasúti híd egy része is megsemmisült. Jelenleg csak az 50 kilométerrel feljebb lévő gáton lehetséges száraz lábbal átkelni a folyón. A herszoni kikötőben lévő hajók és csónakok részét az oroszok már napokkal ezelőtt megrongálták, vagy elsüllyesztették.

Ez azt jelenti, hogy a jobb parton maradt oroszok vagy megpróbálnak eljutni Nova Kakhovába (jó 70 kilométer közúton), vagy megadják magukat, vagy meghalnak, vagy úsznak.

A többi területen az orosz csapatok helyzete és mozgásuk egyelőre kérdéses, meglátjuk hogyan alakul a nap további része. Az viszont már látszik, hogy még a harkivinál is gyorsabban lefutottak a területről.

ANTONOVSKY-i hídnak annyi, Khersonból már nem megy kis senki. Nem semmi mekkora részét felrobbantottak az oroszok.

Nomac

Ami mondjuk a nyílt beismerése annak, hogy attól jobban félnek, hogy utánuk mennek az ukránok, mint amekkora esélyt látnak arra, hogy ők újra átkelnek a folyón Kherson felé.

A gát már simán lőtávolban van a csöves tüzérségnek is. Ott már eszközt nem visznek át. Kérdés hogy pontonhídon mennyi eszközt tudnak még átvinni. Kíváncsi várom mennyi vasat hagytak ott a nagy menekülésben. Nem lesz olyan nagy a veszteség mint Harkivban, de itt is lesz.

On the map pic.twitter.com/hASiHkr4ut

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 11, 2022

Retreating Russian soldiers at the barge bridge next to the Antonivsky bridge. pic.twitter.com/lXSSRr9h7F

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 11, 2022

ANTONOVSKY-i hídnak annyi, Khersonból már nem megy kis senki. Nem semmi mekkora részét felrobbantottak az oroszok.

ANTONOVSKY BRIDGE 🧵
/45.1
R.I.P. Kherson residents will never forget you pic.twitter.com/Hhx4IXwIN3

— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) November 11, 2022

Szerkesztette: Nomac

húszezer ork még a transzdnyeperen, 3 hónapig töltötték, azt két nap alatt akarják kivonni?

ebbül austerlitz lesz - nemhiába ment a nyekergés a tárgyalásokért, csak időt akartak nyerni az átcsoportosításokhoz
Gróf de sutianap

Úszhatnak a folyóban. Ha jól olvastam, kb 6,5 fokos.
Zsellértelkes Vrij

Ezennel megalakul a Shirilla-hadtest...

húszezer ork még a transzdnyeperen, 3 hónapig töltötték, azt két nap alatt akarják kivonni?

ebbül austerlitz lesz - nemhiába ment a nyekergés a tárgyalásokért, csak időt akartak nyerni az átcsoportosításokhoz
Gróf de sutianap

Úszhatnak a folyóban. Ha jól olvastam, kb 6,5 fokos.

húszezer ork még a transzdnyeperen, 3 hónapig töltötték, azt két nap alatt akarják kivonni?

ebbül austerlitz lesz - nemhiába ment a nyekergés a tárgyalásokért, csak időt akartak nyerni az átcsoportosításokhoz

Összeomlás közeli állapotba kerültek csütörtökön a Dnyeper jobb partján ragadt orosz csapatok, miután Szergej Sojgu hadügyminiszter szerdán beleegyezését adta a visszavonulásba.

Mielőtt továbbmegyünk, szögezzük le, hogy ez csak Putyin beleegyezésével történhetett, teljességgel kizárt, hogy Sojgu önállóan hozzon meg egy ekkora politikia és katonai veszteséggel járó döntést. Ezt támasztja alá, hogy a Wagner vezér Prigozsin és a kecs... csecsen vezér Kadirov is méltatta ezt, vagyis nem vállalták fel, hogy kibeszéljenek a narratívából. Mivel Putyin döntéséről van szó, ez alkalommal nem merték kritizálni a hadügyminisztériumot.

Az is biztosnak tűnik, hogy a kiürítés praktikusan már hetek óta tart, sőt Szurovikin eleve azzal a mandátummal kerülhetett a parancsnoki székbe, hogy ezt levezényelje. Mindenképpen megakarták azonban várni az amerikai félidős választásokat, hogy ne adjanak a Demokratáknak előnyként felhasználható témákat (ez így el is hangzott az orosz tévé legfőbb propaganda műsorában).

Az orosz állások beszakadása Snihurivkával kezdődött a délelőtt folyamán, onnan pedig nem volt megállás, lényegében fél óránként, óránként jöttek a hírek az újabb felszabadított településekről.

Délutánra egyértelművé vált, hogy az oroszok ellenállás nélkül adják fel a pozícióikat. Mivel a hidakat gyakran még a visszavonulásuk előtt felrobbantották, ezért több esetben az eszközeiket és a járműveiket hátrahagyva haladtak tovább a folyó felé.

Késő estére a hírek már az Harkivi Nagy Futáshoz hasonló kaotikusságba fulladtak. Lényegében lehetetlenné vált követni, hogy az oroszok meddig vonultak vissza. Megérkeztek az első hírek arról, hogy az ukrán különleges egységek már beléptek Herszon város területére, a folyó átkelési pontjai folyamatos ukrán tűz alatt állnak. Az orosz közösségi média csatornák pedig pánik üzemmódra váltottak.

Az orosz egységek egy része késő délutánig konkrét parancsot sem kapott, így nem tudták mi történik. Orosz források szerint 15-20 ezer katonájuk ragadt a jobb parton, akiknek a kimentése a gyors összeomlás következtében legalábbis kérdőjelessé vált.

Az elmúlt hetekben az orosz hadvezetés folyamatosan vonta ki a tapasztalt egységeket és a haditechnikát a térségből, a lyukakat pedig a frissen sorozott egységekkel töltötték fel. A rendezett visszavonulás feltétele a nagy gondossággal végrehajtott lépcsőzetes hátrálás lett volna, melyet az orosz légierő és tüzérség fedez a túlpartról, az ukrán nyomást pedig még a hátrálás közben is ellenlökésekkel enyhítik. Az egész folyamat akár hetekig is eltarthatott volna, az orosz csapatok szabályozott átmentése érdekében.

A jelek szerint erre esélyük sem volt. A frontvonal egy nap alatt került közelebb a folyóhoz és az átkelőkhöz helyenként akár 20-25 kilométerrel. Ez azt eredményezi, hogy a menekülő orosz katonák fedezet nélkül torlódnak össze a folyóparton amíg várják a kimentést.

Már ha az egyáltalán érkezni fog. Tegnap este az egyik orosz katona videója szerint azt az utasítást kapták, hogy váltsanak civil ruhára és jussanak át a túlpartra ahogy tudnak. Mozgalmas napunk lesz ma is.

russian rout in #Kherson is reaching its climax:
amidst total anarchy russians are fighting among themselves for a place in rubber boats to cross the Dnipro river and survive.

Körülvették a ukranok Herszont. Eddig hivatalosan 41 telepulest szabaditottak fel.

pedig az így nézne ki
Russia megszűnteti a balti, északi és fekete tengeri flottát a kikötőkből kilépés csak nemzetközi engedéllyel - a fehérorosz/orosz határ nemzetközi ellenőrzés alatt, grúziáig minden ukrajnáé a parton, a maradék kaukázusi területeken vagy autonóm vagy szomszédos országhoz osztás megyen, karélia return to fingland, pétervár/moszkva/volvográd tengelytől nyugatra demilitarizált övezet, a hadsereg meg nem lehet nagyobb a mindenkori lakosság 0,1%ánál

ezazegyes

smakkolunk?
Gróf de sutianap

Viccesnek vicces, nem mondom.

 www.youtube.com/watch?v=0FGMwcSY2WA&t=133s
Egy orosz katona azt kéri, hogy a csecsenek ne alkalmazzanak szexuális erőszakot az orosz katonák ellen, mert ebből még baj lesz 😮

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Őszentsége Sobri Jóska

tényleg, dógozzámá - nem minden héten belökni ugyanazt a kérdést...
ennyire lusti vagy minkse törjük magunk, hogy betömjük a kakukk száját

mindenképp szükséges a békekötéshez, hogy Vladot Kiiv főterén föllógassák, a balján Kadirovval, a jobbján Pirozsginnal - ennek megvalósulása nélkül ellehetetlenül az egymáshoz való közeledés, dörzsölőzés, ionos és nemionos kötések kialakulása egyáltalán a szeretet...

sőt lehet a szeretet sose jön el többet és a piroskék útlevelek kérvényeit elveszejtik a csinovnyikok és nem kínálják őket broccsal - sőt Kormanyviktor helyiben arra készülnék, hogy mivel a gyereket is ki szok önteni a fürdővízzel - ezér a komplett beregszászi járás lakosságát át szükséges menekíteni...
Gróf de sutianap

Belököm, mert nem tudom a választ, és ha valaki nagy garral benyomja, hogy egy adott verzió "őrültség", akkor érdekel mit tud, gondol, vélelmez, ami miatt így gondolja, annak a fényében, hogy mi az ő verziója, ami viszont nem őrültség.
A te válaszodat tudom, én nem minősítem őrültségnek, csak életszerűnek se tűnik, inkább vágyálomnak, amit eléggé kevéssé tartok valószínűnek, de azért köszi a választ, még ha nem is tőled kérdeztem. De egy opciónak persze így is megjegyeztem.
Őszentsége Sobri Jóska

Én csak megkérdezném Viktor urunkat, ő akar állandóan beletárgyalást, biztos erre is van valami kurvajootlet a tarsolyban.

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Őszentsége Sobri Jóska

tényleg, dógozzámá - nem minden héten belökni ugyanazt a kérdést...
ennyire lusti vagy minkse törjük magunk, hogy betömjük a kakukk száját

mindenképp szükséges a békekötéshez, hogy Vladot Kiiv főterén föllógassák, a balján Kadirovval, a jobbján Pirozsginnal - ennek megvalósulása nélkül ellehetetlenül az egymáshoz való közeledés, dörzsölőzés, ionos és nemionos kötések kialakulása egyáltalán a szeretet...

sőt lehet a szeretet sose jön el többet és a piroskék útlevelek kérvényeit elveszejtik a csinovnyikok és nem kínálják őket broccsal - sőt Kormanyviktor helyiben arra készülnék, hogy mivel a gyereket is ki szok önteni a fürdővízzel - ezér a komplett beregszászi járás lakosságát át szükséges menekíteni...
Gróf de sutianap

Belököm, mert nem tudom a választ, és ha valaki nagy garral benyomja, hogy egy adott verzió "őrültség", akkor érdekel mit tud, gondol, vélelmez, ami miatt így gondolja, annak a fényében, hogy mi az ő verziója, ami viszont nem őrültség.
A te válaszodat tudom, én nem minősítem őrültségnek, csak életszerűnek se tűnik, inkább vágyálomnak, amit eléggé kevéssé tartok valószínűnek, de azért köszi a választ, még ha nem is tőled kérdeztem. De egy opciónak persze így is megjegyeztem.
Őszentsége Sobri Jóska

nézd vegyük sorra

1. a büntetőjellegű béke, a párizskörnyékiek az első után:

3 birodalmat vertek szét - a németeknek ugrott az összes gyarmat (hahó 2,5millió km2) plusz a fraciákhoz meg a lengyelekhez nagyobb részek - az oszmánok negyedelődtek, a török magterület töredéke maradt - kundk: ósztria negyedelődött, mi harmadolódtunk (márha a horvát kir.t ideszámoljuk)

következmény, egyrészt a második (a németeknek a keleti/nyugati oldal visszaszerzése, nekünk is mindentvissza)
plusz ugye az elcsatolt területen létrejövő "eurogyarmati" államoknak adott függetlenség aztán kiugrasztja a teljes gyarmati függetlenséget valamint az európai új szláv nemzetállamok 100 éves katyvasza (cseszlovák vagyok, vagy cse vagy szlovák, sziléz galíc ruszin ukrán kárpátukránrétoromán tötötötötötö....)

namost ebben a műveletben megrogyott a brit meg flaszia birodalom is, ami szépen felszalámizódott később,- itt jegyezném meg, hogy az orosz birodalom nem csapódott szét

2. korrekciós jellegű béke - ha már csináltunk valami vadbaromságot, és azellen óriás háború indult, akkor lehetőleg ragaszkodjunk az eredeti vadbaromsághoz, nehogy egy új mégnagyobb vadbaromság legyen belőle - tehát barki bármit csinált, stornó - eredi határok vissza

3. idejológiai jellegű osztás: egy kétpólusú világban, ha nem fér meg a friss lárvállapotú nemzettest, akkor felezzük - egy komenistára meg egy nem komenistára - nomenklatúriailag észak/dél - mondanám hogy időleges, csak vannak akik szeretnek szopni

4. autonómia alapú: itt mán mindenk firkás, mert hiába nem lehet rakosgatni a határokat ideoda mégis a jelentős jellegű vadbaromságokat korrigálni kénytelen - van aki azér mer az szerbiának hívják, de a zsákba levők meg albánok

no ekkor jön a csavar, hogy adjuk meg az autonómiát azt majd elszavazgatnak amit akarnak lehetőleg egy szövetségi rendszerű államban, ahonnan ki lehet szavazni. NAMOST! DE NEMÁM CSATLAKOZIK A SZOMSZÉDHOZ! mer akkor belecsúszunk a hatarrajzolgatás nyente szakaszba


no most ezt a négyest felvetették az elején az ukránok - demilitarizált övezet, 10 év kanyi, aztán lehet szavazni - úgy hogy nem szövetségi ország ukrajna (ez nagy lendülettel le lett söpörve) - ahogy tellik az idő, meg behúzódott a kézifék, illetve tolatásba váltott Vlad előszedték a kettes tervet (korrekció az eredeti állapotra) namármost a Vlad-propaganda akettest úgy adja elő mintha az a megalázó egyes lenne

pedig az így nézne ki
Russia megszűnteti a balti, északi és fekete tengeri flottát a kikötőkből kilépés csak nemzetközi engedéllyel - a fehérorosz/orosz határ nemzetközi ellenőrzés alatt, grúziáig minden ukrajnáé a parton, a maradék kaukázusi területeken vagy autonóm vagy szomszédos országhoz osztás megyen, karélia return to fingland, pétervár/moszkva/volvográd tengelytől nyugatra demilitarizált övezet, a hadsereg meg nem lehet nagyobb a mindenkori lakosság 0,1%ánál

ezazegyes

smakkolunk?

Szerkesztette: sutianap

Russia's withdrawal from "strategically important" Kherson Oblast on the west bank of the Dnipro River would allow the Armed Forces to threaten a critical Russian supply route from Crimea, the Financial Times reported, citing Defense Ministry adviser Serhii Kuzan. Three essential roads on the land bridge, several Russian logistic sites, and ammunition dumps would be within range of Ukraine's western-supplied high-precision missile systems, the Financial Times wrote.

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Őszentsége Sobri Jóska

tényleg, dógozzámá - nem minden héten belökni ugyanazt a kérdést...
ennyire lusti vagy minkse törjük magunk, hogy betömjük a kakukk száját

mindenképp szükséges a békekötéshez, hogy Vladot Kiiv főterén föllógassák, a balján Kadirovval, a jobbján Pirozsginnal - ennek megvalósulása nélkül ellehetetlenül az egymáshoz való közeledés, dörzsölőzés, ionos és nemionos kötések kialakulása egyáltalán a szeretet...

sőt lehet a szeretet sose jön el többet és a piroskék útlevelek kérvényeit elveszejtik a csinovnyikok és nem kínálják őket broccsal - sőt Kormanyviktor helyiben arra készülnék, hogy mivel a gyereket is ki szok önteni a fürdővízzel - ezér a komplett beregszászi járás lakosságát át szükséges menekíteni...
Gróf de sutianap

Belököm, mert nem tudom a választ, és ha valaki nagy garral benyomja, hogy egy adott verzió "őrültség", akkor érdekel mit tud, gondol, vélelmez, ami miatt így gondolja, annak a fényében, hogy mi az ő verziója, ami viszont nem őrültség.
A te válaszodat tudom, én nem minősítem őrültségnek, csak életszerűnek se tűnik, inkább vágyálomnak, amit eléggé kevéssé tartok valószínűnek, de azért köszi a választ, még ha nem is tőled kérdeztem. De egy opciónak persze így is megjegyeztem.

De mi egy olyan deal, ami megvalósulhat?
Ami nem szopás valamelyest vagy egyik vagy másik félnek?
Életemben nem hallottam olyan háborúról, ami után a békekötéskor mindkét fél győzött volna. Sosincs két győztes.

(És nem arra gondolok, hogy a háború lezártával jobb lett az élet az adott vesztes országban, mert olyanra rengeteg példa van még a 20.században is, 2.vh nyugatnémetek, franciák Korea vagy USA Vietnám után vagy akar Irak Szaddám után, hanem arra, hogy a békekötéshez az egyik félnek be kell vállalnia valami "látványvereséget".)

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Én úgy látom se Kijev se Moszkva nem lesz elfoglalva.
Akkor meg marad az atom, a végtelen háború, vagy egy béke, ami valakinek -látszólag- szopó.
Őszentsége Sobri Jóska

Hát például az izraeli-egyiptomi úgy ért véget, hogy Izrael kivonult a sinai félszigetről, minden, a háborúban elfoglalt területet visszaadtak Egyiptomnak, cserébe Egyiptom elismerte Izraelt, mint államot.

Izrael megkapta amit akart, Egyiptom meg nem veszített semmit.
Jan

csak az önbecsülését, meg az arab tesók szimpátiáját
slowmotion

A sinai félszigetet, de ami a legfontosabb: a szuezi-csatorna teljes keleti partját, és a nyugati part egy részét Izrael ellenőrizte a háború végén. Benne volt, hogy a csatorna izraeli kézen marad.

Na, ehhez képest nézd a megállapodást.
Jan

Nade nem Izrael támadt, csak "ijedtében" erősen visszaütött.
Ez akkor lenne jó hasonlat, ha a megtámadott Ukrajna már 300ezer km2 orosz területet elfoglalt volna, 100 km-re lenne Moszkvától, az elit orosz haditechnikát szinte teljesen kioffolta volna és egy békeszerződés keretében visszatér a számára elfogadható határok mögé.
De ne egy hasonlatot boncolgassunk, a lényegi kérdésem ez:
Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Őszentsége Sobri Jóska

tényleg, dógozzámá - nem minden héten belökni ugyanazt a kérdést...
ennyire lusti vagy minkse törjük magunk, hogy betömjük a kakukk száját

mindenképp szükséges a békekötéshez, hogy Vladot Kiiv főterén föllógassák, a balján Kadirovval, a jobbján Pirozsginnal - ennek megvalósulása nélkül ellehetetlenül az egymáshoz való közeledés, dörzsölőzés, ionos és nemionos kötések kialakulása egyáltalán a szeretet...

sőt lehet a szeretet sose jön el többet és a piroskék útlevelek kérvényeit elveszejtik a csinovnyikok és nem kínálják őket broccsal - sőt Kormanyviktor helyiben arra készülnék, hogy mivel a gyereket is ki szok önteni a fürdővízzel - ezér a komplett beregszászi járás lakosságát át szükséges menekíteni...

Szerkesztette: sutianap

De mi egy olyan deal, ami megvalósulhat?
Ami nem szopás valamelyest vagy egyik vagy másik félnek?
Életemben nem hallottam olyan háborúról, ami után a békekötéskor mindkét fél győzött volna. Sosincs két győztes.

(És nem arra gondolok, hogy a háború lezártával jobb lett az élet az adott vesztes országban, mert olyanra rengeteg példa van még a 20.században is, 2.vh nyugatnémetek, franciák Korea vagy USA Vietnám után vagy akar Irak Szaddám után, hanem arra, hogy a békekötéshez az egyik félnek be kell vállalnia valami "látványvereséget".)

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Én úgy látom se Kijev se Moszkva nem lesz elfoglalva.
Akkor meg marad az atom, a végtelen háború, vagy egy béke, ami valakinek -látszólag- szopó.
Őszentsége Sobri Jóska

Hát például az izraeli-egyiptomi úgy ért véget, hogy Izrael kivonult a sinai félszigetről, minden, a háborúban elfoglalt területet visszaadtak Egyiptomnak, cserébe Egyiptom elismerte Izraelt, mint államot.

Izrael megkapta amit akart, Egyiptom meg nem veszített semmit.
Jan

csak az önbecsülését, meg az arab tesók szimpátiáját
slowmotion

A sinai félszigetet, de ami a legfontosabb: a szuezi-csatorna teljes keleti partját, és a nyugati part egy részét Izrael ellenőrizte a háború végén. Benne volt, hogy a csatorna izraeli kézen marad.

Na, ehhez képest nézd a megállapodást.
Jan

Nade nem Izrael támadt, csak "ijedtében" erősen visszaütött.
Ez akkor lenne jó hasonlat, ha a megtámadott Ukrajna már 300ezer km2 orosz területet elfoglalt volna, 100 km-re lenne Moszkvától, az elit orosz haditechnikát szinte teljesen kioffolta volna és egy békeszerződés keretében visszatér a számára elfogadható határok mögé.
De ne egy hasonlatot boncolgassunk, a lényegi kérdésem ez:
Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?

De mi egy olyan deal, ami megvalósulhat?
Ami nem szopás valamelyest vagy egyik vagy másik félnek?
Életemben nem hallottam olyan háborúról, ami után a békekötéskor mindkét fél győzött volna. Sosincs két győztes.

(És nem arra gondolok, hogy a háború lezártával jobb lett az élet az adott vesztes országban, mert olyanra rengeteg példa van még a 20.században is, 2.vh nyugatnémetek, franciák Korea vagy USA Vietnám után vagy akar Irak Szaddám után, hanem arra, hogy a békekötéshez az egyik félnek be kell vállalnia valami "látványvereséget".)

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Én úgy látom se Kijev se Moszkva nem lesz elfoglalva.
Akkor meg marad az atom, a végtelen háború, vagy egy béke, ami valakinek -látszólag- szopó.
Őszentsége Sobri Jóska

Hát például az izraeli-egyiptomi úgy ért véget, hogy Izrael kivonult a sinai félszigetről, minden, a háborúban elfoglalt területet visszaadtak Egyiptomnak, cserébe Egyiptom elismerte Izraelt, mint államot.

Izrael megkapta amit akart, Egyiptom meg nem veszített semmit.
Jan

csak az önbecsülését, meg az arab tesók szimpátiáját
slowmotion

A sinai félszigetet, de ami a legfontosabb: a szuezi-csatorna teljes keleti partját, és a nyugati part egy részét Izrael ellenőrizte a háború végén. Benne volt, hogy a csatorna izraeli kézen marad.

Na, ehhez képest nézd a megállapodást.
Jan

es aztan azota is sziv a sinaival Egyiptom...
de amugy Szuez miatt en is azt mondanam, hogy az Egyiptomnak plusszos lett, ne felejtsuk el, hogy az izraeli hadsereg a fegyverszunet elott epp fotozkodott a piramisoknal, es keszult arra, hogy korbeveszi Kairot.

de megmondom oszinten Izraelnek pl semmi szuksege nem volt a Sinaira, es valljuk be azt is, hogy a csatornat sem kaphatta volna meg. raadasul a Sinaira Egyiptom csak ugy nem dobalhat katonakat, minden plusz szazad odakuldesehez kell Izrael hozzajarulasa, szoval oke, hogy visszament a Sinai, de meg mindig Izrael mondja meg, hogy hany db egyiptomi katona lehet ott mikozben nemzetkozi bekefenntarto alakulat is van ott, tehat ez egy sokszorosan plusszos beke volt Izraelnek, Szadatnak mar kevesbe, neki az eletebe kerult.

raadasul a Sinai meger kulon miset: ott nagyon komolyan a helyi torzsek dontenek mindenrol, igazi allamhatalomrol nehez beszelni.

De mi egy olyan deal, ami megvalósulhat?
Ami nem szopás valamelyest vagy egyik vagy másik félnek?
Életemben nem hallottam olyan háborúról, ami után a békekötéskor mindkét fél győzött volna. Sosincs két győztes.

(És nem arra gondolok, hogy a háború lezártával jobb lett az élet az adott vesztes országban, mert olyanra rengeteg példa van még a 20.században is, 2.vh nyugatnémetek, franciák Korea vagy USA Vietnám után vagy akar Irak Szaddám után, hanem arra, hogy a békekötéshez az egyik félnek be kell vállalnia valami "látványvereséget".)

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Én úgy látom se Kijev se Moszkva nem lesz elfoglalva.
Akkor meg marad az atom, a végtelen háború, vagy egy béke, ami valakinek -látszólag- szopó.
Őszentsége Sobri Jóska

Hát például az izraeli-egyiptomi úgy ért véget, hogy Izrael kivonult a sinai félszigetről, minden, a háborúban elfoglalt területet visszaadtak Egyiptomnak, cserébe Egyiptom elismerte Izraelt, mint államot.

Izrael megkapta amit akart, Egyiptom meg nem veszített semmit.
Jan

csak az önbecsülését, meg az arab tesók szimpátiáját
slowmotion

A sinai félszigetet, de ami a legfontosabb: a szuezi-csatorna teljes keleti partját, és a nyugati part egy részét Izrael ellenőrizte a háború végén. Benne volt, hogy a csatorna izraeli kézen marad.

Na, ehhez képest nézd a megállapodást.
Jan

de a Sínai-fsz nem izraeli terület volt előtte. megtámadták az izraelieket, akik annyira jól vágtak vissza, hogy elfoglalták az egészet. megtarthatták volna? igen. lett volna értelme? minimálisan. betelepíthettek volna zsidó telepeseket, akik a pillanatban céltáblává válnak.

De mi egy olyan deal, ami megvalósulhat?
Ami nem szopás valamelyest vagy egyik vagy másik félnek?
Életemben nem hallottam olyan háborúról, ami után a békekötéskor mindkét fél győzött volna. Sosincs két győztes.

(És nem arra gondolok, hogy a háború lezártával jobb lett az élet az adott vesztes országban, mert olyanra rengeteg példa van még a 20.században is, 2.vh nyugatnémetek, franciák Korea vagy USA Vietnám után vagy akar Irak Szaddám után, hanem arra, hogy a békekötéshez az egyik félnek be kell vállalnia valami "látványvereséget".)

Mi a te alternatívád egy életszerű békekötésre?
Én úgy látom se Kijev se Moszkva nem lesz elfoglalva.
Akkor meg marad az atom, a végtelen háború, vagy egy béke, ami valakinek -látszólag- szopó.
Őszentsége Sobri Jóska

Hát például az izraeli-egyiptomi úgy ért véget, hogy Izrael kivonult a sinai félszigetről, minden, a háborúban elfoglalt területet visszaadtak Egyiptomnak, cserébe Egyiptom elismerte Izraelt, mint államot.

Izrael megkapta amit akart, Egyiptom meg nem veszített semmit.
Jan

csak az önbecsülését, meg az arab tesók szimpátiáját
slowmotion

A sinai félszigetet, de ami a legfontosabb: a szuezi-csatorna teljes keleti partját, és a nyugati part egy részét Izrael ellenőrizte a háború végén. Benne volt, hogy a csatorna izraeli kézen marad.

Na, ehhez képest nézd a megállapodást.