NFC South Figyelő - 11. hét

Végre teljes lendülettel dübörgött a csoport, véget értek a pihenőhetek, így mind a 4 csapat pályára lépett. Az NFC South – NFC West rivalizálás 2 felvonásából egyértelműen kiderült a két divízió közötti erősorrend, a Tampa Bay a 49ers-t, a New Orleans a Seattle-t, az Atlanta pedig a St. Louis-t tette helyre. Egyedül a már megszokottá váló Carolina-vereség rondított bele a hibátlan mérlegbe, a Panthers a Ravens ellen maradt alul az eredmény által sugallt nagy különbségnél jóval szorosabb meccsen.

 

 

Atlanta Falcons (8-2):

 

Ami maradhat:

 

1. Meccs kontroll: átlagban 6 perccel többet birtokolja a gárda a labdát, mint az ellenfelek, köszönhetően egyrészt a közel 49%-os 3rd down mutatónak, másrészt a nagyon kevés eladott labdának (5 interception, 5 elvesztett fumble). Így a Falcons általában uralni tudja a meccseket hosszú drive-okkal, az ellenfél védelmének fárasztásával.
2. Labdaszerzések: +10 a turnover mutató jelenleg, és ebben a támadók labdabiztossága mellett a védelem által elcsípett passzok is komoly szerepet játszanak. 15 interceptiont termelt eddig a csapat, ami a 2. legjobb a ligában.
3. Kiemelkedő teljesítmények a támadóknál: a húzónevek közül Matt Ryan és Roddy White is élete szezonját futja, Turner is nagyon jól játszik, és Tony Gonzalez is hozza nagyjából a tőle megszokott teljesítményt, és a támadófal belső triója is nagyon megbízhatóan teljesít
4. Hazai pálya előnye: a csapat veretlen hazai pályán, ami a jelenlegi pozíciókat elnézve akár a rájátszásban is sokat érhet

  

Amin javítani kellene:

1. 2. WR: hosszú távon nehezen hihető, hogy Roddy White egymaga képes lesz meccseket nyerni, ha mellette a Jenkins – Douglas – Finneran trió valamelyik tagja nem nyújt értékelhető teljesítményt.
2. Passz elleni védekezés: elég rizikós egy védelmet a sok engedett yard – sok labdaszerzés koncepció mentén építeni, mert előbb-utóbb érkezik egy olyan ellenfél, aki nem fog 2-3 labdát elszórni. Apassz elleni védekezés 24. helye és a 18 kapott passzolt TD túl sok.
3. Vakoldali tackle pozíció: Sam Baker idén nem áll a helyzet magaslatán, 10 meccs alatt 8 sacket csináltak róla, és összeszedett emellett még 5 büntetést is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Matt Ryan által elszenvedett földbe döngölések több mint a fele Baker lelkén szárad.
4. Büntetések: A sok zászlót gyűjtő csapatok közé tartozik a Falcons, meccsenként átlagban 6,5 büntetést szednek össze, ezen fontos, szoros meccsek mehetnek el.

 

 

New Orleans Saints (7-3):

 

 

Ami maradhat:

 

1. 3rd down hatékonyság a labda mindkét oldalán: a legjobb 3rd down mutató a támadóknál, a 7. legjobb 3rd down kivédekezés, a játék egyik kulcsfontosságú aspektusában domináns a Saints.
2. Fegyverarzenál: Drew Brees hihetetlen számú célpont között osztja el a labdákat, 9 játékosnak van már legalább 10 elkapása a szezonban. Ráadásul meccsek között is sok a változás, Colston mellett hol Lance Moore, hol Robert Meachem, hol Henderson, hol valamelyik TE szállítja a yardokat az ellenfél védelmének függvényében.
3. Passz elleni védekezés: bár legutóbb Matt Hasselbeck és Mike Williams kicsit megtréfálta a Saints védőit, de passz ellen a 2. legjobb a védelem ennek ellenére is. Szükség is lesz erre, hiszen a sorsolás tartogat még a liga élvonalához sorolható passzjátékkal bíró ellenfeleket
4. Punter: bár ritkán jó, ha róla szól a meccs, de Mike Scifres óta tudjuk, hogy mennyire meg lehet keseríteni az ellenfelek életét néhány kiválóan helyezett punttal. Thomas Morstead rúgásainak közel fele landolt idén a 20 yardos vonalon belül, és 15 ilyen punt mellé csak 3 touchback társult.

 

Amin javítani kellene:

1. Futójáték: ugyan 1-2 ellenfél ellen megvillant már az UDFA Chris Ivory, de a meccsenkénti 95 yardos átlag és az ezzel elért 26. hely nagyon egyoldalúvá teszi a támadójátékot izmosabb ellenfelekkel szemben. Pierre Thomas és Reggie Bush visszatérése lendíthet az ügyön.
2. Labdabiztonság: Drew Brees – 14 interception. 10 meccs alatt ez azt jelenti, hogy a szezont 22 eladott labdával zárná a QB, ami karriercsúcs. Ráadásul a sok interceptiont szerző védelmek közül játszik még a Falcons, a Tampa Bay és az Ed Reed által felturbózott Ravens ellen is a Saints. A TD-IT arány pedig szintén rosszabb, mint az elmúlt 2 évben.
3. Turnover mutató: a -4-es mutatót részben magyarázza az előző pont, de szintén fontos, hogy a védelem a tavalyi meccsenkénti 1,6 pick helyett csak 0,6 alkalommal szerzi meg az ellenfél irányítójának passzát, így hiába a kicsit több megszerzett fumble, összességében kevésbé hatékony ilyen téren a defense
4. Kicker: bár Hartley a botrányos szezonkezdet és az ezzel kiérdemelt két meccses pihenő óta kicsit megbízhatóbb, de a Seahawks ellen is sikerült mellépattintania egy igen nehéz, 27 yardos kísérletet. Nem az a rúgó, akit jó szívvel oda lehet tenni kiélezett szituációban meccset nyerni.

 

 

Tampa Bay Buccaneers (7-3):

 

 

Ami maradhat:

 

1. Hidegvér és forró szív: a kissé romantikus megfogalmazás ellenére a Tampa többnyire bizonyítja, hogy amikor igazán kell, akkor nagyon oda tudják tenni magukat. Idén 4 meccset nyertek meg a 4. negyedben fordítva, és bár ezért többnyire a támadók vállát veregették meg, de a védelem is hozott fontos labdaszerzéseket, stopokat.
2. Az újoncok formája: McCoy, Blount, Mike Williams, Grimm, Watson, Benn, mind idei választottak és mindenki bőven hozzáteszi a magáét a csapat sikereihez.
3. Turnover mutató: + 7, ez komolyabb magyarázatot nem is igényel, ez meccsenként plusz 1 drive az ellenfélhez képest.
4. Nagy játékok: 39 darab 20 yardosnál hosszabb passz, 12 darab 20 yardosnál hosszabb futás. Ez meccsenként átlagban 5 nagy játékot jelent a támadóknál, 5 olyan játékot, amikor jó esetben már pontszerzési távolság közelébe ér az offense. Ráadásul 8 különböző játékos mutatott már be 40 yardosnál hosszabb játékot, vagyis szinte bárkiben ott van a kitörési lehetőség

 

 Amin javitani kellene:

 

1. Futójáték: bár Blount érkezése sokat javított a képen, de még mindig nem túl fényes az összkép, futásra alapozni még nem igazán lehet egy meccset. Mivel a Tampa nem tartozik a rengeteg pontot termelő csapatok közé, ezért a hosszú drive-ok és az óra ölése nagyon fontos, ez pedig stabil futójáték nélkül nem megy
2. Az irányító terrorja: 14 sack 10 meccs alatt pont az utolsó előtti mutató a ligában. Ha ebből kivesszük a 49ers elleni 6 sacket, akkor máris tökutolsó a Tampa, ezt figyelembe véve szinte csoda, hogy passz ellen ilyen jól tart a védelem. 1-2 komolyabb irányító ellen azonban ez kevés lesz, ez Brees ellen kiderült.
3. Futás elleni védekezés: ezen a téren messze a leggyengébb a védelem, nagy kérdés, hogy minek köszönhető a Gore elleni legutóbbi remeklés. Ha ez trend, akkor nagyot léphet előre a Tampa, ha nem, akkor Ray Rice, Michael Turner vagy akár még az éppen egészséges Washington-futó is büntetni fog
4. Punter: az utóbbi pár meccsen Robert Malone már nem teljesen tragikus, de vagy a rúgások hossza, vagy a hang time általában probléma, az utóbbi két meccsen 32 yard körüli nettó átlagot sikerült hozni, ami nagyon soványka

 

 

Carolina Panthers (1-9):

 

 

A Panthers csapatánál a jelenlegi helyzetben felesleges lenne azzal foglalkozni, hogy mi maradhat és mi javuljon az idei szezonban. Idén ami elromolhatott, az el is romlott, ehhez társult egy borzasztó sérüléshullám is, úgyhogy jelenleg a tisztes helytállás a cél minden meccsen. Következő héten viszont a csapatok needjeivel fogok foglalkozni, ott hosszabban értekezem a Panthers gárdájáról is.

 

Somoskövi Gergely (somoskovig)