NFC South Heti Körkép - 6. hét

 

Atlanta Falcons (4-2):

 

A tavalyi, kevésbé sikerült év után mindenképpen bíztató, hogy a Falcons vezeti a csoportot, és a csapatot a rájátszásba jutásra abszolút esélyesként tekinthetjük. Miben javult sokat az Atlanta tavaly óta és min kellene még tovább fejleszteni?

 

+ Labdabirtoklás, támadó drive-ok hossza: A csapat tavaly átlagban 29 percig birtokolta a labdát, ezt idénre sikerült 33 perc fölé tornászni. Bár ez a 4 perc nem tűnik soknak, az óra kontrollálása és a védelem fittsége szempontjából kulcsfontosságúak az így nyert másodpercek.

+ Labdaszerzések, turnover margin: Tavaly összesen 15 interception jött össze a szezon során, míg idén 6 meccsen már 11 pick a termés, ezzel vezetik a liga vonatkozó rangsorát. A támadók pedig sokkal jobban vigyáznak a labdára, így a turnover mutató jelenleg +6-nál tart, ami minden meccsen egy plusz drive-ot jelent átlagban az ellenfélhez képest.

+ Fiatal védőjátékosok beépülése: A kezdő 11 játékos közül 7 (illetve most Dunta Robinson agyrázkódása miatt 8) is 3 vagy kevesebb NFL-szezon tapasztalatával rendelkezik csak, vagyis egy nagyon fiatal és rendkívül tehetséges csapatrész alakulgat. A fejlődés már a tavalyi évhez képest is szembetűnő, és nagyon messze van még a határa a védelem teljesítményének. Ráadásul az ilyen fiatal védelem esetén különösen fontos veterán vezérek is megvannak (Babineaux, Abraham, Mike Peterson).

 

- Nagy játékok engedése: A védelem eddig összesen 5 alkalommal engedett 40 yardnál hosszabb játékot az ellenfélnek (ráadásul ebből 3 futás volt), és a 20 yardnál hosszabb kapott játékokat tekintve sem annyira vidám a helyzet. A két vereség szinte egyértelműen ennek köszönhető (a Steelers ellen Mendenhall a hosszabbításban szabadult el, míg az Eagles már az meccs elején két 30 yard feletti TD-t szerzett). Kiélezett meccseken ezek a pillanatnyi kihagyások a csapat teljes munkáját képesek egy pillanat alatt lerombolni.

- Matt Ryan: Bár Ryan a tavalyi teljesítményéhez képest előrelépett, de összességében rendkívül ingadozó a játéka. 2 nagyon jó meccs mellett 3 alkalommal is 80 alatti irányító mutatóval zárt, és a 60%-os pontosság, valamint a passzonként 6,5 átlagos yard is a liga utolsó harmadába sorolja.

- Matt Bryant: A tavalyi Elam-szenvedés után idén Bryant lett a kiszemelt kicker posztra, de a 6 meccs alatt kihagyott 3 mezőnygól (ráadásul mindegyik 50 yardnál rövidebb kísérlet volt) nem túl fényes mutató, és a 81%-os pontosság is erősen a liga középmezőnye.

 

 

New Orleans Saints (4-2):

 

Bár nem olyan lehengerlő a Saints, mint a tavalyi szezon során, de így is csak az egymás elleni eredmény miatt szorul a csoportban a második helyre. Viszont a mutatott játék sok fejtörésre és következtetésre ad lehetőséget.

 

+ A mérleg: Ha egy csapat nem játszik igazán jól, állandóan becsúsznak hibák mind támadó-, mind védő-, mind special team fronton, és mégis 6 meccsből 4-et sikerül megnyerni, akkor az a gárda nagyon tudja azt az apró pluszt, ami a szoros meccsek eldöntéséhez kell. A 4 győzelemből 3 egy labdabirtoklásnyi különbségnél kisebb előnnyel lett behúzva, és a Falcons elleni vesztes meccsen is megvolt a győzelem lehetősége.

+ 3rd down offense, 3rd down defense: A meccsek végeredményét befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabb, hogy egy csapat milyen sikerességgel teljesít a 3rd down helyzetekben a labda mindkét oldalán. A Saints egészen hihetetlen 50% feletti arányban tudja folytatni a támadásait, mikor ilyen helyzetbe kerül, míg az ellenfelek csak 40%-ban tudják ugyanezt megtenni. Meccseket eldöntő különbség.

+ Rengeteg célpont, rengeteg fegyver: 8 játékos fejenként legalább 10 elkapással, egyszerűen kiszámíthatatlan, hogy éppen melyik helyzetben kinek teszi oda Brees a labdát. Rettentő nehéz erre a fajta passzjátékra felkészülni, hiszen nem elég 1-2 kiemelkedő célpontot levédekezni, ha az irányító akár a 3. számú WR-ből is ki tud hozni 100 yard feletti meccseket.

 

- Sérülések: rengeteg hiányzó van hétről hétre, jelenleg a két legjobb futó maródi, de nincs Sharper, Gay, meccseket hagyott ki Porter, és a lista messze nem teljes. Nagyon nehéz folyamatosan pótolni ilyen szinten a hiányzókat, kérdéses, hogy meddig bírja el a csapat ezt a fajta nyomást.

- Rúgók: Hartley és Carney is próbálkoztak valami elfogadható teljesítményt nyújtani a mezőnygólok értékesítése területén, de mivel leginkább az a játékos nem hibázott kettejük közül, aki nem volt nevezve az adott meccsre, így komoly gondot jelent ez a rizikó hétről hétre.67%-os sikeresség ezen a téren egészen csapnivalónak nevezhető.

- Turnover margin: A tavalyi évhez képest az egyik legnagyobb visszaesést a labdaszerzések és a labdaeladások arányában mutatja fel a Saints. Míg tavaly Brees összesen 11 picket dobott, addig a védelem szerzett 26 interceptiont, a turnover mutató pedig +11 volt év végére. Ehhez képest idén Brees eddig 6-4 arányban vezet a védelemmel szemben, és ennek is köszönhetően -1 a margin, ami az egyik legnagyobb hiányossága a sok szerzett labdára épülő, agresszív Saints védelemnek.

 

 

Tampa Bay Buccaneers (3-2):

 

A tavalyi szezonban szerzett 3 győzelmet idén már az első 4 fordulóban sikerült elérni, de még mielőtt nagyobb mosolyra húzódhatott volna a Bucs drukkerek szája, érkezett két kijózanító pofon a Steelers és a Saints formájában. Melyik a csapat valódi arca, mennyit ér ez a 3 győzelem?

 

+ Josh Freeman: Félreértés ne essék, Freeman nem emelkedett a liga elit irányítóinak sorába, de nagy hiba lenne elvitatni a fejlődést, amit a fiatal irányítónál tapasztalhatunk. A passzok pontossága 5%-kal javult, a tavalyi 10 TD- 18 IT arány helyett idén 6 TD-re mindössze 3 pick jutott eddig, az irányító mutatója pedig a borzalmas 59-rről az elfogadható 83-ra emelkedett. Ennél is fontosabb azonban, hogy Freeman az eddigi meccseken akkor volt képes igazán jól játszani, amikor a győzelemhez ez a leginkább kellett. 2 meccsen hátrányból hozta vissza a csapatát, és a Carolina ellen is a Panthers egyenlítése után egy nagyon fontos drive-ot vezetett TD-ig, amivel visszaszerezte a csapat a kezdeményezést.

+ Turnoverek: kevesebb eladott labda, több szerzett labda, ebből elég egyértelműen következik, hogy a különbség is pluszba fordult, a tavalyi -5-höz képest idén +5 a mutató. Ráadásul kulcsfontosságú labdaszerzésekről van szó, a Cleveland ellen Barber pick return TD-je adta meg a kezdő lökést a fordításhoz, míg a Bengals ellen az utolsó 2 és fél percben két pick után szerzett 10 ponttal sikerült megnyerni a meccset.

+ A 2010-es újoncok: Több játékos is kisebb-nagyobb szerepet kapott már az idén érkezett újoncok közül, McCoy, Price, Williams és Grimm ráadásul a kezdők közé verekedte már magát. Mellettük mutatott már bíztató dolgokat Blount, Watson és Benn is, bár ez utóbbitól a draft után talán többet is vártak Tampában.

 

- Pass rush: 5 meccsen 4 sack, ez rettentően kevés, ehhez képest szinte csoda, hogy a passz elleni védelmet tekintve 16. helyen áll a ligában a csapat. Jobb irányítók ellen azonban ez nagyon kevés lesz, muszáj életet lehelni valahogy a pass rush szekcióba. Ennek érdekében ugyan érkezett Alex Magee DE a Chiefstől, de talán a legelvakultabb szurkolók sem gondolják, hogy ő lesz a tuti megoldás a problémákra.

- Futójáték: Sokat fut a Bucs, legalábbis a kísérletek számát tekintve, meccsenként átlag 25 futójátékot hívnak. A nagyobb baj az, hogy ezzel átlagosan mindössze 3,6 yardot sikerül megtenni, még nagyobb baj, hogy a legjobb átlagú futó Freeman a maga 6,3-as YPC mutatójával. Cadillac Williams elkeserítő 2,5 yardos átlaggal fut, de Blount 3 yardja sem túl fényes. Earnest Graham legalább egyszer elszabadult egy 61 yardos vágta erejéig (ezt leszámítva ő is igen daliás 2,2-es átlagot hoz).

- Futás elleni védekezés: Hiába a két fiatal DT, futás ellen kevéssé szuperál a Buccaneers védelme, meccsenként 157 kapott yarddal utolsó előttiek a vonatkozó statisztikában, kísérletenként átlagosan 5,3 yardot haladnak ellenük, és legutóbb a draftolatlan újonc Chris Ivory is atomjaira szedte a Tampa védelmét.

 

 

Carolina Panthers (0-5):

 

A legjobbkor jött a pihenőhét a Panthers számára, bár az eddig mutatott teljesítmény alapján 2 hétnél jóval több időre lenne szükség a csapat gatyába rázásához. Egy 5 vereséggel, győzelem nélkül álló csapat esetén nem csoda, ha a mínusz kategória jóval bővebb lesz, mint a plusz (nehéz lenne 3 pozitív tendenciát találni a szezon eddigi részében).

 

+ A védelem, hellyel-közzel: Bár egy-két nagyobb betli becsúszott (218 futott yard benyelése a Bears ellen, 4 elkapásból 3 TD Hakeem Nicks kivitelezésében), de a támadók által teljesen magára hagyott Panthers védelem nagyot küzd minden héten. Több, mint 34 percet vannak pályán meccsenként, rengeteg a fiatal játékos, akadnak sérültek is, de ennek ellenére nem egyszerű feltörni a Carolina védelem jelentette akadályt.

 

- Az irányító-kérdés és ennek kezelése: Van egy fiatal irányító, aki az előző szezon végén bizonyította, hogy lehet rá számítani. Ki is nevezték kezdőnek, de azért elhozták mellé a draft class egyik legnagyobb tehetségét, fő a bizalom alapon. 2 rossz meccs után meg is történt a csere, de a Moore helyett bizalmat kapó Clausen sem váltotta meg a világot (persze ez nem sok újonc irányítónak sikerül támadófal, futójáték és elkapók nélkül, de apróságokon nem kell felakadni). 3 meccs után itt is az idő a váltásra, jöhet vissza Moore. Az eredmény borítékolható, összezavarodott támadók, önbizalom nélküli, mentálisan megtört fiatal irányítók, és a koncepció teljes hiányából fakadó újabb csere. 2 meccs után jönni fog Tony Pike? Vagy esetleg Armanti Edwards átképzését felfüggesztik, hogy beugorjon 1-2 meccsre a center mögé? A legrosszabb, ami egy csapattal történhet, hogy az edző nem tud irányítót választani, és nem képes bízni és kivárni, amíg a választottja felveszi a ritmust. Matt Leinart, Brady Quinn, Jimmy Clausen? Remélhetőleg nem, de sajnos a szükséges feltételek adottak.

- Futójáték: Arra nagyjából számítani lehetett, hogy nem az irányítók fogják nyerni a meccseket a Panthers számára, de arra senki nem gondolt legrosszabb rémálmában sem, hogy a Williams-Stewart futóduó a támadófal hathatós (nem)segítsége mellett tökéletesen képtelen lesz bármilyen terhet is levenni a QB válláról. Persze lehet hivatkozni a rossz playhívásra, a gyakori hátrány miatt a passzjáték előtérbe kerülésére, a pocsék gameplanre, de a lényeg, hogy amíg tavaly a Panthers volt a liga legjobban futó csapata, addig idén az egyik legrosszabb ebben a tekintetben. Tavaly nyílván a 2-6-os félidei mérleg és a Jake Delhomme jelentette légi fenyegetés miatt sokkal több terük és lehetőségük volt a futóknak kibontakozni, hiszen gyakran volt előnyben a csapat és az ellenfél 8 emberrel passz ellen védekezett… A száraz tények: tavaly 156 futott yard meccsenként, 4,8-as átlag, 18 TD. Idén eddig 99 meccsenkénti yard, 3,9-es átlag, 2 TD. Epic fail.

- Sack adok-kapok: Tavaly meccsenként átlagban 2 sacket adott és 2 sacket kapott a Carolina. Idén az adott sack átlag 1,4, a kapott 3,4 meccsenként, nem csoda, hogy semelyik szerencsétlen halálraítélt irányító nem tud még a lehetőségekhez mérten sem elfogadható játékot nyújtani, míg az ellenfelek irányítóinak nem kell rettegve kapkodni a fejüket a rájuk szakadó zsebben és fél másodperc alatt szabadulni a labdától. Az, hogy a csapat ellen ennek ellenére is a legrosszabb az ellenfelek irányítóinak eddigi mutatója, az a secondary embertelen munkájának (és Todd Collins statisztikákat jelentősen befolyásoló fantasztikus játékának) eredménye.