NFL mérkőzés beharangozók - 10. hét

Cincinnati Bengals – New York Giants, magyar idő szerint 19:00, Paul Brown Stadium

Négy meccset számláló vereség sorozattal fogadni a Super Bowl címvédőt az álmoskönyvek szerint sem jelenthet jót, de így is bőven van miben bízniuk a hazai tigriseknek. A Giants támadói borzalmas formában játszanak, így talán a kisebbik Manning nehezebben tudja majd leutánozni bátyja teljesítményét, amikor is a múlthéten a Broncos Peyton vezérletével győzte le a Cincyt.
Mint említettem a vendégek támadói az utóbbi meccseken nem kápráztatták el szurkolóikat, a brutálisan erős sorsolás miatt így nem csak a győzelemre, hanem a meggyőző teljesítményre is szükség lesz az offense oldaláról, hogy visszanyerjék önbizalmukat. A támadófal belső részével eddig is akadtak gondok a pass-rush ellen, a center David Bass és a jobb oldali guard Chris Snee hetek óta sérülésekkel lépnek pályára, ez különösen rossz hír a Geno Atkinst (DT) is soraiban tudó Bengals DL ellen. A futók közül a kezdő Bradshaw lábsérülése miatt nem edzett és az őt eddig kiválóan helyettesítő Andre Brownnak és vállproblémái vannak, de utóbbi szinte biztosan játszani fog. Az elkapóknál már jobb a helyzet, Nicks térde ugyan duzzadt volt még a hét közepén, de pénteken már edzett és minden bizonnyal kezdeni fog, így a harmadik számú TE-t leszámítva minden célpont Manning rendelkezésére áll. Gyaníthatóan sok négy elkapós felállással fognak operálni, hisz a Bengals a passz elleni védekezése finoman szólva is hiányos, a nickel cornerek közül Newman és Kirkpatrick játékára előbbinél több esély van, de a slotban mozgó Cruz ellen nem sok esélye lesz térdín sérülésével, a safetyk pedig már év eleje óta problémát jelentenek, Reggie Nelson nélkül különösen nehéz dolguk lesz.
Az ohióiak támadófala hasonló helyzetben van, mint a Giantsé, az interior részt folyamatosan sérülések tizedelik, többek között ennek az eredménye a 22 engedett sack, Jeff Faine center helyén gyakorolt a LG Clint Boling, de valószínűleg pályára tudnak lépni az alap felállásban. Persze kérdés mire lesz ez elég az egyre jobb formában lévő Kékek védőfala ellen, Chris Canty ágyéksérülés miatt nem biztos, hogy tud játszani, de Andre Smithék így is borzasztóan nehéz meccsre készülhetnek. BenJarvus Green-Ellis eddig nem épp úgy teljesít, ahogy azt elvárták tőle, de most újra bizonyíthat, hisz papíron ugyan 19. a futás elleni védekezésben a Giants, de mutatott kép ettől sokkal rosszabb, a jelenleg is több sérültet számláló LB sor játékosai között majd kedvére fickándozhat. AJ Green ellen nem sok esély van védekezni, ez Websteréknek is problémát okozhat, több sikeres nagy játékot várok ezért Daltontól, de rajta kívül én csak Jermaine Greshamben érzem, hogy segítheti a fiatal irányítót, rendkívüli módon vigyáznia kell a labdára, turnoverek gyártásban elit védelem ellen kell pályára lépniük.
Az eddigi nyolc találkozójukon mindig a hazai csapat tudott győzni, erre most majd’ háromszoros szorzót kínálnak a fogadóirodák, pedig bőven megvan a szoros meccsre az esély. A futásokkal könnyen zavarba hozható vendégek, valamint AJ Green jelenléte meccsben tarthatja a tigriseket még akkor is ha Eli Manning passzjátékával visszatalálnak a helyes útra az óriások támadói, így védelmeken a sor, hogy hozzák a meccset, ebben viszont a Giants tűnik jobbnak.

Varga Kristóf (kristof) 

Denver Broncos @ Carolina Panthers, magyar idő szerint 19:00, Bank of America Stadium

 A múlt heti győzelmével némi lendületet kapott a Carolina, de gyakorlatilag nem is jöhetne kellemetlenebb matchup számukra, mint a Denver csapata. Peyton Manning némi belerázódás után MVP formába kapcsolt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt 5 meccsen olyat művelt, amit 2004 óta nem tudott megismételni: legalább 3 TD-t adott minden alkalommal. Ha ma este sikerül még kettőt összehoznia, akkor meg fogja előzni Dan Marinót(420) az örökranglistán össztouchdownok tekintetében. A 36 éves veteránnak köszönhetően a Broncos elkapói is szárnyalnak, elsősorban Eric Decker és Demaryius Thomas. Előbbi 7 hatpontost kapott el az előző 5 találkozón, míg Thomas 4. elkapott yardokban. A négyszeres MVP és John Fox tökéletesen csinált a 2000-es évek Indianapolisára hajazó csapatot a Denverből, és úgy látszik, hogy az eleinte akadozó gépezetből lassacskán kikerülnek az apró porszemek is. Manning hat meccs óta 300 yard felé jut, viszont ami érdekesebb az az, hogy a Panthers secondaryje az atlantai fiaskó után megtáltosodott és azóta átlagosan 212 yardot engednek, ez pedig megsüvegelendő szám. Ebben nyilván benne van az is, hogy kifejezetten komoly pass rush alakult ki Charlotte-ban, nem csodálkoznék ha Manninghez közel fél tucatszor érnének oda Charles Johnsonék, annak ellenére, hogy a denveri támadófal ligaszerte az egyik legstabilabb alakulat. Félő lehet a hazaiak számára, hogy a Vadlovak Willis McGahee és Ronnie Hillman vezetésével hatékonyak földön is, ráadásul elkapásoknál is előszeretettel vannak használva. A Denver egyik legnagyobb erőssége a play action játék, ami viszont a carolinai védelem egyik mumusa. Luke Kuechly jó játékára hatalmas szükség lesz, hagy ne éljek olyan hasonlattal, hogy ő jelentheti azt ennek a defense-nek, amit Patrick Willis a 49ers-nél, vagy Ray Lewis Baltimore-ban, noha addig még nyilván nagyon hosszú út vezet.
A labda másik oldalán természetesen Cam Newton játéka lesz a fő kulcsa a találkozónak. A Redskins ellen kiválóan játszott, még a játékszert sem adta el (mindössze másodszorra az idei szezon során). Érdekesség, hogy ilyen esetben a csapat 7-1-gyel áll, ám ha legalább egyszer elveszti Cam, akkor ez a mérleg 1-15. Ma este a liga egyik legjobb corner párosával fog találkozni (Tony Carter és Chris Harris), akik 59 próbálkozásból csupán 23 sikeres passzt engedtek 9 mérkőzés alatt. Ha csak arra gondolunk, hogy Steve Smith a Washington ellen szerezte első TD-jét 2012-ben, akkor ez bizony nem jó előjel a Párducoknak. Minden héten elmondom, most is ezt teszem: futtatniuk kell a disznóbőrt, sokat. Ezekkel az emberekkel ez a taktika fog működni.
Ha menni fog erőből a labda, akkor lehet keresnivalója az eddig szenvedő charlotte-iaknak, a Broncos viszont gőzerővel menetel az AFC West első helyéért, és egy botlás a keleti parton nem igen fér bele a coloradóiak elképzeléseibe. A két csapat most fog 4. alkalommal találkozni egymással, örökmérleget 2-1-re a Denver vezeti.

Parrag Zsombor (shawnka) 

Atlanta Falcons @ New Orleans Saints, magyar idő szerint 19:00, Mercedes Benz Superdome

Napjaink NFL-jének egyik legnagyobb rivalizálásának első felvonására kerül sor végre a 10. játékhéten. Sokak által várt találkozó ez, hiába nincsen sok befolyással az NFC South végeredményére: az elmúlt években a két csapat közti rivalizálás mondhatni szintet lépett, és már-már olyan körítéssel van kezelve, mint egy Ravens-Steelers vagy egy Patriots-Jets. Egyáltalán nem számít, hogy a Saints szezonja látszólag mehet levesbe, az ő szemük előtt csak az a cél lebeg, hogy elrontsák a Falcons történetének legjobban alakuló idényét, míg a georgiaiak nyilván addig nyújtanák a sorozatot, ameddig csak lehetséges. Presztízsügyileg nem volna szerencsés, ha az ősi riválistól szenvednék el az első vereséget, viszont továbbra is tartom, hogy előbb-utóbb kifejezetten jót tenne egy kijózanító pofon Mike Smith fiainak, hogy még a playoff előtt átérezzék ők sem verhetetlenek. Igaz a szezon előtt sokkal nehezebbnek tűnt a Sólymok menetrendje, valahol jogosan kapják a kritikát, miszerint a 8-0 nem jelent semmit, mivel a legyőzött ellenfelek együttvéve 36%-kal nyerik meg a meccseiket, és Matt Ryanék még így is szenvedtek a 4. negyed végén nem egy alkalommal. A Saints amúgy sem volt sosem egy kellemes ellenfél az Atlantának, most sem tűnnek annak. Az Ivory-Thomas-Ingram trió közel 140 yardot futott az Eagles ellen, a Falcons futásvédelme pedig az NFL legrosszabbjai között van. Valószínűleg erre sokat fognak építeni, ráadásul Drew Breest sem hatja meg különösebben a feljavult atlantai secondary. Pár hete a Tampa-New Orleans beharangozónál írtam, hogy a Buccaneers védelmének a turnoverekre kell építenie. Csak ismételni tudom önmagamat: a Sólymoknak idén hatalmas erőssége a labdaszerzés, muszáj lesz kierőszakolni a labdát Breesék kezéből. Jimmy Grahamhez feltehetőleg viszonylag sok passz fog érkezni, ő rendre nagyon érzi a Falcons védelmének gyengéit. Kisebb összeget mernék rá tenni, hogy Brees 51 meccses TD-passz sorozata nem ezen a játékhéten fog megszakadni.
Nem csak a hazaiak használhatják majd ki az ellenfél védekező egységének gyengeségeit, hiszen ha gyenge futásvédelemről beszélünk, akkor a New Orleans mellett nem lehet elmenni szó nélkül. 177 yardot engednek átlagosan, ez pedig botrányosan magas szám. Ha Michael Turnernek és Jacquizz Rodgersnek a Dallas ellen jó napja volt, akkor a Saints ellen minden adott a brillírozáshoz, noha Burnernek soha nem ment korábban a Szentekkel szemben. A louisianai csapat hatalmas léptekkel halad minden idők legtöbb bekapott yardja felé, gyakorlatilag átjáróházként működnek. Az MVP formában játszó Ryannek nem kéne, hogy gondot okozzanak Pat Robinsonék, de főleg egy ilyen őrült szezonban badarság volna hasonló jóslatokba bonyolódni.
Annak ellenére, hogy rengeteg számadatot és statisztikát hoztam, egy ilyen rangadón az effélék nem igazán számítanak. El kell őket felejteni. Egy ilyen meccsen nüanszok döntenek. A két franchise kívülről-belülről ismeri egymást, a súrlódás ott van közöttük, a hangulat pazar lesz a Superdome-ban. A hazai pálya és a motiváltság miatt a Saints-t érzem egy apró fokkal esélyesebbnek, de a kirobbanó forma és az eddigi szárnyalás miatt a Falcons-t sem szabad egyáltalán leírni. Sőt.

Parrag Zsombor (shawnka) 

Miami Dolphins – Tennessee Titans, magyar idő szerint 19:00, Sun Life Stadium

Két Wild Card-aspiráns együttes pályázik a sikerre ezen a mérkőzésen, mindketten győzelmi kényszerben. A Titánokon nagyobb a nyomás, hiszen mérlegük is gyengébb, és Bud Adams tulajdonos komoly figyelmeztetést küldött a játékosok felé, hogy ha nem szedik össze magukat, akkor fejek fognak hullani. De a házigazdákon is van presszió az Indianapolis elleni zakó után.
A Delfinek támadósora mindenesetre összeszedett társaság benyomását keltette az elmúlt időszakban, Ryan Tannehill hétről hétre magabiztosabb. Miután a Tennessee védelme nem tartozik a ligaelitbe (és akkor nagyon szépen fogalmaztam), jó esélye van ezúttal is jó meccset hozni, különösen úgy, hogy egyre több használható célpontja van Davone Bess, Brian Hartline és Jabar Gaffney személyében. Emellett remek esély kínálkozik a Reggie Bush-Daniel Thomas futótandemnek is arra, hogy megmutassák tudásuk legjavát, hiszen a Titans futásvédelme talán még a passz ellen védekező részlegnél is gyengébb. Benne van a levegőben, hogy a Fins egy az Arizona ellenihez hasonló produktumot nyújt majd támadásban.
A Tennessee-nek ennek megfelelően válaszolnia kell tudni, ami nem lesz egyszerű feladat. A Bears ellen annyi labdát adtak el, hogy számolni is nehéz volt, ez nem lesz megengedhető ezúttal. Jake Locker visszatér a kezdő irányító pozíciójába, ettől sokat várnak Nashville-ben, miután a Miami kiváló futásvédelme ellen az idén inkább rossz, mint jó Chris Johnson feltehetően eredménytelen lesz. Fontos kérdés, mennyire lesz képes a Titans támadófala dominálni a hazaiak védőfalával szemben, Cameron Wake-ék ugyanis az NFL legjobbjai közé tartoznak. Nem úgy a secondary, amelynek teljesítménye kritikán aluli volt a Colts ellen, és ha nem kapják össze magukat, súlyos gondjaik lehetnek Kendall Wrightékkal szemben.
Sok minden megtörténhet ezen a meccsen. Mindkét együttes fiatal, sok potenciál rejlik bennük, de tudnak lehangoló meccseket is hozni. A pillanatnyi formák alapján a Dolphins az esélyesebb, főleg azért, mert a védelmük klasszisokkal jobb, mint ellenfelüké, ám ez nem jelent semmi biztosat. Aki egy kiszámíthatatlan, fordulatokban gazdag mérkőzést szeretne megtekinteni, az nem fog csalódni ebben a meccsben.

Rajnai Gergely (Rajna)

New England Patriots – Buffalo Bills, magyar idő szerint 19:00, Gillette Stadium

Ez a találkozó első pillantásra országos egyes, de ha ránézünk a csapatok mérlegeire, láthatjuk, hogy a helyzet nem is ilyen egyszerű. Az esélylatolgatást tovább bonyolítja a két csoportrivális első összecsapása, amelyet a Patriots egy nehéz első félidő után végül simán nyert meg, köszönhetően a Buffalo védelmi bakijainak.
Ezek a bakik pedig ezúttal nem fognak beleférni, ha a Bills győzni szeretne. A New England támadói remek játékosok, ráadásul jó passzban vannak a Rams londoni kiütése után, a pihenőhét pedig mind a maródiak egészségügyi állapotának, mind a taktikai felkészülésnek jót tett. Nem kérdés, hogy Tom Brady eredményes meccsnek néz elébe, a nagy kérdés azonban az, hogy a futóknak is sikerül-e ez. Az első találkozáskor Brandon Bolden és Stevan Ridley is remekelt, előbbi ezúttal eltiltás miatt nem lesz hadrafogható, de nélküle is jó eséllyel kiválóan fog teljesíteni a futójáték. Márpedig idén, amikor a Patriots legalább 100 yardot tudott elérni a földön, akkor győztek a Hazafiak. Ehhez persze lesz egy-két szava a szabadnap alatt kissé összekapott buffalói védelemnek, amely képes volt három negyeden keresztül tartani a Houston rettegett támadóit múlt héten, Mario Williamsék valami hasonlóra készülnek most is.
Az nyilvánvalónak tűnik, hogy nem kevés pontot fog termelni a Pats. Éppen ezért a vendégeknek tartaniuk kell a lépést, és erre minden esélyük megvan, ha az első meccs első félidejének játékát meg tudják ismételni. Ryan Fitzpatrick igazi vezér volt legutóbb, és amíg tight endje, Scott Chandler meg nem sérült, magabiztosan termelte a TD-ket. Fontos lesz, hogy sérülések miatt megtizedelt támadófala jól megvédje Chandler Jonesék rohamaitól, és akkor meccsben lehet a Bills. Szintén fontos lesz, hogy többet és hatékonyabban alkalmazzák a futókat, CJ Spiller és Fred Jackson ugyanis remek teljesítményük ellenére háttérbe szorultak a Texans ellen. Egysíkú játékkal nem lesz sansza a Buffalónak, de Fitzpatrickék képesek arra, hogy a liga bármely támadóegységét túlteljesítsék egy adott napon, inkább a kiegyensúlyozatlanság a probléma esetükben,
Valódi pontzuhatagra számíthatunk tehát, ahol a kérdés az lesz, hogy a buffalói védelem képes lesz-e ésszerű határokon belül megfogni a Patriots támadásait, valamint hogy mennyi hiba csúszik be a vendégek támadásainak gépezetébe. Egyáltalán nem elképzelhetetlen egy meglepetés, gondoljunk csak a tavalyi Bills-győzelemre, de ehhez Chan Gailey bandájának nagyon össze kell kapnia magát.

Rajnai Gergely (Rajna) 

Tampa Bay Buccaneers – San Diego Chargers, magyar idő szerint vasárnap 19:00, Raymond James Stadium

Folytatódik-e Doug Martin tündöklése? A Boise State-ről érkező újonc futó összesen 486 scrimmage yardot tett meg az elmúlt két játéknapon. A Chargersé a liga negyedik legjobb futás elleni védelme, úgyhogy ez egy komoly erőfelmérő lesz mindkét oldal számára. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a San Diego front7-jéből több fontos is sérüléssel bajlódik, Antwan Barnes térdín-sérülés miatt valószínűleg kihagyja a találkozót, mellette kérdéses Corey Liuget és Demorrio Williams játéka is. Persze a Chargers front7 egyik legfőbb erőssége idén, hogy nagyon mély a keret, John Pagano defensive coordinator sok embert rotál a védelemben. Az utóbbi hetekben Josh Freeman játékára sem lehet panasz és a San Diego inkább passzal verhető, mind kapott yardokban mind az ellenfélnek engedett QB ratingben a liga középső harmadába tartozik a Chargers passzvédelme. Érdekesség, hogy Freeman QB edzője Ron Turner a Chargers főedző Norv testvére. Freeman legfőbb célpontja Vincent Jackson, akit nem igazán kell bemutatni a Chargers-szurkolóknak, hiszen Tampába távozása előtt 7 éven keresztül Philip Rivers labdáit kapdosta le a levegőből. VJ mellett még fontos szerepe van a passzjátékban Mike Williamsnek, a TE Dallas Clarknak és ugye Doug Martinnak. Fontos lenne, hogy a Shaun Phillips vezette San Diego pass rush nyomás alá tudja helyezni Freemant, hiszen nem igazán szeret kimozogni a zsebből és a Chargers secondary formája ugyan felfelé ívelő formát mutat, azonban Freeman a legutóbbi 4 mérkőzésén 100 fölötti irányítómutatót produkált, azaz nem lenne célszerű hagyni nyugodtan dobálni.
Hasonlóság a két csapat között, hogy a Bucs is ligaelit futás elleni védelemmel rendelkezik, 77 yardot tesznek meg ellenük meccsenkét mindezt 3.4-es átlaggal, mindkét mutató a liga legjobbja. Norv Turner mindig is szerette futtatni a labdát, idén ez különösen igaz, a Ryan Mathews – Jackie Battle – Ronnie Brown hármasnak fel kell kötnie azt a bizonyos alsóneműt. A támadófalból kérdéses a bal oldali tackle Jared Gaither játéka, ezúttal ágyéksérüléssel küzd a kiváló OLineman. Esetleges hiányában megint csak az újonc Mike Harris fogja Philip Rivers vak oldalát őrizni. Rivers legfőbb célpontjai közé tartozik Malcom Floyd, Antonio Gates valamint a 2 running back Brown és Mathews. A Bucs nyeli be átlagban a legtöbb passzyardot az NFL-ben, viszont az ellenük felmutatott 86.0-os QB rating korrekt mutató, általában nagyon sokat passzolnak ellenük, hiszen a futás kiválóan fogják. Az erős oldali defensive end Michael Bennett nagyon jó szezont fut idén és Jeromey Claryvel néz szembe azaz most is várható tőle 1-2 sack. A Ronde Barber vezette másodvédővonal nem végzi rosszul a dolgát, azonban hajlamosak néhány nagy játék benézésére, ez a sok hosszú passzal operáló Chargers ellen végzetes lehet.
A Bucs special teamje idén alulteljesít és most két fontos szereplőjének Cody Grimmnek és Arrelious Benn-nek a játéka is kérdéses. Benn esetleges hiányában egy másik újonc futó Michael Smith lehet a kick returner, a puntok visszahordásáért pedig gyaníthatóan a training campet a Chargersnél töltő Roscoe Parrish lesz a felelős. A túloldalt felépült Eddie Royal, így nem kell Eric Weddle-t punt returnerként is használni. A Tampa a liga egyik legjobb formában lévő csapata és hazai pályán játszik, úgyhogy ők a mérkőzés fő esélyesei, de ne feledjük az utóbbi években a Chargersre az a jellemző, hogy ahogy közeledik az alapszakasz vége, úgy játszik egyre jobban a csapat.

Papp Gábor (Empty Taxi)

Baltimore Ravens – Oakland Raiders, magyar idő szerint vasárnap 19:00, M&T Bank Stadium

Országos egyes. Totónyelven kifejezve ez jut az ember az eszébe erről a mérkőzésről, hiszen az idén elég jól szereplő Ravenshez látogat a sérülésektől sújtott, gyenge formában lévő Raiders. Carson Palmer számára egyébként nem ismeretlen ez a környezet, hiszen Bengals irányítóként gyakran vendégeskedett az M&T Bank Stadiumben. Az sem ismeretlen érzés számára, hogy neki kell a hátán cipelnie a csapata támadójátékát, hiszen a zone blocking rendszerre épülő futójáték idén nem igazán működik, ezért Palmernek többet kell vállalnia az előzetesen tervezettnél (41.2 passzkísérlete van meccsenként, ez a 3. legtöbb a ligában). Ez erre a meccsre különösen igaz lesz, hiszen hiányozni fog Darren McFadden és Mike Goodson, a depth chart elején álló két futó, így a labdacipelések jelentős része a fullback Marcel Reece feladata lesz, change of pace back-ként tűnhet fel esetleg a másodéves Taiwan Jones. Az Oakland támadófalából kérdéses a jobb oldali tackle Khalif Barnes játéka, szükség lenne a visszatérésére, hiszen a helyettese Willie Smith számított eddig a Raiders OL gyenge pontjának. A Ravens védelemre idén az a jellemző, hogy sok yardot enged (7.-ik legtöbbet a ligában), viszont labdaszerzésben elég jók, ebben is 7. legjobbak a ligában. A védelem legnagyobb gondja a pass rush, bár a helyzet javulófélben van Terrell Suggs visszatérésével. Kérdéses, hogy fog felállni a védőfal, hiszen Pernell McPhee biztosan kihagyja a mérkőzést és Haloti Ngata játéka is kérdéses. Palmer a labdáit idén igyekszik szétosztani a célpontjai között: Denarius Moore, Darrius Heyward-Bey, Rod Streater, a TE Brandon Myers, valamint Marcel Reece is jó összhangot alakított ki az egykori 1/1-es irányítóval.
 A labda túloldalán sem kímélik a sérülések a Raiderst, Shawntae Spencer IR-re került, Michael Huff továbbra is cornerbackként fog szerepelni, Ron Bartell viszont visszatér és ő kezd a váratlanul elküldött Pat Lee helyén. A védőfalban is van fontos sérült, Richard Seymour is kihagyja a találkozót, így Desmond Bryant tölthet több időt a pályán. A Baltimore-nál kérdéses a két kezdő guard, Bobbie Williams és Marshal Yanda játéka, fontos lenne a pályára lépésük, hiszen nagy szerepük van abban, hogy Ray Rice idén 4.7-es átlaggal tud futni. Az Oakland futás elleni védelméből Doug Martin bohócot csinált a múlt héten, ha nem sikerül Rice-t limitálni, akkor szinte esélytelen a vendéggyőzelem ezen a meccsen. Persze a Ravens passzjátékkal is képes haladni, azonban Joe Flacco egyedül nem igazán képes mérkőzést nyerni. Két kiváló elkapója van Flacconak Anquan Boldin és Torrey Smith személyében, de nem szabad elfeledkezni Dennis Pitta tight endről sem és Ray Rice talán a liga legjobb kezű futójátékosa. Az Oakland idén összesen 11 sacket tudott felmutatni, ez a 2. legkevesebb idén az NFL-ben, a Ravens támadófala passzblokkban annyira nem jó, itt a lehetőség a javításra. Mint említettem a Baltimore a mérkőzés esélyese, azonban a Raidersre jellemző, hogy a nagycsapatok ellen rendre felpörög és igyekszik megnehezíteni a dolgukat.

Papp Gábor (Empty Taxi) 

Minnesota Vikings – Detroit Lions, magyar idő szerint vasárnap 19:00, Mall of America Field

Két ellentétes formát mutató csapat összecsapásának lehetnek szemtanúi a Mall of America Fieldre kilátogató szurkolók ezen a hétvégén. A Minnesota Vikings remekül (sokak szerint erőn felüli teljesítménnyel) kezdte a bajnokságot, azonban legutóbbi három meccsükből kettőt elbuktak, így már csak 5-4-es mutatóval várják azt a Detroitot, amelyik viszont egy igen gyenge, 1-3-as rajt után állt talpra és már 50%-os mutatóval rendelkezik. A Vikings hanyatlásának legfőbb oka Christian Ponder gyengülő formája, hiszen míg az első négy meccsen egyáltalán nem dobott interceptiont, addig az azóta lejátszott öt találkozón nyolc alkalommal is az ellenfél védője halászta le átadását. Ha sikerülne visszatalálnia a szezon elején mutatott játékához Peterson és a védelem segítségével még jó néhány győzelemhez segíthetné a csapatot, viszont ha nem sikerül feljavulnia, nem teremhet sok babér a Vikingek számára, mert ez a csapat még nincs azon a szinten, hogy ennyi turnovert gond nélkül elviseljen. Nehezíti majd Ponder dolgát, hogy Percy Harvin feltehetően nem léphet pályára, így a legveszélyesebb (gyakorlatilag egyetlen valamirevaló) célpontját elveszítette. Meglepő módon a Lionsnál is a támadósorral akadtak gondok, de ott az idény elején, a byeweek óta a Bears meccs kivételével elég jól működik a gépezet, annak ellenére is, hogy Calvin Johnson - talán Madden átok következtében - szinte képtelen az endzone-ban elkapást jegyezni (az egész szezonban 1 TD elkapása van). A vendégeknél a védelemben van nagyobb gond a sérültekkel, Spievey és Delmas sem játszhat, helyükön Coleman és Wendling szerepelhet. A támadók közül Megatron és Titus Young és kisebb térdsérüléssel bajlódik, mindkettejük játéka kérdéses, azonban úgy gondolom, hogy ott lesznek a játéktéren a kezdősípszó pillanatában, egy ilyen fontos összecsapást nem hagyhatnak ki. Mert bizony, amelyik csapat itt vereséget szenved, igen komoly lépéshátrányba kerül a wild card pozícióért folytatott versenyfutásban. A Lionst ráadásul fűtheti a visszavágás vágya, hiszen idén egy alkalommal már találkozott a két csapat és akkor Detroitban némi meglepetésre a speciális egység hathatós közreműködésével a Vikings képes volt legyőzni az Oroszlánokat.

Kocsis Gábor (Gabokocka)

Philadelphia Eagles – Dallas Cowboys, magyar idő szerint vasárnap 22:25, Lincoln Financial Field (tv: Sport2)

Nem hiszem, hogy az idény előtt bármelyik csapat szurkolói hitték volna, hogy a tízedik játékhéten két negatív mérlegű csapat fog találkozni, azonban most mégis ez a helyzet. Mindkét gárda rengeteg hibával játszik, az irányítók gyakorlatilag turnover gyárnak bizonyulnak, az Eaglesnél és a Cowboysnál is az edzői stáb fejét követeli a szurkolótábor, tehát nem éppen ideális a helyzet a két nagy múltú franchise-nál. Azonban valakinek ezt a mérkőzést is meg kell nyerni és talán a győztes erőt merít a sikerből és megindul fölfelé, hogy célba vegye a wildcard pozíciók egyikét, mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik alakulat komoly veszélyt jelentsen a Giants csoportgyőzelmére. Az Eagles legutóbb a Szentek otthonában tett látogatást és égett le nagy plénum előtt a MNF keretén belül. És azt kell mondjam, nem feltétlenül Michael Vick okolható az állandó labdavesztésekért, amíg a támadófal képtelen legalább felvenni a védőfal embereit (megállításról egyelőre ne beszéljünk, már az is bravúrnak számított, ha sikerült hozzáérni a védőkhöz), addig nincs miről beszélni. A Saints védői összesen hétszer sackelték Vicket, úgy, hogy az azt megelőző hét mérkőzésen mindösszesen 13 sacket tudtak feljegyezni. Ez mindent elmond az Eagles támadófalának a teljesítményéről. Vick nem várhat könnyű meccset a Cowboys ellen sem, mert a dallasi védelem igen jó teljesítményt nyújt a szezon során, az esetek többségében nem rajtuk múlik, hogy lógó orral kénytelenek elhagyni a pályát. DeMarcus Ware idén is bőszen csapkodja a földhöz az ellen irányítóit, Sean Lee kiesése sem ingatta meg a védelmet, Bruce Carter remekül vette át a vezér szerepét a védelem tengelyében. Nem Lee (ő már IR-en van) lesz az egyetlen kulcsfontosságú hiányzó a texasi alakulatból, DeMarco Murray és Phil Costa sem állhat majd az edző stáb rendelkezésére, ez pedig alapjaiban rengetheti meg a Tehenészek futójátékát. A hazaiaknál a támadófalból lesz két fontos hiányzó, Herremans és Watkins, ez és a fentebb taglaltak előre vetítik, hogy a Cowboys védői gyakran tehetnek majd látogatást a Michael Vick komfortzónájában. Ha választani kéne, hogy melyik csapatnak van reális esélye megkezdeni a felzárkózást, mindenképp a vendégeket mondanám, bennük látszik az előrelépésre esély, az Eagles számomra teljesen kilátástalan alakulatnak tűnik. Persze a Dallas is elképesztő baklövésekre képes, de ő sorsolásuk volt eddig a legnehezebb az NFL-ben, hátha a gyengébb csapatok már nem lesznek annyira kíméletlenek, és nem használják ki minden hibájukat.

Kocsis Gábor (Gabokocka)

Seattle Seahawks – New York Jets, magyar idő szerint 22:05, CenturyLink Field

Ha a statisztikákat nézzük és az eddigi tapasztalatokat, akkor itt hazai győzelemnek kell történnie. A Seahawks hazai pályán idén még veretlen (4-0) a legutóbbi játékhéten a Vikingst győzték le. A Jets a 8. játékhéten csúnya vereségbe szaladt bele hazai pályán a Dolphins ellenében és talán a legjobbkor jött nekik a múlt heti szabad hétvége.
Kellett is a pihenés és a felkészülés a szezon hátralevő részére, mivel Rex Ryan csapata a legutóbbi öt meccsükből négyet elveszítettek. A támadóknál sok változásnak kell történnie, hogy javuljanak valamit. Először nem ártana ha Mark Sanchez nem adná el a labdát. A legutóbbi öt mérkőzésen öt interception és hat fumble fűződik a nevéhez. Persze megindultak a mozgalmak, amik Tim Tebowt szeretnék a kezdő pozícióban látni, de Ryan mester kitart Sanchez mellett. Ettől függetlenül lehet több Wildcat játékot vesznek majd elő lévén a Seahawks futás elleni védelme a legutóbbi két találkozón 150 futott yard felett engedett. Igaz, hogy a két futó Frank Gore és Adrian Peterson volt és nem hasonlíthatók össze Shonn Greene-el vagy Bilal Powell-el. Viszont hiányozni fog K.J. Wright a védelemből, aki fontos láncszem a futások ellen. Azért egy jó futójáték nem fog ártani, mert a passzjátékok levédekezésében jobban teljesít a Seattle secondary és Sancheznek is figyelnie kell a labdára.
Védekező oldalon pont abban gyengébb a Jets, amiben támadásban a Seahawks jó. A futás megállítása. A liga egyik legrosszabb futás elleni védelmével rendelkezik a vendég együttes, akik 141 yardot engednek átlagban a földön. A hazaiaknál Marshawn Lynch megállíthatatlannak tűnik, mivel a múlt héten is 120 yard felett teljesített és szezon során összesen már közelíti a 900 yardot. Viszont a Jetsnek nem szabad csak a futásokra berendezkedni, ugyanis Russell Wilson a CenturyLink Fielden kimondottan jól teljesít. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a négy haza találkozó során nem dobott még INT-t. Hiába nem passzol sokat Wilson, de Antonio Cromartienek és a secondary többi tagjának résen kell lenni, mert Sidney Rice és Golden Tate bármikor képes tisztára játszani magát.
Legutóbb négy éve, 2008-ban találkoztak egymással akkor is Seattleben. Egy pontszegén találkozón a hazaiak nyertek 13-3-ra.

Kiss Ferenc (Fucu)

San Francisco 49ers – St. Louis Rams, magyar idő szerint 22:25, Candlestick Park

NFC West rangadó két szabad hétvége után visszatérő csapattal. A 49ers a Cardinals legyőzésével, míg a Rams londoni túráján leszenvedett súlyos vereséggel vonult a bye weekre.
A Ramsre fért rá jobban a pihenés, ugyanis a legutóbbi három találkozójukat elvesztették. A védelem gyengélkedett leginkább ebben az időszakban, ugyanis egy labdát sem szereztek ebben az időszakban. Kritikus pont lesz, hogyan állítják meg az NFL legjobb futójátékával rendelkező együttesét. A 49ers 160 yardot tesz meg átlagban a földön mérkőzésenként, amiből a legtöbbet Frank Gore vállalja, de Kendall Hunter is kiveszi a részét. A Ramsnek muszáj lesz lezárnia a futósávokat és nem hibázni a szereléseknél, mert ezek a hibák veszélyesek lehetnek. A szezon első pár meccsén több interceptiont is szerzett a secondary. Az utóbbi időben nem jönnek a labdaszerzések a levegőben sem. A Crabtree-Davis-Moss tengelyt jól kell őrizni, mivel Alex Smith majdnem 70%-os pontossággal passzol, igaz a jó futójátéknak köszönhetően kevesebbet.
A 49ers védelme az egyik (ha nem) a legjobb az NFL-ben. 12 pontot engednek átlagban ellenfeleiknek és kapott yadokban is az élen járnak. A Rams támadói pesze megpróbálnak majd ismét a futásra alapozni Steven Jackson és az újonc Daryl Richardson segítségével, de a már említett Niners run defense áttörése nehéz feladat lesz. A passzjátékba visszatér az egy hónapja vállsérülést szenvedő Danny Amendola, Bradford kedvenc célpontja. De a 49ers secondarynek nem szabad elfeledkeznie Chris Givensről sem, aki a legutóbbi öt meccsén kapott el 50 feletti átadást. Persze egy megbízható pass rush segíthet a hosszú passzok ellen, de csupán 15 sacket gyűjtöttek be idén, ami ettől a védelemtől kevésnek mondható.
 A mérkőzés favoritja természetesen a 49ers és minden jel arra mutat, hogy tovább menetelnek a 7-2 (2-0 az NFC Westen belül) felé, de a Rams sem szeretne rontani eddig hibátlan csoporton belüli mérlegén (2-0).

Kiss Ferenc (Fucu) 

Houston Texans @ Chicago Bears, magyar idő szerint hétfő 2:30, Soldier Field (tv: ESPN America)

A forduló rangadóját vasárnap este rendezik Illinois-ban, ahol két 7-1-es mérlegű gárda találkozik, és akár a februári Super Bowlon is elképzelhető egy ilyen párosítás.
A Bears hat éve nem volt ilyen jó formában, akkor sikerült ugyanis utoljára 7 meccset nyerni egyhuzamban, most viszont a szezon eddigi legkomolyabb feladata vár az opportunista védelemre. Mindkét gárda csak a Green Bay ellen veszített eddig, a Chicago 4-0 hazai pályán, a Houston pedig 3-0 idegenben. Igaz, a Bears csak egy olyan csapatot vert meg eddig, amely pozitív mérleggel áll. A ligában a legtöbb, 28 labdaszerzés szerepel a nevük mellett, 15 pontot kapnak meccsenként átlagosan, aminél csak egy csapat jobb és 25 sacket hoztak össze, ami ugyancsak dobogós teljesítmény. Múlt héten Charles Tillman különösen elemében volt, hiszen 4 forced fumble-t írtak be a neve mellé a Titans ellen, Brian Urlacher pedig 46 yardos picksix után mutatott rá, hogy még mindig komoly faktor az NFL-ben. A Peanut becenevű cornerback úgy tűnik ma is ott lesz pályán, annak ellenére, hogy terhes felesége már a kórházban várja gyermekük megszületését, de a legfrisebb infók szerint csak hétfőn érkezik a legfiatalabb Tillman.
A Texans fordított előjellel áll a turnover mutatóhoz. Mindössze 6 labdát adtak el 8 meccs alatt, ami a legkevesebb a ligában. Arian Foster 11 futott touchdownnal éllovas, 770 yardja is top5-ös teljesítmény és a 10 elszenvedett sack is az AFC legjobbjává teszi őket. A védelem eddig nem kapott futott touchdownt, így Matt Forténak sem lesz egyszerű estéje, annak ellenére, hogy a formájával nincs gond, a Tennessee ellen 12 futásból 103 yardig jutott, és touchdownja is volt. A vendégeknél is van egy "év védője" jelölt - JJ Watt 10.5 sack mellett 10 labdát deflektált már ezidáig, és kulcskérdés lesz, hogy a 28 sacket engedélyező Bears OL mit tud kezdeni a másodéves defensive enddel. A Bears passzjátékát erősen limitálja a visszafogott falmunka, Cutlerék mindössze 195.9 yardra képesek a levegőben átlagosan, ez sokkal kevesebb mint azt a személyzet névsorából hihetnénk. Igaz, a Titans elleni gálázás során gyűjthetett mindenki önbizalmat, kiemelve a 3 TD-s Brandon Marshallt, aki már most jobb számokkal áll, mint 2011 legjobb chicago-i elkapója. Matt Schaubnak és Andre Johnsonnak szép emlékei vannak a 2008-as párharcból, az idén keveset mutató receiver 10 elkapásból 148 yardot termelt akkor, és múlt héten, a Bills ellen is korábbi önmagát idézte. A második számú célpont, Owen Daniels hazatér, hiszen Chicagoban nőtt fel, ugyanakkor a játéka nem biztos, mert háta miatt két edzést is kihagyott a héten, és Gary Kubiak szerint csak a meccs előtt derül ki, hogy bevethető-e.
Egy rendkívül szórakoztató, és az erőviszonyokról sokat eláruló találkozóra van kilátás, amit mindenkinek érdemes megnézni, ha módjában áll a virrasztás.

Herczeg Ádám (Höri)