Bazzani

Detroit Lions Michigan Wolverines

Bazzani
Lakhely
Hódmezővásárhely
Utoljára láttuk
3 napja
Regisztrált
több mint 15 éve
Fórum hozzászólások
23 629



Utolsó 10 fórum hozzászólás

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
3 saját nevelésű az Újpestben, mint a zöldeknél...ja, nem
Stoki
Látszik is a tabellán.
davemayer
Meg a pénztárca vastagságan
Stoki
Volt idő nem is olyan rég amikor nem volt ekkora a különbség a pénztárcát illetően, lehet utánuk csinálni.
davemayer
Konkrétan Kubinak van egy gombja, amit ha megnyom, X milliárd megy át 48 órán belul.
Ezzel szemben a belga pénzmosásra használja a klubot. Semmi más.
Különösen vicces a lehet utánuk csinálni mondat, amikor megvan mondva minden második állami cégnek hogy mikor és hova kell utalni… mondom ezt fradistaként..
jobbágy#JC6
Kapnak állami pénzt? Igen. A 2 csapat közötti különbség (mind játékerőben mind managementben!) ennek köszönhető? Nem.
davemayer
dave!

Ebbe ne menjünk bele, semmilyen szinten nincsen a Fradinál kapitalizmus, nem a vezetők rátermettsége miatt van ennyi pénzük.
NB2
Most itt alapvetően nem a pénzről kellene beszélni hanem hogy ami van azt hogy költöd el.
Ne mondjátok hogy Újpesten annyira nincs pénz hogy ilyen huszadrangú légiósokat kell szerezni. Az elmúlt 5-10 évben az ujpestet teljesen félre managelték, Szignjeviccsel még úgy-ahogy elkaristoltak aztán elfogyott ő is ehhez a feladathoz anno.

Amúgy mekkora a különbség aközött amennyi pénzt a fradi kap az államtól mint amennyit az újpest?
davemayer
Százszorosa?
Ezerszerese?

És igen, Újpesten ennyire nincs pénz.
Bazzani
Azt mondod hogy az újpest kap x állami támogatást a fradi meg 100x-et? Lol
davemayer
Igen.
Bazzani
Ok, ezt számokkal is alá tudod támasztani?
davemayer
Nincs belelátásom a fradi könyvelésébe az gondolom a fidesz székházban van valahol.
A belga pedig egy pénzmosodát csinált a csapatból.
Ott szerintem könyvelés sincs.
Szoval akkor a végkövetkeztetés az, hogy az Újpest es a fradi ugyanannyi állami pénzt kap.

Köszi srácok, nekem ebből most lett elegem itt.

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
3 saját nevelésű az Újpestben, mint a zöldeknél...ja, nem
Stoki
Látszik is a tabellán.
davemayer
Meg a pénztárca vastagságan
Stoki
Volt idő nem is olyan rég amikor nem volt ekkora a különbség a pénztárcát illetően, lehet utánuk csinálni.
davemayer
Konkrétan Kubinak van egy gombja, amit ha megnyom, X milliárd megy át 48 órán belul.
Ezzel szemben a belga pénzmosásra használja a klubot. Semmi más.
Különösen vicces a lehet utánuk csinálni mondat, amikor megvan mondva minden második állami cégnek hogy mikor és hova kell utalni… mondom ezt fradistaként..
jobbágy#JC6
Kapnak állami pénzt? Igen. A 2 csapat közötti különbség (mind játékerőben mind managementben!) ennek köszönhető? Nem.
davemayer
dave!

Ebbe ne menjünk bele, semmilyen szinten nincsen a Fradinál kapitalizmus, nem a vezetők rátermettsége miatt van ennyi pénzük.
NB2
Most itt alapvetően nem a pénzről kellene beszélni hanem hogy ami van azt hogy költöd el.
Ne mondjátok hogy Újpesten annyira nincs pénz hogy ilyen huszadrangú légiósokat kell szerezni. Az elmúlt 5-10 évben az ujpestet teljesen félre managelték, Szignjeviccsel még úgy-ahogy elkaristoltak aztán elfogyott ő is ehhez a feladathoz anno.

Amúgy mekkora a különbség aközött amennyi pénzt a fradi kap az államtól mint amennyit az újpest?
davemayer
Százszorosa?
Ezerszerese?

És igen, Újpesten ennyire nincs pénz.
Bazzani
Azt mondod hogy az újpest kap x állami támogatást a fradi meg 100x-et? Lol
davemayer
Igen.

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
 444.hu/2023/02/05/belugyminiszterium-az-egeszsegugy-jol-teljesit-gond-a-kamaraval-van
Fontos_Vidra
Ezek már olyan szinten hazudoznak, hogy hihetetlen.
Baszdmeg mikor járhatott ez a fasz az állami egészségügyben utoljára? Soha?
Kérj már egy időpontot mondjuk gyerek ortopédiára te zsírosfejű barom. Nincsen. Érted? Nincsen időpont.

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
3 saját nevelésű az Újpestben, mint a zöldeknél...ja, nem
Stoki
Látszik is a tabellán.
davemayer
Meg a pénztárca vastagságan
Stoki
Volt idő nem is olyan rég amikor nem volt ekkora a különbség a pénztárcát illetően, lehet utánuk csinálni.
davemayer
Konkrétan Kubinak van egy gombja, amit ha megnyom, X milliárd megy át 48 órán belul.
Ezzel szemben a belga pénzmosásra használja a klubot. Semmi más.
Különösen vicces a lehet utánuk csinálni mondat, amikor megvan mondva minden második állami cégnek hogy mikor és hova kell utalni… mondom ezt fradistaként..
jobbágy#JC6
Kapnak állami pénzt? Igen. A 2 csapat közötti különbség (mind játékerőben mind managementben!) ennek köszönhető? Nem.
davemayer
dave!

Ebbe ne menjünk bele, semmilyen szinten nincsen a Fradinál kapitalizmus, nem a vezetők rátermettsége miatt van ennyi pénzük.
NB2
Most itt alapvetően nem a pénzről kellene beszélni hanem hogy ami van azt hogy költöd el.
Ne mondjátok hogy Újpesten annyira nincs pénz hogy ilyen huszadrangú légiósokat kell szerezni. Az elmúlt 5-10 évben az ujpestet teljesen félre managelték, Szignjeviccsel még úgy-ahogy elkaristoltak aztán elfogyott ő is ehhez a feladathoz anno.

Amúgy mekkora a különbség aközött amennyi pénzt a fradi kap az államtól mint amennyit az újpest?
davemayer
Százszorosa?
Ezerszerese?

És igen, Újpesten ennyire nincs pénz.

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
3 saját nevelésű az Újpestben, mint a zöldeknél...ja, nem
Stoki
Látszik is a tabellán.
davemayer
Meg a pénztárca vastagságan
Stoki
Volt idő nem is olyan rég amikor nem volt ekkora a különbség a pénztárcát illetően, lehet utánuk csinálni.
davemayer
Ezt hogy kell CSINÁLNI?
El kell fogadni egy csomó állami pénzt?
Vagy melyik része volt nálatok a csinálás?
Bazzani
Aha, értem, szóval a két csapat közötti különbséget az állami pénzek eredményezik... újpest tuti nem kap semmit.
davemayer
Ugye most viccelsz?
Mond, hogy viccelsz!
Tudom, hogy viccelsz.

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Banai te jó ég....

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Ez is mekkora marha....

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Istenem de szar gólokat kapunk.

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Esetleg azt nem tudjátok hol lehet soros által pénzelt áldebreceninek jelentkezni?
Hanni
Gyurcsánynál.

3 napja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
3 saját nevelésű az Újpestben, mint a zöldeknél...ja, nem
Stoki
Látszik is a tabellán.
davemayer
Meg a pénztárca vastagságan
Stoki
Volt idő nem is olyan rég amikor nem volt ekkora a különbség a pénztárcát illetően, lehet utánuk csinálni.
davemayer
Ezt hogy kell CSINÁLNI?
El kell fogadni egy csomó állami pénzt?
Vagy melyik része volt nálatok a csinálás?

Legkedveltebb fórum hozzászólások

több mint 6 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
"Ahogy Bazza látta" avagy szezonértékelő 2016
Vicces, hogy a bevezetőt írtam meg utoljára. Sokkal nehezebb papírra vetni egy ilyen szezonértékelőt mint gondoltam, mert annyi gondolat van ilyenkor a magamfajta egyszerű kocadrukker fejében, hogy lehetetlen mindet szórakoztatóan megfogalmazni. Nem lesz benne szakmaiság, nem lesznek benne számok, nem lesznek benne meglepő dolgok.
Érzések, gondolatok, ellentmondások.



20 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen, 10 éve szeretem ugyanazt a nőt, 10 éve van ugyanaz az autóm, 8 éve lakom ugyanabban a lakásban. Szeretem a biztonságot, szeretem a már bevált jól működő dolgokat. Ez sok szempontból rossz tulajdonság és nagyra becsülöm azokat akik mernek váltani, rá mernek lépni az ismeretlen ösvényre még ha az néha kudarccal is végződik. Hogy ennek mi köze a csapathoz?
Bob Quinn hasonló helyzetben volt, egy nehéz döntést kellett meghoznia és ő a kitaposott utat választotta. Én aki szinte mindig ugyanilyen döntéseket hozok az életben nem értem. Azóta sem értem és ha egyedül is maradok itt a fórumon a véleményemmel akkor sem fogom ezt feldolgozni egyhamar.
Tényleg megpróbáltam többször is arról az oldalról megközelíteni amilyen érveket felhoztak itt a Caldwellt pártolók. Valóban nem várt senki ettől a csapattól PO-t. Elhiszem, hogy a játékosok bíznak benne. Elismerem, hogy valóban kellett a csapatnak ez a nyugodtabb mentalitás a Jim Schwartz féle tombolás után. 3 évből kétszer rájátszásba jutottunk. Érvek, jelentős érvek a maradása mellett.
Én mégsem ezt a döntést hoztam volna. Miért? Mert már marhára unom, hogy nekünk elég a középszer mert mi régen nagyon rosszak voltunk és örüljünk ennek is. Én nem 20 csapat drukkereinél szeretnék boldogabb lenni a szezon végén hanem mindnél. Túl nagy álom a Super Bowl? Nyilván. Most kiröhögnek sokan? Biztos. Van garancia arra, hogy ez egy másik edzővel sikerülne? Semmi. Abban viszont biztos vagyok, hogy ez Bamba Jabbával soha nem fog megtörténni.
Benne ez a maximum, ezt bizonyította egy sokkal jobb kerettel két éve és bizonyította ezt egy általam jóval gyengébbre taksált brigáddal is idén. A gyengébb csapatokat legyőzhetjük, de a komolyabb edzői stábbal bíró alakulatok ellen már a felkészülésnél, motivációnál, taktikánál elbukunk.


De nézzük az idei szezont, miben volt ez jó és miben volt vállalhatatlan.
Olyan volt a csapat, mint amikor eszel valamit de hiányzik belőle a jó fűszerezés. Jól laksz, de valahogy mégis hiányérzettel állsz fel az asztaltól. Emlékezni fogunk egy fantasztikus támadósorra? Én biztos, hogy nem. Lassú, unalmas tuszakolásra annál jobban. Nem működő futójáték, elejtett labdák, vörös zónás bohózat. Majd a meccsek végén Stafford heroball. Pár év múlva elismeréssel fogunk csettinteni ha visszagondolunk erre a védelemre? Emlékezni sem fogunk rá.
Ennek a csapatnak nincs arca. Volt már rettegett támadósorunk (Megatron-nal, Jahvid Best-tel és Titus Young-gal), volt már NFL szinten is elitnek számító védelmünk (Suuuuuuuuuuuuuuuuuuh), most egyik sincs. Van két ligaszinten átlagos csapatrész amiből nem meglepően egy közepes eredmény jött ki.
Persze egy középszerű csapat sem rossz ha egy felfelé ívelő szakaszban van. De én nem látom, hogy jelenleg több lenne a bizakodásra jogot adó dolog, mint a kérdőjel.
A támadófal helyzete a sok beleölt pick ellenére sem stabil, ráadásul két régebbi és sokszor jól teljesítő "bútordarab" (Reiff, Warford) szerződése lejár. A legbiztosabb kezű elkapónk 37 éves. A franchise RB (aki még ezt nem is bizonyította ráadásul) egész éves sérülésből tér majd vissza. A nagyreményű első körös tight end leginkább az elejtett labdáiról jut eszünkbe.
A védőfal jelenleg csak a futást nem tudja megállítani meg nyomást nem tud generálni. A védőfal legjobbja 33 éves, a sztár (vagy inkább csak annak tartott) Ansah a tavalyi sack-jeinek mindössze a hetedét hozta. Mi lesz DeAndre Levy-vel? Képes még NFL szinten teljesíteni? Mert amit a szezon utolsó meccsein (ahol egyáltalán pályára tudott lépni...) láttunk tőle, azt bárki lehozza. Valóban Rafael Bush-ok és Tawon Wilsonok a megoldások a safety poszton? Lesz végre egyszer normális CB állomány a csapatnál?
Lehetne még percekig sorolni a kérdéseket és problémákat amire remélem Bob Quinn a helyes válaszokat hozza majd.

Én valamiért bízom ebben az emberben. Nem igazán tudom megindokolni de valahogy úgy érzem, hogy ha vele sem sikerül a csúcsra jutni akkor senkivel. Bizonyára a Matt Millen éra miatt kicsit alacsonyan van nálam a léc, de jó érzés látni/hallani, hogy ez az ember tudja mit miért tesz. Nem minden lépésével értek egyet, nem minden húzása jött be de a jövőnek építkezik nem csak egynapos tervei vannak. Ezért is volt számomra érthetetlen Caldwell megtartása. A tavalyi év tökéletes alkalom lett volna arra, hogy a saját embereivel kezdje meg az építkezést. De ezen már átrágtam magam egyszer. Ami a legnehezebb dolog lesz, hogy végre kialakuljon egy igazi Lions kultúra. Én nem szeretem a Steelerst vagy a Patriotsot a Green Bayt meg egyenesen rühellem, de el kell ismernem, hogy ezeknek a csapatoknak van egy varázsa. Ehhez kellenek Bill Belichick-ek meg Mike Tomlin-ok, Tom Brady-k meg James Harrison-ok (Packers-öst direkt nem említek), de leginkább sikerek. Ha ezeket a csapatokat látom játszani az utálat mellet elfog az NFL érzés, Elfog a varázs ami körülövezi ezeket a franchise-okat.
Rólunk mi jut eszébe az embereknek? A sikertelenség, a kudarc, a 0-16, pár elcsalt meccs, állandóan méltatlankodó szurkolók, egy lepusztult város, nulla múlt nulla jelen.
Valamit elsősorban ebben a dologban kellene előrelépni (nem pár éves munka az biztos), legyenek meghatározó játékosok akiért érdemes rajongani, ha megvannak akkor ne engedjük el őket. Nem nyerhetsz meg minden meccset, de borzasztó úgy leülni mintahogy most ültem le a Seahawks meccs elé, reménytelenül, "legyen már vége" érzéssel.
És akkor visszaértünk oda ahol az egész gondolatmenet kezdődött. Ti el tudtok egy csapatot képzelni aminek kultusza van és Jim Caldwell a vezetőedzője? Nem hinném. Jim Schwartz sem volt ilyen, de mögé be tudtam állni a sorba, mert láttam benne a tüzet. Igaz majdnem felgyulladt tőle az egész franchise de az már egy másik történet.


Szezon MVP:
Matthew Stafford QB

A csapat arca, az egyetlen olyan játékos aki nélkül biztos a csapat veresége, a Comeback Kid.
Sokszor gondolkozok azon, hogy hány remek játékos karrierjét tudja tönkretenni ez a Lions. És most nemcsak Barry Sandersre vagy Megatronra gondolok. Voltak itt ígéretes játékosok akik teljesen eltűntek a süllyesztőben, meg voltak akik más csapatba szerződve hatalmas sikerek részesei lehettek/lehetnek. Mi lett volna mondjuk a SB győztes Cliff Avrilből ha nálunk marad? Vagy mennyire csuklana Van Noy anyukája ha a mi sorainkban vitézkedett volna és nem éppen gőzerővel az AFC döntőre készülne?
Nagyon kíváncsi lennék, hogy mire lenne képes Stafford egy olyan csapatban ahol nem egy botrányos támadófal mögött játszana évről évre, ha olyan helyen irányítana ahol a futójátéknak legalább szikrája létezne vagy neadjisten olyan elkapói lennének akik nem ejtenék el minden második passzát.
Gyanítom, hogy az idei Dallast ő is könnyedén rájátszásba vitte volna, a Pats vele is SB esélyes volna, de a Steelers vagy a Giants sem lenne vele látványosan rosszabb sőt.
Matt elit játékos és nemcsak a nagy comeback-ek miatt. Nemcsak a hatalmas fordítások miatt amivel tulajdonképpen megmentette az ő játékát megnehezítő edzői stáb seggét.
Addig a pillanatig amíg a Bears ellen Zenner el nem rontotta a játékot és ezáltal Stafford szabad prédává vált az OLB Floyd előtt komoly esélye volt az MVP címre. Hátán vitte a csapatot, elhitette a szurkolókkal és a csapattársakkal, hogy minden meccset meg tudunk nyerni. Pedig kiölték a játékából azt ami miatt én (és gondolom a szurkolók többsége) megszerettük, a nagy játékokat. Ez egyrészt a Cooter féle minimalista játék egyik ismérve, másrészt a társak gyengesége. Ezért érzem azt, hogy vérzik a szemem amikor a támadásainkat nézem, mert a pálya kétszer akkorának tűnik mint ami valójában. Kis játék, kis játék, kis játék, kis játék... Pedig ennek a gyereknek olyan a karja mint az ágyú. Meg is mutatta abban a meccsenkénti egy-két hosszú játékban amit engedtek számára illetve az utolsó drive-os csillogásokban.
Aztán jött a már említett sérülés és megmutatkozott, hogy mit ér ez a csapat ha ő nem játszik elit szinten. Mit ér Cooter ha igazán kreatívnak kell lennie. Mit ér Caldwell ha baj van, mi a végeredmény ha nem jön a heroball.
Stafford szerződése 2017ben lejár. Olvasom a kinti véleményeket és fogom a fejem. "Ne adjunk neki nagy szerződést!", "Átlagos irányító.", "Cseréljük el most.". Hogy mi van?
Kapásból van vagy 10 csapat (lehet keveset mondtam de nem számolok utána) aki 1 perc múlva bekínálná neki a nagy dealt.
Oké, hogy Michigan, oké hogy 6.kör de azért Jake Rudock nem lesz Tom Brady ezt biztosra merem mondani mégha a messzi USA-ban páran ezt is gondolják. Remélem Bob Quinn észnél lesz és erre a problémára cirka 6 évig nem kell majd újra visszatérni.

Legjobb támadó:
Anquan Boldin WR

Bob Quinn egyik legnagyobb húzása volt Boldin leigazolása. Persze utólag már marha okos vagyok én is, amikor először olvastam, hogy hozzánk kerül hááááát finoman szólva is szkeptikus voltam. Úgy éreztem, hogy megette már a kenyere javát. Persze teljesen érthető döntés volt az idehozatala hisz az akkor még nagyon tetszetős Tate-Jones kettős mögött eléggé jól láthatóan lyukas volt a roster. Andre Roberts, Jeremy Kerley, TJ Jones voltak a jobban hangzó nevek, de egyikük sem számított igazán biztos célpontnak. Persze a sors fintora, hogy a Boldin igazolás miatt elcserélt Kerley remek szezont zárt Frisco-ban.
És miért választottam őt a legjobb támadónak? Nem ő jegyezte a legtöbb elkapott yardot, sem a legtöbb elkapást. Mégis azt érezte az ember, ha necces a szitu akkor ott van Anquan. Harmadik vagy negyedik down-os szituációkban rendre őt kereste Matthew, mert bízhatott benne, hogy elkapja az "öreg".
Elkapásainak egyharmada ezeknél a 3.és 4. down-os helyzeteknél született.
A legjobb fegyverünk volt a red zone-ban, csapatszinten kiemelkedő 8 TD elkapása figyelemre méltó.
Abban a szakaszában a szezonnak amikor 9 meccsből nyolcat nyertünk kulcsszereplő volt.
És, hogy látjuk e még Lions mezben? Ha most kellene válaszolnom akkor azt mondom, hogy igen. Talán egy ilyen év még lehet benne, de kérdés, hogy más csapat is ugyanígy gondolja e ezt. Egy olyan csapat ahol jobban megnyílik majd a pénztárca.

Legjobb védő:
Darius Slay CB


Élénken él az emlékeimben a 2013-as NFL draft. Nemcsak azért mert a csapat történek egyik legjobban sikerült draftja, hanem azért mert több kedvencem is hozzánk került. Imádtam az Ansah picket, Warford hatalmas kedvencem volt és Justin Hunter (az akkori legnagyobb favoritom a drafton) is kis híján nálunk landolt. Csak a Titans betrade-elt elénk és én majdnem dührohamot kaptam, pedig a FO által bevallottan Hunter lett volna a pickünk. Hunter azóta jóformán kikopott a ligából (5 év alatt volt 1300 elkapott yardja). Így esett a választásunk Darius Slay-re akiből azóta a liga egyik legjobb cornere lett.
A pályán jól teljesít, a pályán kívül normális életet él. Nem dumál hülyeségeket, nem egy nagyképű pöcs.
Big Play Slay ahogy magát nevezi Dre Bly óta a legjobb Lions CB. Rashean Mathis-el párban alighanem a csapat (általam látott) történetének legjobb párosa voltak. Sajnos Nevin Lawson már messze nem az a szint mint Mathis.
Slay a védelem egyik legfontosabb játékosa, olyan akire az ellen drukkerei is elismerően csettintenek. Sérülései ellenére is a defense motorja volt. Két meccsnyerő játéka (A Philly elleni FF és a Vikings elleni INT) a szezon legszebb mozdulatai közé is be fog kerülni ha lesz ilyen válogatás rólunk.

Pozitív meglepetés:
Kerry Hyder JR DE/DT
Hogy kicsoda? Na igen. Feltettük páran ezt a kérdést magunkban amikor parádézott a preseason meccseken. Az utolsón például 3 sack-et szerzett.
Aki kevésbé Lions expert annak itt egy video az idei évéről:

Azon kívül, hogy Nick Fairley igazolványképével bárhová bemehetne nem sokat tudtam róla.

Nekem is utána kellett nézni, hogy ki ez a srác. A New York Jets volt az első csapata ahová UDFA-ként került, tavaly óta játszik nálunk. Ez azért meglepő mert én konkrétan nem emlékszem rá, pedig még meccsen is szerepelt.
Ezek szerint nem Bob Quinn találmánya amit én mindvégig gondoltam, de ennek nincs nagy jelentősége.
Ő a szezon legnagyobb Lions felfedezettje, 8 sack-je magáért beszél. A nemlétező passrush egyetlen igazi fegyvere volt. Az első meccses drukker meg nem mondta volna, hogy nem ő a csapat agyonsztárolt védője hanem Ziggy Ansah.
Igazából én még várnék egy évet a nagy lelkendezéssel, mert játszott nálunk egy bizonyos George Johnson ugyanezen a poszton 2014-ben aki ugyanilyen ünnepelt sztárocska lett. 6 sack-es szezon után, majd eligazolt Tampába nagy reményekkel és kb most az NFL-ben sincs már.
Úgyhogy várunk és remélünk.
Először is azt, hogy nálunk kezdje meg a szezont, mert lejár a szerződése. Szerencsére ERFA, így viszonylag könnyebben megtartható.

Legnagyobb csalódás:
Marvin Jones WR

Csalódásnak lehet e nevezni egy olyan szezont ahol elkapott yardokban karriercsúcsot dönt egy WR?
Kezdjük az elejéről és döntsük el.
Marvin Jones a szabadügynök piac legjobb elkapójaként érkezett hozzánk, a Patriots orra elöl happoltuk el. Az előszezonban és az edzéseken olyan teljesítményt nyújtott amely alapján az újságírók joggal nevezték a Lions Nr.1 wide receiver-ének.
Az első három fordulóban ámultunk bámultunk. Zseniálisan rázta le a védőket, bravúrelkapásokat produkált, fantasztikusan működott közte és Stafford között a kapcsolat. A Green Bay elleni meccs volt a korona, ahol több mint kétszáz yardot kapott el és szerzett két TD-t.
Aztán történt valami (gondolom a csapatok elkezdtek felkészülni belőle) és szinte eltűnt a pályán. Volt még pár jobbacska meccse, de meg sem közelítette korábbi formáját.
Védőt a legritkább esetben rázott le, előkelő helyre küzdötte magát az elejtett labdák listáján, az endzoneba csak labda nélkül jutott.
Pedig hatalmas szükség lenne a következő szezonban egy jó Marvin Jones-ra, mert mélységi passzjáték nélkül megint ezt a döglődést kell majd nézni.
Sokan azt mondják, hogy Jim Bob Cooternek sikerült Megatront pótolni, szerintem meg marhára messze vagyunk attól amit vele tudott ez a csapat.
Nézzük is meg Calvin legjobb 2016-os megmozdulását ahol két védővel a nyakán (akik még a mezt is letépik róla) dolgozik és a végén megint begyűjti a közönség elismerését:
 www.youtube.com/watch?v=zymRg1yfkIU

Legjobb újonc:
Taylor Decker OT

Nem könnyű dolog franchise LT-t találni. Első látásra úgy tűnik, hogy Bob Quinn-ek sikerült. Decker (aki a szezon összes meccsén kezdő volt) az előszezon első meccsétől kezdve fejlődött. Egyre érettebb játékkal cáfolta azokat, akik a draft előtt nem tartották alkalmasnak NFL szinten a bal oldalra.
Az NFC North legjobb újonca lett (Jordan Howard-al karöltve), bekerült az év rookie csapatába. Érdekes, hogy az az Ohio State-ről érkező újoncok milyen remek évet zártak (Zeke, Decker, Michael Thomas, Bosa, Apple).
Jó volt látni, hogy a komolyabb passrushereket is könnyedén tudta levenni a pályáról. Volt olyan, hogy három meccsen keresztül még siettetést sem engedett, nemhogy sack-et.
Nekem amúgy ez az egész rookie class tetszik. Nem egy sexy class, de hasznos játékosok érkeztek. Deckeren kívül inkább hosszabb távú befektetésnek tűnnek nem azonnali segítségnek, de már ebben a szezonban is csillogtattak páran komoly erényeket. A'Shawn Robinson jól dolgozott a fal közepén, az egyik legtöbb leütött passz fűződik a nevéhez a falemberek közül. Killebrew nagyon hasznos volt a third down játékoknál. Glasgow LG és C poszton is kezdett több meccsen, játékára nem sok panasz lehet. Zettel hasznos csere volt a védőfalban ugyanezt hozta Dahl is a támadók oldalán. Elsőre nem volt ez rossz Bob Quinn-től. Kicsit biztonságinak tűnhet, remélem idén jobban rámegy majd a playmakerek megtalálására.


Konklúzió:
Ezt a szezont a 2017-es év után lehet majd leginkább megítélni. Új GM érkezett. Ha ez a 9 győzelem csak egy építkezés kezdete, akkor elégedettek lehetünk. Viszont ha az amit én gondolok (egy kiugrott év ami leginkább a szerencsének meg a jó sorsolásnak köszönhető) akkor újabb nehéz évek várhatnak ránk. Mondjuk abban meg igazán edzettek vagyunk. Kupát a kézbe vagy zacskót a fejre, ez itt a kérdés Uraim.


(Következőleg egy keret elemzéssel szeretnék jelentkezni. Free agency és draft tippekkel. Persze ha van rá igény.)

Szerkesztette: Bazzani

1 hónapja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Büszkeség és balítélet avagy "Ahogy Bazza látta" különkiadás

This is just the beginning. From now all roads go through Detroit.Dan Campbell
Ültem itt vagy 10 percet a monitor előtt, mert azt se tudtam hol kezdjem az egész sztorit. Lelkesedtem Dan Campbellért amikor idejött. Végre valaki aki magával tudja ragadni a drukkert. Nem egy Bamba Jabba aki ugyanolyan arcot vág amikor (nagyritkán) nyer a csapat meg amikor fél kiló parizert vesz a boltban. Vagy a Rakétamérnök akinél már az előszezonban látszott, hogy pussy az egész csapat.
Bevallom engem is magával ragadott ez a mentalitás eleinte, mert ugye Jim Schwartz (neki miért nem volt beceneve????) nagy kedvencem volt és ő is hasonló habitust képviselt.
Aztán ugye kicsit alábbhagyott ez a szerelem Nagyduma iránt. Nagyon úgy nézett ki (legalábbis én úgy láttam), hogy az egész figura nem több mint némi színház. Voltak akik akkor is hittek benne amikor rohadtul nem ment a szekér, nekik innen is nagy respekt. Persze Lions drukkerként már nehezebben hisz az ember, pár apró kivételtől eltekintve leginkább a csalódások kövezték ki a Detroit drukkerségem útját.
Naszóval Nagyduma. Vagy jelenleg jobban megérdemelné a Nagygolyó becenevet,mert ennek a csávónak tényleg akkora tökei vannak, hogy egy tenyészbika sírva könyörögne a receptért. Minden meccsre NYERNI megyünk. Sokszor ez még szül meggondolatlan dolgokat, meg rossz döntéseket, de látszik, hogy tanulgat a hibáiból.
A legfontosabb amit ez a csávó elhozott nekünk az a RESPEKT.
Régen lesütött szemmel kellett mondani egy NFL-es beszélgetésben, hogy Lions drukker az emberfia.
Hány de hány kérdést kaptam, hogy "Miért pont azok a szarok?". Jó mondjuk Sampdoria és Újpest drukkerként viszonylag edzettebb vagyok már a sikertelenség témában szóval nem okoz gondot ilyenkor a válaszadás.
Visszatérve az elismerésekre. Amikor a csoportellenfelek drukkerei jönnek a bandwagonra, vagy csak méltatják jó szóval a csapatot az már egy olyan lépcsőfok amit nem is emlékszem mikor léptünk meg utoljára.
Mi lettünk a szimpatikus győztes, ahogy itt egy Packers drukker nagyon találóan írta a héten.
Voltak a szezonban nagyon nehéz pillanatok, de ha visszagondolok akkor jó szájízzel emlékszek majd rá. Olyan csapatok jutottak PO-ba akiket könnyedén vertünk meg (Jax, Giants) vagy akiknél szerintem jobbak tudnánk lenni (Seahawks és gyengélkedő Vikings). De mindenki tudta, hogy ez még nem a m i évünk. A mi évünk neadjisten éveink most jöhetnek. A legjobbkor lehetünk jók. A Bears történelmi mélységekben, a Packers egy Rodgers visszavonulásra van a középcsapattól, a Vikingsnál meg nagyon félrement itt valami a szezon végén. Szóval a legjobbkor lehetünk jók. 50év purgatórium után talán eljöhet a mi időnk.
Persze voltunk mi már egy jó draftra meg egy szabadügynök piacra a kiváló csapattól, csak valahogy mindig elmaradt a várva várt kiugrás. És most sem kell nagy képzelőerő, hogy meglássuk a buktatókat. Ben Johnson elmegy főedzőnek valahová, a védelem nem lesz jobb, sérülések vagy csak nem várt erősödések csoporton belül. Szóval én óvatosan lennék bizakodó.

Nem szezonértékelőnek szántam de azért kiemelnék pár játékos a jó és a rossz oldalon is.
Nézzük a támadókat először kiket a zseniális Ben Johnson vezetett. Emberünk úgy rántotta elő a trükköket mint a bűvész a cilinderből. Minden meccsre jutott valami amit szájtátva nézett az NFL rajongók azon része akik még néztek Detroit meccseket. Gondolkodtam, hogy utoljára mikor volt ilyen látványos az offense-ünk, talán a Linehan-i időkben, de ott sem a nagy játékhívások hanem a Stafford-Megatron bombák miatt.
Maradjunk annyiban, minden Lions drukker imádkozzon azért, hogy a csapatok még ne tartsák érettnek Johnsont egy főedzői állásra.
Kezdeném Jamaal Williamsel. Őszinte legyek azt se nagyon tudtam ki ő amikor idejött, mondom kellet Swift mögé egy jó csere ám legyen. Emberünk a legnagyobb közönségkedvenc lett, igazi leader az öltözőben, nem mellékesen futott 1000+ yardot és megdöntötte Sanders TD rekordját. Nálam ő az év játékosa. Basszus tartsuk meg valahogy.
Nagyon szerettem Golden Tate játékát, az egyik kedvencem akit láttam Lions mezben. Erre jön ez az Amon-Ra gyerek és mindent megcsinál amit Tate tudott úgy, hogy az NFL drukkerek jó része még mindig nem tudja ki is ő.
Jared Goff. Várjál leírom ahogy érdemli, JARED GOFF. Hát egy Lyukas garast nem adtam volna, hogy ez a csóka itt megél két szezont. Mit megélt, szabályosan megsértődnék ha nem ő kezdene jövőre.
Vagy ez a támadófal. Mi akik Jeff Backusokon, meg Gosder Cherilusokon nevelkedtünk (és ők még a jobbak voltak...) nem is hisszük el amit látunk. Sewell zseniális, Ragnow talán alltime a legjobb centerünk, Decker stabil, Jackson meg egy elképesztően alulértékelt kincs.
És akkor itt vannak még a meg nem énekelt hősök. A TE-ek (Brock Wright, Zylstra) akik Hock cseréje után szintet léptek. Vagy az elkapók akikből szerintem a saját családjuk se nézett ki már sokat. Leginkább Kalif Raymondra gondolok, de DJ Chark sem a HoF felé robogott a Jax-es éveiben.
Voltak itt apróbb csalódások is persze. Sokszor elmondtam már, hogy Jameson Williamstől nagyobb berobbanást vártam és nekem Swift inkonzisztens játéka sem igazán tetszett, de ha csak egyben tudják tartani ezt az egységet a támadófalba pedig raknak némi mélységet én bele tudok látni itt egy PO menetelést

A védelem. Na azért itt voltak problémák. Imádom Glenn habitusát. Igazán olyan edzőnek tűnik akiért tűzbe tudnak menni a többiek. Szakmailag még nem igazán bizonyított. Két gyalázatosan gyenge év a serpenyő egyik oldalán, hatalmasat fejlődő fiatalok és év közbeni javulás a másikon.
Hutchinson. Nem tudom reklámoztam e itt valaha, de nekem a kedvenc nemLions játékosom a ligában az TJ Watt. Hát kaptunk egy hasonmást. Nincs játék amiben ne 100%-ot nyújtana, mindig ott van az irányítók arcában és látszik rajta, hogy imád ebben a csapatban és ezeknek az edzőnek a keze alatt játszani.
A személyes kiskedvencem Isaiah Buggs. Olyan stabilitást adott a fal közepén amire szerintem az edzők sem számítottak. Vagy az újoncok: Kerby Joseph akitől DramaQueen Rodgerst kiveri a víz, Malcolm Rodrigo Rodriguez aki úgy játszott mint valami 10éves veterán, James Da Problem Houston a sackszörny, micsoda draft Mr.Holmes.
De azért kérdőjelből jóval több van. Melyik Okudah igazi arca? A szezon eleji shutdown corner vagy az év végi borzalom? Miért nem zavartuk még el Oruwariye-t a városból? Anzalone aki igazi vezér de minden passzjátéknál remeg miatta a gyomrom? Onwuzurike aki két év alatt nem volt képes pályára lépni. Látunk e még valamit az Okwara testvérekben? Miért nem működik csapat szinten az egység ha részekre bontva nem is néz ki vészesen rosszul? Szerintem a következő szezon ott dől el, hogy a defense milyen változásokon megy majd keresztül.

Összefoglalva remek munka Nagygolyó Dan Campbell. Szeretném kérni, ha már végre én is beálltam azok sorába akik tudnak hinni a dologban akkor ne okozzanak már jövőre csalódást.
Reméljük jövőre nem kell újra a pesszimista oldalamat megvillantani, bár állítólag sokak számára az szórakoztatóbb.

7 hónapja
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
A lányom kicsit több mint egy éve kitűzött egy célt maga elé. Az idei junior gyorsasági görkorcsolya OB-n dobogóra akart állni.
Ennek érdekében új csapatba igazoltunk (Szegedre), rengeteg időnk ment el utazással, saját külön edzésekkel, kocsiban tanultunk menet közben, végigcsinált egy olyan téli alapozást amihez még hasonlót sem soha, megküzdött egy térdsérüléssel egy majd egy hónapig húzódó felsőlégúti betegséggel és múlt hétvégén csodálatos versenyzéssel odaért a dobogó második fokára.
Apaként szenzációs volt ezt megélni. Az utolsó táv befutójánál (ami előtt még a negyedik helyen állt összetettben) úgy ugráltam örömömben mint egy kisgyerek.
Mindemellé azért hozott egy színötös bizonyítványt is.

Szerkesztette: Bazzani

több mint 5 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Detroit Lions 2017 draft elemzés

Első olvasásra ez nem egy olyan draft class amitől igazán lázba jönne egy oroszlán drukker. Nincsenek igazán szexi pickek amitől alig várnád a szezont, mondjuk amikor tele volt ilyen választásokkal a lista például 2012ben (Fairley, Titus vagy LeShoure) akkor az nem sült el túl jól. Ha viszont kicsit mélyebbre ásunk akkor azt láthatjuk, hogy ez egy nagyon okosan needekre felépített class, mind-mind olyan választás ami egy tavalyi gyengeségünket próbálja javítani.
Talán azt már mindenki tudja, hogy Bob Quinn GM engem már megvett kilóra idén sincs ez másképp, még ha nem is értem minden döntését, de ezt tudjuk be az én hozzá nem értésemnek.

Round 1, No. 21 overall: Jarrad Davis, ILB, Florida

Teljesen egyértelmű volt, hogy ezzel az LB egységgel nem lehet nekimenni a szezonnak. Nincsenek playmakerek, tempóban nem tudták felvenni a versenyt senkivel, coverben használhatatlanok. Ami talán még fontosabb, hogy Tulloch ünneplős sérülése óta ennek az egységnek nem volt igazi vezére és ez Levy kivágásával még jobban hatványozódott.
Szerencsénk volt, mert a korai QB és WR run miatt nem fogytak olyan gyorsan a védők így kb az ölünkbe hullott az a játékos aki a csapat egyik legkomolyabb célpontja volt a drafton.
Vicces, hogy az utolsó mock draftokban 4ből 4 beatwriter Davis-t jósolta befutónak nálunk, Bob Quinn gratulált is nekik az első nap utáni sajtótájékoztatóban.
Davis egy igazi prototípusa a mostani NFL linebackereknek. Sebesség, remek ösztönök, fizikalitás, 3 downon pályán tartható, futás és passz ellen is remekül védekezik. Személyében egy defensive QB-t szerzett a csapat aki a Gators-nél is a szellemi vezére volt a védelemnek (heart & soul ahogy az amcsik mondják).
Sokan mint OLB számolnak vele, de ahogy Quinn szavaiból kivettem MLB lesz és ő fogja hívni a védelmi play-eket. Ezáltal Whitehead visszakerül a szélre ahol talán jobb teljesítményre lehet képes.


Értékelés: B+
Hosszabb távon érdekes lesz majd összehasonlítani, hogy jó döntés volt e a sérülékenyebb Davis-t választani a pályán kívüli ügyei miatt csúszó (az első kör végén Friscoba kerülő) Foster-rel szemben.

Napi érdekes: Davis életében egyszer látott havat. Egy riportban elmondta, hogy nagyon szeretné ha Detroitban minden nap havazna.


Round 2, No. 53: Teez Tabor, CB, Florida

"Press play, Watch the tape!"
Ez állt a pólókon amit a család viselt mikor a Lions kiválasztotta Tabor-t. És ezzel én marhára egyet értek.
Másról sem szólt az elmúlt pár hónap vele kapcsolatban, mint a combine-on és a Pro Day-en elért kritikán aluli futóeredményről. Az, hogy most valóban sérült volt vagy kb leszarta a felkészülést a felmérőkre talán soha nem tudjuk meg.
A Lions draft board már a combine előtt elkészült és jelentős változások nem voltak benne a felmérők után sem.
Quinn elmondta Tabor lassú 40 yardja arra ösztönözte, hogy újra visszamenjen a videószobába és még több felvételt megnézzen róla. Meg akarta érteni, hogy miért látszik Teez sokkal gyorsabbnak a meccsfelvételeken. Soha ennyi filmet nem nézett meg életében egyetlen prospektről sem (az utolsó videózásnál 14 meccsét nézte meg, de a 2014-es bemutatkozásától kezdve szinte minden snapjét látta). Fontosabbnak tartja az ösztönöket és a pályán látott reakcióidőt a CB-k megítélésében mint a felmérőkön mért sebességet.



Tabor tökéletesen passzol Slay mellé, kicsit Rashean Mathis játékához tudnám hasonlítani aki szintén nem a sebességéből élt már meg nálunk mégis nagyon szerettük. Teez igazi playmaker amire hatalmas szükségünk volt.

Értékelés: B
Nagyon remélem, hogy már az első évében instant impact lesz.

Napi érdekes:
Teez már alig várja, hogy Slay-től tanulhasson.
I'm going to be connected to him like his phone, because I'm just going to be on his hip everywhere he goes.Teez Tabor üzenete Darius Slaynek



Round 3, No. 96: Kenny Golladay, WR, Northern Illinois

Az első fejvakarós pick. A poszt maga érthető, mert jelenleg a csapat rosterén pusztán 3 olyan elkapó található aki nagyobb mennyiségben volt már pályán NFL-ben, Tate és a két Jones (Marvin és TJ). Meglepetésként inkább arra gondolok, hogy Kenny G kicsit radar alatti játékos volt a draft előtt, kevesen emlegették mint második napos pick.
Persze ettől ő még nem rossz játékos. Két ezer yard feletti szezont produkált egy normális irányító nélküli csapatban.
Golladay magas, gyors, igazi mélységi célpontja lehet a Lionsnak. Nem mellesleg a Red Zone-ban is veszélyes.
Nem túl jó route futó, ebben sokat kell fejlődnie.
Kenny nagyon elhivatott a foci iránt. A középsuli után egyedül a
a North Dakotáról kapott hívást. Miután a második szezonja végén kirúgták az edzőjét ő is a távozás mellett döntött. Korábbi középiskolás edzőjét kérte meg, hogy vigye el a saját maga által készített felvételeket (meccsvideók, highlightok) a Northern Illinois főedzőjének a középiskolások toborzásakor.
A NIU kapott az alkalmon és Kenny oda transferelt. Egy év "kötelező pihenő" után két remek szezonnal hálálta meg a bizalmat.
Minden lehetőség adott számára, hogy a csapat harmadik számú elkapója legyen. Boldin visszatérésére nincs nagy esély, bár az ajtó nyitva van számára továbbra is de március óta semmi kapcsolat nincs közte és a csapat között.

Értékelés: C+
Voltak nála sokkal jobb(nak tűnő) elkapók is a boardomon.
Fontos megjegyezni, hogy ez a választás egy trade után született amiben egy extra negyedik körös picket szereztünk a Patriots-tól.

Napi érdekes:
Golladay chicagói származású, gyerekkora óta Bears drukker.
I always wanted the Bears to win. That's different now.Kenny Golladay



Round 4, No. 124: Jalen Reeves-Maybin, OLB, Tennessee

Be kell vallanom, hogy a pick bemondása előtt nem tudtam igazán sokat róla. Azóta rengeteg videót és cikket néztem meg róla és ez lett a kedvenc pickem mind közül.
Több helyen olvasom, hogy Jarrad Davis lehet az "új DeAndre Levy", de szerintem ez inkább Reeves-Maybin-re lesz majd igaz.
Kicsit alulméretezett a posztjához képest, de a sebessége, szabad területen mozgása, szerelési hatékonysága, cover képességei feledtetik mindezt.
Első szezonjában alighanem leginkább csak a speciális egységben kap szerepet, de én látom benne, hogy már akár idén kiszoríthatja a Whitehead-Worrilow kettős egyikét.
A 2016-os szezon nagy részét kihagyta egy vállsérülés miatt ezért csúszott 2 kört a boardokon.
Bob Quinn elmondta, hogy kb 10-15 játékos volt akit meg akartak szerezni a draft harmadik napján és Jalen Reeves-Maybin volt az első a listán.

Értékelés: A-
Nagyon tetszik az LB duplázás, két magas intenzitású remekül cover-ező LB érkezett a csapathoz. Remélhetőleg ezzel javul a TE-ek elleni védekezés is.

Napi érdekes:
Jalen Reeves-Maybin a Tigers korábbi játékosának Cameron Maybin-nek az unokatestvére.


Round 4, No. 127: Michael Roberts, TE, Toledo

Korábban már kifejeztem az aggodalmam, hogy Ebron sérülése esetén ott állunk majd letolt gatyával TE poszton. Meg lettem volna lepve ha ebből az igencsak tehetséges class-ból nem hozunk valakit. Sikerült is kiválasztani az egyik kedvencemet.
Robertsnek nem volt könnyű gyerekkora, először meghalt a nagymamája majd a testvérét lőtték halálra az édesapja pedig sok időt töltött börtönben. Későn kezdett el focizni, ezért még sokat kell tanulnia, de a méretei és tehetsége megvan a játékhoz.
Hatalmas tenyere van. Bob Quinn elmondta, hogy először a combine-on fogott vele kezet, a Pro Day-en már inkább csak egy ökölpacsit nyomott vele. Az egyik Lions szakíró le is fotózta a kezét, ami nagyobb mint a labda.


Amellett, hogy remek futásblokkoló nagyon veszélyes RZ célpont is, a 2016-os szezonban 16 TD elkapása volt. A route futásán neki is sokat kell majd javítani.
Ebron nagyon örült a választásnak hiszen Roberts (és Fells) érkezésével végre sokkal kevesebb blokkolási és sokkal több elkapási feladata lesz.
 twitter.com/Ebron85/status/858368457192112130

Értékelés: A-
Hiányposztra egy hatalmas upside-ú játékos. Kell ennél több?

Napi érdekes:
Roberts képes volt arra amire eddig kevesen a világon, megnevettette Jim Caldwellt.



Round 5, No. 165: Jamal Agnew, CB, San Diego

Számítottam egy WTF pickre, hát meg is kaptam hamar.
Azt hiszem nem voltam egyedüli Lions drukker akinek alaposan utána kellett néznie a srácnak, hogy véleményt tudjon formálni.
Amit Tabor-nál nem kaptunk meg (gyorsaság) azt Agnew esetében nem hiányolhatjuk. 4,34-es 40 yardja nem meglepő, mivel korábban 100 méteres futó volt és kosárlabdázott (first-team all-conference point guard) is.
Méretéből adódóan leginkább slot corner lehet az NFL-ben, első évében visszahordóként és ST játékosként kerülhet az 53-as keretbe.
Találtam egy vicces statisztikát róla:
 twitter.com/PFF/status/858397586834829312

Értékelés: C-
Sokan már az új Grimes-t látják benne, de én azt mondom maradjunk a földön ez egy gyenge választás.

Napi érdekes:
Agnew a beteg nagymamájával nézte otthon a draftot. Amikor csörgött a telefonja és meglátta a körzetszámot nem hitte el, hogy ez megtörténik vele.
Beceneve $WAGNEW.


Round 6, No. 205: Jeremiah Ledbetter, DE, Arkansas


Talán a legmeglepőbb dolog, hogy a draft korai részében nem érkezett sem DT sem DE. Bob Quinn a draft utáni sajtótájékoztatóban elmondta, hogy meg van elégedve a csapat irányító siettetőivel (Ansah, Hyder, Washington, Bryant). Végre egy dolog amiben marhára nem értünk egyet.
Ledbetter sem az a játékos akitől ez meg fog változni főleg, hogy a csapat DT-ként számít rá.
Nagy az upside-ja, ez a fejlődő statisztikáin is látszik.

Senior szezonjában 5,5 sacket jegyzett 49 szerelés mellett (7,5 TFL).
Vicces, hogy NFL hasonmásnak azt az Anthony Zettelt jelölték meg akivel lehet, hogy az 53as keretbe kerülésért fog megküzdeni.

Értékelés: B+
Ezen a ponton már remek értéket képvisel Ledbetter.
Olyan posztra érkezett ahol egy remek offseason után akár nagyobb játékidőt is kaphat.

Napi érdekes:
FREAK of the week
 www.espn.com/video/clip?id=17975415


Round 6, No. 215: Brad Kaaya, QB, Miami

Ehh ezt nem akartam. Sem az irányító választást - bár ezt tudtam és le is írtam - sem magát Kaaya-t.
Kaaya egy közepes karerejű, közepes pontossággal passzoló, inkonzisztens irányító. Rudock-al küzdhet meg a csere posztért.
Első évében alighanem a PS-ban fog csücsülni, majd talán jövőre kaphat nagyobb szerepet.
Mondjuk vicces olvasgatni, hogy hány csapat drukkere látta benne a következő franchise irányítót. Én nem látom.

Értékelés: B-
Azért kapott tőlem ilyen jó értékelést a pick, mert a hatodik körben már értéknek számított a kiválasztása. Bob Quinn is elmondta, hogy meglepve tapasztalták a csúszását.

Napi érdekes:
Kaaya anyukája hoolywood-i színésznő.
 twitter.com/angiemeanskaaya/status/858459161205526529


Round 7, No. 250: Pat O'Connor, DE, Eastern Michigan

Hát ahogy megláttam ezt a srácot először azt hittem, hogy a Rettenthetetlen egyik mellékszereplője.

Természetesen szó sincs ilyesmiről.
Pat egy "high character" játékos (három évig volt csapatkapitány), egy helyi egyetemről érkezett, Bob Quinn leginkább a Lions által szervezett lokális workout-on figyelt fel rá. Nagyon atletikus (4,9-es negyven yard ilyen termettel), senior szezonjában 8,5 sack-et és 14,5 mínusz yardos szerelést mutatott be. 2015-ös szezonját ő is kihagyta egy vállsérülés miatt, de remek volt a visszatérő éve.
O'Connor a második Eastern Michigan játékos a csapat rosterén, T.J. Lang a másik.

53-as keretbe kerülésére nem látok túl nagy esélyt.

Értékelés: B-
Ezek a hetedik körös pickek már mind viccesek. Vagy behúzol egy nagy csúszót vagy kiválasztod a saját kiskedvenced akit alig ismer valaki. Legalább nem Long Snapper.

Napi érdekes:
Pat O'Connor és a harmadik körben választott Kenny Golladay középiskolai csapattársak és nagyon jó haverok.


Szerkesztette: Bazzani

több mint 4 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Korábban ígéretet tettem arra, hogy a hivatalos bejelentés után írok egy szösszenetet arról miért is ideális HC jelölt Matt Rakétamérnök a Lions számára. Kicsit több ez a poszt mint egy egyszerű indoklás. Több mert ezzel a kinevezéssel én is visszatérek ide pár nagyobb írás formájában. Köszönhető ez leginkább Pintér Ádi drukkertársamnak aki pár nappal ezelőtt segített nekem egy fontos dologban és hát mivel is tudnám ezt meghálálni mással mint a rengeteg belém szorult információ kifejtésével. Remélem barátom a nyári találkozásunk alkalmával meg tudjuk beszélni ezt egy üdítő mellet. Idén megnyerjük, érzem.

Miért éppen Alaszka PATRICIA,avagy miért ne lehetne egyszer nekem is igazam?

A remény jó dolog, talán a legjobb. És a jó dolgok nem halnak meg, miként a rosszak sem élnek örökké.Andy Dufresne, Remény rabjai

Kicsit vissza kell mennem az időben, hogy komolyabb rálátást tudjak adni a miértekre.
Én a 2006-os szezon vége felé kapcsolódtam bele az NFL körforgásába, de akkor még leginkább csak eredmények szintjén. Hatalmas Red Wings és Pistons drukkerként nem volt nehéz dolgom a csapatválasztásnál. A Lionsról akkoriban csak annyit tudtam, hogy kurva szarok nem olyan jók, meg az a Kevin Jones nevű nagyon sok touchdown-t csinál. Az első élőben megtekintett Lionshoz kapcsolódó esemény a 2007-es draft vagyis Calvin Johnson kiválasztása volt. Magával ragadott a srác játéka és onnantól kezdve többé-kevésbé az összes Lions meccset láttam, már amennyire azt a streamek lehetővé tették.
Mivel akkoriban sem a szabályokkal sem a többi csapattal nem voltam tisztában így csak sodródtam az árral, főleg a Sport TV-s meccsekkel. Fogalmam sem volt milyen hatással vannak az edzők a csapat teljesítményére, gondoltam aki gyorsabban szalad meg magasabbra ugrik az úgyis nyer.
Akkoriban a 0-16-os történelmi szezonnal elhíresült Rod Marinelli volt a vezetőedző.

Nem sokat tudtam róla, de mivel MacPhisto nagyon szidta az Index fórumán így gondoltam nem lehet valami nagy ász. Egy remekül induló majd 7-9-es végeredménybe átforduló szezont a drámai nyeretlen idény követte. Addigra már én is jobban beleláttam a dolgokba és a többi Lions drukkerrel együtt követeltem a time és game managementben katasztrófális mester leváltását.
Jim Schwartz érkezett a csapathoz és ez volt az első pillanat amikor azt lehet mondani, hogy valamilyen szinten elkezdtem kötődni egy edzőhöz.

Konkrétan a szarból épített várat, egy mindenki által körberöhögött csapatból egy olyan brigádot csinált aki ellen senki sem szeretett játszani. Látványos támadóegység, félelmetes védelem akiket rühellt a liga. Ebben az időszakban láthattuk először a Sport TV-n szeretett csapatunkat, ami akkoriban nagy szónak számított hisz Faragó Ricsiék úgy kerültek minket mint vámpír a fokhagymát. Nagyon kedveltem Jimbo-t. Eleinte magával ragadó volt a pálya szélén bemutatott lelkes stílusa. Aztán amikor nem jöttek az eredmények a játékosok balhéi meg szaporodtak akkor az én bizalmam is megingott. Sajnos egyre jobban hasonlított egy bespeedezett Keljfeljancsira mint NFL vezetőedzőre. Jöhetett az újabb edzőváltás az újabb reménykedés. Alig vártuk, hogy a Chargers kiessen a rájátszásból és kinevezzék Ken Wisenhuntot a Lions főedzőjének. A Chargers kiesett, Whisenhunt lendületből alá is írt a Titanshez.

Nem is tudom, hogy írjam le azt az érzést amikor Jim Caldwellt kinevezték. Én viszonylagosan szegény gyerekként nőttem fel. Kölyökkoromban nagyon szerettem volna születésnapomra egy számítógépet. Eljött a nagy nap, édesapám és édesanyám pedig behozta a szobámba a várva várt....ja nem, egy asztalt.
Na ilyesmi volt csak felnőtt fejjel. Aztán Whisenhunt hatalmasat bukott a titánokkal, nálunk meg Bamba Jabba elhozta a nyugalmat. Számomra ő egy szerethetetlen karakter (mint NFL vezetőedző), de a Gym Shorts éra után valóban erre volt szükség. Nekem mindig az jutott róla eszembe, hogy "Bácsi álljon már arrébb, mert itt szeretnénk focizni!"
Eredmények terén nem lehet panaszunk rá és lehet, hogy pár év múlva visszasírjuk ezt az időszakot. Nem őt mint karaktert hanem azt mondjuk, hogy a mackókat rendre kipicsáztuk vele, nyertünk a sajtosoknál idegenben és a vikingek sem pofoztak le minket úgy mint az ezt megelőző időszakban.
De valahol mégis megakadt ez a hajó, amit Bob Quinn remekül látott meg. Ennek az együttműködésnek ez volt a plafonja. Sajnos Jim papa nem volt képes kijavítani a hibáit, beleragadt egy konzervatív játékfilozófiába ami tökéletes ismérve egy középszer csapatnak. GM Quinn elmondása szerint Bamba Jabba igazi munkamániás ember volt, soha nem tudott előbb érkezni nála reggel, kivétel a kirúgása napján. Mondjuk szerintem Caldwell csak egyszerűen elfelejtett hazamenni néha.
Kockáztatni kell, mert a drukkerek egyre türelmetlenebbek. Jó csapatot akarnak végre látni, csoportgyőzelmet akarnak végre látni, PO győzelmet akarnak végre látni. Ha a Bamba vezette csapat egy olyan évben nem képes erre amikor Rodgers megsérül, a vikingeknél Bradford majd Keenum irányít (le a kalappal a teljesítménye előtt de azért a hurráhangulattal várnék még egy évet) a mackóknál meg Mike Glennonba fektetik a bizalmat akkor mikor?
Újabb edzőváltás újabb remények. Már tavaly sem titkoltam, hogy Matt Patricia az első számú jelöltem, de akkor még nem jött a váltás. Idén viszont igen.

Semmiféle szakmai magyarázatot ne várjatok tőlem. Egyszerűen azt érzem, hogy ez az ember kell nekünk.
Két dolgot lehet vele kapcsolatban mostanában olvasni. Az egyik, hogy milyen szerethető karakter. Imádták a játékosok és a szurkolók. A másik, hogy mennyire könnyen pótolható lesz a Patriotsnál.
Az elsőben biztos vagyok, már az első sajtótájékoztatóján megvette a drukkereket és a médiát. A másodikban már kevésbé. Bill papa zsenialitását ismerve biztos megoldja majd, de szerintem sokkal nagyobb szerepe volt a patriótáknál Patricianak mint amit sokan gondolnak. Quinn elmondása alapján például jelentős szerepe volt a játékosok (szabadügynökök és az egyetemről érkezők) kiválasztásában , hogy egy példát is mondjak. Itt ismerték meg egymást leginkább Bob Quinnel, hisz rengeteget dolgoztak és utaztak együtt.
Persze tudom, aki Belichick szárnyai alól érkezve lesz vezetőedző az nem lehet jó, meg amúgy is a Lionsnál senki nem lehet jó.
De mit hozhat nekünk MattPat? Megkérdezték tőle, hogy miért a Lionst választotta a Giants helyett. Elmondott sok mindent, de a válasz egyértelmű: Bob Quinn. A GM bízik az edzőben, az edző bízik a GM-ben. Tudnak együtt dolgozni, sőt nagyon szeretnek együtt dolgozni, ezt bebizonyították a Patsnél. Ez egy marha fontos dolog, láthatunk diszfunkcionális franchise-okat ahol ez nem teljesen így van... Szerintem ez az egyik legfontosabb dolog.
Nekem nagyon tetszett amit a Pats védelemmel csinált, leginkább ahogy a máshol gyengélkedő játékosokat beillesztette a csapatba úgy, hogy hasznuk legyen. Nyakába varrták az idei döntő elbukását, de amit én láttam a szezonjukból, hogy nagyon alul kezdtek aztán nagyon szépen íveltek felfelé. Process, ahogy a szakértő mondaná. Na ez az ami Jim Caldwellben nem volt meg. Ami szar volt az elején, az szar volt a végén is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezt a problémamegoldást vezetőedzőként is tudja e hozni Patricia mester.
Mert probléma itt lesz bőven. Nincs futójáték, nincs passrush, arcpirítóan erős vagy erősödő csoportellenfelek.
Olyan ember kell ide aki tud motiválni (aki a meccsek szüneteiben nem Egervári Sándor féle demotivációs beszédeket tart),akiben egyszerre hisz játékos és szurkoló, akinek tökei vannak és 30 pontos hátrányban nem Field Goal-okat rúgat, akinek tekintélye van a játékvezetőkkel szemben. Hogy ilyen e Matt Patricia? Ki fog derülni, de az biztos, hogy Jim Bamba Caldwell nem ilyen.
Ami biztos, hogy az eltökéltségével, a munkaéhségével, az eddig megszerzett tapasztalat mennyiségével nem lesz baj.
A legjobbtól tanult 12 évig, már csak az a kérdés, hogy milyen szinten tudja majd felhasználni az ott látottakat.
Elsőre nem igazán tetszett Jim Bob Cooter marasztalása, de most már megbarátkoztam a dologgal. A támadóknak most nagyon fontos a kontinuitás. A liga egyik legszarabb OL edzőjét lecseréltük egy remélhetőleg jobbra, egy jó futóval a csillagos ég lehet a határ.
A védelmet kell megvarázsolni ami Patricia-ra és korábbi mentorára Paul Pasqualonira vár. Bo Davisről (új DL edző) pedig ódákat zengenek mindenhol.


Tényleg semmi kézzelfogható indokom nincs arra, hogy miért leszünk jók de érzem azok leszünk. Visszaolvasva alighanem ti sem lettetek okosabbak attól amit írtam. Felkészültem a legrosszabbra, hisz amikor utoljára nem Jim keresztnevű edzőnk volt 0-16os szezon lett a vége. Felkészültem a károgókra, az én megmondtamokra, a nehéz időszakokra.
Go Lions!

Szerkesztette: Bazzani

több mint 5 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Közben Ebronnak megszületett a kisfia😊
oleewear
Reméljük nem ejti el.

több mint 9 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Érdekes, minket senki sem basztatott amikor rámentünk a rekordra (0-16). 😊

több mint 8 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
It's time to refocus on something positive. I'm looking forward to next season...we're definitely moving in right direction.Golden Tate


It was a good year, not a great year. Good year is you make it into the playoffs, great year you win it all.Jim Caldwell

Ez valóban egy jó év volt. Számított volna bárki Caldwell kinevezésekor, hogy biztos PO szereplők leszünk és miénk lesz a liga egyik legrettegettebb védelme? Én biztosan nem.
Sajnos leginkább mégsem erre fogok emlékezni, hanem az utóbbi hetek gyűlöletkampányára ami itt az oldalon ránk zúdult a Suh ügy és a jogos vagy jogtalan bírózás miatt. Sajnálom, hogy sokan csak akkor írnak a csapattal kapcsolatban amikor belénk lehet egyet rúgni, vagy jól meg lehet mondani nekünk az igazságot. Felmerült bennem, hogy már ezt az összefoglalót sem írom meg, de úgy gondoltam ha már elkezdtem ezt a keresztes hadjáratot a csapat megismerése érdekében akkor illik méltóképpen lezárni. Annak idején amikor jóformán komplett szezonokat beszélgettem végig magammal itt a topikban akkor sokszor vágytam rá, hogy legyen jóval nagyobb élet. Higgyétek el nem erre gondoltam. Remélem hamarosan újra az értelmes beszélgetéseké és nem a személyeskedő hozzászólásoké lesz a fórumunk.
Ennek érdekében készülök pár komolyabb projekttel, az egyik egy kicsit (tényleg csak egy kicsit) nagyobb durranás lesz az eddigieknél ha minden összejön.
Jól elkalandoztam a meccstől, pedig leginkább erről kellene beszélnem. A vereség mindig nehéz ügy, főleg ha nagy előnyről bukik az ember csapata. Idén általában mi voltunk azok akik a végén örültek, sajnos a legfontosabb meccsen nem így történ. Ez volt a csapat történetének legnagyobb előnyről elbukott rájátszás meccse. A 0-16 mellett persze, hogy ezt is meg kellett élnünk.
Mivel szeretnék egy komolyabb szezonértékelőt is írni így igazán mély elemzésekbe nem megyek most bele, érkezzen az idei utolsó "Ahogy Bazza látta":

A nap hőse:
Everybody complaining about Suh. But 32 teams will be in line to sign him next year.

Kicsit talán szándékos,hogy Ndamukong Suh kerül most kiemelésre. Elég sokat olvashattunk fórumozó társaink „tollából” mostanában a taposó eset óta. A nyilvánvaló hibái ellenére én nem tudom utálni őt és elég nehéz szívvel gondolok bele abba, hogy jövőre talán már egy másik csapat mezében láthatjuk. Bár Caldwell is az offseason legnagyobb prioritásának nevezte a megtartását én mégsem adnék rá egy lyukas garast sem, hogy Detroit játékos lesz a következő szezonban.
Suh egy rossz ember a pályán de egy remek ember a pályán kívül. Aki sportolt az alighanem saját maga is találkozott olyan csapattárssal/ellenféllel aki a zöld gyepen egy vadállat volt, de a vonalakon kívül egy csendes, szerény és segítőkész barát. Én is tudnék számtalan példát hozni, pedig az amatőr bulifoci bajnokság szintjénél soha nem jutottam magasabbra.
Többször olvastam, hogy a csapattársak is kedvelik. Legutóbb valamelyik rookie nyilatkozta, hogy milyen sokat segített neki a beilleszkedésben és a fejlődésben.
Nagyon nem mellesleg:
According to NBC Sports, Ndamukong Suh is the most charitable athlete in America.
Csak ezeknek sokkal kisebb a hírértéke és erről nem lehet habzó szájjal fröcsögni.

A Cowboys elleni meccsen sokak szerint játszania sem kellett volna, sőt örökre el kellene tiltani. Persze azért az nem lenne baj, ha a saját csapatuk leigazolná a nyáron. Ha már játszott akkor egy tőle megszokott de mások számára ritkán leutánozható produkcióval búcsúztatta a szezont és talán az oroszlános karrierjét.
Gyilkolta a futójátékot emellett 2 sack, két mínusz yardos szerelés, és két QB hit állt a neve mellett a meccs végén.
Ezek azok a pillanatok amikor nem jó NFL irányítónak lenni:

Visszavárunk SUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUH!

A nap hülyéje:

Ha egy mondatban kellene elmondanom, hogy miért buktuk el a meccset akkor bizonyára benne lenne Lombardi titkos szerelmi viszonya Bush-al, de helyet hagynék bizonyára Cassius Vaughn NFL szintet meg sem közelítő játékának és könnyen belekerülhetne Jeremy Ross idegnyugtatónak semmiképp sem nevezhető butasága is. De igazából egy mondatban ez leírhatatlan, szerencsére nekem erre sokkal több helyem van itt.
Ezért kiválasztottam három dolgot (nem nincs benne bírózás mielőtt bárki ok nélkül felháborodna) ami döntően befolyásolta a meccs menetét.
Egy olyan dologgal kezdeném ami talán sokaknak fel sem tűnt, ez nem más mint Rashean Mathis kiválása. Az addig tökéletesen működő leosztás (Slay TWill-t míg Mathis Bryant-et figyelte) egy pillanat alatt romokba dőlt. Egy közepesen hozzáértő OC (bár ilyen lenne a mi Lombardi barátunk is…) egyből tudja, hogy a Lions védelem leginkább sebezhető pontja Cassius Vaughn. Semmi más dolga nincs a támadósornak mint megnézni, hogy kit őriz és őrá hívni egy játékot. Nem emlékszem olyan meccsre amikor ne kaptunk volna róla TD-t. Most éppen hason csúszva próbálta meg Williams-et szerelni, ez pedig az álmoskönyvek szerint sem jó dolog.
Másodsorban Joe Lombardit érzem leginkább felelősnek a vereségért. Sajnos továbbra sem képes megfelelően változtatni a rossz dolgokon és sokadik alkalom amikor az ellenfél védelmi koordinátorai könnyedén outcoaching-olják. Az eredménykövetőt olvasva sokakban az a tévhit él, hogy Reggie Bush jó játékos. Nem sajnos már nem az. Nagyon néha még elsül a kapanyél, de azokból a játékokból amikből Bell 5-10 yardokat hoz azokból Reggie barátunk örülhet ha eljut a LoS-ig. Persze vágjátok rá, hogy megint szerzett egy TD-t. ilyen gyakori ez?
Reggie Bush scoring a touchdown, gas is under $2 a gallon and Madonna has an album coming out. 2000s back yo.
Felfoghatatlan, hogy kulcspillanatokban (főleg 3. kísérleteknél) miért állandóan őt keressük passzokkal mikor egy Tate vagy egy Megatron vár a labdára.
Throw to Bush on 3rd down fails for the 20th consecutive time.Alex Reno SideLionReport

Azt már alig merem megemlíteni, hogy Riddick 4 elkapásból 39 míg Bush 3 elkapásból 10 yardot csinált. Azonos szerepkörből.
Lombardi marad ez nem vitás szerintem. Remélem, hogy az alábbi sorokban ott van az igazság:
Let’s not forget that Lombardi is a first-year coordinator and first-year play caller.
For those of you with more than one kid out there. How much better of a parent were you with the second child than you were the first? How about the third? Experience makes anyone better. He’s figuring it out as he goes and mistakes will be made along the way.Tim Twentyman Detroit Lions senior writer and insider

És végül rátérnék arra ami azóta sem fér a fejembe. Sokan (főleg olyan csapatok szurkolói ahol jól működő támadósor van és ritkán kényszerülnek puntra) hajlamosak jelentéktelenként kezelni a punterek szerepét. Mi az évek során megtanultuk, hogy az ő szerepük jelentős egy Lions kaliberű csapatok életében. Megörültem hisz azt gondoltam, hogy Sam Martin személyében megtaláltuk az ideális megoldást. Jót mosolyogtam amikor Butler vagy háromszor tökönrúgta a labdát a Cards Wild Card meccsén.
Akkor már nem röhögtem amikor jött a :
Worst. Punt. Ever.
10 yardos punt a mérkőzés legfontosabb pillanatában. Ahelyett, hogy a Dallas jó alaposan beszorulva a saját 10 yardosáról indíthatta volna a végső rohamot Martin TÍZ yardos rúgásának buzulásának köszönhetően a félpályáról jöhettek.
Két életbevágó meccs, két súlyos hiba. (a GB ellen egy kirúgást sikerült az ellen oldalvonalán kívülre rúgni)
Azt pedig, hogy a holder pozícióba milyen okból került a mai napig nem tudom. Nem hiszem, hogy volt idén olyan FG amikor sikerült neki normálisan, minden hiba nélkül letenni a labdát.

A nap meglepetésembere:

Warford már a mérkőzés előtt, míg Swanson az egyik play közben sérült meg. Végső megoldásként Garrett Reynolds foglalta el az RG posztot. Ez az esetek 99%-ában botrányos véget szokott érni, ellenben most Reynolds meglepően jó teljesítményt nyújtott.
If Lions pulled out a win, Garrett Reynolds would have been the MVP. Highest PFF grade (+4.0) and a forced fumble yesterday.
Mindezek ellenére soha többet nem akarom Lions mezben látni.

Kedvenc play:

Barry Church a Cowboys játékosa a meccs előtt beígérte Golden Tate-nek, hogy levadássza. Tate méltóképpen válaszolt:
 www.detroitlions.com/media-center/videos/Highlight_Stafford_to_Tate_for_51yard_TD/c75b6632-f129-45be-a92e-b3a3b00f6132
Ez az 51 yardos elkapás volt Tate karrierjében a leghosszabb ami PO meccsen történt.

Amin jót nevettünk:
Suh a Rose Bowl-on is botrányosan viselkedett:


OFFSIDE! Egy dallasi nem megengedett helyen tartózkodik:



A nap képe:
A Spirit of Detroit emlékmű is kapott némi ruházatot a meccs örömére:



Újoncfigyelő:
Ebron mind a három felé tartó labdát elkapta, összesen 21 yardot szerzett ezzel a csapatnak. Van Noy (Whitehead kiszáradása miatt) 3 snapet töltött a pályán, a statisztikai lapokra most sem került fel. Swanson jól kezdte a meccset, de egy térdsérülés miatt hamar le kellett cserélni. Lucas nehéz meccset zárt, 3 siettetés és egy sack érkezett az oldaláról.


És egy mondattal búcsúznék ami Raiola pólóján volt olvasható a meccs után:
God Forgives, Detroit Doesn't.

több mint 2 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
Csak hogy legyen egy (számomra) jó hír is mára.
Mamám jobban van, nem lázas.
Három társát tesztelték, mind negatív.
Még 10 napot elkülönítve lesz de van TV (sportmániás a mama 😊 ).
Mindenki más is jól van ott.

több mint 7 éve
Bazzani Detroit Lions Michigan Wolverines 23 629 — Axel Foley
We pretty much knew what they were gonna do, and they did it.Bradley Roby CB, Denver Broncos


Azt gondolom, hogy ez az előbbi idézet mindent elmond a meccsről és akkor sem hibáznék túl nagyot ha az összefoglaló itt érne véget. Persze nyilván sokkal több dolog történt annál minthogy edzői szinten teljesen leiskoláztak minket és Ti azért "tartotok" engem, hogy görbe tükröt mutassak a fájdalmas eseményekről így vágjunk is bele a közepébe, kezdődjön az eheti "Ahogy Bazza látta".
De mielőtt a dolgok mélyére ásnék be kell vallanom valamit. Újra Lions drukkernek érezhetjük magunkat. Visszakaptuk azt a csapatot akibe valamilyen furcsa indokból annak idején beleszerettünk. Visszakaptuk őket akik megóvnak minket attól, hogy a sikerektől felbuzdulva esetleg túlzottan nagyképűek legyünk. Megóvnak minket attól az idegeskedéstől ami több drukkert is ér Karácsony és Szilveszter környékén, miszerint bejut e a csapata a rájátszásba avagy nem. Hát ki szeret az év ezen időszakában idegeskedni? Ki akar a Reszkessetek betörők helyett valami idegfeszítő vérre menő focimeccset nézni? Ugyanmár.
Kicsit olyanok vagyunk mint a Washington Generals. Nem mond semmit a név? Ők voltak a Harlem Globetrotters ellenfelei és szenvedtek cirka tízezerszer vereséget a sztárcsapattól.

Mi is ilyenek vagyunk. Küzdünk, akarunk, néha vezetünk is de a végén mindig a nagycsapat győzedelmeskedik. A közönség örül, mindenki hazamegy.
Az a pár drukker meg senkit nem érdekel aki ezért pénzt, időt pocsékolt.

Javaslok is egy új logót a csapatnak, ez szerintem sokkal jobban megmutatja a valóságot:


Kicsit amúgy könnyebb helyzetben vagyok a vereségek után, hiszen ilyenkor valósággal elárasztják az internetet a jobbnál-jobb képek/videók. Talán az nehéz csak, hogy mindet bele tudjam sűríteni a mondandóba. Na de térjünk is a lényegre.

A nap hülyéje:

Ahogy ez a kép is mutatja megint rendesen pofánvágtuk saját magunkat. 2010 óta ez volt az első hazai nyitómeccs amit elbuktunk én mégis egy másik dátumot vizsgálnék meg közelebbről, ez pedig 2013. Ez az az év amikor Jim Schwartz és kompániája elhagyta szeretett csapatunkat.
Mi is volt velük a probléma?
Nézzünk párat:
- Matt Stafford az állítólagos remek képességei ellenére nem tudott a csapat vezére lenni, labdaeladásai gátat szabtak a támadóegység fejlődésének.
- A támadófal bizonyos időszakokat eltekintve nem volt képes jó játékra, bár a Linehan féle séma ezt el tudta néha maszkírozni elfogadható szintre.
- Jahvid Best sérülése után a futójáték megdöglött.
- A jónak tűnő névsor ellenére az offense nem tudott pontokat termelni.
- Állandó szabálytalanságok a pályán, balhék a pályán kívül.
- A speciális egység a liga legrosszabbjai közé tartozott.
- A secondary nem volt képes NFL szintű produkciót nyújtani.
- Nevetséges edzői döntések, a szabályok nemismerete.

Hirtelen felindulásból ezek jutottak eszembe. Hát keveset tudnék ezek közül mondani amiben most jobban állunk.
Talán annyi, hogy nem rántanak gépfegyvert a játékosaink a Tesco parkolóban illetve nem száguldoznak autóval teljesen befüvezve 180-al a város utcáin zenét bömböltetve.

Stafford jelenleg (a PFF szerint) a liga legrosszabb QB-ja.
Matthew Stafford's @PFF grade through first three games is -13.7, by far the worst among all QBs.
Döntéshozatalban nem fejlődött, eladott labdáinál talán csak az észre nem vett üres elkapók száma nagyobb. Persze ebben nagy segítségére van a 0-16-os időket idéző támadófal és a soha nem látott gyengeségű futójáték. 2007 óta nem fordult elő, hogy két egymást követő meccsen 40 yardnál kevesebbet futottunk volna. Ezzel természetesen a liga 32., utolsó helyén állunk.
18,7 pont/game-es mutatóra sem lehetünk túl büszkék, azt hiszem bizton állíthatom, hogy ez a játékosállomány ennél sokkal többre hivatott.


Persze a speciális egység is kitesz magáért. Egy XP kísérletnél a fal nem képes megvédeni Pratert, egy másiknál (amit a Broncos rúg) Darius Slay rossz helyre áll fel mert elmondása szerint nem ismerte a szabályt miszerint az egyik oldalt nem lehet túltölteni.

De persze edzői fronton sem vagyunk előrébb. Caldwell időt kért amikor a Denver 60 yardos FG-jánál már éppen lepörgött volna az óra és a kicker éppen mellévágta azt. Miért ne segítsük őket? Persze másodszorra 5 yard-dal közelebbről már beverték. Állítólag "miscommunication" volt. Szerintem az egész szezonunk az.
Sajnos kezd beigazolódni Jim bácsiról ami félelem volt előzetesen vele kapcsolatban. Amikor megy a szekér akkor jó edző, de ha elakad a kocsi kereke akkor képtelen kirángatni azt a sárból. Sajnos a mi kerekünk nagyon elakadt a múlt szezon vége óta.

De végigmehetnénk az összes ponton, a már említett pályán kívüli balhékat leszámítva sehol sem állunk jobban mint Jim Schwartz idejében.
A Lombardi-Linehan párhuzamban pedig le sem merem írni, hogy visszasírom a százszor elátkozott korábbi koordinátorunkat.


Szeretnék külön kiemelni 4 játékost aki különösen rossz teljesítményt nyújtott a meccsen.
Itt van először is a már sokszor megénekelt barátunk Cornelius Lucas aki annyira rossz volt, hogy még ez a tragikusan gyenge edzői stáb is kiszúrta és két drive után leszedte a pályáról.

Persze azért a speciális egységben még visszakerült a pályára és sikerült is tönkrevágnia egy XP kísérletet.
Most abba inkább bele sem megyek, hogy a helyettese Waddle milyen szintű mélységeket ért el a PFF-nél.

A támadófal számomra legnagyobb csalódása mégis Riley Reiff. Amilyen ígéretesen indult a karrierje nálunk olyan gyenge évet produkál idén. Jeff Backus utódjának szánták, idén tökéletesen leutánozza Backus leggyengébb éveit az biztos. Persze Caldwell papa vele is teljesen meg van elégedve.
He's been solid. Nobody's been perfect.Caldwell on LT Riley Reiff

Majd együtt tudnak menni Staffordot látogatni a kórházba.

BigPlay Slay. Így mutatkozott be a meccs előtti felvezetőben Darius Demetrius Slay barátunk. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy a big play-eket rajta csinálják majd a meccsen. A 163 éves, karerőben elméletileg gyengült Manning úgy verte meg két mély passzal ahogy azt az iskolában tanítják. Kisebb pofa nagyobb játék, ez az amire szükség volna.
Fel is robbant Slay twitter oldala a meccs után és nem a dícsérő szavaktól:
 twitter.com/_bigplayslay9/status/648359050208518144

 prod.images.lions.clubs.nflcdn.com/image-web/NFL/CDA/data/deployed/prod/LIONS/assets/images/imported/DET/photos/clubimages/2015/09-September/tempAP_70671706153--nfl_mezz_1280_1024.jpg
A meccs leggyengébb játékosának olyasvalakit választottam aki az egyik személyes kedvencem. Joique Bell-t tavaly sokszor neveztem a szegény ember Marshawn Lynch-ének. Idén ebből csak a szegény ember igaz maximum, az is csak ránk amikor nézzük a játékát.
3 meccsen 17 kísérletből 21 yardot sikerült összeszorgoskodni, melyek közül egy 7 yardos vágta volt a leghosszabb.
Persze ebben a fal játéka sem segíti de ő eddig pont abban volt erős, hogy az ilyen szituációkban is kiküzdje magát.

Bell (Denver elleni) 10 futásának elemzése:
 www.detroitlions.com/news/lions-insider/article-1/FILM-REVIEW-Blocking-up-front-limits-Bell/68c1f048-5e46-42e0-aa35-cd7136d4d608
Talán eljött az idő, hogy kicsit pihentessük és a labdát a sokkal robbanékonyabb Abdullah vagy a hasonlóan erős Zenner kezébe adjuk.

A nap hőse:
 prod.images.lions.clubs.nflcdn.com/image-web/NFL/CDA/data/deployed/prod/LIONS/assets/images/imported/DET/photos/clubimages/2015/09-September/temp09272015GavinSmith11450--nfl_mezz_1280_1024.jpg
Amilyen rossz volt a támadósor annyira reménykeltő volt a védelem. Az elsőszámú feladat -miszerint teljesen limitáljuk a Broncos futójátékát- remekül sikerült hisz összesen 41 futott yardon tartottuk őket. Sajnos Levy hiánya továbbra is erőteljesen rányomja a bélyegét a passzvédekezésre.
Ennek ellenére a 24 kapott pont elfogadható, egy hatékonyabb offense-el ez egy nyerhetőnek tűnő meccs volt.
Kiemelném Rashean Mathis-t aki az elmúlt hetek szenvedései után újra a régi fényében tündökölt (6 TKL, 2 PD, 2 TFL), Stephen Tulloch is végre kezd visszatérni korábbi játékához bár neki sokat segít, hogy egyértelmű passzjátékoknál nincs a pályán.
A meccs és az idei Lions védelem legjobbja Josh Bynes, aki Levy helyén játszva nagyszerűen teljesít. A PFF OLB ranglistáján a 6.helyen áll. A Broncos ellen két kulcsfontosságú szerelése volt 3. kísérletnél, összesen 6 szerelés és egy levédekezett passz áll a neve mellett a statisztikai lapon. Alighanem Levy visszatérése után is a csapatban marad majd, kérdés, hogy Tulloch vagy Whitehead kárára.

A nap meglepetésembere:
Nehéz egy ilyen meccs után meglepően jó teljesítményt találni. TJ Jones az előszezon meccsek után egy éles meccsen is megmutatta, hogy veszélyes punt returner lehet belőle. Nem igazán értem, hogy a gyorsaságát és jó irányváltásait miért nem próbáljuk meg a támadók között is kamatoztatni?

Kedvenc play:

Annyi remek játékunk volt a meccsen, hogy a bőség zavarával küzdök. Választhatnám azt amikor Stafford saját magának passzolt -6 yardért vagy a majdnem visszahordott elhibázott extra pontunk is könnyedén az évkönyvekbe kerülhetett volna.

De sikerült ezt is felülmúlni. A múlt héten egy kétpontos kísérletnél Joique Bell középső futását választotta a nagytudású Lombardi, ami nulla yardért nem volt annyira sikeresnek mondható.
Kétszer nem lép ugyanabba a folyóba az ember mondhatnánk ezért a kétpontos kísérletnél most Joique Bell fél yardos középső futását választotta. Még 2-3 meccs és sikerülni fog!
TWO-POINT CONVERSION ATTEMPT. J.Bell rushes up the middle. ATTEMPT FAILS.

Amin jót nevettünk:
Tim Wright megmutatja, hogy miképpen blokkol egy igazi profi.
 uproxx.files.wordpress.com/2015/09/tim-wright-block.gif?w=650

A SNF busza megérkezett a stadionhoz, játékosaink pedig meglepetésszerűen megjelentek rajta:


A nap képe:
DeAndre Levy indul a meccsre.


És egy bónusz, a South Park szereplője Butters aki Lions fan (szegény):