Rutgers Scarlet Knights [RUT]

Alapítás
1869
Konferencia
Big Ten
Divízió
Keleti csoport
Város
New Brunswick (New Jersey)
Stadion
High Point Solutions Stadium (52,454)

Weboldal
http://www.scarletknights.com

A Rutgers University (hivatalosan: Rutgers, The State University of New Jersey) az Egyesült Államok kilenc legidősebb felsőoktatási intézményének egyike, 1766-ban alapították még Queen's College-ként (a függetlenség kivívása előtt egy évtizeddel). Az eredeti kilenc "colonial college" közül csak az RU és a William & Mary vált privátból állami iskolává (a többiek, a Harvard, Yale, Penn, Princeton, Columbia, Brown, Darthmouth hetesfogat alkotja a Cornellel kiegészülve a neves Ivy League-t, tehát igen rangos társaságról van szó). Az 1812-es angol-amerikai háború pénzügyi hatására hivatkozva be kellett zárni a kapukat, és az oktatás csak 1825-ben, Henry Rutgers nagy adományával kezdődhetett el újra, és azóta használatos a Rutgers név. Az atlétikai csapatokat Queensmenként emlegették még a 19. században, 1869 májusában pedig a helyi újság javaslatára a skarlátvöröst szavazták meg hivatalos színnek (páran a holland örökség miatt a narancssárgáért ágáltak, de azt végül a Syracuse vitte tovább). A történelem első amerikai futball mérkőzését ők játszották a Princeton ellen 1869-ben, a College Field-en, melyet 6-4-re a Rutgers nyert meg. "Ehhez a sporthoz stratégia, óriási elhatározás és testi bátorság szükségeltetik" – mondták a Rutgers játékosok. Néhány évvel később három csapattal összeállva (Yale, Columbia, Princeton) hozták létre az NCAA elődjét, Intercollegiate Football Association-t.

A college football hajnalán meglehetősen változatos volt a részvevők menetrendje, míg 1871-ben nem akadt ellenfele az RU-nak, addig 1882-ben tíz meccsen is megmérettettek (a mérleg: 6-4). 1891-ben egyenesen 14 alkalommal léptek pályára a futballisták, de a nyolc megnyert találkozót az 1947-es 8-1-ig nem tudták megismételni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Harvey Harman által irányított társulathoz hasonló nem jött össze korábban, például George Foster Sanford tanítványaira 1913 és 1923 között szinte egyetlen évben sem lehetett panasz. Legjobb játékosa kétségtelenül Paul Robeson volt, aki 1917-ben és '18-ban az All-American keretbe is bekerült, maga Walter Camp, a sportág ősatyja nevezte "minden idők legnagyobbjának" (később szép filmes és zenei karriert futott be, elképesztő orgánummal bírt). Az 1925-ben startoló idényben amúgy a kampusz szimbólumaként még egy óriási, színes nemezzel borított kakas tündökölt (Chanticleer), ezt azonban számos kritika érte, a riválisok szimpatizánsai körében hamar el is terjedt a gúnynév: "Csirkék". Ennek dacára a váltás csupán 1955-ben esett meg, de Harman edző is támogatta az elképzelést, és a végül befutó Scarlet Knights nevet. Az őt váltó John Stiegman 1958-ban ért el 8-1-es mutatót, ezt John Bateman 1960-ban megismételte, sőt 1961-ban veretlen évet produkálva meg is fejelte. Frank Burns (a '47-es "álomcsapat" QB-ja) edzősködése idején lett meg a fennállás második és eddigi utolsó makulátlan idénye 1976-ban, 1978-ban meg az első Bowl-szereplés (és vereség a Garden State Bowlon). Összességében kimondottan sikertelen programnak tekinthető a Knights, a mélypontot Terry Shea öt éves periódusa jelentette (11-44), utóda, Greg Schiano 2001-es érkeztéig talán 1992-ben pislákolt a fény az éjszakában, mikor egy hihetetlen fordítással megverték a jóval esélyesebb Virginia Tech-et. Ez még a régi stadionban történt, az új Rutgers Stadium-ot 1994-ben húzták fel annak a helyén.

Schiano a Miami Hurricanes védekező koordinátoraként dolgozott kinevezését megelőzően, és a hírnevének köszönhetően komoly tehetségekkel tudta feltölteni gárdáját. 2004-ig mégsem látszott, hogy képes a győztesek medrébe terelni a Rutgers-t, ám végül meghalálta a belé vetett bizalmat. 2005-ben indult meg a szekér, a kiemelt Pittsburgh feletti diadallal és a Bowl-meghívóval (bár kudarc az Insight Bowlon), majd jött a 2006-os igazi "Hamupipőke-szezon", 11-2, többek között a 9-0-ás mérlegű Louisville történelmi jelentőségű legyőzésével (ami a 6. kiemelt helyig röpítette az RU-t). Az alapszakaszban mindössze a West Virginia és a Cincinnati állta útjukat, és a Texas Bowlt is sikerrel vették a Kansas State ellen. Az együttes motorja a futó, Brian Leonard volt, olyan játékosokkal kiegészülve, mint Ray Rice vagy Kenny Britt. Nagyjából ez a mag szállította a további szép eredményeket, amelyek noha elmaradtak a csúcstól (sorban: 8-5, 8-5 és 9-4, mindháromszor győzelem a Bowlon), RU szinten fantasztikus széria. Nem is beszélve arról, hogy az ex-lovagok milyen kelendőek lettek az NFL drafton: Kenny Britt (2009), Anthony Davis és Devin McCourty (2010) az első, Leonard (2007) és Rice (2008) a második, Jeremy Zuttah (2009) és Mohamed Sanu (2012) a harmadik körben kelt el. Schiano ugyan 2011 végén a Tampa Bay főedzője lett, a program felemelkedése nem állt meg és komoly mérföldkőhöz érkezett: 2014-ben elhagyva a Big East konferenciát a Big Tenhez csatlakozik a Rutgers.

Tradíciók:
- The Cannon War: 1875 estéjén kilenc hallgató a Princetonra belopózva ellopott egy ágyút, amit az iskola évek óta követelt a riválisától. Ez óriási botrányt, valóságos háborút generált, míg végül az vissza nem került a PU kampuszára, ahol jelenleg is ki van állítva. Azonban nem hagyták annyiban a dolgot a diákok, az egymás elleni mérkőzésekkor (ami már igen ritka az osztálykülönbség miatt) kivétel nélkül skarlátvörösre festik át az alkalmi vandálok

- The Ringing of the Bell: Henry Rutgers ezredes annyira meghatódott az egyetem róla való elnevezésén, hogy egy harangot is öntetett az RU tiszteletére, melyet a főépület kupolájában állítottak fel. Minden nagy sportsiker esetén megkongatják, ebből a hagyományból ered a harci induló, a The Bells Must Ring ("A harangoknak szólniuk kell")

- The Scarlet Walk: A meccsnapokon a Rutgers futballrajongók skarlátvörös színbe öltöznek, majd a stadion felé sétálva megállnak a „First Game” szobornál, ahol együtt éltetik az emlékművet egyesével megérintő Scarlet Knights játékosokat